Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-10 / 184. szám
iMs xüvjusrrrs io H & P h O 5 VAkLBLTUK ÉS VÉGBEHaiTJinC VASUTASOK A HÁROM ÉS FÉLNAPOS KOCSIFORDULÓÉRT Hosszú szerelvény vágta-: át nagy zajfal az állomáson. Meg sem áll, a vágány dk és váltóik kuszának látszó labirintusán át egyenesen ‘ör célja fe- 'lé. „Átmenő vonal*’, ahogy a vasutasok mondják. Szenet, kokszot visz valamelyik nagy jyárnak. Síel, mert a 'vagonokra, a mozdonyra újra szükség lesz, visszafelé is kell hozni valamit, másfelé is kell szállítania, a raktárban is szállításra vár a gabona és. az még el sem íogy, már jön. a burgonya, kukorica, répa. Ilyenkor, mikor már ősz felé közeledünk, egyre több a vasút dolga és ez a megfeszített munka egészen a tél közepéig tart. Több a szállításra váró árú, mint a «gördülőanyag“ — vasúti nyelven' nevezve a vagonokat. Ez ma a vasul helyzete. Ennek oka részben a háborús rombolás, de ezt vasutasaink már nagyrészt pótolták, úgyhogy mindinkább oka az iparban ás mezőgazdaságban, egyre fokozódó termelésemelkedés. Tavaly négy és fél *>ara szorították le az eddigi hatnapos kocsifocdutát, hogy az őszi csúcsforgalom zavartalanul i bonyolódjon le. Idén már ez sem elég. Két megrak ás közölt a ragon idén már osáik háíom és félnapot töHh©! el, hogy zökkenőmentes legyen a forgatom, hogy a búza idejében eljusson a dolgozókhoz, a szem és nyersanyagok 8 gyárakba, egyszóval, hogy minden, idejében a helyén legyen. Es ide, tartozik az is, hogy minél több dolgozó i’J&sofi el az üdülőhelyekre. Ez sem kis dolog. Egyedül a pécsi üzletigazgatóság egyetlen vasárnap 44 külőn- vonato: indított a dolgozók számára a Balaton, a Duna és egyéb üdülőtelepek felé. Mindennek a feladatnak a megoldása a vasutasok.a hárul, akik elölt a három, és félnap nem valami távoli cél. A tavaly őszt csúcsíorgajnat már mos' erősen, megközelítette a vasút és az idei őszi csúcsforgalom előreláthatólag a aralyinál még sokkalta súlyosabb feltételeket sznb a vasútnak. De a vasú ások ezt is vállalják. A vagon berakásától kezdve a vonatkísérők, mozdonyvezetőik .fékezők, v''lókezelő.v, forgalmisiók, távirdászak, állomásfő- nökök, vagonjaviitók, mozdony javítóik hadaiból álló egész gépezet azon fáradozik, hogy a megrakott ragon három és félnap alatt megforduljon és újra lehessen, rakni. A gépezet együk fogaskereke, Rónai Sándor elvtárs a kocsijavítóban. Hegesztő? iszlolyával sorra járja a vagonokat és , gyors munkával he geszti egybe a törött alkatrészeké!. — Ez kész — mutat egy kijavtnít vagonra — most ir.dufok ahhoz a másikhoz és míg azon dolgozom, addig a harmadikat eilőkészí.ilk. Csak így lefae' pontos és jó munkái végezni, hogy a kocsik kibírják a munkát. Rédi eívtárs két brigádnak, a „Gvó- csi“ brigádnak és a „Rész::“ brigádnak dolgozik egyszerre. Naponta 35 kocsi: kellene ■ megjárt‘aniok, ehelyett negyvennel is végeznek egy nap alatt. Panasza is van a két brigádnak. Csak egy emelőjük van, márpedig emelő nélkül a csapágyakat nem lehet javítani. Az istvántdki főműhely küldött egy emelőt, de az az első használatnál összerogyott és majdnem súlyos balesetet okozott. Most azt kéri a két brigád, hogy a főműhely máskor gondosabban vizsgálja át, ha valami gépet használatra küld. A vagon még nem elég a szállításra. Mozdony is kell, ami vontatja. Erről Csánk Lászó elv- társ mozdonyjavító brigádja gondoskodik. Azt a célt tűzték ki, hogy legalább lOVo-kaí túlteljesítik a normát és ezt a célkitűzést még túl is teljesitik. A többiek is ugyanígy megtesznek mindent. Így aztán a kijavított mozdonyt hamarosan odakapcsolhatják a kijavított vagonok elé, jól megtörni:? búzával, mert mo6t az a legfontosabb és útjára bocsáthatják. A jól megrakott hosszú szerelvények pedig nyugodtan, de gyorsan száguldhatnak váltókon, állomásokon és kitérőkön át, egyenesen a eél felé. Jutalom a dolgozó parasztság legjobbjainak A napokban közzétették a begy ü jé sí verseny eddigi állását. A jelentés kiemelte a versenyben élenjáró megyéket, de nem hallgatta el' azokat sem, melyek a sor végén kullognak. A jelentés új' lendületet adott a versenynek, fokozta az elöljáró önbizalmát, az utolsó helyeken levő megyék, községek dolgozó parasztságát pedig felrázta tes- pedíségükből. E zt a lökést, melyet a verseny eddigi állásának kiértékelése és nyilvánosságra hozatala adott, tovább fokozta a Népgazdasági Tanács határozata, mely kétmillió forint jutalmat bizi;of,-7. a begy-ülésben legjobb eredményt elért dolgozó parasztoknak, fötd- mívesszövetkezeteknek és termelőcsoportoknak. Nem ez az eiső jutalmazás az idei begyükéi folyamán, bőszen a dolgozók állama már kezdődői fogva jutalmazza mázsánkénti ötforintos prémiummal mindazokat, akik terményeiket felajánlják augusztus 13-lg. E zzel az ötforintos és később szeptember. 3-Ig a kétforintos prémiummal a begyűjtési kötelczekségüfc- nek gyorsan eleget tevő gazdáknak biztosit előnyt az állam, a kétmillió forintból pedig a dolgozó parasztságnak azokat a legjobb tagjait jutalmazza, akik megértették azt, hogy gabonájukkal a dolgozók államának, a saját álla-muknak gazdaságát szilárdítják. Azokat, akik többlctbeszoigáltatásuk- kal a hároméves terv sikeréhez akarnak hozzájárulni, azokat, akik már az ötéves tervre gondolnak, midőn kötelezettségüket sokszáz sz-'zalékkal túlteljesítik. A magyar állam, mely az új alkrw- má’ny szerint Népköztársaság és mély az alkotmány szavai szerint munkások és dolgozó parasztok állama“, léhát nemcsak kér a dolgozó peraszt- ságiól, Iranern ad is neki. Ad neki most is és ad neki a jövőben. Adott a hároméves terv folyamán uta‘, hidat, iskolát, traktor:, műtrágyát, nemesített vetőmagot és ad majd cteki az ötéve« terv Wyamán még több még jobb gépet, tnég több kultúrált, még nagyobb jólétet. N épközt ársas águnk a munkások és a dolgozó parasztok állama — mondja az alkotmány és ez rrtegrau- :a’.kozok most is, midőn a dolgozó parasztság versenyéé épúgy jutalmazzák, mint a munkásokét, midőn a ver- senynyerte« p. asz tot ép úgy vtezSc üdülni, mint az élmurAás!, vagy * munkáséi ji:ó:. A dolgozó parasztság pedig ebből is érzi, hogy az állam, melynek gaboná* ■érinél, az 5 állama, mely megbecsüli öt, mdlynek adni oem csak azért, érdemes, mórt jutalmaz érte, három azért, mert ez becsület és dicsőség dolga. Kulákbpfolyás miatt kerültek szégyentáblára as abaligetiek, DE EMŐSEW FOGADKOZNAK, HOGY KIKÖSZÖRÜLIK A CSORBÁT Az operatív bizottság mútthetl ülésén hangzott ef az, fiogy a begyűjtésben egész Baranyában A hali get ifi a legrosszabb helyen. Ez a megalapítás aztán a sajtóban Is napvilágot látott és miután a helyi hír- *zoIgálatban Is felolvasták, több fortéból is értesültek róla az abaligertek. . AbaUgctcn jártunkban kiderült, f°Sy az elmúlt héten sokat Javult már a helyzet. Kiderült, • z Is, hogy a lemaradás tu- Wdonképpeni oka elsősorban ab- Páti keresendő, hogy a község egyi• ® a megye egyik legmagasabban •^-kvö községeinek, ahol minden "J'ntegy bét héttel később érik, . rl*1*- _ másutt. Ezért Abaiigcten a J y^;Plés nem indulhatott meg csak J 2UUs 20-6n. Ez persze nem magya- f meg teljesen a lemaradást, \ \ _•?!■ a hordás más okokból is szén- * ^aett egy kis késést. Mégpedig* mert a kulákok nagyon erő- v'suttogták itt a dolgozó parasztok ió3« a „nem érdemes hordani” i > — Nem érdemes hordani — ijesztették, — soká ér oda a gép, ■ 1? csak bitangolja otthon a bamfj a gabonát. A dolgozó parasztok közül pedig sokan hittek nekik. így állt elő *aáo az. a helyzet, hogy mikor a Tüi?11^ gép is dolgozni akart,, kidéig ’ hogy nem tud, mert nincs be- 0„'.lva a gabona. így aztán átment hn-V5e> ahol már jobban álltak a urdassal. kalmár azonban .igyekeznek ki- bér"0^'11* az abaligetiek a csorbát, py Ze. 02 nem megy valami köny- íjjj j o*s a kulákok ismét megkisér- megzavarják a begyűjtést lanti módon. I, . Ä Qa cz Kovács József 16 fevétz4s vkÖ2épparasztná1 te, akinek el. *ar£a Dezső ellenőr mesélte K juiifott !csépeltek, midőn be-’ Józspr a, körzeti ellenőr. Kovács' ikicjjt Cc'di^ is nyugtalan volt egy1 most azonban rémület és ke-' kenvp' ömlött cl az arcán, Mejjhök ' A vi(f.nfeték őzt a nagy ijedtséget.' «Ibit-?,0,1? kiderült, hogy a leulákok1 is kuj-v Kovács Józseffel, hogy ő' Í5ab0 elvesznek tőle minden' *04r ® a föcllenört megpillantva1 fetols6‘a,í*. mint viszik cl tőle az1 Nanv!2?111 ß «honáját is. «rneliezcn sikerült aztán meg magyarázni neki, hogy ez *zerncn- szedett hazugság, amire úgy megörült, hogy egyből megtoldotta még a beadását 210 kilóval. © Ezt azonban már nem a cséplési ellenőrtől tudjuk meg, hanem a szövetkezet terményfelvásárlójától. aki most az állomás melletti raktárnál írja a vételi jegyeket és tölti ki a „T“ utalványokat. Most éppen Schóber János 8 holdas gazdának. Ma csépelt, már itt Is van a beadni valóval és hozott még egy félmázsányi ráadást is. Meg kell mutatnunk, hogy nem leszünk utolsók — mondja. És ezt mondták a többiek is, akik túlteljesítettek. Ezt mondta Peregi József 13 holdas gazda is, aki 163 kilóval és Gergász József is, aki 391 kilóvá] adott be többet. És így nyű tátkozott Schóber András r?, midőn 150 kilóval túlteljesített és így beszélnek a többiek, is Abaligcten. akik most már a cséplés után azonnal szállítják be a gabonát, hogy kiemeljék köa-égűket a lemaradott- sugból. Mert Abaliget sem akar utolsó lenni és már nem is utolsó, ha még messze is áll az elsőktől. S ha a dolgozó parasztok ezután éberebbek lesznek és a Párt vezetésével hamarabb visszaverik a kulákok támadásait, legalább is a jó közepesek közé sikerül majd feltornászni magukat. falusi sza&jet elnökének eqij napjfa A kiéri terület cserkasri körzetének Hudjökovo faluin szovjetének elnökéül Fvan Drjuk helybeli parasztembert, egykori tankos tisztet választották, akit a Nagy Honvédő Háborúban véghezvitt hőstetteiért hét rendjellel tüntettek ki Huájakovo ukrán falu semmiben sem különbözik Kiev, Poltava, vagy Harkov vidékének száz és azá* falvitól. Egyenes utcáit akác és juharfák szegélyezik. A cseresznyés és almás- kertek zöldjében bádog, vagy cserép- tetejű fehér házacskák virítanak. Ebben a faluban csaknem minden harmadik ház új, pedig öt évvel ezelőtt, amikor a német hódítókat kiűzték imwm, Hudjnkovo romhalmaz volt. Hatalmas lendülettel indult meg az újjáépítés: egymásután építették a lakóházakat, társadalmi szervek és hivatalok épületeit. A házak ablakainak párkánya fölé p'ros parceliáíiszige-tefő- ket szereltek: bevonult a parasztházakba a villanyfény. Minden lépésnél láthatók a megújító« jelei. Felépült a falusi klub, ké iskola, szffiésieti osztálly * elfákott kor. ház, t falusi szovjet új helyiségei, működik már a vilianytelep, a rádióközpont, a könyvtár és a bölcsőde. Építik a szállodát. A falu egyik szélén a kolhoz tágas gazdasági épületeit látjuk, a tebénistállókat, lóistállókat, pajtákat, zöldségtárolókat és a termelési műhelyeket. A felu másik oldalán a sportstadion büszkélkedik a malom éa a hatalmas gyümölcsöskert szomszédságában. Murijakor» I{a!“ büszkesége az ---------------------J a 25 ember, akiket Ifa ttya a a helybeliek választottak meg a dolgozók küldöttjei szovjetjébe. Köztük szerepel a koshoz ejíjöke; s a névsorban nem ritka a Szovjetunió Hőse, s különböző rendjelekkel . kitüntetett parasztember sem. Ivan Drjnk, a falusi szovjet végrehajtóbizotíságának elnöke kint a földeken tartózkodott. Az erdőjavitó brigád vezetőjével arról tárgyalt éppen, hogyan lehetne a terven felül további 15—20.000 csemcíefát ültetni. Ezt a kérdést még este, a falusi szovjetben alaposan átbeszélik. Ezen a napon a falusi szovjet elnöke a cukorrépaláblánál tarlűzfccdott, ahol y Jekaterina Litvisko kolhozista munka- i csoportja dolgozott: járt a marhalege- ) lön is és figyelmesen áttanulmányozta ía fejési táblázatokat. Itt nem volt min- fdenncl megelégedve, mert úgy találta, f hogy a hozam nem kielégítő. A fejő- f nőkkel való tanácskozás során abban í állapodtak meg, hogy pótlásképpen 4 szénával etetik majd a teheneket, t minthogy a forró déliórákban, a gulya f nem legel és néhány órán át élelem f nélkül van. S elhatározták azt is, hogy ie'nenekcí éjjel etetik. Már a kovö;. fkező héten meghozta az újítás a vár. é eredményt: egyes tehenek tejhozatna <M—6 1 literrel emelkedett naponta. «van I Örink a fejgazdaságbói a f ■ ,1 a faiU szélére, a kovácsmű- iltelybe ment ft: ellenőrizte a rerdbe- } hozott araié és cséplőgépeket, a gaÍ r bonarosiákat és egyéb mezőgazdasági f ’ zereláseket. A falusi szovjetbe ment ezután. Pos- ^ía és látogatók váriák itt: őt tnagá- f Yf' tehe‘&t3en öregember, kikről küÍ lcn kijelölt kolhozista asszonyok gondoskodnak. Az egyik azért jött mar 3 szovjetbe, hogy elmondja, nem f szívesen tölti tét] nüi napjait, valami- JlJ-en könnyű munkát kér.' Kérésekkel, p tanácsért fordulnak a kodhoz eLnöiré- f 'K' Ivan Drjuk mir den kérésre tud ^választ adni, minden panaszt orvosol. f Fon.os munka várt még ezen a ns- f non íven Drjakra: meg kellett tár- f gyair.j a havi mimkaierv teljesKésének f ellenőrzését. Sokat dolgozott Ivari ' Drjuk ezen a napon is, min: mindig, f Estére egész oszlopokká* telt ki a i másnapra előirt halaszthatatlan ügyek i sora. Keleten rv.ég csak pirkadni kezd az ég alja, amikar Vastag János elvtárs már talpon van. A kerékpárját javítja, hogy ne érje kellemetlen meglepetés Tartalék gumit is visz -magával, mert hosszéi és rossz az út Szászvár és Gödreszentmárton között. A jó népnevelő pedig minden eshetőségre felkészül. A kerékpár csomagtartójára köti a kiosztandó füzeteket és az elemózsiát, kitűzi az élnu m ká s jel vényt, mert azt tapasztalta, hogy falun a parasztok is igen becsülik ezt a kitüntetést és aki viseli, annak nagy tekintélye van a falusi dolgozók előtt. \ fnliisitíK Is liszt.lban vannak azzal, hoot. minél több ilyen jelvényt látnak, annál többe a termelés és annál olcsóbb fesz a kasza, a cipő, g ruha. Vastag elvtárs elindul és útközben a legutolsó göd- Tcszentmártoni látogatására_ gondol, amikor a dolgoro na.rasztok előtt leleplezte és megszégyenítette a falu kulákját. ügy elmélyedt gondolataiba, hogy észre sem vette, amikor már a falu széléhez ért. A Pártra gondolt, amely Rákosi elvtárs vezetésével a Szovjetunió példája nyomán vezeti a magyar munkásosztáhrt és a dolgozó parasztokat a szocializmus felé. Az egyik háznál a kisbíró hangosan ráköszön. — Jó, hogy találkoztunk — állítja meg Vastag elvtárs a kisblrót. — Tudom, hogy miről van szó. Már nagyon várják magát és már megyek is, hogy hirdessem, ma röpgyűlés lesz. A faluban percek alatt elterjedt a híre. hogy megérkezett Vastag. Nem■ is tartott soká. máris gyülekeztek a dolgozó parasztok a községháza udvarán. A várakozási idő alatt Vastag elotárs mégegvszer áttanulmányozza az aznapi pártsajtóban megjelent cikkeket, amelyek a Szovjetunió és a népi demokráciák eredményeiről, az imperialista országok válságjelenségeiről szólnak. Aztán nagy figyelem közepette beszélni kezd. Elmondja, hogy a Szovjetunióból hazatért jyaraszt- kiildöttség tagjaitól gyakran megkérdezik a dolgozó parasztok, hogyan érték el óriási eredményeiket a kolhozparasztok. Senki se gondolja azt, hogy az orosz parasztok ölébe önmagától hullottak az eredmények. Kemény munkával, a Bolsevik Párt és a munkásosztály vezetésével teremtették meg a világ legfejlettebb mezőgazdaságát. — Már annyit hallottunk a kolhozokról és a 111. számú közösen termelő csoportról —- szakítja meg a beszédet kérdésével egy ingujjra vetkőzött nagybajusza magyar. — Azt mondják, ott minden közös. Ez pedig nem lehet jó, mert nem mindenki szeret és tud egyformán dolgozni. Én pedig nem szeretnék és nem is akarok mások helyett dolgozni. Ez az a. kérdés, amellyel kapcsolatban sokaknak aggályaik vannak és amelyről a reakció a legtöbb hazugságot terjeszti. Erre mindenki kiváncsi. Minden szem Vastag elvtárs felé irányul. Tőle várják az igazságot. Es el is magyarázza világosan a való helyzetet. — A tagok aszerint részesednek a jövedelemből — mondja —, hogy mennyi munkát végeztek, részben pedig, hogy mennyi földet vittek be a csoportba. Nem fordulhat elő — mint a reakció hirdeti —, hogy a lusta, a hanyag is annyit kap, mint a szorgalmas, mert a végzett munkaegység az elszámolás alapja. Erre a válaszra f elder ült arccal néz egymásra, a hallgatóság. Most már tudják, hogy a reakció ismét félre akarta vezetni őket. _ Ha ez így van, akkor a közösen termelő csoportban is az boldogul legjobban, aki jól dolgozik, állapítja meg Szabó bácsi, aki eddig maga sem látta tisztán a. dolgokat a közösen termelő csoportokkal kapcsolatban. Má r jóval ebéd után járt az idő, amikor Vastag elvtárs elindult hazafelé. Útközben arra gondolt, hogy amerre jár, nem sokára termelő csoportokban végzik majd a parasztok a munkát, mert máris rájöttek arra, hogy a géppel végzett munka a nagyüzemi termelés, az egyetlen járható út parasztságunk felemelkedésére. (Gróf)
