Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-02 / 203. szám
DUNÁNTÚLI V NAPLÓ T30 tap Komszomol-kSIttöitség látogat ol Dó iíunántú ra Farkas Mihály clrtárs felhívására a bányászitjásng boldogan jclenllteiik a thzikrpiüő akadémiára A MESZHART-bányák 104*8 százalékra teljesítenék az auguszlusi előirányzatot VI. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1949 SZEPTEMBER 2 Felvesszük a harcot a fegyelmezetlenség eSSsi u termelés Rákosi Mátyás el^társ felszólalása az MDP nagybudapesti értekezletén A Magyar Dolgozók Pártja Nagy- budapes i Pártbizottságának kíbőví ett '■•agybudapesli páriiválasztmányi ülésén — mim tegnap jelentettük —, Kovács Is várt, az MDP nagybudapesti pár:bizoitsáigának tokára tartott beszámo lót. Bevezetésül a felszabadulás ó.a elért hatalmas politikád és gazdasági eredményeket, Valamin: a hároméves terv eddigi eredményeit ismerte.ie. Egyszázaiét« őnköltségcsííkkentés SOI) millió mcgfakaritás Amikor azonban megállapítjuk, bogy a magyar munká'sosz,táiy általában véve jól lelje site: te fe!ada:ai. és ennek eredményeként hatalmas sikereket ért cl — folylat.a beszédé: Kovács e:vtárs —, nem meheünk el szó nélkül s még meglévő hiányosságok 'Pellett. A munka termelékenysége, amely szocialisla építésünknek dön ő 'ényezője, a legtöbb iparban egy hely- tan ál! és löbb iparágban visszaesel'.. Még ha a nyári szabadságolás1 íigye- kfr.be vesszük, akkor is komoly visszaesést jelent, hogy az egész gyáriparban a 100 forint munkabérre jutó termelési érlék februártól júliusig több mint 17 százalékkal visszaesett. Miközben tehát a Tervhivatal kinui- T»l5'ss szerint ebben az évben a reálbérek átlagoö színvonala 20.2 százalékkal emeikede.t, addig a munka termeié kény sége csökken-. Ha megnézzük, hogy mii jelent az iparban 1 százalékos önköltségcsökkentés, a köve.kezei- két kapjuk: 1949 júliusában « gyáripar bruttó termelési értéké a bánya szat.a! és építőiparra! ogyüt! 2430 millió forint volt. Ez egész évre kivetve kb. 30 milliárdos terme es: jelent. Ila az őnköllségcsökkcn.é-. révén ennek 1 százalékát {akartjuk meg. úgy 300 millió megakadás mutatkozik, ami megfelel 6000 kétszobás lakás (fürdőszobás) árának, 300 millióból több .mint 10.000 traktor, löbb mint 7500 új kórházi férőhely, löbb mint 4300 új általános iskolai tanterem létesíthető. A Tisszacsés főoka a munkafegyelem és az cgjéni felelősség hiánya személyes felelősség nélkül szó sem lehet a termelékenység emeléséről és a minőség megjavításáról. — Az egyéni felelősség következetes megvalósítása mellett másik döntő feladatunk alapvetően megváltoztatni a munkások viszonyát a termeléshez, a szocializmus építéséhez. A dolgozó tömegek munkához való viszonyának javulásában döntő szerepe van a széles tömegeket átfogó szocialista egyéni versenynek. Komoly kihatással volt nálunk a munkafegyelem meglazulására, a termelékenység visszaesésére, bogy a versenymozgalom új, magában véve nagyon helyes formája, a brigádmozgalom, M munkamódszeráladás, a párosverseny és a tapasztalatcsere elvonták a figyelmet arról, ami a versenyben a legfontosabb: a tömegmozgalomról. Ma nálunk a munkásoknak csak egy töredéke vesz részt az egyéni versenyben, így a munkaverseny nem teljesítette hivatását. Kommunista példamutatást! A Nagybudapesti Pártbizottság titkára ezután a kommunista párttagoknak a termeléshez való viszonyával foglalkozott és 6zámos példát sorolt fel, árúikor a kommunisták valóban a munka igazi harcosaivá válnak és 170--— 1D0 százalékos teljesítményt érnek el. De vannak olyan párttagok is, — folytatta — akik nem hajtják végre a tervet, nem tartják be a munkafegyelmet, selejtesen dolgoznak és mégis azt hiszik magukról, hogy kommunisták. Pedig- kommunista és .ossz, fegyelmezetlen munkás: ez a két fogalom összeférhetetlen. Minden kommunista önként és lelkesen vegye ki részét a szocialista egyéni versenyből és példamutatásával szervezze be a versenybe a pártonkivüli munkástömegeket. ' Csak az lehet jó kommunista és még ir.káblj) jó népnevelő, aki személyes jó’ munkájával, munkafegyelmével ad példát. S félreérthetetlenül meg kel! mondanunk: »csak az lehel funkcionárius az üzemben, aki maradéktalanul teljesíti a termelésben a kötelességét. A szakszervezetek felelősségéről szólva, Kovács István ezután megállapította, hogy azok még mindig nem hajtották végre a szükséges fordulatot a termelés felé. Munkájukban sok a formalitás, a munkaversenyí nem irányítják megfelelően, sokat beszélnek róla. de nem mélyülnek el a problémákban. Erősödik a bürokrácia a szak- szervezetek vezetésében, a szakszervezeti vezetők kezdenek elszakadni a tömegektől és sok szakszervezeti funkcionáriusnak meglazult a kapcsolata a Párthoz I«. Rá kell mutatnunk arra is, hogy » fentebb említett, hiányosságokért üzemi pártszervezeteink és pártbizottságaink is felelősek. — A jövőben a pártszervezet politikai munkájának eredményét a termelési eredményeken, az egyéni verseny tömegmozgalommá való fejlesztésén, a munkafegyelem megszilárdításán, a munka termelékenységének emelésen keresztül fogjuk lemérni. A pártszervezet politikai ncvelőmunkáját a terv végrehajtásának szolgálatába kell állítani, a pártmunka súlypontját a műhelyekbe és a brigádokhoz kell helyezni s a termelési munkáért személyesen a pártbizottság titkára és az égési, pártbizottság felelős. — Páriunk Központi Vezetősége — "Alatta — és Rákosi Mátyás mos: dőntő, központi feladatként állítja a n°6ybudape®ti kommunisták, a dolgo elé: szervezzük meg jobban a termeié« munkáját, fokozzuk a mun- 'a termelékenységét, termeljünk többet, jobban és olcsóbban dolgozó népünknek! A munka termelékenysége vissza- **ésének fő oka a munkafegyelem és egyéni felelősség hiánya. Ezen a terén öntudatos, áídozafrváEaló mintásainknál javulás: tapasztalunk, de falában véve komoly lazaság van. , üzemek nagy többségében még Szávai fordulnak elő késések. Egyes üzemekben feltűnően és mcgokolatlanui sok a táppénzes-beteg munkás. — Egyes munkások nem azzal törődnék, hogy a dolgozó nép javéjrs többet, jobbat és olcsóban termeljenek, hanem még az: sem termelik meg, amit a kapitalistáknak a íelsza, badulás előlit. Ezzel magyarázható, hogy még mindig magas a sclejt. A sok soilcjlgyártással zavarják a terv végrehajtását, mert a terine'ésj tervet csak abban a? ecetben teljesít, jük, ha nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg iß elérjük az előirányzatot. A vállalatve/.ctő és a műszaki vezelő személy szerimt íeielos Kovács elvlárs ezután hangsúlyozd, minden öntudatos munkásnak és „,s°s°rban a kommunistáknak kötelcsk ?e’ hogy felvegyék a harcot a munkagyeimet romboJók ellen és meg- .?7ará'zzák, hogy a munkafegyelem a Sorendű politikai kérdés is, mert ez Munkásoknak a munkához, a rend- Vj dez, a szocialista építéshez való -onyá; fejezi ki. A továbbiakban hatott arra, hogy * munka termelékenysége stag- j asának és visszaesésének egyik °ntos oka, hogy a normarendczcs tervezeti előkészítése sok hibá- . val járt. I -ff a,. . Mo a ^r" ds a Szaktanács meg- Uj Moifae a normákhoz hozzátiyúln- f0r, szabad, mégis több esetben eiő- ni(trII-,!t’ ,T°gy a munkások jelentékeny, q ^kben ténylegesen túl eljesietíék b3tl riT1ákaf, az üzem vezetősége azon- azl nem fizette ki. , "z ^!k^S keze játszik a , ásókat vissza arts-é Nyilvánvaló — mondotta —, itt ik közre, hogy a A ,"'<I®c>Kat vissza arlsa a termetestől. Vá,!'fba;ározot:abban cl kell '.élni a Has3 a,Vezetöknek és a katkulánsokhr1'- a megengedhet ebien maga- * flsát * kell követelni, hogy . „ pontosan haj'sák végre Itorír,nak és a Szakszervezetnek, a 'UiüruiM „1 es meg Cfen is J-j^_ . ~ 1 • o- .? cl 1 y n a k11 li-aóá r oz a t át: ne nyúljunk a normákhoz! Kovács István ezután több példái sorolt tel arra, hogy a válialatveze ők igyekeznek a tejelőaség vállalása alól kibújni, majd így folytatta: — A munkafegyelem lazulásáért személy szerint felelős a gyár vállalatvezetője, műszaki vezetője _ is. A vállalatvezc’őknek tudniok kelj, hogy a meggyőzés mellett szükség van fegyelmezésre, a fegyelmezetlen munkások ellen való kemény fellépésre is. A vállalatvezetőknek a szocializmus építése, népünk felemelkedése érdekéiben kötele ségo kemény sz.:- gorra) fellépni mindenkivel szentben, aki megszegi a munkafegyelme: és sér i a termelés érdekét. Kovács elvtárs ezután rámutatott arra, hogy a legtöbb műszaki vezóiő egyéni felelőssege távolról sem kielégi iő. Meg kell követelni minden egyes műszaki vezetőtől, mestertől és munkástól, hogy a maguk területén tudásuk legjavát adják, hogy biztosítsák a kapitalista munkafegyelemnél fejlettebb, a szocialista öntudaton alapuló szocialista munkafegyelmet. Ügy kell megszervezni az üzemekben a munkát, hogy minden munkás a saját meghatározol!, konkrét munkájáért viselje a felelősséget, mert A feladatot kemény munkával és harccal végrehajtjuk Összefoglalva Kovács István a következőket állapította meg: 1. Meg kell szüntetni a munkafegyelem lerén meglévő lazaságokat cs megerősíteni a szocialista munkafegyelmet. Helyre kel! állítani az egyéni vezetést, az egyéni felelősséget s hogy ezt megvalósíthassuk, a vállalatvezetőknek és a munkásoknak is el kell sajátítantok a technikát. 2. Rendet kell teremteni a bérfronton úgy, ahogy azt a termelés érdeke megkívánja. 3. Az egyéni versenyt hatalmas, tömegeket átfogó mozgalommá kell fejleszteni. 4. Törődni kell a műszaki értelmiséggel, segíteni kell őket a termelésben elöltük álló feladatok megoldásában. 5. A Pártnak és a szakszervezetnek fordulatot kell végrehajtania a termelés felé. Döntő központi feladattá kell tenni a termelésben előttünk álló feladatok megoldását. — A nagy feladatok megoldásához vegyünk példát a hatalmas Szovjetunió dolgozóból, hős kommunistáitól. Lclke- siisc munkásosztályunkat az a ludat, hogy új társadalmi rend megalapításában, a szocializmus rendjének gyakorlati megvalósításában vesz részt. Ezen a választmányi ülésen — fejezle be nagy tetszéssel íogadoil beszédét Kovács István — a nágybudapésii kommunisták, öntudatos munkások nevében megfogadjuk, hogy azt a feladatot, amelyet Pártunk' Központi Vezetősége és vezérünk, Rákosi Mátyás elénk állít, kemény munkával és harccal végrehajtjuk és példát mulatunk az egész ország dolgozó népének, hogyan keli' kommunista módra építeni a munkások államát, a szocialista országot. A nagyjelentőségű beszámoló után a MAVAQ, a Röck-gépgyár, a Lánggépgyár, a \VM vállalatvezetőinek, valamint Zsofinycc Mihály nehézipari miniszter. Hevesi Gyula, a Ta álmányi Hivatal főtitkára és Mekis József, a Vasas Szakszervezet főtitkárának felszólalása következett, majd Apró Antal, a Szakszervezeti Tanács főtitkára lepett a mikrofonhoz. Hangsúlyozta, hogy minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy emeljük a munka termelékenyséRá hősi Mátyás: A hozzászólások után Rákosi elvtárs, az MDP főtitkára emelkedett szólásra. —-,A magyar munkásosztály, mini népi demokráciánk vezetője, eddig megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket a történelem eléje álli. tolt, ezért nyugodtan beszélhetünk nehézségeinkről is, amelyek jelen esetben gazdasági életünkben mutatkoznak. Négy kérdést akarok ezzel kapcsolatban felvetni: a termelési fegyelem és az egyéni felelősség, a munkaverseny, a norma és az értelmiséghez való viszony kérdését. — A fegyelem az utolsó időben meglazult. Gyáraink üzemvezetői között egyre több a régi ipari munkás és ezek a ímjnkásgyárvezelök megfeleltek a várakozásnak és igazolták, hogy lényegében jól választottuk ki őket. Egy részüknél azonban az a hiba mutatkozott, hogy a munkásból lett igazgató volt munkatársaival szemben nem tud eléggé fegyelmet tartani. Ezen a téren rendet kell teremteni, helyre kell állítani a fegyelmet. Több mint ezer ipari munkást állítottunk üzemek élére. Most ellenőrizzük őket. Meg fogjuk állapítani, hogy kik azok, akik nem vál'ak be. akik nem tartanak fegyelmet. akik a munkásság elmaradt, öntudatlan, még az ellenség befolyása alatt álló részének népszerűségére pályáznak, ahelyett, hogy az öntudatos jó munkásokra vennék az irányt. Az ilyen vállalatvezetőket el fogjuk távogét. Pártszervezeteinknek és szakszervezeteinknek most az lesz a feladatúik, hogy a munkafegyelem qs a termelékenység fokozására politikai és szervezeti intézkedések egész rendszerét dől- gozzák ki. 11 tani és felelősségre fogjuk vonni. — Mindjárt hozzátehetem, hogy itt nemcsak a munkásigazgatókról van szó. Hasonlót tapasztalunk a mestereknél és a művezetőknél is. Vissza kell tehát állítani az egyé ni felelősséget. Az igazgató felel az egész gyárért, a művezető-mester a maga részlegéért. Rákosi elvtárs nyomatékosan ismételte: Helyre kell állítani az egyéni fe. lelösséget és ezen keresztül a munkafegyelmet olt, ahol ez meglazult, — Nem lehel pártunknak olyan munkástagja, aki a termelés terén, nem fegyelmezett és aki a szocializmus adta jogokkal és lehetőségekkel visszaélt. A munkafegyelem megerősítése most elsőrendű pártié'.ulat. Az ellenség, amelyet nyílt politikai harcban megvertünk, mad a munka frontján kísérletezik és meg akarja bontani a munkások között a legyeimet. Szerencsére a mi pártunk óbor, erős, és ezen a téren is az önfuda- tos munkátok segítségével és helyeslésével rendet fog csinálni. — A verseny legelterjedtebb formája nálunk most a brigádmozgalom. Bragádba azonban nem lehet minden munkást betömöríteni, mert a b.- gád már magakabb vertenyforma. Sok helyen nem is hajtható végre. A legszéle-ebben elterjeszthető és szinte minden munkásra alkalmazható vcrcenylorma *z egyéni verseny. A Szovjetunióban a munkások 85 százaléka áll egyéni versenyben. Az egyéni verseny természetesen nem A munkafegyelem megerősítése most elsőrendű partfaladat
