Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

W ** t> * o fpr Fim e kerüli Szcszlatov itőmüves a 'hsrni » A mozivásznon egyenes, szeles ilea tűnik fel. Kétoldalt csinos la-1 kóházaki barátságos iskolaépületek) tzegélyezik... Egy pillanatra ha- j Salmas ipari vállalat épülete villan t fel, majd monumentális kultúrhazf lát!iá, ó... Az uráli Kamenszk pa. i rosát m.uíatja be a film. Kamenszk i *r. ötéves térnek éveiben épült azt (s7ily folyó partján, A város fel-t Ipitesibcn az élen járt Grignnjt hzeszJakoo moszkvai kőműves. /I é kohóipari munkások ezrei azokban t h hazakban laknak, amelyeke. ez ut hires kcinüvesmesle’ és huitoányai f t mellek. Seszfukov két a tya is e1, t brr városban -rvc-k, egykús srak t műnk és az aliur.inhtmgyárban. a t másik pedig a technikái főiskolát hallgatója. A film bemutatja azt azt ünnepet, amelye; az öreg kőművest harmadik lánya tiszteletére rendc-1 veti. A fiatal lány most tért huza t otthonába a cseljabinszki orvosi é egye cm elvégzése után. Sesztakovf kom,íves családjának története nem é cuyvjüliílló eset, nem ritkaság a t Szm tetunióban. Ezf az egyszer it életei mutatja be „Az uráli Ka-t menszk városban" című rövid film, t Semmi esemény nem okoz olyan megdöbbenést, undort és gyűlöletet egy országban, mint a hazaárulás. ÁrulásJ Nincs szörnyűbb tett en­nél. Az árulót még az ellenfél sem becsüli, még az is rázkódik ;őle. aki hasznút veszi, lírt lie: ő há t az a hangos undor és felháborodás, ami Rajk és bandája leleplezése után kitúrt a népbő . Táviratok özöne és ti kok sora követte a hírt­A 2 írók is — minden kor baladó , ** szellemű férfiúval egye etil­ben az árulók ellen irányítani a nép, az olvasó haragját és egyben a maguk gyűlölőié, megvetése is leplezetlenül csapott fel a hangban, amely hazaárnióról, vagy bármiféle árulóról beszélt. A költők leltek legpregnánsabb alakjai az élő ellen­szenvnek. Féktelen hazaszere otiik lelte mindegyikőjüket a gyűlölet 'úngoszfopává, amelyben az. aljas­ság minden kis piszka hamvad. Ha a műveket figyeljük, néha nem is leljük benne a kimondott szitkot, az ellenszenv kinyilatkozá sál, csak a „hős“ jellemzésében, a leírás formájában találkozunk az író undorával alakjával szemben. Móricz Zsigmoiid nemrég meg­jelent regenytrilógiájában, a „Rózsa Sándorban“ az áruló alakjának be­állításával érezteti érzelmeit annak nlaga tartásává', tettével szentben. Az alábbi részletben nem is törté­nik .semmi. csak megismerteti az ol­vasóval az író az, egyik betyárt, Pisze Matyit, aki árulójává válik később Rózsa Sándornak. Nem kei! külön magyarázat ahhoz, hogy mi­képpen érez Móricz /«igmond e fi­gurával szentben, leleplezi őt ebben maga az írás: „Szennyes embernek szennyes a barátja" . , . „Pisze Mai/i úgy eveit, mint a kérődzők. Lassan nyűmmogva, a fogai is rosszak voltak, nem udojt velük harapni. Nagy, (ülökforma orra lógott, mint valami ereit ugor­ka, ami éppen az. ö arcának a kő zepibe van felakasztva s keskeny szája lassan forgatta az ínye közt, a rossz fogak közt kérii Ige ve a ke­mény kenyeret, meg a fághafatlan avas szalonná,". „Csak a szegedi urakkal kell jóba lenni". — állapítja meg később ma­gában Pisze Matyi és arra jön ra sunyi eszével, hogy számára egyet­len kifizetődő valami az árulás. Aztán megteszi, amit .ervez. Csen­desen, alattomosan. Móricz Zsigmond nem igen szidja a betyárt. Más az ő módszere. Csak beszél róla. Jellemzi, a gondolatai­ban turkál, de érezni, hogy mutató u.ijai szinte reszke nrk az undoro- dástól. Utálja ezt az embert az író. de foglalkoznia kell vele, mert szük­sége van rá, hogy elrettentő példái mutasson, hogy ellenszenvet szerez­zen az áruló ellen. A költő már nem ilyen óvatos, nem ilyen csendes. Az ö aj­ka már az átok kapuja, amelyen ál kizúdul a harag és megvetés. Pető­fi a ..Nemzethez" című versében így figyelmezteti népét: „Hol az ellen, kérdezed? ne kérdezd, Mindenütt van, a hová tekintesz, S legnagyobb és legveszélyesebb az, Ki mini testvér simul kebleidhez. Köztünk van a legnagyobb ellenség. A ezudar, az, áruló testvérek! S egy közülük százakat ront el, mint zl pohár bort »z egy cseppnyi méreg. A halálos ítéletet rajok! Százezerszer sújtson bár a hóhér, P>ár a házuk ablakán foly is be Az. utcáiról beáradó vér! Könnyű bánni ellenségeinkkel. Hu kivesznek e. belső bion gok..." lclremagyará/hatat'an uszítása ez a vers a hazafinak a hazaáruló el­len. .könnyű bánni ellenségeinkkel, ha kivesznek a belső bitangok" — szól a költő és igaza vitathatatlan, mint minden zsenié. T tilitts Fucsik: ..üzenet az élők V nek" című börfönnáplójában megemlékezik egy Ál írek nevű em­berről, aki besúg a őt és társait Mikor megtudta, hogy elárulták és hogy kik voltak azok, szinte Össze, roskadt br'e. így ír naplójában cr ről az időszakról: „Első napjaim a Petschck.palotá­ban nem múltak éppen könnyen. A legnagyobb ütés. amit kaptam, mégis ez vol. Halálra készültem fel, nem árulásra," „Nézzétek, ez egykor egyenes ge­rincű ember volt, aki nem fu unió- dolt meg a golyók elöl a spanyol iircvonalon és nem rokkant meg a francia gyűjtötabor kegyetlen meg. próbálásai közepette. Most elsápad a Ges apo-eniber kezében mozgó pálca lát án cs hogy bőrét meg­mentse, árulásba kezd. Mennyire a felületen lakozott ez a tisztesség, hogy néhány ütés ledörzsölhette! Tisztességes csak olyan felülő es volt, mint meggyőződése. Erőt mutatott u tömegben, egyivasú bajtársak gyű­rűjében erős volt, mert rájuk gon doll. Most e.lszige elten, a sanyargató ellenségtől bekerítve, teljesen elvesz, ti erejét. Mindent elveszít, mert ma. g.íra kell gondolni. Erőt vesz rajta a gyávaság s ez indi ja az árulás lifjára". „A gyáva többet veszít sajátmaga életénél. Mirek is többed veszített Ciliiéi". Íme, egy típusa az árulónak! A gyáva, aki önnön bőiének men ésé- rc használja sokak életét. A ragon a nagy francia költő „Képes világ" című verse így emlékezik meg az árulókról: A szíved és az ing között Csuk éppen késnek van helye Túl kora, (ul késő van-c Az. árulás itt lődörög. Az elnyomás titkos szele A fickók szava clbolondit Sok furcsa főt hogy hátrafordit Szélszórnak bennünket vele". Így szólnak az írók és a költők r. telük zúdul a nép haradja kiszol­gáltatni ellem A fiatal magyar kóló. F. Nagy László „A Judas“ című versében Titóék árulását pcllengérezi é:-. az öntudatos kommunista költő szem­léletével látja már az árulót: „Al­itok- híresség! Népé az érdem, ki új­ra rab lett ala fa s szabadsága oly kicsinyre csappant, mint a (ömlöcök ablaka". Rajkók tehát nemcsak a néppel, hanem minden szellemi óriással is szembeszálltak, mikor saját nemze­tüket-a kalandorok piacára akar ák vinni. f.s ennyi hatalommal szent­ben tehetetlen volt minden áruló és tehetetlen lesz az idők végezetéig. Mint Eluard mondja: .......Eljött már a szereld az összezárkózás órája, hogy győzzünk és megbüntessük őket". —k— \ ia<limir Majakovszkij: FELUíVÁS Szószátyár szenny után most terror tettre tért a bamba briteket kormányzó sok buta: csordákat szórtak földjeinkre szerteszét van mordályégető, orgyilkos, kém és bandita, Febérgárdista őrjöngésre válaszul a strázsán ■égj mindenre kész! Szemet szegezz! Tekintet ne lazulj! Kepébe nézz! Ravaszra kéz,! Miénk minden raktár, minden híd, minden ui­Magunké, a sajátunk. s javunkkal összenőve Őrséget tartsatok, álmatlant, szigorót, magunk vagyunk köztársaságunk őre! Olyan védőket vár e bon határa, kik végső dobbanásig állnak helyt a sorba. Felelj a TOonarcblsta fickó pisztolyára munkás-paraszt Ifjúság szoros sorokba forrva­Szánj rá a Komszomotra sok napot-hetet! Nézz éberebben a aor közé előbb. Vájjon valóban komszomoicok mind ezek? Vagy pusztán komszomolcot mímelök? Etrtárs, ott jobbíclől az eilen sáncot ás Magadra vess — ba nem készülsz neki! Szilárdság. építés, elszánt leszámolás! a ránkszorult csordának majd nyakát szegi! Voikob varsói szovjetnagykövet el­ten elkövetett trockista merényiéire válaszol ez a költemény. «melyet a napokban fejezel be a f szoerdlovszki filmstúdió. f 'ZjtUVfJZFT A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb la »ácsa a inuka Vörös /ászló.rendje vei tüntette ki Alexaudr Niko'áje. vics Nesztnejanov akadémikust öt. •cenedik születésnapja alkalmából a kémiai tudomány fejlesztése és a tudományos káderek nevelése terén szerzett érdemeiért. a OKTÓBER 5-ÉN rendezi n Magyar -—Szovjet Társaság Pécseit, ii'elve Ba­ranyában a Pavlov-ün.ncpségekcl. Kivá­ló előadók fogják méltatni a nagy szovjet tudós munkásságának je'cnlíl tégéf. A szerző hasonló című könyvéből vet­tük az alábbi részletet, amely a híres • Ifjú Gárda" hőstetteiről, ? Koms/omol bá ború alatti parfizánharcairól ad hű rész­leteket. Az Ifjú Gárda, Öles Koscvojjal a/, élan, öd!c!áldozó báloisággrl védlc hazá­ját a betolakodók hordáival szemben Az ő városukban is ak°df áruló. A kővetke­zőkben tinói fceszéf a szerző, miként vi­selkedett nz Iljií Garda az árulóval szem ben. Moziefőadási hirdetnek a németek. A rende­zők a bevételt a német vöröskerezt, de meg inkább a. saját zsebük hasznára fordítják. S a kraszuodoniak kénytelenek jegyeket vásárolni. Csend van a moziban. Mintha nem is szóra­kozni. hanem temetni jöttek volna a nézők. Kioltják a villanyt. Az előadás megkezdődik. A vásznon megjelennek a „mindig győző", ..Sztá lingrádot elfoglaló“ német csapatok Valaki ebben a pillanatban hangosan kialtja: — Ali még Sztálingrád! Védi a Vörös Had­sereg! a kővetkező .kiáltás után, ugyanaz a „va­laki' a sötétség minden (akaró leple alatt röp­lapokat szór íjsét a nézők feje felett. Kapkodják 3 nézők. Legalább egy példány* szeretne abból mindenki szcrcz.ni. Közben kigyullad a villany. „Tűz van" — kiáltja ebben a pillanatban „valaki“ és menekül mindenki. De a nézők zsebében akkor már ott van a röpirat. A „díszelőadás" csúfos kudarcba futtád Feleinek crte a rendezők! De főként azért felelnek. mert a nagv kavarodá ban eitiinr az ünnepély dí zc: cgv féltve őrzött horogkeresztes zászló. — Jó lesz mo 'igatörougynok — gondolja ha­zafelé vivő útján a ..valaki", n díszelőadás Vval- tan „főrendezője“: Szergej Tjulenin. * Szergej ezekben a napokban egy másik vak merő c-invt is cfköveí. Megnevettetj vele Krasznodcnt, S „nevető város", nagy- szó ez a német hódí­tók és a Gestapo uralma alatt. Különösen, ha e-iv városszerte megvetett Gestapo-iigynök a neveié' tárgyú, akinek Prozsz-k Vászja segítségével Szer- gely plakátot tűzött a hátára. A mit sem sejtő áruló nyugodtan .sétált a/ utcán a plakátfal a hátán. r()m íMő-1 du.: „lí'iatiia tail au llfúsáq n S mint valami kcílábon járó hirdetőoszlop, hirdette magáról: „Árulói ELADTA MAGAT A NÉMETEKNEK' HALÁL A JÚDASOKRA; I. G." A Gestapo ügynök, miután végigjárta az utcá­kat, bement a lvvatatába. S jelentéseiért a főnök­től talán még dicséreted is kapóit. Do ahogy 3 Judás kifele ment 3 szabóból, a főnök elnémult a dicsérettel Sőt, káromkodott, mint egy valódi nemet fuvaros. Ordítva szidta ügynökét, hogyan lehet valaki olyan állat, hogy az Ifjú Gárda plakátját hordja a hátán és nem veszi észre. De (keresték js a németek a röp lapterjesztő ket, a nyomdát, a „bűnösöket". Nagy jutalmat ;gértek az I. G. íeleplczőjének. De az Ifjú Gárdának nem akadt árulója. Krasznodo-n népe hallgatással védte gyerme­keit, az igazság ügyének hős harcosait. Vf Védte az Ifjú Gárdát két kr-mszomolka is, akiket Gromova Uijána csempészeit be a Gestapo szolgálatába. A lányok c-'ak egyszerű takarítónők voltuk a Gcstapoban. Al Ifjú Gárda szempontjából azon tan ez a legfontosabb munkakör. A lányok sokat vannak egyedül az irodákban és mindent meg­nézhetnek, megvizsgálhatnak. K nyithatják a szek­rényeket és a fiókokat is. S egyebek közt meg­szerzik a némc! szolgálatba szegődött árutok névsorát. Kincs ez az Ifjú Gárda számára Iránvtü a veszedelmek terén. A Stáb, amely így mindenről tud, ami a Gcstapoban történik, idejekorán teliét óvintézkedéseket és kikerütheti a provokátorokat. A városi elöljáróság hivatalában is van az Ifjú Gárdának megbízotti.'.. Az szerzi a hamis iga­zolványokat. Szerpej Levasov. a Stáb megbízásából, az Orts-kommandó garázsában dolgozik-. Akkor tűnik el cman. amikor már három négytonnás katona' teherkocsit tönkretett. Rádija Jurkin az egyik kőszénbányáb • megy dolgozni és ismételt rongálásul megnehezíti, hogy a németek szenet kapjanak. Több Ifjú Gárdatag a német robbanóakna' gyártó műhelyben dolgozik. Salétromot szereznek, hogy robbanóanyagot készíthcs-cn az Ifjú Gárda. Ezzel egyidőben a Stáb megbízásából, az Ifjú Gárda tagjaiból Mo'ltov Jevgénü „műkedvelő színpadi együttest" -zcive*. amely esiénkint a volt Gorkij -Hub helyiségeiben -zórakozlatja a német tiszteket cs katonákat. Igen! Énekelnek, muzsikáinik, táncolnak, éj bohóckodnak a gyűlölt fasiszták előtt az Ifjú Gárda tagjai. De a németek űzetnek is olyan árat a muzsikáért, amitől -íédüi a fejük. Azzal, hogy, klub „.ükaímazottni", az Ifjú Gárda tagjai, kitünően álcázzák magukat, más­részt „próbák" űrügye alatt akkor és annyian gyűlnek ó-s/e a klubban, ahányszor íz Ifjú Cards érdeke, a haza érdeke megkívánja. Sőt! Mivel n német tisztek és katonák orgiái hajnali" tartanak, a Színpadi Együttes alkalma zottai kimaradási engedélyt is kapnak, ami pedig éltető levegő az Ifjú Gárda számára. Hiszen esik éjszakánként lehet röplapokat kiragasztani cs pusztítani h klubból hazafelé tarló ré-zeg néme­teket. S a Gestapo -még esik nem is tudjajj: nogs hol kezdje cl a ..bűnösök'' nyomozását. Tudja a Gestapo, hotfy ismét és újból az ,1. G" c-c!ekedett, de még álmukban sem gon­dolnak a Gestapotiszick arra, hogy személyesen ismerik uz Ifjú Gárda tagisit: az énekeseket. 1 muz-ikusokat. a táncosokat. A Színpadi Együttes ugyanis egész éjjel s/.«_ műk előtt van s a mindig zsúfolt klubban nC' igen venni cszre, ha közben cl-cltünik egy cBy énekes, vagy muzsikus, hogy a balálajkáját fcR> vérrel felcserélve, harci feladatot hajtson veg1-1 S Kras/nodcn lakosai „liazatiatian mag Jnr fásukért" meg meg is vetettek a klub ^,,almaim rótta it". ­Akik a Gcstapoban szolgálnak, azokat rT‘5S..i hozzátartozóik is megtagadják. Kiköpneit c o u az utcán. » • ... Nem értette és nem is érthette meg Kr*‘ - nodon. hogy bee ületes szovjet szülők áY®rJT* a' szovjet iskolák neveltjei, miként süllyedhetteK szovjet ncp gyilkosai, a Gestapo szolgáivá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents