Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

Titol mesterségesen népszerűsítem és a Szovjetunió hatalmas népszerű­ségét csökkenteni Budapesti látogat tásáról visszatérve Tito Kelebián, a. jugoszláv határ közelében vadászat ürügye alatt egy napot tartózkodott. Vonatján utazott Rajk belügyminisz­ter is, aki már előzőén ismételten tárgyalt Titoval és a jugoszláv ve­zetőiekéi Kelebia állomásán Tito vo­natán Rankovies jugoszláv belügy­miniszter magához kérette Rajkót. Brankov tolmácsolásával részletesen közölte vele a tennivalókat. „A terv — mondotta Ríjk László vallomása szerint Rankovies — ab­ban láll, hogy észrevétlenül, a szomszéd államok kormányainak éberségét kijátszva, Belgrad köz. ponttal fokozatosan Jugoszlávia köré tömörítsék a népi demokra­tikus országokat4’. Ennek előkészítését szolgálta az úgynevezett Balkáni Szakszervezeti Szövetség, a Balkáni Sportszövetség, a Balkáni Ifjúmunkás Szövetség, a Balkáni Nöszövetség stb., melyeknek központja mind Bclgrád volt. A ma­gyar belpolitikára vonatkozóan Ran- kovics utasította Rajkot. hogy „orientálódjék a nacionalista, so­viniszta elemekre, a hadseregben, a rendőrségen, az államapparátus, bail, a kispolgári erőkre a váro­sokban, de különösen a falun.“ Rankovies közölte Tito utasítá­sait, mely szerint Rajk arra vegyen irányt, hogy likvidálják a magyar állam és a Kommunista Párt jclcn- logi vezetőit, hogy ennek megtör­ténte után Magyarország vezetését, Rajk vegye kézbe. Rajk ezt a meg­bízatást vállalta 6s fokozta tevé­kenységét 1948 márciusa, óta azonban szapo­rodtak a jelek, amelyek azt mutat­ták, hogy a jugoszláv-amerikai ter­vek kezdenek lelepleződni. Mint a Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, Rajk értesült arról, hogy a Tájékoztató Iroda leleplezni készül Titoék árulását Erről a ké­szülődésről folyamatosan értesítette Titoékat. A Tájékoztató iroda határozatának nyilvánosságra hozatala leleplezte és meg is hiúsította Titoék tervét Ezért Titoék közölték Rajkkal, hogy a változott helyzetnek megfelelő új taktika kidolgozására Rajknak tit­kos találkozást kell létrehoznia Ran- kovicosal, a jugoszláv belügyminisz­terrel. Ez a titkos találkozás 1948 október elején Klein Antal, horthysta földbirtokos Paks melletti vadász- területén létre is jött. A magyar ha­tárőrség parancsnokának, Pálffynak segítségével Rankovies két, kísérőjé­vel együtt illegálisan átjött a hatá­ron és találkozott Rajkkal, akit Mrazovlcs budapesti jugoszláv kö­vet és szeretője, Tarisznyái Györ­gyi, paksi tanítónő kalauzoltak a találkozás színhelyére. A megbeszé­lés, amely egy csőszházban folyt le, két és fél óráig tartott. Rankovies közölte Rajkkal az új tervet, amelyre vonatkozólag alá­húzta, hogy az Tito személyes mun­kájának eredménye és rajta kívül csak Djilasz és Kardelj ismeri. Kö­zölte, hogy a Tájékoztató Iroda határozata ntán a régi célok meg­valósítása érdekében új utakra kell térni. Közölte Tito „lángeszű“ tervét arra vonatkozólag, hogyan fogja fo­kozatosan a jugoszláv népet a Szov­jetunió ellen fordítani és hogyan vi­szi át a népet a nyugati imperialis­ták táborába és egyben, hogyan szándékozik megnövelni a népi de­mokratikus államok reakciós erőit és biztosítani szervezeti összefogásukat és hogyan akarják őket az imperia­listák oldalára, a Szovjetunió ellen állítani. „Tito — mondotta Rankovies — e cél megvalósítására az új helyzet­ben három feladatot jelölt meg. Először Jugoszlávia népeinek moz­gósítását a Szovjetunió ellen. Má­sodszor a népi demokratikus ál­lamok szovjetellenes erőinek nő. veléséi és szervezeti összefogását. Harmadszor felhasználni a nem­zetközi kérdésekben a Szovjet­unió és az angol—amerikai álla. inok közötti nézeteltéréseket. Az utóbbi esetben nekünk a Szovjet­unióval szemben a nyugati halal- makra kell támaszkodnunk. Tito lángeszíien megoldotta ezt a pro. blémát, kidolgozott egy tervet, mely szerint a jugoszláv nép szov- jetbariái hangulatát fokozatosan likvidálni lehet“. Ennek a tervnek lényegét kifejtve Rajk azt vallja: „Ennek a lángeszű tervnek alapvető «ivei «—• mint Rankovies velem közölte — a kővetkezők: Először csak bírálattal Illetik a Kornlttform határozatát, utána a határozatot rágalomnak minősítik, de ebben a periódusban még semmi esetre sem bírálják « Szov jetuniót Ellen­kezőleg, ebben a szakaszban ki­emelik a Szovjetunió iránti barát­ságot“. „Utána — folytatta Rankovies —. mi fokozatosan és egyre eröteije. sebben arról kezdünk beszélni, hogy a Szovjetunióra hárul a fe­lelősség azért, hogy nem tudjuk megvalósítani a jugoszláv öiéves tervet és ezzel kapcsolatban a szo­cialista építés terveit és különösen őket tesszük felelőssé azért, hogy nem tudjuk megvalósítani a nép. tömegek életszínvonalának beígért növekedését. Ez a propaganda két­ségkívül nagyon hatásos tesz — jelentette ki Rankovies — ennek segítségével a ml népünknek a Szovjetunió iránt táplált barátsá­ga gyűlöletté alakul fit... Tito számításai szerint — mondotta Rankovies — ez a propaganda a mi néptömegeink előtt egyengeti az utat annak igazolására, hogy Tito miért orientálódik a nyugati nagyhatalmak felé, ahelyett, hogy a Szovjetunióra venné az irányi.” Magyarországra vonatlozólag, Rajk vallomása szerint: „Tito a legközelebbi Időkben éles kampányt kezd a magyar kormány és állam vezetői ellen. Rákosii revizlonlzmussai fogják megvádol­ni és azzal, hogy vezetése alatt a magyar kormány Jugoszláviától el akarja szakítani a magyarlakta területeket. Miután ilyen módon ellentéteket keltenek a magyar és a jugoszláv nép között, a megfe­lelő pillanatban ezt a kérdést a jugoszláv parlamentben felvetik. Ezt az akciót hatérincidertseek fogják követni, amelyekért Jugo. szlávia Magyarországot teszi majd felelőssé.*4 Ezek a halárincidénsek a Rankovies által kifejtett terv szerint azt a célt szolgálták volna, hogy Jugoszláviának formális ürügyet szolgáltassanak erő­szakos katonai beavatkozásra Magyar, ország elten, a magyar terület egy ré­szének fegyveres megszállására. Ez a beavatkozás akkor történt vol­na meg, amikor a Szovjetúnió vala­milyen nemzetközi bonyodalommal kapcsolatban cl lett volna foglalva. A fegyveres katonai akció egy részét ké pezte volna a jugoszláv hadsereg ma­gyar egyenruhába öltözött részének át­dobása a határon, valamint az angol és amerikai megszállási övezetekben összegyűjtött, ugyancsak magyar egyenruhás csendőrök, nyilasok és horthysták Jugoszlávia területén tör­ténő átvonulása Magyarországra, A tervhez tartozott a magyar kor­mány egyes minisztereinek, elsősorban Rákosi Mátyásnak, Karkas Mihálynak ós Gerő Ernőnek „fizikai megsemmi­sítése". Rankovies az aggodalmaskodó Raj­kót megnyugtatta, hogy nekik nagy gyakorlatuk van e téren: „Tito ellenségei közül jó néháttyan beszélhetnének azokról a módsze­rekről, melyekkel Tito és ő (Ran- kovks) ellenségeiket eltüntetik*4. Rankovies azt javasolta Rajknak; hogy a magyar kormány vezető mi­nisztereinek meggyilkolását Pálffy és a hadseregben levő emberei vegyék magukra. „Gondolkozzanak — mondta Ran. kovlcs — ennek a likvidálásnak a változatain é.s pedig úgy, . hogy egyiknél valamilyen szerencsétlen­séget okoznának, a másiknál ön­gyilkosságot, a harmadik hirtelen betegségben halna meg vagy pe. dig megölnék őket a lakásukon és ké-sőbb megfelelő magyarázatni adnának, hogy például szökps köz­ben lelőtték“. Rankovies befejezésül közölte Tito utasításait és teltételeit. „A jugoszláv segítség az új ma­gyar kormányra olyan termesze, tes kötelezettségeket ró Jugoszlá­viával szemben, amelyek nem ké. pezhetlk vita tárgyát. A magyar kül. és belpolitikai kérdéseket, melyeket én és Rob Anton irányí­tunk, valamint a honvédség kérdé­séit, mind összhangba kell hozni Jugoszlávia érdekeivel. Másodszor: a magyar Ipának a jugoszláv gazdasági tervek végrehajtására áldozatot kell hoznia.“ Rankovies közölte utasításait az. .új kormányra vonatkozólag. Az új kor­mány miniszterelnöke Rajk í-ászló, belügyminisztere Rob Anton (a jugo­szláv kémszolgálnt, UDB egyik, ma. gyarorsrági vezetője), hadügym'l­.niszter Pálffy György jugoszláv kém. Rankovies hozzátette: „Tlíonak nem tesz kifogása az el. len, ha Az eljövendő kormányban résrtvesznek * Szociáldemokrata Párt nyugatra menekült •vezetői és több személy Nagy Ferenc kö­réből.” A politikai utasítások között szere­pelt az. a követelés is, bogy Rajk tá­maszkodjon Horthy és Szálasi híveire, a katolikus reakcióra, a kúlákokra és ar utóbbival kapcsolatban hangsúlyoz­za Jugoszlávia példáját, ahol „Tito nem folylat harcot a kulák.ság eilen“. Végül közölte Ran kovács, hogy a kor. mány fegyveres megdönlésérc saját ka­tonai szakértőjét bocsátja majd Rajk rendelkezésére. Rajk László vállalta Tito utasftá-sai- naji végrehajtását. Budapestre érkezése után megbízta Pálffy Györgyöt, hogy a köztársaság megdöntésére tegye meg a hadseregen belül a megfelelő fegyveres előkészületeket. Pálffy, aki Saját külön vonalán már értesülve volt a Rankovies által közölt tervről, jelentette Rajknak, hogy az előkészü­leteket már megkezdte és ismertette vele a fegyveres fellépés tervének rész­teleit. Rajk László hasonlóképpen utasí­totta Sző-nyi Tibort, hogy ugyancsak tegye meg az előkészületeket: készít­sen elő pártkonferenciát, amelynek feladata lett volna a Magyar Dolgozók Pártját Itajk vezetése alá helyezni. Rankovies a maga részéről.két pribék­jét, Joanovicsot és Jojkicsot, kát po­litikai gyilkosságban járt .egyént, mint jugoszláv diplomatákat Magyarország­ra küldte. Azzal a feladattal bízta meg őket, hogy Rákosi Mátyás miniszterei, nökhelyettes meggyilkolását előkészít­sék. Mindezeket a terveket kercsztülhuz- ták a reakciós elemek és kémele ellen foganatosított rendszabályok, melyek eredményeképpen Rajk híveinek jelen­tékeny részét eltávolították a hadse­regből, a rendőrségből,'az államappa­rátusból. Május közepén pedig meg­kezdődött az összeesküvők letartóz­tatása. A fent felsorolt tényekből kiviláglik, hogy Rájk László az 1946. évi I. t.-c.-bcn megalkotott demokratikus átJamrend, valamint a köztársaság kormányának erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedést kezdeményezett ís annak vezetésével bűntettet köve- lelt II. a) Pálffy György 1909-ben született. Jómódú polgári családból származik. Mint Ludovika akadémiát végzett hiva­tásos tiszt a második világháború előtt egy évet szolgált az olasz fasiszta had­seregben és onnan mint meggyőződé- ses fasiszta tért vissza. A Honihy-had- eereg tisztjeként részt vett Kárpát- Ükrajna megszállásában és ezzel kap­csolatban írásbeli dicséretet kapott az akkori honvédelmi minisztériumtól. A hadseregből felesége származása miatt ki kcileít lépnie és ez módot adott ne­ki arra, hogy 1945 elején, mint „né- me‘ellenes” tiszt belépjen az új had­seregbe. 1945 nyarán már a jugoszláv felderíts szervezet kémeként működött Ugyancsak már 1945-ben felvette az összeköttetést Rajk Lászlóval. Rajkkal folytatott sorozatos tárgya­lásokon. megismerte és elfogadta áilam- és népellenes szervezkedésének célkitű­zéseit. Pálffy feladata a szervezkedés katonai vezetése volt. Rajkkal egyetér­tésben a honvédségen belül védte és előtérbe tolta a reakciós, horthysta, fa­siszta tiszteket, fontos parancsnoki ál­lásokba helyezte azokat, akikről bizto­san tudta, hogy aljas célkitűzéseié és «fásításait vakon követik'. 1947-ben Rajk; utasítására fokozta tevékenysé­gét és a fegyveres összeesküvéssel knpcso'afos mozgósítási kérdések be­gyakorlására riadóztafásokat; katonai összevonásokat stb.' rendezett. Pálffy összeköttetésbe lépett Lózits ezredes — a budapesti jugoszláv kato­nai attasé — közvetítésével Nedelko- vfes jugoszláv ezredessel. A fa'alkozás Rómában történt 1947 decemberébep a partjzarjtbngresszusort', ahol Nodelko- vics Tito közvetlen utasításait közölte Pálffy vál. Biztosította Pálfíyt, hogy Tko céljai megvalósulnak, meri a célo­kat az’ .amerikai'Egyesült Államok tá­mogatják; 1948 októberében, miután Rajk Pak­son tiUfosan találkozóit -Rankovies ju­goszláv belügyminiszterrel, ■ Pálffy meggyorsította a köztársaság megdön­tésére irányuló fegyveres előkészüle­teket. Kikészítette és írásban lefektet­te a ‘érvet, amelyet ■ tíz zászlóaljjal vélt megvalósítani. E zászlóaljaknak Pálffy az) a feladatot szánta, hogy szánják meg a fontosabb középü'cle­1 két, a postát, z rádiót, a pártközpontot, valamint a vidéki ipari gócokat. — Ugyancsak terve: dolgozott ki a kor­mány tagjainak, Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak és Gerő Ernőnek meggyilkolására. Ezt a feladatot Ko- rendy Béta rendőr ezredes, voll csendőrszázadosra bízta, akinek a Ko_ í'ondy által már megszervezett külön­leges zászlóaljon kívül egy tisztekből alakitól* különítményt is rendelkezésé­re bocsátott volna. A tervet Nagybu- dapest térképvázlatát! lerögzítette és hivatali páncélszekrényében őrizte mindaddig, amíg bűntársai letartóztatá­sáról nem értesült. Ekkor titkárnője, Rosenfeld Edit segítségével a terveket elégette. Pálffy György tehát az 1946. évi I. t. c.-ben megalkotott demokra­tikus államrend és köztársaság erősza­kos megdöntésére irányuló szervezke­dő vezetésével bűntettet követett el. b) Pá'.ííy György 1945 óta a jugo­szláv kémszolgáiat ügynöke volt. — Brankov Lázárnak, a jugoszláv követ­ség tanácsosának, a jugoszláv kém- szervezet magyarországi vezetőjének sorozatosan átadia a honvédség bizal­mas okmányait és adatait. A katonai politikai osztály beosztottait a Bran­kov állal kért adatok kiszolgáltatására utasította. Pálffy György ezt a kém­szolgálatot Lozits ezredes, jugoszláv katonai attasé részére folytatta, majd ennek leváltása után Zsókail ezredes­nek, a jugoszláv követség katonai at­taséjának bocsátotta rendelkezésére. Pálffy György, mint altábornagy és a honvédség főfelügyelője, tehát, mint közhlvaíalnok, hivatali megbízatásává! visszaélve, a magyar állam nemzetközi, katonai és gazdasági helyzetét érintő titkokat idegen állam hatóságaival kö­zölt. Ezzel az ország érdekeit sávosan sértve, kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. m. a) Brankov Lázár a jugoszláv bel- ügyminUztemek magyarországi fő rezidense volt. Kezdetben a jugo­szláv katonai misszió vezetője, majd a követség első tanácsosa, később a jugoszláv követség ügyvivője tett. Magyarországra küldetése eíőtt, 1945 elején Cicmit Obrád ezredes, a jugo­szláv katonai misszió vezetője Tito kifejezett utasítására hivatkozva a misszió tagjainak feladatát — Bran­kov vallomása szerint — a követke­zőkben szabta meg: „Tito, Kardelj és Rankovies szá­mítanak arra, hogy a misszió tag­jai Magyarországon való tartózko­dásukat felhasználják, hogy kém. anyagot szerezzenek a magyar kormány politikai és gazdasági in­tézkedéseiről, valamint hírszerzést végezzenek a magyarországi szov­jet csapatokról. Értésünkre ad­ta, hogy szaros kapcsolatot kell létesítenünk az angol—amerikai megbízottakkal és el keli kerül­nünk, hogy a Szövetséges Ellen­őrző Bizottság szovjet vezetősé. gének, különösen Vorosilov mar­sallnak befolyása alá kerüljünk.“ Brankov ennek megfelelően éve­ken keresztül tartotta fenn az össze­köttetett Rajkkal, Pálífyval és a magyar demokratikus állam elten összeesküvő más elemekkel, Ö volt az, .aki Rajkhoz kapcsolta Pálffy Györgyöt. ö volt, aki Rajk László Pálffy György és mások szervezeteit egybe hangoíta, ö irányította Rob Anton jugoszláv kém működését, akit az ö követelésére a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetségének titkárául választottak és aki az or­szággyűlésnek is tagja lett. Brankov volt a tolmács Rajk és Rankovies 1947 decemberében Keíe- bián folytatott, tárgyalásán. Reá. mint Tito és Rankovies bizalmi emberére, hárult az a feladat, hogy a Magyar Köztársaság megdöntésére irányuló tervek kivitelét szorgalmazza és el­lenőrizze, Amikor a Tájékoztató Iro­da közleménye után ez a szerep megnehezült, Rankovies egyene. uta­sítására Tflö ellen fordult és erről nyilvános nyilatkozatot :s adott. Ti­tokban pedig folytatta a köziár-aság megdöntésére irányuló működését. Brankov Lázár tehát ezáltal nz 1946. évi I. t. c.-ben megalkotott de­mokratikus államrend és demokra­tikus köztársaság kormányának erő­szakos; megdöntésére irányuló 'zer- yezkedés vezetésével bűntettet kö­vetett el. b> 'Brankov Lázár a jugoszláv hiva­talos k éraszer vezet fövezetője Volt Magyarországon. Több, mint négy éven . át Rajk Lászlótól, Pálfíytóí é« az ügynökeiként beszervezett egyéb magyar kémek egész sorától folyama­tosan szerzett be titkos adatokat Erre a tevékenységre közvetlenül Ti- totól kapott utasítást. Ő voft Tito legszívósabb ügynöke. Brankov Lázár egész magyaror­szági tartózkodása alatt állandóan kémkedett, ezzel a kémkedés bűn­tettét követte el. c) 1948 nyarán Brankov Lázár ma­gához rendelte a jugoszláv kétnszer- vezet tagját, a budapesti jugoszláv követség sajtóattaséját, Zsivko Boaro- vöt és közötte vele. hogy Moics Mi* ío-:, a magyarországi jugoszlávok egyik vezetője a Tájékoztató Iroda határozata mellett foglal állást é$ ez­ért félő, hogy leleplezi Titoék ma­gyarországi működését. Brankov ezt az utasítást adta Boarovnak, bírja rá Moics Milost, hogy ettől j szándéká­tól álljon el és ha Moics Miíos kiiar- tana álíá-pontja mellett, akkor ölje meg, Brankov az utasítás után át­adta Mrazovios jugoszláv követ re­volverét Boarovnak, aki 1948 július 10-én éjjel Moics Milost annak laká­sán több revolverlövésseí meggyil­kolta. Brankov Lázár tehát Zsivkó Boaro- vot rabirta srra, hogy Moics Milost előre megfontolt szándékkal meg* ölje, vagyis gyilkosságra való fetbur tás bűnlettét követte el. IV. a) dr. Szőnyi Tibor 1903-b3n szüle­tett. 1930-tól 1945-ig, amikor mint amerikai kém Magyarországra jött. kizárólag külföldön élt. 1938-ban Svájcban bukkant fel, ahol a háború alatt az ottani magyar emigránsokból, trockistákból csoportot szervezett- Csakhamar összeköttetésbe lépett Hoel H. Field-el az amerikai kénszolgálat egyik vezetőjével, majd ennek főnö­kével, Allan DuUes-el, aki az Office of Strategie Service (OSS) nevű USA kémszolgálat európai főnöke volt. Field az úgynevezett „baloldali“ ele­mekből toborzott kémekre specializál­ta magát és hozzátartoztak a külön­böző nemzetiségű svájci emigráns kém- csoportok. Dulles utasítására Szőnyi Tibor kap­csolatba lépett Máss LatnparraJ, a bu­karesti jugoszláv követség jelenlegi első tanácsosával, aki n háború alatt Svájcban Tito és az Egyesült Államok közös kéme volt és Szőnyihez hason­lóan, anyagi ellenszolgáltatás fejében kémszolgáiat okát végzett Dullesnek. Szőnyi vallja, hogy 1944 decemberé­ben neki és csoportjainak Misa Laro- par hamis igazolványokat adott át, melyeken Szőnyi és csoportjának tag­jai, mint Jugoszláviába utazó tisztek szerepellek. Szőnyi Tibort és kéxncsoportját <• svájci és amerikai felderítő szervezet Svájcból Marseillesbe juttatta, ahol Latinovics, az akkori marseillesi ju­goszláv konzul (jelenleg svájci jugo­szláv követ) elintézte az amerikai kém- szolgálat ottani vezetőjével, hogy a kémcsoport rendelkezésére amerikai katonai repülőgépet bocsássanak. Mint­hogy akkor még folyt a háború, spe­ciális katonai repülőgép használatára’ az amerikai főhadiszállás adott enge­délyt. Szőnyi elmondja, hogy Beigrádbait ■a belügyminisztériumban jelentkeztek, ahol bemutatták Eampar és Latino; vies kémektől kapott i gazol ványaika t- Kovacsevies jugoszláv őrnagynak. A* őrnagy elhelyezte őket a jugoszláv po­litikai rendőrségen, az Óznám Néhány napon át kioktatta őket, majd megfe­lelő kísérettel Noviszádón és Szuboti- cán keresztül mint jugoszláv tiszti missziót Szegedre küldte. Szegeden Kalaknticu őrnagy, ar Ózna ott tartóz­kodó tisztjének utasítására Szőnyiék ft jugoszláv igazolványokat megsemmisí­tették. Szőnyi és kémhandája idővel jelen­tős pozícióba került. Szőnyi maga a Kommunista Párt káderoszlályának vezetője lett, ami lehetővé tette, hogy a vele megérkezett amerikai kémeket, vagy azokat, akiket Raik hozzá utasí­tott, megfelelő állásokban helyezze ft. Szőnyi és az. általa elhelyezett kémek az általuk megszerzett tiikos lndpolil'- kai és gazdasági feladatok egy részit közvetlenül Budapesten adták át meg­bízóiknak, részben pedig futárok ut­ján Svájcba küldték az Egyesült Álla­mok ottani kéniszolgálalának. Szőnyi 1917 februárjában külön uta­sítást kapott arra. hogy Szász Béla, Adóin György és Máté Iván amerikai kémeket fontos közigazgatási beoszlás- ba helyezze el. 1940 őszén Allan Dulle* utasítására Szőnyi működését Kajk­unk rendelte alá és rendelkezésére bo­csátotta kémcsoportját is. Szőnyi T> bor, aki nemzetgyűlési képviselő ’* volt. tehát közhivatala ok, hivatali meg- bízásával visszaélve, a magyar állam nemzetközi é.s gazdasági helyre’

Next

/
Thumbnails
Contents