Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-22 / 220. szám

DUNÁNTÚLI w PLO I líolusy gyár dslgo?éI muitoerf^fra hftrtak ki öt pécsi üzsmet Eiozsstották a nyereségrészesedést a Bőrgyárban és a Dohánygyárban A. hegyháti járás rezet őszi us.e7 eg®7dasági műn bálitokban /T. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM ÁRA 63 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949 SZEPTEMBER 2? NÉPÜNK HALALT KÖVETEL AZ ÁRULÓKRA Alapi Gyula népügyész vádbeszédében összefoglalta a példátlan árulás tanulságait A népbíróság kedden délután befe­jezte a tanuk kihallgatását. Soron kö­vetkezett dr. Kálmán András kihallga­tása. Elnök: Mit tud Szőnyi Tibor vád­lottnak az amerikai és jugoszláv hír­szerző szervekkel való kémkapcsola­táról? Kálmán: 1944 elején Szőnyi Tibor kapcsolatba Wpelt Genfben Fielddel, aki az Egyesült Államok stratégiai kémszervezetének volt a tagja. Field fizámonira ismerős emigrán soknak pénzbeli segélyt nyujlo'I ét és ezzel szorosan magához kö­tötte őket, Szőnyi Tibornak is ál­landó anyagi támogatást Jnltatott Field és ezáltal elérte azt, hogy Szőnyi tel­jesítette azt a kívánságát, amelyet, vele «zömben támasztott. Ugyancsak ebben *.r időben, 194*4 elején, Szőnyi Tibor kémkapcsolatot létesített egy Lompsr Misa nevű jugoszláwal, aki a jugo­szláv kémcsoport megbízottja volt Svájcban. Lompar javaslatot tett Szó nyi Tibornak arra, hogy őt is össze­kapcsolja Dullesse). Csoportunk veze­tősége megbízta Srőnvit azzal, hogy tárgyaljon DuHessel. Sz.őnyi memoran­dumot készített Dulles számára, amely- bén késznek jelentette ki magát és a csoportot arra, hogy s háború után visszatérve Magyarországra, az Egye­siét Államok részére szolgálatokat vő. géz. 1944 őszén Szőnyi töhbizben ta­lálkozott Bemben DnllesseL — A Duííesfőí kapott utasítások fe-telmébcn Szőnyi Tibor megkezdte « hazautazás előkészítését. A haza­utazáshoz döntő segítséget nyújtottak a jugoszláv hatóságok és a jugoszláv kémszervezetek. Ez Doff*« utasítására történt. Lompar gondoskodott arról, hogy a hazautizó csoportunk hat tagja fel legyen szerelve hamis jugoszláv ok­mányokkal. Marseilfesbeo a G. 2. Bérű amerikai kémszervezet megadta Réti Miklós kihallgatása kővetke izeit ezután, Rétj a vári fegyintézetben tölti büntetését Elnök: Emlékszik arra, hogy Szalui András vádlottat hogyan szervezte be a politikai rendőrség és milyen jelentéseket adott Szalai * politikai rendőrségnek a forradalmi munkás­mozgalomról? Réti: 1933 májusában a pécsi csend- őrség nyomozó alosztálya leleplezett egy kommunista szervezkedést és el­fogta annak tagjait. Szaíaj a kihallgatáson ónkén!, minden részletre kiterjedő pon­tossággal Jelfái fa a szervezkedés egész tárgyi enyagál. minden sze­mélyi vonatkozásban. A bíróság annakidején honorálta ü az 6 magatartását, csupán egyévi Próbára bocsátotta, a szervezkedés részivevőit viszont súlyosan meg­büntette. Az ítélet után Szálait fi­Ezután az elnök Lindenberg Lajost hallgatta ki. Elnök: Milyen hivatali beosztása Volt önnek az 1943-44-es években? Lindcnberg: A honvéd vezérkar fö­löké sátoraljaújhelyi fogházának vol­tom parancsnoka tartalékos- hadnagyi rangban. Elnök: Hangosabban beszéljen. | Lindenberg: Igen. Elnök: Tud ön hangosabban beszélni, s fogházban nyílván nem ilyen csende­sen beszélt. Milyen következmények­az engedélyt az utazásra és biztosí­tott csoportunk számára amerikai katonai repülőgépekéi, amellyel Beígrádba utaztunk. Itt egyenesen az 07.NA épületébe vittek bennünket. Katafatics őrnagy kijelentette: hajtandó arra, hogy a Svájcban, az amerikai kémszerveret- nék küldendő jelentéseink továbbttá sóban közreműködjék, amennyiben ezeket a kémjelentésekef Magyaron a/ágon az itteni jugoszláv katona: misszió vezetőjének, Cicmil ezredes­nek átadjuk. A magyar határt az ÓZNA gépkocsiján léptük át. Szőnyi elmondta, hogy miben állanak kon kréfén a DutlesfőI kapott uta. ífások. Azt mondotta, hogy csoportunk tag fainak el kell helyezkedniük a ma­gyar gazdasági és állami apparátus legfontosabb pozícióiban és kártevő, romboló munkál kell végrehajfani a magyar demokrá­cia ellen kéminformációkat jjyfij- leni. A kémkapcsolatot a jugoszláv é: amerikai kémszervezsrtekkel pedig csoportunknak fsnn kelt tartania. Elnök: Hogyan teljesítették ezeket a kémfelacLitokat és általában a rom bolti tevékenységet? Kálmán: 1945-től 1947 elejéig cso­portunk rendszere-en illegális össze­jöveteleket tartott részben Szőnyi, részben Demeteréit és az én íakáso mon. Ezeken i»z összejöveteleken Szőnyi ufasifásokai adott a csoport tagjainak — akiket elhelyezett kü­lönböző jelentős pozíciókba, hogy miiképpen végezzenek romboló mun­kát. Nekem utasításokat adott, hogy a népjóléti minisztériumban, amely­nek egyik, vezető állásába bejutta tott, hogyan szabotáljam a kormány intézkedéseit. Szőnyi ttínrifá-sflif én teljesítcf- fe-m I*. Ezenkívül röviddel * megérkezésünk ufán résztvettem két kémjetentés el készítésében. gyetmeztetiem, hogy kerecsen fel néha hivatalomban és számoljon be magatartásáról. Erre őszt felelte ne­kem: ,,Kérem, nem keíl engem fél­teni, mert nekem már elegem van a kommunizmuíbóf és áttértem a józa­nabb polgári világszemlélet vonalára'". Álláspontjának igazolásira önkén!, saját kezdeményezéséből fcínjánlofía a besúgói szolgálatot Mindenesetre ennek a bevágásnak eredménye az, hogy az 1933-ban le­zajlott szervezkedés óta egészen a felszabadulásig Pécsett nem jött létre kommunista szervezkedés. Elnök: Mi történt.a Sopiatia-gépgyár körül? Réti: Szalai 1935 tavaszán jelcntcít-e nekem, hogy a Sopiana-gyár munkásai bérsztrájkra készülnek, közölte a hang­adó munkások nevét is. A rendőrség figyelmeztetésére a gyárigazgatóság megfenyegette a munkásokat. A mun­kások nem mertek sztrájkot csinálni cs így nem ftsdíák kiharcolni jogos bérkö­vetelésüket. kel járt a politikai foglyok felé az, hogy Szalai András ott va'ami szökési tervró'l jelentest tett?, Lindenberg: 1944 januárjában tett először Szalai András jelentést arról, hogy a szerb politikai foglyok egymás közölt összesúgnak és valami szökési tervről beszélnek. Ezt a jelentését megismételte 1944 február havában konkrétebb 'ormában, amikor már ki­törésről. szökésről beszédek és megne­vezte a kitörés szervezőit. A kitörés 1944 március 21-én lörtént. A kitörés visszaverésekor 54 fog­lyot lemészároltak és pár nappal később a katonai honvédtörvény­szék vészbírósága 11 foglyot kf- végeztetett. Ezután Vaudon Györgyi nyelvtanár­ad kihallgatására került sor. Elnök. Ön Justus Páltól milyen fel­adatokat: kapod, amelyeknek államclle­j sU é £tü ! \roí■ i? Vándort: 1943-ban, közvetlenül a két munkáspárt: egyesülése élőit Justus ar­ra Utasított engem, hogy szervezzek fílegáll? csoportot ab­ból a célból, hogy 6 folytathassa art a trocklsla kádernevelést, ame­lyet előzőleg a Szociáldemokrata Párt keretén bedül működő szemi­náriumokkal és kollégiumokkal már elkezdett. Azt az utasítást is adta, hogy rendszer­ellenes nézeteit necsak az illegális cso­port körében terjesszem, hanem közöl­A népbiróaág kütöntanácsa szerdán folytatta. Rajk László ós társai bűn­ügyének tárgyalását. A tárgyalás negyed tiz óra után néhány perccel nyitotta meg dr. Jankó tanácselnök. Feltette a kérdést: A bizonyítás ki­egészítése irányában ran-e indít­vány? Sem a népügyésznek, sem a vád­lottak védőjének nincs indítványa a bizonyítás kiegészítésre. Elnök: Ennek következtében a bi­zonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. Felkérem a népügyész urat vád- beszcdénck megtartására, (Feszült izgalom fut végig a hallga­tóság sorain.) ’Dr. Alapi Gyula népügyész: A tárgyalás, amely közel egy hete fo­lyik itten Rajk László és összeeskü­vő társai bűnügyében, joggal keltett hatalmas visszhangott dolgozó né­pünkben, külföldi barátainkban és külföldi ellenségeink között egy- egyaránt. — Ennek a pernek rendkívüli fontossága van. Túlzás nélkül állít­hatom: ennek a pernek jelentősége nem­zetközi Hiszen nemcsak olyan vádlottak fe­lett, kell ítélkezni, akik kezet, emel­— Csnszó-mászó, alattomos kí­gyókkal állunk szemben, veszedelmesebb és gyíitölci remél- lóbb ellenséggel, mint eddig bár­mikor. Népi demokráciánk eddig leleple­zett ós ártalmatlanná tett ellenségei is összejátszottak a külföldi impe­rialistákkal és állami rendünk meg­buktatására törtek. Rajk László és bűntársai szintén a külföldi imperia­listák cselédjei és szolgálói voltak, de specialitásuk, ennek a biínpernek a sajátossága abban áll. hogy a-kül­földi imperialisták parancsainak köz­vetítőiként, fötlgynökeiként, az im­perializmus rohamcsapataként az a jugoszláv vezető klikk lép tel, — Tito és bandája — amely ma le­igázza Jugoszlávia hősi népeit és bitorolja a hatalmat Jugoszláviá­ban. A tárgyalás adatai alapján meg­állapíthatjuk. hogy a vádirat vala­mennyi állítása, a nyomozás vala­mennyi adata teljes bizonyítást nyert. A vádlottak és a tanuk val­lomásai. a szembesítések eredményéi maradéktalanul beigazoltak a vádat, megerősítették a vádiratot. Akikben jeni azokkal a volt szociáldemokraták­kal is, akikről tudom, hogy trockista beállítottságúak. Ebben az időben Jus­tus, aki az illegális központi vezetőségnek tagja volt, az illegális összejöveteleken többször tartott külpolitikai és belpolitikai be­számolót. Szembehelyezkedett1 a kor­mány külpolitikájával, rágalmazta a kormány tagjait és különösen élesen tómadta a kormány külpolitikáját, a Szovjetunió felé való orientációjával kapcsolatban. Ez az illegális csoport 1948 tavaszából 1949 májusáig műkö­dött. Elnök: Felismeri ezekben az írások­ban önnek sajátkezűiig vezetett napló­ja".? Vándort: Igen, felismerem. Elnök: Ezekben a naplókban szere­pel 1948 október 10-én: tek Népköztársaságunk államrendjé­re, demokráciánk nagy vívmányaira, hanem egyben olyanok felett is. akik összeesküvő tevékenységükben, i szocializmust építő magyar dolgo­zó nép külföldi imperialista ellensé­geinek Voltak az eszközei, dróton rángatott bábui. A vádlottak padján itt nerrvsak Ra jk és társai ülnek, hanem külföldi gazdáik, imperialista felbujtóik is Belgrádban és Washingtonban. A vádlotta-k padján a magyar népi demokrácia esküdt ellenségei ülnek. Nagy Ferenc és összeesküvő, társasá­ga is esküdt ellensége volt a ma- ryar népi demokráciának. Mind- szentv. is. aki szintén elvette megér- délenit büntetését. Rajk László és cinkostársai többek között abban különböznek a Népköztársaságnak ama ellenségeitől, akikre az elmúlt esztendőkben sújtott le a demokrati­kus igazságszolgáltatásunk büntető keze, hogy erek rendszerré emelték az álnok­ságot és az álcázást. .Vem nyílt elienségként. támadtak, hanem sötétben bujkálva, befurakod­va népi demokráciánk vezető párt­jába és köztársasági államgépeze­tünkbe. a tárgyilagosságnak és az elfogulat­lanságnak a legkisebb maradványa van, annak el kell ismernie, hogy a fölárgya’áson a vásottak, vala­mint a nagyszámú lanu vallomá­saiból, ezek sokoldalú összevetésé­ből és a perben szereplő tárgyi bi­zonyítékokból teljes ícny derüli az igazságra. — Ebben az összefüggésben nem­csak azt kell kiemelni, hogy a vád­lottak teljesen szabadon védekezhet­tek és védekeztek, hanem azt is. hogy ugyancsak az eseménynek az egyes vádlottak és a tanuk külön­böző oldalait, más más részleteit egymástól függetlenül világították meg. s hogy a bíróság által megejtett szembe­sítések tisztázták azokat az árnya- latbe’i eltéréseket is, atr.vúyck egyes részletkérdésekben a vádlot­tak valorrtásaiban Itt-ott előfordul­tak. Éppen ezáltal kaptunk világos képet ennek a hitvány bűnszövetkezetnek a gálád munkájáról, éppen ez tette lehetővé nem utolsó sorban, bogy a főtárgyai ásón a való tényállás az igazságnak megfelelően a maga tel­jességében kibontakozzék. „Árulás lenne nem harcolni ez éden a rendszer elten.” (Moraj a teremben) majd egy másik helyen: „Kedvem van harcolni a dik­tatúra ellen, meg kell találnom a kap­csolatot a szabad európaiakkal”. Em­lékszik erre? Vándorú Igen. 1946 őszétől kezdve Justus arra utasított engem és az ille­gális csoportot, hogy erősebben kei! felkészülnünk a magyar népi demokrá­cia elleni aktiv harcra. Szövetségeseket a magyar népi demokrácia elleni harc- Itoz a nyugati hatalmak között és Tito- éknál kell keresnünk, Justus, amikor » „szabad európaiakról” beszélt, ezeket * nyugati hatalmakat és Tito Jugoszlá* viáját értette. En ebben a naplóban Jus­tus megjegyzései?, jegyeztem fel. Elnök: Justus Pálnak van valami fez, re vétele? Justus: a tanúvallomás lényegében megfelel a valóságnak. — Hadd hívjam fel a népbiróság figyelmét arra, hogy például Ranko- vics és Rajk hírhedt paksi találko­zójáról 1948 októberében Öten is vallanak, így dr Klein Antalon, dr Tarisznya® Györgyin, Rajkon kívül Páifíy és Brankov is. De különböző részleteket világítanak meg, olyano­kat, amelyekről csak egyikük tud­hatott. és meg kell állapítani, hogy mégsincs semmi ellentmondás kö­zöttük sem időben sem tényben és éppen ezekről a különböző oldal» ró! megvilágított részletek és egye­zésük bizonyítja azt is, hogy a Erin- tiszta igazságról van szó. — Hadd hívjam fel a figyelmet arra. hogy Rajk és Rankovics tit­kos tárgyalásának Kclebián 1947 decemberében lényegében ugyanaz volt a tartalma, mint Pálffy tárgya­lásainak Nedelkovieesal, a római partizánkongresszuson. Ez az egye­zés azt bizonyítja, hogy egy szétágazó Összeesküvésről volt szó, egy olyan gálád tervről, amelynek megvalósításához több • oldalró! fogtak hozzá, olyan tervről, amelyért a vádlottak külföldi megbízóik utasítása szerint éveken át. cselekményeiket össze­egyeztetve dolgoztak. — Meg kell állapítanom, hogy például Rajk és Brankov lényegé­ben teljesen egyezően adják elő Titoék úgynevezett stratégiai tervét a népi dctrokráclák belső bomtasz- tásárót. a Szovjetunióval való szem- beford'tásukról és az áruló- jugoszláv vezetők sze­repéről ebben á tervben! A niianszbeli, a részleteket illető eltérések erreéonatkozóan Rajk és Brankov vallomásában éppen azt bi­zonyítják. hogy Brankov is Rajk is egymástól fíürgettenfll értesültek ezekről a tervekről és saját élmé­nyeik alapján adják elő ez»ket. A lényeg mégis megegyezik. Mindket­tőjük vallomásából kitűnik, hosry a Tito-klikk céljai a Tájékoztató Iroda ismeretes határozatai előtt ugyanazok voltak, mint a határo­zat után. Csak ■ a módszerek és az . eszközök .változtak a Tájékoztató Irodának Titoékat leleplező határozata után. Pálffy a saját kapcsolatain, Lozits és Zsokalj jugoszláv ezredeseken ke­resztül ugyanazokat az utasításokat kapta, mint amelyeket Rajk kapott közvetlenül, vagy közvetve Ranko- vicstól. Ha Pálffy és Rajk vallomá sában voltak lényegtelen eltérések a részleteket illetően. — fgy például a tervezett puccs időpontjára vonatko­zóan — ezek az eltérések azt mutat­ják, hogy Stralal Pécsett fiúként »jáníkozott besúgónak „Beszéljen hangosabban“ Alapi Gyula megkezdi hatalmas vátlbeszédét Vcsucdclmesebb és gy űlöFcfremétfóbb ellenségjjeJ állnnk iicmhen, mint eddtg bármikor

Next

/
Thumbnails
Contents