Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-27 / 250. szám
DUNÁNTÚLI Szfáhánov mánk a módszerrel 2.38} százalékra teljesítetne normáját a komlói építő SZIT»bri&[ád Mozgósítsunk a hátralévő napokban minden erőt a hűzavetés elvégzésére Nem lesz többé zavar a város szappanellátásában mm vi. évfolyam, 2.™. szám «MSiiiíi»! ARA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1049 OKTOBER 27 EGYETLEN MEGOLDÁS A kapitalista társadalom zűrzavara, fejetlensége, rothadása és csődje clcs formában jelentkezik. Az imperialisták fühöz-fához kapkodnak, hogy a válságból, amelyben már nyakig benne vannak, valahogyan ki tudjanak mászni. Hiábavaló azonban minden eről- . ködösük. A nyilvánvaló zűrzavarra most már ők sem tudják többé ráfogni, hogy az rend és törvényszerűség, a csökkenő termelésre, növekvő munkanélküliségre, a tömegek nyomorára még ük — a gyakorlott hazudozók — sem tudják ráfogni, hogy az a kapitalizmus életrevalóságának a jele. Tények hosszú sora bizonyít- lai hogy az imperialisták minden vonalon gyengülnek és ami náluk erősödik, a: csak a válság és dol- Hozó nép nyomora. Nem tudják le- tagadni azt a 18 millió tényleges ös részleges amerikai munkánál' kulit, akik napról-napra sürgetőbben követelnek munkát és kenyeret, nem tudják letagadni azt a másfélmillió munkást sem, akik megelégelték a kizsákmányolást éhezést és sztrájkba léptek a lökések ellen. A négyszázezer sztrájkoló bányász, egymillió kohóipari munkás és sokezer más ’Párádban dolgozó munkás köve- 'cIö hangja túlharsogja a tőkések hazudozásait és mentegetőzéseit. Hiába vesztegetik meg a szak- szervezeti vezetőket, hiába vonultak Buffalóban könnygázzal a ‘elvonuló asszonyok ellen cs ölik meg Alabamában a sztrájkoló bányászokat, ezt a hangot nem le. bet elfojtani. Még szembetűnőbb a k.étségbc- ?Sctt zűrzavar és kapkodás azok- nan a tőkés államokban, amelyek * dollár hálójában vergődnek. Angliában, ahol annakidején kc- serves képpel állapították meg, _gy a font leértékelése az egyctlcn kiút a teljes csődből, most rnég a legreakciósabb lapok Js kénytelenek még keservesebben megállapítani: ez sem kiút, ezzel még mélyebbre merültek L gazdasági válság hínárjában, ^g a Manchaster Guardian is írja: „Anglia és a font együtt, gysnesen és gyorsabban roban a C:>od felé." Az amerikai tőkések- bc« is az a véleményük, hogy itt mar csak a „csoda” segíthet. Cso- ,a* azonban a gazdasági életben ■jJ^cnek, Hiába kísérletezik íi Ce íF>niszterelnök „általános íakaréKóssággar\ vagyis azzal, Hogy az éhező angol dolgozók •diára még az eddiginél is több fehl t rakÍ°n- az árakat még fel- i bh nyomja, a béreket mégjob- a,n csökkentse. ^ Ami Angliában mégcsak jelent- Cz«k, ugyanaz a francia kor- anyválságban már élesebb for- öltött. Ez a válság is abból 8zp. ' bogy a kapitalista rend- s-ar ^°kozza a gazdasági nehéz- tni*' a dolgozó nép gazdasági m'ár,át, a nagytőkések háborús }0?vókációit, A francia tömegek ozódó tiltakozása és növekvő buktatta cl Qiiettillc-kor- n ',‘"yt és ez emésztette fel a kor- ^byMakitással kísérletező Mo- hotf Mayert is. Nem csoda, Yf.pV * négy hete húzódó kor- Tf, r^váls.ág már az Egyesült Alla- is nyugtalanítani kezdi. *«tinuVxfSáal ll0íy a k?,m' * szava milyen széles ákil ..ns?ra talál a dolgozók közt. éj. * lói látják a bajok okozóját * akarnak olyan kormányt, •ball', t°vábhra is ccak a Mar- már' crv »áldásaival" tud szár® kcdv_nskednt. íjjjj' válság, zűrzavar uralkodó a. kapitalista államokban, lókat a ictlentég csak a dolgo5uJtja. A tőkések a legna' gyobb zavart is igyekeznek haszonszerzésre felhasználni. És nem maradnak el ebben az igyekezetben velük szorosan összenőtt barátaik, az egyház tőkései sem. Míg a nyugati pénznemek leértékelése a dolgozó népek egész sora számára a nyomor fokozódását jelentette, addig a katolikus egyház spekuláns bíborosai a Vatikán tőkés összeköttetései segítségével többszázezer dollárt kerestek ugyanezen az akción. A világ egyik felét hatalmába kerítette a kapitalista rothadás, az imperializmus mindent szétzüllesztő fejveszettsege. A világ másik felén azonban az államok sora szilárd, megingathatatlan nyugalommal nézi a kapitalisták kétségbeesett kapkodását, nem kell tartania attól, hogy a válság piszkos hullámai hozzá is átcsaphatnak. Ezek az államok a Szovjetunió és a Szocializmus leié ha ladó országok, amelyek szakitól iák a kapitalizmussal és új társadalmi rendet kezdtek építeni ma. guknak, a szocialista Szovjetunió dicsőséges példájára. Gazdasági bajok helyett egyre gyorsabb ütemben fokozódó jólét, virágzó ipar és mezőgazdaság, kormány- válságok helyett a dolgozó nép szilárd, biztos hatalma, a spekulánsok gazdagodása és a dolgozók nyomora helyett a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelke. elése, a kizsákmányolok kiszorítása. Ez található ezekben az államokban, Magyarországon is. Míg Amerikában milliók nyomorognak munka nélkül és a nagytőkések ezt a nyomort arra használják ki, hogy a munkában álló „szerencsések“ bérét lenyomja, addig| a Szovjetunióban a napokban adtak ki jelentést arról, hogy az ötéves terv legutóbbi — az eredetinél magasabbra emelt — részlettervét több mint százszázalékban iúUeljesilelték. 10 százalékkal nőit a termelékenység és ennek megfelelően emelkedett a dolgozók jóléte. És ezt a példát követik a népi 'demokráciák, ezt követjük mi is. Megszűnt nálunk a munka nélküliség, gondot okoz a szakmunkások hiánya. Angliában a dolgozó legjobb esetben csak a kirakatban láthat húst, nálunk most szállítottuk le a hús és a zsír árát. Oít burgonyától a szövetig minden fontosabb cikket, csak jegyre lehet kapni, nálunk már megszűnt mindenféle közellátási jegy és a népboltokat, kereskedelmi nemzeti vállalatokat tömegesen keresik .fel a vásárlók, hogy olcsó áron a jó áruk tömegét vegyék meg. Két külön világ áll előttünk. Az egyik rothadó és bomló imperialisták világa, a másik a fejlődő, életerős, a nagy Szovjetunió vezette, szocializmust építők világa. A két világ óriási különbségeit mindennap olvassuk, halljuk, tapasztaljuk. Ezeknek pedig minden reakciós, ködösítő teória, az imperialista sajtó minden csürcsxsava- rása ellenére -egyetlen oka van, az, hogy a szocialista és népi demokratikus államok dolgozó népe elzavarta a tőkéseket cs maga vette kezébe az ország vezetését. Ez az egyetlen lehetséges megoldás Amerikában, Angliában, Francia- országban és mindenütt a válság elkerülésére. A nyugati államok dolgozói is mind tisztábban látják, Fogy a válság okát kell megszüntetni: a kapitalizmust. Lehetetlen Mrázovics további tartózkodása a Szovjetunióban A Szovjetunió k ülügymin isstéri urnán a k jegyzéke a Moszkvában tévő jugoszláv nagykövetséghez A TASZSZ moszkvai jelentése szerint október 25-én a Szovjetunió külügyminisztériuma a kővetkező tartat mű jegyzéket intézte a Szovjetunióban lévő jugoszláv nagykövetséghez: „A szovjet kormány meghaíalmaz- ta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztériumát, hogy a jugoszláv kormánnyal a következőket közölje, Az álínmclíenos bűnös Rajk és társai elten lelolylatolt budapesti per folyamán megállapítást nyert, hogy Mrázovics, Jugoszlávia jelenlegi nagykövete a Szovjetunióban huzamosabb ideig űzött a Szovjetunió ellen irányuló kém- és feíforgató tevékenységet és mint Jugoszlávia Szovjetunió- beti nagykövete rágalmazó koholmányokat között a jugoszláv sajtóban a Szovjetunióval kapcsolatban. A fentiek következtében a szovjet kormány tehetetlennek tartja Mrázo- vics további tartózkodását a Szovjetunióban Jugoszlávia diplomáciai képviselőjének minőségében.'' Tiíoék hivatalosan is kérték 'felvételüket a* Atlanti Szerződésbe Az United Fress az olasz ARI hir- Ügynökségjre hivatkozva jelend, hogy Ti, óék hivalalosan is kérték Jugoszlávia felvételét az Atlanti Szerző désbe. Fenti hírt a berlini rádió is jelentette azzal a kiegészítéssel, hogy az értesülés Tito egyik legközelebbi tanácsosától származik. A Teleprcss washingtoni jelentése szerint washingtoni diplomáciai körökben nagy cvdcUlődé-Kcl fogadták azt a hírt, hogy George AHent, a kül. ügyminisztérium tájékoztató osz'ályá- nak helyettes vezetőjét az Egyesült Államok új belgrádi követévé nevezik ki. Allen személyében a legalkalmasabb embert választották meg arra, hegy teljessé tegye Jugoszlávia bevonását az amerikai háborús tömbbe. .4 munkabéi* havi ötezer, egjpár csizma tízezer dinár lilo .5ii{;oszláriá- júbnn A jobboldali francia Le Mond® tudósítója Bclgráddal foglalkozó cikkében beismeri, hogy a városban csak egyetlen vendéglő van, amelynek vendégei rendesen öltöznek és ezeknek háromnegyed része külföldi. Elismeri, hogy az egész jugoszláv gazdaság» élet „irreális". Elmondja, hogy egy pár csizma tízezer dinárba kerül, ugyanakkor, amikor az á.'lagos mun- l-.ahér havi ötezer dinár. Félórás iiak kerút, rongyokba öltözött kocsis mögött, 350 dinárba kerül. T Unszonnégyórás általános mezőgazdasági munkássztrájk Eszali-Olaszországban Sforza beismerte a reakciós olasz kormány külpolitikájának csődjét Római jelenté? szerint Longo, az Olasz Kommunista, Párt helyettes főtitkára kedden a parlamentben kijelentette: Az olasz kormány szovjetctlcncs külpolitikájának «zomorú következményei mindenki előtt nyilvánvalók. Longo közvetlenül Sforza külügyminiszter után emelkedett szólásra, amikor az a kormány nevében lezárta tárcája költségvetési vitáját- Sforza megállapította, hogy Olaszországnak semmilyen engedményt sem sikerült kapnia a nyugati hatalmaktól. , Longo kommunista képviselő- az olasz külpolitika tévedéséinek és kudarcainak megvilágítása után kijelentette: Az ofa«z kormány ‘•zovjetellenes politikájának folytatása annyit jelent, hogy feláldozzuk országunk életfontosságú érdekeit. A kommunisták oak tolmácsolták a parlamentben az olasz nép. a munkásosztály és parasztok elégedetlenségét. Még a nyugati hírügynökségek sem tudják letagadni, hogy ! Olaszországban mozog a föld az imperialisták és olasz szolgáik lába alatt. ' , x Az Associated Pres« jelentése szerint a földnélküti parasztok ismef harcba indultak a caiabriai népnyúzó földbirtokosok ellen. Több helyen Soriba belügyminiszter oribékjei megtámadták a parasztokat. Steiigoli közelében 1500 dolgozó szembeszállt, a felfegyverkezett rendőrökkel. A lap arról is beszámol, hogy az ésssnkolaszországi tartományokban a mezőgazdasági munkások 24 órás általános sztrájkot tartanuk. kedvezőbb munkaszerződéseket követelnek. Ezek az események bizonyítják, Hogy az olasz dolgozó parasztok és mezőgazdasági munkások szerabeszállnak azzal a politikával. amely a sokszázczerUoldas nagybirtokokat érintetlenül hagyja és ugyanakkor a földnélküli parasztokat éhezésre és nyomorra ítéli. A nápolyi központi börtön négyezer foglya kedden éhségsztrájkot, kezdett a római központi börtön foglyainak példájára, hogy tiltakozzék az amnesztia rendeletnek a szenátus részéről történt elutasítása ellen. Harmadszor szállítják !e az idén az életszínvonalat Angliában Londoni jelentés szerint az ang >1 ..munkáspárti'' kormánynak a terheket ismét a tömegekre hárító nyomor politikája ellen a dolgozók továbbra is felháborodva tiltakoznak. A képvi- selők azt javasolják, hogy a képviselő ház utasítsa el a miniszterelnök „tn knrékossági" javaslatait, mert azok tá madják a nép életszínvonalát, a műn kásosztftívra rakják a kapitalista válság terheit és gyorsítják a mnnkuné: küliség növekedését. A benyújtott in dítvány szerint a válság elhárításának előfeltételei: a munkáltatók nyereségének megadóztatása, a katonai kiadások csökkentése, a munkabérek, a munkanélküli segély emelése, a keresede'em növelése a Szovjetunióval. a népi demoráclákkal és a Kínai Népköztársasággal, végül Anglia íüggetlenítése a dollár uralmától. j&éfezer newyorki bözalkalmazoiHüaSefetl az emberiden munkaviszonyok ellen Newyorki jelentés szeriül a GlO hoz. tartozó kétezer egészségügyi dolgozó „beteget jelentve" felvonult a város- jháza elöli és a polgármester tudomá- sóra hozta, hogy „torkig van a hosz- szú munkaidővel és az alacsony munkabérekkel.“' A polgármester visszautasította a szakszervezeti vezetőkkel való tárgyalási és egy sajlóérlek»zle len kijelentette, hogy a tüntetők lelvn. nuhisát „kommunisták tervezték, rendezték és vezették." Jack Bigel, a közalkalmazottak new- yorki szervezetének elnöke kijelentette: „Az egészségügyi hivatalban elöfor dúló megbetegedések száma a városban a legmagasabb. Az emberek 13, sőt gyakran 40 napon át egyhuzamban dolgoznak, napi 10—11 órát“ A tüntetők béremelést, m un kaid öcsökben lést és teljes betegsegélyezési követeltek. Harry Pollit, az angol ',Kommunb'.s Párt főtitkára nyilatkozatában kijelentette, hogy a kormány „takarékossági" terve durva támadás a munkásság élet- színvonala ellen. Rámutatott arra, hogy ha felére csökkentenék a katonai kiadásokat, nem volna 6zükseg az életszínvonal leszállítására, sőt a .lakásépítést 33 százalékkal lehetne fokozni. Pollit végül felhívta az angol munkásosztályt, harcoljon az árulás eiten, amely még gonoszabb mint áz 1931-es volt. A tömegek felháborodása következtében egyre több „munkáspárti" képviselő kénytelen elítélni Aüleo javaslatait. Az. angol burzsoá sajtóban pesszimista hang uralkodik és még a londoni rádió is kénytelen beismerni, hogy a minisztcre'nökne-k „nem volt Jó sajtója”. A Daily Express vezércikkében rS« mutat, hogy azért, mert az amerikaink , ragaszkodnak a hadkötelezettség fenntartásához, ez még nem kötelezi Ang- lát arra, hogy kövesse őket az őrültség útján. A Daily Telegraph kijelenti, hogy még sohasem ítélték el »íven egyhangúan a kormányt, amióta hivatalba lépett. A Daily Worker megállapítja, hogy a kormány „takarékossági" terve az életszínvonal harmadik leszállítása ebben az esztendőben. A munkásoknak, ha tneg akarják életszínvonalukat védeni, liarrolniok kell az ilyen „megtakarítások." ellen. ,
