Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-16 / 215. szám

ü 1FL $ tm staTBMseac » TÓFŰN MÁS MINDEN GAZDA ELKÉSZÍTETTE VETÉSTERVÉT f:s CSAK TISZTÍTOTT MAG KERÜL A FÖLDBE — Nem. A vetéstervet nem kény­szerítik rá, a dolgozó parasztokra mondja Zászlós -Sándor elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja tófűi tit­kára, egvben községi bíró. Csak a kulákoknál lesz kötelezőleg előírva, hogy mit kell nekik termelni. Ne­künk dolgozó parasztoknak az a kö­telességünk, hogy, úgy állítsuk ösz- ítze vetéstervünket, hogy az megfe­leljen ’ a község vetéstervének Itt van például az ősziárpa. Ebből oO hold van a község, vetéstervében. Ha a gazdák vetésterveit összesítjük, a benne lévő őszi árpáknak ki kell égvüttésen .adni a 30 holdat. ■ , Zászlós elvtárs ■ egészen belemeleg- fwik a magyarázatba, egész kis elő­. a das lesz a beszélgetésből, amit Mol­nár -.Ferenc 18 holdas középparaszttal kezdett. # A beszélgetés a szövetkezeti bolt előtt folyik, ahol az utca térré szé­lesedik. • Balra oldalt a templom lát­szik, .előtte poros fákkal, jobbra a felszabadulási emlékmű a vörös csil­laggal, a tófűink egyik büszkesége. A másik büszkesége a tófűieknek a szövetkezeti bolt, melyet saját ere­jükből rendezték be, rohammunkával rendbehozva & berendezéstől kezdve ,a széles árkon átvezető kis hídig ' mindent.' ■ Molnár Ferenc helyesli Zászlós elv­-.társ szavait és készségesen elismeri a bő magyarázat után, hogy bizony ő egy kissé kevés búzát vett fel a 'tervébe. . A vetéstervet minden gazda elké­szítette Tófűn. Gyűléseken ismertet­ték, hogy miért van rá szükség, hogy nem termelhetünk a világba, ha­nem tervszerűvé keli. tenni termelé­sünket Népnevelő értekezlet Péterfalvi István, Schwarcz János, Beja Illés és a többiek figyelmes arccal hallgat­ják Zászlós elvtársat. — A népnevelő legfontosabb fel­adata most az őszi szántás-vetési munkálatok időbeni elvégzésére moz­gósítani a dolgozó parasztságot Fon­tos az, hogy minden gazdát felvilá­gosítsanak. a vetőmagtisztítás, a sze­lektorozás szükségességéről. ' Beja elvtárs ' nehézkes parasztkeze lassan jegyzi a feladatokat jegyzet- füzetébe. (t) Bede Tstván 15 holdas- közép­paraszt. Becsületesen megműveli a földjét, szép búzája termeit az idén is. Úgy gondolta, talán nem is szük­séges szelektoroztatni. — Szép tiszta búza ez — mutatja Beja elvtársink, amikor az felkere­si. Beja elvtár3 belemarkol, nézegeti, szemeket vesz ki belőle. Ha konkoly, vagy más fűmag nincs is benne, apadt, nem ép szem bizony ebben is akad. — Csak jó volna ezt megszeJekto- rozni — mondja — és végül meg­állapodnak. hogy Bede István is ki­tisztítja búzáját. + A szövetkezeti ház udvarán duru­zsol a szelektor. Oldalán két zsák. egyikbe a .tiszta vetőmag folyik, a másikba a szemetes, egészségtelen szemek. Kezelője kis feljegyzést ve­zet a szolektorozó gazdákról. Fel­jegyzésében a második Bede István. — Ö maga is csodálkozott amikor készen voltak, hogy mennyi apadt, sérült' szemet ki vett a szelektor — mondja a kezelő. c/t fömök&íL á j élei támad Sztálingrád már s zebb, mint valaha A VOLGÁN LASSAN HALAD lefelé a gőzös. Már nem messze van Sztálingrád Icikötőjétől és az uta­sok kíváncsian tódulnak a karfátok­hoz, hogy megpillanthassák a dicső­séges várost. A Sztálingrád középpontjában emelkedő dombon, a Mamajev Kur- pa tetején még láthatók a repülő- bombák, aknák, a gránátok becsa­pásainak ásító tölcsérei, de az emel­kedő épületek körül az állványok, fi ellettük a betonkeverők és daruk, n téglával, cementtel, deszkával megrakott sürgő-forgó teherautók a2 újjáépítés, a lüktető mv.nlca dia­dalát hirdeti. Sztálingrád diadalmas óriásként ..emelkedik ki az üszkös hamuval borított romok közül. A.m,ikor az ellenség a város alá ért, a traktor- szerelők elhagyták munkapadjaikat, a kohászok az olvasztókat — fegy­vert ragadtak és a Szovjet Had­sereg katonáival együtt hősiesen visszaverték a hitleristák vad táma­dásait. A VÁROS GYŐZÖTT, de ry/Őzd- mét szörnyű pusztulással kellett megfizetnie. Ma a romokon új élet .támadt. A. Volga partján már. ott ált: az első sztálini ötéves tervek gyermeke: a híres traktorgyár. Futószalagjáról szakadatlanul gör- 4ülnek az új traktorok. Már dol­goznak a kenyérgyárak, a cukorlca- gyárak. Ahol nemrég még romok sötétlettek, most■ a Pobjeda-film­színház fogadja a közönséget. Sztálingrád munkásai, mérnökei, városi alkalmazottai, ugyanolyan si­kert értek el az újjáépítésben, mint a harcokban. Most a háború után már a sztálini ötéves terv idő előtti teljesítéséért küzdenek. A „Sztálin­grádot Újjáépítő Főigazgatóság” munkásai, mérnökei és alkalmazot­tai. hat nappal a kitűzött határidő előtt fejezték be az építő munkai félévre előirányzott tervét. A VÁROS HELYREÁLLÍTÁSI TERVET a Szovjetunió építészeti akadémiája dolgozta ki. A város újjáépítési tervének fő hangsúlyát a monumentális középületek adják meg. A technika legkorszerűbb vív­mányaival ellátott lakóházak min­den elképzelhető kényelmet biztosí­tanak a lakóknak, Sztálingrád zöld lombruhába öltözött. Az utcákon és tereken ötször annyi fát és bokrot ültettek, mint amennyi a háború előtt volt. Este ezer és ezer villanylámpa fénye tükröződik a Volga vizén. A kertek pihenő sztálingrádiakkal telnek meg, a szellő a zenekarok hangját hordozza. Sztálingrád, a di­csőséges város via már szebb hatalmasabb, mint valaha. es Képünk V. Fjodorovot, a legkiválóbb sztálingrádi kőművest mulatja be, aki legjobb munkatársai aval a Gorkijról elnevezett színház újjáépítésén dolgozik. ' N A > ' Most éppen Erdélyi. Ferenc búzáját szelektálják. — inkább nem vetek semmit, minthogy szemetet vessek, amikor itt áll a rendelkezésünkre a szelek­tor — mondja. Pedig az ő búzáját se lehet sze­métnek nevezni. Dehát nincs olyan tiszta búza, amire rá ne férne még a szelektorozás. Lassan már sötétedni kezd. A gaz­dák azonban egyre jönnek a, vető­magnak szánt gabonával. Igyekezni kell és a tófűiek, igyekeznek is. A szántással is, a szelektorozással is, a vetéssel is. Tudják, hogy most már az ötéves tervnek dolgoznak, az ötéves terv sikeréért, mindnyájunk felemelkedé­séért, mindnyájunk boldogságáért, szebb életéért. 1 szocialista baza Ili ás á'' lelkész fialta bei! nevelni az Ifjúságét A pedagógus szakszervezet országos Ütik ári értekezletén vita ta meg a nagytoudapis.i pálrtYálaszimáíiy ható. rcza taít. Böki Ernő fő:itkár utal- arra, hogy az iskolai nevelés vonalán is hiányos­ságok mutatkoztok, ezeket ki kell kü­szöbölni. Felszólítod» a pedagóguso­kat, minden, erőve! törekedjenek arra, hogy munkájukkal isneíjék a nevelés színvonalát és még jobban segítsék az ország dolgozó népét s szo­cializmus építésében. A fQtükári beszámolóhoz egymás, után szóltak hozzá a megy«* és városi titkárok, afkitk megbélyegez fék Rajk és bandája aljas hazaárulását. A gyű­lés résztvevői viharosan éltették t Szovjetuniót, a bölcs vezérét, Sztálint, a Ma­gyar Dolgozók Pártját és a ma. gyár nép nagy vezérét, Rákosi Mátyást Az értekezlet egyhangú lelkesedé«' sei határozató', fogadott el, amely töb­bek között ez*, mondja: A szocialist* országépiités jobb, eredményesebb műn. ka követelményét támasztja » nevelők­kel szemben is. Csak az a növelő szó'gátija a szocializmus éprósét, aki alaposan ismeri a marxi—lenini el­méletet, aki szocialista szellemben nevel és ennek megfelelő módszert alkalmaz. A newelGlanefe szabad, hé&e*zer»'d, optimista, munkára és harcra kész if. jóságot kdl formálruok. Olya« ifjúsá­got. keli nevelniiok, amely hű és te­remtő, boldog és á*Moz»:ikéss fia less a szocialista hazának, rajongó hfve a békeszerető népek nemzetköziségének és a BBOctoSzmos hatalmas védőbás­tyájának, a dicsősége« Szovje'uniónák. A határosat felhívja a nevelőket, hogy az MDP naigybudapeis'tí párvá- laszitmá-nyának ba ározata széliemében dolgozzanak. Követendő példa ß Á pécsi Bőrgyár üzemi bizottság án a termelési felelőt irattartó fában egyre szaporodnak az egyéni versenyre való kihívások. „Szerződés“ vagy „Kihívás“ cím áll rajtuk nagy belükkel vagy még annyi sem, hanem csak egy clkanyarított nagybetű teszi ünnepélyessé a darab papírt: ,,Bejelentem. hogy versenyre hívtam ki...“ és aztán elmondják a versemjponlokat, hogy a kél versenyző miben akarja össze merni erejét és tudását. Ezek között van egy teleírt lap, amely arról tanúskodik, hogy Sutyor János és Leipám István egyéni versenyre léptek egymással. kát járatom egy helyen a gépet, gyen­ge lesz a bőr, szakad. Ha nem jára­tom eleget, akkor kemény marad és törik. Ide már tudás keli, gyakorlat és érzés. Itt látjuk majd meg — teszi hozzá Léipám elvtárs —-, hogy ki dolgozik jobban. Ez * lényege a mi verse­nyünknek, hogy sok jó bőr kerüljön ki a kezünkből. „Sutyor János és Leipám Ist­ván, a boxpsmühely bőrpuhító munkásat szeptember 1-i kezdet­tel, december 31 -lg egyénileg versenyben állnak egymással." — Ezt mondja az első bekezdés. A két gép a boxpsmühélyben egymás mellett áll. A bőr puhítására szolgáló pofás kar ütemesen nyúlik ki és kap- dós a bőr után. A szélső gépen Sutyor eivtáxs igazgatja a bőrt, mellcHc Lei­pám elvtárs. Nem egymásra sandíta­nak, mint várná az ember a verseny* zőktől, hanem a gépre irányul min­den figyelmük. Egyszerre hagyják ab­ba a munkál, mikor elhívjuk Meet. — HaRottam Rákosi elvtárs beszé­dét — válaszol Sutyor elvtárs a kér­désünkre —, gondoltam, nekünk is kötelességünk, hogy így segítsük a há­roméves terv túlteljesítését. Hát ezért hívtam ki versenyre a barátomat. — Én meg elfogadtam, mert verse­nyezni nemcsak a -sportpályán dicső­ség, hanem itt még sokkal nagyobb--teszi hozzá Leipám elv-társ, aki ne­ves sportoló, a BTC közismert labda, rugója. „1. pont: Fejenként hetj egy órát töltünk azzal, hogy egy-egy műnk ásít ársunka t betanítjuk « gép melletti munkára. A taní­tással átadjuk saját munka­módszereinket i«," Katica Lajos i* ott át! már a szé­lien sorakozó bőrpuhító gépek közül az egyik előtt. Ki hinné, hogy néhány héttel ezelőtt még csak csillét tolt, nehéz bőröket cipelt és, takarított? Nagy szakértelemmel forgatja már a bőrt a kapkodó gép padján és nem sok idő kell már ahhoz, hogy ő is versenyve hívjon ki egy másik bőrpu­hító szakmunkást. í> öt már Sutyor én leipám dvtárwk tanították, egymással versenyezve. És most örömmel újságolják: — Van egy szaktársnmk, aki *z*k. munkás ugyan, de kérte, hogy tanít­suk a mi módszereinkre és rövidesen új tanulók i.s jönnek. „2. pont: A »elejt« 15%-kai csökkentjük, a minőséget meg­javítjuk, százszázalékig kiküszö­böljük a szakadást és bőrtörést.'* K gép alatt apró bördw-ahok hever­nek. Ez » selejt. És aelejttó válik az a bőr is, amit túlságosan roegpuhf- tanak, annyira, hogy szakadozóvá lesz és az is, amit nem eléggé puhítanak meg. A verseny végére ilyennek nem szabad lennie. — Mert nálunk úgy ran — ms gye- rázz* Sutyor elvtárs ;—, hogy rém mindegy hogyan fogja meg az ember * bőrt és hogy teszi e gépbe. H* por „S. ponti Kaihanitortjuk a gé­peinket takarékoskodunk az energiával, tiszíántaptjuk a környékét." gép Elsőnek Sutyor elvtársit szól Róttuk meg, Kihúzta a bőrt a gép pofái közül és hagyta üresen járni. Nem sokáig, mert I.eipám elvtárs, mikor 6t is oda. hívtuk, leállította * magáét és útköz­ben Sutyor elvtárs gépét is kikap­csolta. Erről netn M beszédünk, ök nvtii fogják egymás szemére hányni. Beme van es a vemenykihívás utolsó pontjá­ban, »mit azonban nem Írtak bt, »wert az természetes, annak úgy kell len­nie, szocialista versenyt másképp nem lehet elképzelni. Ez a pont e* lett volna: „Segítsünk egymásnak * ver­seny pontjainak teljesítésében.“ Byen pont nincs az Írott verseny szerződésben. Ezért az, amit láttunk, a* „energiamegtakarítás" pontjához tartozik. • Még van néhány pontja az egyéni versenyszerződésnek. Köztük ott van az is, hogy a késéseket teljes mérték­ben megszüntetik. Ezzel nem várnak december 31-ig, már szeptember 1. óta egyikük sem késett egyetlen percet sem. De a hatodik pont is megmu­tatja, milyen emberek, versenyeznek itt. A hatodik pont a rendszeres ol­vasásra vonatkozik. Elsősorban » pártsajtót olvassák rendszeresen, «5« nemcsak olvassák, hanem terjesztik ’* és olvasnak könyveket a gyár könyv­tárából. Tudják mi történik körülöt­tük, tudják, milyen jövő áll előttük és ez tanította meg őket arra út, hogy versennyel építsék a siodalizmust. A többi „szerződés"-bez, vagy ,H- bívás"-hoz hasontó történet tartozik. Mind Ilyen egyszerű és mind ilye« csodálatramélitö. Mind együtt pedig a szocferRzmm építésének négy törté­nete. sa döntő Riódon erősíteni fogj*. * még gyakran ingadozó ane«onyokst és elősegíti a szocializmus építésé­ben való következetes részvételükéi. Hatalmas erőforrást kapott az MNDSZ az üzemi nőcsoportokkal Uj határkőhöz érkezett a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. A múlt hónapban megkezdte az üzemi csoportjainak szervezését- ü] erők­kel frissülnek mindenütt a csopor­tok, az üzemi asszonyok százai és ezrei visznek új vérkeringést is régi szervezetekbe. Az üzemekben megszűnt a* eddigi szakszervezeti nőbizottság. Az aeszo- nyok önkéntes belépések alapján, tehát nem automatikusan, jönnek át az MNDSZ táborába é« ez az önkén­tes jelentkezés biztosítja, hogy valóban odavaló elemek, értékes, lelkes munkásasszonyok kerüljenek mindenütt az üzemekben megalakult MNDSZ szervezetek élére, de cső- port tagnak is. Az MNDSZ megalakulása óta- de különösen az áprilisi egyesülési kongresszus óta komoly fejlődést mutatott politikai és szervezeti té­ren. Széles táboruk a választások alkalmával is megmutatta ezt a fejlődési fokot, megmutatta, hogy az asszonyok megértették a Párt irá­nyának helyességét, azért munkát, áldozatot- szívesen vállalnak. De tel­jes erejében a szervezet nem bonta­kozhatott ki, amíg az üzemi asszo­nyoknak csak töredék része volt bent a szervezetben. Az üzemi csoportok megalakulásá­val a munkásasszovyok itt is elfog­lalják az öltél illető vezető szerepet, mind a funkciónáriusok, mind a tag­ság között és lehetővé válik, hogy az MNDSZ a valóságban is az egész magyar nőtársadalom egységes nő­szervezete legyen. Az üzemi asszo­nyok részvétel^ munkája és befolyá­B nehézipar! ftffták augusztus! megtakarítása 23.5 millió forint A nehézipart mtntsztériundio* tar­tozó vállalatoknál az úJiTtómozgatocu páratlan arányokban fejődött Augtm- tusban összesen 2.494 újítást nyújtot­tak be, amelyek a júliusban elért HL5 mijtló forinttal szemben 23.5 millió forint évi megtakar fi ást jelentenek, Új munkamódszerekkel dolgoznak a termelő’ csoportok Terme! őszövetkezeti csoportjntrflr tavaszi versenye során számos cso­port ént el kiváló eredményt A ter­melőszövetkezetek általában 20—25 százalékkal jobb terméseredményt mutattak fel, mint az egyéni gaz­dálkodók, de többen vannak, pó­rjául a debrecentelepí, szarvasi, új* kígyóst és tiszalőld. csoportok, ame­lyek 40, sőt 50 százalékos- termés- többletet értek eL Az új munka­módszerek alkalmazása, a brigád- mozgalom megerősödése az egyes termelőszövetkezeti csoportokon be­lül, meggyorsították a munkát és jelentősen csökkentették a termete-, költségeit. Számos csoportban egy- traktorral három vetőgépet és bo­ronát vontattak egyádöben. Az újí­tások a nagymértékű költségcsök­kentés meCett jelentősen fokozták at tagok jövedelmét ts és ezen kereaiv» tül hozzájárultak szövetkezeti ww®* gataunk megerősödésébe*,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents