Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-31 / 201. szám

ma augusztus m NAPLÓ 5 Csak már jöjjenek a traktorok A 76 ESZTENDŐS RAJZ FERENC IS SZERZŐDÉST KÖTÖTT A GÉPÁLLOMÁSSAL Egyszerű szürke papíron hoss-zaaii Irányban fultjak a nyomtatott betű­sorok és a royäok, amit néhány nap­pal ezelőtt tcfríőtték ki * föfdműves- Mövetkczet irodájában, a pellérdi doJ- foró parasztok. így szól a megáKapo- difc, amely szén» Rajz Feréoc peüér ái taken megrendeli az AMö szent- iőrictí gépállomása elvállalja az alábbi tneeőgBEdaságl munkák elvégzését az *’ábbí fel léteitek szerint: — Asian jön e felsorolás, ahol a kis nadrág szíj földek Egymás alá íródtak, pedig a valóság­ban igen messze esnek egymástól. A pezdáqiyl dűlőben égy- hold, ez árpa isi vetik, as alá más dűlőben lenesé- **& caeg búzának egy hold vetés alá számlás és mélyszántás, sz aranyosi dűlőben x van egy darab, abba majd jövőre kukoricát vetnék. A következő rovatok aat iüíiíesfc fel, bogy a szer­ződött munkát melyik napon köteles a gépállomás teljes»:««», aztán az a rovat következik, ahová a munka (er- méazetberüi • ejlCenértókéí írják be. — A megállapodás alapján négy alá­ír ás szerepet: Piímajer János gópAHo- másvezetö, aztán két íőtóművesszöve.’- kezeti igazgatósági tag és a jcbhszé- !éa ott olvashatjuk, hogy Rajz Ferenc termelő. Ilyen a többi megállapodás Is, amelyeket a Maiira János, Kis .Márton János. Hegedűs Mihály és János. írtak alá, akik boldogan nyújtották kezüket a nagy segítség, a gépáfloeriás felé.-- ívd.3 íródat, né-mseJySt .6—7 hol­dat szántat fel szerződésesen ti. gép­i itteni ás [faktorával éc nyugodtan néz­nek a holnapi munkáik elé, mert tud­ják, hogy biztosítva van. Végre idfäxan lohe; a s'zrk.v js kgoálni a Gadánvi domb r-jsin, ahol most kék kö.é,evben „Mi IS AZT AKARJUK, AMIT TI MÁR ME GVALÓSÍTOTT“ Külföldi VIT-küIcíölfek beszélnek élményeikről Kis csoport. Kipirulttá, mosedy gó arccol ,ülnek a fehérrel terített, rtrdgffol díszített' asztal mellett. Olasz, kínai, maláj, francia és a mi SZlT-istálnk. As MNDSZ asszonyok ragyogó arccal, járkálnak körülöttük, raükben van a. szivük. Hogy szeretnének szólni hozzájuk. Az add-ép a tolmácshoz: ~~ Kérdezd mag, enne-e még? — mondja és közben ránéz a küldöttre. A tolmács fordít. A francia vidám nevetése megtölti » Valamit mond. Lefordítják: — Ha. a halálomat kívánja... no akkor igen. Csak edd meg, ettől izmosodsz — mutat a karjára a mi AOWSZ asszonyunk. De a küldöttek nem igen. bírnak a sok étellel, só­hajban mttatják, hogy nem megy, nem megy. a sze­egyik francia szobát. Vég« a* ebédnek ,% kedves meleg kiagulitban az olasz fiút szólítjuk elsőnek. Lassan megy a tol 'idecsal.a beszélgetés, de azért ha­marosan. sok mindent megtudunk Sella Gal tartóról, »* olasz VT.T küldöttről. A Bologna wtolleftti Imola helyiségben született. A* apja munkás volt. ö iskolába iáit, elektrotechnikát, tanult. Az is­kola elvégeztével persze dolgozni ’veretett volna. Nem ment, nem ka- Pott sehol som munkát. Otthon nap­hosszat gépekkel foglalkozott, apró­ságokat, konstruált. A kommunista Partbäh mint aktíva dolgozott, ott 'Colában. Szerette ezt a munkát. A* arcáról érteni, mikor ezt a •borul,Hot mondja. Sötét szeme meg­villan, fény futott az arcára.. Igen, J*?reti a, pártot, szereti ezt a mun­kát Most. már Bolognában van, a Pfrt behívta. .Ott dolgozik, mint if- luságj. szervező. : ®s .jó munkájáért a VIT-re ktild- ‘v. Hogy mik a benyomásai? Pécs- tol beszól, az egvetemről, ahol dól- f!«lt voltak. v Beszélt fiúkkal, profeszórokkal és ^fgé'reztr, hogy ez az egyetem más, ^’-kt m olaszországi. Itt munkás és P8ra«;tgyerekek tanulnak. Ha. haza* f’'(3ry, lesz mit mesélni. Tovább foly- I'"ja a, harcot, az ellen a sok rága- ,0Jn ollert, amit az imperialisták ter- pftztenek rólunk. Már eddig is ezt most, sokkal könnyebb lesz, *A)át szemével látta, milyen az élet ,?T országban, ruelv Szabadon él és ópit. 11. B. Lirnet jjalaya küldte. Arcáról 'értelem és jVosság sugárzik. A hangja nyu- hvi^’ biztos. Milyen fiatal és milyen Azt kértük, beszóljon egy ki Becsről is, mert be kell valljuk, eSy kicsit „soviniszták“ vagyunk 'árosunkra. Az szép. Valamennyien azok aj?J’Utik egy kicsit. Mi is azt hisz- ózJk. hogy a mi Malayánk a. legszebb v>lágon. Persze ennek csak akkor ,an értelme, ha valóban aktívan p0;?oztmk érte, hogy azzá légyen. v’e'miien csak illúzió az egész. h lr- B. Iám Ma,lávában járt islcolá- i\n- A legjobb tanuló volt, és mi- „”“D niinden évben a legjobb tanuló, '■ angliai Cambridge-i egyetemre aT>ott ösztöndíjat, er. évben Limre 'r!Bt a sor, öt vitték ki. Akkor ba T. ta«ja volt a. mozgalomnak. A '''tel ■, akik látták, hogy az angliai létemről visszakerülő maláj fiúk mind elvesztek a nép számára, hely­telenítették, hogy kimegy az egy c- temre. Elfordultak lélekben tőle. — De én tudtam, hogy nincs iga­zuk. Ezek fölfegyverezték magukat tu­dással, visszajöttek és uralkodni akar­tak felettünk, fin azért mentem cl, hogy megtanuljam mindazt, «mH ök tudnak és ezzel « Fegyverrel, az 8 nyelvükön harcqjjak ellenük. Hasznára akart lanti népének Ezért ment el. Két évet töltött Angliá­ban az egyetemet). Próbálta honfitár­sait is beszervez»). — Nem igen ment — mosolyog ahogy visszanéz azokra az étekre. Söl az egyetemen se sokáig maradhatott H. B. Iám. Megtudták róla, hogy hova tartozik. Azt mondták, bo>gy ' abba­hagyja a politizálást, vagy elmegy az egyetemről. H. B. Um választott. El­ment az egyetemről. Elment, de nem hagyta abba a harcot. Tudta a bare és a cél igazságát. Szóval és írással küzd, dolgozik. Hihetetlen nehézségek és veszedelmek közölt. Élménye ná lünk? — Az, hogy a valóságban * 1 áthatot; egv szabad, demokratikus népet. Ez olvan élmény, ami minden mást el­nyom. Nekünk az a célunk, amit ti itt megralósftottátok. látni a diadalát annak, amiért, harcolunk. Un Cheng-Chun tanító a szabad Kínában. Ez így m.i- Iven egyszerű, fis mennyi minden van mögötte. Ho Che.ug Cliun édesapja is tanító volt. Iskolája illán mint techni­kus-tiszt részire» a japán-kínai há­borúban. Azután visszakerült a koTlé. giumba és kicsi „testvérkéit“ a szabad kínai gyermekeket tanítja. Az Űj Kínának nagy- nehézsó- gekkel kell megküzdenie — mondja csendesen és fekete szeme csupa ko­molyság — de nagy a bizalom a nép kormányában, amelyet a kommunista párt vezet. Bíznak jó életükben, bíz­nak abban, hogy felszabadítják mi­előbb egész Kínát. Minden áldozatra készek és minden harcot vágatnak, mert szabadon akarnak és Fognak élni. legnagyobb öröme eddig az a vég­telen boldog érzés, amikor virággal várták a szovjet határon és amikor virágok. Fink. lányok ujjongó kiáltása szaladt elébe, a magyar határon. * _ Jó itt nálatok, fis Budapest mi­lyen szép... -— Hu Chcng Cliun is pár nap múlva visszatér hazájába. Megerősödve hitben, akaratban, l.s még őszintébb, még lelkesebb harcosa lesz a jövőnek, a béke nagy ügyének. Ra jé Ferenc bácsi, 76 eseí-endos korá­ban mén keményen fariod dtrékka vet.e fei a harcot a gyom ellen. Megszorítót :uk ’remény te?"vérét, a bütykös, tijjáka. amelyek odakanTstrífoiták ucrél * gepaíomási «serzddiésce. Nem sokat beszélt, do a kevés szóból is kicsendülí s íapasztalt, nutóát becsülő ember csziat.a gcaidoi-kodása. • ~ A JEá falunkbsn is úgy van, hogy akáíiek .fogatja van, az asai a. magáé; asarja • «iv-fgezai, a nincs: elene-k, a fogaladikűiíek marad'.aär máiwb'g utol­jára, pedig r.e?;e.ni js csak négy hó! dam van, meg ez « isis szőlő. Aratő- tnunkás voltam a 1 ráptalar.--k:.ÁL rr.eg s Brázf.y uradalmában, de nem g\5z- te.T. annyi: keresni, hogy még pénzt- szaalasstó is, aztán igy a nyári mim ,':ak if.áa- egész évben az őj ará-tásig csuk ingyen dcCgozfam jóformán azéri. hogy a gazdagok néhány foga’nuan- ?:á; végezetek fijtkem. Dcáfea munka vo.-t az nekiiriik, szegényeknek, soré tudtuk, mennyivel tartozunk. — főzte a güveVa o-t Raj* bácsi a szőlő őkék közöli. — Mindig csak art mozid áít a í.í’-Agypögáirolí“, hogy efcógya.n niié s;iáe,t, annyiért szántanak ők is, az.tán öss^zecrasz€J:es rnir;.di:g’ cg’^IoiTná’h zsarolták M az embert a 70-—80 for-in- '•<*» pénzbeli, meg a 8—10 -napézámmal. — De többet nem fcigurtk elkéstá a oumitával. A többieknek is mondsani, fiogy ez a jobb, ha leszerződünk, neríi kell1 senkinek könyörögni az erőneiért, ra-eg penzűnkérti' hogv jöjjön ertá-nlai. Veins... Akkor ■ lesz kés.7. a munka, amikor akarjuk és nem kell ekéről,, meg a száinlás- után többi munkáról gondoskodj:». Cn- már közel « nyolc­vanadik évemet lapos-ocn. 'hát ha vakki, akkor ön eJmor.dha'om, bogy egész éle-' trnbe-n rn-eanyivel, könitTehbrn élIieKem volna, hí akkor így gondoskodnak rólunk .. Majd elgondoiozva telte hozzá: ■m De ha én nem élhettem könnyen, a fiam, meg a kis unokám, a mai fia­talok legalább megtehetik. — Csak már i t lennének azok a ’rak tor ok ... igaz elsejére 'géctök.. Komótosan megemelte a kapái és óva'osan ílhúzcit egy néhány szál gaz;/a szőlőtök“ aló! Nem kell sienj, Írisz elvégzi a gép a nehezei. 14 ÉVES A SZTAHÁNOV MOZGALOM „A. ssoeralitmm csak a műnkének magas, « kapitalizmusénál magasabb termeié kényéig c alapján győzhet': ~ móndta Sztiilhi elvtár.«. A ■ munka szocialista megszervezésének, egyik alapvető tényezője * szociálisig ver­seny. A szocialista, verseny, a, szo­cializmus lényeges sajátság«; a szo­cialista rendszernek egyik döntő előnye a kapitalista, rendszerrel szemben. Verseny a . munkások kö­zött. lehetséges a kapitalizmusban is. Ez a. verseny sconbjui a búrzsoá üzleti vmenfée elve alapján tör­ténik. Aki győz benne. a,z érvénye­sül. akit legyőznek, azé a munka­nélküliség, a halál. A szocialista, verseny elve nem az, hogy üsd le az elmaradottat, honéin, hogy érd. ufói a legjobbakat, érj el általános emelkedést, segíts azokon,' akik ke- ecsbbé jól dolgoznak. A íztahájiov-mozgaloin * szo­ciálist«, verseny magosabb formája, mely * szocializmus építé­sének körülményei között a Szov­jetunió ötéves tervének szükségletei alapján jött létre. A mozgalom a munkások közül indult «1. Alexej Sztahánov, egy donyéc-medeneei f/.énoányász kezdeményezte, aki. 1985. augusztus 30-ról Sl-re forduló éj- rzaka egy váltás alatt tizennégy- szeréi én 'teljesítette normáját. S«t-a*. bánok kezdemény esése Hamarosan ói' széles területen'terjedt. Ez azt bizonyítja, hogy a kezdeményezés: érett volt arra. hogy nagy mozga; lommá fejlődjék, mivel kiinduló­pontja nem egyéni bravúr volt. óztábánoV eredményeinek meg vol­tuk a társadalmi, gazdasági;, és,- teyh bikái feltételéi. Sztálin a sztahánov- mozgalom gyökéréit elemezve, a gyors feltörjotlés okát, abban Játf.n, hogy a munkához való viszony meg­változott: a munkások nem' kizsák­mányoló ,, kapitalistának dolgozniil:. A szovjet munkás anyagi ' helyzete megjavult, élete vidám lett, Az öt1 éves tervek dj, technikát teremtettek, melyet a munkaskáderek má.r magu­kévá • tettek, A régebbi szoeialiíta versenyek, mint például , a kommunista szombatok is. nem *z új technika alkalmazásából születtek. A sxtaha- nov-mozgálom éppen ezért csak a sztálini'ötéves tervekben megterem­tett új technika félti aszná jósává! születhetett'. A munkások olyan ter­melési mozgalma jött létre, mely azt :iízj céljául, hogy az elavult ipari normákat kiküszöbölje, és az új, tech­nika és új munkamódszerek alapján' magasabb ipari normák létesítését kobza létre. A sztahánov-mozgalom forradalmi változást' idézett elő * szocialista ipar fejlődésében. A sztahánov-moz- galom a Szovjetunióban a szocializ­musból á kommunizmusba való fej­lődésnek egyik döntő feltétele. Nem­csak, azt eredményezi, hogy a kapi­talizmus ipari termelékenységét ma­Kovaijöv egy- räuVik álmodsz er gasan túlszárnyalja: fejlett tocbnika; képzettséget- és- termblósi kjilíűrá»^ követel meg a munkásoktól s ezzel'- fhkról-fokra kiküszöböli a fizikai és. szellemi munka közötti ellentétet. A sztahanovisták' műveli;: '■jtechnikailag képzett emberek, á ' -pótttosság 6» szabatosság példaképei. Eredményei­ket állandóan féjlésztík, segítik és előreviszik a .mérnökök -munkáját, i*- U.I05 november 17-cn Sztálin a. Kremlben fogadta a legjobb sztaha­novistákat. Ennek az értekezletnek a tanulságai döntő forduíitot. adtak a mozgalom ■ további fejlődésének. A munkások egyéni versenye mel­let' egyre nagyobb jelentőséghez jut­nak a verseny kollektív, formái: a brigádmozgalom, gyárak, .versenye. A sztabánovista-mozgalom újaid» fejlődésen ment át az utóbbi időben. Csutkih > ersényinozgalirin, aj jobb minőségért; Bortkoviey újítása: x gyorsított. fémvágás. a ''orósin-moí- galora, Matro.szov ék' re inkább elterjedő" átadási, mozgalma a tc-jlődés egy-egy kiemelkedő állomása. A munkamódszer átadási mozga­lom úgy teszi lehetővé a* 'átlagügyősségi munkás feleméléeét a sztahánovista »zfiivonalára, hogy * muhkamenetet. tanulmányozzák, rész­letekre bontják: és ’ leírják, é.itán megállapítják a legcélszerűbb;, mun­kamenetét, végül 'betanítják erre x munkásokat. A munkamódszer át­adásban-jelentős szerepé r^n * mér­nököknek ; és a műszaki érteimiség- nek. De az új- munkamódszerek At- adiísából nemcsak az eltaá.railottaVjb munkások nyernek. A-z ■ újítások megisinereise ■ további fejlődés -forrá­sává válik * szf abáiie-visták ; számá­ra is. . , A háború után s Szovjejunióbati különös erővel fellendült 'a 'verseny- mozgalom, üzérnek (n gyárak, kol­hozok és szí» hozok munkulíözöétíég* Sztálinhoz intézett levelek megírásá­ban ezrével vesznek fészt. 'Á levelek ’ártalmát tömeggyüléseken vitatják meg cs a bennük foglalt kötelezett­séget teljesítik. Az új ötéves terv túiteljesíléséért. folyó egyre lendti- letessbb munkaversenyeác is mégerö- sitik azt a lenini megállapítást, hogy ..a szocializmus nemcsak óem fojt­ja meg a versenyt.- cIRnjhesöleg: először teremti meg x lehetőségé*, nnfiak. hogy a versenyt valóbkn tö­megméretekben ' alkálmázzúk, hogy valóban a dolgozók tőbbségót- von­ják be az ilyen munkába,- ahö! -meg­mutathat já.k, hogy mit ■ tudnák,' ahol kifejleszthetik képességeiket',!’. ahol megnyilvánulhatnak azok a/nagy te­hetségek, amelyek a népben, a fris­sen patakzó forrásban megvlairauk és amelyet á kapitolizmúí. ettíport*1. A Szovjetunió ?zfab.-iriöy;niozg.'d ■ mának módszereiós tapasztalatai nagy s.»gitségét nyujtúna.k számunk­ra is nép! demokráciánk .. fojjestté- sében. a s-zocializmus megvalósilá- sában. MEGMUTATOM, HOGY VAGYOK ÉN IS OLYAN JÓ MUNKÁS.., A . mindjobban kiszélesedő munka- verseny, nap mint nap új színekkel gazdagodik országszerte. -A dolgozók egymást tólszámyg/m indítanak újabb versenyeket. Átlátták a dol­gozó tömegek « többtcrmalés jelen­tőségét és saját elhatározásukból in­dítanak egyéni és páros brigádver­senyeket a más üzemek dolgozói­val. v Sonlana l öntőműhelyében A & pt I együttmjurad a .Tuczi brigád és türelmesen várakozik. Hergert elvtárs lép be az ajtón és közli a várakozókkal: — Mindjárt jön a brigádvezető és megcsináljuk a versenykihívást. Valóban pár pillanat múlva meg­érkezik Juczi elvtár? is és kezdetét veszi a brigádértekezlet. — Elvtársak, a brigád .tagjainak közös kívánságára — mondja Juczi elvtárs -— elhatároztuk, hogy ver­senyre hívjuk a Bőrgyár és a Zsol- oay-g.vár dolgozóit, . hogy eredmé­nyeinket még jobbon tudjuk fokozni és elősegítsük a hároméves terv még sikeresebb befejezését. I .«/»vaira ' tagjai 'lel­1 ........... kés tapssal válaszol­ta k, ami még csak fokozódott, ami­kor Juczi elvtárs kijelentette: — Akármelyikünk győz ebben a versenyben. végeredményben az egész ország dolgozóinak haszna lesz Nem kellett sokat magyarázni, mert az ott lévők mindannyian tud­ták, hogy kezdeményezésük mit je­lent a termelés fokozása szempont­jából. — Mik legyenek a versenypontok? r— kérdezte Juczi elvtárs. Egy emberként válaszoltak a bri­gád tagjai: — A termelés fokozása elsősor­ban. Egymás után hangzottak el aztán az indítványok Szabó István javas­latát, hogy fokozzák a munka­fegyelmet, ugyanolyan örömmel fo­gadták, mint Körmendi elvtárs in­dítványát, aki a selejt 1 százalékkal való csökentését jelölte ki verseny- pontnak. A brigádversennyel hamar végez­tek, az egyéni versenykihívásnál azonban széleskörű vita alakult ki. f—- Tudom. I ^°fy. * Zso,!?/f­I ________1 gyári Berta elvtars gyor sabban tud dolgozni, de én ép­pen ezért akaróm- öt' kihívni, hogy bebizonyítsam: vagyok én is olyan jó munkás, mint ó, — mondja Kör­mendi' elvtárs a társainak. Előkerült a papír és a ceruza és megfogalmazták a versenykihívást. ,;A Sopiana gépgyár Juczi, brigádja páros-versenyre hívja ki a Bőrgyár Horváth 'János, Sáfrán György és Nagy József brigádvezetök brigád­jait egy hónapos időtartamra az alábbi feltételek mellett.” A száza­lékban elérhető legmagasabb telje­sítmény, a műt. havi selejt i száza­lékkal való csökkentése és a munka- fegyelem pontos betartása. Ezen­kívül egyéni versenyre hívja ki kör­mendi Győző gépformázó Berta Já­nos Zsolnay-gyári korongost,, Her­gert András, Szabadcila Rajos . ko­rongost, Juczi János, Eicher. József korongost a megadott fel tételek , sze­rint.” A brigád .párosveráeny • egy hónapig, az egyéni, verseny pedig két heti időtartamra szól. A versenykihívás megfogalmazása után, meg sokáig együtt maradlak a brigád, tagjai és részleteiben is meg- bestétek, hogyan szervezzékjmxig az eddiginél is jobban a munkájukat, hogy 'öle kerüljenek ki győztesen « versenyből. i*"***n»**»**Bnmmfiiiiinn *••*»»>** ww am-ilaxunanr/t : .... \ : MEGJELENT : j a Városi Népnevelő j • LEGUJA.BB 35. SZAAIAv : : | Minden népnevelő és -párt- ; ; bizalmi fizessen elő a Népnévé- ! : lőre, mert csak az a népnevelő j ■ tudja felvilógisító munkáját : t jól végezni,'amelyik a Szabad ! í Nép rendszeres olvasása mel- : I lett állandóén olvassa a, heten- i ;..ként. megjelenő , Népnevelő- * :■ -füzetet; . : *•»•»*»• **#•***«••»»«*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents