Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 221. szám

a n a p l o ma saxrrr&ssm 73 «■akxak. n»(tki«m*ii»> azoknak az AnMmek, akik diplomáciai álarcba öV fen wégexbék kártevő tevékenységü­ket borozó éveken keresztül Magyar- országon, '• Magyar Népköztársaság tűén. Büneknet őszintén feltártam a oépbíróság eáőti Várom a népbíróság súlyos ítéletét, mégis azt kérem a népbíróságtól, bogy kegyelmezzen életemnek. ElaÄfc Sorondy Béta. Kanondy: Elnök úr, tisztelt Népbf- róság. Én, joint a kormányellenes összeesküvés skttv résztvevője, Mjea «ffászébea uégegy*xc? be- bniercm bűnösségemet. Elnök: Befejezte? Szaka: Igen. Elnök: Menjen a helyére. — Ognye- novics MSán. Ognyenovics: Kérem a tisztelt Nép- bíróságot, az ítélet hozatalánál vegye figyelembe, hogy Tito bandája kihasz­nálta súlyos anyagi körülményeimet és bevont a saját soraiba. Rajk László meggyőződve írről, bogy követője é* híve vagyok, 1948 már­ciusában bevont az összeesküvésbe. Azt az utasítást adta, hogy megbíz­ható emberekből szervezzek egy olyan különítményt, amelynek fel­adata i kormány tagjait őrizetbe re: ni, Rákosi, Farkas, Gező minisztere­ké! fizikailag megsemmisíteni, A Rajktól kapott feladaton kívül Páífíy azt az utasítón adta, hogy az én feladatom lesz a rendőrség fegy­veres erejének a parancsnokságát át­venni, ezzel Budapest fontosabb ob­jektumait elfoglalni- és meg-zúlíani és ezáiiií az összeesküvés sikerét elő­mozdítani. Ez volt a szerepem az összee-küvésben, amelynek vezetői itt a vádlottak padján üld Rajk László és Pólffy György voltak. Teljes egészében beismerem bűncse­lekményeimet és kérem a népbirósi got az ítélet hozatalában ezt vegye r seremre figyelembe. Koromdy: iliadent Rajk és Pálfty raiasításáü’a íc*íe*5» Justus: JMLindeBi Bűiméit, ami! elkövettem, alapvető oka trockista meggyőződésem EbSfa Javba* HL Jm-twu Biúmmertem és bwtemerem * vád által tevhemre rótt bfincsoíek- auényeket. Ért ax alkalmat arra sr®- íratnám WhBxxnáíni, hogy megvilá­gítsam, hogyan jutottam el * dolgozó nép sÚeaságeinok táborába. Ha visz «rátekintek pályafutásomra, egy alapvető k&z&i okát látom mind&ncAk a bűnnek, amit ríkő- roífmn és «■ fcrockist* meggyő­ződésem. Már a barméncat- években «zövofka* t*im különböző csoportokkal és frak­ciókkal, amelyek harcoltak az akkor illegális kommunista mozgatom ellen A trockista tevékenységet még akkor sem hagytam abba, amikor Hitler megindította rablohadjá- ráfái a Szovjetunió ellen, pedig afckoT, a háború évei alatt, ez a trockista tevékenység egyértelmű volt « hitt éri zmtrs objektív támogatá­sával. —i A felszabadulás után megnyílt volna a lehetőség arra, hogy gyöke­resen szakítsak múltammal és új éle tel kezdjek. Nem volt bennem ehhez elég erő és bátorság, de döntő ab ban, hogy ez nem történt meg. iámét az volt, hogy (rockisis néácefetm megma­rad tab. K nézetek következtében hamarosan a népi demokrácia elleni tervekkel kezdtem foglalkozni. Folytattam a felszabadulás után is a trockista ká­derek illegális nevetését, igyekeztem a kádereket a kulturális és politikai élet fontos posztjaira juttatni. Külföldi utazásaimon rágalmaz­tam a magyfif népi demokráciái és annak vezetőit. Az én szerepem Rankovrics utasításai szerint az volt, hogy íogjam össze a trockista és más antidemokratikus elemeket ét. megfelelő időpontban bo­csásson! ezeket Rajk László illetve a Raj-k-féle összeesküvő szervezet ren­delkezésére a magyar népi demokrácia meg­döntése céljából. — Ez az lényegében, amit még­egyszer akartam mondani az utolsó szó jogán, hozzátéve, hogy őszintén megbántam és nyíltan feltártam már a nyomozás során mindazt, amit tettem, mindazt, amit erről az egész problé­ma-komplexumról tudtam. Tudom, nem szám (thatok arra, hogy higyje- nek őszinteségemben, (adom, szavakkal nem lehet jó­vátenni ezt, arail ejkőveífem. Éppen ezért utolsó kérésem cs>ak az, adják meg a módot arra, hogy a ma­gyar dolgozó nép "svára végzett bár­milyen ha-zno-s munkával, legalább részben jóvátehessem azt. amit ellene elkövettem. Elnök: Befejezte? Justus: Igen. Elnök: Menjen a helyére. A nép­ügyész úr kíván még felszólalni? Ncpügyész: Nincs felszólalásom. Dr. Jankó Péter tanácselnök az­után bejelentette, hogy ítélethirdetés­re szeptember 24 én, szombaton dél­előtt kilenc órakor kerül sor. 8 szerjet Sisrsaány íi Jegyzékében is leszSgezi, begy llaszsrszág megszelte a bébeszerzédést : A TASZSZ-iroda jelenti: A Szov­jetunió kormánya ez év július 19-én jegyzéket intézett az olasz kormány­hoz Olaszországnak az Északatlanti Egyezményhez való csatlakozása al­kalmából. A jegyzék rámutatott, hogy az ola?z kormány csatlakozása a tá- madójellcgü Északatlanti Egyezmény­hez, valamint Olaszország fegyveres erőé növelése és haditermelésének fokozá-a ói békeszerződésben meg­állapított kereteken túl ellenfélben áll az Olaszországgal köföíí békeszerződéssel A Szovjetunió ugyanebben a kérdés­ben egyidejűleg az USA, Nagybriten- nia és Franciaorízág kormányához küldött jegyzékeiben rámutatott e kormányok felelősségére akkor, ami­kor Olaszországot rábírták, hogy rés elvegyen az Ész-nloatíanti Egyez­ményben. Július 28-án az olasz kormány vá­laszt küldött a szovjet kormány fenti jegyzékére. Válaszában az olasz kor­mány közismert tényekkel ellentétben a támadó Ésaak&ílanfí Egyez­mény l mini védelmi egyezményt igyekezeti beállítani és Olaszország csatlakozását fegyve­res erőinek fokozását ós hadi-terme­lésének növelését olyan ténykedésnek tüntette fel, amely wines eftenímon- dá-ban az olasz kormánynak a béke. szerződésben váltals-t kötelerettségei- vet. Az USA. Anglia és Franciaor­szág kormánya válaszában szintén igazolni igyekezett Olaszországnak az Északafíantí Egyezménybe való bevonásával kapcsolatos akciókat, utalva arra, hogy ez az egyezmény nem támadó. Vábissjejfyzékeí intéztek ar, olasz kormányhoz: A saeovjei kormány válaszolva az olasz kormány július 28-iki jegyzéke­re, Olaszországnak az Északatlapti Egyezményhez való csatlakozásával kapcsolatban, szükségesnek tartja jelenti, hogy teljes mértékben fenn­tartja azt az állásfoglalását, hogy az ÉszöSiaílanli Egyezmény táma­dó jelleg ü, mely állásfoglalást a szovjet kormány július l®-i jegytói:,őbea kifejteit, va­lamint azt a tényt, hogy Olaszország csatlakozása *x zgyezményhez elfent. mond aa Olaszországgal kötött béke- szerződésnek. A szovjet kormány egyidejű!«# vá- íaszjegyzÁ&t intézett ax USA, Nagy- britanni» és Francdaorazág kormá­nyához, amelyekben teljes mértékben megerősíti a szovjet kormány éllá*- foglalását az Észokatlanij Egyezmény támadó jellegéről és azzal kapcso­latban, hogy Olaszország csatlakozá­sa ehivcz az. egyez»ényhez, eíleuíinond Olaszországnak e bí- k «szerződfeben váltóit kőtelczeff- ségeiveL A szovjet kormány jegyzékei ismé­telten rámutatnak arra a felelősség­re, amely «z Olaszországgal kötött békeszerződés megszegéséért az Egyesült Államok, Nagybritanni í é» Franciaország kormányaira hárul. Tovább eme!kedrí©k az árak Angliában A tömegek n bérek emelését és a Keletem-ópávai való • kereskedelem kibővítését követelik Mao-Ce-Tung nagy beszédben Jelentette be a Kínai Népköztársaság megalakítását ö" viJéjvyvoTféQrfeiak ki emelkedő je­' lentftaégü eseménye van: Mao-Ce Tut»# bejelentette « Kínai Népköztársaság megalakítását Beipingben szerdán összeül a né­hány héttel ezelőtt megválasztott kínai népi politikai tanácskozótes- tiHet A testület ülésén Mao-Ce-Tung nagy beszédet, mondott. — A mai történelmi jelentőségű napon több mint hatszáz küldött gyűlt itt egybe. Ez a hatszáz kül­dött képviseli az ország valamennyi demokratikus pártját és csoportját, valamint a tömegszervezeteket. En­nek az egységnek megteremtését ar. tette lehetővé, hogy legyőztük az amerikai imperializ­mus által támogatott reakciós Kuamintang.kormányt. F, példátlan győzelem lehetőségét az adta meg, hogy az egész kinai nép támogatta felszabadító seregünket. Ennek az ülésnek a kínai népi po­litikai tanácskozó testület nevet ad­tuk- Három évvel ezelőtt már volt egy ilyen konferencia, de akkor resztvettek benne a Csangkaisek-félc Kuomintang küldöttei is. BeblzonyuW, hogy ezekkel az ele­mek kel nem lehet tárgyalni, nem lehet velük semmiféle egyezményt kötni, mert ők állandóan csak az alkalom­ra vártak, amikor letagadhatnak minden megegyezést és újból szem­beszállhalnak a nép akaratával. Ar. akkori konferencia és az azóta el­múlt három év eseményei megmutat­ták az egész kinai népnek, hogy nem lehet kompromisszumokat kötni az imperializmus láncos kutyáival, a Koumintang-kormánnyal. Gpk két lehetőség van: Vagy legyőzzük ezeket az eleme­keit, vagy pedig ők győznek 1c és tipornak cl bennünket. Nemzetközi viszonylatban szorosan együtt kell működnünk azokkal az országokkal éa népekkel, akik sze­retik a békét éo szabadságot, első­sorban a nagy Szovjetunióval és ar. Új népi demokráciákkal. Amfg fenn­tartjuk a népi demokrácia diktatú­ráját és . amíg egyűtithaládánk nemzetközi barátainkkal és főkén# a nagy szovjet néppel, mindaddig ]cgyőz­hetetlenek teszünk. — Építő munkánk középpontjá­ban most a gazdasági újjáépítés áll. Ennek az újjáépítési munkának alap­ja: 475 millió lakos és í) millió 597 ezer négyzetkilométernyi terület. Nagy nehézségek állanak előttünk, de szilárdan bízunk abban, hogy né­pünk hősies magatartása leküzdi majd mindezeket a nehézségeket. — A gazdasági újjáépítéssel együtt hatalmas lesz kulturális fejlődésünk is. Elmúlt az az idő, amikor a kinai népet a civilizálatlan népek közé sorolták. Legyőztük mind a belföldi, mind a külföldi elnyomókat — Három év alatt a kínai nép le- youta a következtetéseket, egyesí- ’tefcte erejét As országát átfogó egy­ség-frontot létesített a reakció és ar, imperializmus ellen. Most ezen az új alapon ismét összeül a kinai népi politikai tanácskozó testület. Kije­lenthetem, hogy ez a testület pepi nemzetgyűlés jellegével bír. Tanács­kozásunk hatásköre kiterjed a kö­vetkező tárgyakra: A kínai népi politikai tanácskozó testület szabály­zatának kidolgozása, a központi népi kormány szabályzatának kidolgozá­sa, a Kínai Népköztársaság alkotmi. nyáriak kidolgozása, a kínai népi politikai tanácskozó testület nemzeti bizottságának meg­választása, a népköztársaság zászla­jának és címerének megállapítása, a népköztársaság fővárosának kijelölé­se és munkaprogram megállapítása. — Ha a kínai nép ar, elmúlt év­századokban visszamaradt fejlődésé­ben, akkor ez csak annak tulajdonít­ható, hogy a belföldi reakció és a külföldi imperializmus elnyomta és kizsákmányolta a kínai néptömego- ket. Nagy tanítóink ós előharcosaink mellemében cselekszünk. Felszabadító harcunk sorián le­győztük mind a belföldi, mind á külföldi elnyomókat. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy kikiáltjuk a Kínai Népköztár­saságot. Nemzetünk csatlakozik a békeszeretö és sr.abadságsr.erctő ,n£- pek nagy családjához. Soha többé nem leszünk elnyomott és meggya- lájpott nemzet. — Forradalmi munkánk még nem ért véget. Felszabadító* harcunk még nincs befejezve. Forradalmi mozgal­munk még tovább fejlődik. A balol­dali reakció éa a külföldi imperializ­mus nem nyugszik bele vereségébe. Minden nap és : linden pillanatban résen kell lennünk. Elnyerjük a népek elismerését kul­turális téren is. — Honvédelmi erőnket tovább építjük. A külföldi imperializmus soha többé nem vetheti meg lábát or­szágunk területén. Nemcsak hatalmas szárazföldi haderőnk lesz, hanem ugyancsak hatalmas légi erőnk és hatalmas tengerészeiiiok. Hadd reszkessen tőlünk a belföldi reakció és a külföldi imperializ­mus. Mae-Cc'-Tung nagy beszédét óriási lelkesedéssel fogadta a testület. Az egész városban örömiinnepségek vol­tak, a lakosság kitörő lelkesedéssel üdvözölte a Kínai Népköztársaság kikiáltásár. fl qörög monarchsfaslszták ú\éh gyilkosságra készülnek A Szabad Görög Rádió jelenti: A pirreneusi rög (Vni’élő bíróság halálra ítélt« Ketty Nlszyriu Zev- gu asszonyt, mert nem vök hajlandó megtagadni a görög népi demokratikus mozgalmat. Kelly Niis&yriu Zevgu tani ónő. a görög népi forradalmi mozga’om egyik legrégibb, legodaadöbb harcosa. Nagyon népszerű a görög néplömegek közöt" Tevékeny harcosa volt a görög kom. rrmnistia pártnak és a náci megszál­lók ellen alakul: EAM-nek. Többszőr bebörtönözték és szám. űzték. Az egész civilizál.- emberiség erélyes tiltakozásának meg kel! akadályoznia a monarcho-fastezta bűnözőket az újabb aljas gaztett végrehajtásában. Londoni jvíctrtí» wrerint «z angol s»|tó íelcpíe», hogy Attle® trvár .jltkor elhatározta • font leérték el érNt. ami­kor Cripa* még Svájcban üdült. A leértékelés után nflpról-nnpra «waelkedp-ek az árak. Az áremel­kedés eddigi állagéi 25 száza­lékra beöafiOk. Az angol sxaüciz-ervexe-ti tömegek felháborodva tiltakoznak a munkáj­ára tó kormány lépése ellen, amely még jobban osökkenti életszínvonalu­kat. Az egyesült femünká: axeksxer­A francia mranitásoszláiy lésére: Egységes akció a béi Az MTI párisi jelentés® szerint a CGT titkárság* legutóbbi ütéséről kiadott közleményében leszögezi, hogy a frank leértékelése ellentmond a francia nemzeti érdekeknek és kizárólag azt a cell szolgálja, hogy az amerikfli trösztök hasz­nál növel}«. vezet határozatban aürgetf a kercsbe­delmá minisztert, hogy ax ápületiái « kelet európ'ai «rsatúgokihaaL azereisz* be, mert az amerikai épülctfa meg­drágítja a házépítést. A határozat órán bánt h*t penny saunte«béremoléot kánre(«t Ax é-prftftjrmnV: ások exakszervexeiásafc tanács«, határozatban jelentett» ki, hogy a font értékcsökkentésével *«n» lehet Angliái megmenteni éa köve­tette a kereskedelem kibővítését K«» teleurőpávaL Tálas*» a frank leórtékc* köTetcIések kiharcolására A frankunk' ez ax újabb leértékelése egyenes következménye a MaMhall- tervnek. A frank leértékelése migá- yal hozza az árak! ugrásszerű emel­kedését, amit a kormány úgy akar leküzdeni, hogy a dolgozók fokozott kizsákmányolásával csökkenti a* áruk termelési költségeit. A Wall-Street határoz*» meg a nyugatnémet márka leért éke lését Berlini jelentés szerint a nyugatné­met márka leértékelése már elhatá­rozott tény. Jellemző, hozy Adenauer, a nyugatnémet miniszterelnök kényte­len volt a leértékelési terv részlo- teit előterjeszteni * nyugati megszálló hatalmaknak és saját hatásköré­ben semmiféle végleges döntést x new» bourofL A nyugati hatalmak, tehát legvégső fokon a VJell-Select urai fogják meg­szabni n leértékefé» arányát. E* újabb bizonyltékj annak, hogy Ad®" nauer kabinetije csupán bábkormány, amely teljesen uz angolszász imp*” ria listáktól függ éa arcuk irt as itass* vakon követi. A Szüvjeíuntó az EASZ közgyűlésén, mint a béke lefövgfeeiesaíiíi védelmezője lép ie! Moszkvából jelentik: Az ENSZ közgyűlésének most megnyílt negye­dik ülésszakán a Szovjetunió olyan hatalomként jelent meg — írja a moszkvai rádió hírmagyarázója — gyűlés előző ülésszaka elnökének vében rövid beszéddel ny-ttocte meg ■* közgyűlés negyedik ülésszakát Makin £gj beszéde ákalános deklarativ je lieft’-* volt. Beszédében azonban amely a legnagyobb mértékben já­rult hozzá az általános béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez. A Szovjetunió a közgyűlés negye­dik ülésszakán, mint a béke legkö­vetkezetesebb védelmezője lép fel. Békepolitikáját az egész haladó em­beriség támogatja. A közgyűlés mos­tani ülésszaka csak akkor oldhatja meg sikeresen feladatát, ha a szerve­zet minden tagja épp oly őszintén ttörekszik együttműködésre, mint a Szovjetunió. Az ENSZ gyűlésén a Szovjetunió küldö'ileége A. J. Visinszkij kiiiügy- min'iszterrel az élőn az érdeklődés kö zéppontfáiban van épp úgy, mint az előző üléseken. Makin ausztráliai küldőt Ewatt ausztráliai külügyminiszternek, a köz­kifejeződött az aggodalom a ga*‘ daságl válsággal kapcsolatban, amelynek közeled'.« egyre jobban éret­hető a kapitalista világ országaiba11' Ezután a közgyűlés megválasztott* a közgyűlés elnökét, névszer:™: R'*' muí-o fülöpsaigeti küldöttet, majd * közgyűlés hat bizottsági cínökét. közgyűlés alelnöki tisztségeit a fzava' zás eredményeként a Szovjetunió, ílZ Egyesült Államok, Franciao-rszág, Anß- lia, Kína, BraziLia és Pakisztán ku - döílségének jut a, ék. Szerdán a közgyűlés plenáris ülésén meg­indult az általános vita. Ugyancsak szerdán tartotta első tfc sóit a közgyűlés elnökéből, hét helFy , leséből és a közgyűlés hat bizolteag* - $ nak elnökéből álló főbizol'.eáfi lß-

Next

/
Thumbnails
Contents