Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

tMB SKBFTSMBHR I NAPLÓ Kaposváron azt hiszik, hogy Pécseit van, Pécsei! azt, bosry Kaposváron, közben Mohácson állítólag dolgozik; a MÉMOSZ területtitkársit^a Legfőbb ideje volt, hogy a Párt irányt mutatott Tegnapi s zó rminkbso VozöStük « 'Yárt Politikai Bizottságának határoza­tát a MÉMOSZ munkájáról. Ez x ha­tározat kommunista éleslátással és őszántes'síspge'! vilátrít T.í az épftőjpar- • ban politikai, oktatási, termelési és szervezési téren mutatkozó hibákra és rávilágít * hibák kiküszöbölésének átjár». Ezért elhatároztuk, hogy nyilatkozatot kérünk a MÉMOSZ terű­iét} titkárságitól a határozattal kap­ca ólaiba n. A Pécsi Magasépftési NV vállalat­vezetője szerint Kaposváron van a te­rületi titkárság, a Magasépítési NV szakszervezeti titkára széria! i* Ka­posváron van a felsőbb szerveret. így vé?ekcd«W még tíjnvfk György elvtárs V*. « pécsi ipari csoport vezetője is. Érek után besuStünlk * kaposvári MÉMOSZ-ízal, ahol Márton Ujos me­gyei és városi titkár * kővetkezőket mondotta. .-T-, Bárány* nem» tartozik hozzánk •zervezei Etag é* nincs 1* Kaposváron miyajn területi titkárság, amelyhez tar­tozna. ;— Mi a magunk részéről — foly­tatta Márton e/rtáns — fai Jva ezrésrébetn magánkévá teez- srttk a PoTittJsat Bizottság fctóáro- zaftéi és hálásan köszöni ük » Párt­nak. Rákosi eJvtánsnak, hogy a haté rwsttal segített berniünkéit. ’At ehari tervünk már igyekszik kik.fi- «zSbStni a hibákét. Nem topogunk már egyhelyben. Megindul a politikai és az (iktatási munka és áj alapokra helyezzük * termelést. — de azt elv- iára, hogy Baranya MÉMOSZ szem­pontból hová tartozik, *rt nem tud­tok. Ezek saevhrt A MÉMOSZ baranyai középseev- V«, * területi tSftrársAg etöréi»- «álin elttot Pécse» azt hiszik, hogy Kaporrirco jra«, Kaposváron egyszerűen aem tud­ják'. hogy hol van- A* MDF brranyamefysl bizottsága tarme’-ési osztályának > vezetője, Lakatos József elvtárs világította meg a tényleges helyzetet: hol is a baranyai MÉMOSZ titkárság. — Való helyzet az — mondotta Lakatos elvtárs —, hogy a MÉMOSZ a Lap szervek nem ismerik a saját fel- épitettíégükel. — Tény, hogy Kaposváron volt * területi titkárság, d* a Szabad Nép kritikája ntán, melyet a mohácsi építkezésekről gyakorolt, gyorsan Mohácsra költöztek, azonban *7. alapszerve/cíeteí erről ar át­költözésről egyszerű«* nem érte­sücffék. — Így aztán az alapszervek nein tudják, hogy hol Tan a területi tit­kárai* és van-e egyáltalán. Felvető­dik a ik érdéi, ha a közép:>zérv nem működik, akkor miért ne« értesíti ki az alap-terveket, ha pedig «Ä- kődík, akkor hogyan működik az alapszervek nélkül. — Éppen itt volt az ideje, hogy Pártunk Politikai Bizottsági m*f" adta az irányvonalat, mintán rámu­tatott a MÉMOSZ hibáira szervezési és termelési téren. Arról, hogy Baranyában termelési téren is komoly hibák mutatkoztak, meggyőződtünk í íerü'efi titkár-ág keresése közben. Beszélgettünk Keresztes Mihállyal, a Pécsi Magasépítési NV .-rakszer­vezeti és iib. titkárával, aki arra » kérdésükre, hogy miképp áll a mtinkamódszerátadási mozgatom, így válaszolt: — Igen. mi M bevezettük, hogv ne egyik rakja a téglákat, a má- •Ik adogat!a, a harmadik pedig »ált oroz. — Blvtáv» — mondottuk — nem a téghátadávről van szó, hanem a munkasiód-zíTátadázrél, ahol a jobb szakmunkások segítik * gyengébbe­ket. — Ja H más, azt nálunk a bri­gádok csinálják, A Jobb brigádok magukkal ragadják a gyengébbet... Ez a semmitmondó frázis sem tudja elleplezni, hogy a szakszerve­zeti titkár sincs tisztában a. tarme- . 1 és blyan fontos kérdésével, mint a munkámódszerátadás. Hasonló hely­zet mutatkozott az egyéni verseny kérdésénél, amit összetévesztett á raktárak közötti versennyel, majd végül nemi tartóét* eikép/elhefönek. hrgy * tégla rakásnál, * fal fel­húz» snál. egyéni verseny indnijon. Keresztes elvtárs gyenge arra i posztra, ahová a szakszervezete ál látottá és ha már odaállította, nem iőrödötí a továbbképzésével. A Pártban Lakatos elvtárs j ter­melésről még a következőket mon­dotta: — A termeléssel kapciolatos mi­nisztertanácsi határozat után Pártunk nagypéesi szervezeté és a szakszer­vezet közös megyei építési konferen­ciát tartott, melynek egyik pontja a tapasztal atc-ere-munkamódszerátadási mozgalom, volt. — Ezen az értekezleten résztvett a Pécsi Magasépítőd NV ÜB-t lkára is és az értekezlet határozata sze rint elsősorban » Nemzeti Vállalat- nál kelicft volna bevezetni a munkamódszer átadását és íme, éppen az üB-tifkár minős tisz­tában a mozgalorttmaj! Ez is bizonyítji. hogy a MÉMOSZ egyes, szervezetei még termelési vo­nalon sem hajtották végre a minisz­tertanács határozatát. — -Ma már tisztában vagyunk a hibákkal és ismerjük a kivezető utat :— fejezte be nyilatkozatát La­katos elvtárs — x Párt termelési o.sztá:va segítséget nvujt majd a MÉMOSZ-nák, hogy » 'Politikai Bi­zottság határozata nyomán az építő- mtmkssók szakszervezete méltó le­gyen a harcos hagyományokhoz é- élenjárjon a termelésbe*. VILIN K A A IÁ FOLYTATÓDIK Irta: GL V DE BOYSSOIY, ai DIVS£ elnöke nyolcvanegy Augusztus 28-ika nem Találkozónk végét. Emléke hetet len számunkra ország tízezer delegáltja leírhatat­lan lelkesedéssel tett hitet itt a béke mellett, A VIT kirobbanó megnyilatkozása lett az ifjúság forró kívánságának: békében élni és szebbé tenni az életet. Az a mozgósítás, amelyet a VIT te.-era- íelt, a továbbiak során erősödni fog a tömegek lelkében. A.zok a tapasztalatok, amelyeket itt sze­reztünk, erősítenek bennünket to­vább Abban a harcban, amelyet a béke hívei a háborús uszítok ellen folytatnak az egész világon. A VIT sikere komoly mérték­ben köszönhető magyar barátaink­nak, Biztosíthatjuk őket, hogy egyetlen küldött sem fogja clfele.j- leni azt a fogadtatást, melyben ebben az országban részesült. A küldöttek az itt tapasztaltak alap­ján gondolkodnak a népi demo­kráciáról és erősíti őket az a tu­dat, hogy ezek sikere nem utolsó sorban köszönhető * harcos iíjú- rágnak. A VIT azzal, hogy összegyűj­tötte a világ ifjúságát, megerősí­tette bennünk azt a hitet, hogy a népek szolidárisak a bekéért, az imperializmus ellen folytatott harcban, s hogy ennek a harci szolidaritásnak eredményeznie kell a világ demokratikus erőinek min­dig szorosabb egységét. jelenti j Találkozónk minden megnyílván felejt-1 nulása kifejezte és aláhúzna a Szovjetunió vezető szerepét a hé ke és a haladás eiőjnek eg.yesülé­' ’ í. reoen Az. elnyomott . ncp.sk ifjú­sága a saját szemével győződhe­tett meg a lenini Ivomszomo! ha­talmas eredményeiről. A lenini Komszomol mindenütt .sportban, kultúrában, a művészetben kivívta a maga számára az első . helyet. Ilyen ifjúságot csak szocialista ország nevelhet. Példaképünknek, ;i hatalmas lenini Komszomolnak diján akar haladni a világ-minden népének ifjúsága, Felejthetetlen lesz számunkra találkozásunk az imperializmus fiatal áldozataival, a gyarmati ifjúsággal, a görögök­kel és a szabad kínai ifjúsággal, azokkal a fiatalokkal,. ákjk fegy­verrel a kézijén harcolnak bé­kénkért. Munkánk folytatódik. A Demo­kratikus Ifjúsági Világszövetség II. Kongresszusa néhány napon belül leszögezi a világ ifjúságá­nak legfőbb kötelességeit. Midőn a delegátusok visszatérnek hazá­jukba, a VIT lelkesedése az ifjú­ság széles rétegeiben csak növe­kedni fog, erősíteni fogja az ifjú­ság mozgósítását, hatalmas erő­vel ragadja majd magával a vi­lág egész ifjúságát abban a közös harcban, melyet mindannyionknak meg kell vívnia a népek boldog­ságáért. I KOMIflINISOK megtartották méretüket MLai halai™»*, falánk wőrayeí* cek Byeftfc arató« idején a Szovjet- ÚHi6 végieiíea búzamezői a »£ éréit, Azanvsárra gabonát ax urató-eeéplfi gépet A* *rat6-e*ép!%ép, a kom hám, riemcMk arról híres, hogy f°r' jje/iaJmasttott.s a mezőgazdasági rnun- kák hanem arról is, hogy kormány­körei mellett a szocialista munka iM/m egy bős«, a Szovjetunió legki­válóbb dolgozói ülnek. Közülük való NouBtantin Borin, a kombájn-aratás festere is. aki a nemrégiben lesaj- >0tt, Prá-r-jj Világbéke Kongresazu- ’’"tti * Szovjetunió egyik képviselője Tett, Bonn egyébként, trr-irjn it Szov- jetunió Legfelsőbb Tawfcsánttk te.-TíwetUtégT éve dolgozik kom nájuon Borin éf> e* alatt a* idő alatt -A'OO hektár gabonát aratott le, ^^tmmwimiFtnmtwimwtnwftimM« ! »A teflfáén m VB iJSx, tán,»« ten»*­; t^an» t-j» trííyt ... A «oetaliet» #pt- , tísnek e.Teóntéeyelfépfv kBnnyftbt»«, « rAlik a «tűrt mlWslö ! *ól(" <RI>«í; MítyA«.) Xrrt'tm* * TERMsnoszrrnrmcnfTi : CSOPOHTOK F.REDMÉNTKt |. KFTFKPEV SS VAMOKBA* * S etmí fKzet. • ? iBozjfufwmik e-re^l­» fa * * egyo* CRftpoxioV: egy­J ^-teíjííos mánk áj* trerigtrerte kiril* í n dolgozó pRrfiaztffig ValAlmAfl j érdeklődését. Fa ä 1cép«» iiirei 5 * 1íT<mi IValmajR iirrR. hofTF p«- • 5- rai:^Í59gnnV «rréli« rétegeíre-l w#*gT«Tner- • j- tcssR Ä fcWTtelßszövRtkereti csoportod 5 » errdmón ▼cit é* előnyeit »* | 5 gazdálkodás»*! «Kernben: ■ ^ ártsaerTerrtolc, népnerelők: * tér- « ! vetkezeti e#oporlofc*t. Tiépsreré- « nmnkájttk irorán terjejnraét eet ■ ; ; fctö * L J 5 ^o^surát. — mint munkájuk nagy *e- | ®*^®Íét — « dolgozó pnrnfizfaág wóle« j kHzdtt.. V. 22 old«?, ám: ft fillér. Fdldmír cl é*tl gy i Minifztérittm ■ és Propaganda Osztálya. ^apíiaió: MDP-pÄrtsKerTerefekhen, 7'^ra-'könyreaboltokb.)n és tömeguzer- v^t«kbejj: DÍFOSZ, KPOSZ, Féld­Ö^V4a>Rzövetkezet elvben. ^^rreretek meg remi tő hetik: Frop*­Jir,deanYap Térj észt 5, Budapest, IV.. Ferenc-®. 15. ***ka»ii*avaaiaaBtg«g*giifl •••»■•■■ntM«««*»**, CJ p jnTOÓ >g rtiyü búzát e«Apelfc *1. Nemesit A. számos ta.niu-ii.nra, is híres fett teljesítményéről * szovjet földeken. Iíorfn élet* osoroMm BtmtsalM. az arató-cséplőgépekkel. Ott volt. már a születésüknél és mint elsőéves kom­bájn-vezető a „Sztalinyec I“ típusú géppel az előírt 800 hektár helyett 2040 hektár gabonát aratott le.__ Az­tán, ahogyan jöttek az egyre újabb, tökéletesebb típusok, a Sztalinyec 1T. a Sztalinyec III, a Sztalinyec TV. Borin munkája is tökéletesedett, az ő teljesítménye is emelkedett. «. A kombájn-aratás mesterét azon- i ban nemrsa.k a knbáni mezőkön is- é merik. Mióta a Timirjasev Arcait- ) úrién zsúfolt pad&sroJt előtt tanítja t a kombájn történetét. tanítványai t közül sok lett é’munká.«, 1948-ban if pedig már 109 volt azoknak a seá- j ma, akik magas kitüntetést kaptak. j> kőzillük hét pedig <t Ssoddista jf Munka hősé lett. t Honnan lőttek, honnan nőttek ( ki ezek a nagyszerű emberek, mi a. J magyarázata, annak, hogr kétkezi \ munkásokból. parasztokból a, Szov- J jetunió Legfelső Tanácsának tagjai. J egyetemi tanárok kerültek ki? \ A kombájnosok története alig 14 J esztendőire nyúlik vissza. Nem hosz-^ ‘-zú idő és mégis bővelkedik a. mun- f ká. frontján vívott harc számtalan J dicsőséges ’csatájában. A komba in J és a kombájnosok történelmét 19Uh J december 1 óta tartják számon. A f Stoi'iefteniő Kortvrmmisfa (bolsevik) a Pártja Köswonfi Bizottságának ülés- i termében 200 ifjú kombájn-gépész i és vénésznfí ült. Köztük Borin. a2(5i éves kombájn-vezető. As emelvényen\ vedig a Párt és a kormány résétől i foglaltok helyet, (lükön Sztálinnal, á n Szovjetunió vagy tanítómesterével, i Sztálin, mielőtt megkezdte volna J történelmi beszédét, benrátságosrm el- i beszélgetett a kombdjnosol-kol. Meg- i szólította a gverckképü Borint is. i nem akarta elhinni, hogy már 26 esztendős. Borin egy életro szóló f büszkeséggel mondotta: ).--- Fiatal vagryolí. . mert a Szór- f jetunióban élek, ahol szán és ió élni. f Aztán Sztálin megkezdte nevezetes f' beszédét. . y —, Az önök sikerei jelentősek elv-f> társak, — mondotta. — Baszol gól* lak. hogy a Párt és á kormány hő- fi st öntse önöket, de még nagyobbak 1 O a feladatok, amelyeket * Szovjet Haza önökre b’r. A kombájn jelen­tősége óriási. Hozzásegít * gyors betakarításhoz és hadaimat vesztévé­gektől óv meg. A kombájn-gépészek lelke« ígé­retet tettek ekkor. — A törpegazdaságok, a faekék és az. agyonhajszolt parasztlovak államából megteremtjük a traktorok és kombájnok országát, a világ leg­erősebb mezőgazdaságiit. — szólt az ígéret, amelyet becsülettel meg is tartottak. njbdaxifL'S-bői — VÁLLALATVEZETŐ Várhidi Adám. egyike azoknak a munkásoknak, akiket a Párt és népi demokráciánk' kormányzata az újon­nan alakult pécsi községi vállalatok egyikének, a Köztisztasági KV-nek élére vezetőként helyezett. Várhidi Adámről eddig nem esett szó. Nem interjúvolta meg senki. A „mély­ből” jött egyszerű, dolgos ember. Azt mondtuk, hogy Várhidi Adómról nem esett szó eddig, pedig igen so­kan ismerik őt- Hiszen 15 évig sö­pörte Pécs város utcáit. Mondjuk kt nyíltan, utcaseprő volt a városnál. . Nem titkolja őrömét, de *at sem, hogy első pillanatban szóhoz sem tudott jutni a meglepetéstől és ag­gódott, hogy nem tud megfelelni. Dé aztán arra gondolt, hogy a Párt, a mi nagy Pártunk, amely ennyire megbízott benne, hogy felelős pozí­cióba helyezte, mellette áll és tá­mogatja őt munkájában. Ugyanezt ígérték munkatársai is. Most egy kicsit restelkedik Is pil­lanatnyi kicíinyhitőségéért és szinte önamagának mondja: — Pedig nem vagyok bátortalan ember, 12 éves korom óta magam kerestem meg a kenyerem, mert a szülői házban 9 gyerek lévén, egvre nem sok jutott apám sovány kere­setéből. Változatos életem során vol­tam mező gazdasági munkás, bá­nyász, bolti szolga. Sok oldalét lát­tam az életnek és a szememet min­dig nyitva tartottam. A felszaba­dulás örömünnep volt számomra, mert tudtam, hogy most a munká­sok ideje jött el. Amikor pedig be­léptem a Pártba, mintha Iránytűt kaptám volna kézbe, világos lett előttem a követendő út Szilárdan hittem, hogy a munkásosztály fel- emelkedése engem is felemel. Ma ennek kétségtelen bizonyítékát kap­tam meg. Örömömben osztoznak munkatársaim és szűkebb családom is, feleségem és 7 gyerekem. Szikár alakját most kihúzza, mint­ha ismeretlen erőknek feszítené neki. — Az anyagiak kevésbé érdekel­nek, nem tudom, hogy ebben or, ál­lásban mi. lesz a fizetésem, büszke vagyok arra, hogy gycrcketmet ttw tegségesen neveltem, a nélkülözés' M mindig sikerült megóvnom őket Búcsúzóul ennyit mond: Szegény ember fia vagyok, így éttesn végig életemet és ragaszkodom azokhoz, akik ugyanebben a sorsban éltek. A magam esetéről azt mondhatom, nincsen benne semmi • csodálatos, mindenkivel megtörténhetik, akt sze­reti munkásosztályát, annak nagv vezetőjét a Pártot és öntudatosan dolgozik becsületesen, munkahelyén. r­oi még is kitúrt a háb or ú... — Persze apátok nem tö­rődik semmiért. Arra nincs go-ndja, hopp mi legyen a sóvá!, « cukorral cs a gyu­fával. <5 ilyenkor is elmegy dolgozni és nyakamon a gond — így kezdte jókor reggel Smueznf és Végigjá­ratta a tekintetét hat saját gyermekén. A méltatlankodó szózat nlán csend lett a lakásban, csak az egyik ruhásszekrény, bői hullt alá halk snrranás- sal , valami fehér por: só vagy cukor és a legkisebb, a Lajosba szipákoll, ahelyett1, hogy kifújta volna a: orrút. Peti törte meg a csendet. — Mama, akkor talán mi elmegyünk lasztizni. ■. — Mit beszélsz te kölyök, még most is a labdázáson a fejedt Tiszta apja fia! Az nem fontos, hogy mit eszünk ebédre, de enni azért sze­retsz. Értsétek meg: nincs egy megveszckeáelt fillér a házban, sőt 94 forinttal tar­tozunk Juhászoknak, hotvan valamennyivel M Ilkáéinak, meg a jó ég tudja, hogy még kinek. Minden pénz el­ment area n vacak sóra, a nyavalyás cukorra és orra a fafejű gyufára. És tegnap sem volt háború... — Most ne álljatok itt to­vább, hanem mindegyik pak- koljon fel és gyerünk vissza­vinni a sárt meg a többit <t fűszereshez. Mondjátok neki azt, hogy három nappal ez­előtt tévedésből hoztátok, mert anyukátok varrótűért küldött, de ti félreértettétek. Gyerünk, mozgás! Xagy kavarod ás támadt egyszerre a lakásban. Kings, tották a szekrény ajtókért, fel­nyitották n fásládát, ketten az ágy alá bújtak a gyufá­ért. — Mama — ordította a hétéves Oszkárra — nem bír­juk ezt a nagy zsákot. —• Vigyétek négyen, hi­szen emberben nincs hiány, csak már itt se legyetek. —; Holló, de várjatok csak egy kicsit, Inájátok-e egyál­talán, hogy, hová mentek. A nagy zsákot vigyétek a Hnr- nyák botiba. Frigyes te ei cukorral n Keszi bácsihoz menj és mond meg neki, hogy csak vegye vissza és akkor jövők nagy vásárlást csinálni. Giziké, te kapsz outóbuszpénzt és visszaviszed a Megyerivátösbn a gyufát. Siessetek ám valamennyien, mert még többször is kell fordulni. Ebből azonban nem lett semmi. Elsőnek Frigyes ér­kezett vissza és pityeregye mondta: —■ Körülröhögött a Feszi bácsi meg a Keszi néni és art üzenik, hogy most már minden mennyiségben lehet kapni cukrot és jöhet m anyuka a nagy bevásárlásra. Izgalmas percek következ­tek. Befutott • sótkSttnllméng it. Oda sem Indiák fém! * Hornyák bolthoz, mert tmg- nyian álltak ott hasonló ügy­ben, Giziké még soká jött meg, de mondanunk som kell, hogy nem pénzt, hanem gyufát hozott. — Most fogjatok meg min­dent szépen újból — szólt •Smuczné — Frigyesbe te el­mész a Ceci[ nénihez, ő té­ged szeret legjobban és mond meg neki, hogy az anyuka gondolt rá is a cukorvásár- Iásnál, ezt a cukrot küldi addig is, amíg kitör a há­ború, nem is kell kifizetni, csak egy kis krumplit meg zsírt küldjön a helyébe. Fu­t ás! X ég yen a sóval a Smuc.z- családbcti Szidónia nénihez mentek. (A gyerekek nagyon utálták mert szúrt a bajusza, 'amikor megcsókolta őket.) Xékik tojást kellett volna hozni cserébe. Giziké most vitlattios pénzt kapott és el- ment Vilmos bácsiéklíoz pap­rikáért. Most ő jött visza először. — Vilmos bácsi azt üzen­te, hogy Igyuk mcf n gprs fed, mert nekik Kétszer any nyi tsem, de lived, száz cser kisegítenek és esettet; ejrj kis cukrot h ódnak, hits kilót, Smaexni megverte * M nyűt, mert mx ntdVW tttttrm úgyis rrskonedttan ét «főié szít ette. a prakkert o ft fi} fogadására. Cecil néni lutgpo* mérge volt — amint S■ésöf'b fdife rült — de art üzente, brog: főzzön a Emilemé táskerin get, az jf>l fogyasztja. a só és a cukrot engedje fel vh zcl, mert úgy kmudlal lehe enni. Cecil néni nagyon ír háziasszony hírében üti < családban, de a mama mos, olyasmit mondott a gyere­keknek. hogy fiatidobb ko­rában sokat sétált az nt eán .. . Szidónia nénit réti satrafá vak nevezte és nekiállt ebéd re teát főzni. Mire hazajött a férje, addigra Petit már elküldte Cecil nénihez, hogt) kérje vissza a mákdarálót amit tavaly ellopott tőle Sinurz , pirgleprtve hallotta, hogy kitört a háború, rtrár mint a családi háböni. A la­kás is olyan volt, mint egy csatatér, behintve cukorról és sóval. (zz&itó) •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents