Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-20 / 218. szám

DUNÁNTÚLI 9 NAPLÓ Hatalmas le keseäessal ndStsttéli e! Baranyában az őszi mezőgazdasági versenyt Ünnepélyesen megkezdődött az új tanév a pécsi egyetemen Felavatták Szaván a 3 éves terv hatszázadiM ialusi telefonállomását VI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ÁRA 68 FILLÉR KEDD, 1919 SZEPTEMBEP. 20. Véres fasiszta diktatúra a népi demokrácia helyett e.% t mit Szőnyi vallomása szerint az összeesküvők célja Dr. Jankó Péier tanácselnök 9 óra után néhány perccel nyitotta meg a Rajk László és bűntársai elleni bűn- per hétfői tárgyalását. Dr. Alapi Gyula népügyész intézett kérdéseket Brankov Lázárhoz. Népügyész: A Magyarországra ér kező jugoszláv katonai missziót, amelynek tagjai közé ön is tartozott, szeretettel fogadiák Magyarországon? Mivel viszonozták ezt a szívélyes fogadtatást a jugoszláv misszió egy®- tagjai? Brankov: Barátságosan fogadtak és állandóan mint barátok érintkeztek velünk. Be kell ismernem, hogy ne­kem sokszor kellemetlen volt, szé­gyenkeznem is kellett volna, hogy olyan utasításokat kellett végrehaj­tanom, amilyeneket Belgrádból kap­tunk. i Azok elten kelleti dolgozni, akik minket barátságosan fogadtak. Az utasítások olyanok voltak, hogy kémszervezeteket kell szervezni olyan módszerekkel, amelyekről már beszéltem. Aztán összeesküvés meg­szervezése. Mindez azok elten irá­nyult, akik a magyar népi demokrá­cia vezetői voltak. Népügyész: Ismer-e ön még olyan eseteket az eddig említetteken Kívül, amikor elraboltak és Magyarország területéről erőszakkal elhurcollak •Jugoszláviába olyan személyeket, akik magyar állampolgárok voltak? Brankov: Emlékszem még ilyen konkrét esetre, ez 1947 elején janu­árban történt. -Akkor erőszakkal vit­ték Jugoszláviába Mikuta Ferenc ma­gyar állampolgárt. Csacsinovics szer­vezte meg ezt az akciót. Közremű ködött még, azt hiszem, Grek Nikola. Egy hét múlva Mikulát megint vissza­hozták Budapestre. Bclgrádban arra kényszerífefték, . hogy az UDB részére dolgozzon. Népügyész: Tud e ön arról, hogy jugoszláv diplomáciai küldetésben le vő egyének más országokban is loíy faltak olyan kémtevékenységet és romboló tevékenységet azokon az or­szágokon felül, amelyeket ön már a vallomásában említett? Brankov: Igen, tudok arról, hogy ilyen módszerekkel dolgoztak, hasonló utasításokat is. kaptak mint én itt Magyarországon, Albániában, Cuígá riában, Romániában, Lengyelország ban, Csehszlovákiában. Különösen Csehszlovákiában na­gyon erős munka folyt. Amikor Eelgrádban voltam, Rjnko vies említette Drndicset, aki akkor a katonai attasé helyettese voít Prágá ban és egyben az UDB főrevidense. Rankovics azt mondta, Csehszlová­kiában Drndicsnek sikerült jó kap­csolatokat kiépítenie az ottani cse­hekkel és szlovákokkal, akik a há ború alatt nyugaton voltak. Neki a legnagyobb sikere Szlovákiában volt. ott a szlovákiai nacionalistákra és Htinka-gárdistákra támaszkodott. Rankovics utasítása szerint kihasz­nálta a nacionalista ellentéteket a csehek és szlovákok között. „A. testápolói Is lehet sokat tanulni“ is. épflgyész: Mondja el pontosan, y hogyan válogatták ki a bcszef ősre alkalmas egyéneket Magyar :ág területén, a magyar kormány n? rankov: Mint a legalkalmasabb Lzert, Rankovios olyan utasítást tt, hogy lövéssel való fenyegetéssel kell beszervezni őkef. épügyész: Zsarolni őket? rankov: Igen, Különösen azokat, i kompromittálva voltak. Például, c a ré?i horthysta rendőrségben [óztak, Szálasiék számára dolgoz- a Gestapo ügynökei voltak, az srikai-angol hírszolgálattal együtt- íődtek. yen elemekkel kell elsősorban Ivejmi a kapcsolatokat. m®rl az izonynlt be, hogy ezek lellek a legjobb ügynökei, két jobban kézben lehetett tarta­ss ők hajlandók voltak dolgozni Ezek természetesen Gestapo mód­szerek volfak. Rankovics ezt nem is titkolta és azt i? említette, hogy a Gestapotól is te het sokat tanulni. Yéteményem sze­rint hasonló módszereket biztosan használlak az angol-amerikaiak is, Titoval és Rankovíccsal együtt- Tudom például, hogy még a háború alatt a partizánok sokat beszéltek arról, hogy Rankovics egyszer egy kis cso­porttal nemei kézre került és ak­kor ezf a csoporfof kivégezték, csak Rankovicsnak sikerült né­hány héf múlva kiszabadulnia. Népügyész: Nem lett semmi baja? Brankov: Nem volt semmi baja. Akkor beszelték, lehetséges, hogy Rankovicsot annakidején már be­szervezték a németek. Azután arról is sokat be-zéltek például i háború alatt, hogy Tito 1941-ben, 42-ben Grélejen tárgyalásokat folytatott, fárgy-all a németekkel, hogy abbahagyja a harcol, ha a németek beleegyez­nek abba, hogy kormányt alakít­son Jugoszláviában. Ilyen tárgyalások voltak és erről so­kat beszéltek. 1943 közepén, amikor a Szovjet Hadsereg nagy győzelmeket aratott a német hadsereg felett, Tito abbahagyta ezeket a tárgyalásokat, de akik tudták arról, hogy tárgyalá­sokat folytat a németekkel, azokat olyan helyekre ' küldték, ahol biztos veit, hogy elpusztulnak. Akik nem helyeselték Tito politikai vonalát, azokat baloldalinak minősítették cs ugyanúgy bántak et velük. Népügyész: Milyen bélyegzőket) magyar bélyegzőket használt lel Rob Anton hamis útleveleik készítéséhez és ki volt az a követségen működő jugoszláv egyének közűt, aki Rob Aniont átvitte * határon? Brans.»v: Rob hamis útlevelet ka­pott, amelyet a konzulátusi osztályon állítottak ki neki. Ilyet nemcsak Rob Anton, hanem többen is kaptak, akik Jugoszláviába illegálisan utaztak Egész kollekció volt különböző pe esőtekből, magyar pecsétekből is é akármikor magyar vízumokat ad­tak a magyar külügyminisztérium nélkül. Ilyen útlevéllel Rob Anton átment Jugoszláviába. Ezzel foglalkozott elő­ször Szmiljanics, aki a konzulátusi oszláty vezetője volt, később Blázsics foglalkozott ezzel. Népügyész: Mondja meg pontosan: Moics Miíos magyar állampolgár meggyilkolásában milyen (közvetlen szerepe volt Rankovicsnak és Tito- nak? Brankov: Moics meggyilkolása Rankovicsnak megismételt írásos utasítása alapján történt. Rankovicstól rejtjelezett sürgöny jött. amelyben az volt, hogy Moicsot lik­vidálni kell ós hogy ezt meg kell szervezni. Népügyé-z: Nem volt kétséges sen­ki előtt, hogy ez meggyilkolást !e- íent? Brankov; Nem volt. Népügyész.- ön látta ezt a rejtjel zett utasítást? Brankov: Igen, mert ilye (éle uta­sításokat olvastunk Mrázovics követ, én, meg a kovetségi titkárok. Népügyész: Nincs több kérdésem. Elnök: Brankov Lazar védőjének van kérdó-e? (Nincs). Rajk László védőjének? (Nincs). Ü(jön íe Brankov Lazar. (Brankov * helyére megy). Siwnyi 1$ okvetlen üiapcsolatbnn állta» OSS vezetőjével Elnök: dr. Szőnyi Tibort vezes­k be. Elnök: (Dr Szőnyi Tibor a bírói aelvény elé áll). Megértette a vádat? Szőnyi: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét? Szőnyi: Elismerem bűnösségemé!. Elnök: önt az amerikai kéinszolgá- l Svájcban beszervezte. Mondja ej, ikor és milyen körülmények közölt rtént ez n beszervezés részleteibe«. Szönyj: Az amerikai titkos szolgá­ltai 1944 őszén Svájcban kerültem kapcsolatba. bábon') slatt én, mint politikai 'igráns 1038 végétől kezdve Svájc1 n tartózkodtam. A baloldali politikai emigránsok között az angol és külö­nösképpen az amerikai Egyesült Ál­lamok, titkos hírszerző szervei már a háború első esztendejében igen akliv munkát fejletlek ki. Svájcban voll a háború alnll az amerikai katonai stra­tégiai hírszerző szolgálat, az úgyneve­zett Office of Slrategie Service euró­pai központja, amelynek vezetője Al­lan Dulles volt, mint európai megbí­zol!. Hivatalosan Allan Duiles a berni amerikai követség beosztottja volt. Ténylegesen európai vezetője volt az OSS-nek, Amikor 1944 nyarán nyil­vánvalóvá vált. hogy a keletem ópaj és középeurópái országok egy vészét a szovjet csapatok fogják felszabadí­tani, akkor az amerikai hírszerző szolgálat Allan Dulles vezetésével munkájá­nak középpontjába azt a felada­tot állította, hogy az off levő politikai emigránsok között, kü­lönösen a baloldali kommunista csoportok közölt, kémeket szer­vezzen be azzal a célkitűzéssel, hogy ezeket azokra a (erőietek­re. amelyeket a szovjet csapa'ok szabadítanak fel. a kommunista pártok el’eni aknamunkára be­építse. Ennek a munkának a sa­rán kerültem én is kapcsolatba az amerikai hír szer vezetet, » Duties segítői és közvetlen munkatár sai voltak ebben a feladatban a ju­goszláv kémek, nevezetesen Lompar Misa, aki akkor Zürichben hivatalo­san az ottani jugoszláv emigráns csoport vezetője volt, ténylegesen ame­rikai kém volt már akkor és Dulles közvetlen segítőtársa. Később Lompar Misa Zürichben főkonzul lett, hivata­los diplomata. Ugyancsak segítőtársa volt Dullesnek Latinovics jugoszláv kém és egy Confine nevű jugoszláv kém. Ezeknek feladata az volt, hogy kapcsolatot építsenek ki a különböző politikai emigráns csoportokkal. — Én vezetője voltam egy magyar politikai emigráns csoportnak, amely 1942 végén, 1943 elején a Magyar Függetlenségi Front svájci csoportja néven létesült. Ez a csoport diákok­ból, értelmiségiekből állott, politikai­lag ingadozó elemekből, akiket én 1944-ben, éppen Lompar Misa befo­lyása alatt, szervező munkája nyo­mán soviniszta szellemben és amerika- barát szellemben neveltem. Lompar Misa ezt a munkát részben a velem tartott közvetlen kapcsolaton keresztül, részben a csoportnak egy másik tagján, Vági Ferencen keresz­tül végezte el, aki megbízásomból tar­totta a közvetlen kapcsolatot Lompar Misával. Az én csoportom arra a né­zetre jutott, hogy a háború uíán Magyarországon nekünk a Kommunista Párton belül kell elhelyezkednünk és ál­talában olyan politikai irányvo­nalat kel! képviselnünk, támogat­nunk és érte harcolnunk, titkos vagy nem titkos eszközökkel, amely Magyarországot az Ame­rikai Egyesült Államok oldalára állítja. Amikor Lompar, aki, mint mondot­tam, szoros kapcsolatban állott cso­portommal, tudomást szerzett arról, hogy a csoport ezt a politikai állás­pontot elfogadta, akkor — 1944 szep­temberében —■ azt a javaslatot tett* nekem, hogy lépjek kapcsolatba közvetlenül Allan Dullessel, az OSS vezető­jével. Már előzetesen tudomásom vök arról, hogy Lompar és Field nemcsak a ma­gyar politikai emigráns csoportokkal foglalkoztak, hanem más politi­kai emigráns csoportokkal is. így konkrét tudomásom volt arról, hogy a csehszlovák csoporttal, neve­zetesen Pavlikkal, aki ott élt akkor, ilyen kapcsolatot építettek ki, továbbá egy német trockisla csoporttal, kon­kréten Lengyelország politikai emig­ráns csoportjaival. Vagyis ezt a munkát nemcsak a magyar csoportnál, hanem az összes ke­let- és középeurópái politikai emigráns csoportoknál elvégez­ték. Formális beszervezésem 1944 november végén történt — 1944 szeptemberében Vági Fe­renccel együtt egy memorandumot doboztam ki, amely arról szólt, hogy csoportomban, csopor‘om tagjainak és magamnak elsősorban a háború utánra, milyen politikai elképzelésem van és kifejtettem, hajv hajlandók vagyunk és szükséges­nek tartjuk az amerikai szerveik­kel együttdolgozni a háború után. Ezt a memorandumot eljuttattam Lomparon keresztül Dulleshez és ak­kor, 1944 szeptember végén létrejött az első személyes találkozásom Allan Dullessel Bernben. Az­után egészen hazatértemig, 1945 januárig rendszeresen találkoztam Du’Iessel. Formális beszervezésem az amerikai kémszervezethez. 1944 november végén történt meg Bernben. Dulles kikérdezett arra vonatkozóan, hogy nekem Magyarországon milyen lehetőségem van a Kommunista Tárt­ba beépülni. Amikor én erre megad­tam a megfelelő felvilágosítást, akkor ellátott engem feladatokkal. Dullessel megegyeztem abban, hogy hazatértünk után kapcsolatba fogunk egymással maradni, mégpedig olyan módon, hogy én a kapcsolatban a „Péter'* fedőnevet fogom használni és Dulles „Wagner“ néven fog szerepelni, Tito és Dulles titkot* kapcsolata Elnök: Lompar Misáról beszélt már. Most összegezve: Neki mi volt a szerepe az ön beszervezésében? Szőnyi: Lomport Misa közvetlen munkatársa volt Dutlesnek. Igyekezett csoportomat politikailag amerikai-ba­rát szellemben — a háború uiáni te­vékenységgel kapcsolatban — befolyá­solni. Igyekezett csoportomból engem, mint a csoport vezetőjét megnyerni az amerikai kémszervezet számára, amit eredménnyel el is végzett. Tevékeny részt vett az utazás, a kémcsoport Magyarországra való átdobásának megszervezésében és segítséget nyúj­tott ebben a tekintetben. Lompar még közreműködőit a bizalmas, lilkos híranyag továb­bításánál. amelyet én Duiles ré­szére küldöttem. Tudomásom volt már akkor arról, hogy 1944-ben Tito, jugoszláv minisz­terelnök és Duiles, az amerikai hírszerző központ akkori európai vezetője Között titkos kapcsolat jöt| létre. Tárgyalások folytak hivatalos ameri­kai körök és Tito között a háború utánra vonatkozó közös munkájuk, közös taktikájuk kidolgozására azzal a céllal, hogy a Balkánon Tito, mint központi személy szervezze és irá­nyítsa a Szovjetunió és a kommunista pártok ellen irányuló romboló mun­kát. Ezt a tényt ón 1944 őszén Lom­par Misától több alkalommal ka­pott részletes beszámolóból tudom. Elnök: Mondja el, kik voltak an­nak a csoportnak a tagjai, akiket ez­után szervezett meg az amerikai hlt;- szolgálat megbízásából? Szőnyi: Név szerint csoportom tag­jai voltak: Vági Ferenc, Kálmán And­rás, Demeter György, Kutj Gyula, Dobó János, Földi Iván, Demeter Györgyné, Hódos György, Balabán , Pé­ter és Somló György. — 1944 novemberében Duiles azt az utasítást adta; hogy csoportommal ké­szüljek fel a hazatérésre. Az útra a csoportnak csak azok a tagjai indul­tak el, akiket az én javaslatom alap­ján erre kijelöltek. Rajtam kívül Vági Ferenc, Demeter György, Kuti Gyula, Kálmán András és Dobó János. Ezek­kel együtt jöttem haza Magyaror­szágra. A csoport többi tagját utasí­tásomra otthagytuk, Megbíztam Földi Ivánt a további munkával, azzal a fel­adattal, hogy amíg haza nem tér Ma gyarországra, addig utasításomra egv-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents