Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-22 / 246. szám
/»« OKTOBER 25 N Sild 3 MEGVITATJÁK A BÁNYÁSZOK &féw&S tervüket ötéires tervüket ismertető értekezletet tartanak a bányatelepeken. Komlón, Nagymányokon, Mázán, Szászváron, Mec.sekszabo’eson, Pécs- bányán és Vasason egyaránt a dolgozók elé kerül saját üzemük első tervrészlete, hogy megvitassák, javaslataikul még jobbá tegyék, még alkalmasabbá arra, hogy nagy, népünket boldogító céljainkat megvalósíthassuk. Az egyes harmatok leszállások előtt összeülnek. Komlón, fent a Petőfi-aknán már kát nap óta beszélek erről s reggel megtelt a nagy csarnok. A tervet Hegybíró Béla üzemvezető ismerteti. Fénylő szemek néznek rá figyelőn, s tudatában annak, hogy ebbe a tervbe valóban van beleszólásuk azoknak, okik munkájukkal megvalósítják, akikért az egész ötéves tervet megalkottuk: a dolgozóknak. ,Mit?den a nmnkásossfály javára történik“ A hozzászólásokat a hála és a bizalom érzése nyitja meg. Minden, ami aiogralősnit és amií az őíéve* terv meg log valósítani, az a munkásosztály Javára történik — mondotta Lajos József felvigyázó, S a hálát követi a tettrekészség, az ötéves tervet üdvözlő szavakat a konkrét javaslatok. Ugyanilyen lelkes hangulatban zajlik le a délutáni harmad értekezlete is, amelyen részt vesz Szikra Sándor elvtárs, az MDP megyei titkára, Vajda József, a bányászszakszervezet központi szervezési osztályának titkára, Deák Ferenc vezérigazgató helyettes és Ormos Zoltán körzetvezető elvtársak. ' A tervet Ormos elvtárs Ismerteti. Komló a jövő építőmunkájának egyik legszebb, legnagyobb bázisa. Országos viszonylatban is hatalmas összegű és nagyszabású épílkezés történik Komlón, úgy a bányában, mint a külszínen. Ez a nagyszabású munka komoly feladat elé állítja Komló fizikai és szellemi dolgozóit egyaránt. Ismerteti a termelési tervet, mely az új akna elkészülésével nagy lendületet vesz, a légalma szállításának fokozását, a létszámtervet, melynek keretén belül Na gyulán y ok, Mása, Szászvár adnak ál szakmunkásokéi Komlónak, akiket autóbuszon szállítanak műszakra ás ismét vissza. Kérés, de konkrét felszólalás Beszél Ormos elvtárs a műszak- í érvről, majd arról, hogy a hiányzók százalékát átlag 14 százalékban •irányozták elő, amit azonban h munkafegyelem metííavílisával alacsonyabbra akarnak száUífani a komlóiak. A teljesitményterv új fejtési módszerekről, jobban megszervezett munkáról ad számot így számol be rendre Ormos elvtárs a gazdaságos- sági, üzembiztonsági, beruházási tervről Is, melyben az új alma továbbmélyítése, altáró létesítése, szénit P G ?a 1* © i A 23-áif> I Vörös Hadsereg dicsőséges ’ sztálingrádi karca DM Mulat Magyarra szinkronizált fíím. j Néphadsereg című kiállítás az előcsarnokban. Előadások: 5, 7f 9 órakor, rp Cí B 123-ái A Vörös Hadsereg dicsőséges sztálingrádi harca BiM8 ferdulaf Magyarra szinkronizál! Ifim Előadások 6 és 9 órakor. IP Á ff 22 24-éu,R Jack London regénye nyomán: ™ Farkasvér Főszereplők: O. Zsákov, Izmajlova és Szverdíin. E Sarlósok 0 is 8 órakor. A bérietek váBóza'Ianuj érhrn rístn osztályozó, szállítási gépesítés és új bányabeli feltárások szerepelnek. De a terv nemcsak ezt jelenti. Jelenti azt, hogy Komlón főbb mint kétszáz ratmkáslAkás épül egyedül as első évben. A vízellátás biztosítására vizíkutat mélyítenek Budafán. Tervbe került a sportiribün építése, a kultúrterem bővitése és százszeraélyes vájártanuló iskola megépítése is inter- nátussal együtt. Es a komlóiak örök panasza, sz utak portalanítása is. Ormos Zoltán elvtárs beszéde után Deák Ferenc elvtárs mutatott rá, mit jelent minden dolgozó számára az ötéves terv és hozzászólásra hívta fel a bányászokat. A felszólalások, bér kevésszámúak volfak, fő, konkrét {avas- tatokat tartalmazták. De éppen kevés számuk miatt nem sugározták azt, hogy valóban minden bányász megértette az ötéves terv jelentőségét és annak erejét, hogy joguk van beleszólni a nép országának terveibe. Nem érezték át, hogy ez nemcsak jog, de kötelesség is. T8n)cgcs egyéni versenyzést Nagymányokon szintén három harmad előtt ismertették a tervet. Az értekezleteken szépszámmai voltak hozzászólók, sőt versenykihívások is. A bányászszakszervezet titkára, Zgyerka János elvtárs, aki a megyoi termelési felelőssel. Lakatos József elvtárssa] együtt részfvett az értekezleten, az egyéni versenyek fenlcsságá. ról beszélt. — Csak akkor lesznek nekünk is sztáhánovistálnk, ha megindítjuk az egyéni versenyzés mozgalmát, s azt mind szélesebben kiterjesztjük valamennyi bányaüzemre, úgy mint azt példaképünk, a Szovjetunió bányászai teszik — mondotta Zgyerka elvtárs. A mecsetein botost értekezlet Ünnepélyesen zajlott fe. A nagy csar- telessé get is! nokban Rákosi, Sztálin, Lenin elv- társak képe alatt ültek össze a bányászok, hogy megvitassák a jövőnket építő nagy ötéves tervünket. Miklós Gyula párttitkár beszélt a négy év alatt megtett útról, arról, hogy a munkásság, parasztság és haladó értelmiség összefogása új életet épít országunkban. A beszámoló honikrét legyen A fenret Hámori Győző aknász Ismertette a keleti mezőben dolgozó bányászok előtt. Hibája volt a terv ismertető értekezletnek, hogy bár elöljáróban mindig a keleti mezőről beszélt, a terv ismertetése azonban teljesség get az egész mecsckszabolcsi kerületre vonatkozott. így azután a felszólalások főrésze is az általánosságok körül mozgott, az elvtársak nem érezték egészen közelről, mit jelent számukra a terv, mit tudnak javítani a saját maguk vona Ián. A tizennégy felszólalásban elhangzottak a konkrét javaslatok is. Például a fejtökalapácsokra nagyobb ősszeget fordítanak, az egyéni teljesítmények könnyebb ellenőrzésére és a verseny megindítására vezessél: be a zsinórszákmányt, pontos méretű Iákat szállítsanak minden cselben, üogy ne légyen anyagpazarlás. A hozzászólások után Zgyerka elvtárs beszélt a mécsek Szabolcs iákhoz. Közvetlen szavait örömmel hallgatták a bányászok, rámutatott arra, hogy ez az első eset, amikor a dolgozókat összehívják és megvitatják velük az üzem jövőjét, az üzem tervét. — A múltban nem hívtak bennfin kot ilyen, értekezletekre, nem mondták^ hogy újítsunk, merj tudták, hogy úgyis hiába mondanák. A bányászok tudták, bogy minden újítás nem nekik, hanem a tőkéseknek hozna hasznot. Ma nem Így vari, a felszabadulás ófa eltelt évek eredményei világosan mutatják, hogy ez az ország tényleg a dolgozók javát szolgálta. léy zajlollak le a bányatelepeken a csütörtöki és pénteki íervismertetö értekezletek. Ahol valóban ' jól szervezték meg, oft bizonyítékai voltak annak, hogy a munkásság érzi: mivel tartozik országának, népének, önmagának. A munkásosztály iád ja jogát, amit a hatalommal kapott és érzt köA nagyszerű eredmény lelkesít!! példái mutat ért vívott harcunkban. A németből* állami gazdaság dolgozói büszkét lőhetnek nagyszerű eredményükre. Az állami gazdaság dolgozóinak lelkes jelentésére Szikra Sándor etvíárs, a Magyar Dolgozók Pártja haxanya- megyel titkára a következő táviratban válaszolt: Mint azt tegnap! lapunkban közöltük, a o-émeíbólyi állami gazdaság dolgozói október 20-án táviratban értesítették a Magyar Dolgozók Pártjának barnnvamegyei Bizottságát, hogy a kitűzött határidő ettől 11 nappal befejezték az őszi vetési munkálatokat. Újabb győzelem ez jövő évi kenyerünkNEMETBÓLYI ALL, GAZDASÄG DOLGOZÓINAK? Kedves Elvtérr.ak! A Magyar Dolgozók Pártja bárányomegyai Biioti. sátra nevében üdvözlöm és köszöntőm a németbólyj állami gazdaság üzemeinek dolgozóit abból az alkatomból, hogy 11 nappal a határidő előtt teljesítették a vetéstervüket. Nagyszerű eredményük lelkesítő példát mutat • dolgozó parasztoknak. Folytassák tovább ugyanilyen lendülettel munkájukat, hogy még sok a mostanikor, hasonló győzelemmel segíthessék szocializmus építését. SZIKRA SANDOE MDP megyei -titkár Ä búza százszázalékos ©ívelésében L Drávaiványi, 2. Vékény, 3. Ata Drávaiványi befejezte a vetést. A drávaiványi dolgozó parasztok már- a tavasziak alá végzik az őszi mélyszántást. Elsők lettek az égésé megyében, példát mutatva a többi községeknek i». Drávaiványi azonban kevés ideig állt egyedül a IÖO százalékos teljesítménynyel. Utána rövidesen befejezték a '"e- lést Vékényben te, A vékény! dolgozó parasztság bebizonyította, hogy felismerte a korai vetés jelentőségét és 19-re befejezte az utolsó gazda is a búzavetést. Csütörtökön újabb két község zárkózott fel Drávaiványi és Vékény mellé. Harmadiknak Alá lett kész a búza- vetéssel. Ata község dolgozó parasztjai, akik túlnyomó többségükben délszláv nemzetiségűek, a vetés határidő, előtti befejezésével mutatták meg há Iájukat a Tito-bandát leleplező népi demokratikus kormányzatnak. Ugyancsak tegnap fejezte be a bú* save lést Pusztakisf alu is. Ebben az élenjáró községben is hatalmas lelke* sertéssel munkálkodott a dolgozó pa- r.tsztság, hogy idő előtt az elsők (í5j zött befejezzék a búza vetését. Mo&t ugyanilyen lendöjet el folytalják a ssá-í levágását, a cukorrépaszedóst és lelkesedéssel látlak neki az őszi mély szántásnak is, hogy azt is haiárldi előtt befejezzék. A négy első község mellé most többiek egymással versenyezve igyekeznek felzárkózni.--------------*---------—--------------~75— Le sújtott a népi demokrácia ökle a veíésf szabotáló kulákokra A kőzeUátás érdekeit veszélyeztető bűntett vádjával állóitok pénteken dél- uldn Pongrácz István törvényszéki bíró előtt Ktonfáhr Jenő 28 holdas komlói, Szomor Lajos mecsekpölSskei és Bőd ni Vince aranvosgadányi ktilá- knk. Többszöri felhívás ellenére a tör. vény rendelkezéseit semmibevéve, nem végezték el a törvényben előirt terló- hánt-Asl és az őszi szántás-vetési raun, kólátokat. Szabotálták ötéves fenünk elindítását, azt akarták elérni, hogy az A csoport élenjár, a község lemaradt Kisnynrád a bizonyíték arra, hogy az oszt munkáknál nem az időjárás, hanem a politikai öntudat a döntő Tíz család fogott Össze Kisnyá- rádon. Tíz család indult el az új úton, hogy együttes erővel harcolják ki maguknak azt, amihez mindnyájuknak termászetárttá és akotraány- ban biztosított joguk van: az eddiginél szebb, 1 könnyebb, emberibb bo'dogabb életet Tiz család iratkozott fel a csoportba, tíz család várta türelmetlenül az engedély megérkezését és tíz család várta még türelmetlenebbül a földrendezés befejezését Október 15-ín vényben va>- na* nélkül korlátozás fejeztél? be Kisnyárádon a földrendezést, október lft-án érkezett meg a németbólyj gépállomás traktora s kezdett el dolgozni a csoport 120 hold földjén. Egész nap, egész éjjel búgott a traktor, hasította a barázdákat. Aztán tárcsát -vontatva gördült végig a friss hantokon s a tárcsa nyömán szép porhanyos lett a száraz föld. Az őszi árpát, a takarmánykeveréket, a lucernát elvetették még összevonás előtt s most 43 holdat kellett búza alá felszántani és bevetni kövérszemű nemesitett vetőmaggal. Amikor mintegy fele fel volt szántva a 43 holdnak, megkezdték a vetést: De nem akárhogyan. Habiing Béla, a csoport elnöke vetette fel a gondolatot. Többen beszélgettek együtt egyik este s természetes. hogy a vetés kérdését tárgyalták — Én láttam a Szovjetunióban öt vetősféppel i$ vetni, egyszerre —- mesélte Habiing elvtárs.—- És úgy gondolom, hogy valami hasonlót ml is megpróbálhatnánk. .A. többiek Is elgondolkoztak azon. amit Habiing elvtárs mondott — Meg kell ertnílrd n-V'nk is fejezte ki mindnyájuk véleményé1. Harcsa János.. — Ha nem is öttel, de hárommal mi is tudnánk vetni, hisz ezt. megcsinálták a vizslák) állami gazdaságban is. Azon az estén sokáig beszélgette!? a Irisnyárádl csoport tagjai és Harcsa János másnap hozzálátott, hogy megszerkessze a hármas vető-' gépet és Harcsa János Lackó János ügyeltek a figyelték az azon is minkét hátsó gépre, ők első vetőgépet is, hogy den rendben menjen. Előttük dübör gött a traktor, a traktor előtt pedig Apró Károly, Sáfrány József, Négy Bcla serényen szórták a műtrágyát. Több, mint húsz toldat vetettek cl egy nap alatt, aztán a traktor ismét elkezdett szántani. Ma megint vetnek a klsnyáxádi csoport tagjai Fel van már szántva mind a 43 hold és mire ezek a sorok megjelennek, már az utolsó szem búza is belehuitott a ktsnyá- rádi csoport földjébe. Most már az utolsó holdakat ve- til?. A traktor dübörögve mászik végig a földön, a három vetőgép csikorogva követi s Harcsa János, meg Laczkó János éber szemekkel ügyelnek, hogy mindhárom vetőgép megfelelő helyen gördüljön s egyenletesen peregjenek a szemek a cso- roszlyákból. téssel. Tudták, hogy az ő érdekük a korai vetés és hogy-csak akkor számíthatnak jó aratásra, ha idejében elvetettek. Ezért biztosították mamiknak a gépállomás traktorát, ezért törték a fejüket, hogy lehetne tneg- ^'-oVsitani a vetést, míg el nem ha- -S'-oUák hogy három géppel vetnek Bárki ezekután bízvást azt gondolhatná, hogy ahol ilyen jól dolgozik a, csoport, ott biztosan a községben is rendben van minden. Hisz a csoportnak is éppen olyan földjei vannak, mint az egyéni gazdáknak, nem válogatták ki magáknak a jobb földeket ós az övékére sem esett több csapadék, mint bárkiére n faluban. (5 mégis a községben ... lassan baladnak Községben j ^ párttitkár, Apró Károly úgyszólván az cgyotten, aki törődik Vele. a DÉFOSZ anná.l kevesebbet. A Népi Bizottságban is úgyszólván egyedül a.z elnök. Pe'sőczi István dolgozik, de maguk a néni bizottsági tagok sem járnak elől jó példával. Elnézik. hógy Handler Dezső 2fi holdas kulik szabotálja ez őszi munkákat és Sándor László, a DfiFÖSZ titkára is még csal? most szánt- Godina Lajosné, a DÉF0?Z elnöke pedig, ahelyett, hogy az őszi munkák ütemének gyorsításán fáradozna, és jó példával járna elől, gáncsolja a •'■söpört munkáját. A csoport ma kész lesz a vetéssé,t. Ezt. a lendületet azonban át kell vinni a község többi dolgozó parasztjára is. A PÉFOSZ-na-fc sokkal többét Ítéli törődnie az őszi mim-, kákkal (to a vezetőknek jó példával kelj előljárniok. A csoport tagjai pedig saját vetésük befejeztével fordítsanak gondot a községre is és maguk is 'magyarázzák meg minden gazdának, hogy amint a csoportnak érdekeveit korán vetni, úgy érdeke minden egyéni gazdának, hogy idejében e’ gyen vetve a búzája. Ha ezt megteszik, okkor a csoport mögé szorosan fel fog zárkózni az agész falu s mire lejárt a határidő, nemcsak a csoport dicsekedhet azzal. V'vv 10 nappal előbb befejezték a -■yér,t fl7 t,-Ag-j község e’mond '— i;i. hogv k-r- tenok ba'á'viőre. Ezért pedig érdemes dolgozni. elkövetkező érben űrinél kevesebb _ ny er jusson a városi dolgozók aszta líra.. Először Klonfáhr Jenő kihallgató sára kerüli sor. A vallomásból kiderült, neki csak annyi köze volt a föld- j höz hogy munkára kiadott földje h zárnának felét megtartotta magának. Kloníáihr- számára a íiild ct ak üzlet voll. BodaI Vince arnnyosgadányi ki azt hozta fel mentségül, hogy a kist radt főidet csak lassan tudta niegmu: kálói, arra váx-l. hogy az eső fi ‘ tassa.. Hasonlóan vallott Szomor La jós ís, aki szintén az esőben látta hibát. Persze azt nem váltották be hogy szabótálásnkkal éhe/teiésre akarták ítélni a do’gozólvat. A vádlottak kihallgatása után Huszár István főállamügyészheKett mondolta el vádbeszédét. — Az a gazdasági munka, amo ma teljesitiink — kezdte —- az öté- terv érdekeit szolgálja. A vádló ti akkor, amikor az előírt időre nem í< tek eleget'a mezőgazdasági munka végzésének, lényegében ez ötéves tervet és annak döitlő alapját, a városnak élelmiszerrel való ellátását fenyegették. Velük szemben megfelelő súlyú ü41< let keH hoznunk és ezzel is figyelme. Ictni a többieket: a raunkásow.tá' MJnmhafalmn, n Magyar Népköztá ság nem tűrj meg, hogy az ötéves vet. a dolgozók ellátását a kuláki aláássák. A bíróság Ktonfáhr Jen kétrendbeli közelid:Ás érdekeli vtrt lyeztetö bűntett miatt húrom évi börtönbüntetésre, po llfikai jogainak ötévi e'vesztésire. ezenkívül őOóO forint anyaijt kártérítésre, Hodai Aincéí két évi és - hat hónap börtönre valamint háromévi politika és jogvesztésre ezenkívül 3000 farin' vagyoni kártérítésre. Szomor Uajo pedig egy és fél évi börtönre ík-itv vád képviselője nz ítélet elten súlyosM tűsért az itélőfáb’áboz fellebbeze‘1 * A falvak dolgozó népe eddig fogcsikorgatva nézte, min,; gúnyolják a kulákok a dolgozó pzrtastiaAg feszítéseit és mint kísérelnek me mindofft, hogv szabotétják az öléve terv mezőgazdasági alapjai; szolgáié szántás-vetést tervünk időbeni zísét. A népj demokrácia most ke mény kézzö-l lesújtott néhány, a dn gozó parasztság eredményeit vés lyezleiő ku'ákra. Nem mluden biinito kulik nyerte még el megérdemel' büntelésct. de ez'ik ez (létetek trend oh? Oilúrra kész- tedielnck mindenkit, aki szabótj akarja termelésünket, épüö mankón. kát. A népi demokrácia ökle !cr>jj •al* és ezután I, VsúH mladenk're. ak) a rtokre/ók cT-m tör. úhágj,, népi deinukráda (orvcuyeltl
