Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-28 / 251. szám
DUNÁNTÚLI MAIM 1 U Ll y NAPLÓ Kár 68 százalékát Sejegyezfék a da'gozék Sztálin elvtárs magyar nyelven ntegisleas muEkáiénalc első klaöását Lelkesen készül Pécs ifjúsága a Komszomol évfordulójára 67 községben befejezték az őszi vetést Mi VT. ÉVFOLYAM, 25«. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR FENTEK, 1049 OKTÓBER 28 Harmincegyéves a csehszlovák köztársaság Staféta viszi a csehszlovák nép üdvözletét a szovjet határra Prágai jelentés szerint az október csehszlovák államünnep az “lén a munka napja. Csehszlovákia dolgozói munkával ünnepük a köztársaság alapításának 31. évfordulósát. Október 28-án délelőtt Prágáké! staféta indul Csehországon, Morvaországon és Szlovákián át a Csehszlovák-szovjet határra, ahol át- fidja a szovjet nép képviselőinek a Csehszlovák nép üzenetét. A Szovjetunió — mondja azüze- ®et _ példát mutatott Csehszlovákiának és megosztotta vele a szocializmus kiépítésében szerzett tapasztalatot. Sohasem fogjuk elfelejteni, hogy csak a nagy és legyőzhetetlen Szovjetuniónak és vezérének, Sztálin general isszimusznak, a nemzetek atyjának és tanítójának köszönhető, hogy nemzeti függetlenségünket és szabadságunkat meg lehetett óvni. Csehszlovákia barátságát a Szovjetunióval még szorosabbra akarja fűzni azzal, hogy fokozza erőfeszítéseit a szocialista élet kiépítése terén, ami a legjobb hozzájárulás a tartós békéért folytatott küzdelemben. Dél-Olassország községében a parasztok megszállták a műveletlen földet Római jelentés szerint Calabrlában a parasztok több község határában ***gszállták a műveletlen földeket. A csendőrség mindenütt közbelépett és *s Strongoli község határában megtámadta a parasztokat. Az összeütközés *>rán négy csendőr és nyolc rendőr megsebesült. Sok parasztot letartóztatok. Hasonló esemény zajlott le Blslgnano határában Is, ahol szintén sok kasztot tartóztattak te. A szénhiány miatt 660 vonat állt le Amerikában .JWynrM Jelentés szerint az ameriU* sz'rájkhuüám egyre Inkább érez > hatását. A' Reuter chicagói jelen ”^5e szerint szerdáin nagymértékben k°rlátozták az amerikai u esforgalmaJ. A szénhiány miatt mintegy 680 ,. vonalot leállítottak. A *®0näbä,nyászok sztrájkja 38. napja és a Reute’- szerint semmiféle jel !*ra mtíai aira, hogy hamarosan vége tesz. A* „Iron Age“ dmü lap szériát közvetlen küszöbön SH az egész amerikai gépkocsiipar leállása. Rendkívül jellemző, hogy msg a tőkések vissza« ásítják az acélipari munkások követeléseit, aa acél trösztök bévé ele ez év harmadik negyedében az előző évihez képest ötmillió dollárra] emelkedett. A korporációk tiszta haszna bárom hónap alatt csaknem 40 mfiiió dollárt ér: el. Az egy részvényre jutó osztalék 108 centről 126 centre emeíkedél • A Tito-banda bevallja Jugoszlávia gazdasági csődjét A moszkvai rádió hírmagyarázója árra az emlékiratra, amelyet a “^grádi fasiszta vezetők nemrég in* **tek az Egyesült Nemzetek Szervedének európai ügyekkel foglalkozó "^dasági bizottságához a jugoszláviai •4adasági helyzetről. Az emlékirat komor képet vet Jugoszlávia 8a*dasági helyzetéről, hogy Titóék nem is merték közzétenni .. a jugoszláv sajtóban. t emlékiratból kiderült, hogy Jugo d lA*® ^Para minden kritikán alul a pénzügyek helyzete ka- j^^trofális. Az emlékirat beismeri, kV Tito-Jugoszlávia gazdaságának ^l°den ága ma válsággal küzd, öt- 68 terve kudarcot vallott. A bigoszláviai ipar számos ágá- ö*n az év első felében n fertne- v. ,6s 25 százalékkal csökkent. „ ‘"Dösen nagy a visszaesés a nyers- Cts .f* acéliparban. A iugoszláv dol- s^,0* képtelenek megfizetni a szukád?* árucikkeket. Az élelmiszerek. nL*Parcikkek ára egy év óta a három kér V*eresére emelkedett- A reál- -ugyanakkor felénél is keve- Te estek. A Tito-klikk, hogy megs®bb: szerezze a szükséges összegeket az Óriási fegyveres erő és rendőrappará tus számára, valóságos kényszermunkái vezetett be az üzemekben. A jugoszláviai munkások tizenhat órái kénytelenek dolgozni A bori rézbányában a munkások 40 százaléka tüdővészes. A Tito-klikk elszigetelte Jugoszláviát a Szovjetuniótól és a népi demokráciák országailól, minden szégyenkezés nélkül lemond Jugoszlávia iparosítására irányuló hivatalosan meghirdetett céljairól és az angol—amerikai imperializmus gyarmatává változtatja az országot. Tito fasiszta bandája 30 ezüstpénzért eladta Jugoszláviát és az Imperialista hatalmak mezőgazdasági és nyersanyagfo’-rásá vá változtatja át az országot. 1 Az amerikai monopólisták már ráteffék kezűket a jugoszláv kőolajra és ők ellenőrzik a bori • rézbányákat is. Titóék árulása következtében Jugoszlávia elvesztette gazdasági és politikai függetlenségét s a külföldi kapi talista monopóliumok kirabolják és gilzsbakölik az országé»;. Tilo a trteszü nép bőrére alkudozik az aagobameriitai inperkjigtikkai Jj*«onl jelentős szerint az Econo 1 hi* ‘ .a* angol nagylökések lapja a kénvi helyzetről szóló tudósításában °'en elismerni, hogy kfvneSZt' °lasz°k körében rend* "I nagy sikere van a trieszti l\j |. 0nimun'*la Pót« politikájának t» 0J^Sen naí?ay felháborodást kelteti lap Okosság körében — írja a > ’ágr,, ’ lo8.v Tito ős De Gaspcrl vnló- I 'ejekcreskedelmet" szervezett a criilct jövőjéről a trieszti olaszok háta mögött. Az angol—amerikai imperialisták kívánságára arról tárgyalnak, hogy a jugoszláv megszül« lás alatt levő 15. zónát véglegesen Jugoszláviához csatolnák, az A. zónában pedig fenntartanák az angol-amerikai megszállást ős katonai uralmai. A nyugatiak tehát szívesen tesznek engedményeket a trieszti olaszok bőrére, qsakliogv ..baráti viszonyukat’’ az áruló Tiló-bandával minél jobban elmélyíthessék. Fámban és az egész országban tüntetésekkel, sztrájkokkal követelik a francia dolgozók a demokratikus egységkormányt Százezres tömegben jelent meg Pá- ri6 környékének dolgozó népe szerdán Q£le a Francia Kommuniisla Párt felhívására rendezett nagygyűlésen, hogy a demokratikus egységkormány megalakítását követelje. A nagygyűlésen Duc'oa megállapította, hogy a -kormánytöbbség pártját egyek a nyomor és háborús politika folytatáséiban, de ugyanakkor egymás elten acsarkodnak a hasiamért és marakodnak a húsos-fazékért. A francia és a szovjet nép szoros barátságáról és a szovjet—francia ezöve ség- ről szólva ismétől ten kijelentette, hogy a francia nép sohasem fog háborút viselni a szovjet nép, a szocializmus országa ellen. A tömeg ezeknél a szavaknál óriási “apsvfharban 'tör: ki, Itosszasean ünnepelte a Szovjetuniót és arcnak nagy vezérét Sztálint. Ezután Thorez mondoü beszéde;. — Párhuzamot vont a francia kommunistáknak csak az ország érdekei, szem előtt tartó poUikája és a jobb- oida'tó-kna.k az amerikai Imperializmus! kiszolgáló, katasztrófába és háborúba kergető mesterkedései közöl. Erre különösen jellemző Németország példája. Schuma-nék, Mayerék, Mochék, ée Bi- daulték a nemet ipar-bárók és nácik Nyn.gat-Némietországái dán oga-ják. a francia dolgozók- viszont a Pieck által vezetett és a Szovje unió állal telis- mert Nőmet DqmokraÜkus Köztársaságot, (A hallgatóság lelkesen élette a demokratikus német kormányt.) Thorez ezután rámutatott a francia nép akciójának óriási fontosságára, amely tiltakozó munikabeszünte'ések- kei, es*Táj-kokkal és SoRezernyi tilta- ozó határozattal már kőtízben meghlusítolta reakciós kormány alakítását. Hangoratta a továbbiakban-, hogy egy demokratikus egységkormáqy nem lenne visszatérés a négy év élőt! hely zaithez. Az elmúlt harminc hóna-p bű nős pofii biká jának fteejőeet ugyanis nem vehetnének részt a demokra.ikus egységkortriányban- A nemzetgyűlés feloszlatásának tervével kapcsolatban kijelentette, hogy a Kommunis'a Párt nem fői a nép íté- leléől, viszont a népakarat meghaíre- sftáisára irányuló új választási törMiiitán a jobboldali szocialisták készségesen Teljesítették a nagytőke követelését és beheegyzését Daniel Mayer volt munkaügyi miniszter elejtésébe, Bidault most a radikálisok után a gaul- J.ciistákhoz közelálló reakciósok és a Reynaud-féle úgynevezett „függetlenek” támogatását szeretné megnyerni. Hír szerint biztosította a Reynaud és társai által képviselt befolyásos nagytőkés köröket, hogy nem szándékozik általános béremelést adni, tovább folytatja a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló politikát és közkeA burzsóá és jobboldali szocialista párt piszkos alkudozásaival egyidejűleg egyrp nagyobb méreteket ölt a francia népnek demokratikus cgy- ségkormányt követelő mozgalma. A CGT titkársága közleményt adott kJ, amelyben a dolgozók nevében élesen inegbélyegzi a burzsoá pártok politikusainak alkudozásait, akiknek egyetlen gondjuk, hogy az országot katasztrófába kergető politikájukat vénnyel voló fenyegetőd zés az t m»- hatja, hogy a burzsoázia így akarja kényszeríteni a népet, hogy más utat keressen a hatalom elnyerésére. Thorez végül kitartásra, harcra, áldozatkészségre szólította fel a francia tömegeket a haladás erkölcsi győzelmének kivívására. Éljen Franciaország! Éljen a demokratikus egységkor mányi — fejezte be -tomboló tc-ps közboo nagyhatású beszédé; Thorez. gyclemben részesíti a németekkel együttműködött „cltévelyeddtc- ket.” Bidault „sikeres" alkudozásai ellenére a francia sajtó csaknem egyöntetűen hangsúlyozza, hogy ha Bidaultnak sikerül is a kormányalakítás, kormánya nem lehet tartós. Az Humanité rámutat, hogy a francia nép egyre erőteljesebben követeli a kormány politikájának megváltoztatását. A lap hangsúlyozza, hogy a francia népnek «ikerül kiharcolnia dem» kratikus egységkormány megalakítását. folytassák. A CGT felhívja a francia dolgozókat és szervezeteiket, küzdjenek lankadatlan erővel tovább c politika gyökeres megváltoz'atásáért és demokratikus egységkormányért, mely nem a munkásosztály ellen kormányoz majd. Az egységpolitika sikerét bizony;íja az is, hogy Párisban, a főváros környékén, de az országnak úgyszólván minden részében egymást érik a Tüntetések, figyelmeztető munkabeszüntetések, sztrájkok. Ä CGT felhívása Bidault alkudozásai Cripps beszédében beismerte Anglia katasztrofális gazdasági helyzetét A munkásárulók ennek ellenére tovább növelik a katonai kiadásokat Az angol akóház szerdai ütésén Cripps előad te a kormány javaslatát, amely kéri, hogy a Ház ,hagyja jóvá a „gazdasági nehézségek leküzdését célzó kormánypoMüká — A vá'sá gos angol gazdasági helyze, az elé gedellen tömege-k felháborodása arra kényszerítetto Crippset, hogy beismerje Anglia rendkívül súlyos gazdasági helyzetét. Beszéde nyűt bevallása vol annak, hogy az amerikai parancsra végrehajtott leértékelés és a kormány többi rendszabályai semmit sem joví ól ak a helyzeten és jelentősen csökkentették az élet- színvonalat. Cr.ipps rám-ute ott arra is, hogy az eddig bejelentett „takarékossági terv" csak ellőjátéka a még keményebb rend szabályoknak. Elsősorban kevesebb élelmiszer; -s nyersanyagot Importénak majd, ami az amúgy is keserves élelmiszerhelyzet további rosszabbodását jelenti, Cripps beismer:, r „Helyzetünk o'yan súlyos", hogy a csőmig lefaragok im pofTprogramo is csak c. „Marshal’, segély” és a kanadai. kö’c«őn segítségévei valósíthatjuk meg." A megoldások még szfltóégrendsjta- báty oknak sem [ók. A jövő azonban még vígaszfalannbb. Cripps arra sem tudó i fele'ini, mi lesz két év muha ha megszűnnek a különböző kölcsönök Bewnllolla, hogy Angliának nincs többé nélkülözhető tartaléka, fokozódik az infláció, a kivitel csökkent a betétállomány több mini 40 mittió f n!-:al morzsolódott le. Cripps beszédéből kitűn., bogy a „takarékossági" rendszabályok csaknem teljesen meg bénítják az ipar fejlődését, A kormámy által beismert katasztrofális gazdasági helyzet Az MTI párisi jelentése szerint párisi újságíró körökben az'a hír járja, hogy a francia költségvetésnek a hadikiadások miatt egyre nagyobbodó hiánya következtében Franciaország pénzügyi vezetői újabb frankleértpkeWashíng'oni jctenlés szerint az egyre f élreé r The te íienebbü 1 jelen'kező gazdasági válságtól és ä lerjedő szlrájk- mozgaloniió! megrémült amerikai :ő- kések minden 'eddi gin él bru álisabb offenzívat indítanak a marshaltoáU országok ellen, hogy azok gazdaság, éleiéi most már tejesen a WaS Streei parancsai alá lielyeczzék. Hoffmann, <i Marshall-terv vezérigazgatója az As- soeiated Press jelentése szerint csü- Őríökön Európába indul és ultlmáUimot visz a Marshall-or- szágoknal^ Az amerikai tőkések cinikus nviltsáig- gal követelik, hogy Nyugal-Európa tmiiasson több „öntevékenysége: és ellenére a munkásárulók lovdbb folytatják az ország számára végzetes politikájukat. Cripps nyillan ki jelen ette, hogy a háborús nyugati szöve céggel kapcsosa !os kötelezettségeit a katonai kiadások további növelését követelik. lésre gondolnak. Ugyancsak párisi ér-< fésülés szerint Anglia nem tarthatja a fontot a jelenlegi árfolyamon lat hónapnál tovább. A fontleértékelés viszont a francia frank újabb leértékelését is maga után vonná. elszánt só goi", magyarán; teljesítse ** anteriaJclak parancsait, mert különben nagy összegekkel csökkenti a Marshall-kiutatásokaL Hoffman azt követeli, hogy szüntessék meg a nyugateurópai országok kereskedelmi korlátozásai!, vagyis engedjenek szabad behatolást az amerikai tőkének. A második javaslat pénzügyi intézkedéseket javasol a valutabeváltás megszüntetésére, vagyis követeli a szabad átválthatóság megteremtését. Az amerikai ipar dönlő fölénye következtében ez a marshnllizált országok dollárdeficitjének ugrásszerű növekedését eredményezi. Az amerikaiak teljes behódolást követelnek a marskallízálí országoktól Párisban újabb frank- és fontleértékelésre számítanak
