Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-18 / 191. szám

>9W AUGUSZTUS I» m r p l © EZEK KERESZT BÚZÁT HAGYOTT BEHORDATLANULFÖLDJÉN A KULÁK és a legnagyobb dologidőben eljárt az ötödik határba vendégeskedni Az autó lassan halad. a bekötő úton Nagykozár felé. Az út mellett a dolgozó parasztok a tarlóhántást végzik. A learatott gabonát már mindenütt behordták, a legtöbb he­lyen el is csépelték, sőt a legtöbben a beszolgáltatási kötelezettségüket is teljesítették. Az út nagyot kanyarodik balra és ekkor szokatlan látvány tárul elénk. A hatalmas búzatáblán még keresztekben áll a gabona, esőtől nedvesen, összeroskadva. Vájjon kié n a föld és ki az, aki még nem hordta, be a gabonát? A jegyzőségre Bettink. A&szonyi elvtárs körjegy­zői kérünk felvilágosítást. A válasz példátlanul vakmerő kulákszabo- '.tázsról rántja le a leplet. A föld tulajdonosa Sziebert István, »kinek 207 hold földje van. Hogy hogyan lehetséges ez? Kezdjük az e'cjén. A felszabadulás után, mikor 4 kommunisták megkezdték a föld- roformot, a száz holdon felüli bir­tokokat felosztották a nincstelen ■Parasztságnak. Ez nem történt meg teljes egészében Nagykozárban, mert Sziebert István a helyi földosztó bi­zottság elnökét, aki azelőtt „cseléd- ie‘‘ volt, felhasználta saját érdekei­nek megvédésére és „ős-parasztnak“ nylváníttatta magát. Ami persze ncm igaz. Sziebert István Jtwíúk ,.nagy­lelkű“ volt és saját maga „osztotta“ *®_1 földjét cselédjei között úgy, hogy kiadta feles megművelésre. A fői­ekhez lovakat is adott mint „aján­dékot“. Azóta már meggondolta ma­sat, és újra tulajdonának mondja az ajándékba“ adott jószágokat. ^ Ennek a hírhedt kuliknak föld­jén hever ezer rakás búza ázottan. Széltől megtépázva, bchordatlan. Há­romszáz mázsa búza van künn a föl- . dün, amivel a munkásosztályt és az ^?ész országot károsítja meg a sza hotáló kulák. — Eedig többször figyelmeztettük *núr, — mondja Asszonyi elvtárs — ■ - eredménytelenül. nemcsak a jegyző, hanarm a *alu dolgozó parasztjai is figyelmcz- ^'ifék a behordásra az elmúlt hónap Alatt. Ennyi ideje, hogy befejezték a kulák földjén az aratást Sziebert k"lák azonban csürte-csavarta a . ^°l?ot , — Megvárom, míg a cséplőgép hozzámkeriil és majd a földtől hor- uatom be a gabonát., mert félek a ^veszélytől — ez vojt a válasza a . flSyelmcztelésre. Ez szintén nem 'Saz, mert ha félt volna a tűzve- szelytöi, akkor künn a mezőn a "zarakásokat körülszántatta volna, 8 ®*t is elmulasztotta. , Es az elmúlt időkben mindig be- ordatta a gabonáját, de az idén 0.m- Egy volt a fontos neki, hogy lnél kevesebbet kelljen leadni, hogy kiperegjen a szem és kevesebb kenyér jusson a dolgozóknak. Hivatják a jegyzőségre Sziebert kuiákot A küldönc nem találta otthon. — Vendégségbe ment az ötödik faluba — mondja, mikor visszajön. A legnagyobb megütközés tükrö­ződik a jelenlevők arcán, mikor meghallják, hogy a kulák a leg­nagyobb dolog idején vendégségbe jár. Künn a faluban búg a cséplőgép. A dolgozó parasztok reggeltől estig munkálkodnak, csak a kulák vendé­geskedik. A falu végén rátalálunk Szie­bert egyik „cselédjének“ házára. A lakásban csak Kovács György fele­sége tartózkodik. — Mi többször beszéltünk a.z uram­mal, miért engedik, hogy kint legyen a földön Sziebert búzája — mondja Kovácsné, amikor megemlítjük neki a kulák szabotázsát. — Mi a sajátunkat régen bekord- tuk és sokan ki is csépeltek, de Sziebert nem mondta, hogy az övét is hordjuk be. Sziebert kuláknak tehát módjá­ban lett volna behordat.ni a búzáját. De nem tette. A szabotázs tehát a napnál világosabb. Amikor visszamegyünk a jegyzői irodába, megtudjuk, hagy az értesí­tést már elment a kulák „vendég­látó“ falujába, hogy azonnal jöjjön haza és jelentkezzék a községházán. Ott már várták a rendőrök, hogy letartóztassák Sziebertet. A földről pedig azonnal behordatják a búzát, kiesépelik, hogy ne vesszen kárba. Kászon József. A viláp ifjúsága még szeroselan összefog S tarlós felééit — mondja a moszkvai A moszkvai rádió szerda reggeli híradásában jelenti, hogy a buda­pesti VIT hatalmas érdeklődést kell az egész világon, A világ ifjúságá­nak Budapesten összegyűli képvise­lő; — mondja a moszkvai rádió — az egész világ demokratikus ifjúsá­gának megingathatatlan törekvését tanúsítják, hogy még szorosabban összefognak a tartós békéért, a né­rádió pék függetlenségéért és jobb jövőért vívott harcban. A nemzetközi köz­vélemény hatalmas érdeklődését ST zonyítja több mint 150 külföldi új­ságíró jelen'éte Budapesten. Dramaliev bolgár közoktatásügyi miniszter a VIT alkalmából üdvözlő táviratot intézett * világ demokrati­kus ifjúságához. 1 Tűs-banda leplezetlen syi tságsal teljesíti Imperialista gazdái parancsát A Tifo-banda most már nem is takargatja aljasságát és leplezetten nyíltsággal teljesíti Imperialista gaz dái parancsát. Koszanovics jugoszláv nagykövet az AFP jelentése szerint háromne­gyed óra hosszat tartó megbeszélést folytatott Aches on külügyminiszter­rel. Uióna kijeiénk-tie az njságiróknak, hogy Jugoszlávia és Görögor­szág között a határt teljesen lezárták. Jugoszlávia — mondotta — soha­sem nyújtott segítséget m görög partizánoknak. Végül azt Is kijelentette, hogy az amerikai külügyminiszterrel ,'megvitatta a két országot érdeklő gazdasági kérdéseket is." FŐISKOLÁS VILÁGBAJNOKSÁG vmnKJBSWtttsi Sipos, Németby és Soltész a .birkózásban világbajnokságot szerzett ATLÉTIKA Szerdán délelőtt megkezdték a Fő­iskolai Világbajnokság atlétikai küz­delmeit. Rúdugrásban döntőbe került tíz versenyző, közöttük a magyar Homonnai és Zsitvai. Távoíugrásban a magyarok közül Puskás került a döntőbe. KOSÁRLABDA Női mérkőzés: Szovjetunió—Ma­gyarország 36:31 (17:19). — Magyar- ország—Csehszlovákia férfi kosár­labda mérkőzés 65:02 (41:35). VIVAS Férfi tőrverseny: A verseny során a francia Netter és Lateste, valamint a magyar Tilly holtversenyben öt győzelmet ért el. A második holt­versenyben Netter megverte Lates­tet. Tilly Netter elleni mérkőzésén bal bokáját megrántotta é<3 igy Net­ter 5:1 arányban győzött és meg­szerezte a világbajnokságot Tilly fájó bokájával 5:4-re verte Latestet és ezzel második lett. ÚSZÁS 4x200 m-es váltóúsz&s: főiskolai világbajnok Magyarország, 8:57.8-as idővel. Főiskolai világbajnoki csúcs. MŰUGRÁS: Női műugrás: főiskolai világbaj­nok Zságot Irén. TENISZ Férfi egyes: Fehér (magyar)— Meciár (Csehszlovákia) 6:0, 6:8, 6:3, 4:6, 6:0. Ducos (francia)—Mohtadi (angol) 6:3, 6:3, 5:7, 7:5. Adám—Becka 3:6, 6:4, 7:5, 6:4. BIRKÓZÁS Harmatsúly: Hódos (Magyarország) pontozással győzött Ribakov (Szov­jetunió) ellen. Galambos mérkőzés­vezető több alkalommal elmulasz­totta figyelmeztetni a szabálytalan­kodó Hódost. A zsűri Galambos mérkőzésvezetői jogát felfüggesz­tette. A mérkőzés sorsáról szerdán délután történik döntés. A nemzetközi döntőbíróság a Hó­dos—Rribakov mérkőzésről úgy baá- rozop, hogy a mórkőeést 2:1 arány­ban Riteikov nyerte meg. A döníé* kihirdetését a közömeé-g lelkesen, me-g- '■apsoó'il A döntés értelmébe*' Riba­kov nyerte a barma.súlyú vihágtraj- nokságoi. A pehelysúlyban a magyar Sípos a szovjet/ KafimonoTOzWj ellen 2:1-cs pomar ám yszámmai! győz övi és meg­szerezte a magyar csapatnék az első búr,k ó/zó vilá gibajnok ságo t. Középsúlyban világbajnok Né- methy (magyar), második Bjelov (szovjet). Nehézsúlyban a magyar Soltész a szovjet Nikolajevvel került össze. Soltész 2:1 pontozással a világbaj­noki cim tulajdonosa lett, második Nikolajev (szovjet), harmadik Ne- delcu (román). A birkózó világbajnokság küzdel­mei során a Szovjetunió 5, Magyar- ország 3 bajnokságot nyert. ÖKÖLVÍVÁS Váltósúly: Kazmiercakot (Lengyel- ország), — mivel ellenfele, a fran­cia Sebille nem állt ki a mérkő­zésre, győztesnek hirdették ki. Kö­zépsúly: Cebullak (Lengyelország) győzött Kogan (Szovjetunió) ellen. Félnehézsúly: Grzelak (Lengyel­ország) pontozással győz Kovács (Magyarország) ellen. Nehézsúly: Socikasz (Szovjetunió) kiütéssel győzött Flisikovszki (Lengyelország) ellen. Pehelysúlyban Fiat (Románia) győzött Farkas (Magyarország) el­len. Könnyűsúly: Debicz (Lengyel- ország) győzött Mulin (Szovjetunió) ellen. Megkezdődött az országos újító■ kongresszus előkészítése A Szakszervezetek Országos Taná­csa szeptember 24-én és 25-én két­napos országos úji’.ókongresszus: ren­dez. A kongresszuson mintegy 500 kül­dött vesz rész1:. A küldőitek az e!<ső NASZTAS2IN© UJJAEPOL Nasztaiszimó apró kis fala a mosz­kvai terület DSmílrov'zki körzetében. Flús-z évvel ezelőtt, 1939-ben szer­veznék meg itt a <,Pobjeda“ mező- gazdasági szövetkeze tel. A kollektív munka, a gépek hrasz- r.á/’ata, a (magaszínvonalú agro­technika és a mezei gazdálkodás he­lyes megszervezése megteremtette a lehel őségét, hogy az itteni kolhoz- isták is erősen emeljék a gabonafélék terméseredményen. Olyan bő lermc- sékeö kezdtek begyűjteni rozsból és búzából, amilyeneket Moszkva kör­Biiszkék a vasas! bányászok Duga elvtárs arany csillagjára . ^ csiliík ás a n-apy lendítőkerék csodálkozva e ........... nézték. „De ritka „ --® felénk az ilyen” kocogták egy- ,6.*«* a kötélpályán. Mcgegyszer Sal Ránézték; feszülő egyenruha, a ''c s'-.n’ ü&lon csillan az arany. A .lakkján meglátják magukat. ismered meg?” zörrent na- j‘°' nz egyik csille, s büszkeségc- ei,’f^viafd lelépett a sínről: „Duga aP hát. Most jött meg a Petőfi ne_ , emiáról. Az elvtársak köriil­t._ mindegyiknek van egy sza- ártx1022^- Nézik a ruháját. Szak- ’nivrfSZernrnel bírálva. Jó-e rajta Jó' V1’ vószabtáh-e? Merthát Duga bdfScl az ő katonájuk. A vasasialzé, m„a,lyniakc, az országé, az egész "l'.Vcr népé. hi *Vár elején ment. el az üzemből, pp«* ■ szorongva, de büszkén, boldo- ftn ‘ héten avatták. A zöld paro- ÍJtj-, cffV arany csillag. S úgy szo- 4 cj hadnagy bajtárs. ági. hadnagy bajtárs az akadémián 4s',.'ariult, olyan töretlen akarattal bfjj^ihrtással, mint ahogy a bányá- . a n'orr^fit akadémián is „teljesítette h(t0J^crs^nyben tanultunk. Az első Héstij h~ szakaszom lett az első. \ ^omaradUmk a faliújság Utóiul, " azért így sem voltunk az 0" , között. h-ogyan tanult?- Ugymondju közepesen. Persze nem beszélhetünk azokkal, akik tanították Duga had­nagy bajtársat. Ök biztos többet mondanának. Tudjuk, Duga elvtárs megállta a helyét. Szeretett ott lenni, szeretett ta­nulni is, pedig nem ment könnyen. — Nekem nagy öröm, hogy én, aki tizennyolc évig alig láttam mást a bányán kívül, most a nép­hadsereg tisztje lehetek és így szol­gálhatom és védhetem az osztályo­mat. A vasasi és minden bánya bá­nyászát, minden gyár munkását, a földeket, traktorokat. Az egész új életünket. Régen is volt katona Duga elv- társ. Elmondja, kérdezd, csak meg tőle: mire vitte. Egészen közlegény­ségig. A vasasi bányász még arra sem volt megbízható, hogy netán tizedes legyen. _ Jó volt hazajönni, csak rövid le sz az egy hét. S utána, hogy hova kerülök, nem tudom.. Csak azt,hogy mindenütt jó munkát akarok és fo­gok végezni. Teljesítem azt, amit rám bízlak. — Szervusz Jóska! — nevet be egy fekete fej az ablakon. — Szervusz pajtás! — fut ki rá a felelet. — Hogy vagy? — Jól. — Hát esni: legyél is, mi büszkéi: vagyunk rád! nyékén eddig még nem látlak. 300 puddot is ara!lak heTcátonkéni! Nőtt d szövetkeze* feloszthalatlan alapja is. A kolhoz kibővítet'b az álfatte- n vész lést, szét?« körben kezdte hasz- ináfnl a gyazdlasági villanyáramot és kisegítő gazdns/Lgi ágiakat is léiesi- leit. A szövetkezet gyarapodása megváltoztatta a falu egész képéi. Egy bizonyos ideig terv nélkül épít- kez ck, de 1948-ban elhatározták, hogy pó'oljálk a hiányosságokat A szövetkezet kérésére a Szovjetunió Építészeti Akadémiája elkészítene a falu alapos átalakításának tervéi: : ézz'"k rr eg milyen lesz Nasz aszmőaz újjáépítés után. A falu közepén széles utca húzó­dik, ké. oldalán helyezkednek el a kol'hoziS' ák házai, külön -Jetekkel, ud­vari épüleekkei és lés kernel. A középpontban lesznek a középületek: d kofhozklulb, a falusi szovjet-szék­ház cs a,z áruház. Elődök négyszög­letes terület, ilt állítják fel a tépek vezéréinek, Szt átírnak szobrai. — Gyrpcsítcu parkot is léiesí'enek, virág­ágyakkal, melyek közelében az egész­ségügyi és orvosi épületeket, fürdőket, szülőo','honokat helyezik el. A gazdasági és termelés céljait szolgáló cp ül el eket: a gazdas-’gi ud­vart, garázst, anyagraktárt, kovács- mükolyt és egyéb más műtnelyeke: a lakóházak ói távolabb helyezik Ugyancsak az áfattenyésziés számá­ra épülő ló, lekén és üszőié tál! ót, disznó- és bar cm íi óm ka'. Általános vonásokban így fog • fes­teni a-z úi N»s-z'aszlhó, már a háború u.án.i sz állni ötéves terv végén, 1950- ben. Igazi szocialista falu lesz. A Szovjetunióban a többi falvak á'építése és helyreállítása is hasonló tervszerűséggel folyik. Egyedül a moszkvái '.erűiéire már több, min; G00 ál .alános) faluép5tösi tervei dől-1 tata elöli és goztalk ki. A szovjet ko.hozparusz!-1 — Vágytól ság elhatározta, hogy rerjid időm beiül újjáépíti falva.it és olyan lakótelepe­ket létesít, melyek mét'ók leezr.ek nagy századunkhoz. Ez is egyik meg­győző bizonyítéka a kollektív gazda­ság óriási előnyeinek. napon együttes ülést tartanak és a kong'res.z«us előlit Apró Antal eivtáre, a Szaikszerwzelek Országos Tanácsá­nak íŐ'Hkára ismerteti az újító moz­galom eddigi eredményeit, ugyanak­kor ráJmu'at a-z újítómozgalom új fel­adataira. A kongresszus küldöíleónelk meg­választása augusztus 22. és szeptem­ber 2-a közötti időben történik meg az üzemekben. Az üzemi újító és él- munkás körök által rendezett ériekez- leiteni a dolgozók megtárgyalják üze­mük termeíési kérdéseit és azokat a problémáka', amelyeket az újftó- kongresszus elé akarnak terjeszteni. A KOLTÓI-BRIGÁD VERSENYTÁRSAT KAP A bőrgyári boxosműhely vegén, a hatalmas faliújságon piros betűkkel hirdetik: „A Költ ói Anna brigád célja minőségi többtermelés cs önköltség- csökkentés.“ Tizennégy nő dolgozik nehéz fizikai munkát ebben a mű­helyben. Nyolcán a híres Költői Anna brigádban, akik a legutóbbi jutalma­zás során valamennyien kaptak aján­dékot a négyhónapos szocialista mun­kaversenyben teljesített kiváló munká­jukért. Es amióta megkapták az cglé- kcscbbnél-értckesebb jutalmakat, az­óta munkakedvük, teljesítményük még csak fokozódott, mint ahogy a jutal­mazás során erre ünnepélyes ígéretet tettek. © Papp Dánielné játszi könnyedséggel viszi másik társával a hatalmas desz- kátáblát, amelyre a bőrt feszttik ki, ahogy ők mondják szaknyelven, „rá­mázzák“. Gyors mozdulatokkal pillana­tok alatt körül szegezik a hatalmas marhabőri. Sietnek, mert ök sem akar­nak lemaradni a híres Kohóiaktól. Kajlor Lászlóné, a brigád vezetője suhan el gyors léptekkel az asztal előtt. Jutalomként konyhabútort ka­pott. Sohasem szokott feleslegesen mászkálni, mert tudatába» van annak, hogy minden elsétált perc növeli az önköltséget. Ha elhagyta helyét, annak mindig fontos oka volt és valami cél­ja lehet. Ezért figyeltek fel a többiek, amikor megállt Ilinglaub Mária asz- beszélni kezdett. ' tok hatan, jó lenne, ha bri­gádot alakítanátok. Többre mennétek, jobban összhangba tudnátok hozni a munkátokat és mi is komoly verseny­társat kapnánk. Ringlaub Mária összenéz társával, Balázs Istvánnéval. Egy pillanatra meg­áll a munka. A többiek a nagy kopá- csolásban nem hallják, hogy miről van szó, de érzik, hogy ez az össze­nézés nagy és komoly elhatározást je­lent két munkatársuk életében. — Lám erre nem is gondoltunk — válaszolja Ringlaub Mária —. Pedig ha brigádban dolgoztunk volna, biz­tosan jobb eredményt értünk volna el. — Igazad van. Nagy mulasztást kö­vettünk el. Talán még helyre hozhat­juk a hibát — állapítja meg Balázs Istvánná. Azlán mindketten az új brigádra gondolnak, amely méltó lesz a Kollői- brigádhoz, sőt párosversenyben vetél­kednek majd az elsőségért, mert vala­mennyien szeretik a munkát, szeretik a Pártot. Már látják magukat a jutái- mazottak között, amint átveszik’ az ajándékot. De nem is az ajándék a tonlos, hanem az, hogy dicséretes munkát végeznek. Kajtorné, mint aki jól végezte dol­gát, visszamegy munkahelyéhez é« nekilát a szegecseléshcz. Azért félszem­mel odalekint Ringlauh Mária asztali hoz. Biztos benne, hogy Hamarosan megalakul az új brigád, mely méltó versenytársa lesz a híres Koltói-bri iádnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents