Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-07 / 233. szám
irm OKTÓBER 7 23 A P L a 8 Már a Irassoocigy és félmilliót Is elfaagyfa A BARANYAI TRRVKOLCSONJEGYZÉS h fcí es c» P< sí /í Mi •‘i m W h rr « a S> lí fr Baranya megye minden nappal közelebb jut az ötéves tervkölcsön teljes győzelméhez. Napról-napra hatalmas összegeket jegyeznek a megye dolgozói, c&ütörlökpn újabb ugrással 21,540.840 forintra emelkedett a megyében jegyzett tervkölcsön összege és 76.324-rc a kölcsön jegyzők száma. Ebből a Pécs városi jegyzés 11,305.500 forintot tesz ki, ahol 26.113-an jegyeztek tiervkölcsönt. Mohácson a Jegyzések összege isméi hatalmas mértékben emelkedett Csütörtökön délután már 1,187.500 forint került a jegy- / ‘ zésgyüjtő ívekre és a kölcsönjcgyzők »zárna 4.689-re szaporodott. A járások közül változatlanul első a hegyháti, de a jegyzések még mindig lankadatlanul folynak ebben a járásban is. A csütörtök délutáni eredmény: 3,365.300 forint, 11.498 kölcsön- jegyzőtől. Nagy lépéssel tört efőre a siklósi járás. Gsötört&kón itt 278.050 forintot je- győztek, a ezzel a jegyzés összege 1.342.600 forintra emelkedett. Behozta elmaradását a szentlőrinci járás is és leudü’eteseo az elsők közé igyekszik feljutni. Csűiör'.ököfl 175.700 for infoi jegyeztek óa ezzel a jegyzések összege ebben a járásban 1,387.550 forint. . A pécsi járásban 67.500 forinttal 1.038.600 forintra emelkedett® jegyzés, a mohácsi járásban pedig 40.050 forraltál 831.500 forintra. A péesváradi járás a csütörtöki 62.200 forintos köl- •esönjegyzétóel 591.100 foriníra emelte a jegyzések összegét és ezzel megmutatta: igyekszik behozni elmaradásét. A vBlányl járás továbbra is utolsó a járások versenyében. A községekben a jegyzésgyüjtő nép. ne velőm unka nagy lendületet kapott a pécsi üzemek népnevelői segítségével. Számos község az utóbbi napokban kiemelkedő eredményt ért el. Így Szava, amely nemrég kapott telefont a hároméveis tervtől, 29.000 forintos vállalása helyett 35.000 forintot jegyzett. Egyedül a szentíőrinei járásban teljesítették, sőt ’túlteljesítették már vállalásukat Babarcszötlőj, Gorica, Kisasszonyfa, Magyarmecske. Nyugat- szervferzsébet, Rózsafa, Kacsóta, Szent- lőrinc és Szentegát. A siklósi járásban Alsóseaniwárton doigozó parasztjai 50—100 forintos utólagos jegyzésekkel túlteljesítették 40.000 forintos vállalásukat 47.900 forintra. A megyében folyó oagy’endüte-! 0 jegyzé»gyüj*éssel egyidSben Pécsett sem lanyhult a kölcsötv jegyzésl verseny. KüCőnősen a terület párlszervezetok népnevei® végeznek ha'almas munkát, de számos üzem is fokozta eddigi eredményeit.. A MESZHART üzemei eddi’ 2,361.900 formlos jegyzőét gyüjiöttók. Ebből Pécsujiiegy 351.100!, Vasas 522.300, Széchenyi-akna 710.850, Szén: István akna 558.350, Ferenc akna pedig 219.300 foriflíiai vette ki részé!. A nagyüzemek közül a Zsolnay- gyár növelte meg legjobban eddigi Jegyzések összegét, de valamennyi nagyüzem túl jegyez fa már a villák kölcsönösszeget. A középüzemek közül legjobb a Sörgyár, *■«6gyengébb eredményt ,pedig a Norma o'ájgyár ért© el. A kisüzemek közül messze előre, tört r* Agifárfa keményítőgyár 38.700 forintos jegyzésével, amely a váMt összeg 154 százalékait jelente. Lemaradt a Mesinka-garázs, amely eddig csal? 83 százalékát érte el váifejé. sának. A hivatalok közül. a SZÖVOS7, mulat kiemelkedő eredményt. 57 dolgozójának 54.500 forintos jegyzésével « vállalás. 201.8 százalékát érte el. Valamennyi 'hivatal több min 10 százalékkal jegyezte lúd a kölcsön, jegyzésben vállalt összegei'., A vidéki telephellyel rendelkező vá1- ialetok közül első a Népbolt, de közvetlenül melíé zárkózott fel a Magas építési N.V is. A kereskedelmi nemzeti vtáílaWok közül kimagaslik a Cipő és. Bőr nagy- kereskedelmi NV 20.200 formt os, 224.4 százalékos jegyzése, de a legalacsonyabb eredmény is a vállalt ősz. weg 115.5 százaléka. A Vas- és I-ém- nagykereskede&ni NV-né'i A tömegiszervezetek gyűjtése eddig 2.S99.300 forint. A pártszervezetek köz«] kiemelkedik a belvárosa 118.350 forvnitlaí. Hatalmas lendülettel hozta be lemaradását a siklósi külvárosi szervezet, amely 30.050 forintra emelte a jegyzés- összegé"., A lorvfkölcsőm jegyzési verseny nagy lendülettel megy tovább, újabb és újabb százezrek gyűlnek ö éves tervünk megvaiósli teához. Kőszegi Gábor nagykozári hutáknak nem fontos a szántás, ezért rozsdásodik a traktora a fészer aíaü ' Varrnak efctk dhásznk, amikor a kiiá. tök siránkoznak, hogy akár a begyéij- lésben, akár a «arlöftám fásban nem tudják a ráj-Jk kiről; kön ©fezét‘«ég»! teljesíteni. A kuláksiránkoztet minden időszakban megtóíáíjuk a falun, így most az őszi munkáik elvégzése idején is hallatják szavuka', de ugyan, akkor folytatják a már jól ismer ténykedésüket: a szabotázst. Hogy Vz mennyire így van, az* igazolja a nagykozári eset ás, ahol felháborodva beszélnek a dolgozó szegény és kaparásztok arról, bogy amig 5k vállvetve küzdenek az őszi munkák gyom befejezéséért, addig a falu ku!ákja; többek közt Kőszegi Gábor 76 holdas »ruták szabotálja as Őszi szántás korai elvégzéséit. Az utcán találkozunk Sttázic« György elvtársiak Három lio'das dolgozó paraszt, aki nagyon jól ismeri íj äPOLliO 12-éigI ,, Dozsanóv, a szovjet biológus | '■« sikere* kísérletei megcáfolják | m az ideális a áltudósok elméi elét. I Ärcmyszarw _ Főszereplők: S. AJMAiNOV, I L. GAUNZSANOVA Előadások« 5, 7, 9 órakor. 1 ÜRÄH2Ä 12-éio Az első Magyaronszágon be- mu atollt kínai film. Kína felszabadulása Egy elnyomóit nép diadalmas fl harca. Előadások 6 és 8 órakor. ry f • t *P R B K Aki az életével játszik. Fs'fiőft filájija Szereplők: M. GOLOVANI, SZ. MOZ31NSZKIJ. Előadások 0 és 8 órakor. A bérletek változatlanul érvényben vannak, korlátozás nélkül. , Kőszegi Gábor viseli dolgait — Még a legkisebb gyerek is tudja Na gyit az á ron, hogy miért nem ézátyl Kőszegi traktora e lia.árban. Egys-ze rüm azért, mert nem akarja niegja váltatni. Pedig lenne miből rákokén! a í raid orra, de ehelyett készakarva még többet ront « traktoron. — A csépléeben is napokig álft . gép a traktor miatt — folyta!ja Sz á' zács elvtárs. — A munkások nem dolgozhatlak, alig kereshettek valami:. Állandóan drótos get ta, úgy tákolita össze.. Nem mondom kiment a földre tárcsáz,ni, már vagy három hete, de 16 bodra valót feltárcsázó;!, uána behuia.it» a traktort, hogy nem jó és azóta is ott áll a fészer aktit, esze ágába sincs, hogy szakemberre! megnézesse. Az emberek ú! on-ú: félen ar. ró! beszélnek, hogy segítség volna az az egy traktor js abban, hogy a köz ség számási murtkáját a legkorábban bevégezzék és joggai teszi Tel a ké.. cáést Krisz ics Márk is, amikor Sziá.; zics György szavait hallja: — Hogyan lehetett egy év alatt tönkre enni azt a traktort, hiszen tavaly lett furatva... Tavaly sem végez'e e' a szántási előirányzatát, 47 hóidat szántó < csak fel. Pedig sokszor mondtuk Kőszeginek, hogy vegyen jó a.l- kakészeket, újítsa meg a traktort. De ő erre mindig az; válaszolta, hogy ..öreg traktoron leltet csak tanulni, az új gépen nem lehet tanulni, csak tönk, retenni“. És részéről az; hitte el vau in'.ézve a kérdés azzal, hogy már több mint két hete nem szánt. — Csak volna elegendő gépállomás, sóhaj: egyet Sztázics elvtárs az utcán lefelé ballagva. Az őicves :erv s’égén már nem fognak bennünket becsapni és bátrába Ini a munkában az ilyen magánlrakiorosok... A kulákok. Kőszegi 60tn tagadja meg hovatar- tozáhá'. 6 is tudja, mint a többi ku'ák. hogy a-z őszi munkák 1 eresz erű végrehajtását gátolni annyit jelent, min; a do'gozók erőfeszítését gyengí eni és az öéyc6 terve: megalapozó őszi szán. tás.vetés munkájának iramát megtörni. Sok ilyen „rnag-án'.naktor“ van a megyében, a nagykozári példa is az mutatja, hogy ezek a traktorok egyik évről a másikra tönkremennek, nem szolgálják a termelési, mert kutak gaz dóiknak a termelés nem létkérdés és még kevésbé érdekük a termelés ío. kozása. Éberebbnek kei! tehát lenn«ők ezen a, téren is a községek dolgozó paraszrjairtök, a -népi szerveknek, hogy ne Jegyen aUtalmuik kivonná a kulákok. naik az őszi szántás munkájának végrehajtásából a meglévő gépi erő,. Mert a kulák gépének nem gondozója, hanem min; Nagykozáron Sztázics elv. társ mondotta Kőszegi klilákra: — i,.ö a traktor gyilkosa. Slj lakásokat épít az ötéves tervben az Ingatlankezelő Községi Vállalat Néhány héttel ezeíő'/t aiakuT: meg a pécsi Ingatlanközvetítő Községi Válla, tat, amely min* Közületi Ingatlan Központ kezdi© meg a működését 1949 júliusában. Az Elhagyott Javak Kormány biztossága az Országos Takaróik, pénztát NV pécsi fiókjai, a volt pécsi bankok által kezelt ingatlanok, az árvaszék, az elkobzott és a nemzet' vállalatok ingatlanai is a PIK felügyelete alá kerültek. Úgyhogy a községi váfla’at jelöni eg 400 ingatlant kezel 1500 bérleménnyel. A vállalat célja a közületi tegafia- nók kezelése és új lakóházak építése. Az inga’fanók kezelésé vei kapcsolatos, kérdéseket a város veze'őségérel kar. öltve valósítják meg. Működésük terv. szeríibbé tételére december 31-ig tér. jedő ütemtervet dolgoznak ki A.z új vállalat feladatkörébe nemcsak a lakbérek beszedése, az épületek kijavítása és karbantartása tartozik, iranem új lakóhá'zak építése is. Az építkezésekre az öléves tértben kerül ocí. Az új lakóházak nagy mért ékben enyhítik majd a rossz pécsi W kásviszonyokat. Ezenkívül a válíolat kezelésében- lévő házaik nem korszerű lakásait ugyancsak az Ötéves ierr fo. lyonián korszerűsítik. \ A vállalat vezetőségének tevékenysége arra irányul, hogy a lakbérek pon-tosan, befolyjanak és a kezelési költségek a minimumra csökkenjenek, hogy ezáltal a beszedett lakbérek 40 százalékát az épülő ok karban tar'átsár a és új épületek építésére fordílliassák. A tőke nélkül induló vállalat móri* kivívta a do'gozók eíismeréeét, mert látják azt, hogy az előbbi tulajdon», sokkal,Mcmbe-n sz új vállalat törődik a dolgozók lakáteánwk karbantartásával Szej/ember bónapban is több mint 20.000 ftorirHof köíitőOtek különtbözS épületek tatarozására. A munkáim kisiparosok kaptáik meg. Ktotz Alajos dvtárs a váltaiat ve- ze.ö,j© eJmondólla, hogy a kapifaii.zmw r.cm ''.öiödött a dolgozók lakásvnszo- nya.ivel. Kizsákmátnyoló rendf-zerffk ránk hagyta a lakásínséget, e ro*M, egészségttclen lakásokkal együtt. Mos.; az a féladat, hogy a muh hibáit- ki javítsák és a dolgozókat oiya-ni lakáshoz jutfassük, amilyet munkájuk Qtán joggal megérdemelnek. Az új községi vállalat mindent1 elkövet, hogy a dolgozók bizalmát! kiérdemelje. Kigyúlt a vörös csillag a Széciieayi akssán Péc&bátiya doígozói augusztus hónapban jó muilAjik. eredményeképpen elnyerték a kerületi vándor- zászlót. Szeptember hónapban a munkafegyelem fazuíása és má- hú bik folytán Pécsbánya temaradá'Siil kezdte merf a hónapot, lemaradását nem is hozta be, Így a vándorzászló isimét visszakerült a mecsekszaboF csiikhoE. De úgy íátsw.k a vándor- ZÚszfó valóban vándorol továbbra is, mert Pécsbánya már október _ 5-én, szerdán eíérte a havi átlag előirányzat százszázalékát é-.s erős a fogadalmuk, hogy ezt tartani is fogják. Szerdán este kigyúU s vörös csillag Pécsbányán, Széchenyi- és András- akna doígozói pedig büszke ö-römmel néznek rá, mint jó munkájuk eredményére. Vasa.* ismét feghátra azorntt és bár a tervköícsöfljegyzésben aj etaők. voltak, a termeié.* vonalára nein fordítanak elég gondot. Erre kefl^ irányt vennie R-adó üzemvezetőnek ás Pál- knti űzemvezetöhelyctfesnek, hogy Visas végre elrugaszkodjon a szégyenpadrót és bebizonyitaa.' hogy Pctöii akna dolgozói nemos-ak anya- giák.kaf, de az, eddiginél jobb munkájukkal is hoezá akamzk járulná « háromévei* terv sikeres befejezéséhez és az ötéves terv megindításához. Szombaton délután 5 órakor a Munkás Kaitokká* nagytermében összevont titkári« oktatást eleiős, káderes értekezletet tartunk, A MESZHART bányaüzemek részéről a Pártbizottságok titkárai, oktatás- és kádcrlelelősej, valamint az összes alapszcrvezetskből (lakótelepi és körzeti) csak a titkárok megjelenés® kötelező. Napirend: A* ősz! oktatási munka. Mindenki készüljön fel beszámolóra. Nemcsak tervkölcsönnel... 5? vzázatékiét 12-w c^kkmieUék a selefiet Kárpáti elvtárs és társai a Zsolnayban Meztelen felsőtestén hosszú csíkokat rajzol a lecsorgó veríték. Arcán a füst és a'szénpor húz mély barázdákat. Kezében hosszú vasrúddal piszkálja a tüzet, vagy ahogy ő, Kárpáti József elvtárs mondja — irányítja. Körülötte szénrakások vannak. Bent a kemencében vakító fehéren izzik a kisfeszültségű szigetelő, most van a legmagasabb hőfokon. Négy hete történt. Kárpáti József elvtárs az üzemi gyűlésen válaszul a Rajk-handának, bejelentette, hogy a szigetelők égetési idejét lerövidíti és az eddigi nagyszázalékú selejiet lecsökkenti a leíieál legaiacaonyabbra. — IVcni szóltam előbb — mondja Kárpáti elvtárs — mert addig nem voltam biztos, hogy tervemet teljesíteni tudom. Több mint kilenc hónapja töröm a fejemet, hogy a szigetelők nagy selejtjét hogyan lehetne lecsökkenteni. Fájt a szivem, mikor láttam a nagy kárt, ami a selejtnél előadódott. Volt azelőtt is selejt, a tőkés ideje alatt, do nem a mi gondunk, volt az. Most azonban nem mindegy! A Zsolnay-gyár ásó telepén nagy rakásokban hevernek a selejtes szigetelők, hasznavehetetlen ül. — Kár, nagy kár — ismételgeti Kárpáti elvtár» —, mert darabja átlagosan 400 forintba kerül. Mi „öreg rókák’’ ezt nem hagyhattuk és közösen elhatároztuk, hogy ezen, „ha törik, ha szakad", — segíteni kell. A munka megindult. Kárpáti József, Siller Péter, Staubach Adám sok álmatlan éjszakán gondolkodtak, munkakör, ben arról beszéltek hónapokon kerosz- itül, hogy mi; lehetne tenni. És tettek. A közös szakmai fogásokat részletesen megbeszélték, véleményeiket kicserélték és nekiláttak céljuk megvalósításának. Augusztus hónapban a kemencéket féltő gonddal készítették elő és égették ki a szigetelőket. — Új munkamódszer, új eredménynek kell . lennie — mondogatták egymásnak. Az égetési Időt rövidebbre fogták, a hőfokot csökkentették, a kirakásnál és az erőpróbánál megmutat kozott az első eredmény. A feszítőből jóit a jelentés: 27 százalék a selejt! — Mikor meghallottam, olyan örőrri ént, amit csak gyerekkoromban éreztem, mikor néha napján valami új ruhadarabot kaptam — mondja Kárpáti elvtárs égető. — Hát hogyne örültünk volna, mikor májusban még 57 százalék volt a selejt — íe*zi hozzá Siller elvtárs. . — A kemencék hőfokúnak szabályozása volt a legfőbb feladat, mert az nem mindegy, hogy ezer, vagy ezerötszáz hőfokon égetjük — magyarázza Kárpáti elvtárs. A esükkenielt luifolik.il és rövidített időtartammal1 már az első égetésnél 20 mázsa szenet takarítottunk meg. Részletesen elkezdtem tanulmányozni a kemencék huzatát és akkor jöttem rá, hogy nem egyformán kell égetni és „irányítani” a tüzet. Jött a másik nagy munka, Felfektettük magunknak, hogy melyik kemencébe milyen égetési módszert alkalmazunk és ekkor állt be a gyökeres változás eredményeinkben. Szeptemberben Kárpáti elvtárs és munkatársai elérték, hogy a «»fejtet 13 százalékra csökkentették le.-- Az „igazi“ lendület az’án mov. indult meg a ervköicsön jegyzése ó a — mondják egyszerre többen, — mért nem ©lég ám csak tejegyezni én várni a nyereményt, nem ennek semmi he&t. na, gyümöJcsöizteím két, mégpedig munkával, jó munkával is. És a lendület « tervkölcsön -«gyű- möícsöziolése" n«m maradi ígéred Tudja Kárpát» cJviárs, hogy sz penna is benineteiksziik a sofejtben. — Ha több » setojt, nagyobb" á ráfizetés, kevesebb összeg ju: más belek telesre. Ha nem csökkentjük a m, fejlet kövesebb cipő, ruta» és lakóház jut nekünk. A farrá Kemence mellett ott fl Kárpáti elvtárs és figyelmesen »Irányítja’’ munkatársaival a tüzet Fáradhatatlan volt a munkájának megjavítása és sei ejt csökkentés© terén. Nem vök ©gyedül ak, kar sem, mert © munkatársai ©egálotok neki, hogy az utolsó ége-.ésnél elért 12 százalék se!ejt©: még jobban letudják csökkenteni. — Ezzel a munkával nagy összegű megtakart!ás; érünk ef. mert minden egyes égetésnél 30 mázsa szénnel kevesebb használódik el — mondj« Gyn. resits elvtárs pár‘.titkár. De az igazi megtakarítás a szigetelők «elejtjenek lecsökkemilésébon van. Ed d.ig az egyszeri 2—300 darabos égetésből több mint száz vált használható! kínná. Kárpáttá elvtárs kitartó műn. kájavai elérte az;, hogy tnos: alig 20 darab ami kárbavész. Uj munkamódszerével lecsökkentette a selejtet és olcsóbbá teke az1 ország viítamositásá- hoz szükséges magasíeszülaégíi szí. geielőiket. A kö’cs ön Jegyzés melfett ezzel hozzájárul a hároméves lerv sikeréin és a jövök. - •«•«g»ndu’ó ötéves lerv még s-ikc-tavl.: n-gvalde*fásához.