Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-25 / 248. szám

NAPLÓ 5 „PERSZE, HOGY HOZZÁSZÓLTAM" — mondja Finta elvtárs és Disztl elvtárs is belátta: helytelen volt, hogy hallgatott a tervértekezleten Bgy hete hallott róla először. „Vélünk vitatják meg a Tervet..." Jó érzés uralkodott el benne, ahogy megszokott, egyenletes lépéseivel végigment a pécsbányatelepi úton, haza Erzsébettelepre. A felesége is észrevette rajta, hogy szórakozott, hallgatagabb, mint máskor. Nem kérdezte, úgyis tudta: az üzemmel van gondja. í „r, - a számok jártak a fe­| Másnap | i6bm. amit üzemveze- tőségin hallott. Ott nincs is hiba. De hol van? Mire kell rámutatni majd az értekezleten, mit kell le­rögzíteni ahhoz, hogy becsülettel lássanak neki a terv teljesítésének? Mit kell tenni addig is? Száz és száz gondolat járt benne. Szombat reggel tartották meg a tervismertetö értekezletet. Nem szó­laltak fel elég sokam — Még mindig félnek tőle — mo­solyog Finta János. — Mintha nem munkatársaikkal állnának szemközt, hanem idegenekkel. Hiába no, nehéz megszokni a szót Így, tömeg előtt. Nekem se ment mindjárt. Persze nemcsak erről van szó, hogy ki tud, ki nem tud beszélni. Nem csak erről. Arról is, ki ho­gyan érzi át, a teljes valóságában, egészen mélyen, hogy az üzem ahol dolgozik az övé, hogy ott ő a gazda. A szombati tervértekezleteh pedig nem kevesebbről, mint a Terv első évéről volt szó. A hatalmas, ragyogó terv indulásáról. — Persze, hogy hozzászóltam. A Terv az én ügyem, és minden dol­gozó ügye. Azelőtt ki kérdezett bennünket? Ki vitatta meg velünk, hogy jó lesz-e így? Beleszólhat­tunk-e abba, hogy mennyit fordíta­nak például fejtókalapácsFa? Sze­münk láttára rabolták ki a bányá­kat, nekünk kuss volt. Míg így beszélgettünk Finta elv- társsal, kezét mossa és a szemét. Biz az első, ahogy hazajön. A keze sokszor megáll. A szó erősebb mint a mozdulat, ez visszatartja amazt. t Elnta elTtílra I értekezleten, hogy a szállt tó vágat okát rendbe kell tel­jesen hozni és rendbe is kell tartani. Munkainegszervczésscl megszüntetni as üres hiányt. — Hiába termelünk akkor, ha nem ÍTWt ki a. napra. Mit értünk vele? Közben időnk vész el s a közmon­dás nálunk talán százszorosán igaz, hogy az idő pénz. Pénz, ami most már a miénk, a mi zsebünkre megy. Azt jelenti, hogy kevesebb munkás­lakás, kevesebb szövőgyár, kevesebb pép lesz. Disztl Adám is tndja ezt. Tudja, hogy mit kapott: napfényes, derűs otthont. Most nemrég költöztek sötét ogyszoba-konyhás lakásukból ide Ká- Yoly-aknára, előszobás, nagyablaku, szép. új otthonukba. — Tíz évig nem jutott senkinek észébe, hogy a régi aknán lakásokat és ilyen lakásokat csináljanak. Per­sze a múlt rendszernek nem arra volt gondja, hogy én, meg a másik egészséges otthonokban éljek. fgy beszél | ^ Disztl Ádám elvtárs. ______ az értekezleten még sem szólalt fel. Mégsem állt fel, hogy elmondja, mik az eredmé­nyeink, amelyeknek fokozására in­dítjuk az ötéves tervet. Hogy hozzá­tegyen valamit a Terv megvalósítása érdekében. — Tin is úgy gondoltam, mint a többiek, az elvtársak... — mente­getőzik Disztl elvtárs. De a dolog nem igy áll. A Te ügyedről volt szó ott, Disztl elvtárs. Nem lehet, hogy ne legyen egy sza­vad se hozzá. Tartsd meg,' amit mondtál: a jövőben mindig fclállsz, hozzászólsz a kérdéshez, saját ügyedben. I-orenz Márta Legjobbjainkat az állami gazdaságok üzemi bizottságaiba Baranyában a holnapi, Somogybán pedig a holnapután! nappal kezdőd­nek meg az üzemi bizottsági választá­sok a két megye állami gazdaságai­ban és ezzel új fejezet nyílik mező­gazdaságunk szocialista szektorának fejlődésében. TIT osszú utad tettünk meg, míg ed- Jig eljutottunk, de nagy lép­tekkel tettük meg, az utat. Ez alatt sok minden megváltozott és megvál- _ tozott többek közölt a szakszerveze­I ‘ tek feladata is. Ma már nem a tőkés elleni harc, hanem a dolgozóknak a termelésre való mozgósítása képezi a Hegyen-völgy ön lakodalom... Szorítsuk jobban a kalákát, tisztítsuk meg sorainkat az árulóktól — erre tanít bennünket a pishói kulák-mennyegzo Nagy „dőgvést“ pusztított ni elmúlt pénteken és szombaton Piskón, az Or- mányság egyik kis falujában. Nem ba- romfi-pestis volt a kórokozó, sem lép- fenc, lianem a hentesbárd, meg az éles. re fertt húsvágó kcs. Megritkult a falu szárnyas állománya és úgy haj­nali időben, azt mondják — disznóvér is folyt, pedig nemigen nyikkantak. Le­het, hogy fontos volt csendben vág­ni... Vajszlóról is vittek át fél mar­hát és azt is suttogták a ialuban, hogy borjúhús is akadt, 'pedig a járlatot nem irányította oda senki. Ssekérsorok a környékből A szagra felröppentek az éhes ma­darak és az Ormányság füzesei közt megbúvó csendes falvakból' hangos szekérsorok indultak minden irányból Piskó felé. Felpántlikázoót osTornyelek, virágos, szalagos kantárok sokasága haladt végig Vajszlón, Luzsokon. ti­zenöt-húsz község mozdult meg. Nem a falu 6zegényebbjei ültek a feldíszített szekerekre, azok nem vol­tak hivatalosak a torra. Hanem azefe, akiknek melleséből ujjnyi vastag aranyláncok kunkorodtak elő és a gyep­lőt csak ilyen alkalomkor veszik kéz­be: a kulákok. No meg azok; is, akik úgy érezték, hogy nekik is olt a ttie- lyük, ahol a „keizerjéger”-káaposok gyülekeznek. A „díszes” menetben autó is volt. Vejij község tanítójáé. Borda Jánosé. Mikor keresztülment Vajszlón, egy sú­lyos beteg ügyében kérték: adja oda autóját Siklósra. — Csak nem maradok le a nagy nap­ról — jelentette ki. — Nincs sürgő­sebb dolog moslt: násznagy vagyok a piskói mennyegzőn! Es nem adta oda autóját. Miatta meghalhat a beteg. A lakzi elkezdődik Szombat koradélulánján megritkul­tak a pánflikás szekerek. Elkezdődött a kulákiakodalom. Szakácsnék serege forgatta a rengeteg hűsít a 6Ütőben, tészta és frissen lőtt nyulhússzag ve­gyült; a paprikáscsirke illatba. A falu minden kutyája ott settenkedett a la­kodalmas ház küszöbén. Az utcán gyerekek hada és süldő­lányok áivalfcodása fogadta az idegent. A tovasiető férfiak kezében bütykö­sök, pintesÜ7egek csillogtak, a lenyug­vó nap sugarai aranyszfnben törtek meg rajtuk. Sok ünneplőt látni a fáubon. Egy részt, mert éppen egy fiaöl menyecske feküdt halva és néhány vénasszony ment siratóba éjszakára, másrészt voltak, akik felvették a vasárnapi ru­hát azért, mert a Bagi Péter unokájált veszi e! a meslör. Bagi Péter nagy ember volt a fa­luban. Most nincs berm a vezetőség­ben, nejn is bíró. Kólák. Negyven hold földje van neki. Lám, ot: vannak a lakriban a köz­ség élen járói, a bíró, Kriszt Ferenc is, a pártszervezet pénztárosa és az egész veze'őség. A faluba tévedt idegen csak a lakodalmas nép között találja meg őket. Még _a párltilkárt is a násznép­ből kelt előráncigáilni, annyira tisztei: .8 ku’iájkot, hogy elsők közöd koeintoít az ifjú pár egészségér©. És kint, a ház elölt » hám ászok egymásra néztek. „A ti kárunk is e1- jöt:!“ Aztán mindjárt arról is beszé'- lek, hogy Bagi Péter unokáját a ta­nító veszi el. Perics Péter. Piro» könyvecske van a zsebében neki is. 0 a káderes és a népnevelők vezetője. !ga,z, hogy a láiny csak unokája a kó­láknak. apja a kulák ve je, Malyi De­zső, akn Bagi Péteri® kapod tizen- háromhoMat a negyvenből. Bgyült gazdálkodnak, csak a gabonalap van külön írva. Kulák Bagi Péter, a pari - titkár is monda. Mégis közibük ment? Díszes társaság Ezt mondják a falte szegényebb jel, akik nem is akarlak a zeirosfazék me’. lé ü?n.i. Bent a bor gőzös szobákban az öröm- apa dicséri a demokráciái., de C6ak azért, mert vadá'szengedélyt kapót'. Elég hiba. A vendégek úgy érzik, hogy most aizlán szabad a vásár és a lakodalmi te-riíe/ asztal mellett ’ér­tékre kerül minden és mindenki, aki és ami kívülmara-dt az ajtón. Ott vo’­tafc a rajszfffi tanfók, Harass í Pál és felesége, Göndör és Czampó tanítók, aztán a kémes», salátái, biricsi, vejti, Ittzsokli, kóróséi,- ráéi, edorjási és más falvakból való tani-ók, az álla’.orvos, LendVai fővadásasnester és a többi kört a mindig 'kedves vendégek a fe­kete hoRósereg, e ktdálcok. As „igen rendes ember“ TehSí Piskón a pák Szervezet káde­rese, a rántó faiiákcsaládba nősült be cs ehhez *a párt titkár gratulál, ugró. őrömében. A párt írt kár úgy fiekándo- aik a kulákok és a tani ó kezében, hogy a százötven főnyi násznép a vajszlói ejgányzenészek , tsk-tasára „igen rendes embernek" titulálta. Nem vérié éozoe, milyen szá­nalmas figura, mikor a Iculáldakoda- lomban, helyesebben, az ormánsági kn- lákok leplező.! poli'iikai gyűlésén pártszervezetünk becsületén, tisztasá­gán,. elvhűségén ejt csorbáit. Köves! Gyufa párrti.kár, szövetke­zeti ügyvezető, bolikezeiő, sertésfele- ®s, DEFOSZ elnök és kiskirály, pén­teken még súlyos rnfluenzlabat! feküdi és mások végezték ©] helyette a mun­kál. De szombaton, frissen, kipihen ten bon-!akozott ki a kulák gyűrűjéből, mikor keresték, ö az, aki a pártszer- veze böl kizárta Bek® Júliát, a páprádl giéptíJlomás egyik legjobb -trakToros- nőjét, mórt szemébe vágta, hogy a sok pozíciója melleit még drágábban is átusít a szövet keze'j botiban és nyolc napszámért szántott fel egy hol dat Molnár János újgaadiának. Mi a párt tá akár szánalmas védekezése a ku láiklakodalomban. való szereplésről:? íme: — Szerintem kulákok, az igaz” — mondotta a kapuban vacsora előtt — — De ha nem teszek eleget a meghí­vásnak, akkor helytelenül cselekszem a pártszervezet egyik vezetőségi tag- iával a tanítóval szemben. Még ar hinné a tanítónk, hogy a Pál” nincs bizalommal valamiért,., A tanulságok Ahol a szovjet értelmiséget nevelik rA szovjet gyárak, nemcsak a termelés emelésében érnek el hatalmas sikereket., hanem ezzel egyidejűleg teljesítik másik fontos feladatukat is: nevelik, oktatják * szovjet munkást,, emelik a dolgozók kulturális szín­vonalát. A szovjet gyárak megvalósítják Sztálin sza­vait.: „Mi minden munkásból és parasztból kultúrált, tanult embert akarunk nevelni és idővel el is érjük ezt." Nin^cn síotJcí gyíír egyben iskola, amely nem- vsak a gyakorlati élet. számára, neveli az embereket, de középiskolai és főiskolai oktatásban is részesíti a dolgozókat, fejleszti elméleti, és technikai tudásukat,, neveli a Szovjetunió új értelmiségét, az új mérnök és tudóskádereket. . Vegyük csak például a moszkvakörnyéki UHTOM- SZTU.1 -mezőgazdasági gépgyárat. A villamoshegeszlő osztályon egymás mellett dolgozik néhány fiatal fiú. fJo.t hónappal ezelőtt érkeztek faluról, segédmunkásként kezdtek dolgozni. A gyár vezetősége azonban segitsé- gükre sietett, módot, nyújtott nekik, hogy szakképzett­véget szerezhessenek. Valamennyinket elküldték a. gyár ^kólájába, és ma, hat hónap után már mindannyian szakképzett elektromos hegesztők, tehát szakmunkások y havi, ezer rubel a jövedelmük. Ez csak egyetlen, tyaz, sokatmondó példa. ... Az üIITOMSZKIJ-gyárban negyven szláhánovista, n~ mesterképző iskola 'van és nagyon sok olyan tanfo­gyárnak szinte valamennyi mérnöke és kiváló mes- tcr° résztvesz az ifjúság oktatásában. ... Az ipari továbbképzés mellett azonban: közép- kohó oktatás is folyik a gyárban. Szlepán Kanopljov ."fester, a gyár formázó-sztáhánovista iskolájának reze- jplp például a gyár esti középiskoláján tanul. Pedig mar nem gyerekember, negyvenkét éves. _-— Nem zavar engem, — mondja. Kanopljov mcs- *er» —- hogy nagyobbára fiatalok ülnek mellettem a Nem is lehef bizalommal a tanító ^ iránt a mi Pártunk, mert az olyan ember, aki megtagad fa a dolgozókat, iaki szembeszáll mindazzal, amit Pár- ttunk tanít és rokoni kapcsolatot ke- ércs az osztály ellenséggel, az maga is i ellenség. Arra sem méltó, hogy a dol­gozó paraszfok gyermekeit nevelje! Nincsenek biztonságban a kezében, mert olyanná neveli őket, amilyen ő maga is. De nem lehetünk bizalommal az olyan párilitkár iránt sem, aki kulá- kokkal pák ál, ahelyett, hogy vezetné, irányítaná a fala éltét, példái mu­tatna a kulákok elleni harcban. El kell tűnnie az ilyen párttitkároknak és vele együtt azoknak a vezetőségi agaknak a pártszervezet életéből, akik megalkusznak az osztályellenség- gél. Baranya minden becsületes kom­munistája, falusi párttitkáraink és a haladó tanítók megvetéssel fordulnak azok felé, akik elárulták osztályukat és elfordultak a dolgozó nép 61. De a piskói kuláklakodalom figyel­meztetés arra, hogy még mindig nem bánunk elég keményen a kizsákmá- nyolókkal, a nép ellenségeivel. Ami­kor a kulák ilyen hatalmas pusztítást, költséges parádékat rendezhet, ami­ből egy kisebbfajta kórház egyhavi élelmezését lehetne biz'ostiani, ez azt jelenti, hogy a kulákok gazdasági megszorítása terén még nem teltünk elegef. Nézzünk utána sürgősen, hogy vájjon olyan lelkiismeretes volt-e a kulák az adófizetésben, a begyül és- ben. a szántásvet ősben, mint amilyen lelkiismeretes volt a feltárásra szóld lakodalom előkészítésében. Jól néz­zük meg n piskói kidákot de n töb­bieké is. Vényük el kedvüket a mula­tozásait, miila tah már épp eleget o szegényemberek bőrén! Právilz Lajos. szakszervezetek elsőrendű feladatát. Ezt a feladatát a szakszervezetek mju denek előtt a munkásság versenyének szervezésén kérész ül látja el. Az ipari munkásság munka versenyei nyomán nagyszerű eredmények születtek már eddig is és ezeknek a versenynaknek volt köszönhető, hogy a dolgozó pa­rasztság gépekkel, műtrágyával, fo­gyasztási cikkekkel való ellátása ol­csóbb és tökéletesebb, mint bármikor azelőtt. Az ipari munkások versenye mellen azonban kibontakozott a mezőgazda sági munkások mtrnka versenye is. Mindenekelőtt a mezőgazdaság leg­magasabb fokon álló szektora, az ál­lami gazdaság kelt, hogy fó példázzál előljárjon. A termelésre való maa£ó- sítás, a brigádok szervezése, a ver­seny kézbentartása a mosl megválasz­tandó üzemi bizottságok legfontosabb feladata. Ugyanakkor »z Bztam bízoteaágok- aak éberen kei! ögyelniők, hogy az állami gazdaságok vezetésében bizto­sítsák a dolgozók akaratának érvé- nyesűlósét, vigyáznunk kefl, nehogy nagyhangú demagógok, vagy pedig egy kukk ragadkaesa macához a ve­rtröst, akik nem a gazdaság fyilesz- tósérc, hanem saját önző céljaik el­érésére használnák fel pozícióinkat. ■jEfíkot válasszunk az üzemi hézott- Ságokba? A* áSSami gazdaságok üzemi bizottságaiba azokat a legöntzi- deáosabb deígozákat vfitassznk, akik becsületes, odaadó szorgaámaa nmnká- jukkái i-Wu/dlr a dolgozók megbecsü­lését és akik oJkalmasak veacitő funkció betöltésére. Azokat 32 öntudatos dol­gozókat kell választanánk, akik már eddig is bebizonyították, hogy szívű kőn viselik a gazdaság fejlődésének ügyét. Egyik döntő szempont kell, legyen a választásnál: ne feledkezzünk meg azokról a nőkről és fiatalokról. akik a murikéban bebizonyítottál, hogy nem maradnak eJ a férfiaktól. A jól megválasztott üzemi bizottság döntő fordulatot kell, hogy teremtsen állami gazdaságaink üzemegységéinél életében. Az üzemi bizottságoknak el kell émiők, hogy fokozottan előtérbe lépjen az áTami gazdaságokban h nz egyéni felelősség elve. Gondoskodnia kell ottó! jis, hogy * munka »érmeié- kengeégit emelő is az önköltséget csökkentő újítások mozgalommá rvfl- janak. A * üzemi bizottságnak kelt éberen őrködnie azon. hogy megszűn­jék a basáskodáznak minden marad­ványa. Ne fordulhasson tőhhé elő olyan aset, mint a káról yuan jeri gaz­daságban. ahol egy Lukács nevű ver- senyfeleTős a dolgozók tájékoratlan- sáag következtében a botos ispán sze­repét játszhatta. De el kell tüntetnie az üzemi bizottságnak az olyan »nerv*, réti cméget, lazaságot Js, mint amilyent a. somogyioki gazdaságban tapasztal ható. Komoly feladatok várnak mt ftneani bizottságokra. De ha valóban a leg­jobb, legaTkaimasaJjb dolgozókat vá­lasszuk az élre, akkor a Magyar Dol­gozók Pártjának irányításával üzemi bizottságaink meg fogják oldani fel­adataikat! Megjelent a FALUSI NÉPNEVELŐ legújabb, *3. «rám«. Tapia lomból: VESSÜK rX AZ ŐSZI BÚZÁT MIND EGY SZEMIG OKTÓBER 31 TG, Pártunk Politikai Bizottság« október 2-án megállapította, hogy nz ó*zi *zán^ táis-vetési munkálatok terón lemaradás ran. Népnevelőink ezt a cikket alaposan tanulmányozva, ótmntatásait felhasznál­va, példamutatásukkal és jófeInTágo*ító munkájukkal nagy mértékben előse­gítik az őszi mnnkék sikeres el zését. MINDEN DOLGOZÓ ISMERJE MEG A SZOVJETUNIÓ VEZETTE BÉKE- TAROK ÚJABB, HATALMAS GYŐZELMEIT. Rákosi elrtárs szeptember 30-i beszédé ben figyelmeztette Pártunk/it és népün­ket, hogy túlságosan befelé fordulunk cs nem kísérjük eléggé figyelemmel a nemzetközi munkásmozgalom és a nem zetközi politika kérdéseit. Népnevolőínk alaposan tanulmányozzák át ezt n cik­ket, járuljanak ho&zá a -fordulathoz ezen a téren. Munkájukhoz, mint első­rendű fegyvert használják fel la Szabad Nép külpolitikai cikkeit. SZERVEZZÜK MEG A CSOPORTOS ÚJSÁG OLVASÁST. Nagy példaképünk, a Szovjetunió Kom munisia (bolsevik) Pártja agitátorainak beváU módszere a csoportos újságolcnsus Minden uépnevelo útmutatást kap e cikkben arra, hogyan szervezze roer fa lujában az olvasóköröket, mellyel nagy­mértékben emelni tudja ogilációs mun­kájának színvonalát. A Népnevelő ára 20 fillér. Előfizetés negyedévre 2 fenni. juritban. Tanulok, mert a. mi országunkban mindenkinek módjában áll és mindenkinek kell is tanulnia. Elmúl­tam negyven éves, de ez nem akadályoz meg abban, hogy megvalósítsam tervemet: mérnök váljék belőlem. : Kanópljov mester nem feledkezik meg a termelő munkáról sem. Naponta 230—250 százalékra teljesíti a. munkatervet. Sztahanovista iskolájának növendékei' is nagyszerű eredményeket érnek el, nagyrészük 50— 100 százalékkal emelté munkája termelékenységét. A* egész oktatás ingyenes, ezzel szemben al munkásoknak anyagi hasznuk is származik a tanulás- < ból, mert képesítésüknek megfelelő beosztást és terme- ( szétesni, magasabb munkabért kapnak. ( Ebben az esztendőben még jobban kibővült az < UHTOMSZKlJ-gyár oktatási 'rendszere. Mennyüt a t gyárban a moszkvai egyetem, fiókintézete. Ifi este ta-1 nitlnak a, munkások. A főiskolának már harminchat \ hallgatója van, míg a gyári középiskolában 350 muri-1 kás és munkásnő készül az érettségire. i A gyár dolgozói büszkék arra, hogy szakfársaik i milyen tudományos eredményeket érnek el. Büszkék i Valentina. Best lovára, a kis árvalányra, aki 1942-ben i került n gyárba. “A hadiárvát a gyár támogatta, Isfco-1 láttatta és Valentina a nyáron megszerezte, a műszaki i rajzolói képesítést, — aranyérmes kitüntetéssel. Mai már a moszkvai egyetem hallgatója. Ugyancsak 1012-' ben 1:ff ült a gyárba a tizenötéves Viktor Bohkov. i 6 is wrva volt: a fasiszták meggyilkolták, szüleit. Bob-1 kov kitanulta a lakatosmesterséget és kőiben a gyár< középiskolájába járt. Ez a. nyár felejthetetlen marad Viktor számára: a műhelyben 300 százalékos teljesít­ménnyel nagyszerű rekordot állított fel. ugyanakkor. periig megkapta, az érettségi bizonyítványt. Bobkov ( már a vasútmérnöki főiskola hallgatója, állami ösztön- { áíiat kap. de a gyár is jelentős pénzjutalomban része- ( sít ette ..fogadott, gyermekét“. . . i íme, a szovjft emberek sikerének egyik titka: ( a nép adja és a gyár neveli mérnökeit, tudósait, fel- ( találóii. — az új értelmiséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents