Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-20 / 218. szám

HW# SZEPTEMBER 20 N n v x, o n Elnök: Kémtevékenységet is foly­tatott ebben az időszakban, vagyis a Rajkikal való kapcsolatoknak idősza kában? Szönyi: Hírszerző tevékenységet Is folytattam, de közvetlen kapcsolatom az umcrika,: hírszerző szervekkel ak­kor már nem volt, csak Rajkon ke­resztül. Elnök Magyarország küí- és betpo' Etikájában milyen lényegi változtatá­sokat terveztek az összeesküvés eset leges sikere esetére? Szönyi: Magyarország belpolitiká­jában igen messzemenő political és gazdasági változások voltak tervbe véve. A politikai változások közölt szerepelt elsősorban új kormány lét­rehozása, azután tervbe volt véve — mintaképül a jugoszláv helyzetei véve — olyan változás hogy a pártoknak, elsősorban a Ma­gyar Dolgozók Párlján^k a sze- repc az ország politikai éleiében, hóíférbc szoruljon és helyébe a Népfront, egy kiszéle­sített bázisú népfront Szerv lépjen- A kiszélesítés abban az irányban tör- fent volna, hogy s kuíákságof a népfronton belül politikai képviselethez juffaO.K volna. Gazdasági téren arról volt szó első­sorban, hogy fokozatosan a népi de­mokrácia össze- lényeges vívmányait újra megsemmisítettük volna: azaz a gyárakét, a bankokat és n bá­nyákat a tőkéseknek visszaadni, a földosztás vívmányait részben megsemmisíteni. Fokozatos változások voltak külpo­litikai vonatkozásban is tervbevéve. Azt a célkitűzést, hogy M.'.gyaror-zá- got a Szovjetunió és a népi demo­kráciák oldaláról átállítani az Amc rikai Egye-üli Államok oldalára, meg. :nt fokozatosán, lassan akartuk vég rehajtani. Erre azért volt szükség, mert tisztában voltunk azzal, hogy a magyar dolgozó nép soraiban óriási a rokonszenv a Szovjetunió iránt és ugyanakkor hiányzik iel- jesen, vagy igen nagy mértékben a rokonszenv Amerika iránt és ezért egy ilyen változást csak lassan, fokozatosan lehetett volna végrehajtani. Még azzal a tervvel kapcsolatban i hogy az Egyesült Államoktól gazda -ági segítséget vegyünk . igénybe, olyan elképzelés volt, hogy ennek is valamilyen burkolt formab.'.n, nem ny Itan, mint amerikai kölcsönné keltene megtörténnie, mert az ilyen amerikai kölcsönnel szemben a magyar dolgozók kö­rében nagy volna az, ellenállás. Szóval a taktika az volt, bogy ugyanolyan módszert alkalmaz­zunk, mini Jugoszlávia is alkal­mazott. Elnök; Beszéljen arról, hogy _ kém tevékenységükért ön, vagy esetleg ha tud róla, Rajk milyen pénzeket k.-ptpk. mélyen anyagi ellenszolgál tatásokat kaptak? Szönyi: Csoportom tagjai, neveze­tesen Vág- Ferenc és Demeter György tudomásommal 1943—44 ben rendszereden kaptak Fieldtöl anyagi támogatást. Ugyancsak én is két alkalommal (Zaj a teremben). Elnök: Befejezte? „Idegorvos vagyok, most saját tagmszialatomból állapítom meg; nincs szó kényszerről, sstraggesscci éró 3, gyógyszerről4* Szönyi: A kérdésekre a választ be­fejeztem, de engedélyt kérek arra, »ogy még egy kijelentést tegyek, ami nem függ össze a kérdéssel. En nyílt­sággal elmondottam mindazt, amit a váddal kapcsolatban ebben az ügyben Hidok és tudtam. Részleteiben ponto- an elmondottam. — Cselekedeteimet megbántom és gyekeztem őszinteségemmel — (mennyire ez így megkésve és ilyen körülmények között lehetséges — jó­vátenni bűnös cselekedeteimet. Ezt ízért -tartom most szükségesnek itt kifejezésre juttatni és hangsúlyozni, mert tapasztalatból tudom azt, hogy _ politikai természetű pereknél, bizonyos j körök és a toliforgatásnak bizonyos j bajnokai azt a mesét, szokták bíresz- telni, hogy a vádlottak beismerő val­lomása kényszerrel, vagy bizonyos gyógyszereknek, injekcióknak . vagy szuggeszciónak a hatása alatt jön léire. En orvos vagyok, sőt idegorvos és azelőtt is tudtam azt, hogy ilyesmi tehetetlen. Most azonban saját tapasztalatomból állapítottam meg, hogy ilycsmirö'l szó sincs. Az cn őszinte beismerő vallomásom­nak egyetlen oka az, hogy én elha­tároztam,, hogy őszinte leszek azért, hogy azt a keveset, amit még lehet, egy ilyen .súlyos bűncselekménnyel összefüggésben jóvátenni, jóvátegyem. Ezért tudtam nvilt és őszinte lenni. Ezt akartam megmondani. A főkés aralom véres formája alakult volna ki Elnök: A népbírákrtak van kérdésük ár. Szönyi Tibor vádlotthoz? A nép- Űgyész úrnak? Népflgyész: Van kérdésem: Amcny­nyiben az önök szervezkedésének ter­ve sikerül és akkor a terv szerint Magyarországra bevonult volna Kis- b^rnaki Farkas Ferenc Ausztriából a nyilasaival együtt, mi lett volna ma­gának ennek a puszta bevonulásnak így a konkrét és gyakorlati következ­ménye? Szönyi: Tisztában vagyok ma azzal, hogy a következményeiben és a to­vábbi kialakulásában végül is nem egy burzsoá-demokraiikus köztársaság, ha­nem a fasiszta uralomnak, véres uralom­nak valamilyen új formája követ­kezett volna be ugyanolyan gya­korlati következményekkel, vagy hasonló gyakorlati következmények­kel, mint a múltban a véres fa­siszta diktatúrában. Bekövetkezett volna az, hogy a gyá rosok visszakapják a gyáraikat, a íöl- desurdk nagyrészt a földjeiket, a ban­károk a bankokat, vagyis a magyar do gozó nép minden olyan vívmányától, amelyet’a népi demokráciában elért, újra megfosztott volna. A tőkés uralomnak véres formája alakult volna ki Magyarországon. Népügyész: Es mi lett volna a nők egyenjogúságával? Szönyi: Nyilvánvaló, hogy idővel ez is megszűnt volna. Népügyész: Ön tagja volt a cionista mozgalomnak? Szönyi: A csoportomnak volt cionis­ta ragja. Ezzel kapcsolóiban ismeretes előttem,'hogy általában a cionista mozgalom szoros kap­csolatban állott az amerikai titkos szolgálattal és a szervezetük igen szorosan együtt­működött az amerikai titkos szolgá­lattal. Szaiísü András beismeri, hogy a pécsi rendőrség szervezte be besúgónak Elnök: Szönyi Tibor védőjének van térdése? (A védelemnek nincs kérdi- *■) Az eddig kihallgatott vádlottak fedőinek ugyancsak nincs kérdése? (Nincs) Üljön le Szönyi Tibor.’ (Szönyi helyére megy.) Kérem bevezetni Sza­bi András vádlottal. (Szaíai András a híröj emelvény elé áll.) . Elnök: Megértette a vádat? Szulai.: Igen, megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét? Szakai: igen, elismerem bűnösségemet. Elnök: Beszeljen arról, hogy a Mór- hy-rendőrseg mikor szervezte be önt V hogyan? Szakai: A Horthy-rendőrséggel kap- »olaihan voltam. Beszervezésem 1933- *an történt. Beszervezett Réti de tektí viel ügyeié, a pécsi rendőrség politikai csoport­jának vezetője. V beszervezésre úgy került sor, hogy '032-ben bekapcsollak az illegális kom­munista mozgalomba. A mozgalom rendőrkézre került, én magam is le­tartóztatásba kerültem. Letartóztató som ideje alatt gyáván és áruló műdön viselked­tem. Felfedtem kapcsolataimat. Vallomá­sommal hozzájárultam ahhoz, hogy ; már letartóztatásban lévő kapcsolatai mat súlyosan elítéljék. Az én ügyemet árulóhoz méltóan enyhén kezelték. Ki­hallgatásom folyamán Réti detektív- felügyelő felvetette előttem, hogy lép­jek a rendőrség szolgálatába. Ér) ezt vállaltam. 1034-ben azt a feladatot kaptam Rétitől, hogy puhatoljam ki azokat a személyeket, akik a lebuktatott kommunista mozgalom letartózta­tásából még kimaradtak. En hefcrközlem ezeknek a szemé­lyeknek bizalmába és Réti tudomásá­ra hoztam mindazokat, akiket ismer­tem. jA Sopiamáímw műküdfent. mint provokátor4 A mozgalom tönkrement és ez nagy­in hozzájárult ahhoz, hogy az évek Olyanján Pécsett komoly illegális •ozgalom nem erősödött meg. 1935-ben a Sopiana nevű gépgyár­ban működtem, mint provokátor cs rendőrségi besúgó, téti azt a feladatot adta, hogy puha- in in ki a munkásság hangulatát. Ez-t feladatat én maradéktalanul elvégez- Rétit informáltam arról a bér- JpVetplésről, amelyet a munkások ke szít ettek a gyár kapitalista gaz­dával szemben. Az 1035-ben kapott feladatot tehát Maradék nélkül ismét elvégeztem. . Elnök: A kövelkczö feladat mi volt? Szabii: Réti kilátásba helyezte azt *■ hogy be fog juttatni az egyetemre, 1 vállalom az egyetem kommunista ^•pa'máról való informálást, én ezt a feladatot vállaltam ugyan, azonban végrehajtására nem került sor, körül­ményeim megváltoztak, Pécsről elköltöztem és cgyidőrc a politikai rendőrséggel való kap­csolatom megszűnt. Elnök: Mikor vette íc! újra a kap­csolatokat? Szálai: A kapcsolatot 1942-ben, is­mét egy lebukással kapcsolatban vet­tem fel. Elnök: Ettől iiz időponttól kezdve beszélje cl működését. Szalui: 1942-ben az illegális pari­nak egyik tarfi» felszó'ítoií. Iiogv egy kommunista csoport műkötlé.sc- ben vegyek vészt. Vállaltom ezt a felszólítást, der/ n csoport az ón Be­kapcsolódásom előtt már rendőrkéz­re került. / Én magam is rendőrkézre kerül­tem, ahol ismét áruíó módon vi­selkedtem. KözbVem Juhász Antal csepd- őrnyoniozóval, hogy a Szociál- domukrata Párt Országos Ifjúsági Bizob-ágában kommunisták mű­ködnek. Megneveztem u kommunis­tákat mint vezetőket, akik ezt a munkát irányítják, így nevezetesen Ságvári Endrét, Or­bán Lászlói és Lakos Évát. (Felhábproilot; moraj a közönség soraiban). Orbánt nem’ sikerült le­tartóztatni, de valomásommal nagyban hozzájárultam ahhoz, hogy. l.akos Érát, aki egy másik ügyből kifolyólag került rendőrkézre, sú­lyosan elítéljék. A rendőrségen az én magatar ásómat árulóhoz méltón újra csak enyhén kezeltek. Később be kellett vonulnom munkaszolgálatra. Parancsnokom Rtigonfahi Kiss Károly százados, tudott az én áruló magatartásomról és fcKzólíto t. hogy számára is vé­gezzek besúgó munkát. Én ezt a munkát újra vállaltam. Tudomására hoztam 'mindazokat, akik a munkaszázadunkban voltak, ni'art spanyol harcosuk, a Nemzeti Brigád tagjai és, hogy kik dolgoz­nak rosszul. Rugonfalvi Kiss Ká­roly, akiket ón megneveztem, súlyo­sabb munkakörülmények közé jul- fatha Ás c/.zel büntette. Rugonfalvi Kiss Károly a későbbiek folyamán az én árulás-mát ezer pengő pénzjutalommal jutalmazta. (Felháborodott zaj a közönség so­raiban). A sátoral.jaújhelyi Tcrrng2€8 Elnök: És mi történi Sátorábani- lielyen ? Saalai: A bíróság, hogy leplezze az é.ij provokátort működésemet, büntetést mér: rám. A sá (óraijai börtönbe kerültem. Lincjcnbcrg had­nagy, a börtön parancsnoka fydolt ar­ról, hogy én a rendőrségen áruló magatartást tanusítofí&m, felhívta -a figyelmemet arra,, hegy végezzek számára is hasonló mun­kát, egyben kilátásba. helyezte, hogy ez esetben Isiin, c'éscni jelentékeny részéi cl fogja engedni. \áMáltáin azonnal Lindcnberg megbizutását. 1944 januárjában közöltem Lin- d®nbcrgge( azt, hogy a foglyok kitörést terveznek. 1944 márciusában közöltem Linden- berggcl a kitörés vezetőjének a ne­vét. Elnök: Milyen' foglyok voltak azok, akik a kitörést szervezték? Szalui: Szerb antifasiszták és kommunisták. Lindenberg árulásom jutalmául a börtönből kiengedett. 1944 március 11-cn kerültem ki a börtönből és március 21-cn megtör* ■ént a kitörés. Egyetlen egy ember sem tudott kitörni ' és megmenekülni. A foglyok kitörését vérbe fojtották, 54 embert kitörés közben lelőttek, további ti/e: kitörő iik után a statá- riális bíróság kivégezhetett. (Zaj a közönség soraiban). Kém*zolgál«i Juvusziáviának Elnök: Ki szervezte önt be a ju­goszláv hírszerző szolgálat ■ügynö­kévé? Erről beszéljen most. Szálai: A felszabadulás után, áruló evekenysegeniet a Párt előtt elhall­gattam, így tv párttagok sorába fel­vettek. l’oütos beosztást kaptam. Az országos központ munkatársa lettem, a propugandaoszíályon dolgoztam. A jugosz'ív hírszerző szervek 1946 tav?szán szervez fék be, A beszervezést Szmiljanics őrnagy végez, c, aki a jugoszláv katonai misszió tagjaként tartózkodott az' országban. Színi.janicson kívül a jugoszláv hivatalos megbízottak kö­zül Brankov őrnaggyal kerültem kapcsolatba. Elnök: Minő kém feladatokat ka­pott Sz.miljaniéitól és Brankpvtól? Szabii: Sziniljaipcstól kapott fel-, adataim a következők vol ak: EL ‘.«sorban konkrét híranyag szerzése. Másodsorban politikai propaganda végzése harmadsorban a Szmiljanics által megnevezett jugoszláv hírszer­ző szervek ügynökeinek * különböző állami és gazdasági funkcióban való elhelyező-o. Szmiljanics rendkívüli módon érdeklődött a magyar belpo­litikai viszonyok iránt. — Szmiljanics feladatat adott szá­momra a politikai propaganda-mun­ka terén is. Azt mondotta, hogy fel kell használnom hivatali beosztáso­mat és szerveznem kell az ország területűn Jugoszlávia propagálására előadásokat- Az előadásoknak célja kizárólag az volt, — ahogyan en­gem Szmiljanics mcglv ■• *1 — liogv népszerűsíteni kelt Tils Jugo­szláviájának politikai viszonyait és a tifoisfa vezetők személyét. Szmiljanics egész politikai eszme- futta ásában a magyar gazdasági óiét mélyen alá volt rendelve Jugo­szlávia gazdasági életének. Keríteni azt az országot kell — nirogy Szmil­janics ezt nekem rnondoifa — ahol a népi demokrácia fejle tebb és ez. Jugoszlávia. És zz, hogy Jugoszláviát cpíLe a magyar ipar (Felháborodott moraj) az nemcsak Magyarország érdeke, hanem Szmil­janics beállítása szerint az összes népi demokráciák érdeke. — Szmiljanics nagyon sokat be-' szélt nekem a Szovjetunióval való viszonyról is és azt a feladatot ál­lító tu elém, hogy . az előadásoknak ezt a célt kell szolgálniuk, hogy áthangolják Ma­gyarország lakosságát szoyjet- barát hangulatból jugoszlávbarát hangulatba. Szmiljanics utasításának megfele­lően az. általam irányított előadók vigyáztuk arra, hogy a Szovjetunió szerepét elhallgassák úgy a jugo-.. szláv ncpfclszubadító háború ide­jén, mim az újjáépítés korszakában. Elnök: Milyen kémfeladatokat ka­pott ön Biankóitól? Szálai: Szeretnék még arra rátér­ni, . Színi janicstól feladatot kaptam arra vona. kozóan is, hogy szemé­lyeket fontos pozícióba helyezzék. Szmiljanicstól feladatot kaptám arra, hogy , Rob Anfont, a jugoszláv titkos szolgálat ügynökéi, az 1947. évi választásokon cly;,n helyre kell jelölni, hogy feltétlenül a magyér parlament fag'a legyen. Vállaltam Szmil janicsnak ezt a fel­adatát és Rob Aniont olyan helyre, jelöltem, ahol a megválasztása biz­tosítottnak látszott. Szmiljanics* azt a feladatot is adta, hogy Hegedűs Józsefet, gki r’endőrszá- zf'dos volt, heíyezzem et a Jóvá- féfeli Hivatalban, boev így egy beszervezett ügynö­kükön kérész ül közvetlen is lát­hassa a Jóvátétcli Hivatal munká­ját. Szmil janicsnak ezt az. utasítá­sát végrehajtottam és Hegedűs Jó­zsefet a Jóvátétcli Hivatalban cl- helyeztem. Elnök: Brankovfól ön külön kém- feladatokat is kapót? Szalui: Kéuifeladutokat teljesítet­tem Brankov kérésére, és Rob An­talon keresztül. Beszámoltam az 1948 tavaszán végbemenő államosításokról. Hivatali működésemet használtam fel. hogv a minisztertanács titkos határozatát idő e'őtt közöljem Rob Antalon keresőül B ifin k óvók kwl. Az államosítás végrehajtása után pedig részletes közlést adtaiji az ál­lamosítás lefolyásáról. Informádó az áSlanivrclelmi sxervről és a 4aisfi'iiiIviíswáláspó! — Brankovtól más feladatot is kaptam - folytatta Szalui —, ame­lyet. Rob Antalon keresztül teljesí­tettem. Ez a feladat az volt, hogy puhatoljam ki, hogy a Tájékoztató iroda határozatával kapcsolatban mi az a terv. ami tulajdonképpen a Pártot fogla’kozatja. Résztvettem egy zártkörű ülésen, ahol informáltak bennünket a'Tá­jékoztató Iroda közeli határozat­tervezetéről. Beismerem, hogy Rob Antalon keresztül Brankov rcndel- ozésere juttattam ezt az anyagot. A Tájékoztató Iroda határozata után Rob Antal, mint ismeretes, megszökött az országból... Elnök: Most jön Semjanics. Erről beszéljen. Szálai: Rob Antal közölte velem, hogy jelentkezni fog az a megbíz­ható egyén, akivel fel kell vennem kapcsolatokat... Semjanics jc- len’kezctt. Rob Antal szökésével megüresedett a Délszláv Szövetség főtitkári posztja és Semjanics rendkívüli módon ér­deklődöd az iránt, hogy mik a tervek Rob Antal szökése u‘án. Az egész jugoszláv hírszerző szol­gálatot, ahogy Semjanics nekem el­mondta, Brankov utasítására arra használta fel, hogy a hírszerző szer­ek ügynökeit elküldi a délszláv- lakta vidékre, hogy ezek az ügy­nökök titkos előadásokat, titkos összejövetelek tartva a délszláv lakosságot a magyar kormány elleni állásfoglalásra bírja. Világos volt előttem, hogy a jugo­szláv követségnek a munkája nyílt beavatkozás Magyarország höl­gyeibe. Tervünk nem sikerült. Bár mozgósították az általam ismert va I a menny i h í rszerzöt. A dólsz'áv lakosság legnagyobb része a Tájékoztató Iroda hatá­rozatával azonosította magát. Közöltem Kemjaniecsal,, bogy azok délszlávok, akik azonosították ma­gukat a Tájékoztató Iroda határo­zatával és Moics Milost akarják jelölni a főtitkári székbe. Semjanics e pév hallatára rendkívül izgatott lett és azt mondotta, hogy várják ezzel, ő majd megbeszéli a követ­séggel, Brankovval ezt a kérdést. Rövid idő hiúivá közölte: Brankov azt mondotta neki. hogy Moics Milost a budaposlj követ­ség Tito ellenségének tekinti és Moics Milos könnyen az életével játszhat, ha elfogadja a Tájékoztató Iroda határozata mellett állást foglaló déL szlávok jelölését. Moics Milost ez­után a beszélgetés után kél nappal a lakásán meggyilkolták-. Világos- .volt előttem, hogy a gyilkosságot csak a budapesti Jugoszláv követség követheti« el. Elnök: Milyen híranyagot szolgál­tatott Semjanics kezéhez? Szálai: Semjanics kezéhez szolgál­tattam egy híranyagot, hogy a Jugoszláviából illegális úton átkerült' propagandaanyagot eljuttassák a magyar nép minél szélesebb rétegei­Etoop yy^xx^iocxrjoc)Oiyi>or>ocxy->ocrx>oiyxr)Oc^yyY.:rry^ Mesjrlcnt fij/.ct formájában Vádirat Kitjk László | és fárstii <>licni bűnögj 1h*ji Pártunk minden tfipj.ínak, minden dől •jo/ónak ismernie keli n ha/.aárubí Iroekjsta kembanda elleni vádiratot, amely ler(intja az álarcot dolgozó né­pünk c legveszedelmesebb, legalj*- Rctbb ellenségeiről. Olvassuk! /smertcssiik! Tcrjp«stük! 24 oldal ára 20 fillér. Kapható az M D P ■zerTflzetekben, tömrg;s7,rrvezftekben, ‘ íSjikra-bizomé* n\Ótoknál é-3 kriny vkriofckcdésekben. kiadja a mini*r.teTpIn#kség sajtó ^ osztálya. ^ 4XOCOOCCOOCZAXXlOCXMC3üOCX>UOCCOOOpCXX9CJCOOCOt90t50eíOC»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents