Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-25 / 223. szám

a népbíróság ítélete.! Bajk, Szöuli, Szalai halál, Brankov, Justus életfogytigianS, OgnyenovBcs

kSS&na éwi f&gyhúx

FéSMv és Eorondf ügY®* katonai bírósághoz tették át

Elhangzott az ítélet Raji: és bitang bandája felett. Millióit figyelnie fordult a tárgyalóterem, a bírói emelvény felé. Vájjon elégtételt /(«?«« dóin ózó nép, amely ellen összeesküd- tek? Levelek, táviratok és határozatok százezrei követelték a legkeményebb büntetést a kémeivé, ánüók- M és gyilkosokra. Es most, amikor m ítélet elhangzott, a feszültség után mély sóhajtás hagyja el milliók ajkát, Elégtételt kaptunk! Elégtételt kapott a dolgozó nép, amely ezeréin rabság után olyan áldozatos szeretettel csüng szabadságán és rendithe- 2 ktlen elszántsággal építi a maga m>oldog, szocialista országát.

1 A Nénbíróság igazságos ítéletében 8 nép ökle sújtott le az imperialisták hitvány eszközeire, szétzúzta éket mielőtt, még pokoli terved: 'megvalósításához foghattak volna. A győzelem és a megnyugvás érzésévé! hgadja népünk ezt az ítéletet helyen ez az Ítélet, elrettentő figyel- mez tét és mindenki számára: aki dolgozó népünk malma ellen tör, azt. *söpörjük utunkbö C szétzúzzuk vlávaló terveit. A hazaárvlókra halál várt . , Az Ítélet kioltja a főcinkosok éleiét és' örökre becsukja a tfrtön- ajtót más cinkosok után. A nép ítéleté azt a sorsot juuaua nennt, amit bőségesen kiérdemeltek. De az ítéletben rejlő figyelmeztetés szól azoknak is, akiket a magyar nép lesújtó' ökle nem érhet el. Szól azoknak is, akik ezeken a hitvány eszközökön keresztül törtek népünk békéjére és boldogságára. Tudjálí meg a Wall-Street urai, a világot la igázni akaró kapitalizmus képviselői és szennyes európai bérencei, hogy szabad országunk békéje és Szocialista vívmányai nem könnyen megszerezhető árucikkek. Ha az ítélet nem is sújthatott le rájuk, de megsemmisítette terveiket és pőrére vetkőztetve, egész aljasságukban mutatja meg őket a világnak. És az ítéletben lássált meg azt a jövőt is, ami rájuk vár, mert a gyilkosok, az árulók felett elöbb-utóbb minden nép ítélni fog!

A magyar nép válaszolt. De as ítéletet követi a mindennapos válasz a termelés frontján. Az áldozatkész, öntudatos munka, a forró ragaszkodás ahhoz, amit ’ az összeesküvők meg akartak semmisíteni: a Népköztársasághoz, a dolgozó nép uralmához, a három és ötéves tervhez, szabadságunkhoz, békénkhöz, Pártánk- hoz.

A Mfl^ar Nép!»»«társaság nevében!

A tvépibíróeás kü’.ön'anácsa síomba- Sto hirdeti ««etet Raft László én ööárrsai bűnügyében. A különtanács tagjai- dr, Jankó Péter tanácselnök veze. lesével háromnegyed 10 órakor vonií tek 1» a terembe. A vádlottak és a ha liga óság feláÜnaK helyükről.

ELnök: Kifogom hirdetni a népbtró- •ág külóntanácsápak Raft László és társai ellen indított bűnügyben hozott teleiét.

„A Magyar Népköztársaság névé. ben! A budapesti népbíróságnak az 1946. évi VII. t.-c. 11- §-&naj« rendelkezéséhez képest alakult külön tan ácsa íz 1919 szép ember 16, 17, 19, 20, 21. ás 22. napján arlott nyilvános foiár- ttyaiás alapján Rajk Látszló és rw bűnügyében megliozta a következő

ÍTÉLETET:

A Népbíróság különtanácsa bűnös- bek mondja ki

RAJK LÁSZLÓ (anyakönyvi kivonat szerint Rájk László) 40 éves, székely- úüdvarhelyi születésű budapesti lakost, ^magyar állampolgár, tanár, volt magyar külügyminiszter, nos, állítása sz- rlnt vagyontalan vádlottal, aW 1949 május 30. óta rendőrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban Van, a népbírósági rendelet lo. & 5. pomban meghatározott egyrendbeli folytatólagosan elkövetett népeltenes bűntettben,

az 1030. évi lU t.-c. 60. § 2 pontb»n meghatározóit, a 6L § 3. >c >e^ - «c szerint büntetendő. egyrcndhoJ. folytatólagosan elkövetett bűntettben

az 1016. évi VII. t.-c. 1. §• '• be- 1 kezdésében meghatározott büntetlbcn,

BRANKOV LAZAR 37 éves. stralj- becsejei születésű, budapesti lakos, jugoszláv állampolgár, volt jugoszláv . ft&vetségl tanácsos, nőtlen, állítása '«zerlnt vagyontalan vádlottat,jikl 1949 Július t9. óta rendőrhatósági őrizetben.

Illegve előzetes letartóztatásban van

az 1930. évi III. t.-c. 60. § 1. és 3. pontjában meghatározott a 61. § 3 bekezdése szerint büntetendő egy rendbeli folytatólagosan elkövetett bűntettben,

az 1946. évi VII. t.-c. 1. § 1. bekezdésében meghatározott bűntettben és mint a Bift 69. § 2. pontja szerinti bCnsegédl bűnrészest a Btk 278. §- 'áhan meghatározott gyilkosság bűntettében;

DR. SZÖNYI TIBOR, (1945. előtt Hoffmann Tibor) 15 éves budapesti születésű és lakos magyar állampolgár, orvos, nős, állítása szerint va. gyonlalan vádlottat, az 1949. május 18-a óta rendőrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van, az 1930. évi III. t.-c. 60. § 3. pnnt. ban meghatározott, a 61. § 3. bekezdése szerint minősülő egyrendbeli folytatólagosan elkövetett bűntettben és az 1946. évi VIII. t.-c. 1. § 1. bekezdésében meghatározott bűntettben;

SZALAI A NORAS (1945. előirt laendl Ervin) 32 éves pécsi születésű budapesti lakos, magyar állampolgár, magántisztviselő, nős, állítása szerint vagyontalan vádlottat, az 1949 május 18. óta rendőrhatósági őrizetben. Illetve előzetes’ letartóztatásban van, a népbírósági rendelet IS. § 5. pontban meghatározott egyrendbeli folytatólagosan elkövetett népellenes bűn. tettben.

az 1930. évi Hl. t.-c. 60. § 3. pont. jóban meghatározott a öl. § 3. bekezdése szerint büntetendő egyrendbeli folytatólagosan elkövcteetl és az 194G. évi VII. f-c. 1. § 1. bekezdésében meghatározott bűntettben,

OGNYENOV1CS MILAN 33 éves, sároki születésű, budapesti lakos, magyar állampolgár, magántisztviselő, nős, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1919. július 5-e óta rend. őrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van, az 1930. évi III. t.-c. 60 § 3. pontban meghatározott, a i>i. § i. bekez. dése szerint büntetendő bűntettben, JUSTUS PAL 41 éves pécsi szüle fésű, budapesti lakos, magyar állam polgár, a Központi Híradó volt ale'r.öke, nős, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1049. június 18 óta rend. őrhaüőslági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van, a népbírósági rendelet 15. § 5. pontban meghatározott egyrendbeli folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettben,

az 1930. évi III. L-c. 60. § 3. pontban meghatározott, a 61. § 3. bekezdése szerint büntetendő, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett bűntettben és az 1946. évi VII. L-c. I. § 1- bekezdésben meghatározott huniéit ben, A NÉPBIROSAG KÜLÖNTANACSA EZÉRT FŐBÜNTETÉSKÉNT: RAJK LÁSZLÓ vádlottat a Nép. biiósági novella 11. §. az 1930. évi 111, t.-c. 61. § 3. bekezdése és ii- 1946 é.vi VII. t.-c. 10. § I. bekezdés, a Btk 96 §-a alapján, a Btk. 90. § alkalma, zásával összhilratetésül halálra,

BRANKOV LAZÁR vádlottat az 1930, évi III, t.-e. 61. § 3. bekezdés, az 1946. évi VII. t.-c. 10. § I. bekez. dés, a Btk. 278, 72, 66. a Btk. 96. 5 alapj'án. a Btk. 91. § alkalmazásával összbiinletésül életfogytiglani fegyházra, DR. SZÖNYI TIBOR vádlottal az 1030. évi Hl. t.-c. 61. § 3. bekezdés, az 1946. évi VH. t..c. 10. § 1. bekez. dés, a Btk. 96. § alapján, a Btk. 90 § alkalmazásával összbünletésül halálra, •

SZALAI ANDRAS vádlottat a népbírósági novella 11. §, az 1930. évi III. t.-c. 61. § 3. bekezdés, az 1946. évi VII, t.-c. 10 § 1. bekezdése, a Btk. 96. §-a alapján a Btk. 90. § alkalmazásával összbüntetésüi halálra, OGNYF.NOVICS MILAN vádlottat, az 1930. V< HL t.-c, 61. § 1. bekez. dése alapján a Btk. 92. § alkalmazásával kilenc évi fegyházra,

JUSTUS PAL vádlottat a népbírósági novella 11. §, az 1930. évi HL t._c. 61. §, 3. bekezdés, az 1946. évi VII. L-c. 10. § t. bekezdés, a Btk. 96 § alapján, a Btk. 91. § alkalmazásával összbiinletésül életfogytiglani fegyház- ra ítéli.

Ezen felül mellékbüntetésként:

Rajk László, Szalai András és Jus- lus Pá| vádlottakkal szemben a Nbnov. 1 §, az 1930. évi Hl. t.-c. 70 § és az 1346. évi VI! t.-c. 10. § 5, bekezdése alapján,

Brankov Lázár vádlottal szemben az 1930, évi Hl. t.-c. 70. §, az 1946. évi VII. t.-c. 10. § 5. bekezdése, a Btk. 2S9. § alapján,

Dr. Szönyl Tibor vádlottal szemben az 1930. évi HL L-c. 70. §, az 1946. évi VH. t.-c. 10. § 5. bekezdése alapján, Ognyenovlcs Milán vádlottal szem. ben pedig az t030. évi III. L-C. 70. § alapján politika! jogaik gyakorlásának 10 évi felfüggesztését, ugyanilyen tartamú hivatalvesztést, úgyszintén feltalálható vagyonuk egészben! elkobzá. sál állapítja meg.

A különtanács a szabadságvesztés büntetésből Brankov Lázárt illetően 2 hónap 2 napot (kettő hónap, kettő napot.) Ognyenovlcs Milánt Illetőleg 2 hónap 16 napot (kettő hónap tizenhat napot), Justus Pált Illetően 3 hónapot és 2 napot (három hónapot és két napot) a nevezetlek által a rendőrhatósági őrizetben, illetve előzetes lefar.

fózfotisban töltött Idővel a Btk. 94. § és a II. Nbnov. 2. § 2, bekezdés alapján ktéttöttnek vesz.

A különlanács PALFFY GYÖRGY és KORONDY BÉLA vádlottak ellen emelt vád tárgyában megállapítja ha- kiskörének hiányát, ennek eredménye, ként nevezettek ügyét elkülönítve, art az illetékes katonai bíróság elé utasítja (Bp. 263. §, Illetve 111. §.)

INDOKOLÁS:

A részletes tényállást,,épp úgy mint atmak 'tüzetes jogi és politikai méltatását az ítétet nyolc napon belül elkészülő írásos indokolás fogja tartalmazni, A különtanács ezidőszerint vázlatosan csupán a következőket emeli ki:

Rajk László, Szalai András és Justus Pál a forradalmi munkásmozgalomban aljas módon befurakodván, a nép- ellenes Horthy-rendszer poHtkai rendőrségének besúgói és provokátoraivá lef- tek,

a inunkisriíúzgalomnak úgy személyileg. mint célkitűzései megvnlö- sításában Igen súlyos károkat okoztak.

A régi népellenés, fasiszta rendszernek

tett besúgói, provokátor; szolgálataik*! még olyan időpontban is teljesítettek, hogy a folytatólagos cselekmény régebbi részleteinek elévüléséről sem lehet s2ó. Ehhez képest nevezett vádlottak bűnösségét a Nbr. 15. §5. pontjában meghatározott népellencs bűntettben való, a váddal egyező megállapítása indokok.

Ezzel jogi egységben állapította meg a külön tanács Rajk László és Szalai András vádlottak bűnösségért a Nbr. 13. §. 4. pont, illetve 11. §. 5. pont szerint minősített cselekmények alapján is. Beigazolást nyert, hogy Rajk László az őt a magyar politikai rendőrségtő! kapott megbízásra való hivatkozás mellett, a vemet] táborban felkereső Ge- stapo-tiszt segítségével jutott haza Magyarországra. ami — mint a fasiszta politikai rendőrség részére való további besúgón okát lehetővé «enni hivatott tény — a Nbr. 15. §. 5. pont szerinti bűntett jogi egységébe olvasztandó.

Beigazolást nyert továbbá, hogy Szálai András ez állata elárult

politikai foglyok kivégzéséhez be- sugásával hozzájárult.

4/ állam érdekel súlyosan «érlelték

A megállapított tényállás szerint Rajk László, dr. Szönyi Tibor, Szalai András és Justus Pái a magukat különböző módon, főként diplomáciai megbízatással álcázó jugoszláv és amerikai, sőt részben francia hírszerző szervek részére

külön-küi&n, egységes akarat-elhatározással, folytatólagosan, nagyszámú államtitkot szolgáltattak ki.

Ekként nevezett' vádlottak cselekményének célja, hogy a titok idegen állam hatóságának jusson tudomására, már magából a cselekményből nyilvánvaló. A tényállásban megállapított vonatkozású államtitkoknak tartalmából és a kémszolgálatot teljesítő személyek jelentőségéből nyilvánvaló, hogy az állam érdekét súlyosan sértették. Minthogy pedig a szóbanlévő vádlottak cselekményüket vagy saját közszolgálati állásuk vagy más személy közszolgálati állásának, tehát „közszolgálati átlátnak felhasználás'val" köve ék el, az 1930. évi III. t. c. 61, §. 3, bekezdése szerinti minősítése volt a váddal egyezően alkalmazandó.

A most mondottak vonatkoznak megíelelően Brankov Lázár vádlott cselekményére is — azzal az eltéréssel, iiogy részéről az 1930. évi III. t. c. Cl. §. 3. bekezdés szerint minősülő bűncselekmény az cselek nagyobb részében

már a titoknak jogosulatlanul való megszerzésével, függetlenül tehát a titok továbbadásától, megvalósult.

Ezért a különtanács Brankov Lázár bűnösségének c részben való megállapításánál az 1930. évi III. t. c. 60. §. 3. pont mellett az 1. pontra is hivatkozott.

Az Ognyenovlcs Milán által kiazot- gá’tatet*, adatok — már relatív értelmében, az azokat megszerző tényezők magyar áiJarhellones szándékéra figye- iemb fl, az szokat megszerző tényezők tetidök, mégis a magyar állam órdekel- nck az 1930, cví 111. t. c. 61, §. 3., sőt 2. bekezdés szerint minősüléséhez I« Szükséges,'súlyos fokbani veszélyeztetésére a különlanács megítélése szerint e titkok kiszolgáltatása alkalmas nem lehetett. Ezért a különtanács Ognyeno- vics Milán cselekményét a vádtól el- térőleg az 1930. évi III. t. c. 61. 9* ának csupán I. bekezdése szerin! minősítette.

Vére.«, fasiszta terror előkészítése

tak nyílt mefjvatlása szerint, de a tényekből is bizonyossággal következtethetően akár nyíltan, akár burkolt formában, támadóan az emberi haladás, a demokrácia és a szocializmus magyarországi eredményeit, a feudalizmus felszámolását, az ipari és kereskedelmi államosítást, á nők egyenjogúsítását, a valóságos népuralom megteremtésért vette célba, fenyegető megsemmisítéssel a ugyanakkor

véres, fasiszta terrort készített elő a dolgozó nép ellen.

Nem volt kétséges a külön tanács előtt, hogy Rajk Lászlóinak, Brankov Lázárnak, dr. Szönyi Tibornak, Szálát Andrásnak és Justus Pálnak részvétele a szervezkedésben egyaránt vezető jellegű. A főtárgyalód során kétségtelenül beigazolódott, hogy a vádlottak élfal kifejteit, imént tárgyad kémteréA megállapított fényállás szerint annak ugyancsak az irásbeü indokolásra tartozó részleteiben Ra jk László, Brankov Lázár, dr. Szönyi Tibor, ' Szalai András és Justus Pál résztvevői és elősegítői voltak az imperialista erötényezők világszerte folyó azon közős célú szervezkedésének, anraly szervezkedés a földkerekség haladó erőtényezöi törekvéseinek akadályozására, eh ért eredményeinek megsemmisítésére, új háború előkészítésére irányul.

A vádlottak együttműködő szövetségesei voltak a jelenlegi jugoszláv népellenes, fasiszta terrort alkalmazó Tito- klikknek, az imperialista háborús uszí- rtók rohamerapatának.

Ez a szervezkedés a maga egészében a vádlottakon keresztül, a vádlót*