Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-09 / 235. szám
M49 OKTOBER 9 HIP LŐ 5 ff MEGMUTATJUK, HOGY A Ml DŰLŐNK LESZ AZ ELSŐ A VERSENYBEN" A jegenyékkel tűzdelt dűlöúton sze- csávázás kerek, gvalogosok ballagnak a fshi felé. ■Jobbágy Károly is hazafelé tart. A szekér derékban fényesre kopott Tassai hever az ekéje. Egv gyalogos fia. telem bori ért utói és mellé érve in. te'y neki. Nándor, bét esak Wa Sűycr« _________________csak így, gyak>g° sá ri? — Szárt vágiunk, aztán asért nem jöttünk'-, ki a kocsival-, elbírom még a sarlót, magam is — mond ja. ne ve. ve Szabó Nándor és frissen felugrik « szekérre. — Aztán végeztetek mär vele? — Még vissza van egy kis darab — feleli a legény, de tán- Károly bá. tyám is tudja, hogy es.'éré a nagyító, rendi dűlő minden gazdája ott lesz a községházán,__crlekezlctet tar'unk. Az tán azért sietek most én is, jöjjön d maga is— Hátha erről van szó, persze, bogy ott leszek. • A községházán egyre többen sd- ijak egymásnak a kilincset, lassan megtelik a cagyliexendi dűlő dolgozó paraste. jaivaU a irrem. A dohány füst. ben tompán világít a vállany és halk beszéd, egy-egy nevetés előzi meg Tó‘h Mihály dűlöíeteiős szavait. — Kedves barátaim! Most, bogy » Tárva-várt földrendezés a mi dűlőnkben is befejeződött, meg keB besréf- nártk a megváí.ozott földek helyzetét, Jr.eg azt, hogyan is ástunk a szántással, meg a vetéssel. Aztán ezt is vizsgáljuk meg, hogy a kukoricátörés fe a saáryágás, a vetőmagtisztHás, verseny hogyan is á3‘. Té li MiJtáíy dfilőfelelős így megnyitva az értekezletet, komolyan, min. den darab fő’def jól ismerve, mondja el taoasztatefait, a nagy-herendi dűlő helyzetéi a többi dűlőkéhez képest. — Nem is állunk olyan rosszul, ahogy Tóth eé-V át-s elmondta, — szólal meg Kosztolányi Vilmos, akinek 8 holdja van egy tagban a nagy-hc- rendi határban. A töbfokk szinte ícl. zúgnak. áSnáhk ros-z- I. szül, mikor a Hát hogyan mi dűl önkiin a kukoricaszedés kész, a szarvágás is egy-két nap alatt megvan, aztán min1 a dftiőfe’elősűnk jó példával járt elöl. mi is már harmadszor szátn-.unk vető ará>... Hiszen iparkodnunk valameny. nyierv és biztos, hogy a mi dűlőnk cl. ső lesz Németbólyban. De ezen úl azt akarjuk, hogy Némeíbóly is első legyen, a megyében. Aztán újra a dűlő. felelős veszi át a szót: — Barátaim! Az: mindnyájan tudjuk, hiszen törődünk * szomszéddal is, hogy az őszi munkákban, nemcsak a betekeri-ásban állunk jól, hanem a vetöszátitassál is készen vagyunk a .mi dűlőnkben, de ez nem- elég a jő munkához. Hiányzik még a legíonlo. sabb ... Nem fejezheti be a mondat©:, mert Szabó Nándor közbeszólt: — Tudom, mi hiányzik, a verseny. A* emberek helyeslőén bólogat' ak, majd ismét a dölöfe?©lős folytatja: — A dűlőversenyt, ami: megindítót, tank, fel kell újítani mert a földrendezés megváltoz:tttla dűlőnk képét, új gazdák kerültek a mi. dűlőnkbe és az egyéni versenyeket >s nagyrészt újra megkötjük. ' — Helyes, helyes, — szólnak közbe az ember k és figyelemmel hallgat, ják Tó h Mihály szavait: — Egy ül térén olyasmit, te et tod-unk érni, amit ©gyemként a magunk erejéből nem tudnánk végrehajtani, mert ugye látjuk, a mi dűlőnkben a versenyei érvük el, hogy készen vagyunk egy.leél újonnan hozzánk beosztott földet kivéve a vetőszábtássai. — Majd én rrvigszerzem az egyéni vcrsenynyomíatványokat — jeleni be Gátló Sándor — és még máma este megkötjük az új egyéni versenyszer zödeseket. Kihívóin versenyre máris a ___________ Szabó Lajost — szól közbe határozottan Jobbágy Károly. Körülbelül egyformán ven földünk a dűlőben, egyforma esélyünk van, megtá.juk ki lesiz a győztes.. Es a dülőértekezleten egymást kö. vették a versenykihívások. Jól ment a munka eddig, nine® is fennakadás, de érez tök a nagyherendi dűlő dolgozó parasztjai, hegy községük száhtás-ve- t.ésfi tervéből a dűlőjükre eső részt csak jó versenyben, egymás és szomszéd munkájával is törődve tud. ják csak elősegíteni. A versenyszellemet szította fel és a jó munkát aia. pozta meg a dűlöértekezle:, amit lekér hollóként még csak igen kevés községben tartották meg. Ezért dicsérett illeti a nagyherendi düläfelplös munkájáé és a közös megbeszélés--n résztvett dolgozó parasztokat, ekük példát mulattak a dülőversenyre és az őszi szárt'ás-vsr.&a munkák időbeni elvégzésére. Právttz Lajos A csoport neve: UJ ELET HTcűfecf-e milyen volt a regi élet. Persze, hogy tadod, hiszen Te is benne voltál, te se vagy mai gyerek, te is éltél csendőrszuronyok árnyéka, ’hon. Téged is hajszollak a gyárban, vontak le tőled büntetést a legcsekélyebb mulasztásért, amiért rendszerint nem is te voitál a felelős. Téged is Sokszor elbocsátottak, mert ki merted nyitni a szádat. Téged pedig az nra- ság nyúzott, az ispán pofozott, téged meg a lzulák rugdalt, zavart el tavasszal egy szem kenyérnek való nélkül, úgy, hogy egy fillér sem volt a zsebedben. Tudod, milyen volt az élet akkor régen, a felszabadulás előtt. Tudod, ügye, hisz nem olyan könnyű azt elfelejteni. De azt, hogy milyen volt a Deákék sorsa abban az időben, azt csak ők maguk tudnák elmondani. És ha elolvasod, azt mondod, nem leltet, ilyen még akkor sem volt. Pedig hidd el, hogy így volt, elmondja neked is Deák Jánosné, ha elmész iJtágocsra és megkeresed az „Vj élei" termelőcsoportban. Bem volt més ar, országnak! teláo egyetlen vidéke sem, ahol annyi tett volna a kulák és annyi a nincstelen szegényember, mint Hódmezővásárhely környékén. Itt éltek Deákék Is itt élt Czirok Gábor is. A kettőjük Vele azonban annyira hasonlított egymásra, mint a napos csibe a íiaskocá- íoz. Deákék nincstelen szegényembe- Vk voltak, Czirok Gábor pedig kulák. Féléves tanyások voltak. Nem hal- tettad még ezt a kifejezést? Nem, mert yrrefelé ilyen nem volt, mert nincsenek tanyák. Annál jobban szerették V-t a kulákok. azon a vidéken. A féleve* tanyás október 29-én, szent Mi- ♦álykor kiköltözött a tanyára. Nn nem *r egészre, egy szobát és konyhát ka- poll- Szabad volt neki 1 disznót tartani három malacával és 10 tyirkot. *:-zc^ voltak a jogai. ’A kötelessége? tündén. A szerződésben egy sort fogalt el az, hogy mit lehet a tanyás- pák- A többi bekezdések — melyek kitöltötték az egész tápot — mind úgy kezdődtek: „A tanyás köteles .. A tanyás Köteles ellátni az tsszes állatokat, dolgozni az összes »unkákban a földön, aztán jött a áo-.szű felsorolás a végén azzal, hogy Ezenkívül köteles még minden munkát ^végezni, ami a tanya körül adódik. Ebbe az utóbbiba aztán belefért minién. ; A szerződés aztán, mely még olya- »okát is tartalmazott, hogy minden .yuk után 1« kell adni tíz tojást a *ázda számára — meghatározta Deákék éleiét te. Hajnali háromkor keltek.,. Deákné még magában ’érzi a teg *api nap minden fáradtságát. 11 óra Ián feküdtek le, addig morzsoltak, "gya míg ködös az álomtól, jó néhány perc kell, míg magához tér, ^hi az urát, már mosakszik, mikor >*l1ja az ágy recsegését, amint nehéz mozdulattal, a piszok életet és odakinn még teljes a sötétség, a Czi- rok-tanyán lassan indul az élet. Deák János istállólámpával a kezében megy etetni. Először ellátja a lovakat, aztán a teheneknek lát neki. Akkora már ott van a felesége is a fejövei, fél hét fele pedig már mennek ki szántani. Bfár sötétedik, mire bejönnek. Etetés, vacsora, utána morzsol ás. így megy ez nap, mint nap. Változatosságot legfeljebb az jelent, hogy amikor Czirokéknál nagytakarítás, sütés, vagy nagymosás van, akkor Dcákné-nak be kell menni segíteni. Felszabadulás után Mágocsra települtek. Nem haboztak egy pillanatig se, nem volt nehéz otthagyni ezt az életet. 12 hold földet kaptak, jószágokat, gazdasági felszerelést. Dolgoztak és boldogultak ís a munkájuk nyomán. — Még se gondolkoztunk sokat, hogy belépjünk a csoportba — mondja. — Előttünk volt a példa, láttuk, milyen az új élet fteménypusztán. —- Uj élet — mondja és egv cseppet sem hangzik frázisként a szó ennek a sok küzködéstől megtört arcú asz- szonynak az ajkán. Uj életet látott Reménypusztán. Vidám, gondnélküli embereket, akik énekelve vonulnak k; a munkára és este te énekelve jönnek haza. Uj éle tét láttak mindnyájan, azok is, akik személyesen ott voltak, azok te, akiknek Varga M. Lajos számolt be a látottakról. Uj életet, amihez hozzátar. tozik a többezer forintos őszi előleg, gyönyörű tehenészet, sertés törzstenyészet, hizlalda, a hatalmas -táblán búgó traktor. Az új élet jelenti Deák Jánosné részére a könnyebb munkát, a jobb életet, a jobb ételt, a több ruhát sőt még könyveket is, mert idefigyelj Czi- rik Gábor, a volt tanyásod felesége olvasni akar. Este munka után le akar ülni egy jó könyv mellé, ki akarja nyitni a rádiót és azt is akarja, « . . t'*v*v.* v.vivv ^ - nnnj ja a tutitirokékat emlegetve kei. az ura is. [hogy ne nyomja el öt perc múlva a tarom óra mullott pár perccel, | fáradtság. Uj élet. Ezt akarják az ország minden rsézében a Deák Jánosné 1c, Vad Imrék és Tatár Jánosok. Kis és kö- zépparasztok, új és régi gazdák akarnak új életet. Szebbet, jobbak mint amilyen az eddigi volt. * Vas ’József elvtárs a csoport irodá jóban egy kimutatást tölt ki. Az első rubrikába ez van nyomtatvar ,,A csoport neve". Határozott betűkkel írja az üresen hagyott helyre: ■ „Uj Élet.“ Sióké* .Tóz.scf Időbeni vetés — bőséges aratás A magtárak, csűrök megteltek, a dolgozók asztalán ott az új kenyér. Szabadon, tetszés szerint szeghetünk belőle, a háborús gazdálkodás örökségét, a kenyérjegyet száműztük. Megnyertük a begyűjtés csatáját. A győztes, a kötelességét híven teljesítő dolgozó parasztság most új munkára, új harci feladatokra sorakozott fel: az őszi szántás-vetés tervének időbeni teljesítésére. A munka és harc, amely mindig együtt jelentkezik fejlődésünkben, most fokozott energiát, még több gondosságot kíván meg az őszi versenyben. Hiszen nem másról, mint jövő évi kenyerünkről van szó. Ezt kell biztosítani . tervszerű munkával, a szántás-vetés korai befejezésével. Ez a munkaszakasz soha nem volt olyan jelentőségű, mint éppen most. Alert nemcsak jövő évi kenyerünket biztosítjuk, hanem az ötéves tervet alapozzuk meg és ezzel népi demokráciánk és a béke hatalmas táborának erősödését segítjük elő. Éppen ezért fokozottabban kell ügyelnünk azokra, akik minden lehető módon meg akarják gátolni az őszi munkák zavartalan elvégzését A kuláköknak az Őszi munkák elleni Itámadá^a különböző módon jelentkezik. Mégis, mondhatjuk, hogy általában két fegyvert használnak. Először ők maguk szabotálnak, másodszor a korai vetés, elleni agitációkkal igyekeznek visszariaszfeani a dolgozó parasztságot az őszi munkák időbeni elvégzésétől. Ez ellen a kulák- agitáció ellen nemcsak politikai, hanem a szakszerűség fegyvereivel is a legerélyesebben fel kell venni a kardot. Nem szabad, hogy meghallgatásra találjon a kuliknak az a tanácsa, hogy „várjuk meg az esőt, porba nem lehet vetni". A felszabadulás óta számtalan példa bizonyítja, hogy akik a kulákra hallgattak, azok megjárták, becsapódtak. De az elmúlt évi gazdasági eredmények is igazolják, mennyire jobban járt az a dolgozó paraszt, aki időben, a legkorábban vetette el gabonáját. Aki elkésett a vetéssel, az lényegesen kevesebbet aratott annál, aki idejében és korán vetett. Őszi gabonáinktól jó termést csak akkor várhatunk, ha azók még az ősz folyamán kellően megerősödnek, erre pedig csak akkor számíthatunk, ha minél korábban vetjük el azokat A kései vetés a kelés után már nem tud megerősödni a fagyok beálltáig. Ezért történik az, mint a tavasszal is láthattuk, hogy a kései vetéseket a fagy úgy megsanyargatta, hogy csak félt-érmést adott az időben elvetettekhez képest „Ősszel porba, tavasszal sárban — mondja a közmondás. De közmondás és régi szokás nélkül ia a korai vetés a helyes. Mert ha a ' vetéssel megvárjuk az esőt, akkor elkésünk vele. Á száraz főidbe pedig, kellően elmunkálva, boroná- lással, hengereléssel, vagy — mint a gépállomások traktorai — az eke után trácsával azonnal lehet vetni. A száraz földbe vetett mag a későbbi csapadékkal nagyszerűen kí- csírázik, kellő növekedési eséllyel indul bokrosodásnak. Ez különösen fontos a rozsnál és őszi árpánál, mert mindkettő tavasszal azonnal szárba indul és elegendő szárat csak álékor hajt, ha ősszel eléggé megbokrosodott- Ha az őszi árpa és rozs most az ősszel csak szálasán tud kinőni, akkor tavasz- szál olyan ritkán hajt szárat, hogy az ilyen ritka vetésnek ritka lesz a kepéje, de alacsony a garmadája is. F élre tehát a kulákmcsékketf- Amint készen vagyunk *} szántással, jól előkészítettük aj földet, azonnal induljon meg a velőgép is. A rozs vetési ideje 1«, lassan lejár, de nem várhatunk tcH vább a búzaveléssel se. Egyes vi-< déken, mint. Somogybán, kevesebb1 az eső, másutt több. Vetnó viszont! mindenütt egyformán kell, még-‘ pedig sürgősen, hogy a búza még1 határidő előtt, de legkésőbb a hó-', nap végére, földbe kerüljön. Ezért' sietni kell a kukorica betakarítá-sj sával és a szár levágásával, mert: rendszerint a kukorica után vetett! búzánál szokott a vetés lemaradni,! A gazdasági szempontokon kívül '; legyen tudatában minden dolgozój paraszt annak is, hogy az őszi] szántás-veí/ósi terv maradék nél-. kuli végrehajtásával, a korai ve-’ téssel, a munkás-paraszt szövetsé- j get, a békés, teremtő építő munkát, az 5 éves tervért harcoló be-‘ csületes emberek táborát erősítik. Bizonyos, hogy Délditnántúl minden egyes dolgozó parasztja a kulák alattomos agitációját lerázva, időbeni vetéssel bizonyítja be, i hogy saját és hazája érdekében; becsülettel ellátja a rárótt felada-' tot. * A lenini Komssomot Pécsett mcltó követőire talált A Magasépítési NV SZU kőművesei építik fel az egyik városi bérházatÜnnepi hangulatban gyűltek ősz sze szombaton délután a pécsi Magasépítési Nemzeti Vállalat ifjú- mnukásai. Nem kis dologról volt szó. A pécsi ifjú építőmunkások olyan feladatot vállaltak, amilyent előttük még csak a lenini Kom- szomol tagjai mertek vállalni. Elhatározták, hogy teljesen a saját erejükből, saját munkájukkal építik fel a. most épülő három háromemeletes bérházak közül az egyiket. Az alapozástól kezdve a kéményig minden az ifjúmunkások munkája lesz ezen a bérházon, ifjúmunkás lesz a munkavezető, valamennyi szakmunkás és segédmunkás is. A nagy elhatározáshoz illő komolysággal figyelték a Magasépítési NV ifjúmunkásai, fiúk és lányok Wéber elvtársat, az üzemi pártszervezet titkárát, aki beszámolt az ifjú építómunkásokra váró nagy feladatról. A Párt segítségét ígérte az ifjúmunkásoknak ehhez a komoly lépéshez, amely egészen új a magyar ifjúság történetében és az új embertípus, a szocialista társadalom emberének kifejlődését alapozza meg. Súlyos csend tanúskodott arról, hogy amit Wéber elvtárs mond, az mélyen a SZÍT öntudatos tagjainak a leikéből fakad, de erről x.musko- dott a keményen íelcsattanó ütemes taps is, amikor Pártunkat és Rákosi Mátyás elvtársat éltették, akt bölcs vezetésével lehetővé tette, hogy az ifjúság ma önállóan és sajárt erejéből vállaljon feladatokat és aki gondoskodik is arról, hogy az ifjúság ezeket a feladatokat saját erejéből meg is tudja oldani. — A feladat nagy, de mégsem -nehéz — mondta Wéber eltvárs —, mert ennek a feladatnak a végrehajtásakor ott ál! az ifjúság háta mögött segítésre készen a Párt. — A Párt nemcsak segít, hanem jutalmaz is — folytatta Weber elvtárs — az az ifjúmunkás, aki ciA a feladatot valóban kommunista, módra, lelkiismeretesen, egy pillanatra sem inegtántorodva elvégA a Párt legnagyobb jutalmában részesül: a’ munkásosztály élcsapatának, a Pártnak tagja lesz. Az az-ifjúmunkás, akj ebből a munkából derekasan veszi ki részét, megérdemli, ezt a jutalmat, mert példát mutat nemcsak a vállalat többi ifjúmunkásának. nemcsak az ország valamenv- nyi fiataljának, hanem példát mutat az öreg szaktársaknak is. mert ennek a feladatnak a végrehajtásában döntő szerepe lesz a Szovjetunió sstáhánovista kőművesei tapasztalatainak. az építőiparban eddig megismert valamennyi újításnak. Ebben a munkában az ifjúság nemcsak a bős komszomofisták, hanem a szocialista munkát győzelem- revivő sztahanovisták eszményét is megvalósítják. Ehhez nemcsak pillanatnyi lelkesedés, hanem lelkes, áldozatkész .kommunista munka ís keli. Ehhez a munkához kívánok ifjúmunkásainknak sok sikert. Percekig zúgott erre a dörgő taps, amellyel fogadalmat, tettek az ifjúmunkások arra, hogy igyekeznek méltó utódai lenni a szovjet ifjaknak' t és a szocialista munkásoknak. I Rácz Tamá3 elv-társ, a MINSZ megyei titkára a gyakorlati feladatokat ismertette rövid pontokban. Valamennyi pont a Magasépítési NV ifjúmunkásainak helyeslésével találkozott. Az egész ország *fjajnak rajtatok lesz a szeme — mondta — a Magasépítési NV fiataljait tekinti példaképének az egész ország ifjúsága, ha ezt a feladatot sikerrel megoldja. Ti lesztek az új, szocialista embertípus első képviselői ebben az országban, a ti villátokon nyugszik most a magyar ifjúmunkások jóhíre és további fejlődése. A Magasépítési NV ifjúmunkásat vállalják a feladatot és vállalják a fe. lelösséget. Ez sugárzik a szemükből, ez visszhangzik az ujjongó cs mégis határozott keménységű éljenzésből. A munka hétfőn elkezdődik. Már ez elvtárs, aki a SZIT-építkezés- nét alakuló szervezet titkára lesz, már el is mondta, hogy az első csoportnál, az alapok betonozásánál Kimer elvtárs lesz a munkavezető, Völgyesi elvtárs a segítője, Protz elvtárs az első kőműves az építkezésen. Perger Antal és Ba.Ha Jenő pedig mint tanonrok dolgoznak mellette. Velük együtt még hat fiatal segédmunkás kezdi az építkezést hétfőn. Még néhány felszólaló mondja el *zóbari is őzt. amit az ifjúmunkások éreznek ,aztán felharsan az Intrrna- cionálé ..... a föld fog sarkából kidőlni...“ és hétfőn a büszke, boldog kijelölt ifjúmunkások megkezdik a ■ nagy feladat végrehajtását. M. F.
