Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-14 / 213. szám
3 1949 SZEPTEMBER 14-VWi .. _ “N "S PTOÁ pécsi dolgozók etz aljas tervekre tettekkel feleinek Izsó iKmgulcE'ú összevont páslstap « MuakésliiKúrliézbaik ■ Kedden délután hatalmas tömegben özönlöttek Pécs kommunista dolgozót a Munkás Kultúrház felé, hogy az Összevont pártnapon megismerkedjenek a Pártunk, népünk és országunk ellen szőtt aljas összeesküvés vezetőinek sö- ték í érveivel és kifejezést adjanak mé.y- seges gyűlöletüknek az imperialisták, azok bérencei és ügynökei felé. ■ A' Zsölnay-gyár kultűrgárdájának rövid mfisöra után Deák Lívia elvtárs* nő nyíiorta meg az összevont pártnapot, majd Görgényi Dániel vezérőrnagy elvtárs lépett a mikrofon elé, hogy- beszámoljon Pécs dolgozói élőit Rajk kémbandájának és az őket fel- bérlő jugoszláv fasisztáknak alattomos cselszövéséről. Szabadságunkra törtek "... Görgényi vezérőrnagy elvtárs azzal kezdte el beszédét, hogy Rajk és bandája, szövetkezve az imperialistákkal ■és a fasiszta Tito gyütevész embereivel, ■el .akarta, adni hazánkat, le akarta rom- boj.ní -mindazt, amit eddig kemény küzdelemmel. és fáradságos munkával elérhettünk,, meg akarták semmisíteni szabadságunkat. — Az aljas merénylők Pántunkra és .forrón szeretett Rákosi elvtársunk életére akartak törni — mondotta Görgé- nyi elvtárs és az .udvar hatalmas négyszöge felrúgott: Éljen Rákosii Vesszenek az árulók! — Percekig tart a min- , dent elsöprő, hatalmas erejű üte•, t.; - v - - - mes taps,-.»mellyel ünnepük azt, hogy a gaz merénylők terve nem sikerült, ünnepük Pártunkat, Rákosi elvíársaf, akinek ■ ébersége megmentette hazánk függetlenségét, megmentette dolgozó népünket a fasiszta banditák elnyomásától. ,gz újra meg újra megismétlődik,- .amikor • Görgényi elvtárs elmondja: most látjuk, mitől óvott meg bennünket 3 Párt és Rákosi elvtárs. Vesszen Raji« és bandája! — zúg fel ezrek torkából a gyűlölet, megvetés és harag a piszkos hazaárulók ellen. Ezrek ünnepük a Szovjetuniót ' — A magyar népnek sohasem volt gyűlöletesebb, veszedelmesebb eí:ensége, mint ez a minden gazságra kész kémbanda -- folytatja Görgényi elvtárs, majd’ ismenteti az árulók ellen ■ emelt vád indokolását. A tömegből fel- zúg a felháborodás és megvetés moraja, -amikor' az aljas terv részleteit hall- ■gatjá.- Elmondja Görgényi elvtárs, hogy ez a minden aljasságra kapható banda ej akart szakítani bennünket felszabadítónktól, hatalmas barátunktól, a Szovjetuniótól. Felállva, szűnni nem akaró ütemes tapssal köszöntik' a nagy Szovjetuniót. „Éljen a Szovjetunió! Éljen Sztálin!” — hangzik, mint az orkán, visszaverődve a falakról és a tömegek ffi Munkásököllel m ellen. I Idegeit kikéig POUO 14-éig náci ‘-error Svéd film. Előadások: S, 7, 0 óra. 14-éig UMNIA A varsój gettó végnapjai: Égő Előadások kezdene: 6 és 8 órakor JL fi 14-éig ä Magyarra szinkronizált szovje; ® film. Az ellenség háta mögöt,:... U Végzetes éjszaka ^ Főszereplő: Borisz Andrejev. E’őadások 8 és 8 óralcor. I hálójának és ragaszkodásának hatalmas íergetegévé növekszik. Arról beszél Görgényi elvtárs, hogy kiket akartak ezek a gazemberek az új kormány tagjaivá tenni. Elvtelen kémeket, idegen, imperialista államok le- pénzeit fasiszta bérenceit, földbirtokosokat, gyárosokat, munkásárulókat.. Azután bemutatja Tito gyütevész zsoldosait, akik se gütet i'-k volna az .új magyar kormányt“, saját alávaló embereiket és ezért a segítségéi; árai kértek volna. Nagy árai: a nép nyomorát, elpusztítását, terrort, bőr önt, gyiikosságetkat, kényszermunkát. — Rajkéfonak azonban ez nem volt nagy ár az ő hatalmukért. — De nem-’.számolták népünkkel, amely Pártunk vezetésével, a Szovjetunió, segítségével sikerrel valósítja meg a hároméves tervet és az ötéves Éljen Rákosi! Éljen a Párt! Vesz- szenek az árulók! — harsan fel újra meg újra és percekig tart, míg a lelháborodás és megvetés hangjai elülnek. — Raji és bandája ellensége vök a PárinaK, a magyar népnek — mondja Görgényi etvüárs — és ez a nép. cllehesség' égyüi’.í járt a, szovjetclíen s- céggel. A SzoV jetiin,iá, nagy felszabadítónkat szidták és rágalmazták. A beszed hátralévő részét egyre sűrűbben szakítják meg a tapsviharral kísért felkiáltások és a beszéd végén összeolvadva hosz- szű percekig visszhangzik a dől. gozók szervtele és hálája a Szovjetunió, s Párt és Rákosi elvtárs feíí, a dolgozók gyűlölete, megvetése és haragja a népek sárba. tiprására szövetkezett, fasizmust élesztgető aljas, sötéfielkü banditák ellen. ■ervvel lerakja a szocializmus alapjait. | Válaszunk: mind többet termelünk Deák Dívna olvtátrsrtő záróbeszédében a pécsi dolgozók1 mélységes meg. vetését fejezi ki a függő lens egünk .eilen acsarkodó kémbanda ér» hábotpís gyújtogató kársaik eilen.. ígéri, hogy a pécsi dolgozók ezekre az aljas tervekre tettekkel felelnek. Téliekkel, amdfyeJc a hároméves 'érvét valósítják meg, leltekkel, amelyek a szocializmus alapjait rakják te. — Azzal válaszolunk gaz ellenségeink sötét terveire, hogy mind többet és többet termelünk, hogy hazánk n.ég erősebben, még szi:árdabba-n álljon ellent minden ellenséges kísérletnek. Azzal válaszolunk, hogy még szó rosabban, meg odaadóbfcan zárkózunk fel Pártunk «$ dráíga Rákosi eiytár- 5unk mögé. Ezt fejezi ki a távirat is, amelyet az összevont pártnap résztvevői Rákosi elvtárshoz bűidének. A pécsi kommunisták,-minden pécsi dolgozó, a munka frontján fog keményen harcolni a békéért, hazánk meg- eróí-i'.ésíéct. a szocializmusért, Ite délután termelési értekezletek Pécsett és a bányatelepeken A Magyar Dolgozók Pártja szerdán, 14-én, délután 6 órakor a Doktor Sándor kultórházban összevont termelési értekezletet tart. Az értekezlet előadója Deák Lívia elvtársnő. Mecsekszaboícson s Komién, ugyancsak szerdán este 6 órakor, mindkét helyen a szakszervezeti székházban lesz termelési értekezlet. Álecsekszaboicson a termelési értekezlet előadója Szikra Sándor elv- társ. Az értekezlettel egybekötve a MESZHART győztes kerületének, körletének és csoportjának áladják a „Szocialista munkaverseny" zászlót. — A komiót értekezlet előadója Lakatos József elvíárs. —— —' A város megrendszabályozza' a Mecsekről lezúduló vízáradatot DOLGOZÓK ÍRJÁK A RAJK-BANDÁRÓL Mióta. Rajk és társai bűne a vád iratban a széles tömegek elé. kerüli és világosság derült arra-az aljas cselszövésre, a pécsi üzemek dől. go-óinak levelei tömeg esten érkeznek szcrkesztöeégunkbi. .1 icvelc’ujctt élesen állást foglalnak Rajkók ellen és sz-iklaszUdrdan kiállnak a nép érdekeii védelmező Magyar Dolgozók Várija és a dolgozói,- nagy vezetője, Rákosi Mátyás melleit. Szabadon akarunk továbbra is élni Rcjk és társai 'atban megjelent bűnügyével kapcso- vádiarat világosan fell árja azt az aljas szervezkedést, amellyel a Magyar Népköztársaságot akarták megdől leni. Mi, a pécsi Dohánygyár dolgozói a legnagyobb megvetéssel fordulunk az árulók fele, mórt .az eddigi eredményeinket és a szabadságunkat akarták elvenni. Vissza akarlak taszítani bennünket abba az évszázados elmaradottságba és nyomorba. amiben a Horthy-rendszcr urai tartották .a magyar népet. Mi nem akarunk ■többé szolgaságot és nyomort, mi szocializmust akarunk építeni és szabadon akarunk továbbra is élni a Magyar Dolgozók Pártjának vezetéseve'! Az aljas Rajk-bandának halállal kell bűnhődnie, hogy elmenjen mindenkinek' a kedve bitói, hogy a dolgozó magyar nép szabadsága és élniakarása ellen valamikor is támadni merjen. A dohánygyári dolgozók. Mtmlen bccsűides dolgnzóí a legmélyebb gyniöícf tölij el Megdöbbenéssel és mélységes utálattal hallgattam a rádióban az elvfelen trocklsia banda elleni vád'ratot. fjs azt hiszem, velem együtt, minden becsületesen gondolkodó dolgozó a legmélyebb gyiílöletie! áll szeműén azzal a határtalan cinizmussal és vérszomjas kegyetlenséggel, az egész ország meggyilkolására elkészített tervvel, atnely ar országot az imperialisták karmaiba, a népet pedig a régi rtépnytizók keze közé akarta juttatni. Valamennyi munkástársam , véleményét fejezem ki, ha azt mondom, hogy ennek az aljas bandának a leleplezése és könyörtelen megbüntetése ir.'é.g szilárdabbá teszi berniünk a hitet Pártunk és Rákosi elvtárs iráni, s ígérjük, hogy ennek az alattomos ellenségnek a felszámolása után még biztosabban és határozottabban fogunk kitűzött célunk, a szocializmus felé haladni. ifj. Pozsgai Antal a Hamerii kesztyűgyár munkása. A* aijai terv nyomort, szenvedést hozott volna nekünk Vasárnap reggel megdöbbenve olvastam a Rajk és aljas bandája vádiratát. Hirtelen nem is tudtam megérteni, hógy telteinek emberek ennyire feneketlenül aljasak. Mi, üzemi dolgozók, akik a Horlhyék rendszerének minden szenvedését és nyomorát végfigéltük, a legnagyobb undorral fordulunk Rajk és bandája ellen. Újra nyakunkra akarták hozni a tőkéseket és újra kiszolgáltatott embereket akartak éhben az országban. Ennek az aljas tervnek a részei világosan megmutatják, hogy mivé, akarták tenni országunkat. Nyomor, szenvedés, — ez jutott volna osztályrészül újra nekünk, dolgozóknak. Szerencsére Rákosi elvtárs és Partunk Politikai Bizottsága időben leleplezte a hazaáruld Rajk és bandájának terveit. Mi, a Norma olajgyár II. telepének dolgozói a leghatározottabban követeljük, hogy a magyar igazságszolgáltatás a iegszlgon'ibb büntetést szabja ki rájuk. -\;7 Ijíi Varga Ernő ; { ‘ olajgyári munkás. Szilárdan áilnnk a Párt i»éWtt A pécsi utcákat egy-egy nagyobb cső után árvtzszerűen önti cí a Mecsekről alázúduló víztömeg. Nem egy esetben pincék, lakások, üzlethelyiségek (esznek tele vízzéf. Szükséges lenne egy olyan gyűjtőcsatorna, amely a mecseki vízáradatot (evezeti. Már a múltban igen sokat beszéltek ennek a szükségességéről, de mint minden mais hiányosságot ezt js a demokrafíkus városvezetés számolja Jel. A nagyszabású terv megvalósításán ?k el ő lépé-c a Petöfi-utca alácsaíor- názása esővíz gyűjtésére, iííctvc levezetésére, Ezt egybekötik az utca útburkolatának kicserélésével. Mindenki efött ismerete?, hogy a láng- lelkű forradalmi költőnkről elnevezett utca girbegörbe macskakövekkel van kirakva. Éppen ezért járművek részére szinte használhatatlan. Hétfőn reggel már meg is jelentek a dolgozók a csatornázáshoz szükséges {öld- munkálataik elvégzésére. Lázas gyorsasággal folyik a munka, mert két hónap alatt be akarják fejezni a Szígeti-úttól a Makár-utcáig tprjedő részt. A földmunkái átok máris olyan előrehaladott álfa pótban vannak. hogy szerdán reggel már megkezdhetik a csatornázás.’ munkákat. Ez csak az efső lépés a vadvizek pusztításának megakadályozására. Az ezután kővetkező években n város minden évben két millió forintot Ic-rdíf majd esövízgyüjfö Szovje! iinnyászkiáll lás Péesüjíisgven A Donycc-medence bányászainak életéről rendez kiállítás! a Bányaipari Dolgozók Szabad Szakszervezete a pécsújhegyi kultúrház nagytermében szeptember 17-től 22-ig. A kiállítás újabb, szoros kapcsolatot létesít a szovjet és a magyar dolgozók között. Megismerteti bányászainkat szovjet bnuyásztostvérei.k ételével és hősies munkájával, amelyből a mi báés levezető csatornák építésére. Ezzel Pécs fakóinak régi vágya válik valóra, amelyre a múltban -oliasem volt pénz. Amint az egész magyar közvéleményt, úgy a- mi gyárunk dolgozón is erősen foglalkoztatja a Rájk és társainak összeesküvése. A bűnügy, csak most vált ismeretessé a dolgozók előtt teljes valóságában. Azt az aljas aknamunkát, amit Hajh cs társai folytattak, eddig nem■ láttuk világosan és most derült csak igazán fény arra, hogy milyen veszedelmes mérgeshigyókat melengettünk. A felháborodás, ami az Agrária kémé-, nyifögyer dolgozóit eltölti, arra. A‘észtet bennünket, hogy a nyilvánosságon követeljük: ■ a bűnösök ve- néltó büntetésüket! keresztül ki gyek el mél Az Agrária keményítőgyár dolgozói ezúton is mégegyszer ígéretet teszünk arra. hogy a jövőben is s'i- Iordan állunk a Magyar Dolgozói: Pártja mellett ás munkáival fogjuk megvalósítani a szocializmust, hogy erőssé tegyük országunkat és ilyen árulók többé ne juthassanak szerep- hez még átmenetileg se. Koffer István a.z Agrária keményítőgyár, dolgozói nevében El akartok pusztítani mindnyájunkat a gyalázatosak A termelőszövet kezel irodájában együtt ül a csoport intézőbizottsága. Maid minden este ott ülnek mostanában, nagyon sok megbeszélni valója van egy ujjonnan alakulj csoportnak. Különösem, ha olyan nagy terveik vannak, mint a lovászhelényieknck. Most éppen az állatokat vették szám. ba, amiket a tagok be visznek a szövetkezetbe. 89 ló, 24 tehén, 87 juh —• kezd; olvasni Bcnkö elvtárs az összesített kimutatást. Pedig ez csuk az. amit a tagok behoznak. Élthez jönnek majd még a törzstenyészetek. Tehénből, sertésből. — Meg fogjak kapui azokat Ix meglátjátok — mondja Bcnkö clvlár's. — Minket is fog támogatni a kormány, ahogy a többi csoportokat tá. niogatta már eddig is. — A mi kormányunk — teszi hozzá Boros Sándor elvtárs, különös nyomatúkkal liangjálxm. Azonban mindenki elérti, hogy riiire céloz. Mindnyájan tudják, hogy n Bnjk-iigy jutott nckj eszébe, mint ahogy nekik, a többieknek is-minduntalan eszébe jut. — A mi kormányunk—ismétli még egyszer Boros Sándor — »z támogat bennünket, míg Rajkók egész biztosan először minket zúztak volna széjjel. — Idegen pribékeket akartak ismét ránkhozni, megfosztani bennünket a földtől, a szabadságtól — folytatja ismét Boros elvtárs. 43! eUStélölnek a kezek ököll>cszoruInak, ahogy ezek a szövetkezeti parasztok belegondolnak a gyalázatos kémek sötét terveibe. Hosszan, sokáig tárgyalják még a Rajk-banda gyilkos szándékait, aztán lassan indulnak hazafelé. A falu már csendes, a szövetkezeti házban is kial szik az utolsó villany, csak a lelkekben ég tovább, izzik, ’ángoi a gyűlölet a halálos ellenség iránt. "na Vörös Józsefeknél a vacsoránál ül a család. Vörös József parasztpúrti. Azelőtt napszámos volt, a demokráciától 6 holdat kapott Lovászi)előnyben. A vejének, aki itt ül ive!« az asztalnál, 8 holdat adtak. Először csak ők kéz. denek beszélgetni, az asszonyok eleinte inkább csak hallgatják a szót. —- Sokat küzdöttem, sokat próbáltam én azelőtt — mondja az étel felett elgondolkodva Vörös József. — Tudom, ml az más kapcájának lenni, kukáknak dolgozni, vagy még annak se. mert nem kell az ember sehova. Éppen azúrt azt js tudom, hogy amit Bajk és a többi bitang akart csinálni, az nemcsak a kommunisták ellen irányult. — MindiivájanK ellen — teszi hozzá emelt hangon. A kés nagyot koppan 3Z asztalon, amint leleszi. Pár pillanatra abbahagyja az evést, mintha attól tartana, hogy kifordul a szája, ból a falat ar. utálattól. Hároméves unokája fel rebben az erős hangra, ijedten nézi a nagyapját. Sohse szo- kot ilyen mérges lenni. Ö még nem tudja, hogy van neki miért, ö még nem tudja, hogy az ő életéről, mindnyájuk étedéről volt szó. A földjükről, az állatokról,: a fehér kenyérről, amit eszme,k. nyugodt családi otthonukról s arról, hogy belőle, egy boldog, vidám szabad nemzedék tagja lesz-e, vagy ivedig olyan élete tesz, min! amilyen a nagyapjáé volt a felszabadulásig, mindenkitől kizsákmányolva, hajszolva, kitaposva. * Vagy öt asszony áll a szövetkezeti bolt előtt. Zag Mihályné viszi köztük a szót. — Egy szobám volt, két ágy volt benne hatunk számára, ebbe a nyomorúságba akartak visszataszítani. Hát ha nekem a tíz körmömmel, ka. szávai, kapával kellett volna küzdenem, akkor is harcoltam volna az ellen, hogy ezt visszahozzák azok a bitangok. 4 többi asszony helyesel Látszik rajtuk, hogy megértették, milyen veszedelmet jelenteit mindannyi- unk számára. I!ajkék gyalázatos mesterkedése. Látszik Tóth .1 őrse fűén. Merkás Györgynél), Kávai Istvánnén, mtmlanuymkon; Így fogadták a lovászhelényi dolgozó poroszok a vádiratot, mely lerántotta n leplet a kémek gyilkos terveiről. Másnap falugyűlés volt a szövetkezeti házban, mert az lett a párt- napból, bisz ott volt az egész község. Megvitatták a vádiratot. Sokan szóltak hozzá, de a legnagyobb taps Boros Sándor hozzászólását követte, ö ugyanis azt mondta felszólalása végén: — Erre az aljas kísérletre pedig úgy válaszolunk, hogy még gyorsabban, még lelkiismeretesebben végezzük el az őszi munkákat, hogy ezzel is bebizonyítsuk hűségünket Pártunk, a munkásosztály, Rákosi elvtárs és kormányunk iránt.
