Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-21 / 219. szám

1349 SZEPTEMBER 21 N a F L o 8 Elnök: Tud-e valamit R-ajk Lászlónak a spanyol trockisíák vezetőjével való kapcsolatáról? Cseresznyés: 1939 októberben a ver­nén koncentrációs táborban Rajk László szoros kapcsolatot teremtett Enrique Girone'.Lar-ral; i. spanyo'országi Poum nevö írocldsla-párt helyettes főtitkárá­val. Ez á Girone'.lar az 1937. évi május 2-i véres barcelonai felkelés során Franco kormányával, Franco ható­ságaival és a fasiszta kormánnyal, a fasiszta hadsereggel együttmű­ködve felkelést szervezett a köz­társasági hadsereg, a köztársasági kormány ellen. A barcelonai népbíróság 1938 szeptem­berében halálra ítéMe. Sikerült meg­szöknie francia területre, ahol Rajk (László kapcsolatot teremtett vele a vepncli koncentrációs táborban. 1940 tavaszán ezt a GironeMart azután Me- xico-Oilybe inén tették ki a francia tit­kos szolgálat emberei. M un kássxár ma zásnak ncns hcrűlbeflek a beiä»miuiä2tcriiiußiia Elnök: Segítette önt Rajk László azoknak a kémfeladatoknak a bel­ügyminisztériumban való végrehaj­tásában, amelyeket ön az angol és jugoszláv hírszerzéstől kapott? Cseresnyés: Amikor hazatértem Magyarországra, elmondtam Rajknak kapcsolataimat az angol és jugoszláv kómszervezettei. Rajk László azt vá­laszolta erre, hogy 5 mindent tud, mindenről értesülve van. Közölte velem, hogy a belügyminisz­tériumi sajtóosztály vezetésével en­gem bíz meg. Azt mondotta, hogy a sajtóosztály feladata, az ö személyé­nek, személyes politikájának orszá­gos méretű propagálása, ugyanakkor a magyar-kormányzat más szemé- lyeségetnck, elsősorban Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő jelentőségének háftérba szo­rítása. Elnök: Tud ön valamit Fischer Gyulának, Zilahinak, Korondvnak, ezeknek a reakciós beállítottságú egyéneknek a, pályafutásáról? Cseresnyés: Rajk László gyűlölte a munkásosztályt. Megakadályozta, hogy a rrsunkás- szirniazású egyének a belügymi­nisztérium felelős vagy legfelsőbb pozícióiba kerüljenek. Ellenben megtöltötte a belügyminisz­tériumot volt reakciós, horthysta köztisztviselőkké], csendőr- és rend­őrtisztekkel és egyéb demokrácia- ellenes elemekkel, mert tudta, hogy ezek a.z ő felforgató terveinek kész­séges eszközei lesznek.­Fischer Gyula, aki 1944-ben, a né­met megszállás idejében egy mun- kásszárad parancsnoka volt, az el­nöki ügyosztály vezetője lett. A városi osztály ügyeit dr. Zilahi László, dúsgazdag nagypolgár in­tézte. Korondy e>s más horthysta csendőrök ezredesi rangban vezetlek a belügyminisztérium felelős rendőr­ségi osztályait. Elnök: Rajk Lászlóvá! kapcsolat­ban ön a jugoszláv kémszolgá'áttól milyen feladatokat kapott és hogyan hajtotta ezeket végre? Cseresnyés: Azt, hogy tudakoljam meg Rajk Lászlónak hűségét, Rajk Lászlónak barátsá­gát Jugoszlávia iránt. Többszöri • beszélgetésből meggyő­ződtem arról, hogy Rajk László gát­lás nélkül h ive Titonak és ugyan­akkor gyűlölettel viseltetik a magyar kormány vezető személyiségeivel, a magyar népi demokráciával szem­ben. Azt monrfta, hogy a magyar kor­mány kül- cs belpolitikáját is jugo­szláv mintára kellene vinni. Rajk László gyűlölettel beszélt a magyar kormány egyes személyisé­geiről, különösen kifogásolta azt, hogy a magyar kormány, a magyar politika intézését többek között első­sorban Rákosi Mátyás, Farkas Mi­hály, CJorő Ernő stb. végzik, holott ö, Rajk László van hivatva arra, hogy Magyarország sorsál, Atagyarország politikáját irányítsa és vezesse. Elnök: Csacsinovics jugoszláv kém hogyan értékelte Rajk László szemé­lyének jelentőségét Tito terveivel kapcsolatban? Cseresnyés: 1947-ben Csacsinovics azt mondotta, hogy Rajk László sze­mélyét és tevékenységét Belgrádban különleges figyelemmel kísérik é« számítanak rá* fjry folyt le a pak«»i taláüiáoiró Ezu'án dr. Tarisznyái Györgyi ke­reskedelmi iskolai tanárnői hallgatták ki tanúként. Elnök: Gn Memories jugoszláv kö­vettel hogyan ismerkedett meg? Tarisznyái: Egy vadászaton, amelyet Klein Antal vadászlerülctén, a Paks melletti Biritópusztán tartottak. Az­után Mrazovic-s többször felkeresett í Pakson cs én is meglátogattam őt a ‘ jugoszláv követségen. : Elnök: Mrázovies 1948 sneplemberé- J ben önhöz egy konkrét kéréssel for­dult, hogy valami vadászatot tegyen lehetővé KVin Antal vadászterületén' a barátaival. Tarisznyái: Igen. 1948 szeptemberé­ben a házunk közelében találkoztam Mtazovjr.csal. Ekkor kert meg, be­széljek Klein Antallal, l"gya ’ehetővé, hogy néhány ba­rátjával a legközelebbi napok egyikén lejöhessen Blritópuszlúra vadászni. Klein Antal én Mrázovies egy ven­déglőben mindjár: megbeszéltek, hogy a ' legközelebbi napok egyikén le is jón vadászni. Ekkor Mrázovies arra kért, hogy én is kísérjem el a vadá­szatra. — A legközelebbi napok egyikén ki- mentünk a szekszárdi országúton a ltd-os kilométerkőnél levő MÁVAl'T éiegállóhoz. Innen néhánvszáz. mélot" ftr várakozott kocsin Klein Antal. Kö­rülbelül egy fédórai várakozás után feltűnt Mrázovies autója, amelyből ö és egy zöld loden,kabátos, sötét szem­üveget viselő férfi szállt ki. A rendőr­ségen történt szembesítés során meg­tudtam, hogy az illető Rajk László volt külügy­miniszter. Felültünk a kocsira és Biritópnszta irányába mentünk. Klein Antal magya­rázta meg. hogy merre menjünk el a legközelebbi esöszkunylióba. Mrázovies és a zöld lódenkabátos férfi maguk­hoz. vették a kél vadászpuskái és el­indultak a jelzett irányba. — Amikor odaértünk a csöszkuny- hóhot, észrevettem, hogy olt (spy férfi várakozik vsdUsz- ruhüban, vadészpuakával. Körülbelül negyvenéves lehetett s kö­zépmagas termetű. Feltűnt, hogy ezt a férfit nem mulatlak he. ök árulón a kunyhó előtt fel-alá sétálva beszélget­lek iss Mrázovies tolmácsolt kettőjük között. — Néhány szót megértettem a bő­sz,élgetésböl, például azt, hogy Mrazo- vics Jugoszláviáról beszélt cs azt mondta, hogy cselekedni kell. Azután valami Pálffyról Is beszéllek, akiből hadügyminiszter lesz. Többször hallottam említeni Rákosi és Farkas miniszlcrck neveit is. Amikor elvál­tunk Mirazovics azt mondta, hogy ne szóljak erről ;l találkozásról senkinek. Elnök: Jöjjön ide kérem (Tariíz- nyás a bírói emelvényhez lépett). Az. itt ábrázolt képen felismeri azt a személyt, *k| a csöszkunyhónál várakozott? Nézze meg. Tarisz.nyás: (Mrgnézi a képet) Igen. felismerem. Elnök: Határozottan felismeri? Tarisznyás: Igen. Elnök: Megállapítottam, hogy az a kép, amelyen a tanú a sróbaníévő sze­mélyt felismerte, Rankovirsnp.k az iratoknál elfek­vő fényképe. Ezután Klein Antalt hali Igát ják ki. Elnök: Mondja cl, mikor, milyen körülmények közölt ismerkedett meg Mrázovies kövcltel? Klein: Mrázovies jugoszláv köret gyakran járt le Tarisznyáshoz Pákára. Az elnök kérdéseire Klein elmondta, hogyan készítette elő Mrázovies követ kérésére a birilöpnsztai ..vadászatot". Elnök: Rajk Lászlónak milyen sze­repe volt ezen az úgynevezett vadá­szaton? Klein: Kérem én Rajk Lászlót nem ismertem, nem ismerem, soha nem láttam. (Derültség.) Most hatóságilag szembe, sílettek vele. akkor ismertem -fel ben­ne ezt a férfit, aki akkor Mrazovies- esal zöld lodenkabálban és szemüveg­gel olt volt. Elnök: Most is felismeri Ívé a ne? Klein Antal: (Hosszasan végignézi Rajk Lászlót és társait! Igen., Elnök: A népbiráknak van kérdé­sük a tanuhnz? íNincs.) Népiigycsz úr? Védelem? (Nine« i Észrevétel, Rajk László? Rajk: Nincs. PáifíV utasítására a Statáirőr&ég Tesiérliari főnöke is kérrakedett A tárgyalás Németh Dezső kihat! gátaséival folytatódik. Elnök: Mondja ef, mikor é, milyen körülmények között sezrvcz.íák be önt a jugoszláv hír-zerző szervekhez és a jugoszláv hírszerzők közül kik­kel állott ön kapcsolatban? Németh: 1945 őszen i honvédelmi minisztériumban megismerkedtem Pálfíy Györggyel. Beszélgető-cink folyamán meggyőződtem arról, hogy m'ndkeften soviniszfák vagyunk és ctdnségei a népi demokratikus rendszernek. 1946 étién Pállfy íegil-égével én lettem a határőrség vezérkari íönö kei. A határőrségnek ebben az idő­szakában Pátffy volt i föparancsno 'ka. 1946 végén, vagy 1947 elején Pállfy közötte vetem, hogy kémssp- csolaiban ált Brankov Lázár jugo­szláv megbízottat. Utasított, hogy Brankovot részle­tesen informáltam mindenről a határőrséggel kapcsolatban, oeji őf érdekli. En beleegyeztem ebbe. Két három nappal később felkerestem Branko­vot és abban állapodtunk meg, hogy Kémkedés 4?o»a!bví Elnök: Mikor ön 1948-íban Mosz­kvába kerül:, min; katonai antasé, ka. por: c<n Pájttylól valami speciális fei- ada oi? Németh: Igen. hogy igyekezzek titkos adatokat sze­rezni a szovjet hadsereg szervezeti felépítésére, fegyverzetére, anyagi ellátóiéra, és fegyelmére vonat­kozólag. Mrázovies jugoszláv moszkvai nagy­kövedé! 1949 tavaszán vettem fei Moszkvában a kapcsolatot, Mrázovies “Pé’ffyra, Brankovra hivatkozva közöl­je velem. hogy ő fogja velem tartani a jugoszláv hírszerző szervek u a6Í. a Brankov által kért kémadaíokat minden cselben én fogom hozzá sze­mélyeden elvinni. Így is történt ó- minden katonai t.tkot kiszolgáltattam. Elnök: Hát a határvadúsz csapatok­ra, a határok őrzésére vonatkozóan '.-.•ápolt ön utasításokat a jugoszláv hírszolgálattól? Németh: Igen.. Kaptam, természete den ugyancsak Brankovon és Pálífyn keresztül. Elsősorban azt az utasítást kaptam, .hogy a hafárőrolakuiatoknak a tisztika­rát, m'ndoneketött régi fasiszta, soviniszta beáUítoUságú tisztek­kel töííscm iel és ezeket állítsam vezető pozíciókba. Azonkívül, a jugo-zláv magyar határ­ra vonatkozólag azt az utasítást ad fák, hogy ezen a határon a tehető legkisebb létszámú alakulatokat tart­suk, hogy a jugoszláv hírszerző szer­vek áltat kiépített illegális forgalmat minél keve-ebb zavarral lehessen le bonyolítani. A jugoszláv hírszerző- sezrvek adtak utasítást még a -zovjet, a román és csehszlovák határ kikém- lefósérc is. ban ütoéis részére fására, a hírszerző szeriek nevében a kapcsolatot. A legközelebbi előre meg­beszéli találkozó alkalmával írásban, zárt borítékban átadtam Mrazovicsnak az ’általam előzőleg Összegyűjtőit kémanyagokat, ame­lyek a szovjet hadseregre vonat­kozó adatokat tartalmaztak. Ezeket a kémadaíokat elsősorban an nak a bizalomnak alapján tud am meg. s;erezni, amelyet velem s-zemben, mini baráti katonai a'taséval szemben elsősorban a szovjet hadsereg lisztjei és a népi demokratikus or. szagok katonai attaséi tanúsítottak. A Mogyaívjugoa/láv Társnságsmk TJíőt brllelt nép»ícn'í«ífni Ezután Rex József tanú ki ha 7 gat á- eára kerül: sor. Elnök: Mondja cl;, hogy ön ralit* cr.f'ködrk együtt a jugoszláv hírszerző hí er vek kel? Rex: 1945 augu&z'us óla. Elnök: Ki szervese önt be a jugo. szláv hírszerzők köze? Rex: Brankov Lázár. Elmeik: A beszervezésnél Brankov önnel szemben felhasznált valami önt k o ni-nrom i.t á l ó an y a goka i ? Rex: Igen. Brankov közölte velem, hegy Rankovics konipromiílálő anya­got 'küldőt; személyemre vonatkozólag, hogy a háború alatt én 1941-ben meg. szöktem a partiziinalakulaftól, ahol szolgáltam cs ezt a körülményi eíllskoltam a Magyar Kommunisla Pártba való belépésemkor. E’nök: Mélyen ikémfe'adalot kapói Brankovtóil a magyar külügyminiszíé. rium terük lére? Rex: Brankov.ól azi a feladató*. kap lám, ■ hogy bizalmas anyagot gyűjtsék és ad­jak neki M a külügyminisztérium szervezeti felépítésére vonatkozó, lag. Eligők: .Hogyan leit cm a Magyar— Jugoszláv Társaság ti.kára? Rex: 1945 szeptemberében Brankov uiasí ott, hogy igyekeznem megsze­rezni a Magyar—Jugoszláv Társaság titkári poriéi óját, mini; a jugoszláv híiszerző szerveknek egy fontos poszt, jái. Ez meg is történ:. Nemsokára nr.egválasz ásom után Brc.nkov ki. fej cl; C; hogy a Magyar—Jugoszláv Társaságnak minden igyekezettel azon kell len­nie, hogy Titot és kormányát szé­les magyar néplömegek előtt nép. szeriisílse. Elnök: Mondja, igaz az, hogy ön a belgrádi magyar követségen ellopok bizonyos magyar államd',kokat képező anyagot és az*, átadta egy Dobrovies Pé:cr nevű jugoszláv hírszerzőnek? Rex: Igen. Elnök: ön aztrán Relgrádból haza­rendelték Budapestre és felújítót a kap csoa'ái Brankovval? Rex: Amikor visszatértem Belgrád. bók Brankov ulaskására gyüj.ö t bi­zalmas anyagot n külügyminisztérium működéséről, az állami hivatalok mű­ködéséről, cs néhány karakterisztikát vezető állami funkcionáriusokról. Brankor Tito-dMene* áíláifodalása S»!öCf volt Az elnök ezután Hegedűs Józsefet vezetteti be. Elnök: Mióla működött őri együtt a jugoszláv hírszerző szervekkel? Hegedűs: 1944-ben a jugoszláv hadseregben voltam katona. Ekkor szervezett be engem a hírszolgálat ügynökének Stummberg József OZNA-őrnagy, majd 1945 január végén illegálisan jöttünk átStumm- berg Józseffel és Nikola Krekkel. Elnök: A jugoszláv hírszerzők közü.1 Magyarországon ön kikkel állt kapcsolatban? Hegedűs: Brankovval, Jávorszky őrnaggyal, Szmiljanics Nikola ÓZNA őrnagy, gyal és Boarov Zsikovval, aki szin- szintén ÓZNA liszt voll. Elnök: Brankovtól milyen felada­tot kapott a Magyar-Jugoszláv Tár­saság munkájára vonatkozóan? Hegedűs: 1948 januárjában mon­dotta nekem Brankov, hogy nekem a jugoszláv hírszerző szervek érdé-: kében a Magvar-.Tugoszlév Társa­sághoz k el! mennem. a vidéki és budspesli csoportok • kémhálózatát kell kiépítenem. Elnök: Tud valamit Rrankovnak magyarországi kémtevékenységét il­letően a Tito-kormánnyal va'ó szin- ieges szakítást követő időkből? Hegedűs: 1943 november 29-én Brankov mondotta, hogy a magyar lapokban megjelent nyi­latkozata, amely szerint szakít Ti. tóval és kormányával, csak színleges, to­vábbra is kitart Tito és kormánya mellett és megkért, hogy részére továbbra is gyűjtsék kémanyagot. A tárgyalás Hribár Lyubica ki­hallgatásával folytatódik. Elnök: Hogyan vonták önt be Já­vorszky és Csacsinovics Magyar- ország elleni kémtevékenységébe? Hribár: 1947 nyarán Csacsinovics megmutatott egy jugoszláv újságot, amélyben írták, hogy az én bátyámat Jugoszláviában, mint kormányelleni összeesküvés résztvevőjét letartóztatták. Kijelentette, hogy ha én nem egye­zem bele abba, hogy dolgozom az UDB részére, akkor bátyámat ha- lálraítélik. Így kerültem kapcso­latba a jugoszláv hírszerzőkkel. Elnök: Hogyan tartóztatták te és vették őrizetbe a jugoszláv kő- veség épületében? Hribár: 1947 decemberében C'sa- esinoviefi elküldött engem h jugo­szláv konzulátusra, kihasználva ví­zumkérelmemet. Ott Szmiljanics konzul kijelentette, hogy vízumot nem fogok kapni, mert nem akarok ' nekik dolgozni és meg akarok lógni. Azután letartóztattak. Hribár: (Folytatja) Két nap múl- .. va gépkocsin erőszakkal Belgrádba vittek. Elnök: Belgrádban az UDB-nél? Hribár: Utasítottak arra, hogy nekem Magyarországon a magyar kormány ellen kell hírszerző mun­kát végeznem és egyben összekötő szerepet akar­tak rámbízni a jugoszláv és an­gol hírszerző körök. Amikor nem akartam ebbe bele­egyezni, akkor megfenyegettek, hogy engem is megsemmisítenek. líoaroT ZsívÍío vallomátm ftüoic« me« g? i I lioEásá ró I Ezután Boarov. Zsivko, volt jugo­szláv követségi tisztviselőt hallgatta ki a népbíróság. Elnök:, önnek a jugoszláv hír­szerzők között Magyarországon mi­lyen szerepe volt. Boarov: Én a jugoszláv hírszerző­szervek egyik magyarországi mun­katársa voltam. Ezt a szerepemet a jugoszláv követségi sajtóattaséi be­osztásommal takartam. Brankov 1947-ben utasított arra, hogy ve­gyem kezembe a Magyar-Jugoszláv Társaságot, hogy irányítsam a jugoszláv kormány politikájának megfelelően, úgy­szintén a Társaság folyóiratát a Déli Csillagot politikájának népszerűsítésére. Elnök: Moics Milost ön ölte meg, mondja el, milyen szerepe volt Brankovnak ebben a gyilkosságban. Kitől kapta Brankov az utasítást, ki adta át önnek, kié volt a fegy­ver. Boarov: 1948-ban a Tájékoztató Iroda határozatának megjelenése után Blázsics közölte jelenlétemben Brankovval, hogy egyik ügynökünk, Moics Milo» magáévá telte a Tájékoztató Iro­da határozatát és nyilvánosan fel akar lépni a ma­gyar sajtóban Titoék ellen. Ezzel kapcsolatban Brankov jelentést tett Belgrádban és onnan választ kapott Rankovicstól, amely szerint Tito utasítása az, hogy , Moicsot dobjuk át Jugoszláviába, ha pedig ez. nem sikerülne, fizi­kailag semmisítsük meg. — Ezt a feladatot én nem akar­tam vállalni. Ekkor Brankov é* Blázsics Mrázovies követhez vezet­tek. Mrázovies ismételte a felada­tot, az utasítást, amely Belgrádból érkezaU és én nem mertem vissza­utasítani. Ekkor Mrázovies áladta piszto­lyát * feladat végrehajtása cél­jából. Ezután én elmentem Moics laká­sára július 10-én este. Próbáltam őt meggyőzni, hogy hagyja el eredeti szándékát, próbáltam őt magammal a követségre vinni azzal, hogy ott beszéljen Brankovval. Azonban Moics mindent elutasított. Akkor kezdtem fenyegetni, hogy a fejével játszik, mire goromba szavalna ko­rült a sor és dulakodásra. Dulakodás közben elvesztettem * fejem és rálőttem Mrazovfc* pisztolyából. Azután elmentem a követségre k jelentettem az esetet Brankovmrfc mivel Mrázovies követ már ne» volt Magyarországon. „Tito cs RonliOTic* utasításai saicntclf“ Elnök: Brankov Lszarnak van ra, lami észrevétele? Brankov: Van. Körülbelül így volt de vannak eltérések is vallomásaink között. Amikor az utasítás Ranko vicstól, Titotól megjött, ellene vnl . tani, hogy Moicsot meggyilkolják ói azért fordultunk Mrázovies követül» Blázsics meg én. hogy a követ liünk se el pr.t az. ügyet. Mrázovies a» mondotta, lipgv Tito és Rankovics utasításai ne. künk szentek és ezt végre kell hajtani. Boarov még egy ii|'"g vonakodott majd mindhárman még egyszer , követhez mentünk és akker úgy tör térit a követnél a beszélgetés, ahog? Boarov elmond)». Elnök: Sióval « nem eReneztr Brankov sem ellenezle. Boarov: Nem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents