Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-09 / 183. szám

104# AUGUSZTUS S n a. p h o így beszélnek a dolgozók MÉFK0ZTÁSSASÁGUNK ALKOTMÁNYÁRÓL Az ország dolgozó népe boldog űrömmel és lelkesedéssel olvasta a vasárnapi- lapok hasábjain a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló törvényjavaslatot, amely alkotmá­nyos formába foglalja az eddig elért eredményeket és törvényben bizto­sítja a doigozókrtak a kizsákmány o- lók ellen folytatott harcban meg­szerzett jogait. Országszerte hatal­mas visszhangot keltett a dolgozók­nak a hatalomhoz való jogát bizto­sító törvényjavaslat és falun, város­ban az íizorni, mezőgazdasági, értel­miségi év . kisiparos dolgozók figye­lemmel tanulmányozták át pontról pontra megvitatták és lelkesedéssel állapították meg, hogy annak min­den pontja becsületes, dolgozni aka­ró emberek érdekeit szolgálja és szi­lárd biztonságot ad az állampolgárok életének és munkájának. Minden Í5a»a?om a dolgozóké Bodzái János meszestelepi bá­nyász a kővetkezőket mondja: — Azl hiszem velem együtt min­den munkásnak legnagyobb örömére és megelégedésére szolgál, hogy most már nz alkotmány ís kimondja: min­den halaiéin ez országban a dolgo­zóké, A Népköztársaságban nincs ki­zsákmányolás. a nép államinak gondja van a munkások egészségére, pihe- Jiéeére és üdülésére és a munkakép­teleneknek is biztosítja a becsületes emberi módon való életet. Hz az al­kotmány azokat a Jogokat biztosítja Bökünk, amelyekért évtizedeken és évszázadokon át hiába harcolt a nép. Moaf. hála a Szovjetunió segítségé­nek, már nemcsak a tőkésekkel szem­ben biztosítja az állam a munkások jogait, haneen megállapítja, hogy a tőkéseket fokozatosan kiszorítjuk az ország életéből és teljesen megszün­tetjük a tőkés kizsákmányolást. Azt- biszam. minden bányász és munkás nevében is beszélek, ha azt mondom: «* az a’koftmány a mi alkotmányunk, * dolgozók alkotmánya. Megszűnik a kxz<?ák- mányoíits is fsünn is Dússá László mezőgazdasági mun­kás: — Ha az alkotmány azt mondja, bogy a Népköztársaságban a dolgo- zó népé a hatalom, akkor ebben mi {s benne vagyunk, mert ml, mező- gazdasági munkások és dolgozó pa­rasztok is a dolgozók közé tartó­sunk. Hogy maga a törvényjavaslat ** oda sorol bennünket, azt bizo­nyítja az Is, hogy elismeri és bizto­sítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz, az állami gazdaságok és raezögazdasági gépállomások felállí­tásával segíti őket és számos más Pontban is védi a dolgozó parasztok erdekeit. A kereskedelemről szóló Pont megszünteti azt a helyzetet, bogy a paraszt az egész évi verej- tékes munkájának eredményét po­tom áron vitte el valami szemfüles kereskedő. A törvényjavaslat a ku- ‘akok hatalmaskodását is megszün­teti, mert nem engedi meg a kizsák­mányolást, az igauzsorát és semmi- f&e más jogtalan megkárosítását a Jtaígozó parasztnak. Látjuk azt is, bogy a szövetkezet jobban tud gaz­dálkodni, mint a, különálló paraszt . ezért, nagyon helyes a törvény­javaslatban az, hogy a Népköztár­támogatja a szövetkezeteket, ■'égül az is nagyon helyes, hogy az ty"totmány megállapítja, hogy a "Munkásosztály és a dolgozó paraszt­id szövetségét meg kell szilárdít a- ta. Ez azt jelenti, hogy a parasztság yn elnyomott osztály, hanem szö­vetségese a munkásosztálynak, nme­det támogat és megvéd minden tá- Ptadástól. Tisítviíe'fítiő « nőit cgycMjognsá gásró i ^rémusz Ilona, a Tejért tisztvi- . G'onője különösen a nők jogait biz- °sitó pontokat tanulmányozta át: . Az alkotmányról szóló törvény­— mondja — határozottan és i-’árden biztosítja a nők c gyen jogú- ,atfát. Feltétlenül jónak találom azt, , fgy az aíkeftmány külön pontja a azasság és a teulíd védelme. A tör- •«■ylwnolrf ezzel megingatható: lan •hsölcsi ?l?,-jot ad a/ erkölcsös és eTnbr.ri é!e;jiez ^ megcáfolja azokat ' ellenséges ámításokat, hogy a szo- j lltaiusban a család szél fog bom­an.. De azén', mórt fl nők ÜVenjogúságál, az anyák és gyerme- Rc védőiméi ilyen határozottan meg­állapítja az alkotmány, annak vala­mennyi pontját éppúgy magunkénak kell vallanunk, mint minden dolgozó­nak. Biztos mcgélltdés a ktüiparosoliKoIí Krassó Dénes fodrászmester a kisiparosok nevében beszél: — Az alkotmány — mondja — is­mét azt bizonyítja, hogy a Népköz­társaság egyetlen dolgozó ember­nek, így a dolgozó kisiparosnak sem kárát, hanem csakis érdekeit szol­gálja. Amellett, hogy az alkotmány kimondja, hogy a magántulajdon és a magánkezdeményezés nem sért­heti a köz érdekeit, ami azt jelenti, hogy a Népköztár sáságban a kisipa­rost sem uzsorázhatja ki a nagytő­kés és nem teheti tönkre a bank. Az alkotmány biztosítja mindenki­nek — így a Jdsiparosnak is — a munkák'-z való jogát és ez azt je­lenti, hogy a Nőköztársaságban mindenki, aki a maga becsületes munkájából él és nem mások ki­zsákmányolásából, megtalálja a he­lyét cs számára a dolgozók hatalma biztosítja a nyugodt és boldog éle­tet. * így beszélnek a dolgozók a do ­gozó nép alkotmányáról és ezekhez^ még hozzátehetjük: ez az alkotmány bizonyítéka annak, hogy a nagy szocialista Szovjetunió segítségével ma már társadalmi életünk olyan magas fokára értünk ej, amelyben már minden törvény és minden ha­talom csal; a dolgozó nép érdekelt szolgálja, a termelés olyan magas fokát értük el, amelytől már csak néhány lépés a szocializmus, amely minden kizsákmányolás teljes meg­szüntetését és a dolgozók legjobb és legboldogabb életét hozza el. Hogy azt a néhány lépést meglehessük, népünknek a Szovjetunió példáját kell követnie és a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével kell tovább épí­tenie szabad, független és Iboldog országát. fi fngaszfáT Kép, mint férgeit fogja eltaposnl árulóit Délszláv seregrszemle volt Sm^lénfám Egyetlen ha'.a'mas színes forgatag az egész község. Délszláv nemzeti vi­seletbe öltözőéi asszonyok, lányuk színes szoknyákban, csupa szín, csupa piros, kék, zöld, sárga minden. Ragyo­gó fehér alapon színes hímzés a blú­zokon, fekete bársonyr.adrágban a fér­fiak. Hegedű hangját gitárok, bőgő brummogása kíséri, ének, vidám, pat­togó ütemű szláv dalok, a fiatalok köz­ben ösezefogódzva járják a kólót. Négy község: Szalánta, Kökény, Ata és Németi délszláv lakossága jött össze, hogy megnézze a Pécsi Dél­szláv pedagógus továbbképző tanfo­lyam hallgatóinak és a Szabadműve­lődési Felügyelőség ■kuftűrniitójának műsorát. A műsor előtt a kóló járja, aztán párosával „tanac’’-oi táncolnak, közben megjönnek még Eszíerág pusz­táról is: lehet kezdeni a műsort. Feláll az énekkar, felcsendülnek a himnuszok, majd Pandurovity Bori- szláv, a délszláv általános iskolák tan­„Viszont!ásásra a mi szövetkezetünkben“ Tanulni mentek Remény-pusztára a belvárdgyuiaiak és az ócsárdiak W/cJami végtelenül nyugodt, békés hangulat ömlik el a pusztán. " Csend van az udvaron, néhe egy-egy asszony szól át a szom­szédba és tái>olabbról, az akácos közül hintázó gyerekek éneke mint monoton zümmögés hallatszik. Az egyik ajtó előtt rádió szól, nem túl hangosan, az iroda előtt egy pár férfi beszélget: hangok, melyek mégis együtt, mintha csönddé olvadnának össze. A nyitott konyhaajtón ke­resztül edénycsörömpölés hallatszik ki néha és a piruló hagyma és sülő hús illata csapja meg az előttük elhaladó orrát. Vasárnap délelőtt van Reménypusztán. Tisztálkodás, pihenés, beszélgetés az iroda előtt, olva­sás az árnyékban, nyugalom, készülő ünnepi ebéd. Délután aztán be szoktunk fogni a hintóba, h az öregebbek is fjei bemegyünk fiatalok, de szoktak kerekedni, Pécsre, átmegyünk Szalántára, vagy átlátogatunk valamelyik szomszédos kaegysóget kap. községbe. Vagy itthon rendezünk valami kultúrműsort, a fiatalság el­szórakoztatja az egész szövetkeze­tei, — mondja Varga elvtárs, a ter­melő szövetkezet elnöke, a Szovjet­unióban járt parasztküldöttség egyik tagja. Persze ma nem meg7 el senki, ma hozzánk jönnek, ma nekünk lesznek vendégelnie. Az iroda előtt beszélgetünk, vár­juk a vendégeket, akiknek rövide­sen meg kell érkezniük Belvárdgyu- láról és öcsárdrói. Dolgozó parasz­tok jönnek ma Remény pusztára megnézni a szövetkezetét, tanulni a reménypusztaiaktól. Tanulni azok­tól, akik már végigjárták azt az útat, melyen ők még csak most akarnak elindulni. Először a bel- várdgyulaiak autója fut be. ] szállnak le róla, j hangos üdvöziés­lcap még munkaegységet. Ha pél­dául fél nap alatt elvégzi a munka­egységre megállapított munkaegysé­gét és a másik fél nap alatt is el­végez ugyanannyit, akkor két mun­Tlzcnhatan se!, köztük nyolc tarkakendős pa- rasztasszony. Varga elvtárs fogadja őket és mint régi ismerősöket üd­vözli őket, akik részben már tagjai az újonnan alakult termelőesoport- nak. Rövidesen befut az ócsárdiak autója is. A szövetkezet kultúrtermében va­gyunk. Seregély elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja pécsi járási titká­ra üdvözli a megjelenteket, aztán Varga Lajos elvtárs mondja el a szövetkezet történetét. Decemberben indultak. Sokan úgyszólván minden nélkül jöttek ide, se fejadag, se zsír, se pénz. Minden elhanyagolt álla­potban, szemét, romok fogadták őket, de nem csüggedtek, nekilát­tak a munkának és azóta, már van... — De különben, hogy most mink van, azt nem mondom el. Azt mind­járt meglátják saját szemükkel — fejezi be. S valóban a vendégek megnéznek mindent. marhaifetáUő tele _ _______a legszebb tehe­öe kkel, a lovakat, a sertéshizlaldát, a gépszínt, a magtárakat. És semmit se hagynak szó nélkül minden iránt érdeklődnek. Mindent megnéznek, látják mi van és most már elsősor­ban nz érdekli őket: hogyan csi­nálták, hogyan dolgoznak, milyen a munkaszervezés. Először tehát, a munkaegység fogalmát kell részle­tesen megmagyarázni Varga elvtárs­nak. Minden munkanemből megál­lapítottuk, hogy mennyit kel! elvé­gezni egy nap alatt egy embernek -- kezdi. Ha ezt elvégzi, okkor meg. van egy munkaegysége, ha többet teljesít, akkor a teljesítés arányában A tiatnlmns —- Mietet már ériem — hangzik egy női bang. — Király Lajosnóbcl- várifgyulai dolgozó parasztasszony nibát már látja, hogy a szövetkezeti munka nem azt jelén*!, egyik ki­használhatja. a másikat, hanem azt, hogy mindenki a munkája után ré­szesül. Ez a legmegnyugtatóbb ab­ban, amit itt hallottak. 7Z77Z i nézegetik a munkaegy- Azt.m | jjjjüvyet. Mutatják egymásnak: Mankovics József 255 munkaegységet teljesített, ezután 4512 forint jár neki, melyből előleg­ként 3557 forintot vett fel. Ennyi a félévi jövedelem, amellett, hogy a ház körül most már meg van min­den, amellett, hogy minden család számára két disznó hízik. — Hol vagyunk mi\még ettől — mondja Köszégi József 17 holdas óesárdi középparaszt, — Mikor bí­runk mi’ ennyi jövedelmet egyéni gazdálkodással magunkban elérni? — Soha! — adja. meg a választ Furugláa István, ö is középparaszt. 18 höld földje van Belvárdgyulán. Persze vannak aggályok is. Mi lesz az öregekkel? — A jövedelem egy részét tarta­lékoljuk az eltartásukra, — válaszol Varga elvtárs. — Mi lesz a saját tulajdonban le­vő állatokkal? Átveszi a szövetkezet- ős letőrleszti az árát — hangzik a megnyugtató válasz. Aztán egyre sűrűbben hangzik ei az a kérdés is: A Szovjetunióban hogy van ______________________ez? Varga el vtárs ezekre a kérdésekre is vá­laszol, látta a kolhózokban, nem hiába töltött ott 5 hetet, egyetlen olyan kérdés nem merill fel, melyre kimerítően nem válaszolna. S ami­kor a látogatók 'megdicsérnek vala­mit, Jegyen az akár a sertéshizlalda, akár a tehenészet, mindig azzal há­rítja ol a dicséretet: — Hát még ha a Szovjetunióban látnák, olyat .szinte el sem tud kép­zelni, aki nem látta. Az árnyékban ülnek együtt vendé­gok és vendéglátók. Egyik kérdés a másik után hangzik el. Mindent tud­ni akarnak, mindent tisztán akarnak látni, hogy Belvárdgyulán és öcsár- don már a reménypusztaiak tapasz­talnia) alapján kezdjék meg a ter­melőszövetkezeti munkát. felügyelője szól a megjelentekhez. — Hangsúlyozza, hogy a múltban a dél­szláv dolgozók kettős elnyomás alatt nyögték. Társadalmi és ugyanakkor nemzeti elnyomás és kizsákmányolás volt az osztályrészük. — Ez az ünnepség is bizonyítja, hogy ez a világ a unité, ma Ma gyár- országon minden délszláv dolgozónak azonos jogai vannak a magyar dolgo­zókkal. Ugyanazokat a politikai és gazdasági jogokat élvezik a délszláv dolgozók is, mint a magyarok és sza­badon ápolhatják nemzeti kultúrájukat is, sőt a magyar népi demokrácia — minden támogatást megad a délszláv dolgozóknak, hogy fejlesszék kultúrá­jukat. A továbbiakban a VIT jelentőségé­vel foglalkozott Pandurovity Boriézlív. — Csak a Tito és Rankovics terrorja alatt nyőgő jugoszláv fiatalság leg­jobbjai hiányoznak majd a VlT-ről mert azok Titóék börtöneiben sínylőd­nek. De biztosak vagyunk benne, hogy élén a kommunistákkal, a kommunis­ta ffjúsággal ha'.áron! úti iestvéreitris I* fogják rázni magukról Ti tó elnyomó rendszerének bilincseit ds mint a fér­geket fogják elfaposni a jugoszláv nép szabadságának sárbatipróit. Éljen a Nagy Szovjetunió és hatal­mas vezére, Sztálin, éljen a magyar és jugoszláv nép megbonthatatlan barát­sága, éljen a Magyar Dolgozók Párt­ja és annak nagy vezére, Rákosi Má­tyás. Felharsan * taps, zsivió Sztálin, ssivió Rákosi — éljentl a tömeg a világ dolgozói­nak nagy vezérét, Sztálint és a ma­gyar dolgozók vezetőjét, Rákosi elv- tárcát. Szavalatok következnek ezután túl­nyomórészt délszláv nyelven, Ady, Majakovszkij, Petőfi szerepelnek a mű­sorban. Aztán ének, szavaidként», rö­vid jelenet: népi táncok. „Budi se Is­tók i zapad" — Ébred kelet és nyu­gat — énekli ez énekkar, aztán Dun*- jevszkijtől a Komszomol dal. Bab!tv e’vtárs vezényletével gyönyörű számo­kat adnak elő. Lenin je zsóvio, Lenin }e zsír — Le­nin élt, Lenin él, Lenin élni fog sza­valja a szavalókórus a híres Maja­kovszkij verset s közben betoppan Ni­kolaus Rost, a híres holland fró és ta­núja lehet, amint Magyarországon — déiszlávul — szovjet költő versét sza­valják. Aztán átvonul mindenki az iskolába, ahol a Szabadművelődés a Talpalatnyi földet vetíti. Zsúfolva van a terem és a közö::6ég szinte együtt clt a főimmel. Ahol a bányászok „megelőzik1 az időt Délelőtt 10 órakor szállt, fel repülő­gépünk az egyik moszkvai repülő­térről. Déli irányban suhantunk a szőlek szárnyán. Sztáliné felé. A mel­lettem ülő mérnökkel beszélgetek, aki a Dnnveo medencéből jött Mosz­kvába. 0 mondta el Sztaíinó törté­netér. A város helyén 1856-ban «miedest* juhászviskók álltak. Senki sem tud­ta. hogy a föld mélyén kiváló mi­nőségű. óriási széntoíenck húzódnak. Véletlenül fedezték fel a szenet. Nemsokára a szénlelőhelyre benyo­multak a külföldi kapitalisták. Holm Hughes angol nagyiparos is odaér­kezett. aki kohólizeinct létesített. Évtizedeken át harácsolt Hughes, miközben piszkos településen, össze­zsúfolva. nyomorban. betegségben sínylődtök a dolgozók. A szovjet ha (alom kikergette Ilughest és vele együtt megszűnt a szörnyű kizsákmányolás. Uj élet kez­dődött. A sztálini ötéves tervek ide­jén újjáépítették Hughes gyárát amelyet Sztálinról neveztek el é- a déli " területek egyik legnagyobb kohóüzeme lett. A régi Juzovkából semmisein maradt. Uj város szüle­tett. A háborúban azonban a nácik évtizedekre visszavetették fejlődésé­ben a várost, amely a fasiszták .ki­űzése után romokban hevert. ...A mérnök szavai felkeltették figyelmünk'';. 1 őszülte!'. néztünk a távolba. Charkovon túlra. De egye­lőre csak dúsan termő kolbózmezők- kel körülvett, ukrán falvakat láttunk. Nemsokára füstöt okádó gyárkémó- nye-k tűntek föl a láthatáron, tiyár­épületek, bányák. A Donyec me­dencei Déli 2 órakor érkeztünk Sztá­liné légipályaudvarára. Frissen lalikoitttt személy­autón gördültünk a város felé. Áz országúton végtelen áradatban ro­bogtak a nehéz teherautók, vonatok. Mindenfelé új épületek, gyárak épül­nek. ZöldelG fákkal díszített Széle*?, aszfaltozott utcákon autóbuszok, trolley buszok, villamosok ós ríj, ké­nyelmes személyautók. Valaha a Donyec medencét, sztyep­pe vidéknek ismerték. Az volt a vé­lemény. hegy még fa sem terme rajta, A szovjet hatalom óta a váro­sokban ős a bányatelepeken korle­ket ültettek, torokot, parkokat terem­tettek. A város képe teljesen megválto­zott. Nemrég ünnepel tele huszonötö­dik évfordulóját annak, hogy Juzov- kát Sztálinénak nevezték el. Azóta élenjáró, kultúrált, szocialista város­sá fejlesztették. A „Szocialista Donyeo-medence“ eítntt újság érdekes számadatokat közül a vidék fejlődéséről: az el­múlt három évben a város szénbá­nyáinak termelése csaknem megkét­szereződött. Száiwos bánj a hónnpróí-hónapra túlteljesíti a tervet. A bányászok ez­rei ..megelőzték'1 az időt. Sokan kö­zülük már az 1050. tervét teljesítik. Sztálinéban többezer kitüntetett bá­nyász van. Oriá-i összegeket fordí­tanak a dolgozók egészségének meg­védésére. Éjszakai szanatóriumok­ban. egynapos üdülőotthonokban pi­henik ki magukat a dolgozók, akiket a szakszervezetek utalnak be. A szovjet ember nemcsak dolgo­zók. hanem szórakozik is. F.stónként óriási tömeg sétál ki a Scserbakov parkba. Nvári kert-színház, tánc, ze­ne várja őket. Ebben a parkban ha­talmas stadion van. A futballmeccse­ken óriási közönség tölti meg a le­látókat. 1.ük félő életet él .Sztáliné, a bá­nyászok, kohászok, gépgyártók és kémikusok városa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents