Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

4 1949 SZEPTEMBER ti R PL 6 . Militär izálás, beszervezés a hábo­rús Atlanti Paktumba, gyarmatost tás — ez az a terv, amit az am éri kaiak keresztül akarnak hajszolni Nyugat-Németországban, ez az a me­rénylet, amivel az imperialisták az egész emberiség békéjét újra fenye­getik. Ennek a bűnös politikának friss hajtása a nemrég lezajlott nyugat-német- választási komédia éi a legújabb felvonás: a. bonni parla­ment összeillése. ■A szovjet- és kommunistaellenes hecc-kampány Jegyében lefolytatott választáson köztudomásúan az „amerikai párt“, a Keresztény De mokrata Unió szerezte meg a leg több szavazatot. A hamadikutas angol hetilap, a „News Statesman and Nation“ a választás után ijed ten írta: >tA hatalom visszakerült a gázkamra üzletembereinek kézé be". Világos pillanatukban az .angol tőkések is felriadtak: azokat segí­tették Ny ugat-Nétnet or s zágban hata­lomra, akik annak idején ki akarták radírozni, Hitler szavával élve: „coventryrozni“ akarták Angliát, akik minden városukat Coventryhez hasonlóan porig akartak rombolni. Az imperialisták kedvencei, akik most a Keresztény Demokrata Unió: támogatják, ugyan­azok, akik azelőtt Hitler pénzelői, a „Német Birodalmi Ipari Szövetség* tagjai voltak, — a német nagytő­kések. Az ő em­berük a Keresz­tény Demokrata Unió főnöke, a bábkormány „kan­cellárja“, dr Konrad Adenauer. Ne­vükben jelentette ki a bonni „parla­mentben“, hogy fel kell állítani a né­met „nemzetvédelmi erőket“ és fel kell venni Nyugat-Németorezágot az Atlanti Paktumba. A nyugatnémet dolgozók felhábo­rodással fogadják az imperialisták bábjátékát, amelynek nem is leple­zett célja a teljes gyarmatosítás. Az amerikai tőke‘áramlik be Nyugat- Németországba és olyan feltételeket ró az engedelmes, áruló Adenauer kormányra, hogy példán! az ameri­kai tőke teljes adómentességet élvez új vadászterületén. A német nép keleten és nyugaton egyaránt azért a hármas célért, küzd, amelyet a választások során a Kom­munista Párt hirdetett meg és ame­lyet másfélmillió szavazattal támo­gatott a nyugatnémet munkásosz­tály: egyesíteni Németországot, gyor­san megkötni a békét ás mielőbb kivonni a megszállókat. Ez az a zászló, amit a bonni parlamenti komédia és minden imperialista igyekezet ellenére a német dolgozók diadalra fognak vinni. .ADENAUER «őrtüzet, adtak le rájuk. De az olasz munkásság ismeri erejét, tudja, hogy a .hatalom nem az amerikjzigk pojácáinak, hanem az ő kezükben ran! Kőzáporral kergették el a. gyil­kosokat és. teherautókon üldözték el őket vissza gazdáikhoz. Az olasz dolgozók az elmúlt hó napokban ismételten megmutatták: erejük hatalmas és legyőzhetetlen. Hu Milánó ren'dőrparancsnoka nehéz­tüzérséggel fenyegetőzik, ők az álta­lános sztrájk fegyveréhez nyúlnak, ami megbénítja az egész ország éle-, tét. Olaszországban mind jobban érik a leszámolás. Nincs messze az idő és az olasz munkásosztály megmu­tatja: nemcsak Milánó gyáraiból képes kizavarni as'árulókat, hanem az egész országból. Am Uii 19. állama Az angol ■ kormányférfiak moso­lyogva indultak útnak Angliából. Arcukról bizonyárai, eltűnt' a fény­képezőgépnek , vágott kényszeredett mosoly, araikor az amerikai dolgo­zók felháborodottan, tüntetéssel fo­gadták az amerikai nagytőke laká­jait. Tme ez az angol. kapitalisták­ról alkotott amerikai vélemény: a dolgozó néo gyűlölettel fordul velük szembe, a Wall Street arai vedig nyíltan úgy imák és beszélnek ró­lak, snitt a. ,.szemtelen koldusok­ról“.. 4 4 4 4 5 4 4 t ................ v 4 A bf.it korniányféríiak a , brit. bi- 4 rodalom .végrendeletéi inentek : még.- \ 'Washiagton'&al \ ígaz, hogy á ’ * hírok sze- J rint a dele- é gicíó két-4 ■f Vezetője;. , a 4 mindéi) szol- ^ gálatra kap­A SZOCIALISTA MUNKA HŐSEI c héten ’ ható Revin angol 4 4 tőkések kft J lön. ‘érdeke- i - it- bátort«- 4 . fannl hán- 4 gőz taté £ Cfipps VtV- f SNYDER <5tt eílenté- \ tek m« tat- J kosnak, de itt nines'mii tehetőség: } aki kell írni mindazt, amit Snyder úr, az Egyesült Államok, minden­ható pénzügyminisztere parancsol, él 1936-ban Moszkvában összeült az ipari vezetők konferenciája amelynek napirendjén a sztáhánovista mozgalom eredményeinek ki-* értékelése szerepelt Sztáhánov forradalma újítása kiterjedt a ter­melés valamennyi ágára- Ez a konferencia a szocialista termelésben fordulópontot jelentett, mert ettől az időtől kezdve újítások, munka- versenyek sora hatalmas mértékben emelte a Szovjetunió iparának ,____.................... r termelékenységi fokát és sor kerülhetett a mezőgazdaság nagyszabá­di ktáí és akár tetszik Orippsnok, jj sú gépesítésére is. Képűnkön Sztálin elvtársat látjuk a konferencia nem mind** • hiáinniml- la fon 4 néhány résztvevőjével beszélgetés közben, A küldöttek büszke őröm­mel számolnak be Sztálin elvtársnak a termelésben elért eredmé­nyekről. íj-1. 4 akár nem, minden' b'tsósinyal te fog kelteni értékelni -‘a fontót és be kell engedni minden megkötöttség nóf- i kill 03' amerikai tőkét az angol gyár- f mátokra. j ', Snydcfek dörzsölhetik majd. megelégedetten ^ markukat. Ha nem is 4 zászlóra, de Angim . ma. már az . Egyesült Alta­tnék rrcgyórnkilencedik éSbtaftO. festik, .rá . egyelőre A SZOVJET PÁNCÉLOSOK NAPJA; Akik a «őrtűznél is erősebbek imperialisták, ahová lábukat TOGLIATTI Nemcsak Nyugat-Németországban használják fel a régi fasisztákat az hanem mindenütt, beteszik. így Olasz­országban is. „Olasz­ország mind mélyebb­re csúszik a lejtőn, mert az ország életét ismét ugyanazok a csoportok irányítják, amelyek a fasizmus alatt vezető szerepet játszottakTogliatti elvtárs Nápoly száz­ezerfőnyi tömeggyű­lésén így foglalta össze hazája pil­lanatnyi helyzetét. Es valóban, Olaszország egyik mintapéldája lett a Marshal!-terv - nek, az amerikai „segítségnek“, az imperialisták „áldásainak“. Több, mint kétmillió munkanélkülit a De Gasperi kormány is elismer. A gyá­rak egymásután zárják be kapuikat, mert így követeli a Wall Street bankárainak érdeke. ' Miattuk nem kaptak bért a gyár- leszerolós ellen két hónapja küzdő milánói Breda-üzem dolgozói sem. Hatvanezer munkás sorsáról volt szó, — nem hagyták magukat. Kül­döttségekkel sürgették megsegítésü­ket. A fasiszta barbárságig -süllyedt olasz kormány, a véreskezü Scelba belügyminiszter ezer pribékjét küld­te a jogos bért kövotelők ellen. Tankokkal rohamozták meg őket, eptemív.r 11-én ünnepli s ffov jel nép a • áncéleBok napja! E napon a szovjet hadsereg páncélos egységei nagyszerű felvonulásukkal esznek hi et a szovjet, nép -törhet»jíea békeakara.a melleit. A Szovjetunió a páncélosok haza,ja és elvita hatatlan,' hogy a tankok és acélíegyverck alkalmazása terén, is első a világéit. A harckocsi épi ősének nagy orosz hagyományai vannak. Az első kitűnő minőségű acélpáncéít I6$4- be-n Obuhov mérnök iráinyííása mel'y.;! készítették. A XIX. és XX. századbll'n az orosz mérnökök és -echnikusok elől jár lak a harckocsitervezésben ’• és épi ésben. Az első világháborúban' e kiváló tervezők munkáját azonban jteep használhat iák fel, meri a .tankok igme. ges gyártását megakadályozta a cári Oroszország technikai elmaradó tsága. 4 farrképrtés cs tank gyárt ás a *• szovjet hatalom éveiben len­dült fel. A Szór jer Hadsereg számára az tÍ6Ő tankokat a „Szormovo" gyár munkásai készítették 1920-ban, Lenin felhíváséira. A tanképítés küi'r.ös len­dülettel indult meg a Sz’álini ötéves tervek idején. 1931-től 1930-ig a Szov­jet Hadsereg harekocsiáüamánya há­romszorosára növekedett, a tankegy­ségek tűzereje pedig megnégyszerező­dött. A második világháború alatt Sztálin hadvezért zsenialitással dolgozta ki a tankcsapaíok felhas zn aid's ínak légkor, szerűbb módszereit. A szovjet páncé­losok a náci fasizmus elleni küzdelem- ben a hősiesség ragyogó példáit ad­ták. Győzelmesen harcoltak a Sarkvi­déken, Bjelorússzia erdős, mocsaras területéin, a Kárpátok hegyei között. A páncélos erők alkalmazásának klasszikus példája a sztálingrádi had. ty.üvelti. ífóbin és Volszkij -tábornokok f 'artkegyeégéi döntő szerepet főMöttek J bé a 330. ezer főnyi" német• hadsereg^ bekvrifiiésépén és megsemmisítésében, f A .berlini csal ábatí a szovjet páncélos 4 erők mógmutallák, hogyan kell kitér-# perit, ’ áilkafo'ó hadmüvete eket egyesi- térti egy nagyváros elleni frontális tá­madással.' A szovjet herei kocsik ,r íasf szákkal 1 vívöt; harc első napjaitól kezdve betri- 1 zónyi'oí' dk fölényüket. A szovjet tan- # kok nemcsak kiváló minőségűek vol- # iák, hanem mennyiségük is kiemelkedő vöt1'. A háború u'olfió három évében a szovjet gyárak több, mint harminc­ezer tankot, terepjáró cs páncél kocsi, gyártotífi'k. A tankgyáriá-s minőségét és mennyiségét nem csökkentette az sem, hogy számos gyárat keletre kel­tett ".élepiténí.. Kotin vezérőrnagy, a Szocialista Munka Hőse, az egész vílá-^ gon ismert tervező olyan nehéz lan kot tervezeti, amely mozgékonyság, pán- 4 célzat és 'tűzerő 'tekintetében a leg- 4 jobb a yjlágon. J a srwict kormány kitűnő t-eJJe- J * sitményeikért kitüntette a harc- J kocsik tervezőit, épi'Ölt és kezelői., ^ a hős szovjet katonáké'. Negyedmillió f páncélos katonát tüntetek ki rendje-, leJikel, érnVíkkel és 1100 közülük ai SbbyjéiuíjSó' Hőse címet kapta. A tank- < építők közül több mint húszezre', tűn.1 tettek' ki, a legkiválóbb tervezőknek pedig a kormány, a Szocialista Munka . Hőse címet adományozta. A szovjet páncélosok ereje a há­ború után egyre növekszik. A szovjet hadsereg és tankhadosztá­lyai éberen őrködnek a kommu­nista társadalmat építő szovjet em­berek munkája fölött. A szocialista építés kezdetén, ha rminc évvel ezelőtt, mozgalom tto­dul t a Szovjetunióban. A mozgalom a moszkva-kazáni vasútvonalod indult el. A rendes munkanap befejezése után a munkások és * tisztviselők néhány órai munkával rendbe hoztak 4 mozdonyt és 1° vagont. A kommunista önkéntes munka hamarosan elterjedt az egész országban. 1920 május 1-én „országos Szubbotnik"-ot rendez­tek, melyen Lenin elvtárs is meg jelent. Lenin elvtárs „nagyszerű kezdeményezésnek’* nevezte az el ső kommunista szubbotrákokat* A munka verseny a föld alatt is folyik. A nehéz bányamunka nag^ részét nem az ember, hanem a gép végzi- Sztáhánovnak, a*a' szintén bányász volt, sok követője van, A. Pasnyin clmunkás, Szocialista Mujnka Hőse villanyi úróval dolgozik. SZERETNEM HA LEHETNE BELŐLEM ! ,tr ifjúság — a nem­zet jövője. A Szovjet- únióban a kommuniz­mus építőinek Ifjú nem- déke egyre egészsége­sebb, erősebb, képzet­tebb és műveltebb lesz. A népi demokrácia or­szágainak fiatalsága szintén jobb jövőjét építi. Soraikban nincs helye az életválságnak, hitetlenségnek és kö­zönynek. E fiatalok tud­ják, hogy a jövő a ma­gak kezében van és hogy minden út nyitva áll előttük. De korántsem így él a kapitalista országok if­júsága. A párizsi „Paris Press — Intransigeant" a kőzetmnltban hosszú lérdésuMsSiMtiai lacsluD másfélezer fiatal fran­ciához. A válaszolók kö­zött voltak munkások; főiskolai hallgatók, kis­iparosok. parasztok és tisztviselők. —• Ifisz-e jövőjében? — kérdezte ur újság. — Nem, — felelte az if rak és a leányok ?S.3 százaléka. — Hisz-? önmagában? — Nem, — jelentette ki a fiatalemberek iő.í százaléka. ■ — Van-e valamilyeti eszménye? — Nincs, — válaszol­ta a megkérdezetek 52.8 százaléka ... Teh'át majdnem min­den harmadik francia máris lemondott arrql, hoae jobb jövő 9ár ri. nem i tehát ­Minden második bízik magában, lenni j semmire sem törelz- s szik ... Lchel-c méltóbb . ítélet arra a társadalmi J rendszerre, amely az or-1 szagban nralkodikl , Nos, és azok a heve-, sek, akik úgy nyilatkoz., fair, hogy van cszmé- ( nyűk, amiről álmadoz-1 na k? — Szeretném, ha le- < hetne belőlem valamit { felelte egyszerűen és \ talpraesetten az ifjak és , leányok 18 százaléka, i — Akármi — csak # valami lehetnék... Eri1 az az álom. amely a mai d francia ifjúság nagyobb d i esze számára mindig d csak keserű és elírhe-11 letten álom marad. *- ■ . bb A Szovjetunióban a mezőgazdasági munkát a lehető legnagy0 mértékben gépesítették, G. Sztorozsev, aratógépkezelő, élmuukas, Szocialista Munka Hőse, aratógépével 17—18 hektár területet le naponta, A munkát két részletben végzi, G. Sztorozsev végeztével átadia a gépet az őt leváltó társának és moto' párján hazaindul. .tkerék-'

Next

/
Thumbnails
Contents