Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-14 / 188. szám

6

n R who

t**0 Avqüsrrm n

PETŐFI ÁLMA MEGVALÓSULT

yí bike. LfJú

A. Mac,var Nópkörtárs-íaáv állama védi i rgaryar delnozö ué p szabadva- fit éi hatalmat, ar ország Független ;>:-f»t, harcol az ember khzákrt.'ányolá ',ár>ak minden tormája ellen, stervezi a társadalom érdit a szocialista építésre \ Mag var Népköztársaságban meg valóéul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkás osztály vezetésév?!."

Tíj alkotmányunk egyik fejezete esel így. Illetve nem új, hanem elsri

alkotmányunk, mivel nem alkotmány az olyan törvények sorozata, amelyek Alkalmat adnak a nép elnyomására. A síetlejnóriások, közöttük pedig elsősorban a költők álma volt, minden időkön át az igazi alkotmány megvalósítása, a ncp uralmának szentesítése. Legnagyobb magvar lírikusunk és forradalmárunk, Petőfi, kiváló példával szolgál erre úgy emberi magatartásával, mint költészetével. Egyik izzóhangú versében po- dig nyíltan kijelenti, hogy a nép jog nélkül csak az állat sorsát cli s embernek, emberjog illik. „A nép nevében11 című költeményében beszél így:

S a nép hajdan csrtk eledelt kívánt, Mivelhogy akkor még állat való;

Da m áljaiból végre ember lett,

S emberhez ülik, hóm legyen joga. JOGOT TEHÁT, EMBETUOGOT

A NÉPNEK!

'Apáitok megszerzék a hazát,

De rája nép-izzadás csorog.

Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya! Kéz is kell még, mely a földet kihányja

'Asnig föltűnik az mony ere...

8 « kéznek nincsen semmi érdeme?

logot a népnek, m emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot,

8 a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer áj védoszlopot. 'AZ ALKOTMÁNY RÓZSÁJA A

TIÉTEK,

Töviseit a nép közé vetétek----“

Ke

íT-e ragyogóbb kiállás a nép mellett éí az alkotmány mellett

Kell-e kommentár e vershez, amely pontosán fejezi ki. egy szellemi, anyagi nyomorúságban élő nép áhi tozását a. jog, a,z alkotmány megvalósulásáért?

Petőfi ezt, írja: ..Kéz is kell még. mely a fnhlri kihányja, amíg föltűnik az arany ere... — Se kéznek nincsen semmi érdeme? Tgy szól a \ értés lássuk, miképpen válaszol erre a Népköztársaság alkotmánya: ,.Az egész nép vagyonaként az állam és a köztiletek tulajdona.: a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek, a természeti erőforrások, a- bányák, a jelentős ipari üzemek ... stb."

A költő álma- megvalósult. Talán annál is szebben, ahogy elképzelte, mintegy igazolásaképpen annak, hogy a valóság néha többre képes, mint a képzelet, ha. a jelent és a jövőt Marx, Lenin, Sztálin útmutatásával építjük. Igen. a nagy, az igazi küllők álmai mindig beteljesednek. Néz tünk körül a Szovjetunióban és a ucpi demokráciákban, ahol napról- napra emelkedik a jólét, emelkedik a termelés, mert a. hatalomra, jutott dolgozók tudják, hogy a maguk országát és szebb jövőjét építik, ismét Petőfit keil idéznünk s akkor láthatjuk teljes fényében korunkat,

Ha ngí&ni »Írül- 9 feeO'^Sd, ezenyra-vérre éhilózó had* athéni csendőr, Fi-a-.ecp h Kuominfang-höa, Tito zsgmji, légiós, nyilern, es-ez katecseí

Világ világa, ifjúság, övezd

•r»ngad % a fegyvert olt műk gje^ssáf

Míjfasd meg nekik, monnyien vajtpejsk

s mily roppant m-ejíj n mi kamuk!--. Hadigagd, hogy »ng a testvér a égy folyó, « Volga, Mississippi, Jangce, Fos Velünk a ivories Srovjstúaió!

S üzeneiére v-isc»asúg Dananki A békét har&oat védd, meg, iliásáél KISS IVAN.

amely serről-sorra, széról-szóra é’ő vá ; váltott, egy álmot:

„fin. majd n bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, fia. majd a jognak asztalánál

Mind egyaránt foglalt, helyet,

Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán;

Akkor mondhatjuk, hogy megdUjyn.U Mert itt ran mar a Kánaán!“

(A XIX. század költőihez,

Csakhogy mi sohasem kiáltunl ..megálljt“, mer) szüntelenül épitül és hogy építhessük a, szocializmust harcolunk a béke megvédéséért Haro a békében á békesség örökké valóságáért és ez nem ki» küzdői met kíván. £s most, amikor Tártunk megalkotta a. Magyar Népköztársaság alkotmányát, Petőfi nevében is megköszönjük a. felszabadító Szovjetuniónak. köszönjük meg egy nagy népnek, hogy úgy hullhatott ölünkbe ez a felmérhetetlen értékű ajándék, olyan teljességében, mintha, meghurcoltunk volna érte. Ml csak el nem múló hálára! fizethetünk, azzal, hegy nem réc, hanem szilárd bástya vagyunk a, béke frontján, de Petőfi életét adta érte.

► -n.-n-a

Konárrnő Res Lola, Ifrom field és társai...

Eltávolították a so!oj?ot a közkönyvtárakból

cinek a földön, mint az állatok, rongyokban és éhezve.

Rendelet jelent meg, amely tisztogatást ír elő a közkönyvtárak számára. Tekintettel arra, hogy a közületi könyvtárak, népkönyvtárak egyeljen ’ célja, a széles néptömegek szellemi nevelése, természetes, hogy meg kell állítani minden olyan forrás buzogását, amelyből a kapitalista világszemlélet tör elő. S ideje már, hogy a sok polgári szemét helyett a demokratikus szellemű és szocialista írók alkotásaira tereljük a figyelmet.

Divatos és ismert írók egyes müvei is index alá kerültek, de. a. másod, illetve harmadrangúnk össze:; munkáit elsüllyeszti a rendelkezés. Es vájjon ?ci sajnálja Kosáryné Réz Lo’n fércműveit a kontyos, csipke- galléros aggszűzek kivételével? Vagy kinek hiányzanak majd Harsányt. Zsolt, ponyvái. . ~ “Ti

Az egyes, kiselejtezendő müvek írói között találjuk még Zilahyt, Hutchinsont. Karácsony Benőt, Al- vörőT~'Bözödi Györgyöt Es még jö- néhány névét. A népi demokrácia féltékenyen vigyáz arra, hogy a nép kezébe a haladás fegyverei, kerüljenek. Olyan könyvek, amelyek az új embert, a szocializmus országát építik.

Harmincegy éve ANALFABÉTIZMUS — Ma ZENEPALOTA

— RirrnkiCOgV évm-rl ereidi: Oroszország nem egy vidékem még írni- cvasul sím tudlak ár. emberek. A cárizmus gyarmati c4ny©snoi> *i%- Kan, szellemi sötétségben tartofa az ország nemre őségéit, Ilyen állapotok uralkodtak Kazan asz túriban is. A ka- zah sztyeppéikén a nép szó'es tömegei mándeoi- ttem'fl kultúrából kizárva ötre k bosszú óvsz áva • dókon kérésztől.

Mn Ks7jahíi:-.T 'úriban .egymásután épülnek az áíaúnos, közép- és főiskolák. A köztársaság fővárosának Alma A á- nak egyik Ibüsrkerég*; a Zeneművészeti Főiskola. Hitler ifasiózla hordái-ak gyalázatos támadása idején, 1044-bon épüJ Alma A-táhan a

bateämas épölet. Ma már hat Kakeszfilya ven: zongora.' ének, zenekari. karmes'eri. re- neelmé'eti és kaza.b ,.né- n" hangszereik kéjt fotg1- . lalkozó osztályok. A kazah nép rendkhzü! ét dóklődfk « zeneművészei rákit és a főiskola 250. halílgafója. közű' 175 karet-h rémrőli- sygü. A főéítkola ball

ign-őj a tanulás mellei:

Ii.fr JáJk a gyáraikat, és ikeátiozokaí, ahol thzrnf- (versenyeket rendeznek éc figyelőmmel, kísérik * do'gozrik ípfSkedvélő gárdáét- Igen srk Vo moly tohotség tünsA M

érékén n fvm gv er tényé..

ken. Az iskola hailga- •tóii nagyszámban vesznek rész; az altrta-atsi opera előadásam. Nem egyezer előfordul, hogy

főteteriúí «9§k vezényli «5 operáváz renek-ará: é- s, diátok énekük * s zöldszámokat.'

A*. ajma-atgtl zese- míjvészeti fökkoía ’tanárai tervet «kijárták ki » ka zah ifjúság reme képzésiSreik elSmozdi- iiására,. Tízévi?«, rend iközépirkelál szerveztek, amelyben a diákok az ikl'*«!ános tudnivalók imáikéit] gondos zenei ok'p. ttér Kan is irészesöl- neV.

A kaza#! kavtimsasAf*“ Ksn. aagy gondot fóréitersek a zenei okts- *á*r* és • bziák nép. — amely esető: t ne-®

*s hail ért* * senorrríívéezetrői — *m mér stiver-o vesz részt a zene művésze"! főiskola és a senel középiskola munkájáén.

(VV-'W-'V

VÍT KULTÜRAUTÓ

látogatja meg a falvakat Az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi megmozdulása a Világifjúsági Találkozó. A világ jövőjét munkáló fiatalság adott egymásnak találkozót Budapesten. Gyűlik össze és ket héten át egyetlen céljuk lesz, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, egymás megsegítésével védjék meg a békét a húborús uszitokkal szemben.

A legeldugottabb falu, vagy tanya Ls csatlakozik ehhez a nagyszerű mozgalomhoz a maga módján. Azzal, hogy ■ látványos felvonulást rendez, vagy tábortüzeket rak, mintegv jelképként annak a tűznek, arpely most a világ ha- ladószellemü ifjúságának szívében

ég, * bé-ke raellett és a hiborő

ellen. A Véna egyel Szaherlroű való dóri Felügyelő irányítása m«l' lett vasárnaptól kezdve tninde* községben tábortüzek gyűlnek ki- ünnepségek zajlanak le és felvonulások lesznek. Augusztus 20-áfl pedig az; „új kenyér ünnepé1 ülik meg. „

Közben nagy arányokban fo'y15 a falu népének átnevelése. A gépállomások vetítőgépeket kaptak* s a traktorosok munka *

Szovjetunió életéből {mozőgaffdí’' ságáról, szövetkezeteiről, 5 éve* tervéröl, egészségügyéről stb) v^ títenek részleteket a falu para-'* ságának. Azonkívül szintén a .***' badmüvelcs keretén belül keskeny filmakció indul meg vidéken, ®*. kőris az említett hivatal ájté* rendelkezésére bocsájlott autó viszi végig a vármegV®b®f a leforgatásra kerülő filmanyag A „Vándorvcditőgép" programi most állítják össze.

A VIT tartama alabt ”,í?T, nevezett „VIT-KUT.THFA^0. indul cl a megyébe, amclyoak ® sorát a pécsi Nemzeti '-'2* művészeinek egy részlege ,*4V, természetesen a vértnegy« ügyelő által kiadott B-0,FaVi*. A kultúrautó a vármegye 12 köfj ségét látogatja meg a l'csz”, ideje alaü. Úgy az clőadá^k^ szükséges díszleteket, mint autóbuszt Pécs város adja wS * nesen a, Szabadművelődési * ügyelőnek,

•mijiüKfJzt'f

A harkovi körzetben tckvS jrv város kidhir-orosr lesl^n’fj'^ — a város szülöttjének — nr.l, 105 éves évfordulója alVaí.’-’“

A gyárakban, kolltozokhaai, ban és könyvtárakban ejfíadáso»3* ^ vitákat rendazirk a kh áo.i oro*’ ^1 n, művész életéről és rrai:*« n’üv'c A Rjopiitröi rirevewlt tőzÁpl'k0^ Km a művész letrszri*' roprodukc _ hol kiállítási ä|i?K>liuk össze a Ífc1 dnJt^oZÓJc.

'jjf ^

A Kuday-vi Oy-vw

R. nvii lóT.s'te1, , seirgh ^ P^y

ha'»«::, Mw,-1*: a lövő /1 or- d!j_wi uííiísiieiv

0«ztrovl*z1dj, NtlcelaJ Alekszeje- Ttcs (1904—1936.) a srovjeit regény- frás egjy-lk klváló^Aga, regényíró. Flgyeämet lekötßi elbeszélő volt s amikor a Vörös Hadsereg dicsőséges harcaiban elszenvedett sérülése követ- kwjfében megvakutt, megírta benyo- roáaaSt, éjetiapaaztataíalt, képzdet- sfzDfte Dört&íteit, melyek Igazságukkal, életszerűségükkel, forradalmi op- ttmizm us okkal általános érdeklődést Vettettek és mély hatást gyokorltak *r. olvasóközönségre Szovjcl-orosz- •trxaíágban s a külföldön egyaránt. Főműve: y.Az acélt megedzik’1, cbhöl közöljük az alábbi résrlclcl.

A moras.zéA falucskában a dombliajlalon, az i^jfoiá, körül gyülekeztek a lovasok. Az /egyik -szekéren ogy budjencc hartnónikázott. A ba^mónika bőgött, egv másik budjoriec gopakot tánoóK. A kiváncsi leányok és legények a szekerekre másztak fel, onnan nézték a táncosokat, akik a lovasdandárból bejöttek a faluba.

Csak rajta, Toptaló, ne sajnáld! Rúgd a földet testvér! Tüzet bele

T)e a szegény harinónikás izmos ujjai. melyek «kár egy patkót is összetörtek volna, mereven tétováztak a billentyűzeten.

Hjaja, szegény Afanaszij, de kár érte! — sóhajtott- az egyik budjenec. — De jó harmónikás volt, A jobbszárnyon lovagolt Machno ellen. Kár biz érte. dó katona volt, de még jobb harmónikás.

Pavel, a. táncosok körül alakult körben állt. ’Az utolsó szavak hallatára a szekere feló igyekezett, üggyel bajjal el is érte. Hátette kezét a har- mónikára, a harmonika elhallgatott.

— No. mit akarsz? — kérdezte összehúzott, eremmel a harmónikás.

Pavo| a harmónikaszij felé nyúlt.

— Add id«1 megpróbálom! - A harmónikás

hizalmaManul nózof-t a.- i-meretlen i kain

nira. tétova mívdulatt.ii ieakasztoMa v illáról a bartnő-nik «t

P4ve! a roegss'-Vot/ rnozdulatt“.' fék

OS/THOTS1ÍWM:

AZ ACÉLT MEGEDZIK

totee a barmóniká-t, széthúzta aztá.n rákezdte:

Hej aim ácsi: a Hová (jürülsz?

Az ismerős dallam magával ragadta Toptalób Legyintett egyet aztán pinlskedve keringett, majd vad körökbe lendült, tapsolt, tenyerével hol a esizmaszárát, hol a. térdót, tarkóját, lihegő száját veregette.

A harmonika buja, merész ütemeivel zengett, búgott. Toptaló pedig, mint a, farkaskölyök, keringett és lihegve rúgta a földet.

— Ilej, hej, hej!

4 020 június 5-én Budjotvni.i első lovas hadse* veire ismétlődő heves támadással áttörte a utat elzáró Ijtevicki tábornok lovasdándárját és HL és TV. lenrvel luidscrog frontját, elsöpörte az Ruzsina.' irányában nyomult előre.

A hadifoglyoktól nyert értesülések szerint 7,si- tomirban volt- a lengyei had«ereg vezérkara.— de valóságban a frontvezérkar volt ott. A lovas hadsereg parancsnoka elhatározta, hogy elfoglalja Zsitomir és Rerdiesev vasúti csomópontokat és közigazgatási központokat. Túnius 7-én a negyedik lovasdandár már megrohanta Zsito- mirt.

Kore sag in már az egyik In-as-szá/ad jobb szárnyán lovagolt az rieselt Knbia.bkó helyett. A lovasok magukhoz tértek a században, nem akartak elengedni ilvcn híres harmonikán.

Széles félkörben ^rohanták meg Z'itomirt. A vad. felhcvUlt lovak fékevesztetten vágtat tak. a kardokon ezüstösen csillámlott a n'apsugár. Patáik alatt repült a föld. Elérték már az előváros kn-t leit. A hadosztály már bent járt Zsitomir szívében, a félelmetes harckiáltása: Dalos! a babái iszonya Iával romegfetté meg a levegőt ... A meg|r-pevt longvelek alig tanuftílottak ellenállást. A helyőrségei elsöpörték.

Koré sági n lova nvakához hajolva \á.glalotf. Mc'la-tle \ ék"n\ lábú fekete lován Tonfalo. Fzirite pl, cl orra előtt \ ágfa le a lengyel (egionisrát, aki usak k.k-ón emelte ntag.if abbri szurony át.

r etreveszetten vajrtat-uut. a patait uooopi^k. » ^ vezeten. a patkók csattogtak. Egy útkereszte/.ő désnél hirtelen j:cpfeuyvcr bukkant fel. Iláron kék epveunihás. szögletes csákójú katona szór goskodo.tt körülötte. A negyedik, aranysújtásos gallérú, revolverét nekik szögezte. Sem Toptalc sem Korcsagin nem tudták visszatartani loyu kát. A csoportnak vágtattak. A tiszt Korcsáéin vette célba... A golyó az arcát horzsolta. Cél tévesztett... A hadnagy hanyatvágódott a vág tató ló alatt.. A gépfegyver vad röhöréssel csat tant. fel, halálos tüze egyre gyorsult. Toptalo to vastól eldőlt a kövezeten. Pavel esődöre felágas kodott. egv ugrással látlendült a holttesteken a; ellenséges katonák közé. Pavel kardia fényes tyc rajzolva levágott a szöglete? csákóra... Min féktelen áradat özönlött utána a század, a kar dók szikrázva suhintottak.

*

A börtön keskeny folyosóit. kiáltás- verte fel A megkínzott, sápadt emberekkel tömőt cellák izgalomban romégtek. A , városban állt ; hare. Szabad-e reménykedni, hinni a szabadulás ban. Lehetségca-e. hogy eljöttek a mieink?

Az udvarban puskaropogás. A folyosókon var fut kosás. Felcsattan egy testvéri bang:-1- Elvtársak, szabadság!

Pavel a cellához rohant. A nehéz cellaajti ki4 lesablakán át érezte a szemek égető, sürgeti tekintetét. A fenyegető revolveresövek előtt : hörtönőrők már jöttek Is a cellák Télé he a top rongyos, kiéhezett, szutvkos foglyok örömükbei lelkendeztek.

Pável kitárta a rácsos cellaaitót.

—- El társak, szabadok v:ig\-tok! Mi. Budjonni lovassercse elfoglaltuk a 'árost.

Zokogó asszonv borult Pavclre.

Minden d'ada.l jelnél, magánál a győzni cinné i« többet jelentett ez a katonáknak. A lengve fehórtervnr 5071 'bolsevlknt velett a börtön kő kockái között rabságba’akikre agyonlii' C.’és. vagi akaszt Áfa várt A Vörös Hadsereg kétezer pnlitra botpikiát kínozták, gyötörték itt. A sötét háláin éihöl kétezer forradalmár lénett ki a fnrró jó niii'i nap fénvlő világosságába.

F.gv <'itrnmsárg:i arcú fngnlv boldogan ölel geM» paikát teher Sámuel volt ez, egy sepe torkai n\ nmdi.z

He ők mást irrer leek ffkolrtjl agjukbaa, másts „««gráltú'* bábeni' — s nem őrdsfecs. hogy százezer gyersk,

inig ók zubűlnek, poi-bón hónivrrá

0/ ebtől és 3 íártó! » meggebed:

Világ víréí-a, ifiúsac, riyerd mCjííjtl s 3 tegyert ellenüU szege-d!

Ha átkot zéin iU, rrmiy Syaláz Vod’-I, igéinek ágyul, donibeiubitl, íá.zl, a síyarmofnk ra 1, ul dr nik ti - p’>I, fizetnek kéme!, tőgosl. árulói és festi-telki prnsHfneíót?

Világ virága, ftifc*-Ág., overid m3g3d s 3 Icgyvetf ellenük 'ZCer-AI

— Kérek szépen valami Bozzai

könyvet!

— Azt már nem adhatjuk ki kérem. — Miért nem?

— Mert nívótlan.

A tornyosfrizurnjú, kifestett, éle- medett hölgy elhúzza a száját.

rtCg-erervi'Sv-’ — Hót jó. Akkor

kérek egy BromfielH

(n Mttwr rfet. Az „Árvíz Indiában” jó lesz.

— Azt sem adhatjuk — felel ismét a könyvtár alkalmazottja.

A „hölgy" most már felcsattan:

— Már Bromfield se jó? Miért? Mert amerikai?

— Nem. Mert ponyva.

A megsértett Bozzai-imádó nem érti, de a dolgozó tömegek jól tudják, hogy miért kellett eltűnnie a könyvtárak polcairól gozzaival igyiitt Béren (iné, Csathó Kálmán,' : Földi MVráiy, Kosáryné Réz Lola, Médveesktt- Bcllá, Defies Gizella, és i ‘ársai „alkotásainak".' Mert nyűtt, , loros és a kispolgári szentiment aliz- nust képviselték, mert a grófkis- isszonyoknak ítélték oda■ a nagy, roldog szerelmeket, mert tudatosan, i zagy öntudatlanul: elhallgatták a ■ eqnagyóbb kérdések özönét, mert i lem beszéltek arról, hogy emberek