Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-27 / 250. szám

-■w» NAPLÓ ■. ■ .«MW '■»“ mB OBJQREB. 2* A politikai gazdaságtan problémái Sztálin összes m miéinek első kötetében [Sikerre! zárult az; idei afláHítssTiVad IWó áprilisában jeleni m*i * Szovjetunióban Sztálin 5sz- szcs műveinek első kötet®. A Mars—Engels—Lenin Intézel . kiadásában megjelenő ö&ze- gyüjtötf művek 16 kötetet tar­talmaznak. (Most jelent meg a 12-ik a Szovjetunióban.) Fel­ölelik mindazokat a tanulmá­nyokat, cikkeket és beszéde­két amelyeket Sztálin n leg­utóbbi _ időkig alkotott. A tör­ténelmi jelentőségű inunkénak első kötete rövidesen megjele­nik magyar fordításban is. A kötet olyan tannlmányoJrat é« beérődétől tartalmaz, ame­lyekkel magyar fordításba« most találkozunk először. Sztálin müvei x Bolsevik Pártot íe x szovjet népet ebnékíti útmutar tássa! fegyvereik tel x kommtmiz­mj» építésében. Egy begyűjtött mtt- vtinek első kötete politikai, bölcse­leti és párttörténeti kérdések mellett kifejti c tudományos szocializmus poütOxzt gazdaságtanának legfonto­sabb problétrriát. Sztálin a politikai gazdaságtan kérdéseit a marxista dialektikával elszakíthatatlan kap­csolatban dolgozza fel és dialektikus módszere alkalmazásával megvilágít­ja a legbonyolultabbnak látszó kér­déseket is. S ztálin feldolgozza a kapitaliz­mus történelmi, átmeneti jelle­géről szóló marxi tanítást, analizálja a ifendaiizmns bomlásának és felszá- nrttfiásáaak, valamint a kapitalizmus fejlődésének folyamatát. „A marxiz­mus és nemzeti kérdés“ című mun­kádban Essakam erika példáján mn- t-aítj* ki, hogy x kapitalista gazdál­kodás növekedésével, hogyan kerül­tek a* tgyes tartßetek kapcsolatba egymással, miképpen alakult ki kö­zött©: egységes gazdasági rendszer­be» * minvkamegosztás. Kimutatta, bogy a tesyrétalizTrms fejlődésével miként fojlőiTfk x kereskedelem és x kSatekedés, hogyan keletkeznek nagy városok. SsrtAfin részletesen tárgyalja a ka­pitalista társadalom alapvető ellent­mondását, x társadalmi termelés és a* egyéni kisajátítás közötti ellen­tétet. Énen a* ellentéten alapnl a másik! alapvető oHentmondAs a ter- mfáés gyóronbelüli szervezettsége és gyáronkfvWi anarchiája között. Ez a* exacrcWx- vasét* vfgftl -a gwrdasági válságokhoz. A bnrrxeafcá*- i»oigfUatób«tt fitt „tndóe«&“ olyan üfnziókat igyekeznek terjeszteni, hogy lehetsé­ges a „tervszerű“, „rendezett,“ kani- tafisrmia. Sztálin már 49 évvai es­et/,tt Ictsplfízte a barstsod közgazdá­szok és polltilzKSok efajta dajkame­séjét. A kapitalista gazdálkodás — ÍTlapátofta meg — nem lehet egysé­ges és szervezett, következésképpen -twm lebet tervgaadálkodás lsem. A gwadálkodás terrvm&rii irányítása M- lenhéíJrew vasa- a kaprtaüznms- fénye- gévrf. Az ,,'Anrrehlzmtw vagy srodaltz- mi»“ című munkájában Sztálin a szcvwaEznnis nregvaiósftálsá'nak for­raltadra feltételeiről beszél. A kapr- tsfenras megdöntésének és a szo- eialiwae fefőpftésének tiirténclrm lysfikségességét a termelőerők fejlő­dése határozza meg. A szocializmus épp olyan szükségszerűen követi a kap*tafízm.ust, mint a nappal az éj­szakát» „Anti életre születik és nap- ,-ntí-napn növelt stílt, az legyőzhetef- ' ken. azt. előrehaladásában megállítani stem leket“ — Írja Sztálin.-. A ereeTaUzs’rus megvalősftásához szükség ve®, a. zsMojafeka ioowtda- lomra és a prpTetáíiS&n dlktátúrá­jára. 73 ztál w Uciszezítzxa a bnrzsoá reformisták reakciós elméleteit, ame­lyek szerint a „.szocializmushoz nincs szükség forradalmi harcra“. Sztálin azt irja: „A termelés társadalmi jel­lege gyökeresen tagadja a fennálló kapitalista tulajdont, követkéztetős­képpen nekünl; az « főfeladatunk, hogy közreműködjünk a kapitalista tulajdon megdöntésében és a szocia­lista tulajdon intésményesltésébea“. A* „Anarchistán» .vagy nzoeialls- mus“ eimü munkájában Sztálin hangsúlyoz«, hogy a termelési esz­közök, a szocialista társadalomban társadalmi tulajdonba mennek át, a kizsákmányolás megseáinik és a ter­melés főcélja a társadalmi szükség­letek közvetlen kielégítése lesz. A marxizmus-leninizmusnak azok a megállapításai, amelyeket Sztálin több mint negyven évvel ez­előtt kifejtett, ma- is érvényesek, tel­jes mértékben igazolást nyertek az Októberi Szocialista Forradalomban és as azóta eltelt idő történelmi ta­pasztalataiban. álasz. a ,fOiláQússáq”-nak A jsaomfaakvasáraajy «sei,. ______ rt itefí atlétikai bajnokság okai 'kevés induló részvétele jellemezte. Ennek oka mindén bizonnyal a késői rende­zés volt Nem tudjuk, mi az oka an­nak, hogy több élvonalbeli atlétánk, akik minden valószínűség szerint jó eredményeket értek volna el, távol maradtak. Nyílván jobb idő született volna például 1500 méteren, ha Bara­nyai, a Lököm! ív ki. tűnő futója, Bér- czy-vel versenyez, így is több igen jó eredmény is szü­letett. Valamennyi eredmény közül kiemelkedett Lippai 110 gáton elért 15.4-e» eredménye, ► ^z-..í3kS"'&egjtAh ssa'Jyar erőd-» tuáríy. Lippai JeOdűIeíasem, frissen ín- . tóit. Egyébként Lippai volt az egész bajnokság lcgered'méir.msebb verseny­zője, négy bajnokságot nyert, Gerely- vetésben Guzsvári remekelt, do Ben- dfirnek is igen jő napja volt, 50.20-as kerületi csúcsa íigyekmremclíó ered­mény. Az ifjúságiak szép fejlődésről1 tettek tanúságot Ezen a téren, a szekszárdiak jártaik az élen, Názer és Mazolai igen tehetségesek, örvend*'- cfes a komlóiak szép szereplése íj. A lelkes bányáizatlétálc egy év alatt so­kat fejlődtek, Bódosi Mihály jó njtm-i kát végzett. Mindent egybevet be j«lj. vizsgáztak—atlétáink az-idíny tifolsí /-versenyén. ár. K.. A „Világosság" október 25. szá­mában válaszol a „Kárhozó”-ról írt kritikánkra. Mielőtt erről szólnánk, meg kell állapítanunk, hogy cikkünk akkor a „Kárhozó” láttán kereke­dett első felháborodás terméke volt s ezért nem voltak érveink kellően elvileg alátámasztva, sőt olyan mel­lékes szempontokat is felvetettünk, ami a bírálat súlyát csökkentette. És most térjünk a tárgyra. A „Kárhozó” főszereplője, a ku- lák gazda valóban nem szimpatikus egyéniség. Még akkor sem, ha meg- bocsájtjuk neki, hogy szórakoztató modorban szidja a demokráciát és azt is megbocsájtjuk, hogy ezzel például a kaposvári rekació leg­magasabb tetszését sikerült el­nyernie. Da nemcsak Kárhozó gazda szerepel a darabban. Ha róla rá Is ismer a fősvény lejlákra mindenki, vájjon magára ismer-e a munkás, a darabban szereplő mun­kásról, vájjon magára ismer-e a nincstelen paraszt, a gazdasági cse­léd a darabban szereplőkkel? Váj­jon olyan-e a mi munkásságunk, hogy a kulák elleni harcot úgy viszi: szemben opportunista módon híze­leg a kutaknak, megalkuszik vele és csak a háta mögött puffogtatja asz „osztályharcos” frázisokat? Váj­jon olyan-e a magyar gazdasági cseléd, amilyennek a darab ábrá­zolja? Gügye, az emberi öntudat legkisebb szikrájának híjjával? Ar­ról nem is beszélve, hogy hihető-e, arait a darab állít: a kulák gyere­kei hívei a demokráciának? A „Kárhozó” teljesen elmossa az osztályhatárokat, ferde képet ad a munkásról, a gazdasági cselédről. Ezt nem menti az sem, hogy egy tipikus fösvényt ábrázol a kulák képében. Nem menti, mert nem ad való képet arról, ami ma a faluban történik,, nem menti, mert nem ad reális ábrázolást a falusi osztály­harcról. A falura és városba, a gép­állomásokra és szövetkezeti csopor­tokba tiszta darabokkal kell ki­mennünk! Olyan darabokkal, ame­lyek nemcsak a kulá.k nevetséges fösvénységét mutatja be, hanem azt a kulákot, amelyek nem szánt, nem vet, szabotál, uszít és lázit rendsze­rünk ellen, azt a kulákot, amelyik gránátot helyez el a termelőszövet­kezet kazlába. A dolgozó parasztok olyan darabokat várnak tőlünk,-ahol a szereplők közt magukra ismer­nek. Olyan paraszti figurákat, akik közt az öntudatosok bátran harcol­nak a kulák ellen, nem pedig be­húzott nyakkal bárgyún tűrik el szidalmait és ütlegeit. A darabok­ban szerepelő munkás alakjának is olyannak kell lennie, amilyen a munkás a .valóságban. Az osztály­harc vezetője, a kulákot leleplező, a dolgozó parasztot segítő, politikai öntudatát növelő, határozott' egyé­niség.. Ezt várják tőlünk a falvakban, ezt a gépállomások és 'szövetkezetek dol­gozói. Útmutatást életükhöz, har­caikhoz. A „Kárhozó”-ban nem ezt kapják, hanem ennek ellenkezőjét: egy- hamis, osztályharc nélküli vi­lágot. Ezért tartjuk fenn vétómé • nyűnkét: a „Kárhozó”-t ma ját­szani, legalább is ebben a változat­ban politikailag helytelen és káros. A Belvárosi Színház és a Pécsi Nemzeti Színház levélváltása A budapesti Belvárosi Színház az alábbi levelet küldte a hét végéig Kaposvárott játszó . pécsi Nemzeti Színháznak: Pécsi Nemzeti Színház Vezetőségének Kaposvár. A Belvárosi Színház szeretettel köszönti a Pécsi Nemzeti Színházat és egriben mindenfajta támogatást felajánl. Tehát díszlet, darab, eset­leg lejátszott darabok meglévő sze­repei is, mindenkor a Pécsi , Nem ­zeti Színház rendelkezésére állnak. örülünk, ha abban a szép és nagy munkaiban segíteni tudunk. Sőt, ha olyan szereplőre van szük­ségük, aki nálunk nem játszik, szin­tén szívesen kölcsönözzük ki, ha ez­zel a pécsi Nemzeti • Színházat erő­síteni tudjuk feladati elvégzésében. Sikert és jó munkát kívánva elvtársi üdvözlettel: Belvárosi Színház Igazgatósága. Simon Zsuzsa vállalatvezető. A pécsi Nemzeti Színház a kö­vetkezőképpen válaszolt: Belvárosi Színház Igazgatóságának Budapest. A pécsi Nemzeti Színház hálásan köszöni a Belvárosi Színház által felajánlott szeretetteljes segítség­nyújtás közlését és bízik abban, hogy a Belvárosi Színház eme clv- társias gesztusa hozzá fog járulni ahhoz, hogy a vidéken betöltendő igen komoly és felelősségteljes hiva­tását teljesíteni tudja. • Ezokután remény van arra, hogy a budapesti Bolvárosi Színház leg­kiválóbb művészeit — Bulla Elműt, Sulyok Máriát, Görbe Jánost, Föl- dényi Lászlót — ha azok szabaddá válnak, a pécsi színházban üdvözöl­heti a közönség. Pavlenko szovjet fró jí- err. ér tavaszán az Egye­sült Államokban tartóz­kodott. Élményeiről az „Ogonyok" című lapban számolt be. Innen vet- ! ’ r ,H5k át az alábbi részle­tet. 'Az első szabod napomon «{mentán crz „Empire State Budding“ 102-ik emeletére, egrj Jeh bárba. Az emberek gyorsam fel jóinak, végig fut­nak an erkélyen, a szokatlan UtványtSl elragadtatva, hir­telen sarkon fordulnak és ismét a föld felé. ve- stik útjukat. A C0 emeletes felhőkarcolók ilyen magas­ból ceruzára hasonlítanak. A á—i emeletes házak <J!I«- faskatulyának tűnnek, a: aulák hangyák mórijára sza­ladgálnak és az emberek sza­bad szemmel már ki sem ve­hetők. Newgorl: a túlzások PATLBSSO: HIDEG FÉLELEM TERJENG AMERIKA FÖLÖTT •párosa. 'A felesleges szenzá- riőhájhászat jellemn'. Forma­listák alkották, akik csak a méreteket tisztelik. Az Egyesült Államok nem haza, hanem vállalni, amely­ben dolgozol. Egy ukrán származáséi amerikai mon­dotta nekem, amikor vágyód­va Poltava iránt érdeklődött: Régóta amerikai polgár vagyok. Nappal mindnyáján amerikaiak vagyunk de él­jél a csendben, ukránok, ola­szok. svédek. En is Pótlová­ról álmodom. Az USÁ-ban percenként hálom súlyos bűnesetek- maxyl köveinek cl. lDíO-hcz viszonyítva a fegyveres tá­madások száma GO százalék­kal emelkedett. Ennek egyik oka a rendkívül nagy alko­holfogyasztás: és uz if júság példátlan erkölcsi züllése. Az .élet rendkívül drága Sukkal drágább, mint Euró­pában. Ami szép. de rossz és nem tarlós az hozzáférhető. Ami valamire való, az elériic- icllcn, nemcsak a munkás, hanem a közepes tisztviselő számára is. Az emberek 7c- séiilóan egyformán, standar- dizúilan öltözködnek. Nines- állandó színjátszó cyiiüt te séd:. 11 ashi nylonban a képtárban rendőrök őrzik a: értékes képeket. Lgylát- s:ik, lopkodják ezeket. A íuézeum üres. Feni úgy aunt a mi Trchjjakovunk ... T.éűtam négereket is. 1:1- képzelhclcillcn szenvedések kizölt. a legnagyobb nyo­morban élnek. Na néger len­nék, semmi áron nem élnéf Amerikában. Mint fehérem­ber sem szereinél: ott élni. Az USA eél és remény' nél­küli ország. Vakon ét. De meddig mehet ez így? .1 lit hoz Amerikáinak a holnap? Ifa bevezetik « gyapotarató- génct. ötmillió embert űznek cl a földről és növelik a mun­kanélküliek szántál. .1 kon­gresszus tagjai rí kommuniz­mus veszélyéről kiabálnál:, miközben a nép érzi, hogy olyan gazdasági válság kü­szöbén áll, amelyhez kéf,esl az mit. évi katasztrófa gye­rekjáték volt. Hideg félelem terjeng Ame­rika fölött és mint sölél köd, pesszimizmusba burkol­ja a: embereket. Opata Zoltánt kitüntette az Edzők Testületé Az Edzői Testületé hétfőn délután diszgyülést fartőit, amelyen a műkö­désük során kitűnt edzőket tünlefte ki. Ez alkalommal nyújtották át Opa- Ia Zoltánnak, a Pécsi BTC kiváló edzőjének az 1916/47. és 1947/48. baj­noki években végzett kiváló munkájá­nak elismeréséül az Edzők Testületé­nek aranyjelvényét és díszoklevelét. Negyedi korelnök, nyújtotta át Opció­nak a kitüntetéseket, majd Sebes Gusztáv üdvözölte a kitűnő edzőt. Opata Zoltán kitüntetése nagy örö­met váltott ki a pécsi sportkörökben. Balta és a zsászvári Böröcz vezetnek a góllövőlistán NB II. Nyas^fi-csoport: Balia TSC (11), Karácsonyi PBTC. Budai SFAC (9). Gondos II. Köb. DSE, Téli NVSE (8), Futó Dinamó, Szondi SFAC, Rauch Pcmtz, Cseprejti Doh. Lend., Katies PBTC (7), Lripám II. PBTC, Samus M. Pamut, Tisza SVSE (6), Nagy TSC. Berki PBTC, Szöítő-i, Ve­zér P. Lók., Ke'izter Dinamó, Besse­nyei Pcrulz, Kiss KDSK 1 (5), Lázár TSC, Túra- P. Lok., Bencze II., Hor váll I. Dínamí, Pvafai GYVSE, Kala­pács, Sütő II. Köb. DSE, Róíh Szív Lók., Hínvács KDSK, Kis; Várpalota ÚJ. NB III. Pécs—Kaposvári csoport: Böröcz I. Szászvár (13), Lcbcr Pécsi KASÉ (11), Baum I. SBTC. Bicsáki ENVSE, Alt KSE (10). Kőműves DVSE (9), Bánhegyi DVSE (31. Sárosi SZTMSE, Huszíí KSE, Kaniz.&i NMSE, C'-crhátii Marcal1 (7). Hor­váth DVSE, Krivanclc PMSE (ó), Dob- rádí SBTC, Schmeíz KSE (5). .Né­meth, Hcrke, PKASE, Szabó BátVSE, Szabó SZTMSE» Wagner I. PMSE, Vidu3 Postás, Khizí, FazeTcn.s Nagy mányok (4). KosárEísibíJa Kerületi bajnoki eredmények: Férfi: Mohács-MEFESZ 32:24 (16:12!. V.: Véry. Ld.: Hernádi': 8, Sza. mosvöljfyi 6. Pálos 5, ill. Füzes 11, Székely 6. Sar.dó 4.«— Pécsvárad— Standard 3S:19 (15:9) V.: Váradi— Szikszay. Ld.: Wcrndorfer 17, Hoyek 8. ill. Ra'czy 7, Szalai 6. — Tesfíl— FVSK ifi 50:43 (30:21) V.: Rendeki— Szittya. Ld.: Umbrai 24. Pctrits 23, ill. Magyar 12, Bódis 8, Maisszi 7, — PVSK I.—Tolnai Textil mérkőzés idő és pályahiány miatt félbeszakadt. _ A mérkőzést a Kerület újból kiírja Tol- nám. — Szekszárd—Posfás 43:34 (19:21) V.: Kapusi—Lovrics. Ld.i Lac­kó 14. Emeniíy 13, ill. Cserkuti 16, Orsovszky és Érd ősi 6—6. — TDSE— Komló 42:29 (14:12) V.: Tomcsák. Jó: Szauter, Reményi ill. C-atfós cs Ro- poli. Női: Pécsváraed—ZMSZAK 25:19 (14:15) V.: Szik-zay. Ld,: Pattantyús E. 14. Wolf 4. ill. Horváth 9, Só­lyom 8. — Tcxlil—PVSK 28:16 (15:7) V.: Motil—Szittya. Ld:Ádám 11, Paul-: 10, ill. Háry—Harmath 4—4. Lovrics 3. — Szekszárd—Posíás 36:35 (18:17). V.: 7-iíli—Gáíosi. Ld.: Mórifz 14. Hortobágyi 8. ill. Megyeri 10, Bieder mann 9, Ma'kai 8. Eístúi «sz-JáfTzníí**Eí5í BTC 25, Dinamó 28. Lokomotív 33. BTC: Sarbak 2 — K ovács . 3, Soly­már 1. Miké 3 — Lidiinél- 3. Rákóczi 2 — Katies 2, Kövér 3, Berki 3, Le ipám II. 2, Karácsonyi I. ÖS;ze- i-.cn: 25. DINAMO: Kriuisz 2 — Bárdos,; 2, Gróf 2, Bencze III. 3 — Ráfi 4, Kvc-z 2 — Németh 2, Horváth I. 3, Futó 2. Kcszfer 2, Bencze II. 4. összesen: 28. LOKOMOTÍV: Nagy II. 3 — Sze­gedi 4, Köves: 2; Baranyi 4 — Megy. rtya, 3, Ke'.emi 3 — Szöllősi 3, Zom- bori 3, Hirczi 2, Túra 3, Vezér 3. Ös-zcsen: 33. A HÉT LEGJOBBJA: Krau-z - Bárdosi, Solymár, Bencze III. — Meggye1. Rákóczi —- Katies, Kövér, Hired, Keszler. Karácsonyi. * Az NR Ill-ban Dombóvár Barcsom simán győzöl 4:1 arányban. Nagy­atádnak nem volt mérkőzése. 3 BIC-éslafaMisp még isem marmot A vasárnap? forduló áfán már csaJs a BTC és a TSC áll pontv?szteséá nélkül az NB Il ben. A tatabányai csapat gól aránya jobb, mint a. börgyá- ríaké, ok egy mérkőzéssel kevesebbet játszottak. A KDSK ponivesztése meglepetés volt. A Dinamó győzelmé­vel tartja ötödik helyét, jn?ái a Pécsi Lokomotiv a 11. helyre esett vissza. Meglepetés, hogy az SVSE kullog * tabella végén. Jelenleg ez a sorrend a táblázaton: 1. PBTC 2. Tatabánya 3. Perutz 4. Kanosvár 5. DINAMÓ 6. SFAC 7. Kőbánya 8. D. Lend. 9. GYVSE 10. Szfebérvár 11. P. LÓK. 12. Postás 13. NVSE 14. M. Pamut 15. Várpalota 16. SVSE 8 7 7 7 8 7 8 8 7 7\— 5 1 4 4 — 4 — 3 1 3 1 3 — 8 " 2 2 8 3 — 7 > 3-*— — 29:12 ló- 26:5 14 í 18:7 T 16:11 4,-28:17 3 22:25 4 19:22 4 16:22 4 Íőd4 4715:19 5 28:27 4 10:15 8.;3j—-• .5 15:29 8 £— ' 6 13:26 8 g]2. 5.10:17 8 1 í 6 f4:24 M.y 10 , 3. 8 7- T- fé 6 u 6 6 6’ A ' 4 3'­Buigyovai vezfii a tízpróí?H-i*s|K0Sf5ás!i5n Szerdán délután kezdték Tüzér-utcai/ sporttelepen a Ebtóloti tízpróbabajnokságot. Az első napon a magasugrás;!, 100 méleres síkfutást, súlylökést, aávolttgrást és a 400 mó­lért bonyolítói, iák le. Az első na.p után ez a helyzet: 1, Buigyovai QJa(- mur.kás, 3653 pont. (Részersíményei: magas ISO, 100 109 ,kitűnő.; eredmény,- súly 11.11. távol 649, 400 51v6). 2.: Harász ME FESZ 2555, 3. Gnzsvárit KASÉ 2384 poiA. Jóslataink a fasémapi TGí^-rg M AGYARORSZAG-BÜLG ARI Ari Biztos magyar győzelem várható, 1, 1, — BULGARIA B.—MAGYAR­ORSZÁG B.: Jobbnak tartjuk a ma­gyar utánpótlást, bár pontveszlísc is • elképzelhető, 2. x. — KDSK—TATA-; BÁNYA: A TSC csajc ' srerenerével győzött vasárnap ollbon a íehérváriafc ellen. Bár jobbak a KDSK-nál, elkép- , zeibefő, hogy pontot adnak le, x, 2. — DOHÁNYGYÁR- DINAMÓ: Szeszé­lyes csapat a Dinamó, de azért meg-: nyerheti a mérkőzést, 2, 1. — VAR­PALOTA - P ERUTZ: Sokkal jobb a ! Perutz, ennek ellenére meglepetésre í- ■ lehet számítani, 2, 1. — KŐBÁNYAI SDSE—SOPRONI VSE: Letöri csa­pat az SVSE, hazái győzelem várhatói! 1,1— NYÍREGYHÁZI VSE—MIS­KOLCI MNVTE: Nyílt mérkőzés, bár a vendégek jobbak, 2, 1. —MISKOL­CI LOKOMOTÍV—ÓZD: Sokkal jobb csapat az Ózd, bár meglepetés érheti, 2, 1. — MÁTÉSZALKA-PERECES: A perecesiek gyengébben szerepelnek»; mint tavaly, így a hazai csapat vela—1 mivel esélyesebb, 1, 2. — MAGYAR ACÉL—GANZ: Jobb a gépgyári csa­pat. de a hazai pálya előnyt jelent az Acélnak. 1, 2. — BŐRIPARI DSE—, GOLDBERGER: Jobban szerepeli ecM> dig, a bőrös csapat, most is gyözeim®! várt ható, 1, 1. — SZEGEDI— LOKO-; MOTIV—MAKÓ: A pesti Lokomotiv-- legyőzésével tekintélyt szerzett magé-* nak a hazai csapat, 1, 1. — PÚTNIER* KŐZÉSEK: HÁZA: Idén gyengén szerepelnek a, csabaiak, jobb a vendégcsapat, 2. 1- -- DEBRECENI SZMTE—SALG. VA-- SAS: Sokkal iobb a vendégcsapat, v, 2. ELEKTROMOS-PESTER- ZSÉBETI VASAS:. Hazai győzelem várható, 1, t. — SFAC GYŰRI VSE: Feljövőben a hazai csapat, 1, 1. MA íiiszoótefs vacsora a Tcíí jx-vcndégSuífijcn — Használt férfi- ruhát magas áron vesz HBTÉNYI Zsolnay Vil­mos -u. 13. IH. 12S» t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents