Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-19 / 243. szám
1949 OKTÖBES 19 NAPLÓ V ISégv évi kizsákmányolás után megbecsülést és munkát köp Vajda bácsi a DÉFOSZ útján ílunKáhiiw nirEtiirt. őszhajú emhe- kere-fc fel a DEFOSZ megyei A rongyos ruhát úgy ig>'Ci<_ sz-k igazfiatni marián, hogy ne nagyon hívnál., kabát cs a nadrág téri'. érnv, hir.nvosságai. Nem sikerült, mari ha e.jjy ruha rongyos, bizony nehéz eltitkolni. Főleg akkor, ha olyan F'ukak vannak rajta, mint az öreg Vajda János ruháján. Félénkén kopogtat, csak a hívásra hallandó beljebb menni. Később már, mikor, látja, bogy nem „urakhoz“ jött, hanem dolgozó emberek állnak vele szemben, annyira megbátorodrk, hogy le is. ül. Először nehezen, később azonban mar bátrabban tódul belőle a szó, folyamatoson egyszerű szavakkal mondja el annak a négy évnek a történetet, amit Deák Pál erdésznél töltött. * IV & ff y osztéiid íí tiirténctét eleveníti fel. Egy kizsákmányolt, kihasznált ember töriénelét. — Ezelőtt négy évvel kerültem Dcákckboz. Hogy mit dolgoztam? Mindent ami a ház körül adódott. Természetesen nem ez volt az igazi munkám. Deák erdész úr teheneit legeltettem. — Reggel, mikor a nap kelt, én is keltem. Megetettem a jószágokat, megcsu- takoltam őket. Fát vágtam, rendbehoztam a ház környékét, ástam, kapáltam, ' aztán kihajtottam a teheneket legelni. Este megint etetés és a többi munkák. Ezeket mondja el először Vajda 'János. Aztán mikor megkérdezik tőle rátér arra is, hogy mit kapott fizetésül mindezekért. — Fiát kaptam egy öltözet ruhát. Igen, egy öltözetet a négy év alatt. Meg egy pár bakancsot. — Lenéz a lábán lévő, bakancsnak csak nagyon nagy jóakarattal nevezhető lábbelire, épp hogy ki nem látszik belőle a lába. — Ezt a párat kaptam. Azóta semmit. Most, hogy meghalt az erdész végkielégítésül kaptam száz forintot, meg a felesége nekem adta az egyik kalapját. Amint mondja mindjobban érzi, liogy milyen kevés mindez azért a munkáért, amit végzett. — Nem jelentettek be az OTI-ba ierri. Mikoi ezt említettem a gazdámnak, azt mondta, hogy ezt is elintézi majd. ,— Ne fájjon magának János bácsi fcmiatt a feje. így mondta. Megmondta (azt is, hogy engem úgyis családtagnak tekintenek. Hisz együtt is eszek velük. Elhittem neki, mint ahogyan • elhittem mindent, amit mondott, pedig egy családtagot ruházni is szoktak. Nekem meg egy ruhát, egypár bakancsot és két inget vettek a négy év alatt. Abból tudtam valamennyire ruházkodni, hogy kevéske nyugvásom ideje alatt másoknak is dolgoztam és ezért fizetést kaptam. Dchát ruhát nem tudtam venni, mert annyi időt nem adóit a gazdám, hogy egv ruhára valót keressek. Volt dolgom elég Dcákéknál! * Vem zavarják a beszédben Vajda bácsit, hadd mondjon cl m;n- dent. Csak azt kérdezik meg még tőle. hogy miért nem jött előbb a Vf-FOSZ-ba. — Az úgy volt, hogy nem is nagyon tudtam róla. A gazdám nem beszélt nekem semmit, csak ha robotba kellett menni, azt mondia meg. Meg én cl is hittem neki mindent. Egy erdész mondotta. Most aztán, hogy az erdész meghalt, adttak száz forint végkielégítést, meg ezt a kalapot — mutatja. — Ügy kilöklek, mint egy kutyái. Most aztán itt vagyok munka nélkül. Kéri. a DEFOSZ-t, segítsék, hogy emberi munkát kapjon, ahol rendesen dolgozik, de rendesen meg is kapja a munkájáért járó bért. A cseléd mint családtag, ismert fogásuk a kizsákmánvolóknnk. Dolgoztatják látástól vdkulásig, de mikor a béréf követeli, akkor egyszerre „családtag" lesz belőle. Most, hogy meghalt Deák Pál, nincs tovább szükség a cselédre. Adlak neki száz forintot meg egy rossz kalapot és mehet a nagyvilágba öregségére. A befejezés... Vajda János a DÉFOSZ útján munkát kap. Rendes munkát végez és rendes bérét is megkapja érte. Letenyei. Juttassa megfelelő telephelyhez a baromfikeltető-állomást a lakáshivatal! A Földművelésügyi Minisztérium még a nyár folyamán megszüntette a Baromfitenyésztő NV szekszárdi keltetőállomásának működését. Az, intézkedés érthető volt — a telep által elért alacsony termelési' százalék- arány indokolásával. A Földművelésügyi Minisztérium ilyen értelmű határozata nem közömbös Szekszárd városára, de Tolna megyére nézve sem. Nem közömbös annál is inkább, mivel a megye fejlett állat- és baromfi.enyésztéte egyenesen megköveteli azt, hogy a keiltetötelcp üzemképes legyen. Ennek a kérdésnek is pontot kell tenni a végére. Hasson oda Szekszárd közigazgatása, hasson oda a lakáshivatal, hogy a telep a városban megfelelő elhelyezéshez jusson. A telep lakáskérdésének az ügyét ne aktatologatással „intézzék" el, hanem úgy, ahogy a közérdek megkívánja és megfelelő helyen., megfelelő körülmények közölt minél hamarabb megkezdhesse működését a baromfikeltető NV szekszárdi telepe! Magasépítési NV alakult Szekszárdon A közelmúltban már közöltük, az Építésügyi Minisztérium Szckszárdon Magasépítési NV létesítését határozta el. A terv megvalósult. Szekszárdon megalakult Tolna vármegye első Magasépítő Nemzett Vállalata. Vezetőjévé Bauer Anlal elvtársat, kitűnő építési szakembert nevezték ki.' — Pillanatnyilag nehéz volna a konkrét feladatokról beszélni, — világosit fel bennünket Bauer elvtárs. — Az általános, lehat az építőipaira általánosságban vonatkozó munkaprogrammok a Szekszárdi Magasépítési NV-re is vonatkoznak. A konkrét feladatok meghatározása most folyik, azonban bizonyos, hogy a mi Nemzeti .Vállalatunkra is hatalmas munkák várnak — még a hároméves, terv keretén belül1 is. Megsokszorozódnak a feladatok az ötéves terv során. A mi feladatunk az, — fejezte be válaszát Bauer elvtárs —, hogy a Párt vezetésével, a Szovjetunió építőiparának beható tanulmányozásával és alkalmazásával szolgáljuk a szocializmus építését. Demokmcicceilesies tagolásért háromhavi foghass Kedden reggel tárgyalta a pécsi népbíróság Si-mándy-tanácsa Pál Ödön budapesti lakos bűnügyét. Pál Ödön ezév szeptemberében betért Békási József bonyhádi lakos vendéglőjébe, ahol nagyobb mennyiségű italt fogyasztott el. A vendéglőben tartózkodott egy másik tár- | saság is, akikbe Pál Ödön bele- ' kötött, majd torkaszakadtábót gya- lázta államrendünket. A feldühödött Pál megfékezésére a jelenlévők a rendőrök segítségét, kérték, akiknek megjelenése mégjobban feldühösítette Pált és ki akarta csavarni a rendőr kezéből a puskát. A tárgyalás folyamán Pál Ödön teljes ittasságával védekezett. A kihallgatott tanuk vallomásából kitűnt, hogy Pál valóban ittas állapotban volt, amit bizonyít az is, hogy a csőrétől lőtt puskának is neki akart menni. A népbíróság az enyhítő körülményeket figyelembe véve három havi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A dolgozók ébersége meghiúsítja a hulákok mesterkedéseit Szekszárdi Mozgó SZERDA, CSÜTÖRTÖK okfóber 19 és 20-án jaj i Pamirs sakálok !sj Előadások: >/*7 és f/:9-kor. (|| Amíg dolgozó parasztságunk azon van, hogy az őszi . szántás-vetési munkákat az előirányzatnak megfelelően elvégezze, ugyanakkor azonban csaknem minden faluban megtaláljuk a kulákokát, akik mindent megtesznek, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat szabotálják. Néhány nevet, sorolunk fel a falvak megvetettjei közül,, akiket utolért. a törvény sújtó keze és elnyerték büntetésüket, melyre nagyon is rászolgáltak. Mayer István érténvi kulák sem válik a falu díszére. Éppen ezért fogadták megelégedéssel az értény! dolgozó parasztok a bíróság ítéletét a megvetett kulák ügyében. Mnyer, a kutak nem fizette alkalmazottját, csak elnyűtt, (eve. felt ruhát és sovány éfefmef adott neki, hogy milyen élelmet, arról jobb nem beszélni. De ez nem mehetett sokáig. Nem azért van a DÉFOSZ munkástagozat, hogy elnézze a ku- ldkok garázdálkodását. Az ügy vége az lett, hogy leleplezték a kizsákmányoló kulákot és 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Tolnanémcdiben i> éppen olyan a kulák. mint másutt. Csal, kizsákmányol, becsapja munkását. De ez K. Szabó Istvánnak még nem volt elég. Még jobban akart ártani a demokráciának. K. Szabónak 17 kát. hold földje melleit van még egy paprikadai'álója. is. Földjeit, nem művelte meg, hiszen a paprikadaráló hajtott annyi hasznot, hogy nem látta kifizetődőnek a föld megművelését. No meg, ha nem műveli nieg. azzal is a demokráciának árt. Legalább is ezt gondolta K. Szabó István tolnanémedi kulák. A gondolatot tett követte. Nem művelte meg a földjét Nem vefelf eay s/.em gabonát sem, A pOpriküdaráíójáf betilfoí- lák, erre ö kukoricadarálón darált paprikát. Lázár István kulák két éve nem művelte a földjét Míg a dolgozó parasztok földjén sárgán ringott a búza, addig Lázár Istvánét ellepte a gyom. Csak nem dolgozik a demokráciának! Lázár Isfrán nem szántott, nem vetett. Ez viszont nem mehetett büntetlenül az idők végezetéig. Egyszer csak azon vette észre magát, hogy ott van azon a helyen, amit szabotálásával kiérdemelt magának! A szántás-vetési munkák versenyszerűen folynak. Dolgozó parasztjaink mindent megtesznek, hogy a jövő évben is elegendő és jó minőségű kenyér kerüljön a dől- , gozók asztalára. A kulákok mesterkedése pedig megtörik a dolgozók éberségén. Egy óra a csibráki EPOSZ-isták között Verseny... Ez a szó hallatszik legtöbbet mostanában falun és városon egyaránt. Nem akármilyen verseniß-öt van szó. Munkaversenyről. Ki dolgozik többet, ki dolgozik jobban. Egy ország versenyez és nem kétséges, hogy a versenyből a jobban dolgozók kerülnek ki győztesen. A fiatalok nem kevésbbé aktív résztvevői a versenynek.. A MINSZ megyei titkárságára percek alatt érkeznek a jelentések, hogy melyik EPOSZ •szervezet ért el jó eredményt az őszi szántás-vetési munkákban. Gyönkcin brigádot szerveztek a dolgozó 'paraszlfiatalok. Hadiözvegyek, nagyon rászorultak földjein végzik el a munkákat, hogy egy tenyérnyi földdarab se maradjon bevetetlenül. Gyulaion 12, Alsó- nánán 8 dolgozó parasztfiatal áil párosversenyben egymással. Es így tovább egész Tolnamegyében. * ■Kanyargós Cslbrák felé az út. Meg aztán meglehetősen poros is. Nem csoda, hiszen annyi kocsi közlekedik rajta, hogy egész porfelhőbe takarják az utak környékét. Valahogy mégis más most a csibráki határ, csakúgy, mintha a megye többi részén járnánk. Nem látunk szomorú embereket. A fáradtság ellenére is öröm csillog a szemekben. A jól végzett munka öröme. A fiatalok tudnak legjobban lelkesedni, ha egy munkában eltöltött nap után összejönnek az EPOSZ székházban, hogy megvitassák, mit is tettek egész nap annak A PÉLDA EREJE Látogatás a moszkvai „Vörös Proletárí4 gépgyárban A Szovjetuniót Megtekintettük a moszkvai „Vörös Prolet:ir“-gépgyár szerelőműhelyét. ‘Csoportunkban olyan személy’ is jelen volt. aki maga is 12 évig dolgozott ebben a gyárban. Mégis feszült figyelemmel kísért mindent. Rengeteg újdonságot talált. Többek között új volt az itt megalapított futószalag-rendszerű szerelési mód. A szerelőműhely főnöke, a Sztálin- díias Kivilin, ezeket mondja: — Azelőtt a hatorsós fémautomaták T). 1. !'. védjelo azt jelentette, „Érd be és hagyd el". Ma mást jelent: „Beértük és elhagytuk“. már régen nem ___________________érdeklik a külföldi gépek leírásai. Az ipar bármely szükséglete számára kiváló hazai gépeket gyártanak. A szovjet tervezők sikeresen oldják meg az ipar által támasztott legbonyolultabb feladatokat is. — A Nyugatot, azonban, nemcsak az ipari technika színvonalán hagyta!: el — mondja. Kirilin. —- Az az alap. amelyen termelésünk áll. tel- jenen más. Ez nbnesak fejlettebb, hanem lényegét tekintve elérhetetlenné váll. a kapitalista rendszer számára. Ezért, jelenleg olyan feladataink vannak, amelyeket a ’kapitalista technika nemhogy megoldani, de kitűzni sem képes. Az újszerűség példáit a „Vörös Proletár“ összes műhelyeiben láthatjuk. Az első mechanikai műhelyben a legszembetűnőbb helyen plakát ■függ. Nagy vörös és szürke betűkkel a, következő felirat: „Üdvözöljük Szcljcov e-zfergá- (yos elvfársaf és Szicsev lém- gyslus elvtársit, mint a gyorsítót! piunkucljárás alkalmazóit, akik a gépgyártási ;par országos versenyében. a fémvázas gyorsított módszerének atkatmazása terén az első helyet vívták ki. Meggyőződésünk, hogy munkájukkal a jövőben is föhcfetesjfeni fogják a fém- vágás gyorsított eljárásait." — Már az első ötéves tersek esztendejében hozzászoktunk ahhoz. — folytatja kísérőnk. — hogy a műhelyekben. az építkezések állványain „VILLÁM“-ujságot. plakátokat, röplapokat láthassunk. Feltűnt az élmunkások neve. A gyárak rajzolói ábrákat készítettek, amelyekből azonnal kitűntek a brigádok munkaeredméI,Cilin lí)18-ban „A szovjetha- __________tatom soronlevő feladatni-' vinni cikkében a példa erejéről írt. Megállapította, hogy a termelés szervezésének legjobb példáját a munka elkerülhetetlen könnyebbedése és a tervezés iránti igények növekedése fogja kísérni. Á lenini — távolabbi célok elérésére irányuló — szempont világosan és pontosan elénk vetítette, amit mások elől az idő függönye eltakart. Már a sztálini ötéves tervek hajnalán hatalmas jelentőségre emelkedett a példa ereje. A szovjet emberek akkor átlépték a régi — még a kapitalista időkben megállapított — normák határait. És egyre gyakrabban jelentek meg az újságokban a táviratok: olyan nagy munkaered- ményekről számoltak be. amelyek azelőtt hihetetlennek tűntek volna fel. Az él munkások tapasztalatait átvette az egész ország. Az új technika. alapján kialakult a sztáhánov- mozgalom, amely a szocialista mtin- 'káversenynek áj, magasabb fokúd jelenti. A sztahanovisták, ahogy Sztálin elvtárs mondotta: teljesen úrrá lettek munkájuk technikája felett, azt. megnyergelték és előre hajtották. A mozgalom mai fokozatát a „Vörös Proletár“ műhelyében kifüggesztett „VILLÁM“ hívén tükrözi” visz- sza. Ennél a fokozatnál az élmunkás munkája el-zakóhatatlanul összefügg az alkotással. ~ Manapság csal: a kezeddel nem mégy sokra, fejjel kell dolgozni! — mondja Sziesov fériigyaluló, aki a legújabb „VILLÁM“-ban szerepel. a nagy ügynek az érdekében, amelyet kiszabott számukra a Párt. Nem kell külön kihangsúlyoznunk, hogy az őszi szántás-vetés kérdése minden megbeszélésen, ds minden beszélgetésen előtérbe kerül és az MHK mellett a fiatalok azt is megtárgyalják, hogy segtisék előbbre a vetési munkát, mert ezt. is versenyben végzik. Tíz csibráki fiatal ‘ versenye Látná csak valaki, milyen öröm ragyog Kiss Lajos szemében, mikor arról beszél, hogy mennyit vetett már be földjükből. Meg a többi fiatal szemében is, mert vannak sokan, akik párosversenyben állnak az EPOSZ tagok közül. Jír. fiatalra tekint büszkén Csibrák dolgozó parasztsága. Ez. a tíz fiatal versenyez a faluban. Szekeres Rózsi lány létére som akart ebből a versenyből kimaradón. Azért, mert lány, tud úgy dolgozni, mint a fiúk, de soknál talán még jobban is. — Én sem akarok lemaradni, — mondja a megbeszéléseken. —'Megmutatjuk mi lányok is, hogy éppen úgy szeretjük a népi demokráciát, a Pártot, mint a fiúk. Ugye Kató,— fordul a másik lányversenyző, Bors ' Kató felé. Kamarás Jóska, Kiss Lajos, csak azért, hogy egy kicsit ug- 1 rassák a lányokat, ellenkeznek, de ők is’ tudják, hogy a lányokban igen erős versenytársra találtak. Nem, ne gondolja senki, hogy emiatt bosz- szankodnának, sőt örülnek neki. De örülhetnek is, mert akárki győz a versenyben, az igazi győztes a dolgozó nép. Nem szólam ez Kiss Lajos, meg tíz társa számára, hanem valóság. Olyan valóság, amelyért érdemes dolgozni, amelyért érdemes versenyezni. Örömmel teli az élete 1 az if júságnak Jó kedvük van a csibráki fiataloknak. örülnek az életnek, mert most valóban érdemes fiatalnak lenni. Azt a sok mindent, amit a demokráciától, a Párttól kaptak, azzal hálálják meg, hogy jó versenyszellemben, kiválóan végzik az őszi szántás-vetési munkát. A A csibráki EPOSZ jól működik. Ahol a tagok ilyen lelkesedéssel veszik ki részüket az épitömunkából, ott a szervezet is jól dolgozik. Már csend van, amikor este elhagyjuk a falut. Pihenni tértek * dolgozó parasztok. Az öregek «tgy kicsit gondolkodhatnak, a fiatal versenytársak munkájáról elalvás előtt. Az öreg Szekeres bácsi még el i* mosolyodik. Nem lekicsinylő mosoly ez. Nem. Büszke a fiatalokra, a „gyerekekre”. Tratkor pöffög későn hazafelé tartva a csibráki utcán, mintha nem is motorzaj volna, inkább valami nagyon szép muzsika. A jól végzett munka tudatában késő este mennek haza a csibráki fiatalok, hogy kipihenjék a. napi munka fáradalmait, hogs' reggel még nagyobb erővel lássanak hozzá a munkához, egy új ország építéséhez.
