Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-06 / 206. szám
DUNÁNTÚLI Tomboló sikert arattak Pécsett kik élenjáró szovjet knlíóm imÍTésael Szabó Károly elvtárs vájár az új tanügyi főigazgató Ssnep&fessR raesalafcuft a pártszervezet a Szent István- és a Fersnc-assin VL ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ÁRA gg FILLÉR KEDD, 1949 SZEPTEMBER 6 VÁLSÁG ŐFELSÉGE j A kapitalista társadalomban a válságot elkerülni nem lehet. Régi törvény ez, és kiegészíthetjük egy újabbal is: a válságot a kapitalista társadalomban elhallgatni sem lehet — nem lehet legalábbis az Idők végtelenségéig. Ezt a szabályt az a körülmény is megerősíti, hogy Truman elnök a közelmúltban elmondott rádióbeszédében ilyen beismerésekre kényszerűit: megfigyelhető „bizonyos ágazatokban a munkaerők foglalkoztatottságának zsugorodása" fértsd: több mint. 16 millió a tel- ies cs részleges mönkanélküü), ,a termelés egy kissé mélyebb színvonalra esett vissza, mint a •Búit évi" (érted: körülbelül félév ,ala»tt húsz százalékkal), „az or* ?2ág gazdasági élete hanyatló ‘rányzatot mutat" (értsd: az amerikai dolgozók nyomora napról- nápra elviselhetetlenebbé válik). „Az amerikaiak — írja a Die Veltv/oche című svájci lap — ®1" sápadnak a rémülettől már akkor ,s; ha rágondolnak az új gazdasági válásgra." Márpedig ennek az fáyre mélyülő válságnak ezer je- j t láthatják minden órában, helyesebben mondva: érezhetik a saíát bőrükön. Mert a válság rohamos léptekkel, megállíthatatlanul terjed. Az- r-al kezdődött, hogy raktáron ma- Jjúltak a nem létfontosságú, nem közszükségleti cikkek: autók, író- gépek, rádiókészülékek, hütőké- Síülékek, bútorok, órák. Azután a szállodatulajdonosok kezdtek nyugtaIankodni, mert valahogy egyre inkább ritkább csoda lett a j'endég. Sor került később a i^xikra is, Az emberek inkább halasztották az olcsóbb földalat- ,lh mint az autóbuszt, sőt a kőz- ekedésnek egy még ennél is oi- tehát hozzáférhetőbb esz- a saját lábukat. Idén ja- úárban már az áruházak tulajdonai is elkezdtek panaszkodni: h'acsenck vevők. Februárban ki- -erült, hogy a pamutszövetek fo- sVasztása 30 és fél százalékkal bökkent, a cipőipar pedig 26 8 zúzalékkal csökkentette ternic'é- ' 'h Utoljára került sor az élehni- ‘ Zerekre. A hegyekké halmozódott iri,k felett a hústermékek cs f.°Uzer\'ek gyárosai kezdtek si- nkozni. A búzaliszt termelés is Isszaesett 20.4 százalékkal. Júniusban a Dun and Bretstreet statisztikai hivatal ijesztő ' -“mot közölt: 1949. első öt hó- :Ti.a alatt körülbelül 4000 cég csődbe. , Ez volt. tehát ,,az üzleti tevé- ú^Ység átmeneti lanyhulása”. A ]{.. jág őfelsége folytatta sötét _ Jtitját az országban — és e!ő- persze a dolgozók ajtaján Mr. Berkley (mélyen elgondolkozva): „A mostani gazdasági hanyatlásnak a fogyasztók az okai, akik nem vásárolják az árukat." Munkanélküliek (elcsodálkozva pillantanak az alelnökre): „De mi valamennyien fogyasztók vagyunk. Nincs pénzünk, hogy vásárolhassunk, már hetek óta nem kapunk munkabért, mert nincs munkánk". Mr. Berkley (könnyedén): „Ó, én más fogyasztókra gondolok". Munkanélküliek: (már nem bírják fékezni felháborodásukat): „Miféle másokra? Vannak közöt- j tünk fogyasztók Név/ Englandból, a középső államokból, az Atlantióceán parvídékéről, középnyugat- j ról és Délről. Miféle más fogyasztókról beszél?" Válaszul erre az amerikai Nawj Í ork Post című újság szavai szc-| Etikai, tudományos és kulturális élet rint az államfő helyettese mente-|SoH más kiválósága, valamint a diplo getődző hangon valami olyasfélét B m^cjaj ]jar SZám0S tagja és a tenne- mormogott, hogy ő semmit scrtl| lésben és tanulásban legjobb ered- tchet, ő csak alelnök ... | ményt elért fiatalok nagy számban- 1 Az újság nein idézi azokat a| Amikor Rákosi Mátyás megérkezett szavakat, melyekkel e látogatásba parlament kupolacsarnokába, után a munkanélküliek jellemez-1 » magyar és külföldi fiatalok lelkes tapssal és éljenzéssel üdvözölték a magyar nép bölcs vezetőjét. A szovjet és kínai, az angol, franci®, H Népggfetérsasási Eln'ékí TawiSgaáraaK foggadéségi Rákosi Mátyást ünnepelték m világ* ifjúsággánők kiküldöttei H E©mssemoI főtifkáréncik ibessétí© a J>2V32S-kongresssusoit A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap este az Országház- ban fogadást rendezett a DÍVSZ második kongresszusa résztvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelentek az Elnöki Tanács tagjai, élükön Szakasils Árpád elnökkel és Olt Károly titkárral, a kormány tagjai, élükön Rákosi Mátyással, a Magyar Dolgozók Parija Politikai Bizottságának, az államtitkári karnak több tagja, a honvédség s rendőrség képviselői, a magyar po ték az Egyesült Államok alelnökét. „Ha tisztviselő vagy munkás vagy, .akkor a segélyek bizonyos eszközöket bocsátanak rendelkezésedre a megélhetéshez a munkában beállt szünet alatt" — vigasztalja olvasóit a Liberty című folyóirat egyik cikkében. amerikai fiatalok egyaránt köréje gyűltek. Egy gyarmati fiatal kihúzta jelvényét kabátja hajtókájából és átnyújtotta Rákosi Mátyásnak, aki mosolyogva köszönte míg; az ajándékot, majd egymásután szorított kezet a külföldi fiatalokkal és szívélyesen elbeszélgetett velük, orosz, angol, francia, német vagy olasz nyelven válaszolva üdvözletükre. Midőn távozása előtt végigjárta a par. lament folyosóit és termeit, hogy elbúcsúzzék a külföldi if jaktól, megismétlődött ugyanez » jelenet: amerre ment, mindenütt felzűdntt az éljen és a hurrá A világ demokratikus Ifjúságának küldöttei rövid magyarországi tartózkodásuk alatt is megtanulták tisztelni és szeretni a magyar nép bölcs vezetőjét, a nagy Sztálin legjobb magyar tanítványát. A béke leghübb harcosa a Sztálin elvtái** által vezetett szovjet állam A DÍVSZ vasárnap délelőtti fflésén került sor A. N. Mihajlov, a KomszoA szerző persze jobbnak tartjaflmol főtitkárának felszólalására. a /munkanélküli segélyek kérdésének hosszabb taglalását mellőzni Megvan rá az alapos oka. Mert a munkanélküli segély a legtöbb esetben nem más, mint egvszerüen: blöff. íme, néhány bizonyíték: A hatvan millió „polgári munkaerőből" az Egyesült Államokban csak nem egészen harminc milliónak van joga a munknélkül; segélyhez. Az amerikai biztosítási rendszer —• A szovjet nép ellenség« a béke és a demokrácia ellenségei — kezdte beszédét. — Az angol, amerikai imperialisták és csatlósaik gyalázatos célra törekednek. A legeiké pzelhetetlenebb rágalmakat és hazugságokat terjesztik a Szovjetunió ellen. Szerencsére minden nap kevesebb és kevesebb ember akad, aki hitelt adna ezeknek a hazugságoknak és rágalmaknak. Az üléstermet zsúfolásig megtöltő kongresszusi küldöttek hatalmas, lelkes tapsvihara közben jelentette ki: — A széles tömegek,' a haladó em?zör L * Persze op°gtatobt. amerikai haladó párt néniig1 bizottsága a7.t jövendöli, Ez millió teljes mun- ^élltüli lesz az országban, Szá- yo’* Riost hatmillió. Egyedül New- c«.V/ 30 c.gymíllió van belőlük, o ^UcUagokat is beleszámítva. A vgS'Ssauchusets állambeli Laurance űr?ska 35 ezer textilmunkása p, *'1* Például 22 ezer vesztette el eÁ v 'aí- A textil, konfekciós és u£j,ep könnyűmarból a munka- le'kuliséjj, a New-York Times je- 5,e sz(;rint átcsap a gépgyáv- á' °z acélművekre és más iparikra. mennyire nem gond az »„./.'kai tőkések számára a dol- hadd ern’itan, mennyire nem men] ■ Sk- ?o,hd*:i-arra U1 egv példát. A Riun,<as;;‘,u.;’ek egyik küldöttségének eV !liJt behrlnía Berkley-hez, az ^yeAfíU - ■ Qr. Án" * k. i^ölt Államok alelnökihez. .Az egyik legmagasabb mélto(s a munkanélküliek között '■'étkez,'; beszélgetős znilolí *e: tegyük hozzá: a tőkések szájaíze szerint készült biztosítási rendszer ugyards — a dolgozóknak többS berek milliói igen jól tudják, hogy mint felét kizárja a munkanélküli | a béke e3 a népek közötti baráfsegélyből. És a többiek? Legnagyobb részük a legkülönfélébb okokból nem kapja meg a segélyt. Egyik ok: elmúltak különféle határidők, törölték őket a névlistából. Másik; nem kapnak segélyt, mert nem voltak hajlandók csökkentéit munkabérért dolgozni. És ott a többi ok, meság leghűbb, legősziníébb és legkövetkezetesebb harcos« * Szovjetunió, Sztálin elvfsrs, « dolgozók nagy vezére által vezetett szovjet ál (am, a béke és a demokrácia biztos támasza az egész emberiség fáklyája és reménye. Elmondotta felszólalásában Milisjlyek közül számtalan a burzsoázia) *ov’ bogy a Szovjetunió Kommunista hatalmas segítőtársában: a szőve-» (bolsevik) Pártjának vezetésével a vénves, ezerarcú bürokráciában gyökeredzik. Ezer ürüggyel tagadják meg a segélyek folyósítá sát: „rossz magaviselet", „munka indokolatlan elhagyása ez mind egy lehetőség a segély elsikkasz- tására. De meg kell még jegyezni, hogy a segélyek különben is nevetségesen kicsik, a száraz kenyérre is alig elegendőek. Az amerikai kormány nemrégi-S ben kiadott egy könyvet „A szabadság ajándékai" címen. Ez a szépen bekötött könyv édeskés, hazug képek áyüiteménye az rikaí munkások jólétéről - A könyv| dj [ailul a fr)!skolákon. Az áilamház- persze nem kérni az ehezo amerikai dolgozók elé, akiknek nem (bolsevik) Pártjának vezetésével a szabad szovjet ifjúság a termelés terén is győzelmet győzelemre halmoz. Évről-évre több azoknak a fiatal inunk ásóknak a száma, akik határidő előtt teljesíík évi normájukat. A Konvszomol 30. évfordulójának tiszteidére másfélmillió fiatal munkás fejezte be határidő el At t az évi norma teljesítését. Több, mint 4ŐO.ÓOO fiatal munkás fejezte be idő előtt az ötéves terv ráeső részét. A következőkben elmondotta Mihajlov. hogy a Szovjetunióban mintegy 34 millió ember tanul elemi- és kökogy könyvre, de kenyérre sincsen pénzűk. Ezt a hazugsággyűj-j teményt „exportra termeltek". És míg a könyv esetleges olvasói, a marshallizált országok lakói tartás ebben az évben szociális kultúr- j politikai intézményekre 119.2 milliárd rubelt irányzott elő, vagyis 12.9 százalékkal többet mint 1948-ban, ez az összeg áz egész államháztartásnak 34.8 százalékát képezi. az amerikri dolgozóknak a csak a| Jellemző, hogy az USA-ban n kőrok- képeken látható „fényűző életé-a tatásj előirányzat az egész állarjiház- ben" gyönyörködnek, addig az8 tartás költségeinek 1.6 százalékát ké- amerikai kontinens egész szélessé-jpezte, a hadigépezet fejlesztésére pe- gében, a Csendes-óceántól azSdic az egész költségvetés 32 százalékát Átlan'i-tengerig bevonulását tartja| irányozták elő. Válság őfelsége a maga kik üsző íj A továbbiak során Mihajlov Imiig- bölheUtlen kísérőivel: az éhséggel,| súlyotta, hogy „ szovjet, nép önfd munkanélküliséggel, kétségbeses3el| áldozóan dolgozik a szocialista haza és halállal.-, gazdasági erejének növelésén. — Minél erősebb lei* ■ siovjd állam, minél erősebbek lesznek « népi demokrácia országai, minél erőrebb lesz az. egységes demokrajikns tábor — mondotta —, annál kevesebb lesz a Iehető'ségiik az imperialistáknak arra, hogy egy üj háborút robbant.sank ki. A szovjet államot nőm lehet nieg- Ipsszteni se*n atombombával, seal a felbérelt propagandisták hisztérikus ordításaival. Szavalt állandóan félbeszakfloUák a fiatalok lelkes Upsai és különös«* nagy viharral tört ki a taps, mikor ezt mondotta: — A béke4 Agyét védehnezn! awnytl jelent, mint eä'ösüeni az összes demokratikus erők lés a Szovjetunió barátságát és együtlmüködését. — A szovjet küldöttség biztosítja »J DÍVSZ kongresszusát — mondott« befejezésül —, beigy a Szovjetunió Ifjtr- sága minden elsejével azon lesz, hogy, az. ifjúság demoiikratikus mozgalmának.] egységét megerfeltse. hogy sktivatv- egyfttticűködjön a DlVSZ-l/en s minden erővel támogasson minden olyan kezddményeeéat, «msoly a békéért, a deúaokrácláért, a né- ne!: neanzcii lüggudlvnségéér és as ti jós ág jobb jövőjéért folytaiét* here érdekét szolgálj».. Beszédének befejezése után « k©** gresszus résztvevői '.leírhatatlan leik»* sedéssel, tomboló tapsviharral 8rrn*> peltéile a Szovje+uiviótG lenini Kpmusx»- molt H m világ ná^zelnék «terel««» bölcs vezéréi, Sztálint. Ezután az elnök javaslat Ara « kosa* gresszns táviratban Odvözölts „ MexffcdCDy-j latinamerikai bckekorngrce»- •Zttsát. 1 „Együtt hnrco’urak s Is !fn-Amerika népéivé] a szabadságért éa • jobb jövő-* ért" —• írták « távivztbslin. A kimai tapasztalai: az amerikai imperiaDmaat meg lehet verni A fCpmszomoí főíi'káráraak le’«z<Ste- lása Után az osztrák delegáció vezetője beszélt, majd Iloilós Ervíiy a MINSZ főtitkára. 0: követték sorban a brazil, a trieszti, az iraki, a remin, az iráni, az olasz és a néme,1. küldöttek beszédei. A Demokratikus Ifjúság«! Világ-szövetség II. kongresszusa 4. sapjánnk tanácskozásai liétfőn 9 órakor kezdődtek az oltasz Dánio Vatori elnökiétsével. A madagiaszkárj küldött felszólalás?, u án Hsiao Hua s kínai néphadsereg tábornoka lépett a mikrofon e!é. Hatalmas taps köszöntötte a hős kínai ifjúság küldöttségének vezetőiéi. — Ma több imperíalis1« kormány kiáll se£í;ségért az amerikai imperia- Jizmus felé — mondotta. — Kot veszik észre, hogy az amerikai imperializmus fénye*. re mázolt hajója lékei kapott és *ki rászáll, az amerikai Imperialistákkal együtt elsrdSyed, Csang-Kai-Sek sorsa figyeknestetfl példa. A kínai nép tapasztalatai arra tanítanak, hogy az amerikai imperializmust meglehet verni. Befejezésül a kínai nép mély háláját fejezte ki a Szovjetunió és a nagy Sz álin iráni, majd éles szavakkal el. bélié a Táto-klikk 'rtííásá:. Ezután következeit a venezuelai küldő.t, majd Joseph Grohman, e Nem- zeiközi Diákszövetség elnökének fék ezólalálsa, aki a DÍVSZ ekiökségének hatalmas tapsvihara közben nyújtotta át a Nemzetközi Diákszövetség zászlaját. A cseh ifjúsági 6zőve'ség elnökének beszámolója után az osztrák baloldali szocialisták küldölte, majd Arab-Pa- lesz.ima, Kanada, Bolivia, Lengyelország ifjúságának képviselői, az‘án Gavrilov, Moszkva ifjúságának képviselő); következett. — Olyan körülmények között — mondotta —, amikor ejszánt küzdelem folyik a béke hívei és a háborús gél folytatják. gynjtógatók között, nekünk még magasabb™ kell emelnünk a békéért folyó harr zászlaját, még szorosabibra kell zárrd sorainkat é« kemény „nem”-©t kell snorsdanuntk az &»- gol-ameVikai iaij>e<rlall*íáknak. Nem akarunk új háborút, nem aktnu- jtsk, hogy az ifjúság ágyiítöltelékkö Váljék egy kis csoport imperialista, hasznáért. Fogadjuk meg, hogy min., den erőnket, energián ka: « békáért*, demokráciáért, nemzeti függetlenség-; ért. az ifjúság jobb jővőjért Bolytatotíí Imre ügyének szenteljük. Mosrkvi*, *i új világ központját Lenin és SrtiHn xeen iáin tátsa váslozíat'a át az emberi fejlődés liataVmas, progresszív erejévé^ Szílz és sjsázmffTiö egyszerű ember tekint nagy reménnyel év szeretettel Mosztrvár«, • népek szabadságának és függetlenségének zászlóvivőjére. Moszkva ifjúságának hősies mtmkilSí-, egy Ótiaj hatja át, hogy szovjet hazánk még szebb, még erősebb legyen. Éppen ebben látjuk az egész világ békéje megőrzésének egyik legfontoeaM», fel'éleiét. Ezután ■ felháborodás hangján szó#; a Tito-kiflik gyalázaíos «rnlfc'róL Títn, az aljas áruló, jiMás-módra becsap-* a jugoszláv népe: és áruló módon, or. vui hátba támad:» a demokráaia tám borát. De mi tudjuk, bogy élnek Jogász! áv Lib an a népi erők, temsly«* rendre utasítják a megveszlegeteit Tito—Rankovics neofaslszttíK és visszavezetik az országot » demokrácia táborába. A nagy tapssal fogado'.: beszéd után az angol küldőit üdvözölte a kongresz- szust. Rálmulatolt arra. hogy a Szov. jetunió barátainak ‘.áhora Nagybrifai»- niában egyre növekszik. Az indonéz küldöttnek tetszői áfás» mán Albania e's Izrael küldöttének felszólalása után a hé' föl kon grew? ö£, végeiért. A tanácskozást kedden reg)
