Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-09 / 183. szám
így beszélnek a dolgozók Népköztársaságunk alkotmányáról Ünnepélyesen megjutalmazták Mecsekssabolcson a munkaverseny legjobbjait Felavatták a Sopi»na gépcsarnokát és a pártszervezet zászlóját KEDD, 1919 AUGUSZTUS 9 A NÉP ALKOTMÁNYA A pénteki minisztertanács elfogadta és a vasárnapi sajtó ismertette a dolgozók millióival a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslatot. Soha törvényt vagy törvényjavaslatot ilyen egyöntetű lelkesedéssel még nem fogadott a magyar nép. Minden sugárzó arcról, minden elragadtatott megnyilatkozásból ki tűnt, hogy a dolgozók milliói megérezték, hogy végre az ő alkotmányuk született meg, mely eddigi harcban fogant eredményeiket lerögzíti s további vágyaik elérést biztosítja. Magyarországnak eddig tulajdonképpen nem is volt alkotottá £ya, mégis talán egyetlen országin sem emlegették annyit az alkotmányt, mint nálunk a felszabadulás előtt. Homályosan szétterjedő valami volt, amit megfog- r,‘ semmiképpen sem lehetett és m°lynek határai belevesztek a Poros fóliánsok és a tekervényes rógászagyak világába. Ezek közé ®z elmosódó határok közé aztán befért minden, ami csak érdeke rótt az elnyomók, a kizsákmányo ‘ék osztályának, de amely határóknál mindig nagyon vigyáztak, Jrógy sose terjedjenek ki annyira, b°gy a dolgozók érdekeinek biztosításából akár a legcsekélyebbet 15 magukba foglalják. , Pajzs volt ez a nem létező al- rótmány a múlt rendszer arainak ródelmére, melyet minden táma- ellen maguk elé tartottak. Ue fegyver is volt, mellyel támadtak, kegyetlenül támadtak a amgozó népre. Évszázadokon ?yéztak parasztot s gyilkoltak jrósőbb munkást az „alkotmány" JjVében. „Alkotmányos" alapon róttak, Szapolyaiék, midőn tüzes rónra ültették Dózsát, a nagy- ^k. midőn karóbahuzattálc Dó- "kereszteseit" a Habsburg- {.^békek, midőn szabadságharcos homokokat akasztottak Aradon, ^alkotmányos alapon indította fp, b’orhty Szegeden a fasizmus ^ A Magyarországot és ha kellett, hőfokra és Orgoványra is ft. * v°lt az alkotmányos alap, ScK-- meS volt Sallai, Fürst, j, °uhercz elvtársak és a mun- rh^!noz^a'om többi vértanúinak gyilkolására. he^ ■' gyalázatosság történt ebes,, az _ országban, szinte ezer ll4n l n keresztül a dolgozó „szó az m‘nd az „ezeréves", a fel* és egyéb diszítőjelzőkkcl e6v .'i^ézott, nemlétező alkotmány eróben történt. a A1* dj alkotmánya lesz tehát le], í^rór népnek. Új csak akkor Ali,.?0’ ka már lett volna régi. kaD; ményt, az első alkotmányt allto'f a ss,'ét kezéből. Saját maga ^énv ■' s?’'a* magának, saját ered- saiát •*- önti benne formába és lap, róvőjénck biztosítását fog- * törvénybe, h^öft alkotmány mindenek előtt f(ielv?A‘ azokat az eredményeket, hergiefíet a felszabadulás óta si- c‘ömünk. Melyek ezek az ben ények? A földreform, mely^^zó parasztság földet ’ A föld az övé lett és az lerögzíti, „alkotmá- „ dolgozó pa55SJJ .... ^t,Lb.íztos{t'a' róenől főtdhöz, de to-, nőtt eí gondoskodik arról Pe Se ^ a földreform eredményei* ^dtu 'm’sifse meg a kulákság tá- Paras,,' "Ogy a földhöz :ogga! b?ró elpA"^ számára ezek a jogok k‘*to*‘* legnagyobb jóléfet is Szerinj Sak. Ezért az a'kotmány ’ÁÖtoi a Magvar Népköztársaság ?ak^n®Sségének tpk'nt', hogy az ha aj,n^ társulás és közős m«n- '>6tjt aP,an működő termelőszö- íitSe„'ctek támorf atásá'nl előse- a fenti célok elérését, a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Törvényerőre emeli az alkotmány az államosítás eredményed is, kimondván, hogy „a icrme.ési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam .,." tulajdonában van, de ugyancsak eddigi eredményeink lerögzítése az alkotmány legszebb, legkiemelkedőbb első mondata, amely megállapítja, hogy ,.a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama", melyben „minden hatalom a dolgozó népé“. Mennyi küzdelem, mennyi áldozat húzódik meg az alkotmány első két mondata mögött. Mennyit szenvedett évszázadokon keresztül a dolgozó nép, mert „ez az ország a mi országunk" csak 19-ben volt rövid időre, s mert nem a dolgozók millióinak, nem a népnek, hanem egy szűk kizsákmányoló rétegnek kezén volt a hatalom, A Szovjetunió fegyveres ereje azonban „szétzúzta a földesurak és a nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját" — amint azt az alkotmánytervezet bevezető része mondja- És nem véletlen az, hogy a bevezetőrész a Szovjetunió szerepével kezdődik. Nem véletlen, hiszen mindazokat az eredményeket, melyeket most lerögzítünk, elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük, a régi rend szétzúzásán, a demokratikus fejlődés útjának megnyitásán kívül azt, hogy „a munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat", azt, hogy „a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását". De ugyanakkor, midőn a nép hatalmát deklaráló alkotmányt üdvözölve a Szovjetunió felé fordulunk, ugyanakkor köszöntjük Pártunkat is, mely itthon vezette azt a harcot, mely a dolgozók hatalmának megszerzéséért, majd megszilárdításáért folyt politikai és gazdasági vonalon egyaránt. Fordulunk a Párt felé, mely a hősöket, a vértanukat _ nevelte és adta az illegalitás idejében, mely az összeesküvők leleplezésével, a nép minden rendű és rangú ellenségeinek szétzúzásával és visszaszorításával, jó forinttal, 3 és 5 éves tervvel szilárdította és szilárdítja a nép hatalmát és biztosítja, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama legyen. Ez a megszilárdult hatalom, a dolgozó nép hatalma tükröződik az alkotmány minden sorában. A dolgozó népé, mely saját maga gyakorolja a legfőbb hatalmat az országgyűlésen, mely saját maga választja és ellenőrzi bírált s mely helyileg is maga gyakorolja a hatalmat a megyei, járási és községi tanácsokban. Annak a dolgozó népnek hatalma ez, melynek egyetlen tagja között sem lehet megkülönböz’te- íést tenni „nemek, felekezetek, vagy nemzetiségek szerint" s abban az országban gyakorolja ezt a hatalmat a nép, ahol „a nők a* férf'kkal egyenlő jogokat élvez-j nek" s ahol „a lelkiismereti Sza-| badság biztosítása érdekében" az- egyházat külön választják az államtól. A nép alko'mánva — mondhatjuk, de mondhatjuk úgy is, hogy a munka alkotmánya, az intézményesen biztosított munka alkotmánya. Mert az alkotmány nemcsak' a Népköztársaság minden polgárának munkához való iogát szögezi le, de megállapítja azt az Emelkedő termelés, emelkedő életszínvonal Az Országos Tervhivatal közleménye a hároméves terv végrehajtásáról 1949 első felében Az 1949. év első leiében az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, valamint a beruházások fejlődése és a hároméves terv előirányzatainak teljesítése a következőképpen alakult: 1. Ipar A ipar termelése 1949 első fejében 27.1 százalékkal halad'a meg az eiőző év megfelelő szakaszának termelését és ezzel a félévi tervelőirányzatot 103.5 százalékra teljesítettük. Iparágankint részletezve 1918 első feléhez képes a termelés a következőképpen emelkedett: Bányászat 10.5, Kohászat 15.7, Vases fémipar 20.8, GépgytárZós 29.2, Villamoseneergla 12.9, Építőanyag- és üvegipar 26.2, Faipar 24.3, Bőripar 16.7, Textilipar 14.7, Ruházd*! ipar 51.6, Papíripar 61.6, Élelmezési ipar 26.9, Vegyipar 59.8, Sokszorosító ipar 45.6 százalék. A hároméves terv folyó félévi tervelőirányzatához képest a teljesítés a kőve:ikezSíképper. alakul: Bányásza» 102.6, Kohászat 105.4, Vas- és fémipar 104.7, Gépgyártás 100, Villamosetiergfa 103.0, Építőanyag- és üvegipar 108.5, Faipar 101.9, Bőripar 92.1, Texlüipar 98.1, Ruházati ipar 99.3, Papíripar 108.2, Élelmezési ipar 110.6, Vegyipar 100.0, Sokszorosító 107.8 százalék. Százezer füvei emelkedett a munksváüa ük száma A termelési terv előirányzatát tehát a döntő term elésé ágakban túl teljes í- teltük. Termelésünk emelkedésével együtt megnőtt az iparban és az építkezéseknél foglalkoztatott fizikai és szeötomi múnlk »vállalók száma. 1949 első fölében egyedül a gyáriparban és az állami, valamint a közületi építési vállalatoknál foglalkoztatottak száma csaknem százezer főve! emelkedett. Ebből közel 90 ezer testi munkás és tízezer szellemi munkavállaló. Az építőiparban a® emelkedés kereken 50 ezer fő, tehát ez egész növekedésnek mintegy fele. A vas- és gépiparban az emelkedés 16 ezer fő. A reálbérek á'lagos szfnvona'a 1949 első felében a megelőző év meg-felelő időszakához viszonyítva 20.2 százalékkal emelkedett. Az életszínvonal 2yen lényeges emel- kedéséhez hozzájárul a létfenntartási költségek 14 százalékos csökkentése. A munka termelékenységének alakulása e’marad a terv előirányzata mö- gö’t Miig a múlt év első hot hónapjában az iparban a munka termelékenysége 20.7 százalékkal emelkedett, addig 1949 első felében az emelkedés csupán 8.5 százalék, ugyanakkor 4 százalékkal alacsonyabb az ezévet megelőző 5 hócapos tervszakasz átlagos termelékenysége. 2. Me/0Ka'/:dnsi««> Dolgozó parasztságunk a vetési ‘érvé* á-i "ólában teljesítette és ezen belü> a legfontosabb terményekben. így kenyérgabonában, olajosnövéayekben, rosvrames b nnwapu»wnmnr* aa»wy»a»»w»tvj:Bwnra;BjapjBBanrB-,.viB.,OT«i>«—vas utat is, mely biztosítja, hogy ne csak joga, de alkalma is legyen minden állampolgárnak dolgozni, midpn leszögezi hogy: ,.A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg", tehát az alkotmány magában foglalja a szociális1» terv- gazdálkodást. mely egyedül képes válságok nélkül fejlődni és megtos növényekben, szálas'a'lrzrmánybon jelentősen túlhaladta. A búza vetésterülete 7 százalékkal, a borsóé 51 százalékkal, a napraforgóé 84 százalékkal, a rostos növényeké pedig 91 százalékkal haladja meg az előbbi évi vetésterületet. Az összes vetés- terület több mint 80 ezer katasztrális holddal növekedett, az ugar pedig csak G.3 százaléka az előző évben ugaron maradt területnek. A gépállomások fétesftése terén fél év alatt egész évi tervünknek 87 százalékát megvalósítottuk. Gépállomásaink száma 1949 június 30- ig 206-ra emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából legdöntőbb területen, a gépesítés vonalán általában túlteljesítettük tervünket, amennyiben traktorokat, vetőgépeket, cséplőgépeket és más mezőgazdasági gépfelszerelést az előirányzatot meghaladó mennyiségben jutattunk dolgozó parasztságunknak és állami gazdaságainknak. 3. K&elclcccl&i A közlekedés teljesítményei népgazdaságunk fejlődésének megfelelően emelkedtek. 1949 első felében a meg- e őző év azonos időszakához képest a vasút által teljesített áruforgalom 12.4 százalékkal, az utak forgalma pedig 4.2 százalékkal emelkedett. 4. Beruházás Beruházásaink 1943 első felében jelentősen meghaladták az előző terv- szakaszok beruházásait. Az állami erőforrásokból eszközölt beruházásoknál a havi beruházás 44 százalékkal magasabb, mint az előző öthónapo* tervszakasz havi átlaga és 120 százalékkal magasabb az eteő tervév havi átlagánál. A tervelőirányzathoz képest elmaradás az építkezéseknél mutatkozik. A beruházási terv teljesítésének aránya a legmagasabb a közlekedési és ipari beruházásoknál. Az 1949 első felében állami eszközökből már megvalósított és az év második felében megvalósításra kerülő beruházások összege előreláthatólag meghaladja a 4.2 milliárd forintot, ami kereken egymüliárd forinttal több az előirányzatnál. Az fflaml erőforrásokból eszközölt beruházások összegének Ilyen hatalmas megnövekedése a magyar népgazdaság megerősödésének a jele, annál !s inkább, mert az elcirán yzoitnál Í egy milliárd forintnál nagyobb beruházást az államháztartás teljes egyensúlya mellett sikerült biztosítani. TremaB háborús uszító politikája bukásra mn ítélve A TASZSZ moszkvai jelentése szerint a Pravda hétfői száma Marinin cikkét közli ,,Truman háborús hangulatot szít” címmel. A cikk az Egyesült Államok elnökének magatartásával foglalkozik. Az amerikai szenátusnak még arra sem volt Ideje, hogy jóváhagyja az Északatlanti Szerződés ratifikációjáról szóló jegyzőkönyvet és az USA elnöke máris azt követelte, hogy a kongresszus soron kívül döntsön a szerződést aláíró országok felfegyverzéséről. Truman azon a címen követeli a külföldi államok felfegyverzésének jóváhagyását, hogy „Ez az Atlanti Szerződésből következik”. — Mindenki tudja, hogy az amerikai háborús uszítok megbontották a béke megvédésére irányuló nemzetközi együttműködést, háborús és katonai tömböket szerveznek, atombombával fenyegetőznek és mesterségesen táplálják a gyűlölet légkörét. Az amerikai elnök követeli, hogy biztosítsanak számára teljhatalmat határozatlan időre fegyverkezés céljából. — írja a Pravda Truman üzenetében rámutat arra, hogy a brüsszeli tömbben résztvevő államok, Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg, továbbá Olaszország, Norvégia és Dánia évenkint 5.5 milliárd dollárt költ fegyverkezésre. Ebből világosan látszik, hogy egyedül ezeknek a marshallizált államoknak háborús kiadásai is messze felülmúlják az egész Marshall-tervben előirányzott összegeket. Ez azt jelenti, hogy az egész Marshafl-segélyi hadikiadásokra fordítják. Truman elnök új fegyverkezési programja, amely szerves része a támadószellemű Északatlantt Szerződésnek, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul. Ennek következtében új szovjetellenes hadjárattal van kapcsolatban. Arra számítanak, hogy a hisztérikus hírverés segítségével el fogják tudni hallgattatni az amerikai lakosság széles tömegeinek elégedetlenségét. Ez a hadjárat azonban a valóságban visszafelé sül el. Näweknzilz az ellenállás Tram cm poiiiiSsájával sasomban Truman új programiát elítélik a széles amerikai néptömegek. Ez a kongresszus sok tagjának véleményében visszatükröződik. Még a londoni Times is ezt írja: A kongresszus kebelében kétségen kívül növekszik az ellenállás a fegyverkezési programmal szemben. Ezek vitán feltilálló tények. Truman azonban úgylátszik nem vesz róluk tudomást. Sőt mi több, a kongresszushoz intézett üzenetében arra törekszik, hogy az általa diktált irányvonalat reális irányvonalnak tüntesse fel. Az olyan politika, amely nem számol a valóság tényével, kalandorpolitika. A történelem arra tanít, hogy mindenfajta kalandorpolitika bukásra van ítélve. Ez a sors vár Truman és barátai politikájára is. szüntetni minden munkanélküliséget. A magyar nép évezredes történetében alapvető fordulatot szentesit tehát alkotmányunk, midőn r kizsákmányolok uralmának felszámolását iktatja törvénybe. Ezt az alkotmányt magáénak tekinti mindenki, érte éleiét adni is kész, akit sújtott a múlt „alkotmánya", mely egy évtizedig szentesítette a kizsákmányolást. És magáénak tekinti és harcol érte mindenki, aki előtt szent a munka, aki dolgozik, aki épít, aki termel gyárban, földön vagy irodában. Mert ez az alkotmány: a mi alkotmányunk, a dolgozó milliók, a felszabadult és hatalomra jutott nép alkotmánya. HÉkÉS JÓZS1EF
