Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-27 / 224. szám

SZEPTEMBER 2?

m & p l o

„MÉM LEHET OLYAN ÁLDOZAT,

amit ne vállalnék örömmel..."

Varga Lajos elvtárs elmondja, Äogy mii kapott eddig a népi demokráciától

itaggelizés közben kitekint az ablakon. A napfényben bíborfeihők szállnak a Kokszmű és a villamos centra ló kéményéből, a hálófülke ablakából pedig a Mecsekoldal hűvös zöldje örvendezteti. Munkába- induláskor visszatekint a házra. A ragyogó ablakok mögül felesége mosolya int búcsút. Olyan szép mindez Olyan megnyugtató az egymást követő napok biztonságos érzete.

Mindez százszorosán értékesebb lett; Varga Lajos elvtárs MF.SZ- HABT asztalos szemében, amikor meghallotta, milyen

pokoli tervet szőttek

Rajk és bandája a dolgozó nép

ellen.

— ügy éreztem, mintha egyenesen ellenem és a. családom ellen törtek volna. Szinte hallottam a puska ropogását és a munkástár- saim halálkiáltását -- és Varga elv- társ vegigslm.il a homlokán, mintha rossz álmot akarna elűzni.

— Ha ezek a bitangok kerültek volna, felül csak néhány napra is, nem lett volna irgalom számunkra, akik szeretjük Pártunkat és hűségesek vagyunk népünkhöz. Elveszett volna minden, amit Pártunk es a Szovjetunió segítségével kiharcoltunk. Visszajött volna a múlt, minden kegyetlenségével és megaláztatásával. Jöttek volna újra a munkanélküliség keserves napjai. Reménytelen vándorlás a kenyérért az ország egyik végéből a másikig.

_ Nem, ne is beszéljünk róla!

In

kább arról beszéljünk — mondja Varga elvtárs, hogy mi az, amit nekem szóméi y esen keltett volna védelmeznem- Mi az, amit én a népi demokráciától kaptam.

Varga ehrtái* itt elsősorban említi azt, amit igen kevesen említenek és éreznek át úgy mint — Varga elvtárs.'

— Itt van elsősorban r biztos kenyér. Van-e szebb érzés annál, hogy nyugodtan mehetek munkába? Ma is, holnap is. Tudva biztosan, hogy nem adják ki a munkakönyvemet, nem lódítanak az utcára. Aztán itt van a házam, amibe egy éve lakom.

A demokrácia építette nekem

ott Meszesen- A magaméban lakom.

Senki sem mondhatja fél a lakást, ha a gyerekek lármáznak.. Még fürdőszobánk is van.

Lajosként VIII. általánosba jár. Az iskolában kap mindennap finom ebédet, és ebédszünet után tanárok készítik elő a másnapi leckére. Azelőtt csak burxsujok engedhették meg magúknak, hogy gyerekükkel instruktor foglalkozzon. Most meg tanárak fog'atkoznafe velük — ingyen, hogy könnyebben tanulhassanak. Jó! is tanul a gyerek! mert tudja, hogy miért tanul. Építészmérnök akar lenni ...

— Érdemes volt küzdeni,, érdemes volt dolgozni és érdemes volt hinni a Pártunkban — mondja Varga elvtárs • zengő hangon. —Pedig tudjuk jó!, hogy ez még csak a kezdet. Jóformán még el sem indultunk. Csak az ötéves tervben kezdődik meg igazi felemefcedésiink.

— Persze tudom, hogy

azt sem adják ingyen.

Keményen megdolgoztunk a hároméves terv minden vívmányáért. Mindenki emlékszik azokra a napokra, amikor korgó gyomorral mentünk ki a munkára. Ma már ezen túl vagyunk. Rendíthetetlen hittel és bizalommal nézhetünk a jövőbe. Pártunk mutatja az utat és mellettünk All a Szovjetunió.

— Ha a véres polgárháborúban rettentő nélkülözések közepette har colö görög munkástestvéreink látnák ezt a mi életünket és azt az 3 éves terv által Ígért fölemelkedést, csak azt mondhatnák, amit én is mondok: semmi áldozat sem lehet sok és dolgozó társaimmal vállalunk is • mindent azért, amit népi demokráciánktól, kaptunk és amit a szocialista jövő tartogat számvr’kra.

Seprőn sop nyerte el a SZtíVOSZ vlitezásziajit

Soproni jelente- szerint vasárnap défútán szövetkezeti nagygyűlés volt Kapuvirott. abból az alkatom» 61, "hogy a SZÖVOSZ vándarzászíajáf Sopron megye nyerte el a szövetkezeti tagtoborzáson elért kiváló eredményeiért. Feh ér Mihály, a SZ8YOSZ oktatási‘főosztályának vezetője a több mint ötezer főnyi hallgatóság elölt kimutatta, hogy ;t termetöcsoportok országos átlagban közel kétszereséi termelik annak, mint az egyénileg gaz dálkodö parasztok. Ez a tény mutatja, hogy — amint jzt a magyar nép bölcs vezére, Rákosi Mátyás kecskémét; beszédében megállapította — a szőVetkezés útja ex a helyes át. amely felemelkedéshez vezeti a falu dolgozó népét.

A BANYAMESTER

0«w*n ülnek az asztal körül.

ÍM Egyik-másik az asztal szélén, kinek hova jutott hely. Hét ember. Mosonyi Sándor bányamester és a reggeles aknászok. így láttuk meg először Mosonyi Sándort. így is hagytuk ott munkában, az aknászok között, hogy megkeressük szálakat; hogy vájárok, csapat vezetők, aknászok és üzemvezető mondják el, milyen műszaki vezető Jlfo- sonyi elvtárs.

A Farkas-brigádnál }(£ ismerik. Gyakran jár jeléjük, úgy érzik, mintha különös gondja lenne <t brigádja. Pedig nehéz fejtést adott nekik. De ebben van elismerés is Mármint az, ahogy Mosonyi elvtárs mondja: a „legkeményebb fiúkat a legkeményebb helyre.” De beszéljen róla Farkas Ferenc III, a legjobb brigád vezetője.

— Hát én rosszat semmit nem. mondhatok a Mosonyi efortársra. Csalt jót — mondja egy kicsit mentegetőzve.

— Kern is kell rosszat, csak ka

ven — oszlatom rí a. kételyeit. — Szívesen hallgatunk jót is.

— Szóval, hogy jó szakember az biztos — mosolyog felbátorodva Farkas elvtárs. — Olyan beosztása van a munkában, amilyet — pedig most végiglátogattam a telepeket,

sehol se láttam.

Mosolyogva, mintha valami huncutságot mondana, úgy folytatja:

— A Mosonyinak mindig van két- három biztos fejtése tartalékra. Ha valahol tűz van, elgátoljuk, aztán kész. Nem akad meg a termelés

sem. Másnap reggel már új fejtésben. dolgozunk.

A képhez még egy-két ceruzavonást kapunk. Mosonyi elvtársról úgy tudják, hogy „ahol lehet segít”, úgy ismerik, hogy ,,mindig jókedvű”. A magatartása úgy különben?

_ Mosonyinak mindig van kéto.

z fúr — így mondja Farkas Ferenc III.

Körvonalak vannak Mosonyi elvtársról. De nekünk kép kell róla. Eleihű kép.

_Elmondhatok róla minden roszsz

at? — nevet ránk Szokola Ferenc. _Mindjárt az elején kezdem.

Ez a legnagyobb „hibája”. Nagyon tud bánni az emberekkel. Megbeszél velük mindent. Ha egyik nap fennakadás van, másnap behívja a csapatvezetőket. „Elvtársak, mit csinálhatnánk?... Nézzétek, te kiadsz öttel,... te tízzel többek Te Farkas tizenöttel, mert nálatok jobb a fejtés.” így beszél velük. És tényleg meg is szorítják a munkatársak, másnapra megvan a hiányzó meny- nyiség.

De példán! nagyon szigorú embernek ís ismerik. í> mégis szeretik. Hogv miért? Tudják, hogy ez a szigorúság nem a hajcsáré, nem ba- sáxlwdds, hanem a jó munkafegyelmet teremti meg, aminek nagy része van abban, hogy Pécsbányán sok szép eredményt tudnak felmutatni.

Ss Szokoö ehrtdn towfbb beszél róla.

— Ahol pfJ&wtatnyüng nem jutunk előre, tőle mindig megkapjuk a megjelelő tanácsokat. — Kicsit mintha titkot súgna, úgy mondja:

— Rugalmas ember... ahol mások órákig gondolkoznak, ott S tíz pere eJc.it megvan a megoldással. És meg Is meri csinálni. Nem rágódik órákig semmiségeken.

Átmegyünk a szobán, ahol Mo- sonyl bányamesterék tanácskoznak. Még mindig. Egész András-akna problémái tzSba jönnek. Jókora füstben ülnek, redutunkra szinte érthetetlen „tolvaj nyelven” beszélnek. Ha úgy leírnám, mit sem értene belőle legtöbbünk. De Ok na- , gyem értik. Olyanok így, mint <if tegkomolf/abb hadtanács. J

Lugosi György üzemvezető mér~\ nőkkel beszélgetünk Mosonyi efv - társról. Uj vonást kép újra a raj: niajdnem kész, már meg van a „ki fejezőre”.

— Mosonyi munkatárs nagyszer szervező a munka terén. Előre!át t És azzal, hogy alkalmazkodik a tér hes, emberekhez, tudja elérni a }

eredményt.

És mit mond végül Mosonyi Sán dór magáról? Beszél az életérő arról, hogy már a nagyapja is bá nyász volt, arról. hogy ez élete • felszabadulásig olyan keserves voli mint a többi bányászé.

__A munkáért dicséret sose ju

to

lt. Csak hajsza volt. Miért? Azért hogy az a pár csirkefogó jól éljer a népet meg nyúzták.

— Most? Mindenhol mi vagyunk munkások. És tudjak, hogy miér dől gazunk.-1 Nemcsak forintokért, ha nem egy új rend, a mi rendünk ki alakításáért, megszilárdításáért.

Beszél az újításról, a széngyalu ról, amit senki sem akart ki pró hálni, ö vállalta. Kinevette az egér. telep. De megmutatja, hogy sikerülni fog. Belgiumi mintára készüli ha kicsit átalakítják, itt is ttagi megtakarítást hozna az aknának.

— Szóval nekünk —• Így mondjt Mosonyi elvtárs.

A szúztizenkihmces szobában Tár mi Ferenccel és Szabó József titká elvtársakkal beszélünk. Ujattudunl

NEM VETÜNK KONKOLYT

A máíomi DÉFOSZ asszonyvezetői példásan megszervezték a vetőmagtisztítást

Mintha vásár, vagy legalább is piac volna a községháza környékén, olyan nagy állandóan a sürgésforgás.. Vagy pedig, mintha itt volna a szövetkezet terménybevé !tó helye és benne volnánk a begyűjtési ., kampány .. közepében, annyi kocsi jön-megy állandóan gabonával telt zsákokkal. Azonban .ha jól megfigyeljük.' rögtön meglátjuk a különbséget, hisz innen visszafelé is tele zsákokkal mennek el a kocsik.

Nem is iérménylaadás folyik itt, túl van azon már a malomi dolgozó parasztok legnagyobb része.

A községháza

tanácstermében gépek, gabona zsákok és dolgozó parasztok. A gépek ga- bonatisztitásra szolgáló triörök, a gabona zsákok b an részben már tisztított, részben pedig még tisztítat- lan vetőmag.

— Ugyanis a szövetkezetnek nincsen szelektora — magyarázza meg a helyzetet Lukács Lajosné, a má- Ipmi DÉFOSZ elnöke. — Tavaly, ha egy dolgozó paraszt tisztítani akarta a vetőmagját, akkor vagy hetekig várnia kellett, míg a község tulajdonában levő kis. triör elérkezett hozzá. vagy pedig a kólákhoz kellett mennie könyörögni, hogy két-három napi gyalogmunkáért nagyhegyesen kölcsönadja a trlörjét. A harmadik lehetőség, amit sajnos tavaly még nagyon sokan voltak kénytelenek választani, az, hogy tisrtítatlnn gabonát vetettek el a földbe.

— Ez volt az, amit mindenképpen meg akartunk akodályozni — vészi át a szót özv. Zsebe Istvánná, a DÉFOSZ munkávtagozatának vezetője.

István, aki most lett kész a .tisztítással. Két mázsa búzáról, egy mázsa' roezról és egy mázsa árpáról állítja. ki neki a cédulát Lukácsra?..

— Bezzeg örültünk mi énnek a megoldásnak — folytatja tovább Erős István —. Tavaly például én is kénytelen voltam tisztitntlan magot elvetni, mert a" községi triör • nem érkezett el hozzánk- idejében, almiakhoz pedig néni akartam elmenni.

Erős István helyét Földi Lajos 0 és féiholdas gazda foglalja el a triörnél. Szép, nagyszámú búzát önt !>ele, aztán tempós mozdulatokkal kezeli forgatni. Két tekhőbe folyik a búza. 'Áz egyikbe szép, tiszta, egészséges szemek, a másikba a szemét, a konkoly, az apadt, . vagy törött szemek.

' ~j j napokat »esztoltcm eV a I aVRÍV j teenagyobb men ka ide- ----------------jén — mondja — m?C

A két asszony

tneg Mosoni/ i elv társról. És itt megtörik a. vonal, a kép, amit eddig róla alkottunk.

Mosonyi elvtárs nem tart elég szoros kapcsolatot a Párttal, a párt- szervezet vezetőivel. Elvégzi a munkáját jól, az igaz.

Mit te mondott Rákosi rívtárs?

„A jó púrtm.nuka próbaköve a termelés. Nem lehet jó pártmunkás az, aki rosszul termel.”

De ea fordítva is iß. Lehet-e jó munkát végezni úgy, hogy nem fonódunk össze szorosan a Párttal

> ha azokkal, okik a Pártot képviselik, nem dolgozunk teljes összhangban együtt? Nem lehet. így a jó eredménynek nincs meg a célja, nincs tartalma, nincs meg az értelme. . Es ezen keß gondolkoznia Mosonpí elv társnak, akiről munka- társai elismerik, hogy egyike a legjobb műszaki vezetőknek. De mi azt

a fiS? SiÄ | aTTho^ne tehessen

a legjobb kemmunu, tártnak.. [ ettenőrfzni, hogy milyen gabonát vet

Lorenz Márta el, — atiA bele a beszélgetésbe Erős

szavaiból aztán kibontakozik, hogyan oldották meg Mólomban, hogy minden gazda idejében szelek t orozd ásson és egynek se kelljen magát ki- ezolgáltatrü a kulák kénye-keevére. A községben levő öt triőrt összeszedték, (a gazdáknak a hivatalos díjat térítik értük) As beállították a községháza tanácstermibe. Ide jönnek most már majd egy hete a máíomi dolgozó parasztok, és anélkül, hogy bárkinek te meg kellene atázkodniok, ugyancsak hivatalosan megállapított használati díj fejében megtisztítják vetőmagjukat.

— így aztán azt te ellenőrizni tudjuk, hogy kltisztitja-e minden gazda a vetőmagját — mondja Zsebe Istvánná. — Ugyanis Itt mindenkit feljegyzünk és akt nem volt itt, vagy pedig valamely szomszédos szövetkezettől, vagy a gépállomástól írást hozni nem tud, arról tudjuk, hogy még nem tisztította ki vetőmagját.

— Minden dolgozó paraszt őrült ennék a megoldásnak, egyedül Kelen fi Ferenc kuIáknak nem tetszett

veszi át ismét a szót Lukácsné. ö nem akarja forgatni a triőrt. Azt mondta, 6 majd hazaviszi a gabonát és otthon tisztit

vártam a községi triörre. Nem mentem ki s földre, mert mindennap azt mondták,, hogy ma már hozzám kerül. Most meg eljöttem, lerakodtam és mindjárt neki is foghattam a íteztitósnak. Az egész meg van oldva egy pár órává’ és egy pár forinttal és biztos leszek benne, hogy nem velők szemetet.

A szomszédos triőrt Gyón,is József forgatja,. Jókedvű fü-lyftrészése csak köreiről hallható, egyébként elvre* * gépek zajában.

— Én próbáltam tswly kérni r Jörtiákoktól triőrt — mondja, de nem ad iák ide. A , kőzéppnravrtókéra és a községére annyi volt a jelentkező, hogy nem került rám sor. Nem marni haltam el a vetéssel, mert abból még nagyobb baj származott volna, mit tehettem mis, elvetettem tiszti- tctianul.

Moot vígan fütvörőszre forgatja #

triőrt, mellette meg Óvári István 14 holdas Jfőzépparaszt dolgozik szorgalmasan. Halad is a munka és egyszeresük azon veszik észre magokat, hogv nz utolsó szem is kihullott s .trióiból. Akkorára már ott ill is következő gazda. Mert jönnek, egyr* jönnék a gabonászsákokat, hisz Mólomban minden dolgozó paraszt tudja, ózzál hogy tisztított gabonát rét nemcsak st országnak, a dolgozók állatnának, hu- nem saját magának jólétét boldogulását segíti cló.

fi fermsíőszöveftezeíi esspsrM nsgysieríí eredményei a Vásárán

Az őszi Vásáron a témtelőszővri kezetek kiáülííáeán ö’.Ie'.e»» csoporto. »flott, képekileel illusztrált adaltA, ü. állít ott «enndoyek mtfT.jik be: nttfc nyújtót; a szövetkezés a doflgozó' p®- nasjjt®ágwikinak. A 5-á‘oga'ök mege sori ál; ók a -nagyszerű eredrnényejíeh a kocslkeréíc nagyságú tököt, » rended, né] háromszor nagyobb papríkáll, M- hű'tían, féreigirnentes almát, körtét, « kkünő rrmgyar Tfest.

Méndesméi mrtpgyőzfW)ek inon!*« aziók az adatok, amelreJcbőt kitűnik, meimtyivel jobb eredményt érték eí * termteöesoporiok, miut m egyéni gazdálkodók. Csuk néhány példa: A páhö a kiszombori íermelöcsoporiswk 18. az ogyérri gazdáfkcdólmak 10, r, tót korraVrti termelőcsoportnrik 19, #r egyéni ps.rdí?kodökmk II m&nst ter, m«‘.t hoW®dként,

TAMEL TARYA A BÉKÉÉRT KÜZD

A mát ér operán a „Bertsevik" kel.

házban 3ct&orkoiorét, feléjén a 130 éve» Kadis' Aikhba végig1 jár ín • főfeíeácet és meryriwigiföta irályén eredménnyel dolgoztuk * „gyerekek“. Temet lárvához érve nteg&t, majd fefcoíeszen::

— Te gyerek, te jó/ doí-gortál. 130 evés. vagyok, a tógvéuebb a faluban, de ekkora tengeriíermést még éie- •temben rém • Iá! iám — mondta nioso. iyogva.

A. „sj-errir akit Kadlr megdicsért. Tamd Tarr*, 65 éves rcét.

Kissé furcsán ban-gzort, hogy gyereknek szóífiotia, de a fokiban inár min deák.) megszokta, .hogy Ka dir szemében csak gyerek,

A dicsére: jogos volt. Tömet e»o por3ja fmeg*érdemche. 'Hektó rockén: 225 mázsa kukoricát "erme't z főid ’ ez vHágreftord!

Tamel T&rvu étekében sói minden! íátpr, iferpasatatt. 45 éves koráig éllé a szegén y paca sz !o& éledt, Gsi faéké. vei Mítaotla íöicecs.kéjét és iegeíief- > állatait. Mis nem b érdekelte. — Gor.d6l.rai rent balad’ak Mi faluja, t:i abhiziai Mokva határán.

1929-bon ebben a faluban is meg alakúit' a kolhoz & egyszeri bet) minden megváltozol:. Tamel totRaroran meg. tr'ele, mi: jelent a szegényparasz- tolcnaik a közős • gazdálkodás. Belépt)!: a kolhozba és 'társai ő: vifoszfollá.r

cne^ eftsf&Sné. ígi* íri, de «» ft«n

vrí.: olyan eigyuzerű, ki* iwf rrí?. Tűinél Terra még a revét sem tudf.a leírni, j»R(% egy fcoCwwcin-címek . sok iratot k*C aláírnia, tolt. trirete:* mást, 45 éves Itcorálsab megtantitt Irni.of- iraimí. Araöcor sníicrrri tevtergázost, íxj'dogan kiáltott- fri:

— Úgy érzwtn, liogy most Sántám

estik meg a vffágott A „Boásevík“ kei Ind raópen, fejSűdöttt, a pcirasz:o!c gazdagod'.sík, míg egyezer cmk ebibe a derű*, boldog ételbe beteszáT'.i Hitler gyaláásios támadása. A kolhoz fiatal léríitagjai elmen fok k.rixxänak. Tarn« Tarva már öreg embernek ez.ímí'oi't, nem -kelteti > fegyvert fognia, de nőm

maradt otthon.

• •

(JuKént «Imént hsrealnl

a Grúzia feíé veszedelmese», kőzetei.

dő elJensög el-te. Évelőig harcot* a fronton, hatvanéves (korában belépeti a Pártba, s a háború diódáim«« befe- jterése után vissza;ért falujába. Mái nemeseit • kolhoz elnök volt, hanem át. verte a • falusi pártszervezet titkári teendőit is. Elragad:e a rersenyláz, aölety elfpeía. a Isizájukat újjá'é-pí'ó szovjet embereket. Egyizbm Gyiláva, a járási pírtjtMkár így szóit hozzá:

— A szomszéd járásban Tamoí Tarva 170 mázsás fengeritermést ért cl hektáronként, a Szocialista Munka Hőse lőtt. Nézd, téged is Tarnet Tár vának hívnak, tói dolgozol, m ért ne

Maid t* fo ma «rrdméayi

ni? Gondofkorg ezen. Ha k-etl, hát segítünk.

Tarnet Tarra harauRwnrt jfcndol'

kod.ni kezdett, de aesnsokáig. Tana* íásba fogott. SzaJckönyTt“k*t olvasott, az agronómumsal tárgyalt, papír és ceruzával a kezében «zAmotta, hogyan lehetne egy hektáron 50.000 tengerit ültetni r miként lehetne mindegyikről legalább két csövet törni. Idáig fejlődött Tameí Tarra, hogy tudományos alapon látott « munkához. Kiszámította, hogyan kell vetni, • végül elhatározta, hogy háromszor felszántja a, földet. Először januárba®, másodszor februárban és h«Knadszor vetés elölt. S így született meg a nagy sikers a 225 mázsás világrekord tér més.

Tarnet Tarra nagyon örült az eredménynek, do elhatározta, hogy megdönti saját rekordját és jövöre 250 mázsás termétt takarít be.

f7 alamitwwp egyszerű paramtí

vottírm, art »cm indtara mi történik a

falna túl — mondotta a kolhoz-értekezleten, ahol -a 250 mártás termés ígéretét, tette. — Ma. már tudom mi a politika és politizálok. Tudom mi történik nálunk az országban és mi történik nyugalom S tudom azt is. hogy a nyugatiak háboriVra készülnek &;■ a mi népünk védi -a békét. Én munkámmal akarok beállni a békét védő milliók seregébe.