Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-21 / 245. szám
1549 OKTÖBEB 21 Mmé $ Nagy szavak után Ids tettek Pellérden Nem elég az egész megyét kihívni versenyre, Él sitii a kólák bálájába kerülnek még a fis vezetői is Hogy milyen szorosan függ össze » rrnezögazdáságj munka a mezőgazdasági versennyel, mennyire nem lehet nélkülözni a jó versei y szellemet a mező- gazdásági őszi munkákban, azt akkor lludjuk meg legjobban, amikor megnó- izünk egv olyan községet, ahol nincs 'szorgos munka, mert a termelési verseny nincs tudatosítva. Pellórd község [jelenlegi helyzete élénken bizonyítja, ihogy a verseny elválaszthatatlan a jó munkától, mert a megye községei mö- Igött legjobban lemaradt nz őszi szántás vetésben. . Szeptember 8-án, amikor a községi vetéstervet lárgyalta meg a népgyűlés, a község dolgozó parasztjainak túlnyomó többségé arra a szép lépésre szánták el magukat, hogy az [egész megyét kihívják versenyre az őszi munkák elvégzésében. Ez igen (helyes és példás dolognak bizonyult volna akkor, ha a versenykihívás nem Snaradt volna meg papírra vetett jegyzőkönyvi határozatnak. Es niég szebb lett volna, ha Pellérd dolgozó parasztjai e határozat széliemében bebizonvit- Iják, hogy nemcsak a kihívásban, de a gyakorlati munkában a verseny győ- |7elméért minden erejüket latba ve* * *5k. I De nem ez történt, A másfélhónapos idő alatt, ami a nagyhangú versen yki- hfvás óta eltelt, a faluban úgyszólván .'alig tettek valamit. A tv üt.ép Tprs^wypowtofc és a valóság: A versenykihívás pontjai közt van, bogv a düiöf elel ősök feladata az őszi talojelökészítés, a in3g legalább kétszeri szántásba vetése, a magtisztítás és csávárás ellenőrzése, a gépi vetés, n mélyszántás határidő előtti elvégzése, k tengesriszár-behordás, a kulákság bplésellenörzése, a vadlibák elleni vételezés a versenyszellem fokozása es nég az is, hogy az egyéni versenybe »inéi több gazdát bevonjanak. Más- !él hónap telt el, a versenyponfokból iToriban semmi sem lett megvalósítva. Tudják ezt valamennyien a faluban, to is kezdik belátni, hogy nem jól aan igv. ahogy van. A halárban még ÖTÍk. a kukoricát, az emberek jó része i- begyen van, szüret utáni hangulat atraikodik a faluban. A mezön csak elvétve látni egy-két csntaszárvágó asszonyt és messzire kellene menni, hogy egy vetőgéppel találkozzunk a dűlőúton. A vető alá szántás még nincs elvégezve a 650 hold őszi búzáinál csak 69 hold van bevetve, a 100 hold rozs előirányzatból csak 2.1, a 18! hold őszi árpából pedig 12. Még a szerződéses bíborhere sincs a földben, pedig 15 holdról van szó csupán és a l-.íborvctés ideje már rég elmúlt. A 15 hold új lucernából sem vetettek el semmit. így fest Pellérd dolgozó parasztjainak őszi szántás-vetési munkája. Az ellenségnek kenne van-c a Keze ' Mikor or utcán beszélgetés körben felvetjük Papp József 12 holdas szövetkezeti ügyvezetőnek, hogy ismeri-c a Pártunk Politikai Bizotságának határozatát az őszi munkák gyors elvégzésével kapcsolatban, azt válaszolja: — Hogyne, ismerjük. Aast is tudjuk, hogy le vagyunk maradva, de nálunk az ellenség keze nincs a lemaradás mögött. Az oka az. csővárás, meg hát az a régiós hanyagság, nem is hanyagság, esek szokás, hogy komótosan ép amikor arra vem idő, akkor vetünk. AH ellenkező véleményen vagyunk Igenis, hogy az ellenség keze van a lemaradás mögötti A pártszervezet fel- világosító munkája nem jó. Nem is lehet jó, ha maga Keszthelyi Géza, a DfíFOSZ elnöke is a nagy esővárás- ban megfeledkezett az egyéni verseny- kötésekről és maga is beismerte, hogy a kulákok után kullogtak amikor azok már vetni kezdtek a napokban. Csak azután kaptak észbe és kezdtek néhányon gondolkodni. Azok, akik a 09 holdat már elvetették. Papp József a beszélgetés során elmondta azt is: régen nem volt arra példa, hogy szüret irtán vessenek. Vájjon nem az ellenség keze van abban, hogy most a régi szokást — amihez egyébként úgy ragaszkodnak, mint a Vendel-napi hegyrejáráshoz —, most felborítják és először szüreteltek, csak azután fognak hozzá a vetéshez? Egyszóval Pellé.rd csúnyán lemaradt a becsületes köhclességtel jesítésben. Ott a legnagyobb hiba, hogy « párt- szervezet, a DÉFOSZ és a népi bizottság tagjai maguk sem állnak, hivatásuk magaslatán. A Ratkovics, Brázay és Ita kulák- társaság befolyása érvényesül a faluban. Különb-n Ál.al Józsefek nem azt néznék, hogy', mert két oldalt a szomszéd nem vetett, hát ők sem vetnek és nem hagynák a kukoricaszedés után is másfél-két hétig szántatian-vc- letlen maradjon a föld. Szerdám este gyűlés volt a községházán. A 200 gazdából 25-en vettek rajta részt és a távollevő 175 helyett is erősen fogpdkoztak, hogy meg fogják a dolog végét: határidőre minden körülmények között készen lesznek a vetéssel. Ez a második fogadkozás szeptember 8-a óta. legalább ez váljon valósággá. A TERVKÖLCSÖN-NYEREMÉNY HÚZÁSAI A SZOVJETUNIÓBAN Az egész szovjet nép résztvesz terv- kötcsöneinck jegyzésében. Elsősorban természetesen szocialista öntudata a döntő abban, hogy a lervkölcsönöket mindig magasan túl jegyzi. Tudja, hogy a lervkölcsön a gyárak, iskolák, kórházak, szanatóriumok, üdülök számát növeli, tudja és tapasztalja, hogy mindennapi életet teszi szebbé és jobbá, tudja, hogy gyermekei jövőjét biztosítja. A kölcsönjegyzésnek van mág egy velejárója. Rendszeres időközökben a kötvények tulajdonosai számára sorsolást rendeznek. S ahogy lényegében más a szocialista tervkölcsönök jellege, mint a kapitalista országok állam- kölesönei mi vet a szocialista terv- kölcsön a nép országát gazdagítja és nem a kizsákmányolok uralmát erősíti. a nyereménysorsolások is gyökeresen különböznek a kapitalista országok sors játékait ól: nem a nagybankokat, a finánctökét tátják el újabb forgótőkével, hanem a dolga Minden aTnalommd, amikor egy» egy nyeremény-sorsolásra kerül a soA az olvasók érdeklődéssel figyelik ott újságok kiadásait. A napokban került sor a 3. szovjet lervkölcsön második húzására Moszkvában! Ezen 1,949.250 nyereményt sorsol- tat; ki, 020,116.400 rubel értékben. 22(1 szovjet ember S0 ezer rubelt nyert, 452-nek pedig 25 ezer rubelt tizeinek ki a pénztárnál. 10 ezer rubelt. 1130, 5 ezer rubelt 2260, 1000 rubelt 22.600 szovjet ember v esz fel nyereményként. Ezenkívül töhbmlTliö nyereményt sorsoltak ki. A 2. lervkölcsön szamarkandi negyedik húzásán 1,966.500 nyereményt húztak ki, 524.719.200 rubel értékben. Ebből 228-an 50 ezer, 456 an 25 ezer, Iti0-en 10 ezer, 2280-cm 5 ezer. 22.800-ari ezer, minfegy kétmillió ember pedig 500 és 200 rubeles nyereményt vett fel. A nagy célok szolgálatának közös zóU szereznek vele önmaguknak örö-1 Sró'me mellett ilyen örömet is ad 3 met. I lervkölcsön a szovjet dolgozóknak. , IRGALMATLAN ÁLLAPOTOK AZ IRGALMAS KÓRHÁZBAN A tisztelendő gondnok úr kevés és rpssz kosztot ad, de annál többet káromkodik X pécsi Irgalmas-kórház sebészéti kórtermében fekszik Gál Imre véméndi mezőgazdasági munkás. Gál elvtárs Eszéken volt népbíró, de Tito kommunistacllenes terrorja elő! átszökött a határon. Először a sebészeti klinikán kezelték, majd hogy itt nem volt elég hely, negyvenötöd magával átkerült az Irgalmas Rend kórházába. Innét írt a szerkesztőségünkbe egy levelet. Ebből a levélből idézünk részleteket: „...amíg az államosított kórházakban^ az élelmezés nagyon jó, addig az Irgalmammá kórházában annál rosszabb és nagyon kevés. Az Irgalmsarend kórházának gondnblux, egy Végh Ferenc nevű tisztelendő úr, aki a tisztességes és becsületes alkalmazottal: molesztálója és a beA. kombinát ifjai méltók a nagy műhöz, AMIT A mohácsi kombinát lakótelepélek egyik háromemeletes házán >gy hét óta vígabban megy a munta. Egy tucatnyi ifjúmunkás fogatta el a hatalmas épület egyik elét és fiatalos lendülettel és az ,öregektől” szerzett szaktudással lá- •mtt hozzá, hogy a csupasz téglásakból valódi kellemes és kényelmes lakóházat alakítson. Olyant, amilyenben'majd a hatalmas gyár munkásai szívesen pihennek meg munka után. A fiatalok brigádja versenybeszállt' az öreg szakmunkásokkal,. hogy megmutassák: Kinek a keze alatt lesz. minél gyorsabban kész, minél szebb és jobb az acélkombinát jövendő munkásainak lakása. Szabó István a brigád vezetője. Hosszúranőtt fiatalember, állvány nélkül is majdnem felér a szoba mennyezetéig. Ha még fel is lép a másfél méteres állványra, meg kell görbülnie. így, meghajolva épít be éppen egy ablakkeretet az egyik második emeleti lakás falába. — Kár, — mondja — hogy itt már elkészültünk a falazással, különben versenyre hívnánk ki a pécsi Sftlid is. nyomán. Nincs fennakadás, nincs nézeteltérés, egy hét már elég volt ahhoz, hogy kialakuljon az ifjúmunkások között az a kollektív mnnkmcllcm, Mi Is megtanultuk a sztáhánovista módszert, ki is próbáltuk, de alighogy elkezdtük, már elkészültek a házak. Most már csak ez a bibe !5dő munka van hátra, a belső javítgatás, ablak- és ajtótokok kórül- falazssa, vakolás és egyéb kisebb munka, amin nem érvényesül nny- nyira a jobb munkaszervezés Azért a mohácsi fiatalok még így sem panaszkodhatnak elmaradásról. Éren a munkán is elérték a 168% -os átlagteljesítményt. Néhány nappal előbb hívták ki versenyre a komlói ifjúsági brigádot, aho' hasonlói körülmények között. dolgoznak. Hogy a két brigád közül melyik lesz ft jobb, még nem lehet tudni, de mind a kettő erősen fogadkozik, hogy elhagyja a másikat és áz öregeket is. öt kőműves .van közöttük. Ök végzik a szakmunkát és azt is el- " ■'va egymás között, aszerint, hogy ■ mire áll jobban a keze. A "munkások pedig szállítják az r -got, ami gyorsan fogy a gyors- kezű fiatal kőművesek munkája ami még sok régi szakmunkásból is hiányzik. Szabó elvtárs, a brigádvezelö mindig jókedvű, szája mindig mosolygásra áll. Lehet, hogy' a 168% teszi (ez még a multheti, ez eheti- nek ennél is többnek kell lennie'.), lehet, hogy azért van mindig jókedve, mert a brigá.dja tagjaival soha sincsen semmi baj, de mindegy, hogy mi okozza: ha valaki ránéz, annak azonnal hasonló jókedve támad. Még a sapka a fején, vagy a vakolókanál a kezében is mintha csak arra szolgálna, hogy a szívesen végzett munka derűjét hangsúlyozza. Mosolyogva meséli, hogy amikor kérték, a Párt javaslatára. a válla- 'nt.vezctőség mindjárt megengedte, hogy „kéz alá vegyék” ezt az épületet, mint ahogyan a pécsi ifjúmunkások is egy egész épület, felépítését vállalták és a komlóiak is, akikkel versenyre léptek. Azóta máris bebizonyították, hogy nem méltatlanul foglalták el helyüket. — Mert azért ennél a munkánál is nyílik akalom új módszerek használatára — magyarázza. — Például a vj&koSássaál. Eddig ezt is úgy csinálták, hogy Valamennyi kőműves kapott egy- egv darabot és azt a habarcs felrakásától a simításig egyedül csinálta végig. Most ezt, is megoszt- iuk. úgy, hogy a munkamenteket knlön-külön végzi egy ember és már ez is azt jelenti, hogy a régi normát legalább kél-háromszorosan túlteljesítjük Közeledik a munkaidő vége. A „régi módszerhez” .tartozott az is. hogy ilyenkor már lassították a munka tempóját, kezdtek szedelőz- ködni. Az ifjúsági brigád azonban cseppet sem lassítja munkáját. Illés Zoltán, Godár János, Hcrgenrőder János és Moidoványi Mihály fiatal kőművesek lankadatlanul rakják a habarcsot a falra és a vezetékek beszerelése után maradt résekbe, igazítják az ablak- és ajtókereteket, a segédmunkások pedig ugyanolyan serényen jönnek-mennek, szállítanék, rakosgatnak, mint ahogyan reggel kezdték. Munkaidő után pedig ismét •Yij dolgok“ következnek. Régen a fiatal munkások munka utáni foglalkozása abban merült ki, hogy a kocsmákban ittak versenyt. Az volt a virtus, ha valaki két litert meg tudott inni, anélkül, hogy az asztal alá csuklóit, volna. Ma a SZÍT kul- túrháza várja őket. Szeminárium, kultúrműsor, könyvek ... Ezek azok az új dolgok, amelyekről Szabó elvtárs azt mondja: A kettő együtt teszi azt, hogy nemcsak Szabó elvtárs, hanem a többiek is derűsen, vidáman dolgoznak: tudják, hogy mit miért tesznek. így könnyen lehet 168%-os átlagot teljesíteni. Mimién szombaton este nyolc órakor a Petofi-váóióban a Népnevelő negyedóra kere.fcbon közöljük ^ legfőbb a.si- taciós szempontokat és a módszereket. Október 22-én. szombaton este nyolc órakor Tóth Tál, n csauádmegyei pártbizottság ágit.-prop. titkára előadást tart arról: ..Hogyan dolgoznak a csanúdme* vei népnevelők az őszi szántás-vetés sikere érdekében.“ Minden pártszervezet szervezze meg. hogy a népnevelők csoportosan és rendszeresen meghallgassák n népnevelő negyedóra adásait és utána a népnevelők esoprtvezetők irányításával meg is beszéljék, hogyan használják lel sóját munkájukban a hallottakat. tegek sanyargatása, kihasználva Varga Mária bizalmi gyengeségét, elégtelen kosztot ad a betegeknek, úgy hogy szinte valamennyien éhez zunk. fűevés a kenyér, reggel keserű lötty a kávé, délben zsírtaian leves, utána vízben 'főzött burgonya, rá egy1 evőkanálnyi lecsó.. (Ha még friss főzés lenne! De legtöbbször meg szol onnásodatt és áporodott.) Állandó étel a héjában főtt burgonya és többen rosszul lettek a büdös véreshurkától. Egyik este arra lettünk figyelmesek, hogy őrülthöz hasonló hangokat hallat egy férfi. Kiderült, hogy a gondnok páter úr káromkodott az éjjeles nővérrel, mert ugyan arra. nincs gondja, hogyha éjszakai kör- járata közben a nővér le akar pihenni, akkor arra legyen lehetőség, de arra inkább van, hogy lehordja a kitűnő munkát végző Magdolna nővért, mert az egyik folyosón talált öreg, használaton kívüli karosszékbe le mert ülni.” Szőr ól-szóra igaz Eddig a levél. Ezután felkerestük az Irgaimas-rend kórházában fekvő sebészeti betegeket. — Szóról-szóra igaz az, amit- Gál Imre írt — mondja , Császár László rendőrszakaszvezotő, aki szintén itt fekszik és az ágyról felemelkedve valamennyi beteg helyesel. — Az ételt, vagy otthagyjuk, vagy rosszul leszünk tőle, — mondja Kutas Ferenc. — Most már égy pár napia javult a koszt — jegyzi meg Gál Imre. — Amióta a gondnok ■ megtudta, hogy írtunk a Dunántúli Naplónak, azóta lényegesen javított a koszton. Megindulunk hármasban Gál Imréim! és Császár Lászlóval a gondnoki irodába. Végh Ferenc Tihamér úr éppen nagy szívélyesen tárgya! Pohli csemegéssel. Néha tudni, hogy a betegek és az ápolók konyhájára, vagy pedig saját különkonyhájára vásárol-e fűszert és csemegét. Pohli úr távozik. Mi következünk. „Nekem hiába panaszkor! nah44 5IDP KÖZPONTI VEZET6SÉGIC AG1TÁCSÓS OSZTÁLY. Szemlátomást nem, örül nekünk és nem örül a témának. Mindenáron írásbeli beadványt hiányol. — Nekem hiába, panaszkodnak a kosztra, s... -re ütnek, ha tíz forintot. fordítok rá naponta. Öt forintból kell kosztolni. — Kérem ebből is kitűnő kosztot lehet összeállítani egy ilyen tömeg- étkezésnél — mondja Császár László. — Én például a rendőrségi konyhát vezetem... ) Végh Ferenc Tihamár félbeszakítja. — Ne is beszéljen! Tudja maga. hogy a rendőrség milyen nagy úr? — Nem kérem, minálunk is csak öt, forintot fordítunk egy ember ellátására. de az a különbség, hogy azt az öt forintot valóban fel is használjuk. Például itt mennyi az előírás, mennyi zsírt számítanak egy emberre naponta? Végh Ferenc Tihamér, tisztelendő gondorik úr hosszas számolásba kezd. — Másfél dekát — böki ki végül. A bizalmi nem ért rá utánanézni — Nálunk is pontosan annyit =* válaszol Császár László —. Mégsem lehet az étkezést egy napon említeni. Ezután a sikertelen szócsata után Végh Ferenc Tihamér egyszerűen nem engedi szóhoz jutni az embereket. Végül is Gál Imre bácsi kifakad. — Azért jöttünk, hogy elmondjuk panaszunkat. Követeljük, hogy hallgassanak meg! Végh tisztelendő fer gúnyosan félreáll, megigazítja pocakján á bőrszíjat és így szól: — Tessék, akár éjfélig is egyfolytában dumálhat. — Gál Imre erre külön nem válaszol. Kezdi felsorolni az ehetetlen ételeket. A romlott, két napos vércr.hurkat, a büdös vesevelőt.. Amire a tanársegéd is azt mondta, hogy .semmi pénzért nem enné meg és végül azt, hogyan lehet az, hogy amióta a gondnok úr megtudta, újságcikk készül, egycsapásra megjavul a koszt. — Hazugság! Nem is tudtam semmiről! — Nem? Hát akkor miért üzente a kedves nővérrel, hogy ne lázadozzunk, mert délre finom krumplistészta lesz és megjavul a koszt? Erre nincs válasz. — Ma például, amióta itt vagyunk, először volt rendes étel Gulyás. De a kávé óhatatlanul keserű továbbra is. — Keserű? Jaj, de finnyásak. Az isten pofozza meg, a dolgozóija hétre jönnek be, én meg ma mir hátkor itt voltam. Az nem keserű? — Könnyű beszélni teli hassal — válaszol Gál Imre. Végh Ferenc Tihamér számítása szerint három deka cukor jut naponta. Ez van a pénztárkönyvben, de a betegek és az ápolók közű! egy sem látta ezt a három deka cukrot. Varga Mária bizalmi nem mert semmit sem tenni a gondnok, ellen, pedig az ő feladata lett volna a koszt ellenőrzése. — Nem is értem rá utánanézni. Ha megkóstoltam és nem Ízlett, akkor egyszerűen otthagytam. A bizalminö azt. sem tudja, hogy hány deka zsír, cukor kell az. ételbe, így persze senki sem zavarta Végh Ferenc Tihamér úr köreit. Me<- persze fel van háborodva, hogy a betegek felszólaltak, követelték ■ azt, ami jár, amiért a betegbiztosító' is fizet: követelték az ehető és elegendő étkezést. Végh Ferenc Tihamér úrnak szemlátomást nem tetszett, hogy megbolygatják kisded özeiméit é* jmp létére olyan kijelentéseket is tett. hogy nem bírnák el a nyomdafestéket. Úgy viselkedett, mint egy leleplezés elölt álló kupec és meg is fenyegetett bennünket. — Munkásbíróság elé kerülnek, ha cikket írnak rólam. Reméljük, hogy odakerülünk. Legalább újabb cikket írunk Végh Ferenc Tihamér úrról, a bűnpevóröl Mert a visszaélések nem maradhatnak büntetlenül. J -•»■«liv;. Sx. X. í
