Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-18 / 242. szám

I 1949 OKTOBER 10 NRPlé Híves tervet ismertető értekezleteken a dolgozók kezdeményezésének hatalmas erőkén! lei! érvényre jutnia Szikra Sándor elvtárs tartott beszámolót az üzemi háromszögek értekezletén Vasárnap délelőtt altéi Ossie x Munkás Kultúrházban a pécsi J1*/' mek háromszögei, hogy paktakHváo készüljenek elő az ötéves tervet is­mertető értekezletre. Az üzemi párttitkárok, szakszer­vezeti titkárok és. vállalatvezetők fi ott tartott beszámolójában bztlira Sándor elvtárs megyei titkár első­sorban arra mutatott rá, _ hogy az ötéves tervet ismertető értekezleten n dolgozói; kezdeményezésének hatalmas, eddig még ki nem hasz­nált erőként kell érvényrejutnia. _ A. tervismertetö értekezlet a sz ocialista építés lázában égő mun­kaértekezlet lesz — mondotta Szikra elvtárs. A terv reácső részét mindenkinek ismernie kell Ezután nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy minden egyes munkásnak ' teljes mértékben ismernie kell az öt­éves terv reáeső részét. A munkás­vezetőségnek minden javaslatot, amely a munkásai részéről érkezik, alaposan meg kell vizsgálnia és vá­laszolnia kell rá. Figyelmeztette a munkásvezetőket a szigorú éberség­re. A tervértekezleteken nem szabad olyan adatoknak nyilvánosságra ke­rülniük, amelyeket az ellenség kar­okozásra használhatna fel. Nagy feladat vár az ötéves terv előkészítésében a szakszervezetekre,- amelyeknek változást kell vinniük eddigi munkáinkba és döntő módon a termelés kérdéseivel kell foglal- kozniok. A szakszervezeti bizalmiak­nak a termelésben példát kell mutat­ni a többi munkás felé. Hangsúlyozta, hogy a tervismer- tető értekezletek újabb lendületet kell, hogy adjanak az egyéni _ ver­senyzésnek, ebben a kommunisták­nak, különösen g párt aktiválnák kcU élenjárniok. Politikai, harci feladat Az értekezletem elhangzó beszá­molókért és az egész értekezletért az üzemi háromszögek együttesen fele­lősek. A fejadatok letárgyalnia után azonnal össze kell hívniok a mühely- háromézögeket és azokkal is részle­tesen meg kel! tárgyalni a részlet­feladatokat. — A tervismertető értekezleteken — mondotta Szikra elvtárs — elvá­lik mindenkinek az ötéves tervhez való viszonya. Az ötéves terv si­keres elindítása és végrehajtása mindenekelőtt politikai, harci feladat. Az ötéves terv elleu fellépnek a ka­pitalizmus maradók erői. s ezeket az erőket, mindenütt, le kell leplezni, mielőtt akcióba léphetnének.. A kapi- • talista maradványok módszere min­denütt a szabotázs és a görcsös ra­gaszkodás az elavult technikához, az elavult normákhoz. Példaként emlí­tető erre a komlói esetet, ahol a sztahanovista módszerrel dolgozó brigádnak nem adtak a munkájukhoz elégendő anyagot, támogatást. Elmondotta ezután Szikra elvtárs az ötéves terv hatalmas célkitűzéseit, amelyek között elsősorban szerepei a mohácsi Kombinát, de az ország más részében számos más hatalmas gyár felépítése és többek között, % komlói bánya teljesítményének há­romszorosára való növelése. Befejezésül rámutatott arra, hogy az ötéves terv sikerének biztosítéka az, hogy a munkásosztály, élén a Magyar Dolgozók Pártjával, mint eddig is. szilárd biztos kézzel vezeti népünket a küzdelemben az ötéves tervért. A beszámoló után elhangzott szá­mos felszólalásban igen komoly szempontokat vetettek fel és utat mutattak a feladatok megoldására. Lakatos József elvtárs felvetette a műszaki értelmiség körül mutatkozó elvi zavarokat, amelyek * munkás- vezetőség és a műszáléi szakemberek közötti egészséges együttműködést gátolják. Péterfia Lajos elvtárs, a bőrgyár vállalatvezetője minőségi ellenőrző csoportok alakítását javasolta. Gyurasits József elv társ, a Zsol- nay-gyár párttitkára rámutatott ar­ra, hogy a kezdeményezés szinte önmagától születik a munkásság kö­zött, (le a munkás-vezetőségnek eré­lyesen segítenie kell g kezdeménye­zés kifejlődését. Lang József bányászszakszervezet! titkár elvtárs gyakorlati példával hívta fel arra a figyelmet, hogy a terv gondos kidolgozásánál tanul­nunk kell a szovjet üzemvezetőktől. A szakszervezeti titkároknak gazdaként kell foglalhosniok üzemükkel 5 $1P O Ij $* © 19-óig Ez Amerika Szülőföldem A daloka: énekli: PAUt ROBESON. Előadásoki S, 7. 9 órakor. I OüAnia n-éu Egy gyönyörű Indián leány önfeláldozó szerelme' MACLOVIÁ Főszereplők: MARIA FÉLIX CARLOS LOPEZ MOCTEZUMa (Mexikói f'lrn). Előadások 6 és 8 órakor. P Ä R K Október Í8 án Szünnap Holnap szerdán, 19-én : SZERELMEM | Szikra. Sándor elvtárs a felszólalá­sokra adott válaszában bírálta a szakszervezeti titkárok passzivitását és hangsúlyozta, hogy a szakszerve­zeti titkároknak, : mint gazdáknak kell foglalkozniok üzemükkel. Min­den szakszervezeti titkárnak ismernie kell a tervet és ismernie kell üze­mét és minden munkás viszonyát a termeléshez. A pécsi vállalatvezetők nasrvrésze hagyja magát, az esemé­nyektől vezettetni, ahelyett, hogy erős késsel vezetné, üzentét. Ezt a hibát ki kell javítani. A műszaki szakemberek kérdésével foglalkozva megállapította, hogy a munkásvezetőknek tanulniok kell tő­lük, de a vezetést nem szabad ki­engedni a kezükből, Vegyék át szé­gyen nélkül a műszaki szakemberek tudását, használják fel tanácsaikat, de ne fogadják el kritika nélkül. Ebben a kérdésben nem szabad vég­letekbe esni, bizalomteljes légkörnek kell kialakulnia a műszaki vezetők és munkáskáderek között. Itt hívta föl a figyelmet egy döntő feladatra, arra, hogy fokozott gondot kell for­dítani a szakmunkás-képzésre. Jó, ha a tervismertetést szeminá- riumszcrflen megszervezik, de _ ezt nem szabad mechanikussá^ tenni és az ötéves terv kérdéseit mindig kon­kréten, az üzemre alkalmazva kel! tárgyalni. Foglalkozott ezután a felszólalá­sokra válaszolva az egyéni verseny és a bánya termelésének részletkér­déseivel, majd befejezésül megígérte, hogy a Magyar .Dolgozók Pártja Me­gyei Bizottsága és városi szervezete szigorú ellenőrzést gyakorol az elő­készületek felett és kérte az elvtár­sakat, úgy induljanak az ötéves tervnek, 'mint első igazi építő terv- gazdálkodásunknak, amely megta­Hásrora lelkiismeretlen, szabotáló jegyzőt felfüggesztettek állásától Az ttezl szántás'vetési munkák coráo nemcsak az tűnik ki, hogy melyik gazda végzi becsületesen és jól a munkáját, de az is kitűnik, hogy melyik jegyző dolgozik jól és msáyík nem. A* * bárom jegyző, akikről most írunk, rosszul dolgozott. Ezt állapí­totta meg róluk a járási Operatív Bizottság. .JBorössrefTás* « kalákoütaáS Kővágó ízöli ősön Panka József körjegyző az őszi szántási és vetési munkaiatokkal . mit sem. törődött. Amikor a bizottság a községbe érke­zett, a jegyző nem volt a hivatalá­ban, hanem a kulákok borösszeírása1 végett a pincéket járta. Végre meg­érkezett a körjegyző, de olyan részegen, hogy jóidéig még beszélni sem lehetett veíe. Nagy nehezen mégis csak kinyögte, hogy szerinte az ő jegyzősége" terü­letén a szárazság miatt nem lehet szántani, mert még a szentlőrinci ÁMG traktorának az ekéje is eltö­rött. ■ •A jegyző ezt mondta, pedig jól tudta, hogy a traktoreke egy szik­lának ment neki é,s úgy tört el, de mégis rémhíreket terjesztett. Feltehető az is. hogy a knlákokkal összejátszva állították a traktort a legnehezebb területre. Panka József elmulasztotta a köz­ségi bírók kioktatását is, nem azért mintha a hivatalos ügyek olyan na­gyon lefoglalták volna. Az asztalán pontosan 360 darab elintézetlen ügy da rab volt, köztük januári elintézetlen akták is. Egyik része még iktatva, sem volt, A körjegyző még többszöri sürge­tésre sem intézte az ügyeket. Jú­lius. 2(Mól intézetlenül hévért: az asz. remfci boldog, szocialista, szabad jö* j talán a SZÖVOSZ termelési értekoz- vőnket. I létének összehívására vonatkozó ügy­Reménypuszta már befejezte a búzavetést, de folytatja a versenyt Lippóval az őszi betakarításban és a mélyszántásban A bérletek változatlanul ér­vényben vannak, korlátozás nélkül Hadd legyen Lippóé az a dicsőség hogy ő hívta ki a termelőcsoportokat — mondták annak idején körülbelül egy hónappal ezelőtt Remény-pusztán, amikor meghallották, hogy Lippó mejt előzte őket a kihívásban. Tudniillik ők is ki akarták hívni a megye összes termelőcsoport iát versenyre, de a lip- pói kihívás előbb hangzóit el, így már csatlakozni tudtak. £s csatlakoztak is, mégpedig azzal a szilárd elhatározás­sal, hogy a kihívásban Lippó, a ver­senyben pedig Remény-puszta lesz az első. Ezt mindjárt azzal is igyekeztek bia'osífani, hogy mindenkit megelőzve szerződést kötöttek a szentlőrinci gép­állomással m összes lalajrminksk elvégzésére Ma se tudja senki biztosan meg­mondani. hogy valóban Koffer József­nek bívják-c a gépállomás traktoro­sát, aki a náluk dolgozó traktoros csoportot vezette, vagy csak a 30— 35-ös Hofherr-traktor után kapta a nevét. Tény az, hogy mindenki ügy emleged: Hoffer Jóska. És milyen szereíettel emlegetik, — Nem számítolt azok előtt se éiiel, se nappal — mondja Mankovics József — szántottak, szinte megállás nélkül. Kemény volt a föld, még egy tárcsázás ráfért volna. Gyerünk, mon­dotta Hoffer Jóska és azzal már in­dítottak is. — Nem keltett neki sokat mondani, hogy versenyben vagyunk — Szó! köz­be Varga elvtárs is. Egyszer mondtuk néki, hogy párosversenyben állunk Lippóval, utána már ő mondta 3 töb­bieknek: '— Húzzuk meg, nehogy azt mond­ják a .reménypusztaiak, hogy inia!W< fiasjyía le őke! lippó Szeretettel emiegs'ik a remény pusztaiak a traktoriafákat. Nem is csodá, hisz ők is segí ettek nekik, hogy elsőnek legyenek kész a vetés­sel a megye összes tenrelöcsoportiaí közül, hogy lehúzzák Líppót. Mert Reménvpuszta készen van a vetéssel. Október 14-őn az utolsó szem búza is belchullolt 3 földbe. Pedig 10-én még nem érkeze*,* meg a nemesített vetőmagiuk. Türelmet­lenül is várta akkor Reménypusztán mindenki. — Hát ha holnap se jön m«g, ak­kor mc,g kell sürgetni — szólt oda reggel Varga elvfárs, a csoport elnöke Szűcs elvtársnak. Az egész nap türelmetlen várako­zással telt el. A földek már mind felszántva, a csávázáshoz a hordók a rézgálic előkészítve, minden kész, csak ,1 vetőmag ‘nem érkezett még mindig meg. \ Este i önnek be az emberek a mun káról. Egy se megy úg.y el Varga elvtárs melleti, hogy meg ne kérdezné — Megjött-e? — Nem ~ hangzik szomorúan Varga elvtárs válasza. — Na, akkor biztosan lehagv ben­nünket Lippó — mondja egy asszony lemondóan. Néhányan ráhagyják, leg­többen azonban letorkolják:' — Várjál még azzal, ha egyszer ifi lesz, akkor három nap alait földbe •esszük — mondták a bizakodók, de azért nyozíott hangulatban volt min­denki. Másnap is csak a nyomot! hangu­lat uralkodott egész délig. Délben azonban már csupa mosolygós arcot leheretj látni Remény-pusztán. — Megjött, itt van — újságolták egymásnak az emberek. Mindenki tudta, miről van sző. fi nemesiiel! vetőmagról ami olt vár elszállításra az állomá­son. Este left, mire ‘ megjöttek vele a vontatóval. Még akkor este nekifog­tak .1 csávázásnak. Vékonyan terítet­ték ki, hadd száradjon. Reggel elindul a vefőgép, nagy húszsoros, elég a két lónak elhúzni. Nem is húzzák mindig ugyanazok. Váltják őket. Mankovics József és Gergely János szinte egy pillanatra se szakadnak el a vetőgéptöl. Mi hajija őket? A csoport érdeke? Igen, elsősorban az. Korai vetéssel jobb eredménye lesz a csoportnak. De ösztönzi őket a verseny is. Lehagyni hippii’, megelőzni a többieket, győz­tesként kikerülni a vetélkedésből. S még mi? Természetesen az is, hcvjy így naponta megcsinálnak 2—2 és fél munkaegységet is. Ez pedig nem sok­kal jelent kevesebbet ötven forintnál. 14-én iet'ek készen, megelőzve ve- télvtársukat, Líppót és a többi ter- melöcsoportot ts. Tegnap pedig össze­jöttek, kogv megtárgyalják az eddigi eredményeket é» a további tennivaló­kat. Együtt van az egész csoport. Min­denki tüdnl alsarj3, hogyan állnak S_ azt is, hogy áll versenytársuk, Lippó. Varga elvtárs ismerteti a hely­zetet. Ismerteti, hogy áll Remény­puszta és mi a helyzet Lippón. — A versenyben eddig mi vezetünk — mondja végül. A verseny további lebonyolítására pedig indítványozom hogy közöljük Lippóval az eddigi eredményeket és a további munkák határidejét­Ezután rövid via következik. Mi­lyen határidőket állapítsanak meg. Nem sokáig tart azonban a vita, már írják is a levehet: ... a verseny további feltételeikén') vállaljuk, hogy 25-árc befejezzük, a szár letakarítását, a répát felszedjük november 2-ára, 3000 mázsa trágyát szétszórunk és november 20-ig befe­jezzük az őszi mélyszántás: is csak­nem egy hónappal a határidő előtt. Kelt Remény-puszta .. . ,.A munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere" — mondotta Sz áÜn. A rcménypusztaiak és a líppóiak kommunista módszerrel eredményesen építik a szocializmust. Maguknak építik. irat. A nyári napköziottbon berende­zése ügyében érkezett mi» májusban egy akta, — nem 'intézi«, clz A kó- vágószöllősi bábaállás betöltése felöl március óta- nem intézkedett. Fanka Józsefet - felfüggesztették állásától ór megindult ellene az eljárás sza­botázs miatt. Yersenyk«fés . író»sy.<ali msllefl Rövjdebb az ügye F.ngelt Miklós nagyharsányi körjegyzőnek, bem a begyűjtési, sem a színtás-vetésj mun­kákkal nein törődött. Munkaidő 'alatt ivott és az ellenőrző biy.onrácnak is pityókában felelhetett. Felfüggesztet­ték. A jegyzők harmadik „gyöngye“ Molnár János, a volt abaligeti 'he­lyettes körjegyző, akit szintén fel­függesztettek. az állásától. Molnár János a községi elöljáróságot augusztus óta nem hívta össze, ügy látszik nem tulajdonított „túl­zott“ jelentőséget a. begyűjtés ét a szántás-vetés munkálatainak. így aztán örömmel láthatta, hogy a, jegy- zösége 'területén október il-ig csak két katasztrális bold rozsot vetettek, el. Molnár János önkényesen irányí­totta a termelési versenyt, íróasztala mellett állította össze a községek versenykihívásait és a párosversenyekeí. Ezzel olyan zavart idézett elő, hogy a falvakban azt. sem tudták, hogy ki, kivel és miért versenyez. Az egyéni versenynél sem vette fi gyelembe a földterület arányát és a rendelkezésre álló termelési eszközö­ket. Így fordult elő, hogy özvegy Csirke József né és Ternóczi János kovácsszénája! lakosokat párosver- senv'oe boronába össze, amikor a két „versenytárs“ évek óta haragos viszonyban van egymással, de öttől függetio'nül is özvegy Csirkémének gyenge üszői, míg Teroóczinak egy pár erőteljes lova van. Molnár Jánosnak volt. egy igon „érdekes“ elve a' termelési véVscny- nvei kapcsolatban: . 1 az őt IioádoH;.aluli gazdákat'nem vette fel a versenybe. Az abaligeti helyettes körjegyző október hetedikére az összes községi bírákiU összehívta az őszi munkála­tok szervezésére és a jelentőszolgá- !at kiépítése tárgyában, de az értekezleten nem jelent meg, hanem az abaligeti közellátási. kise­gítőre bízta a tájékoztatást, a köz­ellátási kisegítő aztán .„alaposan“ tájékoztatta a bírákat. Azt*nipndra nekik, hogy csak akkor tegyenek .je­lentést, ha ínár minden terményt, a, kenvérgabonán kívüli terményeket, is elvetették. Felitoncoiäs... Molnár János éppen akkor, amikor a bizottság a helyszínén volt, jegy­zőkönyvet, Íratott'alá a knlákokkal a munkálatok határidőre való elvég­zésére. Miután ,a kulákok aláírták, a következő szónoklatot tartotta: —•. Magúk néni nem ismernek en­gem, végezzék el a munkát időre, mert különben megvicsorítom a fogam és felkoncolom magukat.’’ A kulákok ezen persze jót nevet­tek. Tudják, hogy amelyik kutya ugat. az nem harap. sj: Három jegyzőt függesztettek fel a megyében. Bűnös kártevéssel, tu­datos szabotál ássa!. vagy lelkiisme­retlen hanyagsággal ártottak a dol­gozó nép a/lamának. Most. félre- álUiották őket, mert a falu dolgozói nem árt várják a közigazgatás veze­tőitől, 'hogy a hutákkal cimbardlja- i>ak, de megkövetelik, hogy őket támogassák áldozatos munkával! Megjelent a PÁRTMUNKÁS legújabb, 20-as (október 10-i) száma. Tartalomból: RÁKOST MÁTYÁS: Feladataink. Részlet Rákosi Mátyás elvtárs­nak a Magyar Dolgozók Pártja nagybudapesti aktívájának** ér­tekezletén /1949 szeptember 30-án tartott beszédéből. A beszéd ezen része Pártunk legfontosabb fel­adatait jelöli meg. Pártszerve­zetek vezetőségei alaposan ta­nulmányozzák át Rákosi elvtárs útmutatását és a szerint, végez­zék további munkájukat BÍRÓ ZOLTÁN: Emeljük Pártunk eszmei - poTtíkaj színvonalát ' Egyik legdöntőbb feladatunkhoz, az őszi oktatási munka meg­szervezéséhez és irányításához ad útmutatást ez a cikk. sánűi orró: Előre az őszi vetési terv végrehajtásáért. Ez a cikk az őszi vetés) tervben mutatkozó hibákról és arról ir, hogy a' falusi pártszervezetek­nél: mit kell tenniök az őszi efési terv teljes sikeréért. ÄCS LAJOS: Az építőipari önköltségcsökkentésért KESERŰ JÁNOS: A részleges tagn&ftá.- faptteztalafai. A falusi tömegoktatásról /

Next

/
Thumbnails
Contents