Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-20 / 244. szám

I 19Í8 OKTÓBER 20 NÄFLO 3 A Lakatos- és Fémár úgy ár inlő példája bizonyítja,: A TERVÉRTEKEZLET SOMSA us előhésxítésmél dől el Nem ©lég a lelkesedé.», járásiatok is kellenek konkrét ja Matakovics elvtárs, a Lakatos-és Fémárugyár állami ellenőre izgatot­tan dörzsölgoti kezét a pártirodá­ban. — Kíváncsi vagyok, hogy sikerül az 5 éves tervismertető értekezlet. Ranga evtörs, az UB titkár ha­sonló kíváncsi jóslatokba bocsátko­zik, majd megkönnyebbülten fei- sőhajtva megjegyzi: — Azt hiszem, mindent megtet­tünk a silier érdekében. Az ötéves terv ismertetését jó ala­pokon indították el a Lakatos- és .Fémárugyár vezetői. A hétfői napon az üzemi háromszög ülésén részle­teiben kiértékelték a megindítandó tervet, majd a műhely-háromszögek elé vitték, ahol egyes üzemrészekre is lerögzítették a termelési és be­ruházási előirányzatokat. — A népnevelőkkel is ismertették -az ötéves tervet és most folyik az agitáció lent az üzemben — mondja Matakovics eivtárs. Elmaradt a felvilágosítás Az üzemi dolgozók hangulatán ér­ződik az érdeklődés. Ez már reggel is megmutatkozott. Kiss elvtársnő, az egyik népnevelő már kora reggel megkezdte az agi- íációt az üzem dolgozói között. — Az eredmény úgy érzem meg­lesz, mert mindent megtettem. Mellette dolgozó szaktársainak, pontosan hatan vannak, tőle kellett volna megtudni a tervelőirányzato­kat. De ez nem történt meg. Kiss elv­társnő sa^lt maga sem volt tisztá­ban ezzeg sőt a hároméves tervelő­irányzatát és teljesítését sem tudta, még abból a gyártási cikkből sem, amivel ő dolgozik több, mint három éve. A kérdésekre teljesen rossz ada­tokkal válaszok Ugyanígy az általa „népneveit.” elvtársak is. Schvarcs Hajnal, az automatogép hegesztő- nője sem tudta, hogy az ötéves terv . első évében mennyit kell termelnie a villanyit egesztési folyóláncból. Á többi dolgozó között is ez volt a helyzet Az általános válasz: Tudom, hogy ina délután lesz 'as értekezlet és azt, hogy lesz für­dőnk is az ötéves tervben. Még maga Árthoffer elvíátsnő, a. párttitkár sem tudott bővebbet az ötéves terv előirányzatairól. A Lakatos és Fémárugyár vezetői itt követték el az első . mulasztást, hogy a. népnevelőket nem világosí­tották fel kellőképpen az előirány­zatokról. így a dolgozók éppen csak annyit tudnak, hogy.este lesz érte­kezlet-. Ez kevés is' volt az értekez­let sikeres előkészítéséhez. A dol­gozók nem tudták, hogy a. jövőben mennyit kell termelniök, hogy az előirányzatot- teljesíteni tudják, ho­,1 'jy &POhh® 23-áig 20-án csak egy előadás ajtó S órakor. DÍSZELŐADÁS A Vörös Hadsereg dicsőséges sztálingrádi harca BBfllS fordulat Magyarra szinkronizált iiím. Néphadsereg című kiállítás az előcsarnokban. iTSlr7m"Tó~ fi Vörös Hadsereg dicsőséges] sztóíingrádi harca ttöntií fardufal | Magyarra szinkronizált IHm. j Előadások 5 és 0 órakor. gj? A R K 2Wis I SZERELMEM ;‘3 Fi!mop3reR | j Főszereplőt Szmirnova •■»3 Beadások 6 és 8 órakor. V bérletek változatlanul ór- rannak, nélkül gyan tudtak volna így vaslattal jönni? Ranga elvtárs és Árthoffer elv­társnő az idő rövidségére hivatkoz­tak. De ez nem magyarázza meg a hibát! Maguk a népnevelők sem érezték át. munkájuk fontosságát. Nem érez­ték. hogy az értekezlet és amit szá­mukra tartottak egy egész esztendő jó vagy rossz munkáját határozz.!, meg. Nem érezték, hogy megfelelő részletes agi,tációva.l sok olyan (ja­vaslatot hozhatnak napvilágra, ami az értekezleten az ismertetés alatt nem jön eiő, mégis döntő fontos­ságú lehet az tizem számára. Miért maradtai; el a javaslatok? Pedig a dolgozók érdeklődtek. A délután megtartott gyűlés ezt mu­tatja. A szépen feldíszített helyiség­ben ott volt valamennyi dolgozó, hogy megtudja mindazt, amit a nép­nevelőktől nem kapott, meg. És meg­tudta. Az értekezlet világosan szám­adatokkal alátámasztva világította meg a dolgozók előtt eddigi' ered­ményeiket és azt, amit. az ötéves tervben teljesíteni fognak. A beszá­moló jó volt. A dolgozók lelkesen vállalták az ötéves terv teljesítését, lelkes tapsuk sokszor szakította fél­be Árthoffer elv-társnő és Lendvai József elvtárs, a pécsi pártbizott­ság .üzemszervezőjének szavait. Teljesítjük! — hangzott az egy­öntetű kiállás az ütemes tapsok között. Hiba azonban itt is volt. Túlságosan hosszúra nyújtották a beszámolókat. A munkában elfáradt dolgozóknak igen szárazon hatott a részletes ismer­tetés, főleg Szórt, mert az értekezletet megelőzően semmitsem tudtak. Ez volt a fő hiányosság, ez nyomta rá bé­lyegét a felszólalásokra js. A dolgozók közül a felszólalók nem tudtak semmi javaslattal jönni, mert a rájuk eső tervrészt alig pár perccel előbb tud­ták meg. így csuk a lelkesedés adta meg a hozzászólások tartalmát. Érezzük mi dolgozók, hogy mit jelentett számunkra a hároméves terv. Tudjuk, hogy minek köszönhetjük minden eddigi eredményünket. ígérjük hogy az ötéves tervet teljesítjük és azon leszünk, hogy a lehető jegmaga- sabbra emeljük a termelésünket — mondotta felszólalásában Nagy István­ná eivtársnö akinek szavaira, úgy mint a többi felszólalóéra, percekig rúgott a kiáltás: Éijes a Párt, éljen Rákosi! A dolgozók lelkesedése megnyilvá­nult a sorozatos vcrsenykihívásoklra-i is. De a javaslatok elmaradtak a kellő népnevelő munka hiánya miatt. Le­gyen inlő példa a többi üzem felé. Kászon József Előleg AZ ÖTÉVES TERVRE Élvezel o munka a gépesített Ágráriában Mecsekizabol esró!, a bányából ke­rült Kónya elvtárs az Agrária ke­ményítőgyár élére. Büszke erre a kis üzemre, amely n. munkások ve­zetése alatt lelt valóban kc-moly gyárrá, olyan valódi gyárrá, ahol nem taücskáznak és zsákolnak, ha­rtem gép végzi a munka nehezebb részét. A gyár jó! teljesítette eddig a tervét, állandóan és egyre foko­zottabban emelte termelését, javí­totta a keményítő minőségét., ter­melékenysége 23 forintról 40 forint­ra emelkedett,. Most. a gépekkel, még jobban fog termelni. kaptuk ezeket az ElSIcsíicn ötéves tervre magyaráz büszkén Kónya elvtárs — majd csak az ötéves tervben fogta a gyár ledolgozni az új berendezés árát. De hogy ledolgozzuk, az biz­tos, nálunk jó helyen van az előleg. Eddig nem volt élvezet a munka ebben a gyárban. Az ülepftővályuk csöpögő deszkáit a kénes sav és az abban áztatott kukorica szaga leng­te körül és a földön, amerre a kör- fergószitákbó! kikerült. moslékkal púposra rakott talicskák haladtak, vastagon faleüdt a '• keményítőtől megfosztott pépesre áztatott liuko- ricadara, a moslék. Ezt taposták szét, ezen csúszkáltak a nagy csiz­mába bujtatott munkáslábak. Odébb pedig, ahol már a száraz keményí­tőt dolgozták fel. sűrűn szállt a fehér por a levegőben, és a munkás­asszonyok fejükön, vállukon, ölük­ben cipelték a nehéz szárítóládákat. anyagot darabokra tördelve ismét szállítócsiga viszi a teljesen új, 16 emeletes szárítógépre. Mire annak végtelen szalagján eléri a 16. eme­letet, — ami az első. mert fölülről lefelé halad — addigra egészen szá­raz lesz, a csiga viheti a darálóba, onnan pedig a zsákokba. A garat alatt, beépített mérleg , áll, ahogyan a zsákba hull a keményítő, úgy az le is méri. A Kemónyfiúgyárból f va,óban vényben vannak, korlátozás 1 * nélkül . ffvár fcénn I most gyökeresen \ Bjar h.cp { !T)egvá!tozott_ A kukoricához, egészen addig, amíg keményítő nem lesz belőle, nem kell hozzányúlni a munkásnak. Az őrlő­gépekből kikerülő darát saját súlya viszi az áztatóba. Onnan a kiázta- t.ott keményítő let szivattyú húzza fel a körforgószitákig. Ezek a szi­ták is mások már, mint a régiek. A régi sziták korhadt, szinte puliára ázott fa-kefetartói helyett az úja­kon csillogó alumíniumból készül kefetartók forognak körbe tempó­san és sodorják ki a keményítőtől majdnem teljesen megfosztott darát. Itt azelőtt lapáttal álltak a munká­sok, hogy a sárga pépet, amit mos­léknak neveznak és azelőtt, úgy, ahogy volt, disznóhizlalásra hasz­náltai:, talicskába rakva kihordják. Most hetonvályuba hull a moslék és bő- vízsugár viszi el, hogy még a ke­ményítő utolsó nyomait is kimossa belőle. Nemcsak a piszkos és nehéz talicskázás marad el, hanem ko­moly mennyiségű keményítőt is si­került így megtakarítani. Az ülepítőből ismét szivattyú viszi a sűrűbb keményítőiét a gyár új büszkeségéhez, a két centrifugál víztelenítőhöz. Percenként közel ezer fordulattal szorítják ki ezek a vizet a keményítőből. A máskor na­pokig tartó beszáradás helyett itt 7—8 perc alatt szilárd anyaggá vál tozik a keményítő. Ezt a szilárd ____'komoly gy ár lett. Ä gépesítés nemcsak a munkások munkáját könnyíti meg, hanem még 25%HcaI emeli is a ter­melést. Az . ötéves terv előleget adott a gyárnak, s ez is olyan elő­leg, mint amilyent a gyár munkásai adtak az államnak, mikor 54% -kai túljegyezték ötéves tervkölczönválla- Iásukat Vissza térül ez is kamatostul. Csak a súlyos betegek kapnak különszobőt a kórházakban A népjóléti minisztérium az állami és közkórbáz.-.kban megszüníctte a be­tegápolás különböző dijosz’ályait. Közkőrbázalukban most már egységes betegellátás van, amely már nem a beteg anyagi helyzetét, hanem a be­tegség súlyosságát tekinti! a gyógy­kezelés elsődleges alapjául. Fokozzuk a vetési munkák üteméi Szép eredmények az őszi munkákban, de még mindig van lemaradás A baranyamegyei operatív bizottság tegnapi . ülésén az őszi sgáotás-veési nrudkálaiok állását tárgyalta. A bi aottóg megá&.pii-oíía, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottságának határozata óta megyénkben Is nagyobb lendületet vettek az őszt munkák. En-rnl: h&veifeeat-ébéh múlt hét szóm baljáig a rozsvetóst 203 községben be­fejezték és azó a 1# számos közsé g fejezte be 100 százalékban a rozs el­vetését. Ugyancsak meggyorsult a búza ve- té-séoek üteme ts néhány járás kivé­telié vei, melyekben még mindig von­tatottan halad. A múlt hé*, szombat­jára elsőnek az egész megyében Drávalványi kész lett teljesen a rozs után a búzavetéssel is. A búzaveíésben élen jutnak az állami gazdaságok. Ugyancsak nagy ütemben folyik a vetés a tcrn»iőszöve‘.-keze- lekfeen_ is* melyek közit' a Remén y- pttsztai csoport után äz egyházaikozári íe-rmelőcsoport is befejezte a vetés . Az egyes járások közül a siklósi járás leit elsőnek 100 százalékban kész a rozsvetéssel. Ugyancak befejezték már a rozs- vetési a villányi jártásban és nem sokkal ezek-után lei-lek kész a rczsveíéscel a pécsváradd járásban is. A hegyháti járásban, bár még nincsenek készen, de,nem- nagy a 1c maradás, annál jobban gyorsítani kell a munkák ütemét a szentlőrinci, a mohácsi és a pécsi járásokban. Ezekben a járásokban in különösön a pécsi járásban, tneiv még máidig a sor végén kulúpg, fokozni -kell a felvi­lágosító műnkéi és fokozni kel! e sza­botáló kliláitok ellenőrzését is, bogy a legrövidebb időn belül behozzák a le maradást. Búzavetésben ugyancsak a siklósi járás vezet, míg utána a szenitlörinci járás köve' kezlk. Harmadik helv.cn a búzavetés­ben a villányi járás áll, negyedik a mcóá'cni, ötödik a hegyháti. Utolsók l pécsi cs a pécsváradi” járások., A községek közül- 6-zámosan jóval határidő elolt befejezték a rozs- veté­sé:. Vannak azonban olyan községek is, amelyek szít gyen teljesen eimcirad- tak a rozsvc-íéctcn. A megye összes községei közölt legjobban cl van maradva Hidor. Nem ooíakaé áíí előbbre Nagynyárád, Olasz és Hass ágy sem. Erősen -le van. maradva a rozs ve testen. Kővágó, szöliös, Görcsöny, Negyárpú'd, Kán, Cserien t és Magyarsarlós. Az erősen elmaradt községek •őzé tartozik Búr is, ami annál szégyen-iel-jeseb-b a bá­niakra nézve, i mivel eddig mintakoz- ség volt. Búzavetésben legjobb község Drávaiványi, mely ejsőnek - Jet: készen a búza,vetés­sel. Ugyancsak befejezés élőit1 állnak' a ^vetési munkálatok Alán is. Igen eSőreh'iVdot.í áiíapotbao van a búza- ve'c's Drá vepi&k.i-n, Monosokoron, O'- c'on és Sósvertikén is. Erő® ütemben trxy'ík a búza ve'ése Sikfósnagyfahm és_ Barar,ya-hi-dvégen, valamint Gyü- mölesényben. ahol a bírálat ikáh, me­lyet a repö'.öbizoítság és a saj-ó gya­korolt a község felett, erősen megin­dultak a vetési munkálatok és most a legjobb községek közé küzdötte fel magát. Vannak azonban o!van községek is,, melyek :r,óg mindig nem rázták le magúkról a fcu'ákok agá'áctóját és meg mi Ildiiig késlekednek a vetéséé!. A megye szégyenei ' az olyan községek, mint Oroszló. Vázsnok, Meződ, Tarrós, ahol akkor, amikor ruás községekben már befejezők a vetést, még mindig nem lá'ti'ak hozzá a búza Vetéséhez. - Szégyenteljes eredménnyel gátolják a megye előrehríadását Ábsliget, Mc- cse&szatkái!, Orfű, Tekercs. " Kővágó-' szöRős, Cserkút. Kővágó'őtíös. is. Ezeknek a községekvk és azoknak amelyek az ft'em tervtől e! iperadíak, az, élenjáró községek nict'é keli íe’.sorakoz-níok. E| kell érn-fr-k hogy Baranya megyében meg határ­idő előtt el legyen vetve nündeti ga­bona. Jövő évi kenyerünk, örv-s terv úrik bi-zto&ítá'a érdekéivé! A Tenyészállatfosrgalmí NV versenyre kívta a dunántúli kirendeltségeket A versenyszerű munka láza halja át nemcsak a bányák,, a gyárak, üzemek és falvak dolgozóinak munkáját, de számlakén példa igazolja, hogy a kü­lönböző hivatalok dolgozói is milyen lelkesen indítanak versenyeket egymás között. Mos-t egy újabb ilyen verseny­kihívásról számolhaíímk be. A Tenyészállatforgalmi NV pécsi kirendeltségének dolgozói komoly lé­pésre szánták- el magukat, amikor versenyre hívták ki a dunántúli várme­gyék valamennyi társkirendellségéf. Hogy mennyire helyes irányú a ver­seny, amely a TenyészáUatforgalmi ki- rendeltségek között ezzel megindult, azt a versenypontok méltán tükrözik vissza. így a versenypontok között sze­repei a telefonköltség, egv állat bera­kására cső költség csökkentése, a fe­leslege® autóufak megszüntetése: a vásárok zökkenőmentes megrendezése és a gyors elszámolások; a bi-kaboriú szerződéseknél felajánlóit keret túltel­jesítése, a lekötött bikaborjúkból mi­nél többnek kiállításra való felküldés.-' és az, hogy a kirendeltség területén lévő termelőszövetkezeti csoportoknál ■lekötött bikaborjúk száma és minősége hogyan emelkedik. A megvásárolt ál­latok gyorsabb e!szál'.i‘ása és az admi­nisztrációs munkák egyszerűsítése sze­repe! a jót összeállítóit, lislán. Ez a versenykihívás bizlor-iték arra, hogyha a versenypontokat versenysze­rűen végrehajtják a dunántúli kireu- del'ségek, úgy a szocialista jellegű állafkercskedelinet teljes egészében a tenyésztők, a köz céljainak szolgálatá­ba lehef áí'ifani. LIPPÓ MÉGIS ELSŐ AKAR LENNI A lippói tennelöcsoport vállalta, hogy egy héttel efobh végzi el a hátralevő munkát, mint Remény-puszta Kevés értesülés okozott még olyan nagy mozgást .Lippón a termelő­csoportnál, mint az, amikor kedden megtudták, hogy a Remény-pusztai termelőcsoport megelőzte őket. Per­cek alatt terjedt el a hír a csoport tagjai között. Egymás kezéből vet­ték ki az újságot, mely megírta a verseny állását. Nem beszélt úgyszólván egész dél­előtt senki másról, mint a verseny­ről. Alrik vetni voltak kinn a föl­dön, akik a szövetkezet istállói kö­rül tevékenykedtek, mind csak azt tárgyalták: — Reménypuszta elhagyott ben­nünket. Ebben a hangulatban telt a dél­előtt. De nem volt ez valami nyo­mott hangulat, nem volt ebben sem­mi abból, hogy „most már nem ér­demes sietni, most már úgyse tud­juk befogni őket.” Délfelá elterjedt a híre, hogy ebédszünetben gyűlés tesz. — Biztos a. versennyel kapcsolat­ban -- találgatták. Ebéd után együtt van az egész csoport a szövetkezeti házban. Itt vannak az állatgondozók, az egyik még a villát is magával hozta, ami­vel az. c'őbb még szalmát vitt a te­henek .alá, bejöttek a mezőről is mindnyájon, akik délelőtt még szán- toí.tcic-vetettck, Vagy pedig szárat vágtak. — Valószínűleg mindenki tudja már . kezdi Bujdosó Benjámin, a csoport intéző bizottsági tagja —, hogy a velünk versenyben álló Re­mény-pusztai csoport befejezte a bűzavetést. — Ali is befejeztük volna, ha lett volna végig traktor — szól közbe valaki. — Úgy van, ez is hozzájárult ah­hoz, hogy nem lettünk kész időben elsőnek, de be kell látnunk, hogy a villányi járásban elszaporodtak a termelőcsoportok és kell a gépállo­más traktora azoknak is, nemcsak nekünk. — Nem lehet ezért sem a gép­állomást, sem a többi csoportot hi­báztatni.- — Azt kell megnéznünk, hogy bír­nánk meggyorsítani a munkát — szól bele a vitába Berího’d János—, főleg pedig a szántást. Ne várjunk, míg ismét megjön a gépállomás traktora. Van a mi íöldmívesszövet- kezetünknek húrom is, abból egyet vagy kettőt egész biztosan ide ad­nak nekünk. Mindenki helyeselte a javaslatot és amint az már ilyenkor szokott lenni, mindenki csodálkozott, hogy előbb neip jutott eszükbe ez.a meg­oldás. Ez a része a dolognak mostmá.-- rendben is lett. volna. Jgy 25-ére biztos, hogy készen lesznek a vetc--- scl. De ott van még mindig Remény- puszta... Azt írják, hogy 25-ére le­vágjál: a Szárat... — Mi levágjuk 20-ára — indítvá­nyozza Krémer elvtárs. — A Remény-pusztaiak a répa­szedést november 2-ára befejezik. — Ml egy héttel előbb, október 25-ére! — vágja rá a mezei- brigád egyik tagja. Mindkét javaslatot el­fogadják. Es elhatározzák azt js, hogy a trágyahordást és az őszi mélyszántást is előbb fejezik . be, mint Remény-puszta. Ha már a vetésben Remény­puszta lett az első, a többi munká­ban Lippó akar nyerni!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents