Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

IV4H AUGUSZTUS 2 N A P L 0 5 I kilikik m csatlósaik szaSolázsklsérlele sei tudja leptiilfozi i begyűjtés sikerét A hét végér© befelezik a cséplós túlnyomó részét 29*000 rrógép az ötéves terv végién Az a le'kes munka, ami künn a fa­lun most folyik a csépiós és begyűj­tés terén, egyre nagyobb Icndueíiet vesz. Léptcn-nyomon látható az ele­ven bizonyítéka annak a fordulatnak, ami a kunszentmártoniak országos versenykihívásával történt. Szerte Baranyában és Somogybán folyik a cséplés és a jelenlegi belyze.t állása szerint ezen a héten túlnyomórészben be , is fejeződik. yMár a próbacsépléselínél megkezdő­dött a begyűjtés és azonnal kitűnt a kaposszekcsői példából és a pellérdi termelőcsoport július 6-ig történt be­adási teljesítéséből', hogy nem lesz hiba a gyorsaság körül, nemcsak a cséplés, hanem a begyűjtés munkájában sem. A versenykihívások és elfogadások után sok helyen valóban komolyan fogtak hozzá a gyakor­lati végrehajtáshoz. . Ebben Baranyában Mekényes és Bár, ia két első versenyző község jár elől, nemcsak a községek közötti, hanem a gazdák cgymásközti verseny éljen is. Zsiga Sándor 1500 százalékos teljesíté­se mellé egymás után sorakoznak fel ■ a 200—300 százalékos teljesítésekkel a megye dolgozó parasztjai. Újabban Nagycsányban Csermák István kis- p-iraszt, a DEFOSz titkára 400 száza­lékban teljesítette kötelezettségét, de büszke a faluja Mészár Sándor kö­zépparaszlra is, aki Németmárokon 170 szí—okban elsőnek tett eleget begyűjtési kötelességének. A födmívcsszövetkezetek begyűjté­si munkája teljesen zavartalan, már megkezdődött a begyűjtött gabona elszállítása, nem lesz tehát fennakadás a raktáro­zásnál sem. Általában igyekeznek a versenyben úgy helytállni a megye dolgozó parasztjai, hogy a géptől szál­lítják be a gabonát egyenesen a gyűj­tő szövetkezet magtárába. A csóplésnél és a begyűjtésnél azon­ban több olyan eset is adódott, ami azt mutatja, hogy a versenyszellem nem minden községben és vidéken bonta­kozott ki úgy, ahogy azt az ünnepélyes kihívás lelkes hangulatában megfogad­ták. Sok olyan község van még, ahol a versenykihíváson vagy elfogadáson kívül egyebet sem tettek a cséplés és begyűjtés sikeréért. A tömegszerveze­tek vezetői, a versenybizottságok ma­guk sem látják, ezért aztán másokkal sem tudatosítják ennek a munkának óriási jelentőségét a tervgazdálkodásban, a dolgozók ke­nyerének biztosításában. Az olyan községben, ahol a Párt vagy a tömegszervezetek vezetői nem érzik át feladatukat, a kulákok viszik a szót a cséplésnél cs begyűjtésben, különösen ott, ahol kalákában folyik a cséplés. A múltban a kalákákkal a ku­lákok napi 20 kiló gabonakeresetért megfogadták napszámba a segítséget, akik helyettük dolgoztak. Most a ku- lák maga és családja áll ki a géphez és a falu kulákjai a bérencekkel 5sz­szefogva akarják befolyásolni az ellenőrt, aki nem egy esetben magára van hagyva, a kulák pedig a középpa­rasztságot is igyekszik magával rán­tani, hogy részese legyen az ellenőr kijátszásában. így történt ez Személyén, ahol Ga- lambosné és kulák társai viszik a szót, kalákában fogtak össze és a DEFOSz vezetője, a Párt vezetősége és a pa­rasztpárt elnöke is azon a vélemé­nyen van, hogy: „Hagyjuk a kulákot békében ..Az osztálybékés hangu­latnak adnak ezzel teret. A kémesi párttitkár esete is ezt bizonyítja, ami­kor az esti pártnap helyett halvacsorá­ra megy a kulákokkal és azok csatló­saival, kijelentve, hogy „az aratás- cséplés alatt nincs szükség a pártna­pokra, taggyűlésekre .. Bátran ficánkolnak így a kulákok, ha a tömegszer.vezelek vezetői nem állnak hivatásuk magaslatán. Oil azon­ban, ahol a tudatosító munkát jól viszik, a kukkoknak nincs szava és a begyűjtést maradéktalanul végre is hajtják. A háború előtt Magyarországon a Weisz Manfréd müvek foglalkoztak varrógépgyártással. A termelés azon­ban nem fejlődhetett kf 'kellőképpen, mert ez a németek gazda-ági érdekei ellen lett volna. Németországnak ugyanis az volt a céda, hogy saját met gyártmányt. A felszabadulás után a WM ben megindult a varógépgyártás ég évröl- évre fokozatosan növekedett a terme­lés. A hároméves terv utolsó évének, 1949 nek termelési előirányzata 12.000 darab. Ezt a mennyiséget azonban a termelését minél jobban tudja növel­ni és exportjával elárasztotta Ma­gyarországot. Ha visszaemlékezünk a háború előtti évekre, nem Í6 igen lát­hattunk másfajta varrógépet, mint Singerf, Píaffot, vagy valami más né­WM előreláthatólag túlszárnyalja. Az ötéves terv folyamán a varrógépek gyártás a évenként 1000—1000 darab­bal emelkedik és 1954-re, az ötéves terv utolsó évére el fogja érni a 20.000 darabot. Fiataloknak, öregeknek egyaránt szívügye a Viíúgifjúsági Tulálhox-é siker® Kipirult xren fiatalok nyüzsögnek fezekben a napokban a MINSz me­gyei titkárságán. SzIT-isták és EPOSz-i&ták jönnek, mennek, tár­gyalnak a különböző helyiségekben, ahol Írógépek és akták fölé hajolva folyik a munka, vagy a sarkokba félrohúz.ódva bonyolódnak le a gyors n> megbeszélések. Szinte pattognak a szavak az átforrósodott hangulatú termőkben. Érthető ez a lázas mun­ka, hiszen mindössze két hét választ • el bennünket a Világifjúsági Talál- kosó ünnepélyes megnyitásától, ezekbm a szobákban pedig az ifjú­ság tízezreinek részvételét és előké- szffleteít irányítják a* öntudatos, talpraesett fiatalok. Várják a gyarmati if jaltai — Az előkészületek a vége felé közelednek — mondja Diófási Sán­dor titkár. — Pécsett minden alap­szervezetünkben VIT tanfolyamokat tartunk, aminek célja a. politikai tisztánlátás fokozása. Fontos felada­tunk, amit most szervezünk meg, a gyarmati fiatalok magyarországi el­tartásának vállalása, ami személyen­ként 450 forint költség fedezését je-4 lenti. A megyei MINSz 45 gyarmati} fiatal költségeinek fedezését vállalta. . ®rre a pénzt különböző műsorók rendezésével és egyéb akciókká' gyűjti össze fiatalságunk. Nagyban folynak az ajándékok készítései is. körülbelül 250 gyönyörű meglepetést adnak a pécsi ifjak, aminek egy- része már készen is van. IJj brigádok alakulnak Míg beszélgetünk, érkeznek a je­lentések az új brigádok megalakulá­sáról, ezen a téren hatalmas eredmé­nyeket mutatnak fel az üzemek PzIT szervezetei. Újításokról, ön­költségcsökkentésre, a teljesítmény fokozására vonatkozó felajánlásokról érkeznek híradások. Az egyik me- eseksza.bolcsi SzIT-ista arról beszél, kegy náluk az öregek is érdeklődték, kogy beléphetnének-e a SzIT-be. annyira magával ragadta, őket az if lóság lelkes és eredményes munka K a, nagy készülődés • erre a nagy­szerű megmozdulásra, amely így lett a felnőttek ügye is. " Ezen a héten a legfontosabb ■ladatunk. — folytatja Diófási elv­társ — a. kiküldöttek kiválasztása. Pécsről 448 ifjú vesz részt a tnlál- 'Ozón. Jelölő taggyűlések döntenek. ■tl!<et küldünk fel." A kiválasztásnál a legfontosabb szempontok a pol.it?- tai és termelési kérdések, de az is k°gy a, szervezeti munkában Id ho- ífyan állta meg helyét. Az első ilyen gyűlést hétfőn délután tartottuk a Zsolnay-ban, hatodikiáig pedig min­denütt befejezzük. Segítenek az öregek — Nagy erőt jelent nekünk és nagy örömet, hogy a világ fiataljai­nak budapesti találkozója ma már nemcsak a mi, a fiatalok ügye, ha­nem a felnőtteké is. Üzemi szerveze­teink ifjúsága lelkesedéssel számol be arról, hogy az idősebb munkások milyen figyelemmel kisérik nemcsak az előkészületeket, hanem elmondják azt is, hogy milyen nagyjelentőségű­nek látják ezt a megmozdulást a Szovjetunió vezette béketábor mel­letti harcos kiállás szempontjából is. Itt lépjük át azt a határt, amikor' már valóban nemcsak a mi ügyünk a VIT. A Párt, a tömegszeryezetok. a közigazgatás segítő kezét állandó­an érezzük munkánk közben. JtLipületg)ártó kombinát és dunai rakódó épül A budapesti Epületgyártó és Lakásépítő NV rövidesen megkezdi kfs előgyártó üzemének hatalmas teleppé való fejlesztését, A telep ki­bővítésével mintegy 25 katasztrális hold területen két hatalmas előre­gyártó, csarnok épül, a Duna partján pedig egy vasbeton kombinát. Az előgyartás fo.ytán a vasbeton födém ára, amely most négyzetmé­terenként. 00 forint, 65 forintra csökken, ami évi 50 millió forint megta- karit,ást eredményez. 1350-ben a gyártelep kétmillió négyzetméter kü­lönböző födémét, ajtót és ablaktokot, lépcsőket, áthidaló gerendákat, oszlopokat, mezőgazdasági épületrészeket, stb. gyárt. Az új gyártelep a Duna mellett épül és így közvetlenül hajóba öm­lesztve kaphatják a cementet és a vasat, ami évi egymillió forint megtakarítást jelent a szállításban. TRAKTORISTAK ÉS KQLHQZOSOK VERSENYE Nehéz lenne megmondani, kinek ju­tott először eszébe a gondolat, Pjotr Selehinnak, vagy Vaszilij Szergejievíes­nek, csak azt tudjuk, hogy Moszkva környékének földművesei lelkesen tá­mogatták a gondolatot. Mindketten gépáll ocn ás vezető k a moszkvai területen, mindketten vezet­nek egy-egy brigádot és mindketten pontosan teljesítik a kolhozokká] kö­tött szerződéseiket. Az! hihe'jné az em­ber, minden rendben va;;, semmi ok az izgalomra. De a szovjet ember Termé­szete már olyan, hogy nem éri be az elért eredménnyel. ííiríziüTl jaW>an dolgozik, _________1 annál gazdagabb az or­szág és áruját nagyobb ,a nép jóléte. Ilyen nyugtalan ember Pjotr Seiuhin is. Sohasem bökött ki azzal, hogy az ©szi­ko v-tk öthöz, amelynek földjét megmű­veli, elmarad a többiek mögött az ara- lással és vetéssel is. Vasziiij Szergeje- vics pedig azért Vo't elégedetlen, mert a traktorok időnként vesztegeltek aratá­si időben. Későn szállították nekik az üzemanyagot, s a vizet. Összefogott a Gurítón fel, gürítőn le... rítón mászunk fel. Minden kar és lábizmot igénybe kell venni, hogy az ember előre tudjon haladni. Végre a Bozsér fejtésnél vagyunk. Itt már ké­nyelmesebb az elhelyezkedés. A paszta mellett húzódé csúzdába szorgalmasan kotorják bele a szenet, amit Bátai Antal elvtárs ont fúrógépével. Fekete arcán ba­rázdákat szánt az aláhulló verejték. Fogai vakítóan villognak a sötétségben. Lejjebb találjuk Bozsér elv­társat. Keze úgy jár, mintha motor hajtaná. Sietünk. meri mindenáron meg akarjuk nyer­ni a kerületi vándorzászlót. Ezenkívül a csapatver­senyben is elsők akarunk lenni. — Meg is nyerjük, rr\ert fiataljaink a Világifjú­sági Találkozóra akarnak menni ■— szól oda Bátai elvtárs. Az- omló szén között a csúzda mentén lemegyünk a szintre. Itt csupa SzIT-ista, válogatja, a csúzdából a csillékbe ömlő szenet. Szorgalmasan dobálják ki a pa­lát, mert tudják, hogy ez is számít a verseny kiérté­kelésénél. Az egyik mellékvágat- bejáratánál fakereszt fi­gyelmeztet a metángázra. Közelebb érve valóban érezni lehet a gáz fojtó szagát. Innen a nyugati részre megyünk. Itt találjuk a legszebb és legkiadósabb fejtést, a 23-ast,ahol Garai elvtárs a csapatvezető. Ilyen vastag összefüggő szén- tömeg ritkán található. Egy gyenge fúrás is elege idő, hogy dőljön a szén a csúzdába. Bányászaink úgy dol­goznak itt is, mintha életük függne attól, hogy meg­nyerik-e a versenyt, avagy sem. Aztán lemászunk a puritán és kiérünk a szintre. A légmozdony hangos robajjal halad el mellettünk, mi is sietünk a szállílókashoz, amely nagy sebesség­gel vitt bennünket az éltető napfény felé. 4 Gróf József. két brigádvezető és versenybe kezdett a kolhoz os ok kai. Ez a verseny baráíi együttműködést, váll-váll melletti fron­tot jelentett. Pjotr Sei juh in összehívta trakteris- táit és {elvetette nekik a kérdést, í 7 "1 TE nem tartott so­!----------I---------------ka, egyhangú-v isszhangja volt, a brigadéros mindnyá­juk gondolatát vetette fel. A „Kom­munám’’ helyi újság csakhamar közöl­te, a traktoristák levelét, melyekben versenyre hívták a ko’hoz«sokat. Oszi- kov szövetkezet tagjai azonnal vála­szoltak. Vállalták a versenyt. Ugyan­ilyen szerződést kötött Szergejevics brigádja is a saját kolhozéiban. — Moszkvába eljutott a kezdeményezés híre. és néhány napon belül száz és száz tiíkloros brigád íolyáalta a megkez­dett utat. A kó.hozoeok és iraktoristá-k együttműködésre irányuló mozgalma nagy méreték’et öltött és gyorsan el­terjedt az egész országban. Mérnökök és földszakérlök siettek a ve-senyzők segítségére. Tanulóköröket szerveztek, hogy a versenyzők elsajátítsák a tech­nikai ismereteiket.. A verseny megerő­sítette a kölcsönös ellenőrzést, emelte mindkét fél felelősségét a munkák mi­nőségével és kellő idejű teljesítésével szemben. “TTT”'nyomán páratlan fel­„ _________i__ lendülcs jelentkezett. Mo szkva környékének fÖ’dj.in a tavaszi vetés első napjától kezdve fellobogotl a „mezőgazdasági munkát kiválóan el­végző brigád" címéért induló verseny - láza. A tavaszi vetést magas szinvona- J ión’végezték el. Jól vetették az évelő } füveket, ami a vetésforgóé rendszer é legfontosabb eleme. Rövid idő alatt fé­lj jezíék be a vetést és ezzd megőriz* f. lék a talaj nedvességét. Megjereffilet- j ték a kedvező feltételeket a tavasziak i gyors kikelésére és az ősziek gyors s fejlődésére. A májusi esőzések után j) nvnden vetés növekedésnek indult és 4 dús zöldjével örömre hangolta a töld- » műveseket. ^ 1950-t öl kezdve újra megtartják Moszkváiban' az öszszövelségn me-ző- f gazdasági kiállítást. Moszkva kőrnyé- f kéneik kolhozosai a gépesitökke! szoros é együttműködésben küzdenek síért, hogy . méltóképpen vehessenek részi y ezen az országos terepszemlén. 4 —™ 5 Cikészüü a rnnhácsi moioros hajó ^ A köz'ekedés és postaügyi miniszté- ^ rium közli, hogy a hároméves terv a keretében folyó évre e'őirányzoit ja- vitási munkák közül a „II. Lajos" ne­jt vu motoros hajó munkái a jövő héten * . t befejeződnek és a hajó átadása n hét ^ a ső napjaiban lesz. A hajó Mohács \ megyei város tulajdona és hivatva. J van a mohácsi rcvátkelési szolgálatot f Ízbonyolítani. A város és a környező 4 községek szempontjából a hajó újjá- f építése és áta’akítása nagy fontosság- , ^ gal bír, mert kü'önösen a mohácsi ol* * da’on lakó földmunkások földjei a t Duna túloldalán, a mohácsi szigeten vannak. I Recsegve áll meg a szállítókas az első szinten, 25fí > méterre a föld színe alatt. Szürke fény világít a kas t körül, amely távolabb fokozatosan elvész a vaksötét- iségben. Kezünkben egy benzinlámpával az iparvasút I sínéi között haladunk. Itt-ott egy-egy patkány suhan * el mellettünk. A folyosó, amelyen haladunk egyre I jobban összeszűkül és egyre alacsonyabb lesz. Sokhe­lyütt már csak lehajolva mehetünk tovább. Csizmánk * alatt egyre sűrűbben loccsan szét a víz. , — Biz nem njságt egy bányász számára — mond­ája Hucker elvtárs. Távolról halk vizcsobogás hallható. Nem hegyi pa­diak, hanem a vízgurító halk zúgása ez. Beljebb érve ( két munkás kopácsolása veri fel a nyomasztó csendet. , .4 nagy riijomás alatt eltörtek a támfák és ezeket cse- i rélik ki. Itt találkozunk két másik dolgozóval, akik , egy különleges műszerrel és egy stopperórával a le- , vegő mennyiségét mérik. , Ezután keserves percek következnek míg hosszas I bukdácsolás és térdhajlítás után elérkezünk egy gu- i rítóhoz. Fülledt melegben elindultunk lejeié a gurítón. i (télnnk Bezsér János csapatának elérése, aki i még lejjebb, a hanfadik szinten dolgozik fejtési csa- , palával. Ötven-hatvan fokos szögben hol hason, hol , háton csúszunk. Néhol csak oldalra dőlve tudtuk át- ; préselni magunkat a szűk nyíláson és fejünk sűrűén i összekoccant a sűrített levegőt továbbító vascsőveze­> lékkel. A gurító két oldalán ott pompázik teljes fé- | nyében a fekete gyémánt. — Ez a tiszta, finom szén — mondja Zóna elv- ' társ —, miközben rnegtörli verejtékező homlokát. A második, szint elérése előtt hatalmas huzatba 1 kerültünk és szinte fáztunk a hőség. után. Végre 'leér­tünk a S0 méter mélységű gurítón. Egy ker.esztvága- ton haladunk tovább, a harmadik mélyszintig, ahon­nan felkapaszkodunk a Bozsér-féle fejtéshez. Egy gu-

Next

/
Thumbnails
Contents