Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-29 / 226. szám

1940. SZEPTEMBER » NAPLÓ 8 „Csak a hazaszeretet és a becsület kényszerít bennünket66 Szent István-aknán nem várták meg u éjfélt a tervkölcsőn Jegyzéssel Máj mpMriről fénylik az akna minden ablaka a szeptemberi esté­ben. Fftntragyog a vörös csillag, égő színét irigykedve nézi a hold. Csillognak, ragyognak az ablakok, messzire hull a fény róluk. Szent István-aknán ébren vannak. A nagycsarnokban szól a rádió, az asztalok mellett bányászok. — Elvtársak, csak éjfél után le­het jegyezni! — mosolyog Borbás elvtárs a körülállókra. — Hót pedig nem várunk addig, már most akarunk. Nézze Bórbis elvtárs, mi most leszáüunk, mikor jövünk fel aztán? Mi pedig elsők akarunk lenni, tudja-e? — mondja Király elvtárs. Kladivó clrfárs mindig sólteíjeiiíí Nem is engednek a negvvennyolc- ból, megrohanják az asztalt. Alig győzi a ceruza, hogy leírja azt. a sok számot, feljegyezze a forintok százait, ezreit, amit jegyeznek a bányászelv társak. A lámpák fénye megvilágítja a Szenes ruhákat, aztán felszalad az arcokra. Büszkeséget, öntudatot ta­lál ott Nádai József vájár lép az asztalhoz. — Mennyit jegyez Nártai elvtársi Négyszáz forintot? Ötöt divtára, Ötöt t— javítja ki büsz­kén. Tekintete figyelmesen nézi, hogy rajzolódik ki a neve a fehér papfron. Jóleső örömmel veszi át az igazolást és lép el az asztaltól, hogy helyet ad­jon Kiadivó János élmunkásnak, 1.200 forintot jegyez Kiadivó elvlárs, pedig nem keTes minden hónapban ennyit. Kiadivó elvtárs már megszokta, nem is tehetne máskép: mindig túltel­jesít, a munkában, a hűségben a nép­hez és itt a kölcsön jegyzésben is. A rádió szól: „ ... a béklyó a pori«? lehull...“ Igen. Lehullott. Egy szabad nép kezdte építeni a maga országát és most újabb tettel mutatja meg, hogy magasabbra akarja emelni ezt az épü­letet. Hegpaialjnii a njagatíaknak Szabii István VII. akna vájár i« így érzi. 1.000 forintot jegyzett és elmond­hatja, hogy nem kényszerből tette. — Nem bizony, senki-sem kénysze­rítőit bennünket, csak a hazaszeretet és becsület. Az hogy az országot ne­künk senki nem fogja felépíteni, ne­künk magunknak kell azon dolgozni. Szűcs József 109.6 százalékra telje­sítette a normáját ma, Cz volt a kezdet. Azután a folytatás a 600 forin­tos jegyzés, amit büszkén mond be. Az egyik legjobb csapatvezető, akinek a csapata' mindig az elsők között van. — Megmutatjuk a ayugafiaknik, hogy a MarshaK-köfcsön nélkíií, saját lábunkon fogunk oiyatii építeni ma­gunknak, amire láthatják a szájuk it. Szocializmust akarunk építeni és fo­gunk is! — forgatja meg a jegyzésre kaooü igazolványt Szűcs elvtárs. így jönnek rendre mind. Ott álí­nak az asztalok meííctt. öté.veo terv köfe-önt jegyeznek a mecsekszabotcsi bányászok. Miért? Kérdezd csak meg! Elmond­ják: — Valamennyiünkért, magunkért Es válasznak az impprialilítáknakl Hadd érezzék, hogv akarunk cs tu­dunk boldogulni nélkülük, sőt csak nélkülük tudunk. A mi erőnket nem töri meg senki, meri a mi erőnk be fülről jön. Elsőnek a Párt jegyzett tervkölcsönt A Magyar Dolgozók Pártja Baranyanaegyei Bizottságán dől- gpzó 35 elvtárs a tervkölcsönjegy zés első napján 28.000 forint ősz- szegő tervkölcsönt jegyzett, míg a Párt pécsi Városi Bizottságán dolgozó 11 elvtárs 9.700 forintot. A Dunántúli Napló Szerkesztőségében dolgozó 23 elvtárs csz- szesen 20.600 forintnyi tervkölcsönt jegyzet1­Hatalmas lelkesedéssel indult meg munkakezdéskor valameny- nyi pécsi és baranyai Szemben is a tervkölcsör.jegyzés. A Fipigüeesígl Népfront tasyaiepi Nipt Blzoüsáiáoak felívása BARANYA MEGYE DOLGOZÓ NÉPEI „Tőfofoeí adunk, mint amennyit államunk vár tőlünk44 C'zprdán délután taggyűléseken, röpgyűléseken elhangzott a fel­t-e hfváj; »Az ötéves terv elindításához belső kölcsönre van szűk-- téjge ag Államnak. Mi nem fordulunk a külföldhöz, a mi dolgozó né­pünk salát erejéből akarja felépíteni szocialista országát. Jegyezzen minden öntudatos dolgozó erejéhez mérten ötéves tervkölcsönt" A fel­hívás hatalmas visszhangra talált az üzemekben. mivel a fiam. még kevés bért. kap, annyit jegyiünk, amennyi a havi összes keresetem- Persze ez nem végleges. A fiam lehet, hogy többet A Pécsi Fém- és Lakatoaárqgyár- iban a ropgyűlés után élénk beszél­getés indult. Megvitatták mégegy- szer a hallottakat és arra a meg­állapításra jutottak, hogy többet fognak jegyezni, mint amennyit az állam vér tőlük. — Ki adjon az államnak, ba nem mi — mondj* Ciárdosi Aíadirné prés- gépkezBlö —, mj építjük *i orszá­got, elsősorban nekünk is kell gon­dolkodnunk arról, hogy pénz is ív- gyes hozzá. • Mecseki Mátyás ehr tár? már k-i is számolta, hogy mennyi az, amit te­gyem! fos. A öa éppen most sza­badult fal a Magasépítő NV-nél, Ügyelőre kevés a kereset» és egy kis költség űp volt, azért majd meg­osztják egymás között a kölcsön­összeget­— Úgy gondoltam — mondja Me­cseki elv társ hogy ketten együtt, mm y-eu> iORÁNIA Dán vígjai ék. 0 mos a ßm Előadások 6 és B órakor. Mp a « H" jv-álH Ku-KJux-Klfljj könyör e’en B terrorját mu!a.‘.ja be g Fáklyás Savasok Szereplők: HA.NK DANIELS, VIRGINIA PATTON. Előadások 6 és B órakor. IAPOLIiO i-éiM Holnap fölé M Szereplők; Mczer, Jurriova. ** kiknek Sztálingrád sói* a Jrn- .hojrr eiloduljanak a biz- tató holnap feli. Cseh film. JjMÍ Előadások: 5, 7. 0 órakor. I Ä bérletek vanöza’ianul ér vényben vannak, korlátozás nélkül B fi akar jegyezni, mert arra számit, hogy most már egyre emelkedik a bére. A feleségemnek is Van ott­hon egy kis spórolt pénze, alig­hanem ö is aJiar majd külön je­gyezni, hogy ő se, maradjon te. Otthon■ ezt még részletesen meg­beszéljük. • A Hamerli Kesztyűgyárban Is megbeszélték már a munkások a tervkölcsönt. Hock Ferenc dresszi- rozó így mondja el a véleményét: — Nálunk mindenki tudja, hogy ez a kölcsön a munkásságnak « saját érdekeit és céljait szolgáltán Azért kell ez a kölcsön, hogy az ötéves '«rvet, amelyben megvetésül a szo­cializmus, cl fudíuk kezdeni. Ugyanígy mond fa Senke Jenő' sza­bász i*: — Nálunk ogv pi'lanaijg sem volt kétséges. a kölcsön megbeszélése után, hogy mindenki szívesen vállal­ja ezt az önkéntes áldozatot. Adunk kölcsönt a mi államunknak, hisz bő­ségesen visszakapjuk. Valamennyien ludjuk, hogy miért kell. Azért, hogy magunknak építsünk jobb jövőt, szo- cia'ilwnust Csütörtökön mindannyian igyekszünk minél előbb túljegyezni azt az összeget, amelyre velünk kap- csola'ban számííanak. De igyekszünk azért is, mert a Sörgyár népnevelői versenyre hívták a mi népnevelőm - lset. Éhben a versenyben sem aka­runk lemaradni! • A Zsolnay-gyárban a taggyűlés után csoportok alakultak és élénk bepsálgetós közben vitatták meg a tervkölcsönt. — Azért a sok jóért — mondta Bnthori Géza ifjúmunkás a szárító­ból — amit a népi demokrácia már a hároméves tervben acloit nekünk, igazán nőm nevezhető áldozatnak az, amit jnost kér tőlünk. Es még kevésbbé sok, ha. azt nézzük, hogy az ötéves terv ezt kamatostul visz- szatéríti nekünk. — Mi nem. csak annyit akarunk adni, amennyit az állam kér tő­lünk. hanem túl is akarjuk ieoverni a, várt Uölcsönösszégc* — határoz­ták el Garamvölaul, Gallai, Mónin- acr és Lovas ifjúmunkások egy­hangúan a beszélgetés után. A Bőrgyárban Gulyás József szel­lemi. piunjcás így .beszél: — kft mérlegeltük azt, hogy mit adott 'nekünk a hároméves terv és mit adtunk mi a hároméves tervnek? Rájöttünk, hegy a hároméves tervben) csak kaptunk, de nem ad unk. Most az ötéves tervért kezde'.ben adni aka­runk, azért, hogy az ötéves terv még többe! adhasson számunkra. — Csík az tekíuhcti a tervkölcsönt tehernek — mondta Kru’.Ier József, a Bőrgyár készárurahtárából —, aki nem szereti eléggé népét, hazáját és nem akarja a békés, boldog jövőt. így beszéltek üzemeink dolgozói , a rfípgyü/ések után az ötéves térpkölpsönről. Lelkesen vállalják a kofesdnjegyzést az ötéves tervért, a szocializmusért, önmagukért. Népköztársaságunk kormánya felhívással fordult hazánk dolgo­zóihoz, hogy a jómódú és boldog országot megteremtő ötéves terv érdekében tervkölcsönt jegyezze­nek. Mi, Baranya megye munkás- osztályának, dolgozó parasztságá­nak, haladó értelmiségének, asszo­nyainak, jfjainak, dolgozó kisem­bereinek vezetői lelkesen csatla­kozunk a kormány felhívásához. Biztosak vagyunk abban, hogy a megye minden egyes dolgozója úgy tekint az ötéves tervkölcsönrc, mint saját boldogulásának, család­ja jövőjének, hazája felvirágzásá­nak biztosítékára. A tervkölcsőn gyors lejegyzését csattanós válasz­nak szánjuk a leleplezett, hitvány kémbanda és imperialista gazdáik aljas összeesküvésére. Szavaknál beszédesebb tettekkel bizonyítjuk be. hogy megvedjük a dolgozók szabadságát, hazánk függetlensé­gét és népünk békéjét! A bányászok, munkások tudják, hogy a tervkölcsőn lejegyzésével megszilárdítják a munkásosztály uralmát, az ötéves terv végrehaj­tásával hatalmassá fejlesztik ipa­runkat és szakadatlanul emelik életszínvonalukat; A dolgozó parasztság a tervköl- csön lejegyzésével hathatósan já­rni hozzá a mezőgazdaság korsze­rűvé tételéhez, gépesítéséhez, a fa­lu kulturális felemelkedéséhez, a dolgozó parasztság emberhez méltó életéhez. A haladó értelntiség látja, hogy a tervkölcsőn lejegyzése újabb jó alkalom a dolgozó néppel való összaforrásának megerősítésére, tudja, hogy a 47 milliárd forintot beruházó ötéves terv a szakembe­rek tömegének megbecsülését, anyagi boldogulását biztosítja. Az asszonyok a tervkölcsőn le­jegyzésével az ötéves terv békés, építő célját üdvözlik, mert felisme­rik a szoros összefüggést a ierv- köicsön és a béke megvédése kö­zött. Az ifjúság tudja, hogy az ötéves terv soha mem látóik fejlődéiül virágzó jövőt nyit elölte, amikor mindenki tehetségének megfelelő munkakörben megtalálja boldogu­lását. A dolgozó kisemberek a tervköL csönnel hűségüket fejezik ki a Népköztársaság iránt, amely bizto­sítja megélhetésüket s megóvta ha­zánkat az idegen hódítók gyarmati elnyomásától, a véres fasiszta dik­tatúrától. Baranya megye dolgozó né­pének különösen érdeke az öt­éves tervkölcsőn gyors és mara­déktalan lejegyzése. A mi me­gyénk az országos átlagon felül részesedik az ötéves terv hatal­mas • beruházásaiból. Itt épül fel az egész megye arculatát megvál­toztató, a baranyai dolgozók bol­dogulását óriás léptekkel előre­vivő mohácsi kombinát. A terv- kölcsön lejegyzésében ezért Bara­nya megye dolgozó népe példát akar mutatni az egész ország felé! A tervkölcsönjegyzéssel haza- fiúi kötelességünket teljesítjük. Tesszük ezt annál is inkább, mert a lejegyzett összeg nemcsak az ötéves terv hatalmas bezuhá- zásaival, az emelkedő életszínvo­nallal térül vissza bőségesen, de maga a tervkölcsőn is jó befek­tetés, amit öt év alatt mindenki maradéktalanul visszakap, sőt köz­ben a lejegyzett összeg egyrészt nyeremény formájában megsok­szorozódik, másrészt öt százalék­kal kamatozik. Lelkesen csatlakozunk a kor­mány felhívásához és felszólítjuk, megyénk pártjai, a Magyar Dol­gozók Pártja, a Független Kis­gazdapárt, a Nemzeti Paraszt Párt tagjait és n szakszervezetek, a DÉFOSZ, MNDSZ, MINSZ, KIOSZ, KLSOSZ és a többi tö­megszervezet tagjait, a Független­ségi Népfront községi Né-pl Bi­zottságait, a megye minden ál­lampolgárát, hogy becsülettel tel­jesítse ‘ hazafias kötelességét. Áll­junk ki egy emberként a terv- kölcsön lejegyzésével Népköztár­saságunk kormányai népünk bölcs vezére, Rákosi Mátyás mellé! Baranya megye minden dolgo­zója jegyezzen ö tévés tervköl­csönt a boldog, erős, Magyarországért 1 A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT BARANYA MEGYEI NÉPI BIZOTTSÁGA független Szikra Sándor a Magyar Dolgozók Pártja nevében dr. Hídvégi Tivadar a Független: Kisgazdapárt nevében Győri Antal a Nemzeti Parasztpárt. nevében Czctf József a Szakszervezetek nevében Soós Jenő a DÉFOSZ nevében Redő Pálné az MNDSZ nevében Rácz Tamás a MINSZ nevében A MOHÁCSI JÁRÁS VEZET « me&őgassdaságii munkákban A baräuyatnegyei operativ bizott­ság szerdai ütésén az őszi szántási- vetési munkaiatok állásával íopjíalko zett. Az operativ bizottság megálla­pította, hogy a szántási munkák tel­jesítésében a mohácsi járás vezet az ütemterv 108 százaiékor- teljesítésével. Utána a hegyháti és szentlőrinci já­rás következnek. A járások között legutolsó a megyében a pécsi járás. A megye községei közül Babarc teljesítette legjobban s/án!:'«í kötele­zettségét, ahol az, ütemtervben előirányzott terü­let 339 százalékéi szántották Jel a dolgozó parasztok. szántásban a második Górica az ütemterv 312 százalékos tefjoiltieA- veí. Harmadik L:ptód 137, negyedik L aposszekcső és Szilágy 120—120 százalékos icíje-Üé^sef. Az operatív bizottság megállapllnt- ta azonban, hogy nem minden község dolgozó parasztsága végzi ilyen lelke sen az őszi -zintái-i munkákat. Van­nak községek, amelyek lakossága a kulákok uszályéba kerülve ha- lognjja a szánfás-vélŐM munkála­tok elvégzését Ezeknek a községeknek dolgozó parasztsága felül a kulákok ijeszt gctéséoek, hogy „porba" nem le hot vetni és nem gondolja meg, hogv a ké-ői vetés sokkal nagyobb károkai okozhat, minlha porba vet. Ugyanak­kor most megmutatkozik a tarlólián­tás előnye is. Azok a gazdák, akik tarlójukat idejében és lelkiismerete­sen megszántották, most fudnok vcföszánfásf végezni és vetni, minden nehézség nélkül, mert á farfóhántás következtében nem szárad ki a földjük és a vető­szántással porhnyó'an omlik isrét. A megyében szántás tekintetében Pap rád, Sz-ebény, Görcsöny, Erdösmccs- ke ós Szaporcn községek erősen le maradtak. Rozsvctc-sben: etsfí n mohácsi já­rás, második a hegyháti, harmadik a sik­lósi járás, negyedik n villányi, ötödik a péa-i. hitod'k a pécsváradi, utolsó a szentíörinci. járás. Árpavetésben: első a mohácsi, má­sodik a hegyháti, harmadik a siklósi járás, íz utolsó, a pécsváradi járás. Repe(-vetésben ugyancsak n fonti há­rom járás jár nz élen. Az utolsó eb­ben is hasonlóan a rozsveléshez, a szenllőrinei járás. A bfborherénél hasonló :i helyzet, Szöszösbükkönvbcn a mohácsi, pécsi és a hegyháti járás járnak elöl. Pan­non bükkönyben pedig a villányi járás vezet. A megye egész területén folyik a kukorica és a napraforgó betakarítása. Kukorica törésben és szárvágásban első a hegyháti járás, mtg s naprnforcó betakarítási munkálatai a siklósi já­rájiban mennek leggyorsabban Az őszi szántás-vetési inuakálatoV- nál máris jelentkeznek a kulákok első szabotázsai. Píesovszky Mihály 26 hol­das tekeresi kulák arra való hivatko­zással, hogy c.sak egy lova van megtagadta a szántási és vetési munkálatok elvégzését, viszont traktorral dolgoztatni nem vólt hajlandó. Szabolálás miatt a rendőrség őrizetbe, vette. A dolgozó parasztság yersegyécal párhuzamosan folyik a gépállomások dolgozóinak versenye is. A gépállomá­sok közötti verseny eddigi áilláí-a .sze­rint első helyen a piprádt gépállo­más áll. Mijsodik a kishnrsányi, harmadik po­rtig a pécsváradi gépállomás. Végül a megyei operatív bizottság felhívja a megye dolgozó parasztjai* az őszi szántási-vetési munkák határ­idejének pontos betartására. Különö­sen fontos most, az őszi árpa és • rozs vetése. A dolgozó parasztságnak azokban a községekben, ahol az ütem­tervhez képest lemaradás mutatkozik, minden erejével neki kell látnia a ve'ési munkí'atokboz. és b* kell hoznia n lemaradást. Azoknak a községeknek pedig, sím- Ivek nincsenek lemaradva, tovább kell folytaIniok lcmlSMes munkájukat, a* őszi mezőgazdasági terv, az ötéves Irr» első részletterve sikeres megvalósítá­sáért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents