Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-31 / 201. szám

DUNÁNTÚLI Pécs Táros dolgozói lelke« tStnegg^rűlései bízoDTiiofíáli be: sajátjnltnnk érzik ® néphadsereget! Az alkotmányt és az új élmunkásokat ünnepeltek a Bőrgyárban Tizennégy éves a satahanov-mozgalom VL ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR SZERDA, 1949 AUGUSZTUS 31 A nép legfőbb fiai a béke feadseregésaek élén Farkas Mihály elvt&rs, nép­hadseregünk első katonája fel­hívta az ifjúságot, jelentkezzék a Kossuth Akadémiára. Jelentkez­ik, hogy a munkásosztály és a vele-szövetséges dolgozó paraszt­ság elfoglalhassa a vezetőhelyet a hadseregben is. A felhívás széles visszhangra Walt Baranyában, Somogybán és Tolnában egyaránt. A pécsi üze­mekből, bányákból és Baranya falvaiból a fiatalság legjobbjai, Jegöntudafosabbjai a Pártnak írt jeliekben bejelentették, hogy erőmmel kővetik Farkas elvtárs •felhívását: mennek a Kossuth Akadémiára, hogy elsajátítsák a hadviselés és vezetés tudományát, Ennek is azt az új, élenjáró faj­táját, a 'lenini-sztálini hadviselés tudományát, amely a szovjet nép hadseregét olyan csodálatos győ­zelmekhez segítette. Ugyanez tör­ténik Somogyhan is: munkás- és b^rasztfiatalok jelentkeznek, hogy felvegyék a néphadsereg egyen- fpájAt, nemkülönben Tolnában, í*hol Farkas Mihály elvtárs fel­hívásának visszhangjaként a 'IINSZ szózatot intézett a fiatal- j^ghoz, jelentkezzenek minél töb- *,pn s. tisztképzö iskolára.. A hívó ^öra forró szívek feleltek és a 'Wgozó szülők büszkén küldik gyermekeiket a Kossuth Akadé­miára. , A felhívás még nagyobb súlyt kapott alkotmányunk létrcjőtté- Ve‘> mert ebben az van: „A magyar népköztársaság polgárai­nak megtisztelő kötelessége, hogy f'talános védkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek", fényivel, inkább megtisztelő az ? kötelesség, amit önként válVi- knk és milyeh megtisztelő az, ha ^ezefö lehet valaki abban a had- ■eregben, amely joggal mondja Jfugát Petőfi és Kossuth fegyver- e kelt népe igazi utódjának, mely védi építő munkánkat és 5a békénket. Rákosi elvtárs az j k°tmány beterjesztésekor men- i beszédében azt is elmondot- ®! hogy mit jelent ez a szolgálat. j.1! jelent a megtisztelő kötcles- „A mi honvédségünk, a dol- ®°zó nép honvédsége, a béke és boldogulás hadserege". , A marxízmus-lehinizmus taní- s sa szerint a dolgozók csak úgy h ®Feáhetik meg a hatalmat, vív- v i>á<t ki szabadságukat, ha fegy- crt fogva összetörik a rabtartók rEdmát. Az ezer éven át szolga­ibban élt magyar nép helyett , 2t a feladatot elvégezte a népe- rifí ‘elszabadító Szovjet Hadse- , £■ A bilincs lehullt, elindulhat- tia'is a szahudság útján, mert a SY barát, a szabadság bástyája, Wi j°vjetunió tovább is mellet- fej. ..Hháradt. Segítségével cpitiük úí országunkat. Ammt vállal- ju. k a dolgozó nép uralmának ká ■ - .^^Htését és az építés mun- ho!j ' *^»7 vállalnunk kell azt is, ^ a megerősödött magyar nép riaV^i® sa’át országát az impe- ] hsta ragadozók támadásai el- fen‘„Annyi lehetőség és annyi dnfU .eríi meKeft, amit a magyar to>*ó nép a munkában tanusí- ad-í büszkén vállaba ezt a fel- sáf i «■ Megteremti boldogulá- „ lak biztosítékát, felfegyverzi ?agát a támadók ellen. ..népek függetlenségének el- °'i az új háború szítói nem is takargatják szándékukat. A világ- hatalomra törő imperializmus vércseszemekkel figyeli a szabad népek boldogulását, nem tudja elviselni, hogy vannak országok, amelyek nem hajlandók prédául szolgálni étvágyának. Évek óta szítják a nyugtalanságot. Lépés- 'ről-lépésre kényszerítenek népe­ket igájuk alá és próbálják őket felhasználni az új világot építő szabad népek ellen. Készítik az új háborút, hogy a világ leigázá­sát megvalósíthassák. Ebben a légkörben született meg a béke védelmére indított vi- lá’gmozgalom, amely nem maradt meg a langyos szavaknál, hanem százmilliókat tömörít a béke har­cos megvédésére. A mozgalom élén a békének és a szabadság­nak legnagyobb harepsa, a Szov­jetunió áll. Mellé sorakoznak fel mindazok, alak szabadságukat neki köszönhetik, akiknek elnyo­móit a Szovjetunió zúzta szél és azok a népek, amelyek a szocia­lista állam létében és fejlődésé­ben látják nagy reménységüket,' tőle kapják a biztatást, saját sza­badságharcuk győzelmes megvívá­sához, A bél» híveinek párisi vi­lágkongresszusa. kiáltványban fe­jezte ki azt a hitét, hogy mind­azok, akik új háborúra töreked­nek, minden lépésüknél a népi tö­megek hatalmas erőibe ütköznek és ezek az erők képesek biztosi tani a békét. A békéért folytatott harcnak ezt a nagy eseményét soron követték olyan megmozdulások, amelyek bebizonyították, hogy a kiáltvány szavai fedik a valót. A békére és a szabadságra vágyó népek köve­tik a béke magasan lengő zászla­ját. A békéért folytatott harc ál­lomása volt nálunk a napokban lezárt Világifjúsági Találkozó, amelyen éppen azok fogadták meg esküvel a béke megvédését, akiket elsősorban fenyeget az imperialis­ták által szított háború mészár­lása, Az ifjúság, közte a magyar ifjúság, amely már nem a kizsák­mányolok céljaiért fog fegyvert és nem indul többé más országbéli dolgozó testvérének legyilkolá- sára támadó harcba. , Amikor felveszi néphadseregünk egyenruháját, fegyverét büszkén veszi kezébe, mert világosan látja, hogy ez a legszebb emberi eszmé­nyekért: a békéért és a szabad­ságért, saját népének boldogulá­sáért történik. Büszkén fogja ke­zébe a fegyvert, mert tudja, hogv vele a világbéke frontjának egyik szakaszán áll őrt, egy újjászüle­tett és fényes jövő felé elinduló pemzet fiaként. Népütifc megtanulta saját törté­nelméből, hogy szabadsága szoro­san összefügg más népek szabad­ságával, amikor saját szabadságát oltalmazza, oltalmazza más népét is. Növekvő erőnk nemcsak zúgó, dübörgő gyárakat, hanem erős hadsereget is kell, hogy jelent­sen, amely meg tudja védeni megfeszített munkánk eredményeit. Csak így-leszünk méltók ahhoz a rengeteg áldozathoz; amit népünk évszázadok során hozott, legjobb fiait adva szabadságunkért és csak így tölthetjük be azt a vára­kozást, amivel a béke frontján harcoló népek ránk tekintenek. -------------.... ■ —■> Áz MDP Politikai Bizottságának határozata A MÉMOSZ MU Az építőiparban mutatkozó hiányos­ságokkal kapcsolatban az MDP poli­tikai bizottsága megvizsgálta az építő­ipari szakszervezet, a MÉMOSZ mun­káját és az alábbi határozatot hozta: Az építömunkás szövetség a felsza­badulás előtt az illegalitás legnehezebb esztendeiben egyike volt a munkásosz­tály legharcosabb szervezeteinek, amelyben messzemenően érvényesült a kommunisták befolyása. Az építömun- kások tömegharcaikkal, sztrájkjaikkal sokszor mutattak példát egész mun­kásosztályunknak és hervadhatatlan ér­demeket szereztek a Horthy-fasizmus ellen vívott küzdelmekben. A felszabadulás után a MÉMOSZ munkáját megnehezítette az építőipari munkásság súlyos anyagi helyzete, az építőiparban viszonylag nagyméretű munkanélküliség, az ipar kézműves jel­lege és szétaprózottsága. Mindezek a nehézségek hátráltatták a MÉMOSZ-t abban, hogy megfeleljen az új helyzet­ben a szakszervezetek előtt álló új feladatoknak. A Politikai Bizottság azonban az objektiv nehézségeket figyelembe véve megállapít? ja, hogy azok önmagukban nem magyarázzák meg a MÉMOSZ munkájában mutatkozó Irfbáka A. MÉMOSZ, munkájában inofeiílozé M3>ák A MÉMOSZ egyes vezetői a felsza­badulás után is nagyjában azt a szak- szervezet _.*« 'bérpolitikái, folyta,Mák, ami iíelyes volt a Hornby-rendszerben, a kapilalisla vállalkozókkal szemben, de nem volt helyes a népi demokrá­cia vívmányai között, az "építőipar je­len 'ős részének átlő mos iiása u/ín. A MÉMOSZ egyes »ezelöl nem érteitek meg, mit követelnek tőlük a megvál­tozott, viszonyok, nem mozgósították a szervezel: munkásságot az építőipar­ban mutatkozó hibák és elmaradottsá­gok leküzdésére, a munkafegyelem megszilárdításába,' a szooiaPs.a műn- kaverseny kifejteszlésére, új munka- módszerek bevezetésére, esSkketttésére. Nem fordítottak kellő gondol az építőiperi munkásság poli­tikai elmaradót:ts ágának megszünteté­sére, a faluról felkerülő új építőipari mutücáteffólegtek poíitófcú és szakmai nevelésére. Nem értették meg, hogy hazánkban ma a termelés fokozásán keresztül szolgálják legjobban érdeké:. A MÉMOSZ vezetői azért követték el ezeket a súlyos hibáéi»!, mert a MÉMOSZ vezetőségében: dolgozó elv- :ársak egy része elszakadt a Párttól, nem értette meg a Párt poliükájál. A Párttól való elszakadás jelei min­denekelőtt a következőkben mirátkoz­nak meg: a) A MÉMOSZ vezetői nem szor­galmazták szakmunkájukban a Párt szervezeti, erejének és befolyásának kiszélesítését, az épí tömünk ásóknak a Párt soraiba való bevonását. b) Lebecsülték az ideológiai, poli­tikai neveiőmunka fontosságát, el­mulasztották az oktatási hálózat, ki­építését. A politikai tömegnevelö munka elhanyagolása nyomán az építömunkás tömegekbe könnyen be­hatoltak az osztályellcnség. hamis és romboló nézetei. c) A MÉMOSZ vezetőj munkájuk­ban nem mutattak .kellő osztály- éberségét. Ennek következtében szá­mos olyan elem került, az építőmun- kás mozgalomba, és az építőiparban vezető tisztségbe, 1 akiket később, mint az ellenség’ .ügynökeit lepleztük le. d) Nem értve meg a Párt politiká­ját. a MEMOS/, egyes vezetői ma­guk is a bérdemagógia uszályába kerültek. é) A MÉMOSZ vezetősége nem for­dított elég gondot a. munkásság so­raiban jelentkező érlelmiségellenes hangulat léküzdésére. A Politikai Bizottság megállapít­ja. hogy a MÉMOSZ vezetősége ál­tal elkövetett hibákért felelősség ter­heli a Szakszervezeti Tanácsot is. mert nem adott kellő irányítást és támogatást » MÉMOSZ munkájában jelentkező hibák kiküszöbölésére. az önköltség A PoHüítai 'Bizottság határoznia a hibák kiküszöbölésére A Politikai Bizottság a fenti hi­bák kiküszöbölésére a kővetkező ha­tározatot hozza: I. A POLITIKAI MUNKA TERÉN 1. A MÉMOSZ vezetőségének a szakszervezet egész munkáját a pro- letárdikt-atún által megszabott fel adatokra kell beállítania, a MÉMOSZ vezetőségében dolgozó kommuni-ták- nak biztosítapiok kell, hogy a szak­szervezetben a Párt politikája érvé­nyesüljön. 2. A MÉMOSZ vezetőségében dol­gozó kommunisták nyújtsanak segít­séget az üzemi pártszervezetek ki­építésében, hogy ezzel a Párt szer­vezeti erejét és politikai befolyágát az építömunkások körében növeljék. Biztosítaniok kell, hogy az üzemi bizottságok munkájában érvényesül­jön az üzemi pártszervezetek poli­tikai irányítása és ellenőrzése. 3. Az építőmunkások politikai ön­tudatának emelése érdekében gon­doskodni kel! -arról', hogy a Párt és a Szakszervezeti Tanács napilapjait az cpítőmunkások rendszeresen ol­vassák. Az aktuális kérdésekről a MÉMOSZ időközönként adjon ki megfelelő propaganda anyagot. n, AZ OKTATÁS, NEVELÉS TERÉN 1. Meg kel! javítani a MÉMOSZ po­litikai tömegnevelő munkáját az épi- tömunkások köz.ölt. A vezető káderek­nek példamutatóan elő! kell jámiok abban, hogy elsajátítsák a marxizmus- kninizmus ideológiáját a szocializmus építésének elvi és gyakorlati kérdéseit. A MÉMOSZ szervezzen állandó »kólót a szakszervezeti káderek kép­zésére, 3. Az építömuokások politikai szín­vonalának emelésére ki kiút építeni a marxista-leninista ideológiát terjesztő tanfolyamok és szemináriumok széles hálózatát. 4. A MÉMOSZ-nak oktatási és ne- velömunki jóban nagyobb gondot kell fordítania az építőmunkások kulturá­lis színvonalának emelésére a nagyobb építkezéseknél, munkahelyeken tartsa­nak kul túrelőadásokat, szervezzenek üzemi könyvtárakat, népszerű termé­szettudományos előadásokat, HL A TERMELÉS TERÉN 1. Termelési téren a MÉMOSZ leg­fontosabb feladata az építőipar önkölt­ségcsökkentéséről szóló minisztertaná­csi határozat végrehajtása. E célból dolgozza fel részletesen az ebbő! a ha­tározatból folyó szakszervezeti felada­tokat és gondoskodjék e feladatok népszerűsítéséről. 2. Dolgozza fel a szovjet építőipar új módszereit a termelékenység eme­lése és az önköltség csökkentése te­rén és hasson oda, hogy ezeket a mód­szereket nálunk is minél szélesebb kör­ben alkalmazzuk. 3. Meg kell szervezni a dolgozók széles tömegét átfogó munkaversenyt. Különös gondot kell fordítani az egyes munkások közötti verseny és brigád- mozgalom fejlesztésére, de szervezze meg a MÉMOSZ a nagyobb építkezé­sek közötti munkaversenyt is. 4. Támogatni kelt az újítómozgalom kialakulását és biztosítani keli az újí­tások cs észszerüsítések gyors és szé­leskörű elterjedését'. 5 A MÉMOSZ folytasson állandó küzdelmet a munkafegyelem megszi­lárdításáért, az e területen mutatkozó lazaság megszüntetéséért. 6. Az épüőmunkások po'ttikai önt**' dalának fejlesztésével oda kell hatni,.; hogy az épíiömunkások végét vessenek : az építkezéseken mutatkozó anyagpa- zariásoknalc és felhívják a figyelmei az’ építkezéseken mutatkozó hibákra éts visszaélésekre. IV. A SZAKKÉPZÉS TERÉN 1. Az építömunkás szakszervezetnek; kötelessége gondoskodni arról, hogy a* építőipari munkásokból, nagy számban kerüljenek ki az.építőipar új vezetőig E célból minden erővel elő keli rrvoa- dítar.ia a szakmunkások szakma? ísimJ relének dtnélyí.ését ősé fejlesztéséit« Széles körben ismertetni kel] a szcwyl jet építőipar tapasztalait. 2. Különös gondol kell fordítani adj építőiparban a faluról feljövő munfcáswj rétegek szakmai és politikai neveléséül re. Oda kelt hatni, hogy a segédmusvi kások közül többen váljanak betersit-nst- munkásokká és szakmunkásokká. 3. Minden erővel elő keft mozdRacH] a női segédmunkásoknak szaknmnfeM sokká való árképzését. V. A SZERVEZÉS TERÉN 1. Az épftőmunkássadveteégbesáj biztosítani kell a választott vesetAj szervek jó működését, a szövetségi egyes osztályainak megfelelő egytttW működését, az ellenőrzést a veze*®í szervek határozatainak végrohajtásá-f rőt. Gondoskodni kell arról, hogy aú MÉMOSZ vezetői az építkezésekbe» rendszeresen kijárjanak, hogy köz««! lebb kerüljenek a munkásokhoz», 2. Gondoskodni kel! arról, hogyp a dolgozók > szakszervezeti tagüf«-; jakat rendszeresen fizessék és *, MÉMOSZ-nak aktív szervezőmunka* kell folytatni új épftőmnnkáeok be­szervezéséért. i 3. A MÉMOSZ a köirofi napottanf: a .Szakszervezeti Tanács határozatai-« nak megfelelően hajtsa végre mí ipari .szervezkedést. VT. SZOCIÁLPOLITIKA TERÉN ­A MÉMOSZ veaetői a jövőbeni- foglalkozzanak többet az épitöimmká- sok szociális helyzetével Gondos-kod* ja nak a maguk területén a kormány- által szociális célokra biztosított ősz- szegek felhasználásának ellenőrzésé­ről és törekedjenek arra, hogy az épít»* kezeseknél lakó munkások a munka-- helyeken megfeleld szálláshelyet kap­janak. Biztosítani keli az épületek««! az étkeztetés ellenőrzését, a tisztasági berendezések megteremtését és a kul­turális neveiőmunka technikai előfelté­teleit. ij A technikai bizottság felszólítja utj Szakszervezeti Tanácsot, hogy a Párt határozalainak végrehajtásában nyújt­son a legmesszebbmenő segítséget *: MÉMOSZ vezetőségének. Kísérje ál fel n- döan figyelemmel a MÉMOSZ munká­ját s a font megjelölt feladatok ered­ményes végrehajtásához elegendő szá. mű, megfelelő munkatársat adjon *. MÉMOSZ-nak. A Politikai Bizottság felszólítja ■ «ti Szakszervezeti Bizottságot és az- épttőmunkás szövetséget, hogy a ha-' fározatokat az építőmunkásság széles- köreiben népszerűsítsék és ismertes­sék. A munka megjavítása érdeké­ben még ezév őszén hívjanak' ossz« építőipari konferenciát az építőipari ve.zetőinek, élenjáró munkásainak é»1 munkásnoinek, újítóinak, brigádvez«-* tőinek és »szakszervezeti vezetőinek) bevonásával. Ezen a konferenciát»- vizsgálják meg az elért eredmény»», két és vitassák meg a tervábbi teen­dőket. * ^ Az M!DP Politikai BizotlságánaSE határozata alapján ö.vszeült a MÉ»{ MOSZ központi vezetősége. A Párty Politikai Bizottságának kritikáját he-; lyénvalónak ismerte el és a bírál*£< alapján konkrét határozatot hozott MÉMOSZ munkájának megjavítá*árfc.i Az olasz mkássííg mióta az iizetnlef ííásolt állón üzemeket, felére kell csökkenteni a háztartások villanyfogyasztását és a közvilágítást is. A munkásság min­den erejével ellenáll a kormány tervének. Fv knj5 ^Olaszországban 50 százalék­ig csökkentik a villanyáram- lietyaSZtást Ennek következtében három napra be kell 5 sz összes gyárakat és ipari

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents