Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-15 / 214. szám
SS w a f h 6 MEG A NÁCIKNÁL JÓSBAN UTALJUK TITOT ■Délsalév d©Igoaé parasztok mog^otéss©! beszéhok && imperialisták bér©sse©!s,©l Egy község «* többi közül. Oíyun, mint msjdnein minden baranyai Község; A házak díszítése, * férfiak fekete bársony nadrágja, az asszonyok rövid, bö szoknyája, a fejtendő alól Mkandikáló jellegzetes hajviselet azonban elárulja, hogy a község lakosságának túlnyomó része délszláv. Az egyik ház szérfiskertje fölél a cséplőgép egyenletes bugása kicsit tur- esán hat aa őszies éélislánon. Hisz az emberben • esépíőgép hangja Összenőtt * forró július—augusztusi napok, kai. Igaz, hogy 8t »cm gabonát csépelnek, hanem fényéit. Most csépelték ei Vrancsics Gergelyét is. Elég szépen fizetett, látszik arcán * megelégedés, mely csak akkor sötétül el, araikor a Rajk, majd * Tito-ügy jöu szóba. Nekünk éppen olyan ellenségeink Toltak, mint a Mfcagy&roknak Vraacsics Gcrgeíy 8 hoMas régi gazda, arca gyűlöletet fejez ki, hogy **' ember azt várja, ha megszólal még * gép zúgását is túl fogja harsogni hangja. Ehelyett lassan, minden szót átgondolva kezdi. — Mi tudjuk, hoffy Rajkék nekünk ép olyan rllenségeink voltak, mint a niappar dolgozó paraszt okmik. Tudjuk, hogy minket épúgy ismét szolga- tágba akartak taszítani ezek a bitangok, mint a többi akármilyen nemzetiségű dolgozót. Hisz talán nem így v*ui Jugoszláviában? Keserű vádként hangzik a kérdés el tanek a délszláv nemzetiségű dolgozó Parasztnak szájéból. A többiek, akik * cséplésre várnak (mert nem a gép tt'egy szérűről sízérörc. hanem idehozna' a többi gazda is a' csépelni való (enye.rt) hclycslőlcg bólogatnak. Mindnyájan. délszláv nemzetiségű dolgozó Parasztok, akik azonban már eddig is ösjstán látták, hogy Titoék uralma c'ak a nyomorba, szolgaságba dönti határontuli testvériket. — Én figyelmesen elolvastam * vádiratot — folytatja tovább Vrancsics Gergely. ’ Aki ntim tudja, hogy kicsodák 8 jugoszláv nép mostani vezetői, .az °lvassa csak el figyelmesen. Kémek, árulók uralkodnak most tál a határon. Aztán »rir« terelődik a hzó, hogy meddig fog még Tito bandája a jugoszláv nép nyakán zsarnokoskodni. — A jugoszlávok mondása akkor az volt — idézi Vrancsics Gergely: „JMennél több kivégzés — annál több partizán." Én tudom, hogy most is így van Mennél több emberi gyilkolnak le Ti toék, menüéi többet vetnek börtönbe, árinál nagyobb lesz azoknak száma, akik fellázadnak ellenük. — Tako, lakó — úgy, úgy — bólogatnak a többiek. Azlán az egyik még ; hozzáteszi: — Arcin kelt nálunk Tito senkinek. Jobban gyűlöljük mi őket tán még n németeknél is. Mert azokról tudtuk, hogy ellenségünk, de róla art hittük, hogy iMM-átunk. Most látjuk, hogy sohse volt az. Jobban gyűlölik még • németeknél is, mondják. Pedig talán sehol nem gyűlölték úgy a fasisztákat, a bunda- sokat, mint ttt. Ez aztán megmutatkozott néha igen közvetlen formában is. Például mikor Sajnovics elvtárs félbőltra vert egy volksbtmdintái. a. cépaeyeSte eí^re, hogy aeto lm sérelmünk Á tagosítás Nagyharsányban is a dolgozó parasztságot segített® Ennek a vidéknek a mondavilága azt tartja, hogy a barsányi hegy úgy született meg, hogy az ördög felszántotta, a síkságot. Valóban a h&rsányi hegyföl a t-uroayi dombig tartó dombvonulat, amely a síkság szélén emelkedik, egészen olyan, mint a földből kifordított egyetlen gigászi barázda. Aztán az ördög — és ezzel mi egészítjük ki a mondák körét — átadta az ekét is, meg a síkságot is a grófoknak és a kulákok- nak. Az „Ördög“ által itt hagyott ilyen rendet népi demokráciánk változtatta meg. Ilyenféle gondolatok sarjadzanak ki bennünk, amikor a községháza udvaráról feltekintünk a fölénk magasodó kegy éles gerincére. Tfinkre akarlak fetin! bennünket — És most erekkel, mindenfajta fasiszta csőcselékkel szövetkezve akartak bennünket tönkre tenni — mondja. — Vele a községháza előtt találkoztunk, szikrázó gyűlölettel beszél 6 is Rajkék gyalázatos terveiről. — Látszik, hogy Rajkék Tiiotói tanultak —- folytatja —, hisz az is németeket, volt SS-ekct vitt a 'jugoszlá- vok nyakára. Biztos a jugoszlávok közt rtem akadt már elég. aki hajlandó lett volna gyilkolni és hajcsáros- kodní a parancsukra. Sajnovics János 8 hold földet kapott a magyar népi demokráciától, Azelőtt gazdasági cseléd, részesarató, bányász, kútásó, az égvilágon minden volt. — Míg mozogni tudok, addig harcolnék ezek ellen a bitangok ellen, akik a múltat akarták visszahozni — mondja. És a körülállók, akik ludják, hogy Sajnovics elvtárs hatódmagával 150 bundisfát zavart ki a kocsmából, akik tudják, hogy három hónapig keresték a csendőrök, hogy’ öt tárgyaláson állt a katonai bíróság előtt, nem is kételkednék egy pillanatig via a szavában. — Zdrávo Mijó — búcsúzunk Esif- kovics Györgyné &—1 éves kisfiától. Az anyjával beszélgettünk. Aktív tagja az MNDSZ-nek és a délszláv szövetségnek is. — Nem tetszett az soha nekünk — mondotta beszélgetés közben, hogy a Délszláv Szövetség vezetői, mind túlról valók voltak. Most már tudjuk, hogy Tito és Rajlz hozták őket a nyakunkra. Nem volt ezeknek más céljuk, minthogy felhasználjanak bennünket aljas céljaikra. Egy község a többi közül, Olyan, mint a többi dunántúli község. A házak díszítése, a férfiak feketebársony nadrágja és az asszonyok hajviselete árulja csak el, hogy lakóinak túlnyomó többsége délszláv. Nem különbözik semmiben a -többi községtől, abban sem, hogy itt is izzó gyűlölettel, határtalan megvetéssel beszélnek Rajk és Tito áruló, gyalázatos bandájáról. (—kés) j AháxlKd, I a ,h:^ tövében *___________’ » szinte játékszernek tűnik, a ki-bejáró emberekkel együtt, akik töprengő arccal mennek be és örömtől sugározva jönnek ki. X agy harsányban ugyanis tagosítás folyik. A létesítendő állami gazdaság 700 holdját egy tagba hozzák össze. Magát az állami, gazdaság létesítésének tervét is örömmel fogadta a szegényparasztság, amely eddig jórészt a kulákoknál cselédeskcdett. Az új állami gazdaság most majd kiszabadítja a szegónyparasztokat a kulákrabság alól, sok-sok szegényparasztnak nyújt, állandó foglalkoztatást. Nem is szólva arról, hogy a fejlett, jól gépesített mezőgazdasági nagyüzem termelési segítséget is fog nyújtani, a dolgozó parasztságnak és emellett eleven példával bizonyítja számukra a helyes gazdálkodást, a jövő útját. « De örülnek a tagosításnak a kis- ós középparasztok is. Örömük legfőbb oka az, hogy a községtől 4—G kilométerre fekvő földjük. helyett, ami most az állami gazdaság táblájába kerül, ugyanolyan, vagy még jobb minőségű földet kaptak a portájuktól egy-másfél kilométerre. A 4—6 kilométeres távolság különösen azokat a . kisparasztokat sújtotta, akiknek nem volt igás állatjuk és a 4—6 kilométeres távolságra történő fuvarért 30 forintokat fizettek a kai ák oknak. Népi demokráciánk honvédelmi WTöányrota tiszti iskolát létesít Pécsett Ilyen .Intézmény már a wencjótsefi időktől kezdve volt Pécsett; a Hadapród iskola. Emlé- ^ezetesdk még az idősebb pécsiek .ott a söttékék ruhába öltöztetett Érlsztohrata és dzsentri csemeték, *K'ik páváskodva, osztályuk egész Rgjével mentek végig az utcákon. Ezt az iskolát a benne lévő növendékekkel és osztályokkal együtt "Söpörte a történelem. Helyére most ál isién!a kerül. Másfajta növendékekkel. Egy más osztály fiaival, beiket a keményarcú, hamabőrű Növendékeket nem a paloták és kastélyok, ' hanem az üzemek és bányák népe küldi Ide. j.KésriHmfor 9i Iskola laktanya udvara most még kissé Csatatérhez hasonlít. Ár. udvar hosszában végig lapos földhányás mutatkozik, alatta bővebb átmérőjű "Nyomócső, amit azért kellett le- fcktetnJ, hogy az emeleteken is követi légy,an víz, mert a Habsbur- "°k idején épült kaszárnyában “Cnek a hibának a kijavítására bosszú évtizedekig nem kerülhetett sor. Állványok, téglahalmok, homok- “úpacok. A hatalmas területű ud- keleti oldalán hatalmas építkezés körvonalai bontakoznak Id. t'Pül a fedett lőtér, a kultúrterem n? tornacsarnok. A falak még csak ^5y méterre vannak kinn a földből, A? október 1-re készen lesz. Farkas yfihály elvtárs kívánja így. Éjjel Fáppa! dolgoznak rajta vállott mű- . bkokkal. I ElJsíilésiien az titívaran ötható rendetlenséggel a készen épületben szinte desztillált tísz- y®Ag és rend uralkodik. A régi Púlet megíf julva,. . korszerűsítve Jüjja a dolgozók iskolába vonuló a't, a tiszti iskola növendékeit. Iikacsos, puha kőből készült rbcső, amin kafonanemzedékek balhésai koptattak mélyedést, a fal mentén cementcsempét kapott. TJJra festve csillog minden. Dienes Ödön alezredes igen büszke a rendre és a tisztaságra és nagyítót ajánl egy porszem felfedezésére. Az épületben kultúrterem is van, de itt sem találjuk meg a kaszárnyákat. jellemző ridegséget. A falakon zászló és jelmondatok, - az emelvény előtt pedig új barna karosszékek. Menet közben Hegyi János őrnagy, politikai« tiszt tájékoztat bennünket az iskola szervezésének állásáról : \& ntedékefe csak a jsWS r hogy a tiszti iskola a legelevenebb kapcsolatot tartja fenn a dolgozó nép életével ás mindennapi kérdéseivel, azonnal reagálnak minden eseményre, amely akár a termelés vonalán, akár a politikai életben történik. A termek egy része még üres, más részükben kopácsolás, a munka zaja hallatszik, de egy hónap múlva megtelnek azokkal a munkásfiatalokkal, akik az üzemekből és a dolgozó parasztság körébő! jöttek, hogy vezetői legyenek a dolgozó né-p hadseregének. | A tartósító bizottság { elítt ^! 1 ___________________van teán terítve a község határának térkép«. Xz idő lassan alkonyba hajlik, mára mindjárt bejezik a munkát Néhány dolgozó paraszt még a szobában tartózkodik. Elégedett hangon vitatják a számukra kedvező megoldást. Csabai István !) holdas gazda juttatott földje négy és fél kilométer messze volt. A téli trágyázás, meg a tavaszi cuppogó sár ugyancsak próbára tette egypár lovának erejét és Csabainak is sok idejét rabolta el. Erdős János G holdas gazda igyanesak 4—5 kilométer távolságra lakott földjétől. Boldogan újságolja: — Most a falu mellett, az országút, szélébe kaptam esereföldet Bizony, amíg a „régire“ leértem * pusztán lévő dűlőbe, más már félholdat felszántott. Elindultam hajnalban és a barázda végénél szalonáztam ebédkor. Most egy kilométerre is alig van az új, így hazajárhatok meleg ételt ebédelni. • — Vagy vegyük a trágyahordáit. Hajnalban keltem, mire a földön a kocsi trágyát ledobtam, dél volt. Szerettem azt a régi földet, de örülök a tagosításnak, mert a* „új*1 talán még jobb minőségű is, amellett, hogy közel van. így hát sióját még jobban szeretem. Rfegryven gaacdát __] tagosítás, * ak ik közül 2D kisparaszt volt, 11 p«- dik kulik. Mondanunk sem. kell, hogy a tagosításnál a.kedvező megoldást csak a kispárnátok számára keresték. Schlott István Szerint nem is tartottak a kisparasztok a tagosítástól. — A népnevelők megmondták előre, hogy semmi sérelem nem háramlik ránk. , A tagositó bizottság elnök®, Kovács János, gyűdi kisparaszt is elégedetten mesél eddigi munkáinkról. Nem volt semmi huza-vona, a kispa- rasztok tnegértsték a tagosítás célját. Helyeselték, Örültek neki Soka” inkább azt sajnálták, hogy az ő földjük nem esett bele a táblába és kívül maradtak a tagosításon. A nagybarsánvi, meg a többi hátrányai vagy somogyi kisparaeztók a tagosításon keresztül ifiméi érezhették, hogy népi demokráciánk minden rendelkezése a dolgozók nagy Pártjának programja szerint, az & érdekükben történik. GYÜJTŐTÁBOR a Szabadság-szobor árnyékában Pirtnsky, tsz amerikai szláv bizottság főtitkára az ESÍto gyüjtőtáborból levelet írt Prágába a csehszlovákiai szláv bizottságnak. Az a körülmény — írja levelében—, hogy az amerikai hatóságok gyüjtA- tábort létesítették a Szabadság-szobor árnyékában, mindenné! jobbat? rávilágít a reakció képviselőinek politikájára, amellyel a fasizmus útjára akarják terelni az Egyesült Államokat. Átveszik a német fasiszták legbarbárnbb módszereit, kegyetlenül üldözik és gyilkolják a négereket és Ktj-Klux-Klan-azerű szervezeteik segítségével terrorizálják « tekosságot. H1IRC AZ réggel szemben. Xcmrégen meg tt fdent egy kti k3m- vecske a sztábánoo-mnnkáról. Sálimov neve díszelgett tff fedelén. '.4 könyvecskében Smonyin mérnök részletesen kifejti a legkiválóbb gyorsöntő munkamódszereit. A kommunista kohász az elsők között volt, eü tó- sajátította az automata-kohó kezelését. Rövid idő Matt le kellett szoknia évek hosszú során kialakul régi munkamódszeréről. Persze ez nem volt könnyű és nem ment egyszerre. Rövidesen bebizonyította Sálimov, hogy az automata-berendezés segítségével a kohász új erőre tesz szert. Rájött, micsoda távlatok nyílnak előtte, hogy új ötletekkel gazdagítsa az eddigi tapasztalatokat. Sálimov bátran és határozottan járt az új úton, rég# tapasztalatai, melyeket sok esztendőn keresztül gyűjtött, szintén jó hasznára vádiak, hogy az új gépesített körülmények között a gyorsöntés rekordjait tudja elérni. Rövidesen három és fél — négy órával römdebb idő alatt végezte munkáját, mint a többi kohász. Más KoItászofE is fseIta|t-es»IödtaÄ az Időért folytatott csatába. Sálimov a komszomolisták közé állt kohásznak és Ptasngikov asszisztensévé fogadta. Néhány öntéssel megmutatta, hogyan kell megszervezni a munkát a brigádban. Ilyen „egyetemet“ más kohók mellett is vezetett. Ezúton egyre-másra tűntek ki az Üzemben a gyorsöntők. ’Az 'üzem főkoKÜsza kidolgozott egy tervet a kohót átalakítására, hogy a termelékenységet megkétszerezzék. A megkettőzött gyorsöntések pótolták az átépítés ideje, alatt leállított kohók termelését. A kohászok megnyerték az időért folytatott csatát és ezt a küzdelmet folytatják- Júliusban hatlatlan mennyiségű gyorsöntést végeztek, de larnlMb A’tkszafdr. SzUjvlep tűnt tí. M gyozsöntisset. j 'X kohók felöl forró, száraz leheltet Smllk. ifikor fel} nyitják a tisztítónyílást, körös-körül mindent éle* fény x ragyog he. Olyan fénnyel izzik a lány, hogy beletekinteni ! olyan, akárcsak a napba. Megszólal « felzőharang: a híd- > iluní fejünk felett 17 tonnás tartályba repíti a folyékony ^ vasat. f .4 novo-tagili kohóméi marttnüzcmébe. érdeklődők fóh f lek munkamódszereket tanulni. Itt van a Szeröv-gyár kaÍ .húsza is, figyelmesen nézegeti szaktársainak munkáját. Minden, ami itt látható, lelkesíti a vendégeket. Í A munka minden folyamatát gépesítették, ie ami a tagiliak legnagyobb büszkesége: . önműködővé tettlék a^gépiberendezést. Minden kohó melleit állvány, ön- f működd irányltberendezéssel. Kürt hangja szál — ez az 5 önműködő izelepirányitó jelzése: csökken a láng a kohó. than. aztán újult erővel csap fel. 7—S perc múlva ismét \ jelez az automata... mennyi időt fordított « kohász \ ennek n szelepirányttdsnak kézi lebonyolítására. A ka* J 'nászokról azt mondják „vezetik az öntést“ s ez a kife- J jezés egész pontosan határozza meg a kohászok szerepét J'c új, gépesített, önműködő üzemben. A novo-tagili ko- ihász szinte egyáltalában nem végez fizikai munkád, az \ izomerő felhasználása, nehéz munka végzése szinte telje- isen feleslegessé vált. A kohász csak irányítja az öntés A munkáját, figyelemmel kíséri az acélgyártás folyamatát. i V régi közmondás nem illik a tagilí kohászokra: „a jó J hír a kályha meltelt ül, a rossz meg világgá fut", i/tert fia tagiliak jó hire bizony világgá futott, f A* Igazi dicsőség persxo « tagiT! gyorsöntöké, i mindenekelőtt Sálimové. Vidám, derüskedvű ember Sáli- r niov, 7Í esztendeje dolgozik a Martin-üzemben. Délről Tjött az Uraiba, a háború alatt egy donyeci gyárból, hogy fiit. Tani Wart teletnem « harcot « hazára rátöm elleníOnapDan vonumaa oe, aaaigrat«- lesen elkészülnek az építési és át-' ilakítási munkálatok. A tanári kar' nár együtt van és három . hónapos' előkészítő tanfolyamon Ítészül fel \ jz oktatásra. A tanárok és oktató-, isztek testületének összeállításánál' Is teljes mértékben érvényesült a munkásosztály térhódítása. A folyosón mappával a hóna alatt nyúlánk, bamaarcű százados jön velünk szembe. Amint megszólítjuk, elmondja, hogy Árvái Mihálynak hívják és januárban még a salgótarjáni acélgyárban dolgozott mint géplakatos. Most pedig itt az iskolán tanár lesz. A baranyai fülnek szokatlan palócos kiejtéssel mondja cl, hogy a szakmáját megtanulni se volt könnyű dolog, így hát menni fog ez az új szakma is. Ebben nem is kételkedünk, mert ezek az új munkástanárok napi 14—15 órai kemény munkával egészítik ki katonai tudásukat és készülnek fel oktatói feladatukra. | Oíerass atezrfiílss arrő1 a magasabbrendű fegyelemről beszél, ami itt minden egyes tisztet eltölt. Az oktatásnak ez a lényeges alapfeltétele, mert nem csupán a szabályok szigorú alkalmazásával teremtik meg a növendékekben, hanem az oktatók példamutatásával. Hegyi őrnagy azt hangsúlyozza.
