Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-28 / 251. szám
1949 OKTOBER 2B W ß P L O ENELKUL NEM A MUNKÁMBAN“ Mihály Gyűlő ©Ivtás-s már ©lőjegyes le Ezíálin műveit Kedden pártnap volt a Sopiar.a gépgyárban. Ekkor Ismertette Deák elvtárs, az üzem párttitkára Sztálin elvtárs most megjelenő művét, azt a ifi kötetes sorozatot, amelynek minden egyes kötete, minden egyes sora a gyakorlatban győzelemre vitt, forradalmi lenini-sztálini tanítást. sugározza. Mihály Gyula elvtárs is meghallgatta az ismertetést, s természetesen a pártnapon is résztvett ezután. Arról beszélt az előadó, hogy az utóbbi hetek során hogyan szenvedett egymásután hatalmas vereségeket, hogyan gyengül egyre gyorsabban az imperializmus és hogyan erősödik, fejlődik a békeszerető, demokratikus népek hatalmas tábora, »melynek élén a Szovjetunió áll. — Miért van a „túlsó oldalon" olyan zűrzavar és fejetlenség — jutott hirtelen Mihály elvtárs eszébe — és miért van nálunk olyan nyugalom, miért tudunk olyan szilárdan és egyenesen haladni az utunkon? . Az előadó szavai erre a „miért”- re nem adtak választ, de Mihály elvtárs rájött magától is. — Azért — válaszolt önmagának — mert az imperialisták sötétben tapogatóznak, nincs olyan elméletük, amely megmondaná az igazat. Hiszen ha van náluk valaki, aki az igazat mondja, az csak ellenük beszélhet. De ők nem tűrik azt, ha megmutatja valaki a helyes irányt. Mi ellenben nem félünk az igazságtól. Van is igaz és bölcs elméletünk, amely irányit bennünket a szocializmus felé vezető úton. Mihály elvtárs megtalálta a helyes magyarázatot. — Azért haladunk mi biztosan és egyenes úton — gondolkodott tovább —, mert Marx Károly megalapozta a forradalom tudományát, mert Lenin ennek a tudománynak továbbfejlesztésével győzelemre vitte a munkásosztály forradalmát és mert Sztálin elvtárs a szocialista építés tapasztalataival tette még gazdagabbá a munkásosztály forradalmának tudományát. Ez a tudomány, ez az elmélet, ma minden dolgozónak tökéletesen mutatja az utat! Szinte jólesett Mihály elvtársnak, hogy sikerült így összhangba hoznia Deák elvtárs ismertetőjét a maga gondolataival. Azonban ő gyakorlati ember. Segédmunkás volt a gyér öntödéjében, most az üzem személyzeti osztályának vezetője. Egy munkás, akit tisztséggel bíztak meg a dolgozók, nem hagyhatja kárbaveszni az ilyen jó gondolatokat Tettekre váltotta. Szerdán elment a Szikra Könyvkiadó megbízottjához és megrendelte Sztálin elvtárs műveinek sorozatát — EnéHcűl nem boldogulok a munkámban — mondja —. Sztálin elvtárs tanításait ismernie kell mindenkinek. Nélküle eltéved az ember a mindennapi problémákban, nem tud erőt meríteni a munkához és nem látja meg az ellenséget, amely legtöbbször megtévesztő álarcban jelentkezik. Úgy beszél a könyvről, mint valami szerszámról, amely nélkül nem lehet dolgozni. Es igaza van. Szerszám ez a könyv szocializmust építő munkánkban és fegyver a ránktámadó ellenséggel szemben. ElV választották meg az elsi Üzemi Bizottságot a leperdi állami gazdaság dolgozói M¥ bevágott, kanyargós löld- fcton lépésben halad a kocsink. Két oldalt lombjukat hullató fákra vetődik 3 lámpa sugara. Világosságot sokáig nem lehelt látná, hallani is csak az auíó- búgást lehet, hol erősebben, hol gyengébben, attól függően, hogy emelkedőkre küzdi-e fel magát, vagy pedig lefele gördül. Csak amikor az egyik útkereszteződésnél megállunk, akkor baßaszik messziről valami hangszer hangjának foszlányai. Fényt még mindig nem lehet látni. A kultúrház ablakai ugyanis a másik Irányba néznek, arrafelé szűrődik a lény és arrafelé hallatszanak erősebben • harmonika és beszélgetés, az ének vidám hangjai is. A kultúrterem csup* zászló, csupa feép, csupa diszftés, ízlésesen elhelyezve, A hatalmas különbség Beszélgetés zsong a levegőben. Megkapó ez a vidámság, ez a jókedv, mellyel a dolgozók várják a gyűlést, melyen megválasztják majd első üzemi bizottságukat. Ezért gyűltek össze ugyanis a bari Állami Gazdaság le- perd-pusziai üzemének dolgozói. Üzemi bizottságot választanak, üzemi bizottságot, mely még fokozottabban bevonja majd a gazdaság dolgozóit a termelés irányításába, még jobban kifejleszti a brigádmunkát, mely magasra szítja a verseny lángját. Üzemi bizottságuk lesz az állami gazdaságoknak, köztük a leperdi gazdaságnak is. Gondoskodik majd arról, hogy egyetlen észszerűsítés, egyetlen újítás se kallódjék el, minden használható javaslatot beállítsanak a termelés foltozására, az önköltség csökkentésére. Hisz érdeke ez ma már az állami gazdaságok dolgozóinak, ők is maguknak dolgoznak, nem pedig a „herceg" Es'erházyaknak, vagy „báró” Biederman noknak. Körülbelül ezeket mondja a megyei központból kiküldött elvtárs is, miután Tatár József elvtárs, az üzemi szervezet párttitkára megnyitotta a gyűlést. Helyesel mindenki, hisz akik itt dolgoznak, valamennyien érzik a hatalmas különbséget a mull nagybirtokai ég a jelen állami gazdaságai közöli Nem nehéz különbséget tenni a nyo- •Borűságios „konvenció" és a teljesít meny-béren megkeresett 700—7o0 forint között, amit egy szántóföldi brigádig általában megkeresett mostanában. Dübörög a taps, felállva, ujjongva éljem* a Pártot és Rákosi elvtársat, majd megkezdődik a választás. — Háromtagú jelölő-bizottságot kell küldenünk — mondja Tatár elvtárs. Kik legyenek azok? — Mód is Ferenc az cgyBc — hajig- z-k a terem közepéről. — Elfogadják a szaktárcák? Igen — válaszolnak, majd haBontóképpen más* ke:*©? javasáénak A jelölő bizottság tagjai kivonulnak tanácskozni s addig egy fiatal leány, Mikiér Márna 6zaval. Az ötéves tervről. Tisz‘acsengé6Ü hangja betömi az egész termet s ha behunyod1 a szemed, magad előtt látod hatalmas is tállóka:, pajl'áka-, a modern új gaz dasági épületeket, óriási kombájnokat, amelyek mánd valósággá lesznek itt öt év múlva. Ahány név, annyi taps „Győz a nép terve és a ierv *- népé“ — cseng még a ver» uio'jsó mondata, amint bejö-n a jelölőbizot-teiág. Egymás uílátn olvassak fel a jelöltek nevét. Ahány név, annyi laps, annyi éljenzés. Szász terv ám az első jelölt Fia- Cíü _ ember, az üzem SZÍT titkára. — Különösen az üzem fiataljai éljenzik lelkesen. Lőrinc József traktorisfa s kövei kező. Lelkes éljenzés, mindenki becsüli őt is s mini: vontató«, 6zá!m- raflansaar bébizonyhotte már, hogy szívesen segít mindenkin. Lorenz Má. tyás a következő. A felien yéíziő bri- g'ádvwzetkí, Söfob üzemegeységtgel ál! versenyben, már eddig is kiváló ered menyeket ér: el. Aztán Hegedűs Lajos nevét olvassák. Haialmas taps b:- z«nyitja, hogy mennyire becsülik és szerelik a többi do'gozók. Ennek van ís alapja. Nem kis része volt a brigádjának abban, hogy az üzemegység már 19-'o befejezte a búzave ést. — Keszter Ferenc az ötödik. Lelkes, boldog hangú la: uralkodik a {eremben s ezt fejezi ki számos hozzászólás is. Bot István felszólalásában arról beszél, hogy milyen nagy vívmánya ez a népi demokráciának, hogy mos'imár a mezőgazdasági üzemekben is van üzemi bizottság. Hasonlóan szólal fei Lőrinc Mátyás is, majd Tahos Arrta, a sváb dolgozók nevében mond fcö- szöme'jet Rákosi elv társnak' a visszakapod jogokért. — Háláitka: azzal akarjuk kifejezni, hogy mindent megteszünk a gazdaság felvirágozlatíásáért. Ezcniúl még sok ikal jobban lógunk dolgozni. Hortobágyi! Ferenc a szellemi dolgozók támogatását ígéri az DB mun- kájáihoz, majd Hegedűs Lajos szó az újonnan meigvá’iasztot: üzemi bizottság nevében. — Fokozott munkával háláljuk meg a bizalma: — mondja. A brigád>mun- kárót, a versenyről a po’Slüikai és szakmai képzésről beszél, a dolgozók helyzetiét javító szociális idéz kedések rőt Pár szó, de felér egy programbeszéddel. Epy kom oly hiba becsúszott Biztos, hogy meg is lesz vatósflva. Mert a leperdi üzemegységben jó! vá lasztoílak a dolgozók. Valóban azokat akik munkában-, n többiek támogatásában egyarátu kitűntek. Egy hiba azonban mégis elkövettek. Nőt nem választoltak be egyet se. Pedig egészen bizonyos, ha jól ikörüfrréz ek vo! na találtak volna alkalmas asszonyt. S akkor még nyugod'abban írhatták volna Rákosi elv társhoz és a Megye- bizottsághoz kü’döa. táviratukban: „ ... Üzemi Bizottságunkkal még biztosabban fogunk előrehaladni a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésével a szocializmus felé.“ HITLER ÉS TRUMAN LAKÁJAI Bad-Godesbergben szál a zene. Theodór Heiss professzor és d.r. Conrad Adenauer fogadják a vendégeket. Heiss — „elnök“, Adenauer — JtanceüárM a nyugatnémet szövetségi áUamban. A fogadáson másfélezer ember vesz részt, Pukkannak a dugók, beszédek hangzanak el, üdvözlő táviratokat olvasnak fel. Truman elnök és Acheson államtitkár gratulálnak Hcissnek és legjobb kívánságaikat ■ fejezik ki „őnagyméltóságának“. Münch püspök németországi pápai nuncius, XII. Pius nevében áldását <ulja Helssre, munkájára és célkitűzéseire. A régi szociál-áruló Schumacher is igyekszik nem lemaradni — szintén gratulál és kiegészítésképpen személyes jókívánságait juttatja kifejezésre az elnök urnák. agától értetődő dolog, hogy *■*-*- azok a németek, akikben egy porszemnyi becsület is van, semmiféle illúziókat nem táplálnak a „választották“ iránt. Mindannyian tudják, ki az „elnök“ és ki a „kancellár“. Adenauer „kancellár“ annakidején táviratot küldött a Ducenek, amelyben egyebek között a következő mondat volt: „Mussolini neve arany- betűkkel lesz beírva a történelembe“. Heissnek, a mostani „elnöknek“ is elég tűrhető az életrajza. Szellemi atyjához, Hitlerhez hasonlóan valamikor régen 6 is a művészettel próbálkozott. Minthogy ezen a téren nem szerzett babérokat, átkapcsolt'. a politikára és 1933-ban örömmel adta la szavazatát arra a törvényre, amely rendkívüli teljhatalmat biztosított Hitlernek, tehát már akkor a fasiszta in álomra, a háborúra és a német nép gyalázatos le- züllesztésére szavazott. Azon a kérdőíven, amelyet a bonni ,,parlament“ minden tagjának ki kellett töltenie,. Heiss „elnök" a náciellenes tevékenység iránt érdeklődő rovatot üresen hagyta. Nem is írhatott volna semmit oda! És Heiss kérdőíve elment! Bizton támaszkodhatnak tehát rá mind a ruhri mágnások, mind amerikai kenyéradói. Nem ok néjlkűl hivatkozott GöbbeLs annakidején IIriss nevére azzal a szándékkal, hogy bebizonyítsa a német értelmiség loydlis állásfoglalását a hitleri kormány irányában! Tjeiss „megválasztása“ napján ezt mondotta: „A sors kegye, hogy az ember felejteni tud!“ Előfordulhat azonban, hogy nem felejt. Heiss életét, múltját, élete egész gyalázatos útját senki sem felejtette eL Adenauer 1945-ben az amerikaiak előtt alázatoskodva azt irta, hogy „Németország nem képes rnagáJTkór- mányozni, azonban, hogy bclttittöz- zék a németek szívébe az életkedv és a remény, bizonyos mozgási szabadságot keU kapnunk, olyant, mint az a befogott ló, amelynek gyeplőjét elengedik“. E kijelentést a „Kölnischer Kurier“ közölte. A gyeplőket teljesen elengedték. Heissbe és Adenauerbe beköltözött az „életkedv“. S az óceánontúli gazdák most már igazán megelégedettek lehetnek. A németek ökölbe szorított kézzel tekintenek fel az „elnöki“ palota ablakaira. Akárcsak Münchenben egykor, most itt születnek meg egy új háború tervet Itt állítják helyre az amerikai imperialisták az agresz- szió európai fasiszta tűzfészkét. ß drmüyen édes beszédek hangozzanak is el a bad-godesbergi asztalok felett, bármilyen táviratokat küldjön is Truman és XII. Pius, — a német nép nem fogadta el és soha nem fogadja cl a bonni alkotmányt, a gyarmatnak szóló népellencs statútumot, az Északatlanti Egyezményt, Hitler új helytartóit Németországban — Heisst és Adcnaucrt. A német nép élenjáró része nyugaton is világosan látja, hova vezetik Nyugat-Németországot új „vezetői". És Németország demokratikus erői egyre erősödnek. Ott áll már keleten a Demokratikus Német Köztársaság, a béke és haladás új bástyája. Megindult a harc az egységes, demolrra- tikus, békés Németországért. A SZ©VJEir NEPBIR08AG I VILÁG LEGDEMOKRATIKUSABB BÍRÓSÁGA Az igazságügyi szervezel átalakításáról mos! jelent meg a rendelet. Novemberben választják meg a magyar nép bírált és a népüínökökef. Igazság- szolgáltatásunk intézése a nép kezébe kerül, A reakció támadja a legdemokratikusabb bírósági intézményt. Az osz- tátybiróság „lüggetfenségére" hivatkozik. Valójában tudja, hogy a nép bírósága újabb csapást jelent számára. t szovjet bírák függetlenségének biztosítéka abban rejlik, hogy csak választóik véleményezése alapján mentheők fel tisztségük alól. Jla a bíró becsületesen szolgálja hazáját, pontosan és szigorúan végrehajtja a törvényeket, példaképét szolgáltatja a magasztos erkölcsiségének és kifogás tálán magatartásának, nem veszíti el a nép bizalmai:. A Szovjetunióban — a bünfetö — és polgári perekben is — háromtagú bíróság, egy bíróból és két ülnökből álló tanács ítélkezik. A népbírákat és ülnököket 3 évi időtartamra válasz ják; a népülnökök egyenként évi tíz-tíz napot töltenek szolgálatban. A szovjet népi ülnököl megilletik a bíró összes jogai, a bíróság szótöbbséggel hozza határozarait. Az ilyen részvétel a bíráskodásban lehetővé teszi annak a feladatnak a megoldását, amely a nép széleskörű bevonását követeli alkotmányos ufón az egyik Icfontosabb állami ténykedés, az igazságszolgáltatás vezetésébe. A népi ülnökök részvétele a bíráskodásban emeli a nép- bírósájg tekintélyét és megerősíti a bíróság kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. A Szovjetunióban minden állampolgár részlvesz a népbírósági választásokon, titkos szavazással jelölik ki a legmegfelelőbb embereket, akikre rábízzák az igazságszolgál‘at ás intézését. Hasonló, valóban demokratikus bírósági szervezed sehol a világon nincs. Emseit líövetkezniényc az is, hogy a Szovjetunióban mindenki egyforma a bíróság előtt, nincs kivétel, sem hivatali állás, sem társadalmi származás, sem nemzeti, vagy faji hovatartozás szempontjából, a bűnösség, vagy ártatlanság megállapításánál. A tárgyalások nyilvánossága a dolgozók ellenőrzését biztosítja a bíróság felett, ezenkívül a nép bírái kötelesek időnként munkájukról beszámolni választóik élőit. E beszámoló-gyűlések a dolgozók kommunista nevelésének fontos eszközei. Míg a szovjet népbíróság rendszere a népre bízza az igazságszolgáltatást, biztosítja a nép ellenőrzését a bíróság működése fölött és teljes függetlenséget biztosít a bíráknak, ülnököknek, addig a burzsoá bíróság fegyverül szolgál a dolgozók elnyomásában a kizsákmányoló osztály kezében. A burzsoá államokban egyre vadabbul, mind több cinizmussal lépnek fel a reakció erői. Üldözik, merényle'eket követnek el a kommunisták ellen, erőszakosan leszámolnak a sztrájkoló munkásokkal, börtönbe vetik az antifasisztákat. Különösen az Egyesült Államokban járnak elöl ebben. Howard Fart, az ismert haladószellemü amerikai író így ír erről: „Nincsenek olyan törvények, amelyek megsértésével bennünket vádolni lehetne. Az ellenünk hozott ítéletek ^ leszámolást ie!erűének az élenjáró, haladó gondolatokkal. Ez a demokrácia elleni ierrorV WhLemann, egy másik amerikai író elbeszéli, hogy az trmerikal bíró. ságok kötelékében „hihetetlenül nagy számban vannak egyáltalán nem odaillő elemek. Naplopók, politikai élös- diek, csalók és kalandorok. A bírók közül nem egy képtelen eligazodni munkakörében és az Ítéletek, bírói határozatok megfogalmazását, szövegezését titkárjaikra vagy munkatársaikra bízzák.” A burzsoá országokban a bírákat kinevezik. De ott ie, ahol váfaaztS* útján kerülnek be — mint az USA egyes államaiban, vagy Svájcban *—• a választás csak papíron az. Az Egy*- sült Államokban a nagybankárok 4* nagyiparosok saját jelöltjeik részére vásárolják meg a bírói tisztségeket. Csak a tzoclaltzmnt országéban van lehetőségük a dolgozóknak, a népnek arra, hogy szabadon választhassa meg valóban népi bíróságait, a l égd eme. krefikusabb alapeloek szerint. j J.V. SZTALI MŰVEI ELSŐ KÖTET 1901—1907 A napokban jelenik meg SZTÁLIN elvtárs 16 kőidben önszegyüj- főtt művei magyar nyelvű kiadásának ebő kötete 464 OLDAL. ARA DÍSZES EGÉSZ VÁSZON KÖTF.SBEN 15 FORINT. SZIKRA KI A DAS.
