Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 221. szám

HRP I. 6

„Most már világosan ál! ©lőttem,.."

Pavlovics György délszláv középparaszt egész élete tiltakozás az árulók ellen

►

Szívesen mes$, Es m estébe hajtó őszi délutánon szavai olyan halkan hullanak, mfeu ahogy a hazatérő kocsik állal felvert por a fák leveleire künn az utcán. Lassan, mondatokból és félmondatokból, súlytalanul elejtett 6úlyos ..szavakból kirajzolódik egész élete:

— 14 holdam van, közepparaszt va gyök, mint a Magyarországon élő délszlávok jó része. Egész életem munkában leit el, dolgoztam a földben fiatat gyerekkorom óta. Kevés idő volt gye- rokeskediH, de legénykoromban együtt

, táncoltam a falu többi f fatal javai.

Elhallgat egy pillanatra, arcát szinte megfiatalítja az emlékezés.

— Az szép volt. Felvettük vasárnap • kivarrott fehér inget, — abban az Időben két piros, két kék gombosán volt a djvat és a fehér pamutból készült hímzést, a „kUanjc”-t jó szélesre essiáiták. Ilyet ma már nem igen vb sen.ek a férfiak, rajtam is 27-ben volt utoljára- A vállán két fekete csík húzódott kevés kh piros-kék díszítéssel. Érre vetiük artán a merényi, mely a fítatalabbaknak rózsákkal díszített kék selyemből, az idősebbeknek pedig hímzett fekete bársonyból készült. Akkoriban még sokan jártak fehér bő gályában, sőt az öregek még télen is felhúzták a gatyát a nadrág főié.

így jött el a háború

— Megnősültem, gyerekék születtek e ahogy múltak ez évek úgy szaporodtak a gondok, úgy nőttek a bajok, úgy nehezedett egvre súlyosabban ránk az elnyomás. Kutya világ köszöntött be a harmincas évekkel! Á faluban minden vasárnap délután egyre halkabb lett a

nótázás és egyre sűrűbb a végrehajtó látogatása.

— Tovább teltek az évek s minden cv kezdte azt jelenteni, hogy jövőre még inkább másodrendű polgárai leszünk az országnak. Egyre jobban „megbízhatatlan elemek” lettünk.

A kék-piros csíkokkal díszített házi- szőtessel letakart ágy melletti sarokba mutat, ahol a fia vadászfegyvere függ.

— Próbáltunk volna akkor fegyvertartási engedélyt kérni! De ilyenre, nem is mertünk gondolni, örültünk, ha meghúzhattuk magunkat csendben. Dehál nem bírta mindig az ember. Egyből- egyböl kitört néha a keserűség.

— Ekkor már nyíltan ott ütöttek rajtam, ahol tudtak. Kocsi kellett Pécsre,

lőszert fuvarozni N'agykozárba: olt van Pavlovics György. Kétéves fiatal csikóim voltak. Végül már belőlem is kitört a keserűség. Fel jelentetlek, jöttek a csendőrök. Valahogy mégis csak megmenekültem, nem kerültem a Sz-ft. panovity István sorsára, akit a Csontos! csárdából úgy elvitték a csendőrök, hogy soha többet nem látta senki.

—Amikor Mohács aiól hallatszottak a lövések, már úgy éreztem, nem bírom kivárni, míg ideérnek az orcezok. Elmegyek értük — mondtam akkor a szomszédnak s amikor végre megjelentek, úgy éreztem én vagyok a legboldogabb ember a világon.

Zuzmóit DCdhmítt dűMfMeiös

körit!néz a kőtárban

Robék és as „igazi út**

— Ügy éreztem, hogy most már szabad leszek és nyugodtan hajthatom le a fejem. Pedig de sokat kellett még aztán is nyugtalankodnom. Hogy csak mást no mondjak, amikor Robék itt voltak ...

— Annak lehet úgy jó másfél éve. Két-három nő meg férfi jött Anton Robbal, az egyik azt kezdte magyarázni nekem, hogy ők majd megmutatják az igazi utat a dclszlavoknak. Meg, hogy a délsz! óvóknak az az első, amit Tílo mond. Nem teVszett nekem, amit ez az ember beszélt és ezt meg is mondtam. „Az ilyen embereket majd megkocsikáztatjuk a Maricán” — ez volt a válasz. Később tudtam meg, hogy rabszáí’ftó autót értenek Marica aäaJt,

—Mindennap elolvastam a tárgyalás anyagát. Most már világosan áll előttem az egész. Az is, hogy Rozsánc- vies György, — aki a Horthy, Időkben elárult bennünket, a Magyar “Elet Pártjának elnöke sett és aki engem is feljelentett — mire ériette azt, hogy „majd leszek én még ismét férni.’*

— Most' már tudom azt is, hogy ki-' csoda Tito. Tudom, hogy áruló bitang és tudom azt is, hogy Rajkók csak vért, szenvedést akartak ránk zúdítani és az urak országát akarták ismét vfez- szaá Ili tárni, meg a kulákokét.

Pavlovics György pécsudvardi középparaszt most emeli fel először a hangját. Forró, szenvedélyes gyííö’et- től izzik ez a hang az áruló Tito, a gyalázatos Rajk-banda .iránt. Olyan mint Orovicza Györgyé, vagy Lukács Mihályé, mint Orovlcza Jánosé, vagy Pa'aics Györgyé. Olyan, mint minden délszláv dolgozó paraszté.

:'9^DOi€OZÓK gyermekei.

Kegnyfiotfák Jrapuftal ex ország ^jfyetcmei. EzeV a kapuk taéíesre tároltak és őröracrel, szeretettet kői

felöntötték az új honfoglalókat, azokat a mtmltdfl és parar-zffiatafokaf, »kik először Tépték At döntő többséggel a főiskolák küszöbét.

A pécsi egyetem orvos karának félévére felvett 120 egyetemi hallgató közűt 40 százalék munkás cs paraszt Sr-ánnizású, az ötven felvett *!ső féléves joghallgatónál szintén ez ■éjt arány. A Pedagógiai Főiskola 150 ,df hallgatója közül 31 munkás és 42 '.fezegénypaTaszt származású.-A diákok ’«gy része kollégiumi elhelyezési nyert, a Dokfor Sándor 'kollégiumban 80 pedagógiai főiskolás, 20 jogász, Nagy Lajos kollégiumban pedg az or- ' vcisíanhalígatólc kaplik elhelyezést.

JkrlErnst Jenő elvtArs Kos- yuth-díjas egyetem^ tanárral beszélgettünk az új fiatáfok helyzetéről, ta' Hutásáról. A tavaly efkezdett helyes irányban haladva tovább, idén is megszervezik a tanutó köröket, 20 tagú csoportokat, 'ímeíyek tagjai tanári felügyelet meííett tanulnak. Ezen betűi lolsebb csoportok alakulnak, mindenütt egy-egy jeles rendű tanulóval, akinek kötefeííége, hogy tanulótársalt segítse é.s tanulmányi eredményeiket' ezzel !av!tsa.

— Ma a nép többségét jelentő, dolgozó osztályok gyermekei, ha még

nem is özönlik el az egyetemeket és

főiskolákat, de már fel« részében megtöltik *, padsorokat — mondott* Ernst clvtá-ns — és ez nemcsak azért fontos, mert a dolgozó osztályokból jeíentős számú értelmiség nevelődik így ki, hanem azért is, mert az Ilyen J szociális származású diákok mozgalmi éts ideológiai téren magukkal visz.ik i többi diákot is. Mi ezt a számarányt csak kezdetnek tekintjük, első' lépésnek a múlt műveltségi monopóliumának megszüntetése felé, amit követnie keli és követni fog a további harc a munkás és para/Sztfiáfátok minél nagyobb számban való főiskolai továbbtanulására.

Kösülük sokan már bent vannak a kollégiumban. A százkilences szobában lakik AIbi István. Az apja kőmüvessegéd Ki-vár dán. Ö is ott tanult, végig tandíjmentesen, szünetekben napszámos munkát végezve, de mégis jelesen tett le minden osztályt. Amikor tanulni kezdett, már

dog jelent.

Szabó János Bucsuiszenfíái-szlórőt került ide. Az édesapjának három és fél hofd föídje van. Amikor *z eF műfl évekről beszél nehezen bújnak kvi belőle a szavak. Bentlakó volt est gimnáziumban.

— J»e « amikor kiépít

értetlenül nézünk rá hozzáfűzi — szóval mindennap má?hel ebédertem. Most két éve kollégiumban élek, s azóta igyekszem elfelejteni az emlékét is azoknak a megalázó napoknak.

Két éve kollégiumban cí, az ebédért, reggeliért, vacsoráért nem kett kezctcsókofnia senkinek. De a háta azért ét benne. Egész népűnk, alkotmányunk, új rendünk liránt, metv biztosítja számára a tanulást, meghozna áímái teljesülését, orvos lehet.

— Aki őrzi a legfőbb értékűnket az embert — fejezi be Szabó János, az új tanév, új hallgatója. (L. M.)

A falu ilyenkor mintha egy kicsit később ébredne. Min:ha később nyikor- dutnának meg a kulgémek,- midőn az in ashoz vize: húznak a jószágoknak, a kocsik zörgése pedig úgyszólván fel. jesen elmarad. Csak a kutyáik nem .tisztelik • a. vasárnap reggelt és épúgy megutalják a kanná! íóbáf\-a tejért menő gyerekeke , min: akármelyik

„közemséges“ bélköznapon.

A kőd mostanában már j5val később. száll fel és még hét óra felé is homályossá teszi az igyekvő nap sugarai:. Később azonban már a* utolsó halvány páráli is eiszáSnak s mire a férfiak Sábúkart a ki&székre, vagy * folyosó lépcsőjére téve kiállnak csíz. májukat fényesíteni, már ragyogva táncosnak, cjg-jsacnak végig a ‘•.ffkör- fényes csizmásé ár oci.

vezesse őket, hol meg az hiányzo'l

aki az eke szarvát tartsa.. 20 holdja van — egyidöben minden rossz, földet össz evett, olyanokat, amik senki, nék sem kelletlek már se Gsányban, se Oszrón — most azuián nem nagyon bír vétó.

Csizmáin Kálmán azonban nem hagy. ta annyiban a dolgot. Ahányszor csak elment előírtuk, mindig beszólt.

Min' ahogy figyelmeztette Kérészié» Kálmánt is « miiikorájban, hogy még 4 hold tárlója sz in tart tarai csúfostoxTík a határban.

Vasárnap regg:el

r»n Csány- oszróo. — Mennyi színe, zamala, hangulata ran ennek- A gyerekek ott lábai lank ódnak kalácsot dagasztó anyjuk köriül és már orrukban érzik a frissen sült kalács illatéi', atme összekeveredik a húsleves, a müht hús esáícfendazó szagával és együtt ralemi oíyan fensége« íla’ot áraszt, amit nem is tehetne málsnek nevezni csak vasárnap? ttjainak. — Azsán ft sáriinak a kisayoba és nézik a ringó szoknyában siertő lányokat, akik rem is olyan régen szinte még velüK jáiszQtak, most meg mér magasabbon hordják az orrukat a hajúkba tűzött virágnál is és fegföljebb a legényekre hajlandók egy jegy odapiUarotási vetni, de őket még cook figyelemre se méltatják.

Csizmán Kálmán is első harangozás- kor szokott elindulná kerékpárján a határba, mint a lányok a kismlsére. Hétköznap bizony ez igen későnek számítana, de bárt még egy dülöfeJe. iősnek 4» jótesik egy kiosk pÜRnni vasárnap reggel.

[ IStr« azonban

ttloísú» kendtd *

harang, már kinn van * falriből a nyogafl határcészen. Fia lot ember, gyorsan hatod • kerékpárral mégte jo időbe. teffle, oVg mted

* húsz gazda földjét megnézi.

Sziíváb János földjénél nem fceS Sei. »dilin?. Messziről látszik már, hogy szép simáira van hengeren-e e raáso. dik rtzántás után. Szépen műveli a 6 holdját — gondolja magában s ugyanilyen «SSgedetfe nézi Fékért© János földjét is. Szép a Kudar Dezsőé, meg Gajdon Ján<»é. is ASSapfi-ja meg. Az ©gyJknek 15, a másiknak 18 holdja van, bccsuteíesen megadják a földnek ők is a munkárt, mint a legtöbb középparaszt Csánycszrón.

Bosszúsan áli meg azonban 6. Nagy József földjénél. — Megint mehetek hozzá — gondolja — már megint fegyelmez te! ni kelt, Eszébe jut mennyit kellett nógatnia, rrrlg nagy nehezen el-, végezte « tarlóhántásit. Hoí a lovaknak volt valami bajuk, hol nem volt aki

! Hamu

benne élt a vágy, orvo,s akart fenni.

— Édesanyám sokszor mondta, te-}».. „

gSÄTS 'JZTSÍ JSgt ' 'I<"’ " termelé vívóit harcban:

meg, tudod nincsen, s mennyi pénzbe} kerül i .tanulás“. Azt mondták tegyek j tanító, odáig fafán e( tudom vereked- i ni magam — mondia Aibi István. }

Most itt van a kollégiumban, ismcr-l } a keserves múltat é? értékeli a bof-}

Sándornén« mér több baj vdt A 70 éves öregastt- szonynák harmados műv*B a földjét. A srüie — minta hogy sí már ilyen öregasszonyoknál «tokáé —■ igencsak míikidonoap öaszepörölí a harmados ál-' ve!. A ook pörőlés közi eztán meg. fetédkeziek arról, hogy • tarlót meg kellene számtani

Tapossa tovább a kerékpárt Mé£ kétszer áfl meg, fe5r kért nevet, —i Ezekliez el kell memd délül in. , Elbeszélget majd reíük, hogy tá állanak a munkákká?, mi a lemaradte e&3; Megttónyják vv.ik a* ösai cwr&ák doL gät. Aztán megáÜapodnisk, hogy hot. nap reggel a meglá-logatote gazda is nekifog. Alckorra már megértette vele Csizmadia Kálmán, hogy nem osak a dolgoizók állama irántt köteíesoégie. Ivorvem sajá1; magának is érdeke, Hogy idejében elvégezzen minden munkát

FeVneriB majd biztosan • RaJk-tSgy is. A imiit héten la, skfczä volt, mind felboeták.

A gyriásatoGok. « bísangoSt, eí afcsr. tök veszni töTönk • főSAat, meg akartak fez tani bennünket rmodentőd i-í mond ott á& neki. 0 pedig ránrílatott, hogy ez.za! adhatják meg « tegméííóbb választ az ilyen bifeegoknak, ha. még sokkal telirifamcrete«obhe« végzik munkáijakaL

A hOsuadEk gnte Kötjfil b mep- oézte nzStj ami awt*n stet tetzarléSá Az Wenonyj* éppen aASfe teást nz astdtelra U gCrrigC farmit; MfiM * tepm tseforfaé. Békés Xx&et

A bnJrarestl tenbesstádt cmfc'in afl~ törtölrön fejezték b© a Román Kéy- köztársaság nemzetközi tenlszbaj- nold versenyét. Az utolsó vemsesay- nap is magyar sScerekkci zárult. Csütörtökön először Asbóth a román G. Vizíniva! küzdött a bajnoki címért A^>óth—G. Zlztru 8r8, 6^, 62!. Asbóth gyözetmóvel megszerezte « tö-fi egyes bajnokságot Ezután került sor a férfi páros mérkőzés befejező Játszmáira. Asbóth, Adóm— Cararullis, Schmidt 6:2, 7:9, 4:5, 6.-2, 6:4. A Hidassiné—Fehér pár azután legyőzte a Miskova—Jávorszkl párt 4:6, 6:4, 6:1 arányban. Ezzel a vegyespárosban is megszerezték a bajnokságot

NYIKOLÄJ KLJUCSKIN

luneütstük! Te*ic*sziík!

Sayers-Kahn.

1 mi

esszeeskiívés

A kÖn7T * *z impcrialialák é* tm- kW» bérenreik trorjefellene* elt©n- f#rradalTBű ftssr^eskÜTésánek neféi írja le. MefismerjaK belőle azokat a módszereket, amelyekkel a* imperialisták hatalmai aránya kémháborfit folytattak a Szorjet- iani6 «llen. E^yszcramind megís- raerjök, hogy * Bolserik Pari hogyan zúzta izét ezt az aljas komba ndát.

oldal, ára: 12.— forint.

K a p hat 6:

Sztálin

fi pártmunka fogyatékosság álról s a íroskista és sryéb ifétkulacsosok felszámolását célzi rendszabá yokról

Sztálin clrtnrs beszéde és zárszaia n Szovjetunió Kommunista (bolse* vik) Pártja Központi Vezetőségének 193T március 3-i 1ilésén. Olyan mély és gazdag, sokoldalú írás ez, amelyet nem ftléj többször elolvasni, hanem gondosan, dmélyGlten ken tanulmányozni minden kommunista- nak és minden magyar dolgozónál;. Az imperialisták magyarországi troc kista ügynöksége, a kémek és áru Jók elleni harcunkban hatalmai fegy ver kezünkben Sztálin elvtárs és « Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tapasztalatai.

5€ oldal, ára: 1.— forint.

MDP-párf szervező fék és üzemek Szikra-lerakatainál, Szikra- könyvesboltokban, könyvkereskedésekben.

Pártszervezetek megrendelhetik Piopagnndaanyag Terjesztő.

IV., Deák Fercnc-iifcn 15. Szikra Könyvkiadó, V., Vörösmartyvtér. 4. szám.

f 'A szovjet lopok nap mint nap \ újabb eredményekről számolnak be J a sztahanovisták, munkásújitók, ki- } váló minőségű brigádok és gyárak } eredményeiről. Uj és áj munkások, } újabb és újabb nevek válnak or szag- f világ előtt ismeretessé, akik as öt- f eves tervet jóval idő előtt fejesik f be, példájukkal utat mutatnak a \ szovjet társadalom számára, hogyan pehet megrövidíteni e. ssocializmus- f bál a kommunizmusba vezető utat, t Uj munkamódszereikkel számunkra j is irányt mutatnak és gyakorlati pélä

ddt szolgál fal nak hároméves tervünk időelőtti teljesítésére. A Trud, n Szovjet Szakszervezetek központi papja, első oldalán úr névvel ismerheti meg az olvasót: Uyikolaj Kljucs- \kin új, jelentős kezdeményezéséről f számol be a rosztovi szakszervezet j munka-tömegszerrezési osztályának P vezetője, Maszljúkov.

! A'yikoloj Kljucskin rosztovi mező- pjazdasiigi gépgyári munkás kezde- f »fényezése abban állt, hogy versenyt j indított a termelékenység növelé- j síre. Sok sztáhánovisfa követte t Kljucskin példáját. Az elmúlt 2 hónap alatt, nagy munkát folytatlak, mely megmutatta s egyben kitágította'a szűk keresztmetszeteket, módot adott arra, hogy jobban szervezzék meg a munkát, fis elterjesszék az lyezö gépeket afkalmasta&

új technika felhasználásával kialakult termelékenyebb munl:amódszcre- ket.

A rosztovi rodiátorgydrban megnövelték a szdrítócsiOék vágatainak számát. Ez lehetővé tette 10 munkás felszabadítását. A szerelőműhelyben a marást és vágást 2 esztergapadon 2 munkás végezte. Most ezek a műveletek 10 esztergapadon 1 munkással készülnek.

A „Krasznij Akszaj" gyárban a kcrékaUc'fdrészek útja megrövidült, gépesítették a festőmunkái at okát és az alkatrészek hídtechnikával való megmunkálását vezették be. Ennek az lett az eredménye, hogy több mint' 40 munkás szabadult fel ezen a munkaterületen.

4 „Vörös kazánkovács" gyárban 77<i méter összr,téréiben rövidítették meg y> alkatrészek útját. A hegesztőket felszabadították a réseknek subáitól és reszeléktől {égkalapács- csal való tisztításától: ezt a munkát segédmunkásoknak adták ki. A présüzemben keresztvágó prést, alkalmaztuk a kaiánfcnékfal vágására *• ezzel a. mű relét időtartamát !)G óráról !) órára csökkentették', ugyan akkor 400 kilogram fémet takarítottak meg. A főműhelyben szögéF* *

módszer 75 ezer rubel megtakarod- s/íra vezetett. "A kegcsstő-froda mérnöke, Zujev, új gyorshegesztő módszert dolgozóit let A vasvdz-ssardő üzemben Zujov javaslata a hegesztők termelékenységét 69—80 százalékkal emelte.

Kljucsldn újításának tdkdmeödsa a „Vörös kazánJeovdcs“ gyárban a munkáslétszám szüfcséglctét 77 emberrel csökkentette. A novocser- kaszki villanyvezeték-építő gyárban a karosszéria-hegesztésről áttértek a részenkénti szerelésre. Ezen az egy munkaterületen 40 munkást szabadítottak fel. Az újítás folytán az egyes munkafolyamatoknál felszabadult munkáskezek a gyár más részén járulnak hozzá a termelés növeléséhez. Jánéhány más helyen csökkentették a váltások számát, s Így lényegesen emelték a termelékenységet. „Kljucskin újító munkamódszere.* c. előadásokat nagyszámmal tartana!: a szaJc- szervezetek. A pártszervezet kezdeményezésére megszervezték a körzetben o munkások megbeszéléseit KljiiCüki inal. Nyikolaj Kljucskin új, ingj jelentőségű, hazafias mozgalomnak a kezdeményezője, s ez asz új mozgalom szeles mederben terjed.