Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

n r p h o ISÍ? SZEPTEMBER J//#CS EBBEN Dé. Fülhasogató sertésvisítás veri fel az udvar csendjét, így a hang ulán nem nehéz megtalálni az ólak kör­nyékén szorgoskodók csoportját. Nagyon elfoglaltak. Hatan-nyolcan erőszakolnak fel a kocsira egy-egy lllO kilós hízott sertést és amikor tíz darab fenn van, lezárják a ko­csit. Egymás után gördülnek ki a szállítmányok. Eddig 120 darabot szállítottak el. Az utolsó negyven­nel még várnak. ' Varga elvtársat, a termelőcsoport elnökét alig akarják elengedni, de végre mégis sikerül kiszakítani a szállítás izgalmaiból.• Í 'TE 7T* ~ j Reménypuszta a Ocvamma-f j hozzáfü*ött re. menyeket? Ezt próbáljuk összegezni Varga elvtárssal, akinek az adatok összeszedéséhez nem igen kell fel­jegyzésekhez nyúlnia. — Azt hiszem — mondja derült, arccal —, mindenné! többet mond az az érdeklődés, amivel nemcsak a környék, hanem a messzebb vidék dolgozó parasztjai kísérik munkán­kat és eredményeinket. — Vegyük csák a búzát. Ebből átlagos termésünk 11 mázsa volt holdanként, míg a környékbeli egyéni gazdálkodóknak legjobb eset­ben 7—7.5 mázsa, rozsból kevés vetésünk volt, de 14 mázsás átlagot értünk el. A szerződéses sörárpából 12 mázsa volt az átlag. Kukoricá­ból nem tudjuk mennyi lesz, mert a mienk még zöld. Holott a kör­nyékbeli gazdák közül igen sokan már nemcsak letörték, hanem a szárakat is levágták. az érdeklö­— Sem mondom (lésük csodálkozásuk jól esik nekünk, de hát nincs benne semmi boszorkány­ság, hogy ezeket az eredményeket elértük. Tulajdonképpen jobbak is lehettek volna, de mi csak decem­berben kezdhettünk hozzá a mun­kához, így az őszi szántást-vetést nem mi végeztük. Tavasszal aztán fi kiváló minőség sziókáiiovisla iskolái Nyizsnij-Tagil vállalatainál 1140 ..kiváló minőség sztáhánovista isko­lája” létesült. Valentin Juzsakov, az Ural Vagóngyár sztáhánovistája lé­tesítette először az ilyen iskolát brigádja számára. Megismertette a munkásokat a gép helyes felépíté­sével és a prés helyes kezelésével. A munkahelyen való közvetlen ta­nulmányozás tette lehetöve Juzsa­kov brigádjának, hogy csak kiváló minőségű alkatrészeket termeljen. A városi munkaversenyben a brigád- vezető a „legjobb préselő" nevet nyerte el. A Novo-Tagili gyár Martin mű­helyének különleges képesítésű mun­kásai befejeztek tanulmányaikat a kiváló mintőség sztáhánovista isko­láiban. Salimov és Bolotov acél­on tömesterek, továbbá Loginov és Poljákov csatornaelömunkások jó előadóknak bizonyultak. Minden is­kolai foglalkozást szabályszerűen, közvetlenül n munkahelyen vezet­tek le. Ez lehetővé tette a brigád munkájában rejlő hibák gyors fel­tárását. Gyakran az előadók álltak 'az acélöntők helyére és gyakorlat­ban mutatták meg, hogyan "kell a kemencenyűást befalazni és a ke­mencét fűteni. A műhely mérnökei aktív részt vesznek a tanfolyam szervezésében. Tanácsokat adnak, előadásokat tar­tanak az egyes technikai kérdések­ről. Á sztáhánovista iskolákban való tanulás segítette, az acélöntő­ket abban is, hogy júliusban telje­sen megszüntették a selejtet és je­lentősen túlteljesítették . az acél­öntési tervet. A legutóbbi-. hónap fo­lyamán a novo-tagifiak 138 gyors­öntést végeztek. B Zsolnay-gyár dolgozói is csafiahozuk a Htsfherr ventenykihívásáhos A Zsolnay-gyár dolgozói pénte­ken délután röpgyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy ők is csatlakoznak a Hofherr-gyár fel­hívásához, a hároméves terv idő előtti befejezéséhez. Ezzel egyben válaszolni akarnak Rajk és Tito al­jas bandájának, akik ki akartak bennünket szolgáltatni a nyugati Imperializmusnak, meg akarták sem­misíteni eredményeinket. A határo­zati javaslat, amelyet a gyár dolgo­zói nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtak, így hangzik: Mi, a Zsolnay-gyár dolgozói, el­fogadjuk a Hofherr-gyár dolgozói­nak versenyfelhívását a hároméves terv Idő előtti befejezésére. Magun­kévá tesszük a nagybudapesti párt- válásztmány határozatát és annak alapján elvállaljuk és megfogadjuk, hogy a hároméves tervet húsz nap­nál a határidő előtt, tehát . 1249. december hó 11-érc teljesítjük. Ennek elérése érdekében vállaljuk, hogy a nagyfeszültségű szigetelő termelést a tervév, hátralévő négy igyekeztünk helyrehozni mindent. Megkapta a föld a hengerlést, a fo­gasolást, a péti sót, meg a szuper­foszfátot. Gondoztuk, mint az édes gyermekünket. így értük e! az ered­ményt. 84 mázsa búzát adtunk le C. jegyre, így beadásunkat 145 szá­zalékra teljesítettük. . , — A környékbeli egyéni gazdák közül különösen a kökény pusztai kisparasztokkal tartunk fenn kap­csolatot. Berki András kérdezgette is közülük: hogy a csudába termet! nekünk annyival több, mint nekik? Megmagyaráztuk, hogy náluk ökör­fogat az igaérő, nálunk meg szán­tási időben még éjjel is dübörög’ a traktor. .Mélyebb a barázdánk; mint az övék. Minőségi a vetőmagunk is. — Elhatároztuk, nemcsak taná­csot adunk, hanem „kalácsot” is. A gabonabeadás után maradt még 80 mázsa minőségi vetőmagunk. Ezt elcseréltük velük. Persze nőm üzle­tet csinálunk, búzát búzáért, kilót kilóért. Azt persze lassan megértik majd, hogy az eredmények nem tisztán külső okokkal magyarázha­tók és érzik ezt ők magúk is. Ezért érdeklődnek egyre inkább csopor­tunk belső élete iránt. elgondolkodik, I'.sy píHanair.1 __________________de a kívülről be hangzó seriéssivítás visszarántó ■a valóságba és az eredményekhez hozzáteszi: sertéshízlalásból keres­tünk 28.000 forintot, ökörhízlülásból 17.000 forintot, havi 300Q—3200 liter tejet adunk el... De nem adunk e! semmit állalszaporulatunkból. Nem adjuk a 22 borjút, a 130 malacun­kat, meg a négy csikót. Ezeket mi neveljük fel. És mégis sikerűit minden. Egész évre szóló taíaj- ’müyclési szerződést • kötöttünk a szentjőrinei gépállomással és még ezenkívül 400 üzemóra vontatást is biztosítottunk szállításaink lebonyo­lítására. Őszi búza alá már az utolsó holdakat szántjuk. — Ezek az eredmények vala­mennyiünk eredményei és sikerei. Hogy az egyénnek mit jelentett? Jelentett új csizmát, új ruhát, ke­rékpárokat, 1 a levágásra kerülő hí­zott sertést, a közösség által fizetett lakást, fűtést és betegellátást. Szor­galmas munkájuk ellenében nyu­godt, biztos megélhetést. szavai elcsen­D&lgoxők írjük & fí€sjk^t^sf€íár&i Ez/el TáSa«zo’ok a bitangoknak... Rajk László. E név mögött húzódik meg n magyar dolgozók Icgehclemc- dcllclib bitangja, aki a történelem fo­lyamán valaha is napvilágra került. A társai egyáltalán nem különböznek tőle, egyformák ezek, mint két tojás. Az összeesküvők tervei világosak, min­denki előtt. A banda. tervei, hála Pár­tunknak és Rákosi elvlársnak, nem si­. . \ I kerültek. Én a dolgozók nevébe» t legnagyobb büntetést kérem Pa.ikra és társaira. A jövőben még jobban és többet fogok dolgozni, hogy hazánk még erősebb és boldogabb legyen. Erii válaszolok a bitangoknak: Rajknak és társainak. Kaszper Lajos bőrgyári munkás Vállalunk minden harcot.«« Mi szellemi dolgozók, innen az Író­asztal mellől üzenjük Ra/kéknak és azoknak, okikét még illett: Akj kezet mer emelni Népköztársaságunkra, gazdasági vívmányainkra, aki orozva leakarja döfni a scocia’izmus építőit, azok a dolgozó nép haragjával és erejével találják magukat szembe. Nem hagyjuk magunkért többé tönkre tenni. Nem leszünk többé kiszolgálta» tott nyomorgó páriák. Ezt soha nem fogjuk megengedni. Vállalunk min­den harcot, de az eredményeinket nem hagyjuk prédára sem Rajknak, sem pedig Titonak. Rá'th István Vercjtékcs munkánkat akarták megsemmisíteni Ma. amikor túlvagyunk a felszaba­dulás utáni nehézségeken cs állnak a hídjaink, termelnek a gyárak és mun­kánk eredményét végre a dolgozók él­vezik, akkor akadnak olyan bitangok, mint Rajk cs téirsai, akik a magyar dolgozók vercjtékcs munkáját meg­akarják semmisíteni. Kik ezek az em­berek, vagy inkább emberbörbe bujta­tott bitangok1 A dolgozó emberek legelszántabb ellenségei, akik nem riadtak vissza semmitől. Tudják meg Rrijkék, Titock és gazdáik, az ameri­kai kapitalisták is az ítélettől, hogg a magyar dolgozók milyen kíméletlenül sújtanak le ellenségeikre. tfj. Opova reremr Sopiana gépgyári dolgozó \x Á VESZ és a húsüzem válasza A/ ÁVESX dolgozói röpgyütést tar- tottak, amelyen foglalkoztak Rajk cs kémbandájának ügyével. A röpgyülés a következő határozatot hozta: „Mi úgy felülnek érre az aljas kísérletre, hogy még szilárdabban állunk ki Pár­tunk mellett é- munkával, a munka fegyelem megszilárdításával, az egyé­ni felelősség fokozásával járulunk x 3 éve- terv időelötti befejezéséhez, a szocializmus alapjainak lerakásá­hoz." Az ÁVESZ SZÍT szervezetének. ha­röpgyűlésc ugyanilyen* értelmi tározatot hozott. Az Államosított Húsüzem dolgosól is röpgyülcscn fejezték ki mélységen felháborodásukat é* gyűlöletüket az árufók és gonosztevők ellen és Ígére­tet tettek arra, hogy ezentúl az eddi­ginél is fegyelmezettebben, éberen éi teljes erejük íatbavcíéscvet dolgoz­nak a népi demokrácia megerősítésé­ért és a szocializmus mielőbbi győ­zelmes mcgvaló.-ításáért. Varsa cMiirs dűltek i csen­des irodában, de hogy ezek nem puszta szavak, azt bizonyítja, hogy •1 mostanában megtartandó tagfel­vételnél négy új család kíván be­lépni termelőcsoport jukba, hogy ré­szese legyen Reménypuszta lakói felemelkedésének. Ünnepélyes tanévnyitás az egyetemen A pécsi tudományegyetem tanév­nyitó ünnepi közgyűlését szeptem­ber 19-én, hétfőn délelőtt fél 12 órakor tartja az egyetem aulájá­ban. Az ünnepségen a vallás- és közoktatásügyi miniszter képvisele­tében dr. Szántó György miniszteri főosztályvezető vesz részt. Dr. Lis- sák Kálmán lelépő rektor beszámo­lója után dr. Boros Béla rektor ol­vassa fel „A synthelicus gondolat jelentősége a szemészetben” című értekezését. Dr. Rudolf Lóránt jog­és közigazgatástudományi kari dé­kán tanévmegnyitó beszédet mond. Utána Szántó György, a közoktatás- ügyi miniszter képviselője szólal fel. Dr. Farádi László egyetemi magán­tanár az MDP részéről üdvözli az ifjúságot. Az egyetem tanácsa az ünnepségen szívesen látja és meg­hívja a város érdeklődő dolgozó társadalmát. Az egyetemi előadások szeptember 20-án, kedden kezdőd­nek meg. hónapjában q. 22 vagónos c/ő.irány-■*-**-"'*-•*- •'*-**­at helyett 25.6 vagonra teljesítjük, i a 350 mázsás edénytermelési elő-) irányzatot decemberre 600 mázsára. ' a kőagyagcső termelést 16 vagonról 22-re emeljük. A selejtcsökkentést a termelés minden vonalán visszük, a munkafegyelmet teljes egészében megvalósítjuk. Szombaton délután nyitották meg Pécsújhegyen a Donyec-medence bányászainak munkájáról és életéről szóló kiállítást. A pécsűjhegyi kultúrház. nagytér méhen, a színpadról Sztáhánovnak, a híressé vált bányásznak hatalmas, életiül iképc néz szembe a bejárat fal. Sztáhánov érdeme, hogy fel­ismerte a szocialista munkaverseny jelentőségét és rájött arra, hogyan tervet. új módszerdeke! megsokszo­rozni a termelést. Amit a teremben négy sorban álló hatalmas képeken látunk, az már Sztáhánov művének, a Sztáhánov- rnozgalomnak eredménye. Az előtér képei a szovjet bányaipar hatalmas vívmányait mutatják be. Az elsőn Lenin elvtárs, a nagy szocialista forradalom bölcs és dicső vezére a Szovjetunió Bolsevik Pártjának ve­zetőivel együtt hatalmas farönköt vész a Kreml „kommunista szom­batján.” Ezzel mutatta meg, kom­munista módon, hogy a termelé­kenység emeléséért vívott harc, a szocialista ország felépítése, a fár­adalomért végzett munka becsület és dicsőség dolga, a kezdeménye­sés, amely megindította az' újszel- lemü munkát, nagy és nemes. Mellette A. M. Egorov bánya­munkás. aki már az 1953. máju­sára előírt tervet végzi el. Utána sorra a szocialista munka fejlődését látjuk a csákánytól a hatalmas kán,vdíombájn okig, amelyek száz- ‘■’crcsára emelik a széntermelést cs twi*».'----* «-4.J.S.VW Csőmé Krisztián az ágy szélén ült és merengve vakarta nagy lábujját. Fájdalmas gondolatokba mélyed!. Err.lckelc rohanták meg-. Ezek között r legveszedelmesebbek voltak a leg­frissebbek. A szabadságnak most tett ebben a nehéz és veszélyes münká-i vége. még fűiébe csengett a jazz és ban az embert, a «szocialista társa-ielevenen állt előtte a kékíő hegyek dalom legdrágább és legféltettebb ) vonala. * kincsét helyettesítik. 4 —’Nagyon rövid volt — dohogott Megnyílott a pécsűjhegyi kiállítás a szovjet bányászok munkájáról Izzó, folyékony acél ömlik szik-i rázva hatalmas formákba a másik 1 képsorozaton. A bányászok munkáját adja a kiváló accl millió tonnáit a| magában. Elkelt volna belőle három­szor annyi. Ez az óhajtás komoly agymunkára sarkalta Csőmét. Barátunkat nyugodtan nevezhetjük szocialista országnak. Végtelenbe f motorosnak”, mert büszkélkedett vesző távvezetékek szállítják azf "hidgy századunk szociális lé elektromos energiát odébb. Ez is aftcsitményeibőí a legnagyobb karajt ő földalatti harc hőseinek, a bányá-1 kanyarífotta le. Bizonyíték erre rá­szoknak köszönhető. ?r;nje, amire mo-t önkéntelen pillán­Pável Ivánovics ’ Droblsev is ré-{tást, vctettA Az, °}i felhalmozott tár szese ennek a nagy küzdelemnek aif;V.ak raer°bcn különbőznek minden többtermelésért, a szocialista ország ?n,a?. ''dnntargytol - A szenvedélyes erősítéséért és a kommunizmus fel-íakaszt szobaiamé építéséért. Az utolsó képen Pável# r'‘-ra.' zeráetodat a kalap, a me c, Ivánovics Droblsev kiszáll az akná-SfT1 az°nban cíe’.zcfn *r°' bó! Bánvásztársa a Sztálinéi «Trin ?feal<ra specializálta magút. Egészén SIS eo«h ’,“ar.obc*. fcw»"Äk*»äti!!T pSSak aW hintán fi fVtrJa ÍC,<VS<«0-?A vitrinben egymás mellett sorakor akt: szinten most ért haza miutáninEík: gumivánkos, gyógyfűző, ágytár. ?ánvT°Z1^h0Kbu ,ha,2ahozif szemüveg, sérvkötő és más hasontó lányát Megebédelnek, Drobisev# dísztárgynak éppen nem nevezhető háza meiletU kertjében meg utana-? holmi. Pillantása végigülik a tár- n6z kis szőlőjének, aztan átnézi afgy»?.kon ér? büszkén áll meg egy iiveg- legújabb műszaki irodalmat. Esteiemen. Ezt legutóbb cserélte el egy er te j on haratja saját autójával és# kevéssé hasznúit műfog3orért. LhO • fndta,anU'í Mit szaporítsuk a szót. Csőmé TV j Krisztián az OTI val folytatott harc mnnli. , í kialIltás és amit t bajnoka. Egyben az összes létező ^ ; b.anya-Jcmbcri betcg.-géck tudósa cs müvi-­S'p:,m,BTi!0.C,a,“tat*«. Amikor az üzemben huzatos he oiszagunkban, mmt Pavcl Ivánovics?,, cn dolgozott, sürgősen reumát In­?n/ni ?nín?P"ah-°,Z 'vF' W kc!Ldo,-5pofi. Az cl-ö ilyen próbálkozás udt. Kf“1;.1mm,<m,"í ah,°gyan a szoy-?az ötletet, hogy komoly tanúin. .,,vo jCwunio minden banyasza dolgozik/zjs u[á vcs!ic az vürvo (;saládban>' című könyvet. Az ilyen műveknek az u jó tulajdonsága, hogy íz olvasó fel­fedezi magán a betegségek legkülön­bözőbb fajtáit. A hypochondriának ezt a mindinkább eluralkodó hullá­mát egyébként igen sikeresen szolgál­ta a néhány év előtti tanító film Ennek megtekintése után egy szabó mester felfedezte magán a különböző nemibetegségek összes fajtáit és ön­gyilkos lett. Csőmé barátunkat azonban az ifyesféfe tudomány nem döbbenti meg, ő a betegséget nem elképzeli, hanem megjálsza, komoly tanulmá­nyok alapján. A felsorolt trófeák mindegyike egy-egy jól megjátszott betegség eredménye. Úgyszólván ju tafomjátéknak is nevezhetnénk. Őszinte sajnálkozás járta át szivét, hogy a vitrinbe nem tehette oda a Császáriürdön, a Balfon és Harkány­ban töltött gyönyörű napokat. Igaz, hogy az onnét küldött képeslapok kétségtelenül bizonyítják ezeket a diadalokat is. De ez mind a múlté. Itt a leg- kinzó’ob probléma.: Ott a műhely­Könyökig a piszokban. Már napok óta kínozza a kérdés hogyan lehet­ne ezen változtatni. Egy pillanatra abbahagyta nagy lábujja vakarását és a köhVvcspofc- lioz lép, ahol tekintélyes számú or­vosi kötet sorakozott. S ebesen la­pozni kezdett bennük és ahogy vé­gigfutott a jólismert oldalakon, egyre sötétebb lett az arca. — Penc zes dolgok ezek, fcjálszott darabok, a főorvos már jót ismeri. Elpirulnék s/égyeníefcmben, ha ilyen cc.sk„sásokkal jelentkeznék. Az idcgbénulásf a tükör előtt gya­korolta. crfyik szemjié-áf félig le- rrciztvc. A karjaiban cs lábaiban jelentkező ha.ongatást a hozzávaló fintorokkal komoly tanulmány tár­gyévá tette. Az ideges j*3'°morfä!4 szintén öreg dolog. Idegesen csapta őss/.e a könyvel Úgy érezte magát, jriint s művész, aki „kiafkotta” önmagát. Mcgscwipi • ültén rogyott az ágy sz.cldic és an kéntefen mozdulattal tovább vakart) nagy lábujját. Ekkor villant fet w isten; szikra. Lúdtalppal még nem kísérletezett. Bíráló szemekkel mér te végi,, bütykös lábfejét és úgy érezte, mint amikor Kolombus Kris­tóf a Sancta Mária fedélzetéről meg pillantotta Amerika partjait. Másnap reggel a főorvos szánakozz arccal nézett Csőmé barátunkra, aki vonagíó arccal adta elő, szörnyű fáj­dalmait, amik a lábszárától kezdre agyáig nyilainak, Csőmé úgy ínrlíé késen jegyezte meg, végtelenül saj­nálja, hogy az üzemben termelé­si teendőit nem tudja ellátni, pr- dig a legnehezebb feladatok az ő vil­lán nyugszanak. Országos érdek, hogy fájdalmai mihamarabb megszűnjenek, különben odalesz a termelékenységi a szocialista mutikaverscny és a töb­bi. Sürgős pihenésre van szüksége. Csőmé barátunk méltóan régi lap­nevéhez kilenc hónapig húzta, a táp­pénzt eme legutóbbi sikeres akciójf révén. Arany napjainak végét az szakította meg, amikor Kovács lstváő elvtársnak a Nagybudapc-íi Púrtvá- laszfmányi ülésén mondott beszéd® nyomán egy tagggyüfcsen emlegetni kezdte Csőmé lúdtalpát. C:öme el­vesztette a paradicsomot. A s/.ijko- ródásban a buszárörmc-lcrek által teremtett csúcsteljesítmény fcíülmú" tása után -iirgösen kicserélte orvosi könyvtárát. Csőméi pedig az. üzem cserélte ki. Ruz-sils Endre.

Next

/
Thumbnails
Contents