Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-23 / 247. szám

tsM» ojrröBBB n HAPLŐ $ 'Ä BiotlcsJ fcotaSün&t ÍMlgozőinak modern, nagyarányú bikőtetepe már befejezés előtt áll. Majdnem vala- mennyi háromemeletes épületen a fal- egyénig jutottak az épitőminrkások, sók épületen pedig már a vakolás is megkezdődött. A Irata teas nyerstégla- falak csinos külsőt kapnak, világos, kőporos vakolatot húznak rá, a* er­kélyek mellvédjeit cementbe ágyazott, kavicsSxM képezelt Sápok díszítik. — Kár — mondták * kőművesek, — hogy befejeztük már a falazást, pedig most valamennyien át •fcsTtci* térni Fébik elvtár» mód­szerére, a sztahanovista falazásra. Maciké Pál elvtárs azonban nem ilyen szűk látókörrel nézi * világot, — Ha jé a sztábánovista módszer a falazásban — mondta, — akkor jó­nak keß tennie más 'munkákon is. Ezt * megállapítását rövideseit készpénzre is váltotta, amikor az egyik épületen a vakolat elkészítésére kapott beosztást. — A eztáhánovisták módszer ének a titka a jobb munkaszervezés — így okoskodott, — tehát én is jobb ered­mény* érek el, ha jobban megszervezem * vakolási arankái. Sieg Is szervezte. Megbeszélte a dol­ga* társává.!, Kisács Jánossal és ellia. fározták hogy az eddigi módszer he­lyett újai alkalmaznak. Eddig a vako­lás* ágy végezték, hogy lépcsőzetesen felálltak a kőművesek, az első fel­hordja a habarcsot néhány méteren a falra és az* el is simította. Műkor eléggé «Krejutott, ntánainduM. a má­sik és az k egymaga rakta fel a ha­barcsot és végezte a vakolat elsimítá­sát is. Eyonmódoo sok idő veszett el egyrészt az egymásra, másrészt a szerszámra való várakozással és az trűatt jr. hogy a munkát apró részle­tekre osztották el. a wyers kőporos vakolatot, majd Maczkó Pál elvtárs haladt utána és egymaga simította cl a vakolatot az egész falfelületen. — Két előnye is van az íj mód­szernek — magyarázza Maczkó elv. társ. Az egyik az, hogy gyorsabb így' a munka. A másik az, hogy így még szebb a vakolás, mivel egy kéz simít­ja ae egészet, s ezért nincsenek fol­tok és sávok a külső felületen. A gyorsabb munkát meggyőző erővel A* űj módszer szerint Kisács János eftvtár* hordta főt * falra a habarcsot, bizonyítják a számok: 108.Í0 négy­zetméteres falfelületet vakolt be a két kőműves hét és fél óra alatt és ez­zel * vakolásra megállapított norma 42!) százalékát teljesítették. Azt pedig, hogy így szebb a vakolás, az a hatal­mas falfelület bizonyítja, amelyre Maczkó elvtárs mutat büszkén: ezt va­kolták be 61c kettőn egy nap alatt! A hatalmas sima felületen csak vízszin­tesen Játszanak egy árnyalattal söté- tebb sávok, egy-cgy állványnak meg­felelő távolságban. Egy nap múlva ez is eltűnik, mert a sávokat csak az okozza, hogy ahogyan lefelé halad­tak, az egyik sztflag elvégzésekor .-ró­nak végéhez simították a másikat és eteti a helyen kétszer nedvesítették a habarcsot és a nagyobb nedvesség miatt maradt valamivel sőtéitebb. Nem a munkaszervezés az egyetlen, amit Maczkó elvtárs megváltoztatott. —- Eddig a vakolatot csak saját „szaftjában" simították el — írja le új eljárását Maczkó elvtára, 1— de ez a saját nedvesség nem mindig ■ volt elég. Mi most a vakolatot még itnlön is nedTesífettük és ezzel elértük, hogy könnyebben és szebben lehet risimítanj * kőporos habarcsot. Az eredmény: a nagy háromemele­tes épület több mint száz négyzet- méteres külső falsíkján teljesen hibát­lan vakolat ragyog. És ez egyetlen n»p alatt készült el kettőjük munká­ja nyomán, pedig a régi módszerrel nyolc kőműves végezte ugyanezt a munkái és gyakran volt szükség a foltos részek irtánjavííúsára, mert „ahány ember, imnyiféleképen mozog a keze.“ — Ha valaki azt hiszi, hogy rette­netesen fárasztó dolog volt ezt elérő i — mosolyodik el Maczkó eívtárs, — az nagyon téved. Ezzel a módszerre! ml könnyen megcsinálunk 600 száza­lékot is. Majdnem azt mondanám, hogy laza a norma, de laza is, inert a régi módszerre állapították meg. Az pedig ma már elárult. Mi értelme van annak, hogy 8—10 kőműves szorong, jón egy ilyen száz négyzetméteres darabon? Csak akadályozzák egymást és ha elkészült n vakolat, egy jósremű kőműves meg tudta mondani: ezt a részt a Kis Pista csinálta, amazt meg a Kovács Jani. Hatalmas darab fal, a háromemele­tes épületnek majdnem egészen elfog. Írója egyik felét ez a száz négyzet­méter. Büszkén nézi Maczkó elvtárs, kicsit elgondolkozik, aztán megszólal: — Ez az értelme a munkának. Hc’y kell a mi módszerünk lendületének. Hely kell a mozgáshoz és ha jól ki­használjuk. a teret jól osztjuk el benne a munkánkat, akkor meg is van az eredmény. Fábik e'Jvtárs sztáhánovist« mód­szerét átvette már a kombinát többi kőművese is. Maex- kó elvtárs érdeme, hogy ezt a mód­szert most a falazáson kívül kiterjesz­tette a vakolásra is és' ezael bebizo­nyította: nemcsak egyetlen munka­menetnél tanulhatunk a Szovjetunió sztahánovistáitól. Hiszen a tenneléke- nyebb munkaszervezés mozgalmának elindítója, maga Sztábánov elvtárs szénbányász volt és módszerét most mégis kőművesek alkalmazzák. Ép­pen így lehet ezt a módszert mindén más szakmában is alkalmazni. Mohácson már nemcsak « falak épülnek gyorsabban és jobban,' ha­nem gyorsabban, jobban és szebben készül a vakolat, i*. .és igy dolgosnak a magyar sztáhánovisták példaképet r mi rr az epulo Büszkén emelkedik mind magasabbra felhőkarcoló 4 fSld alatti villamos szmolenszki állomásának csarnoka közelében gi­gászi traverzekből óriási állványzat emelkedik fel. A lemenő nap sugarai alulról felfelé világítanak és fent az égjbevcszö állványzat tetején, lassan ás fenségesen, a felhők között —* mint hajók a tengeren — hatátm*3 emelörudak forognak. Az épülőiéiben lévő moszkvai fclhőrharcoló csúcsa büszkén emelkedik mind magasabbra. Az acélgerendázaíot hosszában négy-négy méter távolságra kereszt- tartók szaggatják meg: mindegyik újabb emelete^ jelez. Tizenhatnak már elkészült a váza, de 'az építők feljebb és feljebb emelkednek, mert a köz­ponti rész huszonhatemelejes lesz. Dolgozik a yáknnt'gép Az óriás: váz lábánál zajos és ólénk minden. Robaj szerűen vissz­hangzik a fém csörömpölése és a ka­lapácsok ütése. Sűrű egymásutánban érkeznek az automatikusan kirakodó tehergépkocsik, világosszürke kerá­miatömböket hoznak Harkovból, ezek­kel burkolják majd az épület falait. Most különös mozgócsoda közele­dik, A karosszéria helyén valami sis­tergő gépcsoport önt ki magából, a polip csápjaihoz hasonlóan, minden irányban recés tömlőket, Ez a váhi:m­Mlaáea «embrión eile «vote. órakor » Pctíüí-rádióban * Népnevelő negyed- ára kérőiében töröljük a legfőbb ogi- íéciós «emponioknt és a módszereket. Október 2í-én, szombaton este nyolc árakor Tóth Pál, a rsnmídmcgyci piirt- Mrottaóg «eit..prop. titkára előadást tart arról: „Hogyan dolgoznak a esanádme- pvel népnevelők nz őszi szántás-vetés »Iker« érdekében." Minden pórlszcrve- *rt szervezze meg, hogy a népnevelők eaoportosnn és rendszeresen meghall­gassák a népnevelő negyedóra adásait és utána a népnevelők csoprfvezetök Irányításával meg ts beszéljék, hogyan használják fel saját munkájukban a bnllot (aha t. MDP KÖZPONTI VEZETÖSSGE AOmClóS OSZTÁLY. gép, amely tízszeresen meggyorsítja az építkezést, emberek százait szaba­dítja hl a nehezebb munkák alól. A vákum-gép csápjai kiszívják az éppen lerakott betonból a nedvességet és a kásás szürke massza szemünk előtt változik kemény kővé. Éjszaka is folyik a munka Az oszlopokat már beöltöztefték a „betoningekbe“. Ahogy lement a nap, oldalt kigyulnak a nagy-erejű villa­moslámpák és kápráztató fénnyel árasztják ,el az építkezést. Dolgoznak a kőművesek, Pável Goncsarov vezeti a brigádot, húzzák fel a falakat. Aki végigsétál a beton és acélállvány za­jon, betekinthet az épülő szobákba. —- Sok téglát ralctam már le éle­temben, de ilyet még nem láttam — mondja Goncsarov. •— Ez valami kü­lönleges, könnyű, lyukacsos és nagyon tartós tégla, Kellemes vele dolgozni. Vaszilij Jaskov rakja ' a fal belső részére a téglasort. Egy műszakban 1700 darabot fektet le, egyenesen, mint a zsirtiír. A magasföldszínttöl felfelé már ki­bontakoznak a felhőkarcoló lépcsöhá- zai. Az épület-kolosszusnak buszom három felvonója lesz. A négy lépcső- házban márványba burkolt fémlépcső­fokok vezetnek fel. FcIStGknrcoSó daru A tizedik emelet szintjén óriási cmclödarurót gulaszerű torony emel­kedik fél, a vége elvesz valahol a gc. rondák között. Csak a csúcsán, a le­szálló éj sötétjén keresztül piroslík egy lámpa. A különleges daru Szlá- lindijas alkotás, felhőkarcolók építé­séhez tervezték, önmagát emeli fel cm eleiről-emeletre, csúcsa mind maga­sabbra ér a felhők között. Három ilyen daru dolgozik az építkezése >1, mindegyik ö( tonnáig bírja a terhet. A Kreml rulii*acstlS«i*vu3 A magasból, ahol jelez a vörös lámpa, lelátni Moszkva egyik végé 61 a másikig. Házak és házak állanak a kékes ködben, közöttük zöld szigetek, terek, kertek és fasoros sugárutak Egyenesen előttünk a Kreml rubin- csillagai, a Krimi-híd áttetsző ivei. \ A tizenhetedik emelet magasscígd- ban, a legszélsőbb kercsztgerendán lo­vagló ülésben ül, szemüveggel és vé­dővel az arcán, egy hegesztő. Piszto­lyából fellángol a kápráztatóan fé­nyes tűz. A sötét égen élesen kiraj­zolódnak a göndör felhők, amelyek ott úsznak a feje körül. Emeljük elméleti színvonalunkat A most megindult őszi pár tok tatás ** méreteiben is mutatja Pártunk megnövekedett erejét. Mutatja azt, hogy ilyen nagyarányú oktatási mun­kát (különböző fokon, különböző for­mában, szemináriumokon, esti tanfo-' lyamokon, önálló tanuláson is meg tud már pártunk kellő színvonalon szervezni, Eddigi hibáinknak nagyré­siét kijavítva és -menetközben á’.lan­to­dóan javítva, fejlesztve vább az oktatási munkát. Az őszi pártoktatás másrészt azt is megmutatja, hogy milyen döntő jelen­tőséget tulajdonít Pártutik az elméle­ti színvonal emelésének. Rákosi elv- társ központi feladatnak tűzte elénk éppen a Rajk banda leleplezésének tanulságaképpen, az elméleti szín­vonal emelését. „Meg kell tanul­nunk ennek a pernek a fényénél, hogy szorosabbra kell vonni Pártunk­ban a fegyelmet, a tudást, az elméleti színvonalat emelni kell és, hogy amit mi ezen a téren teltünk az nem ele­gendő. Nem szabad tűrnünk a jövő­ben sein a pártmunka, sem a terme­lés terén, semmiféle pongyolaságot, lazaságot, liberalizmust és nem sza­bad megengedni, hogy a világnézeti fronton a legkisebb rés, vagy repedés is legyen". ákosi elvtársnak ebből a taní­tásából kiindulva világosan kel! állnia előttünk: elméleti ismere­teink nem elegendők ahhoz, hogy fel tudjuk ismerni az ellenséget a prole­tárdiktatúra viszonyai között, amikor az ellenségnek nincs már legális szer­vezete és éppen ezért oem nyíltan, hanem álcázva jelentkezik, amikor szájából tmár nem az ellenség félre-, ismerhetetlen „érveit“ halljuk. Nem gy alázhat ja ma már senki nyíltan a Szovjetuniót, mert népünk előtt tisz­tán á-11 a Szovjetunió nagyszerű har­ca, melyet az egész emberiségért és köztük értünk is folytat- A szocializ­mus országáról becsróérlőleg nem be­szélhet az ellenség, mert 'azok a gaz­dasági és kulturális eredmények, me­lyet a szovjet emberek a nagy Bolse­vik Párt vezetése mellett elértek, da­rabokra tőmé „érveiket“. De a népi demokráciák és közöttük a mi ered­ményeink, a kommunisták helyes, a nép érdekében folytatott vaskövelke­R zetes politikáján veik“. is széttörnek „ér­Az ellenség igen gyakran „kommu­nista álaraban jelentkezik“. Senki annyit nem beszélt a szocializmus építéséről, mint Tito és az USA kém- irodáinak többi alkalmazottai, a Raj­kok és társaik. A Bolsevik Párt tar paszialaiainak felhasználása nélkül, a marxista-leninista világnézet ismerete nélkül Ielplezni ezeket a kém és bérgyilkos ügynököket lehetetlen. Ezek a Pártban adódó legkisebb re­pedést is felhasználják, kiaknázzák az •elméleti hiányosságokat, amelyek kádereink igen jelentős részénél fenn­állnak, minden lehetőséggel élnek, hogy építő munkánkat fékezzék vagy megakadályozzák. 1V|Í i Magyarországon a azociaths- must építjük. Nagy jelentősé­gű sikereink vannak ezen a téren, de még nagyobbak feladataink, amelyek még «lőttünk állanak. Az elért sike­rek lelkesítenek bennünket a további harcra és munkára, az előttünk álló feladatok hatalmas bizakodással tölte­nek el bennünket. Azonban anélkül, hogy rve lennük tisztában azzal, hogy a szocializmus építésének mik a tör­vényei, melyek megvalósításának esz- kő zei, — szocializmust építeni lehe­letlen. Az a pár (funkcionárius, aki például nem ismeri alaposan a falu osztályharcát, saját falujában, járásá­ban va£y megyéjében nem. ind eliga­zodni, csak botorkál, mint a vak em­ber és rengeteg kárt okoz közben al dolgozó népnek, a pártnak. Ez vonat­kozik mindenkire, akár üzemben, köz­igazgatásban, vagy bárhol dolgozik. A marxizmus-len.inizmus . nélkül nem ismerhetjük meg helyesen kör­nyezetünket, teljes tudományos képet; a világ fejlődéstörvényeiröl és meg­ismeréséről csak tanulmányozása ré­vén kaphatniuk. A marxista-leninista világnézet szilárd alapzatára van fel­építve a mi Pártunk politikája. Es­nek elsajátítása és gyakorlati alkal­mazása, ez sikeres munkánk legfonto­sabb feltétele. A kommunistát világnézete, politi­kai aktivitása, a szocializmus építésé­nek minden területén való részvétele, férfiassága és bátorsága, a Párt iránti határtalan odaadása, forradalmi éber­sége, nagy elvhiisége magasan a kapi­talista világ emberei fölé emeli. Sztálin elv-társ mondja: „A töltet láncaitól megszabadult legutolsó szovjet polgár is magasabban áll, mini, bármely külföldi magas állású hiva­talnok, aki a vállán hordja a'kap’tr* lista világ rabságál“. Alakítsuk ki mi is a marxista- leninista világnézet zászlaja alatt ká­dereinket, akikket megvalósítjuk há­rom. maid ötéves tervünket, a dol­gozó milliók vágyát, a szocializmust. Jelentős javulás az őszi szántás-vetésben! íőídmivelésügyí minisztérium je- nagy erőfeszítéssel látott hozzá, A szántás-vetési munkák állásáról beérkezett újabb jelentések azt mu­tatják, hogy sok olyan megyében, amelyben meglehetős lemar adák mu­tatkozott, a dolgozó parasztság meg- icszítetf munkával látott hozzá a mu­lasztások behozásához és ma már ezekben a megyékben is egyre főbb község jelentette a szombati napig a búzavetés százszázalékos elvégzéséi. Somogy megye az utolsóelőtti volt a megyék szántás-vetési versenyé­ben. A megye dolgozó parasztsága €4qJ^ ff4ÍWW%*% —> Csak nem képzelitek komolyan __ kérdezlek Sikoly Egon István munkatársait — hogy én szeminárium­ra tagok járni? Járjon oda az akinek szüksége van rá, menjen akár pártiskolára is. A: más, de hogy én Sikoly Egon István, hogy tanulok azt bízzátok csak rám. — Ne csodálkozzatok olyan nagyon, megvan nékem az egyéni módszerem. Mit nekem a Marxizmus-Lcninizmus Kiskönyvtára? Mi( nekem az Olvasó­könyv a marxizmus-leninizmus tanul­mányozására? Nekem eredeti szocia­lista forrásmunkáim vannak és ezek átdolgozásával új alapokra helyezem a tanulást. — Erre nekem, mint szövetkezén hézagpótlónak feltétlenül szükségem van. —• Majd meglátjuk mi sül ki ebből a marhaságból — mondták Sikoly- Egon István kartársa' és elég helyte­lenül kihagyták Sikolyt a közös tanu­lóból. Sikoly Egon István hazament este. Egy félórát huszonegyezett a feleségével, megverte a két fiát, átol­vasta Pósa bácsi virágoskertiéi és ez­után odalépett a könyvespolchoz. A könyveket még 45-ben vet-e egy árverésen. Lloyd George. Kautsky, Nyndmann, Brubdcs, Czmpli Viktor kötete! sorakoztak r^ymeis mellett. Sikoly Egon István elővette Kari Kauiskyt és olvasta: „Az imperializ­mus nem egy dózisa a kapitalizmus­nak. Az imperializmus nem más mint a finánctőke állal előnyben részesített politika, az ipari országok odairányu­ló törekvése, hogy az agrár országok annekiáljanah". — Na ezt értem! — .mondta Sikoly Egon Pista — Milyen igaza van Kaulsky elvtársamnak! Ezután Brubács Ödönt vette elő. „Az ember általában, mint elvont lény gazdasági munkák felhasználásá­ra igénybe veszi magát és embertár­sait, mint olyan funkciót végző egyé­neket, akik csakugyan elmosódott tár­sadalmi körülmények közölt végzik általuk kifejtett ténykedésüket, mely­ből csak egy földöntúli erő oldhatja fel őket", Sikoly mély lélegzetet vett, majd igy szólt: — Különösen n második része na­gyim érthető és mély. Ezzel be is fejezte első leckéjét A hé( Végén szemináriumi össze­foglaló volt. Erre behívlak Sikolyt is. •— Na gyér- csak mutasd t-e. hogy mii tanultál a héten. — Megmondtam nektek, hogy csak bízzátok rám a dolgokat Tisztán ál! előttem az egész falusi munkánk 14* nyege. — Tanulásom eredményeként kije­lenthetem, hogy az osz'ályharcoi fel kell függeszteni, mert békésen is meg­egyezhetünk a hulákokkal és helyes­nek tartanám visszaállítani a 44-et állapotokat. Na már most, amikor ez visszaállt, okkor 1500 kiképzett anar­chista mindent felgyújtana, lerombol­na és ekkor bekövetkezne az ideális állapot• az őskommunizmus amikor is állattenyésztéssel és méhészettel foglalkoznánk valamennyien. Eddig ért cl Sikoly a szónokla'cr kan, amikor a teremben többen össze­súgtak és végül is odaszóltak neki. — Na (c cr'drt bevásároltál oz egyéni tanulásoddal. Ennyi sületlen­séget még nem is hallottunk egyrakás- ban. Idefigyelj: Az imperializmus az nem más . .. Sikoly az első mondat után türelmetlenül közbevágott­— Ez is nagyon szép. Csak az az agy hibája van, hogy túl egyszerű. — Bízzátok csak rám, majd én ta­nulmányaim sorún, ha majd egy klcsif ráérek, forradalmasítom az egész tu- dományf! Addig is idehallgassalok .., De még mielőtt kifejthette volna, -egyszerű elméletével együtt szétpuk­kant, mint az a bizonyos felfuoalko- dolt béka. fszántó) Eredmény! a rozsveícst a megye I® rüleféa 99.1 százalékban, a búzn- vefésf 76.5 százalékban teljesítették. Baranya megyében ís újabb közsé* gek jelentették a fcűzavefés befeje­zését. Tolna megyében, amely **iiv | lén lemaradt, a héten olyan nagy ütegben indult meg a munka, hogy a jövő hét közepéig az egc«z meg'. a területén c.zúzszázalékig teljesítik h vetéstervet. A munkaüfem megjavulá- sákoz itt is nagymértékben járult hozzá az erősen megélénkült verseny- mozgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents