Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-25 / 223. szám

a népbíróság ítélete.­! Bajk, Szöuli, Szalai halál, ­Brankov, Justus életfogytigianS, OgnyenovBcs kSS&na éwi f&gyhúx FéSMv és Eorondf ügY®* katonai bírósághoz tették át Elhangzott az ítélet Raji: és bitang bandája felett. Millióit figyelnie for­dult a tárgyalóterem, a bírói emel­vény felé. Vájjon elégtételt /(«?«« dóin ózó nép, amely ellen összeesküd- tek? Levelek, táviratok és határoza­tok százezrei követelték a legkemé­nyebb büntetést a kémeivé, ánüók- M és gyilkosokra. Es most, amikor m ítélet elhangzott, a feszültség után mély sóhajtás hagyja el milliók aj­kát, Elégtételt kaptunk! Elégtételt kapott a dolgozó nép, amely ezeréin rabság után olyan áldozatos szere­tettel csüng szabadságán és rendithe- 2 ktlen elszántsággal építi a maga m>oldog, szocialista országát. 1 A Nénbíróság igazságos ítéletében 8 nép ökle sújtott le az imperialis­ták hitvány eszközeire, szétzúzta éket mielőtt, még pokoli terved: 'megvalósításához foghattak volna. A győzelem és a megnyugvás érzésévé! hgadja népünk ezt az ítéletet he­lyen ez az Ítélet, elrettentő figyel- mez tét és mindenki számára: aki dol­gozó népünk malma ellen tör, azt. *söpörjük utunkbö C szétzúzzuk vlávaló terveit. A hazaárvlókra ha­lál várt . , ­Az Ítélet kioltja a főcinkosok éle­iét és' örökre becsukja a tfrtön- ajtót más cinkosok után. A nép íté­leté azt a sorsot juuaua nennt, amit bőségesen kiérdemeltek. De az ítéletben rejlő figyelmeztetés szól azoknak is, akiket a magyar nép le­sújtó' ökle nem érhet el. Szól azok­nak is, akik ezeken a hitvány esz­közökön keresztül törtek népünk békéjére és boldogságára. Tudjálí meg a Wall-Street urai, a világot la igázni akaró kapitalizmus képviselői és szennyes európai bérencei, hogy szabad országunk békéje és Szo­cialista vívmányai nem könnyen megszerezhető árucikkek. Ha az íté­let nem is sújthatott le rájuk, de megsemmisítette terveiket és pőrére vetkőztetve, egész aljasságukban mutatja meg őket a világnak. És az ítéletben lássált meg azt a jövőt is, ami rájuk vár, mert a gyilkosok, az árulók felett elöbb-utóbb minden nép ítélni fog! A magyar nép válaszolt. De as ítéletet követi a mindennapos válasz a termelés frontján. Az áldozatkész, öntudatos munka, a forró ragaszko­dás ahhoz, amit ’ az összeesküvők meg akartak semmisíteni: a Népköz­társasághoz, a dolgozó nép uralmá­hoz, a három és ötéves tervhez, sza­badságunkhoz, békénkhöz, Pártánk- hoz. A Mfl^ar Nép!»»«társaság nevében! A tvépibíróeás kü’.ön'anácsa síomba- Sto hirdeti ««etet Raft László én ööárrsai bűnügyében. A különtanács tag­jai- dr, Jankó Péter tanácselnök veze. lesével háromnegyed 10 órakor vonií tek 1» a terembe. A vádlottak és a ha liga óság feláÜnaK helyükről. ELnök: Kifogom hirdetni a népbtró- •ág külóntanácsápak Raft László és társai ellen indított bűnügyben hozott teleiét. „A Magyar Népköztársaság névé. ben! A budapesti népbíróságnak az 1946. évi VII. t.-c. 11- §-&naj« rendel­kezéséhez képest alakult külön tan ácsa íz 1919 szép ember 16, 17, 19, 20, 21. ás 22. napján arlott nyilvános foiár- ttyaiás alapján Rajk Látszló és rw bűnügyében megliozta a következő ÍTÉLETET: A Népbíróság különtanácsa bűnös- bek mondja ki RAJK LÁSZLÓ (anyakönyvi kivonat szerint Rájk László) 40 éves, székely- úüdvarhelyi születésű budapesti lakost, ^magyar állampolgár, tanár, volt ma­gyar külügyminiszter, nos, állítása sz- rlnt vagyontalan vádlottal, aW 1949 május 30. óta rendőrhatósági őrizet­ben, illetve előzetes letartóztatásban Van, a népbírósági rendelet lo. & 5. pomban meghatározott egyrendbeli folytatólagosan elkövetett népeltenes bűntettben, az 1030. évi lU t.-c. 60. § 2 pont­b»n meghatározóit, a 6L § 3. >c >e^ - «c szerint büntetendő. egyrcndhoJ. folytatólagosan elkövetett bűntettben az 1016. évi VII. t.-c. 1. §• '• be- 1 kezdésében meghatározott büntetlbcn, BRANKOV LAZAR 37 éves. stralj- becsejei születésű, budapesti lakos, ju­goszláv állampolgár, volt jugoszláv . ft&vetségl tanácsos, nőtlen, állítása '«zerlnt vagyontalan vádlottat,jikl 1949 Július t9. óta rendőrhatósági őrizetben. Illegve előzetes letartóztatásban van az 1930. évi III. t.-c. 60. § 1. és 3. pontjában meghatározott a 61. § 3 bekezdése szerint büntetendő egy rend­beli folytatólagosan elkövetett bűntett­ben, az 1946. évi VII. t.-c. 1. § 1. be­kezdésében meghatározott bűntettben és mint a Bift 69. § 2. pontja szerinti bCnsegédl bűnrészest a Btk 278. §- 'áhan meghatározott gyilkosság bűn­tettében; DR. SZÖNYI TIBOR, (1945. előtt Hoffmann Tibor) 15 éves budapesti születésű és lakos magyar állampol­gár, orvos, nős, állítása szerint va. gyonlalan vádlottat, az 1949. május 18-a óta rendőrhatósági őrizetben, il­letve előzetes letartóztatásban van, az 1930. évi III. t.-c. 60. § 3. pnnt. ban meghatározott, a 61. § 3. bekez­dése szerint minősülő egyrendbeli foly­tatólagosan elkövetett bűntettben és az 1946. évi VIII. t.-c. 1. § 1. be­kezdésében meghatározott bűntettben; SZALAI A NORAS (1945. előirt laendl Ervin) 32 éves pécsi születésű budapesti lakos, magyar állampolgár, magántisztviselő, nős, állítása szerint vagyontalan vádlottat, az 1949 május 18. óta rendőrhatósági őrizetben. Illet­ve előzetes’ letartóztatásban van, a népbírósági rendelet IS. § 5. pont­ban meghatározott egyrendbeli folyta­tólagosan elkövetett népellenes bűn. tettben. az 1930. évi Hl. t.-c. 60. § 3. pont. jóban meghatározott a öl. § 3. bekez­dése szerint büntetendő egyrendbeli folytatólagosan elkövcteetl és az 194G. évi VII. f-c. 1. § 1. bekezdésében meg­határozott bűntettben, OGNYENOV1CS MILAN 33 éves, sároki születésű, budapesti lakos, ma­gyar állampolgár, magántisztviselő, nős, állítása szerint vagyontalan vád­lottat, aki 1919. július 5-e óta rend. őrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van, az 1930. évi III. t.-c. 60 § 3. pont­ban meghatározott, a i>i. § i. bekez. dése szerint büntetendő bűntettben, JUSTUS PAL 41 éves pécsi szüle fésű, budapesti lakos, magyar állam polgár, a Központi Híradó volt ale'­r.öke, nős, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1049. június 18 óta rend. őrhaüőslági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van, a népbírósági rendelet 15. § 5. pont­ban meghatározott egyrendbeli folyta­tólagosan elkövetett népellenes bűn­tettben, az 1930. évi III. L-c. 60. § 3. pont­ban meghatározott, a 61. § 3. bekez­dése szerint büntetendő, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett bűntettben és az 1946. évi VII. L-c. I. § 1- be­kezdésben meghatározott huniéit ben, A NÉPBIROSAG KÜLÖNTANACSA EZÉRT FŐBÜNTETÉSKÉNT: RAJK LÁSZLÓ vádlottat a Nép. biiósági novella 11. §. az 1930. évi 111, t.-c. 61. § 3. bekezdése és ii- 1946 é.vi VII. t.-c. 10. § I. bekezdés, a Btk 96 §-a alapján, a Btk. 90. § alkalma, zásával összhilratetésül halálra, BRANKOV LAZÁR vádlottat az 1930, évi III, t.-e. 61. § 3. bekezdés, az 1946. évi VII. t.-c. 10. § I. bekez. dés, a Btk. 278, 72, 66. a Btk. 96. 5 alapj'án. a Btk. 91. § alkalmazásával összbiinletésül életfogytiglani fegyházra, DR. SZÖNYI TIBOR vádlottal az 1030. évi Hl. t.-c. 61. § 3. bekezdés, az 1946. évi VH. t..c. 10. § 1. bekez. dés, a Btk. 96. § alapján, a Btk. 90 § alkalmazásával összbünletésül ha­lálra, • SZALAI ANDRAS vádlottat a nép­bírósági novella 11. §, az 1930. évi III. t.-c. 61. § 3. bekezdés, az 1946. évi VII, t.-c. 10 § 1. bekezdése, a Btk. 96. §-a alapján a Btk. 90. § alkalma­zásával összbüntetésüi halálra, OGNYF.NOVICS MILAN vádlottat, az 1930. V< HL t.-c, 61. § 1. bekez. dése alapján a Btk. 92. § alkalmazá­sával kilenc évi fegyházra, JUSTUS PAL vádlottat a népbíró­sági novella 11. §, az 1930. évi HL t._c. 61. §, 3. bekezdés, az 1946. évi VII. L-c. 10. § t. bekezdés, a Btk. 96 § alapján, a Btk. 91. § alkalmazásával összbiinletésül életfogytiglani fegyház- ra ítéli. Ezen felül mellékbüntetésként: Rajk László, Szalai András és Jus- lus Pá| vádlottakkal szemben a Nbnov. 1 §, az 1930. évi Hl. t.-c. 70 § és az 1346. évi VI! t.-c. 10. § 5, bekezdése alapján, Brankov Lázár vádlottal szemben az 1930, évi Hl. t.-c. 70. §, az 1946. évi VII. t.-c. 10. § 5. bekezdése, a Btk. 2S9. § alapján, Dr. Szönyl Tibor vádlottal szemben az 1930. évi HL L-c. 70. §, az 1946. évi VH. t.-c. 10. § 5. bekezdése alapján, Ognyenovlcs Milán vádlottal szem. ben pedig az t030. évi III. L-C. 70. § alapján politika! jogaik gyakorlásának 10 évi felfüggesztését, ugyanilyen tar­tamú hivatalvesztést, úgyszintén fel­található vagyonuk egészben! elkobzá. sál állapítja meg. A különtanács a szabadságvesztés büntetésből Brankov Lázárt illetően 2 hónap 2 napot (kettő hónap, kettő na­pot.) Ognyenovlcs Milánt Illetőleg 2 hónap 16 napot (kettő hónap tizenhat napot), Justus Pált Illetően 3 hónapot és 2 napot (három hónapot és két na­pot) a nevezetlek által a rendőrható­sági őrizetben, illetve előzetes lefar. fózfotisban töltött Idővel a Btk. 94. § és a II. Nbnov. 2. § 2, bekezdés alapján ktéttöttnek vesz. A különlanács PALFFY GYÖRGY és KORONDY BÉLA vádlottak ellen emelt vád tárgyában megállapítja ha- kiskörének hiányát, ennek eredménye, ként nevezettek ügyét elkülönítve, art az illetékes katonai bíróság elé utasít­ja (Bp. 263. §, Illetve 111. §.) INDOKOLÁS: A részletes tényállást,,épp úgy mint atmak 'tüzetes jogi és politikai méltatá­sát az ítétet nyolc napon belül elkészülő írásos indokolás fogja tartalmazni, A különtanács ezidőszerint vázlatosan csupán a következőket emeli ki: Rajk László, Szalai András és Jus­tus Pál a forradalmi munkásmozgalom­ban aljas módon befurakodván, a nép- ellenes Horthy-rendszer poHtkai rendőr­ségének besúgói és provokátoraivá lef- tek, a inunkisriíúzgalomnak úgy szemé­lyileg. mint célkitűzései megvnlö- sításában Igen súlyos károkat okoz­tak. A régi népellenés, fasiszta rendszernek tett besúgói, provokátor; szolgálataik*! még olyan időpontban is teljesítettek, hogy a folytatólagos cselekmény ré­gebbi részleteinek elévüléséről sem le­het s2ó. Ehhez képest nevezett vádlot­tak bűnösségét a Nbr. 15. §5. pontjá­ban meghatározott népellencs bűntett­ben való, a váddal egyező megállapí­tása indokok. Ezzel jogi egységben állapította meg a külön tanács Rajk László és Szalai András vádlottak bűnösségért a Nbr. 13. §. 4. pont, illetve 11. §. 5. pont sze­rint minősített cselekmények alapján is. Beigazolást nyert, hogy Rajk László az őt a magyar politikai rendőrségtő! ka­pott megbízásra való hivatkozás mel­lett, a vemet] táborban felkereső Ge- stapo-tiszt segítségével jutott haza Ma­gyarországra. ami — mint a fasiszta politikai rendőrség részére való továb­bi besúgón okát lehetővé «enni hivatott tény — a Nbr. 15. §. 5. pont szerinti bűntett jogi egységébe olvasztandó. Beigazolást nyert továbbá, hogy Szá­lai András ez állata elárult politikai foglyok kivégzéséhez be- sugásával hozzájárult. 4/ állam érdekel súlyosan «érlelték A megállapított tényállás szerint Rajk László, dr. Szönyi Tibor, Szalai András és Justus Pái a magukat kü­lönböző módon, főként diplomáciai meg­bízatással álcázó jugoszláv és ameri­kai, sőt részben francia hírszerző szer­vek részére külön-küi&n, egységes akarat-el­határozással, folytatólagosan, nagyszámú államtitkot szolgál­tattak ki. Ekként nevezett' vádlottak cselekmé­nyének célja, hogy a titok idegen ál­lam hatóságának jusson tudomására, már magából a cselekményből nyilván­való. A tényállásban megállapított vo­natkozású államtitkoknak tartalmából és a kémszolgálatot teljesítő személyek jelentőségéből nyilvánvaló, hogy az állam érdekét súlyosan sértették. Minthogy pedig a szóbanlévő vádlottak cselekményüket vagy saját közszolgá­lati állásuk vagy más személy közszol­gálati állásának, tehát „közszolgálati átlátnak felhasználás'val" köve ék el, az 1930. évi III. t. c. 61, §. 3, bekezdé­se szerinti minősítése volt a váddal egyezően alkalmazandó. A most mondottak vonatkoznak meg­íelelően Brankov Lázár vádlott cse­lekményére is — azzal az eltéréssel, iiogy részéről az 1930. évi III. t. c. Cl. §. 3. bekezdés szerint minősülő bűn­cselekmény az cselek nagyobb részében már a titoknak jogosulatlanul való megszerzésével, függetlenül tehát a titok továbbadásától, megvaló­sult. Ezért a különtanács Brankov Lázár bű­nösségének c részben való megállapí­tásánál az 1930. évi III. t. c. 60. §. 3. pont mellett az 1. pontra is hivatkozott. Az Ognyenovlcs Milán által kiazot- gá’tatet*, adatok — már relatív értel­mében, az azokat megszerző tényezők magyar áiJarhellones szándékéra figye- iemb fl, az szokat megszerző tényezők tetidök, mégis a magyar állam órdekel- nck az 1930, cví 111. t. c. 61, §. 3., sőt 2. bekezdés szerint minősüléséhez I« Szükséges,'súlyos fokbani veszélyezte­tésére a különlanács megítélése szerint e titkok kiszolgáltatása alkalmas nem lehetett. Ezért a különtanács Ognyeno- vics Milán cselekményét a vádtól el- térőleg az 1930. évi III. t. c. 61. 9* ának csupán I. bekezdése szerin! minő­sítette. Vére.«, fasiszta terror előkészítése tak nyílt mefjvatlása szerint, de a té­nyekből is bizonyossággal következ­tethetően akár nyíltan, akár burkolt for­mában, támadóan az emberi haladás, a demokrácia és a szocializmus magyar­országi eredményeit, a feudalizmus fel­számolását, az ipari és kereskedelmi ál­lamosítást, á nők egyenjogúsítását, a valóságos népuralom megteremtésért vette célba, fenyegető megsemmisítés­sel a ugyanakkor véres, fasiszta terrort készített elő a dolgozó nép ellen. Nem volt kétséges a külön tanács előtt, hogy Rajk Lászlóinak, Brankov Lázárnak, dr. Szönyi Tibornak, Szálát Andrásnak és Justus Pálnak részvétele a szervezkedésben egyaránt vezető jel­legű. A főtárgyalód során kétségtele­nül beigazolódott, hogy a vádlottak él­fal kifejteit, imént tárgyad kémteré­A megállapított fényállás szerint an­nak ugyancsak az irásbeü indokolásra tartozó részleteiben Ra jk László, Bran­kov Lázár, dr. Szönyi Tibor, ' Szalai András és Justus Pál résztvevői és elősegítői voltak az imperialista erötényezők világszer­te folyó azon közős célú szervez­kedésének, anraly szervezkedés a földkerekség haladó erőtényezöi törekvéseinek akadályozására, eh ért eredményeinek megsemmisíté­sére, új háború előkészítésére irá­nyul. A vádlottak együttműködő szövetsége­sei voltak a jelenlegi jugoszláv népel­lenes, fasiszta terrort alkalmazó Tito- klikknek, az imperialista háborús uszí- rtók rohamerapatának. Ez a szervezkedés a maga egészé­ben a vádlottakon keresztül, a vádlót*

Next

/
Thumbnails
Contents