Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-04 / 205. szám

IMANTUL NA PL É/enjáró művészéi!©! aíándékozsa meg a pécsieket a Komszomot Huíiúrbrigádja A Hofherr-gyár dolgozói versenyre hívták ki az összes üzemek dolgozóit a liáiomevcs terv idődéin befe jezésére VI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR Mf^lios‘?s1>b5.nlíáti a gépálíonu^oMial fcö'esi«I í szerizoiiús Íía<6rrdcjé1 VASÁRNAP, 1049 SZEPTEMBER 4 A > I.) „A mezőgazdaságban a szocialista épíiés még a kezdet kez­detén van. A demokratikus a. am. birtokai cs a termelőszövetkezeten még csak apró szigetek a parasz­ti birtokok tengerében, de így lS már világosan látható, hogy a el- lődés a közös, társas termetesre vesz irányt" — állapította nieg Rákosi Mátyás elvtárs, az ország­gyűlésben, a népköztársaság al.co mányának benyújtásakor. Az or­szágos jelenség helytálló de ón­ná ntúli vonatkozásban is. Itt is az a helyzet, hogy a dolgozó Parasz - ság tekintélyes rétegei indulta' meg a föld közös, nagyüzemi meg­munkálása felé. Nyugodtan mon hatjuk, hogy a falu le^elevencbo problémája' ma a termelőcsoport, a dolgozó parasztság mérlegel az eddig tapasztaltakat, szaniot vet jövőjével s ha nem is n, ‘ rozta még el magát, de a prob - mával többségében jóindulatúan foglalkozik. , Ezt az állítást tények támaszt­iák alá. Mi mást bizonyítana az, hogy — mint az egész- úgy a déldunántúh megyékben is általában megháromszorozódik a termelőcsoportok szárny’ U-,Yag­akkor a már meglévőkhöz nagy számmal csatlakoznak újabb dol­gozó parasztok. Pedig köztudo­másúan nem a mennyiségi BÍa,J podást tekintjük egyetlen _ szem­pontnak, sőt döntő a minőség, az, hogy csakis olyan terme.o- csoportok alakuljanak, arn® megállják helyüket, ]ó eredménye­ket fognak elérni s így vo ‘ tudják tenni a társas gazdajko dást az egyéni gazdálkodók e • Az sem közömbös számunkra, kogy a dolgozó parasztság milyen rétegei induHak ®ic4rl » szocialista gazdálkodás fele. Első évben túlnyomó többségben ^ ‘ kishaszonbcrlcthez jutott,, ,a” V/j." Proletárok és részben ujgazda. alakítottak termelncsoportoka . Most már más a helyzet. tiogy Példát hozzunk: tavaly Baranyá­ban a termelőszövetkezetek tag" íainak 58 százaléka volt nincs­telen, míg az idén a terme>°- csoportok tagjainak 54 százaléka 5—1.0 holdig terjedő birtokkal rendelkezik és további 21 'száza­léka 10—15 holdas gazda, tehat e két kategóriához pontosan na- romnegyedrészük tartozik. Az U) Wmelöcsoportc-k birtoka csaknem kizárólag saiát földből tevődik össze és azok is. akik eddig meg földjük bizonyos hányadát kívu * fagyták, most igyekeznek min­det bevinni a termelőszövetkezetbe. Mindez általánosítható, lcs?”' űzhetjük, hogy már a régi .gazclak !.és köztük elég jelentős számmal '^özépparasztok is, résztvesznek az Yj, a jövő gazdálkodási módjában, De a dolgozó parasztságnak a társas, nagyüzemi termelési for- {úa felé való fordulása nemcsak a Mvatalosan megalakuló termelo- cSoportokban mutatkozik. A kér- Ycnyezőknek egy részét az állam bem fodja elismerni, mert nem iá icllő biztosítékot arra, bog} rgészscgec, példamutató gazda.- °dást tudnak folytatni. Való- Szúifi, hogy ezeknek a kezdetné* nYezéseknek jó része mégsem fog elsorvadni, hanem az elkövetkező év során ki fogják kö­zölni a fennálló hibákat, p az oka annak, hogy dolgozó ^’’asztságunk mind nagyobb tö- !öri'e bizalommal tekint a terme- d<; "0,Dorf°kra és önkéntesen, min- lé-- kényszer nélkül ezt a terme1- 1 ^nnát választja? döntő ok nyilvánvalóan l‘lt év tapasztalata. A az falu dolgozói láthatták, hogy ebben sem volt igazuk a kizsákmányo­lok rágalmainak, rémhíreinek, amelyek a termelőcsoportok pusz­tulását jósolták meg, épúgy, mint ahogy már annyiszor megjósolták ,,pontos“ időre az egész világ pusztulását, a világ végét is. Nem, i termelőcsoportck nem estek szét, nem mentek tönkre, eben- kezőleg: sokkal emberségesebb munkafeltételek melleit, sokkal nagyobb eredményt mutattak fc. s most a gazdasági év végén tag­jai bőségesen élvezik is ege®2 évi munkájuk gyümölcseit. Ez természetesen nem véletlenül tör­tént így. Nyilvánvaló, hogy a fo.d nagyüzemi társas megművelése haladottabb, magasabbrendu for­mát jelent a széteső, kicsinyes, egyéni gazdálkodásnál. A terme­lőszövetkezet kiválóan tudja, al­kalmazni a gépeket és a modern technika minden vívmányát, azok segítségével lényegesen megkony- nyítí a dolgozók munkáját es ugyanakkor megnöveli a termés­hozamot is- Általánosnak mond­ható az a kép, — ami alól esek egy-két elmaradottabb csoport a kivétel — hogy a termelőszövet­kezet földién 20—3Q, sokszor ICO százalékkal több terem, mint. á mellette levő egyéni gazdaságban, így Lippón a csoportban 15 má­zsa termett zabból holdanként, a csoporton kívül 7, búzából 10 mázsa, az egyéni gazdaságokban 8, de így történt ez a tolname­gyei rekettye-pusztai csoportban és így tovább. A kisparaszti gaz­dálkodókban ez az eredmény a még lappangó - kételyeket szét­oszlatta. Ezért történhetett az, hogy a vókányi gazdák, miután megnézték a termékcsoport mun­káját, rögtön kérték a Pártot: hadd alakíthassák meg ők is a maguk csoportját. A termelőcso­portok látogatásának általában irfen nagy hatása van a dolgozo parasztságra, ami természe­tes is, hiszen legjobban sajat tapasztalata győzi meg az7 embert Különösen nagy érv most a termelőcsoportok mellett a gaz- dasógí cv vé£én történő osztóz- kodás. Kiderült, hogy a termelő­csoportokban nagyon jól boldogul a parasztság, de különösen fenn­áll ez a legfejlettebb, hármas számú típusra, ahol nagyrészt a végzett munka arányában osztják meg' a tiszta jövedelmet. Somogy megvében a Szilomcs-pusztai cso­portban a légiobban dolgozó tag 9 300 forintot kapott, a szigetvári­ban 8.3C0 forintot ,és így tovább. Az ctsv családra eső átlagos év jövedelem általában meghaladta a 7,000 forintot, ugyanez a hely­et Baranyában és Tolnában is. íredig a termelőcsoportok távol­ról sem eszik fel jövőket. Bőven íarfaléMnak a jövő esztendőre és a fejlődésre, a beruházásra is gondolnak- A SzUonics-pusztaak például 33.000 forintot tettek félre az üzemgazdasági alapra, 30 000 forintot ruháznak be és 35000 forint kölcsönt visszafizet­nek így aztán nincs elzárva t haladás' útja. jövőre minden bi­zonnyal még nagyobb sikerrel számolhatnak. Mindezek az eredmények nem születtek volna meg, ha a mun­kásosztály. az állam nem támo­gat j a a legmesszebbmenőkig a germelőcspportokat. , Minden tár­sadalmi rend csakis meghatározóit osztály pénzügyi támogatósával jöhet létre... Most be kell lat­nunk és meg kell valósítanunk a gyakorlatban, hogy az a társadal­mi rendszer, amelyet a szokásos méreteken túlmenően kell támo­gatnunk a szövetkezeti rend. De] ezt a rendet a szó igazi értelmé­ben kell támogatnunk, vagyis e tá- j mogatás alatt az olyan szövetkeze-j ti mozgalom támogatását kell ér­teni, amelyben ténylegesen részt- veszr.ek a lakosság tényleges tö­megei" — tanít bennünket Lenin elvtárs. És népi demokráciánk ál­lama, a munkásosztály a szó igazi értelmében támogatta is a tényle­ges termelőszövetkezeteket. Szinte j nehéz is röviden összefogni a se- j gítés terjedelmes sorát: kezdetben kiegészítette a tagok fejadagját,j olcsó cukorhoz, ruhához, köz-j szükségleti cikkekhez juttatja őket,| pénzkölcsönt nyújt, műtrágyát,, gépeket, arató és vetögépeket ad] olcsón és hitelbe a tcrmelőcsopor-j toknak a géphasználatot lényege­M egész világ í{jósága résztvesz a békéért folyó harebun A DlVSZ-kcngresszu^on a felszólaló küldöttek megbélyegezték az imperialisták háborús uszítását Szombaton delelő': íél 11 órakor nyitották ir.eg a DlVSZ-kongresszus második napjának tanácskozásai! Az ülésen Hsiao Hua. a kínai küldöttség veze ője elnököli. Danga Szarum, a mongol küldöttség vezetője a mongol forradalmi ifjúságii szövetség üdvöz­leté tolmácsolta a kongresszusnak, majd Grigofisz Faragosz, Szabad Görögország küldöttségének vezető}'1 lépett a mikrofon e!é. Percekig :artó ütemes taps köszöntő ié. A kongresszusi Ikiildöttek helyük­ről felállva éljenezték a görög szabadságharc szervező és vezető forradalmi szervezetét, az EPON-t. — Az knpirialisták — monrío ta — Görögországban támaszpontot igya­El - — ■ - - o e . ,r.‘ ,, • “ ' íj keznek nyerni a hatalmas Szovjetunió sen olcsóbba tette, nemesített ve-g^ a demokráciák elleni támadó ér­veikhez. A görög szabadságharcosok azonban meghius.il jak az im.peáatis ák terved-. Elmondta, hogy az EPON fia­taljai állandóan tanulmányozzák a hős lenini Komszomot szerepét a nagy Honvédő Háborúban és a Komszomot nagyszerű példája lelkesíti őket a fasiszták elleni harchan. Ezután Détkcrea képviselője, Duo-Xu- Enkm szólalt fék Rámutatott arra, hogy az amerikai uralmat Korea dol­gozói nem tűrik tovább. Megkezdődök a hatalmas partizán evékenység, amely állandó félelemben és rettegésben 'art- ja az elnyomókat. Alig egy év ainti a partizánok 77 tartományt szabadítottak fel. A szombat délutáni ülést Jozef Grohman, a Nemze közi Diá,kszöve‘ség íömagot juttatott nekik, termelés-’ szerződést kötött velük, rendkí­vül kifizetődő törzstehenészeteket és különféle törzstenyészeteket bí­zott rájuk, a gabonabegyiij lésnél hatalmas könnyítéseket nyújtott és így tovább. Akármilyen részle­tesen is sorolnánk az eddig jutta­tott állami segítséget, az mind el­törpül amellett, amit a termelőcso­portok a jövőben fognak kapni. Természetes, hogy a hatalmas segítség, amit csak a társas, nagy­üzemi gazdálkodást folytatók él­vezhetnek, mély hatással vau az egyéni gazdákra. Ez is oka annak, hogv a még kívülállók is meg- hányják-vetik a csoportalakítást vagy a csoportokhoz való csatla­kozást. A termelőcsoportok nagy ered­ményei mellett vannak még je-j lentős fogyatékosságok is. Senki-! sem várhatta azt, hogy minden egyszerre, tökéletesen fog menni, valamennyi termelőcsoportunk kí- vül-belül egyszeriben ragyogni fog, nem lesz benne semmi kivetnivaló. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy most aztán gyengeségeik fe­lett szemet hunyjunk. Nem me­hetünk cl például szó nélkül amellett, hogy néhány termelőcso­portunk összetételében elnöke nyitotta meg. Jiri Hronck, * Nemzetközi Újságíró Szőve ség fö.át­kára, a szövő! ség üdvözletét íotmá- csot a a kongresszusnak. Mi az: Vali­juk — mondotta —a sajtónak a nép ke­zében kell iennie, mert csak Így tel­jesítheti hivatását. Emelni olvasóink politikai és kulturális színvonala és könyörtelenül leleplezni a nép ellen­ségeit. Ráírni!a.ott végül a haladó újságírók és az ifjúság együttműködésének fontosságára. Ezután Jero Grozeí, a bolgár ifjúság képviselője szólalt tel. Hangsúlyozta, hogy a bolgár fiatalok a DÍVSZ cél­jait a magukénak tekintik. A bolgár fiatalok példát és lelkesedést merítet­tek és merítenek a szovjet ifjúság har­cából. Teljes erőnkkel tiltakozunk az an­gol és amerikai imperialisták há­borús gyújtogatása ellen. — mondotta. A nagy tapssal fogadott beszéd után a cos’.aricai ifjúság ne­vében Daniio Jimenez rániulatottarra, hogy hazájában az amerikai imperia­listák akdályozzák tneg a nép és az ifjúság felemelkedését. Ift A kongresszus ezután egyhangú'le!-, kesedés közben táviratot intézett a béke híveinek állandó bizottságához, melyben bejelenti, hogy az egész világ ifjúsága egyre tevé­kenyebb részt kíván venni a bé­kéért folyó harcban. A szombati ütés ezután 18 órakor véget ért. Szombaton este a kongresz- s7us résztvevői az Operaház előadásán vettek részt. Vasárnap reggel folytat­ják a tanácskozásokat. ©a ess:! szfafássré! A földművelésügyi miniszter rende­letet adelt ki a traktorokból és trak- 'crekékkel végzendő kötelező őszi szánfásról. A rendelet szerfal a szö­vetkezetek és egyéni gazdálkodók, ha őszi szántási kötetezeitsecjüknek vonóerő hiányában nem tehetnek eleget, szeptember 5-ig szóban vagy „írásban kötelesek bejelenteni ezt a , í j 1- --1-1 , e íu községi elöljáróságnak, városokban a mii a falu dolgozoitol, hogy eset-| pdgármesternek. A ^jelentésen raj- leji csak párttagokból vagy mas|la - a néVj az mga lm nagysá­meghatarozotí korlátozás Marínigce, fekvése, a kívánt szántás mély tevődik össze. A bolsevikok, o|sége meg az. hogy a be jelen lő kö­tötte -zCi-zödésí inget1:1 na fetszántá­kommunisták ereje abban van, hogy az aktiv pártonkívüliek mil­lióit tudják pártunk köré csopor­tosítani. Nekünk bo’Sevikcknak nem lettek volna azok a sikere­ink, amelyeket ma felmutathatunk, ha nem tudtuk volna a Párt részé­re a pártonkívüli munkások és parasztok millióinak bizalmát meg nyerni. Ehhez pedig mi kell? Eh­hez az kell. hogy a párttagok ne határolják el magukat a pártonki- vüliéktől, hogy a pártemberek ne gubózzanak be párttagságukba . ..“ — figyelmeztet bennünket a szek,- tás veszélyre Sztálin elvtárs. Meg kell javítanunk a termelőszövet­kezetek termelési eredményeit is. Tűrhetetlen állapot az, hogy van olyan csoport, amely egyes ter­ményekben rosszabb eredményit, mutat fel- mint az egyéni gazdál­kodók. Minden meglévő hiba kija­vításánál döntő az. hogy a ter- melőcsonortokban jó pártszerve­zeteink legyenek, hogy érezzék a Párt állandó gondoskodását, ellen­őrzését, hogv támaszkodni tudja­nak munkájukban, minden problé­májukban a Pártra. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy az élesedő falusi osztályharc frontján keményen helyt fognak állatit. Tcrmelőszövctke-zeti moz­galmunk harcban kMelkezett, de még kíméletlenebb harcban fog megerősödni és győzedelmeskedni. í r.ára gépállomással. A bizottságnak jaz idegen vonóerővel felszántandó le rüle'ről őszi traktorszántási terveit keT készíteni és ezt szop'eanber 15-ig I meg kell küldeni a járási gazdasági felügyelőnek. A bizottság Ircktor­A falu kizsákmányolói, a kulákok minden eszközt megragadnak ar­ra, hogy a vesztüket jelentő új társadalmi rend kialakulását meg­gátolják. Megpróbálnak bejutni a termslőcsoportba és belülről rob­bantani, ha ők maguk nem is csúszhatnak be, beküldik megbí­zottjukat. Kihasználják a csopor­tok minden hibáját, felnagyítják a botlásokat, féktelen, rágalmakat szórnak rájuk. De elmennek — mint ahogy Debrecen határában tették — a gyilkosságig, vagy a gyújtogatásig is. A kulákok elke­seredett dühvei veszik tudomásul, hogy a falu dolgozói mind inkább item a bűnös, vérrel beszennyezett, más nyomorbadöntésén alapuló kapitálist úton akarnak járni, ha­nem rátérnek az egész ■ dolgozó parasztság jólétét, biztonságát, megbecsülését jelentő társas, nagy­üzemi gazdálkodásra. Építik azt az új életet, amit tavaly augusz­tusban Kecskeméten Rákosi Má­tyás elvtárs történelmi jelentőségű; beszédében meghirdetett: „Ha lel akarjuk emelni mezőgazdaságunk Színvonalát — és vele együtt dől­tulajdonosokat s szántási tervre» i'jjyelemmel -zsntási munkára köfe- lezheli, a szántóképes traktorhoz nőm íar'ozó traktorekét, vagy egyéb fel­szeretést fárgyht ideiglenes haszná- lafra igénybevehefí. A járási gazda­sági felügyeli) a traktortulajdonost a Járás terü’etén bárhol szántásra kö­telezheti, ha az őszi felszámtás elvég­zés© megkívánja, az üzemképtelen, de könnyen Uze-mképesré tehető trak­torokat és traliiforekéket a tulajdo­nosnak ki kell javíttatnia. A szánfá-i kötelezettség teljesítéséi a mezőgazdasági igazgatóság, járási gazdaság: felügyelő és a népi bizott- rág ellenőrzi, A traktor és (raktár­iké használatáért az Országos Arhi- véiat által megállapított díja) kell fizetni. gozó parasztságunk életszínvona­lát -- ehhez ugyanúgy mint az iparban a nagyüzemi termelési esz­közök, a modern gépek, traktorok, talajművelő gépek^ műtrágya, ne­mesített vetőmag, kémiai védösze- rek, stb. bőséges alkalmazása szükséges. Csak a nagyüzemi ter­melés adhat a falunak anyagi jó­létet és kultúrát: villanyt, vízveze­téket. kórházat, szülőotthont, mo­zit, könyvtárat, jó iskoláztatást, emberi életet és mindazt a szabad fejlődési lehetőséget, amelytől ma a dolgozó paraszt és gyermeke el van zárva. Mindenki tudja, hogy mindezt néhány holdas szétszórt paraszti parcellából nem lehet megtenni". Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tennelőcso- portokba • tömörült dolgozó pa­rasztság megindult efelé a szép jövő felé. Még a kezdet kezdetén tartunk, de élvezve a Szovjetunió felbecsülhetetlen baráti támogatá­sát. felhasználva harci bőséges ta­pasztalatát, Póriunk és Rákosi Má­tyás irányításával el fogjuk érni az elénk kitűzött nagy célokat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents