Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-25 / 248. szám

W« OKTÓBER 7S NAPLÓ ff étfő esti jelenté» ssserint • tiniéi lizséiiee befelezték a búza veié si Fokozódik az őszi munka elvégzésénék lendülete Baranyában Víjsjjrnspi 5 z£ti un^ten a vei és ülcrr)- tervenek örvcndees. javulásáról szá- tnojlunk be. Az circuit két nap ajaíi a búza vetése tovább folyt a megye egész :erüie én. Legutolsó jelentésünkben négy köz­ségiről szám oltunk be, ahol már 100 .s®gf#'!élÁ>an| befejezték a húzave'ésd. Azóta ez a szám megszaporodott: . ma már Baranya megye számos községében teljesen befejezték a búzavetést és látlak hozzá a mélyszántáshoz. Az első négy község Drávaiványi, Vgkény, A-a és Pttói'.akn&falu után 5 déliknek Drávapiski lett kész a vetés­sel. — Ezután Cun, majd pedig Drá- v^szabolcs- dolgozói jelentették, hogy befejezték a ve'és-t. Rövidesen ezek­ül An kész let: Kistapolea, Vejti ée rácsa, K.tlsjakajbfaáva dolgozó peraezl- jsá jelenigeitek ezután a' vetés 100 százalékos be leje zését, artárt Kájakab- fafva, Kárász és Lapjáicsa, A verseny, mely úgyszólván min­den községben folyik, még csak fo­kozza a dolgozó parasztság lendületét. Igen jól hatad a verseny Tarlóson, ahol a pártvezetőség és a párttagság is jó példával jár eöi és a dü’.öfete- lösök és népi szer vek is _ élénk, mun­kát fejtenek ki. A község Vásáros* dombóval áll versenyben és a két köz­ség dolgozó parasztsága megfeszített erővel dolgozik, hogy megelőzze a má­sik»!. .... , .. Több lemaradt község is jo munkát fejt ki, hogy behozza lemaradását. Így Köyágószöüpsön, mióta a szabotáló jegyzőt leváltottak, a munka ulenre Keszöai a Punántúlt Napló cikkét, melyben megírtuk, hogy verseny- tárzuk, Má'om lehagyta őkel, nyil­vános gyűlésen vitatták meg a dolgozó parasztok. Elhatározták, hogy azokat a módszere­ket, melyeket a 'malomiak eredménye­sen alkalmazlak, ők is alkalmazzák ca lehagyják Má'.omot. Ä 'er melő csoportok és az ál'ami gaz­daságok élenjárnak a vetésben és mindennap újabb csoport vagy üzem­egység vetésének befejezéséről érke­zik hír. Az eddigieken kiviil a horjádi termeiőcsoport 1* ICO százalékban befejezte a vetési. Hétfőn este érkezett jelentés szerint Németpalkonya és Kékesd is teljesítet­te kötelességét. Ezzel a búzavetés! befejezett községek száma tizenhétre emelkedett. Okrtrvöligy is, majd Kisujbánya, Ma-1 erősen fokozódott. Hálából Rákosi Mátyás intézkedéséért, a kisújbányai sváb dolgozók kilenc nappal a határidő előtt befejezték a vetést •— Soha netn róha.tjuk le eléggé bóM.nfcdt a. Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás iránt — mondotta Abpligeten az egyik sváb nemzeti­ségű "dolgozó, midőn jelentkezett a rendőrségen, hogy nyilvántartásba vpgyék. Ez a legáltalánosabb mondás, amit mindenfelé hallani lehet, midőn az állampolgári jogaikba visszaállított németajkú dolgozók nagyszámban jelentkezni mennek. A sváb dolgo­zók legtöbb helyen lelkesedéssel tesznek eleget jelentkezőéi kötele­zettségűknek és szinte egyetlen je­lentkező sem mulasztja el. hogy ki ne fejezze háláját a Párt, Rákosi el.»társ és a kormányzat iránt Ugyanakkor a sváb dolgozók ki­fejezik hálájukat azért is, hogy a rendelet megszabadítja őket a kulá- k-ofc kizsákmányolása alól. __ Ezután végre nem kelt félnem a, . kulákoktól, akik étidig ha tisztes­séges bért kértem, mindig a kitele­pít é~.s cl ijesztgettek, s ckik képesek voltak. egy nyomorúságos szobáért 35—40 napszámot is elkérni — mondotta Gödreszenfcmártonban Kő­vári ' István németajkú dolgozó. A családok rendszerint együtt mennek, vigyáznak egymásra, hogy serrki id ne maradhasson az. össze­írásból, Sátorhelyen és Vizslákon Martonossl József elvtárs járási tit­kár ismertette a rendeletet a né­metajkú dolgozók előtt. A rende­lőiben őrintett 40 dolgoz.ó azonnal el akart indulni jelentkezni, alig lehe­tett megmagyarázni nekik, hogy ha délután menne]?, akkor se lesz késő. Mohácson számos sváb dolgozó, akik eddig nem jelentkezhettek mun­kára, miután feliratkoztak, jelent­keztek a Munkaerögazdálkodási Hi­vatalban is nyilvántartás végett, A eváh dolgozók hálájának leg­kézzelfoghatóbb megnyilvánulása, Kísú.jbányán voH. Kisú.ibánya dolgo­zó parasztjai túlnyomórészben svá­bok és tegnap a következő távirat­oro fá­ban jelentették be a vetés befejezé­sét: Szikra Sándor elv társnak. MPP megyei titkár, Pccs. Kisítjbápya község lakosai tncl jelenti);., hogy az őszi búsaveté- süket 100 százalékig befejezték. A község lakói svábok és hálából Rá­kosi Mátyás, a magyar nép nagy és szeretett vezérének azon intézkedé­séért, hogy mi is olyan állampolgá­rai lehetünk hazánknak, mint bárki más. egy héttel az előirányzott idő elöft, 'szombaton befejeztük búza-ca- tősünket. Hálánk további kifejezéséiül ae őszi mélyszántást november 10-rc fogjuk befejezni. Kisujhánya. község dolgozói nevé­ben: Akác József bíró. Ez valóban a legszebb módja a hála kifejezésének és a kisújbányai dolgozó parasztok bizonyára * mély­szántást illető ígéretüket is be fog­ják váltani! Bár a megye túlnyomó részén a sváb dolgozók nagyszámban jelent­keznek, vannak egyes községek, ahol t&bben még nem értesültek a rendeletről. Az ilyen községek felé a járási bizottságoknak és a helyi pártszervezeteknek fokozniok kell a felvilágosító munkát és ismertem kell 3, yendeletet a dolgozókkal. Azok a németajkú dolgozók pedig, akik eddig még nem tettek eleget jelent­kezési kötelezettségüknek, hahidél;- tcdecnvl pótolják mutasztá-rnkal, hisz saját érdeklik kívánja ezt*. Aki nem jelentkezik; az nem részesíthető a rendelet által nyújtott kedvezmé­nyekben, jogokban. 26-áigm nagy tudós harca a forra­dalomban. Vlbsras alkonyat Ujj Főszereplők: Cserkaszov, Do­**** * masova, Előadások; 5, 7, 9 órakoT. URÁNIA 26-iinS Viharos alkonyat s Főszereplő: N. Cserkaszov Előadások 6 és 8 órakor. jP Ä ' IS m~ Október 25-éu SZÜPna]l Holnap szerdán. d6-án : WsfiflO BafiBfti i.,,ij A_ bérletek váJtoza!l.wuil ér- j |áí] vényben vannak, korlátozás nélkül. fedezi art a szükségletet, amely a Sellye és Yajzzló környéki rabló- gazdálkodás hiányainak pótlására szükséges. A felesleget az Alföld fá­sítására használják fel. A tervek szerint az ősszel márts megindul a fásítás a Sellye-környéki erdők pótlására. Mintegy 300 ka- tasztráüs holdon ültetnek el tölgy­fa csemetéket a helybeli csemete- keriböl, amely 22 hold területével az ország legnagyobb esemetefa- k ért je. Az ifjak és az asszonyok kitettek magukért a makkgyöjtésben Diákok, úttörők, MNDSZ asszo­nyok vidám énekétől hangos a Sellye-csányoszrói erdő. Pécsről kü- löhvcnia,t hozta, őket, hogy felhasz­nálják azt a bőséges idei viakktér­mést, amely minden nyolc-tíz év­ben adódik elő. Mint tudvalévő: az ötéves tervünk keretein belül ha­talmas erdősítési folyamát indul az országban, amellyel pótolni akarja, kormányzatunk azt a' nagyarányú rablógazdálkodást, amelyet erdőink­ben a múlt urat vittek végbe. A megmozdult ifjúság és az MNDSZ asszonyai hatalmas lelke­sedéssel fogtak hozzá a makk sze­déshez azzal a tudattal, hogy mun- faijukkal elősegítik ötéves tarvünk erdősítési részének meg való sí tás A t A Szovjetunió példája nyomán ahol a hős ifjúsági szerveset, a Kom szórnál is komoly részt vállalt magára az erdősítési terv megváló* sításában — a magyar ifjúság kö­rében is tömegmozgalommá nőtt a makkok begyűjtésg. Vasárnap a korareggelt órákban ötszázötven ifjú és MNDSZ asszony jelent meg a pályaudvaron azzal a céllal, hogy munkájukkal ők is részt akarnak vállalni az ötéves erdősí­tési tervből. Már az úton elhatá­rozták, hogy versenybrigádokat ala­kítanak a munka fokozása érdeké­ben. A vonaton megkezdődött az egyes iskolák és szervezetek ver­senykihívása a minél _ nagyobb mennyiségű makk szedésére. 4 kas- gazdasági gimnázium versenyre hív­ta ki az összes. általános és közép­iskola brigádjait. Ennek a hatalmas lelkesedésnek meg is lett az eredménye, mert egymásután teltek meg az előre el­készített zsákok. A kora délutáni órdkbn már elérték a 150 mázsa makk begyűjtését! A gyűjtésben ftü Ionosén kitűntek a Fürdő-utcai ál­talános iskola hallgatói, de nem sokkal maradt le mögöttük a Bártfa- utcai általános iskola sem. Az Erdőgazdasági NV vezetősége látva azt a hatalmas lelkesedést, aviellyel az ifjúság hozzálátott a mukk gyűjtéséhez, elhatározta, hogy g legjobb eredményt elérő ifjúsági csoportok részére spgrtfelszerelése­ket, gd át a makkgyüjtéH munka : jutalmául, Az asszonyok is alapo­san hitettek magukért. Biró Kál­mánná csáv.vosztróí asszony egy­maga 107 kiló makkot szedett A begyűjtésből máris annyi makk AZ ELSŐ KÖTET Pártunk és az egész magyar dolgozó nép nagy eseményeként ünnepli Sztálin elvtárs összes müveinek most megjelenő első kötetét Most, amikor az egész világ dolgozói, köztük mi, ma­gyar dolgozók is forró lelkesedés­sel készülünk a haladó emberiség nagy vezérének cs tanítójának, Joszip Viszárionovics Sztálin 70. születésnapjának megünneplésére, művei első kötetének kiadásával is hozzá akarunk járulni az ün­nepségek fényéhez. Az első kötet azokat az írá­sokat tartalmazza, amelyeket 1901 cs 1907 között alkotta Sztálin elvtárs. Ezeket az írásokat, elő­szavában lángész szerénységével úgy tünteti fel, „mint egy fialni marxista, aki még nem forrott ki kész marxista-leninistává.“ Ezt mondja magáról Sztálin elvtárs, De mit mond róla Lenin? Lenin Sztálint épp ezen müvek alapján ..lánglelkűnek“ nevezte cs az írá­sokból kiemelte a kérdések „nagy­szerű lelt evését.“ Ezek a kérdések, melyek Le­nin szerint oly nagyszerűen lettek feltéve, magukba foglalják a pro­letariátus forradalmi osztályhar­cának legfontosabb problémáit. Sztálin elvtárs ezekben az írások­ban felveti a Párt szerepét, a Párt szervezetének kérdését, a fegyveres felkelés és forradalom, a fegyveres felkelés és taktikánk kérdéseit, a proletariátus hege­móniájának, a proletárdiktatúrá­nak kérdéséit, továbbá az agrár­kérdést és a nemzetiségi problé­mát. Sztálin elvtárs müveinek első kötete a legváltozatosabb tartal­mú, visszatükröződik, benne an­nak a korszaknak változatossága, melyben az első kötetbe foglajt müvek születtek. A „nagy orosz forradalom" — mint ahogy Sztá­lin nevezte az 1905-ös forradal­mat — az ezt megelőző évek, melyekben a forradalom már elő­revett árnyékát és az árt követő két év írásainak gyűjteménye a könyv, Változatos írások egy mozgalmas korból, amelyben vál­tozatos és mozgalmas Sztálin elv- társ forradalmi tevékenysége is. A forradalom előtt annak ideológiai és szervezeti előkészí­tését szolgálja ezeknek az írások­nak minden sora. A forradalom alatt, a forradalom összes kél»- désében, kezdve a fegyveres fel­kelés megszervezésétől az ideigle­nes forradalmi kormányon ke­resztül az agrárkérdésig irányt mu­tat, míg a forradalom után meg­születik a kötet legjelentősebb el­méleti írása, az „Anarc/űzmu8 vagy szocializmus", mely elöfir tárja Sztálin későbbi mestermüvé- nck: „A dialektikus és történelmi materializmusról“ című munkájá­nak. Melyek a jellemzői ezeknek az írásoknak? Mindenek előtt az, hogy minden sort egységes szel­lem hat át: a következetes lenini bolsevik vonal. Megcsodálhatjuk ezekben az írásokban az elméleti mélységet és azt a harcos optimiz­must, ami felénk árad. ÉS még egy vonás vonul végig ezeken az írá­sokon: „A mi álláspontunkon levő embernek — írja Sztálin egyik levelében — szilárd és hajthatal- lan hangon kell beszélnie. Lenin ebben a tekintetben igazi köszáli sas.“ Ez a bolsevik szilárdság, acélos keménység jellemzi Sztálin kezünkbe adott írásait. Sztálin elvtárs ezekben az írá­sokban hirdeti azt, amire ebben arz időben minden erejével törcke" dett: egyesíteni a kaukázusi mun­kásmozgalmat az osszOroszország' munkásmozgalommal. Ugyanakkor azonban fáradhatatlanul, Ipngle',- kiien népszerűsíti a munkásmoz­galom és a tudományos szocializ­mus egyesítésének lenini eszméjét. ,,Mi a tudományos szocializmus — kérdezi — munkásmozgalom nélkül? Iránytű, amely, mivel nem használják, megrozsdásodhat cs akkor csak apravaló, hogy kihajít­sák." Mi a mtinkáSmozgálám szo­cializmus nélkül? Hajó iránytű 'nélkül, mely így is átjut a túlsó partra, de ha lett volna iránytűje, sokkal gyorsabban érte volna el a partot és kevesebb veszéllyel kel­lett volna megbirkóznia. Egyesít­sétek a kettőt és akkor remek ha­jótok lesz, anyily nyílegyenesen száguld a másik part felé és sértet­lenül eléri a kikötőt." A hajó, melyről Sztálin elvtárs beszél, győzelmesen halad előre. A nagy Sztálin müvei hozzásegí­tenek bennünket, hogy még gyor­sabbá, még egyenesebbé tegyük a mi hajónk útját. Rendelet a cégtáblák ellenőrzéséről A KözgazóasáJgg Értesítő legújabb száma közli a belkereskedelmi minisz­ter körrendeletéi, amely az üzlet u’aj deposok_ cég áb'.a használatának eWen őrzéséről szó), Egvés üzteíkuiajdono sok ugyanis a rendelkezések ellenére cégtáblájukon, ilíe ve az fizlcíhelT.M’­gek bejáratánál kiínggeszlendö t stíl -ói vagy egyá.Haláiíi nem vagy pedig néni szembetűnő módon tüntetik le) cégü­kéi. A rendelet ellen vétőkkel siemban eljárás indul. Együtt nő a feladmtokhal a Zsolnayban az üzemi szakszervezet Az üzemi szakszervezet irodája ilyenkor deltáiban >ge'i csendes. A nagy Hársfák hosszú árnyékot vetnek a bejáratra, aminek barna szálfái sze­rényen húzódnak meg a díszes par­celládnál kirakott faiak melletti, Az irodában egy árva lélek sincs, csupán a Pár: gyűiéstermében lehet hallatni vaiatni mozgást, ahogy egy munkás rámolta a feliratokat. „Előre a hároméves terv megindítá­sára” — olvasható az egyik transzpa- mtftftR. —, Erre jön az új je’sző — mondja büszkén, — „Erőre az öléve« terv megvalósítására!” Szemeivel mégegyszer végigtekint a piros felíráson és aztán határozott mozdulattal lelépi, — Oiet kezdünk — szólal meg újra. — Erinek előkészületei folynak az üzenfben. hogy a „réginek” az eredmé­nyeit' messze túlszárnyaljuk. Erről be­szélünk kint az üzemben, de napok óta erről folyik a beszélgetés ott „bent.” Ujjá-val az üzemi szakszervezet iro­dájának bejáratára mutat, ahol kis sománctáblára van írva: űzetni bizottság. Az üzemi szakszervezet iHkára nincs az irodában. — Kint van valahol a gyártásban —- mondják a dolgozók, Ormán jön, a sárguló lombok között hőm alatt nagycsomó írattak -r Á massza malomban fár’am — mondja Füipp Fereuoné elvtát’aítö, a 7,*»l«yry.gyár üzemi s«ús*ervezetértek .................................... . .. titkára —. kipt voltam megbeszélni a élt r endelkezésre, hogy bőségesen tervet, meg a javaslataikat, amit a mühelyéríekezleíen vetettek fel. Meg- iitukú! a munka sa ötéves terv ismer­tetésére. Ezzel vagyunk most elfog­lalva. A fér vköJ csőn-jegy zés után ez az első komolyabb munkám, amit azóta végzek, mióta idekerültem. Elmek három hónapja múlott. De nézzünk kicsit a félévi «tölti idők.e, hogy mikén- is állt a szakszervezet a Zsotnay gyárban? •— Mikor idekerüli em a vezetőségen kívül egy ember s«m volt, aki aktív szakszervezeti isg tett volna. Csupán (i vezetőcég dolgozol:. Olyanok vettunk, min- egy panasziáida; Pedig'nem ez a szakszer, vezet teűada'a, hanem a termelés Irá­nyítása. — Elíiwz hozzá «em ju!okunk. volt eg ye ten emberünk sem, aki dol­gozóit 'volpa a szakszerwze'ért, D« most. már nőm így áll a he.yze. Fejlődésnek indmíunk! — Hogy rmóts? A zó tv hogy el­hangzott Rákosi e:V‘ars beszéd«. Az adott lendülte el é« Wáviyt a mi kán Írnak. Rákosi eV ács beszéde elől! zz üze­mi «zakss.-erv8?eínek 500 egynéhány tagja volt és ez a szám a ma) napig 732-re duzzadt W. A ígok számának gyapap'jdá'iiával eg védőben ma-gélén- a szakszervezeti ;*gok munkái«. A dolgozók közöt- sok volt, aki már termetest kérdésekkel „zaklat a” a vi*- selőcőge’, ami. atelőii még vétette:-,fii sem for dúl: elő. A szakszcrvezoi munkája is helves irányba ért. Megszervezte a tagok között a vefBenyirmnkáí és a párt szer­vese: le! közösen elérték, hogy «s ii?em termelése már szeptember hónapban ts jeteoíő- i-.en emelkedő 1. A számok ezl világo­san bizonyítják. A parcellán termelés 15 százalékkal nagyobb «zeptember- ben az augusztusihoz viszonyítva. — Ugyanígy n nagyfeszültségű szigete­lők gyártása 30. a kisfesjwHlséffütW pedig 1G ezázalékkwl eme'kéde t «rp- íember hónapban. Ezek a puszta wtámadt.v«k. Eze-k mögül! húzódik üteg a Párt la) Iróz.h- sen íe’épí'tu szakszervezeti bizalmi « népneveö háfóza-, «melynek nagyré­sze volt a lermetes eme'ésében. — Azért itt je volt hiba — mamija Fit'ön elír. ár snő —, mer! még tn«t! is vannak rossz bieafmfain-k, akike ki kell cseréin), A Z.soVuiy fiyórbr.n kedden tartják az üzemrészek tervismertclöjél, részle­tesen egv-egy üzemrészre szétbontva ismertetik a dolgozókkal az előiríny- zalol. Erről beszélnek mér a bizai- tnliflc n nóphsvoWk. A szakszervezel jó műnkét yáger az öléves lérvértckezJetok eilte'zu, ébe’t- Hogy n siker teljes legyen sürgésen te heti vállani a nem mrgfetelfl biznlmiá- kat és olyanokra kirserVliit. mi.nl Ln- kaloi József és Mbehl Bélé, »kik fá- rtidsögot nem kiméivé, dolgoznak a szakszervezetérl. Akkor meglesz nnyn- k:\jisk eredménye és a te r vérteke zűrt en a dolgozók rettprteg jó jevaslaüal jön­nek majd elő. És «sután messze lúl- szcírnva'iiá.k n ..rctíit”, a h5iom*fvos érv fczép e-redmónyei. K. J-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents