Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-09 / 235. szám

h m f h 0

ÍSÍS Q¥T<VSE3 9

Ä PEDAGÓGUSOK FELADATAI!

AZ ÚJ ISKOLÁBAN

A Magyar Népköztársaság a lkot**■ mánya kimondja, hogy „a Magnó r Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát.” Az 1949/50. iskolaév kezdetekor elmondhatjuk, hogy alkotmányunknak ez a tétele is a valóságos helyzetet tükrözi. Most először valósult meg a magyar nép történelme folyamán, hogy a dolgozó nép fiai töltik meg az iskolákat, hogy az iskolák tanulói között országszerte döntő többségben vannak a munkások és dolgozó parasztok gyermekei.

Népünk legdrágább kincse, a magyar ifjúság színe-java került így a magyar pedagógusok keze alá. Ez teszi a nevelők munkáját ma hasonlíthatatlanul szebbé, de egyúttal felelősségteljesebbé is, mint valaha.

Makarenko egyik tanulmányában felveti azt a kérdést, hogy vájjon van-e a pedagógus munkájában ú. n. megengedett selejt, mint ahogy az a termelő munkában elkerülhetetlen. Felveti a kérdést, hogy pl. a Szovjetunióban, 30 millió gyermek nevelésében mennyi a selejt normája? ,Ma valaki azt állítja, hogy 10% a megengedett határ, akkor ezt az illetőt joggal nevezhetjük a nép ellenségének, mert 30 millió gyermek íö% -a — az 3 millió gyermek” — mondja Makarenko és hozzáteszi: ,Jl leghatározottabban állítom, egész életemen át hangoztattam: ne legyen egyetlen ezreléknyi selejt sem, ne legyen egyetlen elrontott élet.”

pTogyan érheti el a pedagógus, hogy munkájában ne legyen «elejt, hogy a rábízott drága értékek közül semmi se menjen ve- rvendőbe?

Elsősorban alaposan el kell sajátítania a marxista-leninista ideológiát, art az elméletet, amely az egyetlen biztos iránytű, egyedüli megbízható vezérfonala mindenféle emberi cselekvésnek, így a pedagógiai munkának is.

Állandóan tovább kell képeznie magát szaktárgyaiban, hogy mind- 9rt, amit a haladó tudomány eddig alkotott, tovább adhassa tanítványainak és kiváló szakemberekké, a társadalom művelt, kulturális szempontból igényes tagjaivá nevelje őket

Tisztában kell lennie a szocialista nevelés alapé Iveivel, módszereivel. Ismernie kell azokat a ragyogó pedagógiai eredményeket, amelyek a nagy Szovjetunióban a szemünk előtt születnek meg, a szovjet iskolákban, komszomolszervezetekben,

tudományos pedagógiai kutatóintézetekben.

Tudatában kell lennie annak, hogy

a nevelőmunka nem elszigetelt tevékenység, hanem a szocializmust építő munkának egy része, amely csak akkor halad a helyes irányban, ha állandó szoros kapcsolatban áll a szocializmust épitő társadalom haladó erőinek minden kezdeményezésével.

M

indez a sok feladat és kötelesség állandó és céltudatos

munkát ró ránk, pedagógusokra, i

Nehéz és felelősségteljes munkánk J azonban könnyűvé válik, ha -— is-i mét Makarenko szavait idézve' —} „állandóan benne él munkánkban a # történelmi küzdelem nagyszerű pá- if tosza, amelyet átélünk, ha Allan-f dóan, minden lépésnél ott lebegnek f előttünk harcunk mintaképei, ha f állandóan magunk előtt érezzük at ■Pártot, ■ amely utat mutat nekünk az #'

igazi boldogság jelé.’

Szokolszky István.

# <*

# #

*

}

# # #

férlehúzódva kialakította mintegy vé-i (lekérésül, a keletkező polgári roman-if ticizmiist. £

Később Fuchs Gabriella és Kriszto-r vies (másik nevét nem értettük jál)\ bizonyítják, hogy Vörösmarti a „Za-^ Ián futásá‘‘-ban és a „Csongor és Tűn-J dé‘‘-bcn már kiábrándult e romahli-f kából és ezekben és főleg későbben f már a közösség felé fordult. Farányif Márta arra a kérdésre, hogg mclgik f költemény fejezi ki legjobban a köl-f tőnek ezt a közösségi érzését, zavark nélkül felelt: A „Gondolatok könyv-#

tárában“ című vers.

kérdezi dr DaluÖnálló, szabad véleménynyilvánítás a leánygimnazisták irodalomóráján

Egy pillanatra visszafordulunk, szempillantásnyi gyönyörködésre a ka. raőszi sétatér fái felé, belépünk n boltíves kapun. A hűvös folyosók hangulata még erősen emlékeztet a régi, merev, szigorú zárdára, de a belső folyosók élénk, derűs dekorációi már éreztetik a változott élet erejét.

’Az emeleten egyszerű, barnára festett ajtó előtt állunk meg. „Igazgató“

— olvassuk. Belépünk. Az állami'általános leánygimnázium igazgatójának elmondjuk mi járatban vagyunk: egy magyar-óráról szeretnénk riportot írni. A megváltozott tanítási módszer érdekel bennünket. Megkapjuk az engedélyt és dr Görcs László igazgató kíséretében elindulunk a IV, osztály felé.

Kis, barátságos tanterem a TV, osztályé. Üdvözöljük egymást a növendékekkel, aztán dr Dalnoki Jenőné tanárnő hellyel kínál bennünket és folytatja a tanítást. Vörösmarti „Zalán futásá“-nak nyolcadik énekét tárgyalják éppen.

Boros Gizella felel, a belépésünk előli elhangzott kérdésre. Elmondjj. hogy Vörösmartit azelőtt, csak mint romantikus költőt mutatták be az irodalomtörténetnek. Igaz ugyan? hogy Vörösmarti eleinte romantikus volt, de Széchenyivel ellentétben. Vörösmarti kitörő lelkesedéssel üdvözölte a forradalom első megnyilvánulásait.

— Honnét jött a romantika hazánkba? — hangzik az új kérdés.

— Franciaországból, — jön a felelet. 'A francia forradalom után a polgárságnak az a rétege, amely nem tudott beleilleszkedni az új korszellembe,

— Mit példáz? noklné,

— A kapitalista kor bukását,

lel Farányi Márta. f

Minden kérdésre határozott, talpra- # esett válaszokat adnak a növendékek, f Látogatásunk végén mi is felteszünk J egy kérdést: . j

— Mi a különbség a régi és a mai f

irodalomtanítás között? #

MsgérM Moszkvába a magyar ösztöndíjasok

X Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjas csoport pénteken délben megérkezett Moszkvába. A pályaudvaron a Szovjetunió felsőoktatási minisztériumának képviselői és a magyar nagykövetség kiküldöttei fo^sdtálz Őket. A diákok 3. főiskolások központi házába menték, alion- ran pénteken és szombaton utaztak tovább a Szovjetunió különböző városaiba._ Az ösztöndíjas csoport ISI munkás, paraszt és értelmiségi származású fiatalember és leányból áll,’akik a szovjet nép jóindulatából ős nagylelkű vendégszeretetéből három, vagy öt éven át a világ élenjáró tudományával, a szovjet tudománnyal ismerkednek meg a Szovjetunió egyetemein.

Borosa Gizella jelentkezik. Hosszan, J folyamatosan válaszol. Beszél a realizmusról olyan hozzáértéssel, ami meglep bennünket. Elmondja, hogy szinte minden jelentős költőnek akadt néhány verse, amit elhallgattak, megcsonkították a költő hagyatékát s meghamisították a róla alkotott képet, Borosa Gizellánál legfeltűnőbben ütközik ki az az önálló véleményalkotás, amely társai szavaiból is kitűnt már. Később megtudjak, hogy még tankönyvük sincs, jegyzetekből tanulnak. Furcsán hat, de arra gondolunk, bogy jobb volna így, könyv nélkül tanítani tovább is. Nagyobb önállóság fejlődne ki belőle, szabadabb véleménynyilvánítás.

Aztán a régi magoló-módszerre gondolunk, a feladott féloldalakra, amelyeket „muszájból“ szajkóztak be. a tanulók. Pedagógusaink úgylátszik J lassan rátalálnak a helyet útra. A diákok kedvvel tanainak és eredményes munkát fejtenek ki. Íme egy új, nagyszerű eredménye a népi demokrácia kultúrpolitikájának! Az új embertípus alakul már, hogy nagy hivatását betöltse: a szocialista világ kialakítását.

rNÉPNEVELŐK

ÍRTA: MIRMUHSUN

'A zord hideg már Szinte fullaszt,

Átéget, átmar a ruhán.

A csonttá fagyott út göröngyén Siet Ojumhon szaporán.

A lába zsibbad, tépi vad fagy,

S az át a telepig is messze váru De szíve szeretettől árad,

Mint gátakat törő folyam.

Várják Ojumhont minden telepen, ís minden házban szívlelik,

Hiszen c nagy, hatalmas ország Az ő szájával szól nekik.

Ha jégbe dermedt pariok mentén,

Tcánál, szőnyeg-fekhelyen Újságot olvas hangos szóval,

’A csüppogó csibuk pihen,

Figyelnek mind rá, néma csendben Findzsákban szőke tea hűt.

Bizony nem volt ilyen Ojumhon Múlt évben, még tavasz körül,

A teaház gazdája gyakran Kolhpziilóscn rárivalt:

— Sipirc, babával játsz, fitoska.

Vagy fújd a lányokkal a dalt! — Tizcrihét*'cvcs lesz maholnap.

Komoly, merész, tud és tanul,

És sok legény utána bámul Titokban égve, szótlanul.

A lány szívében más tűz éled,

Más hő szerelmi láng lakad,

S fagyon keresztül ez segíti,

Hogy alkosson nagy dolgokat.

Hisz jötte — szíveket dobogtat.

Ifjúkét s roskadt vénekét.

Feltárja nékik szives szóval f

A bölcs, igaz Sztálin-igét,

Mit árt, ha zord zimankó fullaszt,

Égessen, marjon a ruhán,

A csonttá fagyott út göröngyén Siet Ojumhon szaporán.

Békés István ford.

Oamam: ofdijepanoona MEGKEZDI TANÁRI MŰKÖDÉSIT

Tamara Szíycpanovna Titova idén kezdi meg tanári működését, a ribnovi iskolában. Az • ötödikeseket fogja tanítani irodalomra és orosz nyelvre. Ö lesz az. osztályfőnök is. Érthető, hogy Titova örömteli izgalommal készül feladata teljesítésire. Anna Afana- sz.jevja Ljalina, aki az osztályt négy éven át tanította, vezeti be Titovát munkájába. Együtt látogatták meg az , ötödikeseket.

— Tamara Szíyepanorna tanít majd benneteket — mondotta I jalma volt növendékeinek. A gyerekek nem is leplezték kíváncsiságukat. Érdeklődéssel nézegették Tamarát és azon törték fejüket, milyen is lesz az új lánílónő.

A ribnovi iskolában hagyománnyá vált, bogy az alsó négy osztály elvégzése után az osztály régi tanítói átadják tapasztalatukat, gyakorlatukat, azoknak, akik a felsőbb osztályokban

r VásTfk* édesapja, Páveí Va szíj ende?, a moz- OSZI'.JE1.V: 'donyjavító műhelyben dolgozott. Páveí VaPzitje- V5C* nagyon szerette a mesterségét. És nagyon szerette a mozdonyokat. A nagy dohogó szörnyetegek, amikor a gőzt orrlyúfcokon kiengedték, élőlényeknek tűntek előtte. Ha Vászjkávat beszélgetett róluk, gyakran használta ezt a kifejezést:

„Egészséges mozdony", vagy „Betcg'mozdony".

Vászjkának emlékezetébe vésődött apja elbeszélése:

.— ÁH zihál, nehezen foro-g. No, gondolom, beteg a harátocskám. Felveszem az orvosi köpenyemet, előszedem a műszereimet és gyerünk, kopogtassuk csak ki minden oldalról,

Vaszika csak hatfgatfa, hallgatta éis mindinkább növekedett benne a vonatok vasfeje Irán ti szeretet.

De Fávcl Vaszitjcvics nrróí áfrnodozoft, hogy Vászjkábóí hídérpítőmémök vagy műépítész lesz. Könnyű és jártás vasúti hidakat, vagy nagyszerűen. minden tényétemmel megtervezett nrodern házakat épít majd j.z emberek számára.

. Maga Pivet Vaszitjcvics sok mindent feltalált éíjgazú mester rótt a tafpán. Lakásuk is nagyon «»épen -rótt berendezve. A' bútorokat az öreg i majáit elgondolásai alapján készítette. A gyönyörű Verek szekrény a saját tengelye körüt forog Az tfcidíőazaial körüt fethajtha/ó székek álltak °cs a sxobi nagyon barátságos vott. ,

— .Mroden munka szereti, ha az ember a Iel- V.SÍ i* beleJtrfca — mondotta Páveí Vasziltjevics.

Feleség* »agyon gyönge, beteges asszony voll, de a betegségről nem szeretett családjával be- rréigeáni. Magi íátfa et a kis h 4Sg tudta, Irin-d; mire van szíiks R» a*#»"* ttszicíeíben tartót!ák kávéri« rrtruüg parancs vott ‘•zái nvndVvi tcn_ Jí cam úrul ás nélkül P*v»( lAzi'jcvics maga fogk Vtmn'zD ..Kitinőcn" tanult. Ha néha rosszabb o‘z- Whrf.P.itai jót: haza, ez ritha és kellemetlen úr dottoij Visít a antííúban. ilyenkor ráncbi lufott

zlaríá'ft és

! min> _ M:l

gc. Apa é

is kisrödni,. . , ; —

az anyát.

Hatk

<') érmekét.

okra cs i

uiudíg

le, súgta a

eijasitettéí

söm. Apád

tkozott a

tiávaí.

(cd.

Vászjka kitűnően tanul

Pávet Vaszitjcvics homloka, a fia été áüt és megkérdezte:

— Mi történt veted? A nyelved ragadt te? Vagy a fejed nem fogott? Hiszen te ezt a tárgyat úgy ismered, miint a tenyeredet.

Az elmúlt évben Vászjki édesanyja ágynak esett és nem, js ké(t fel többé.

Pávet Vaszifjevicsre szakadt a háztartás sok gondja, is, de bármennyire is ef volt foglalva, a fiával mégis úgy foglalkozott, mint azelőtt.

Minden este; apa és fiú anya, ágya elé űítek. Anya fetkönvökölt a párnákra és úgy hallgatta, hogyan mondja, íef apjának a leckét a fii.

Azfán meghalt Vászjka mamája. Iíatáía nagy csapás volt Váveí Visziljevicsra. *

Sebolsem találta a hetyét. Kétségbeesetten bolyongott az elárvult.. lakásban. Egyik szobából a más'kba ment. Wgv teütt a konyhában az aszti! mellé, nagy vörös, feiét a tenyerébe Jiadotta és hallgatott, hallgatott.. Csak ha fiát meglátta, ugrott fel és kapkodva rakosgatott valamit cs közben folyton beszélt hozzá:

— Azonnal, mindjárt!... Mosakodj csak

még, kisfiam. Vagy enni akarsz előbb? Utána elmegyünk sétálni, jó?

Vászjka hallgatva nézte npiát, aztán arcát párnájába fúrva., rírt. Apja melléje ült, a hátát rímogatti cs folyton csak ismételgette:

csináljunk, kisfiam? Belő 'kell tő-, Vagy erősen magához szorította a a gverek könnyeit bajuszával törölve fülébe: v— Apád veted van, kis vörö- ncm hagy cl, sehová nem,megy el tő

Es csakúgy in: kis szabad i ele* ét a fiának szentelte.

Trübncsevék mellett a szomszéd lakásban egy

fogják tanít ami a gyermek okét El

azért vált szükségessé, mert négeren az ötödikesek nehezen haladtai előre. Az új tanárok nem ismerték «Jéggé s gycrpkgi-:ct, tuszen a nevelömnnika oroszlánrészót az alsóbb osztályok ta- nólői végezték el.

Ar. öíödifc tanév nasrJ«l«w»tA

Séffíí a gyerekek életében. Eddig egyetlen tn ni tó foglalkozott: eaaV velük. Ezentúl minden tárgyat más tanító tanít. Sok pedagógiai készség, ül- dús és gyermekszeretet kell ahhoz, hogy megértessék a gyerekekkel c vál. tozás lényegét, hogy a diákok, hozzá- igazodjiöialv új feladataikhoz, jól és egj'enletesen tanuljanak.

Az iskolában ezévben határozták el először, hogy rendkívüli pedagógia tanácsot létesítenek. Az új iskolaév elején összegyűlnek az ötödik o.sztály tanárai cs azok, akik előző évben tanították a negyedikeseket. A tanárok köziik addigi megfigyeléseiket és vál, t. . , n ,»• f toztatnak az egyes gyerekek jellemzé16 éves Tanya nevű komszomoíka é t i. ha ez 5ZÜkségeiÁck látszik.

Tanya mej» akkor került fel a faluról nagy ? n

mamájához, amikor Vásziki anyja étt. Utóbb a? A szomszédos falvak elemi iskolái- najym'ama is mcjihalt és Tunya egyedül maradva# hói negyvenhét kis diák lép *.r. ötö- najiyon ragaszkodott j Trubacscv-csafndhoz. fdhív osztályba. Ük még csak most fog- Pávet Vaszitjcvics munkát szerzett a kislány-fiiak megismerkedni új osztálytársaiknak. Egy gyermekotthon betegszobájának a fel fkai, a ribnoi iskola tanítói azonban ügyclönöjc lett s esténként a felnőttek iskolájában f már régebben ismerik őket. Még is- tanult. f vasszal'ellátogattak a falvakba, hegy

Pávet Vnsziljevicsnek naűy tekintélye volt a f megismerjék a teendő ötödikeseket. Ta.- kislány előtt, aki nagyon hallgatott rá. , Vászjkátf „inra Titovát lenyűgözi a . tanári kar nagyon sajnálta és anyja halála után, amennyire#0j?0S ,;s átgondolt munkája Elcírtte • töte tett, vigasztalni 'próbálta a gyereket. Jnagyon izgatott volt, hogy énpen az

Vászjka szeretett Tanya világos !k:s szobája-1öfö.Iik osztályba kelt majd tanítania, bm szaladgálni. Valaha sokat harcurozott itt af Mi lcsz. }m ncln tudok megbirkózni nagymama széfé? ágyán, a parnahe-jfyekcn. Af., feladattal — gondolta —, hiszen nagymamának vou ciiv zöld cserépkakusa cs haf V,

fenv

•agymamanak you egy zom cserepKaKiisa cs navm am is ,.sak ,, tnvass/a, végrz|p.m faszjkn rosszalKodott, a nagymama mindig meg-f |z iskoUijma(... Az isko)a Unári kart enyege.te: , . azonban segítette Tamarát feladata

_m'í m,'? MeSyck a,kajarir,t---j teljesítésében, z maid eHatja . az liven rossz.gyerek clotgat...f

— És Vászjka félt a cserópkakasfóí. # A tanítás megkezdése előtt mi»zt

Amint nőtt Vászjka, szófogidó lett és gyakran*szokásos, mind a Hz osztály tanulói nevetve kérte az anyját: # összegyűllek az iskola Ürmeiben.. át

— Me-élj c-ak nekem arról, hogy féltem én a#ötödikeseket felkeresték a korasrokakastól... fmolisták is. Ttibnov. komszomolistái

Pávet Vasziljevics özvegyen maradva sokat#mór régebb, óla ismerik őket A kom- gondolkpzoft Vászikiról: . fszomolislák,, akik a felsőbb osztä®

— Most mar nemcsak az apja,- de az , anyja is# Ivókba járnak, maguk is beleszóltak:

vagyok... — mondogatta. , rabba, ki alkalmas az. ötödik osztályba

É'jet. mert otthon olyan rendet, akart tartani,# való felvételre. Megismerkedtek ar. mint amilyen vend felesége életében volt. alvásra# (.|cmi iskolát elvégzett gyerekekkel; el. csak kevés ideié jutott. Fia kedvűért, mindent pneg-f beszélgetlek szüleikkel, megun »gyáré*, tett és bi valaki észrevette, vagy megjegyezte,#|ak közepfokú oktatás jelentőségéi, hogv rossz színben van. vagy (csóvám odott, min # , , ..

dU azt felelte: # Az 0 s" ol':’ ,,lan ,!,rriara S'yopá" —'F.z nem fonto-. Lehet, talán azért.. mcrt*»ovna tudta, hogy ötödikeseinek sok sokat bajtóclok a, háztartás-ni. Macámhoz kellene#lelkes barátja van. Ezek éppúgy, mint hívnom a nővéremet. De kérdés, eljönne c? #azl akarják, hogy a gyerekek soVás/jkit mc,«i nem erteile meg, milyen nitfy t? r, . . , , .

. 1 .. r > . . u Jknl rs ulnposiin tanuljanak, igazi s7.ovher van apján es c/rrt azt mondta: r f

— Nem kell hívni... Jól megvagyunk mi kct-rji’-l nnhcrckku, a jövő cpílöivc cs irátesben 1*. k# nyílóivá váljanak.