Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-30 / 200. szám

5 ma AÖGUSZTUS » A pécsi üzletvezetőség vasutasai a vontatás és a szakszolgálat minden ágában VERSENYRE HÍVTÁK KI A MISKOLCIAKAT Hétfőn délelőtt a pécsi OV te~ ■ná-cstanmóben értekezletre ültek fesse a MÁV üzlet vezetőség 'területéhez tar­tozó Párt- és szakszervezeti funkcio­náriusok, brigádvezetők, hogy megtár­gyalják a „2000 tonnás" vontatási mozgalomhoz való csatlakozással kap- «SAiaios részleteket. Az értekezleten a Pánt és szakszervezet képviseletében nregjelent Lakatos József és Czett Jó­zsef etvtárs. Varga Ferenc eivtárs, szakszer­vezeti területi titkár megnyitója után * gyűlés megválasztotta az elnökséget, majd Gyócsi Jenő elvtárs, a MÁV igazgatója tartotta meg beszámolóját. — Alig pár bét telit el az országos vontatási-értekezlet óta és máris szép eredményeket tudunk felmutatni — mondotta. — Olyannyira, hogy a MÁV már elérte a tavalyi őszi csúcsforgalom eredményét. Gyócsi elvtára továbbiakban meg­említette, hogy a vasutasság körében fe jrmnkaszellemébea nagy változás történt és ennek tulajdonítható az a sok szép teljesítmény, amit felmutattak « három és félnapén kocsiforduló meg­valósítása érdekében. Ennek bizonysá­gául egymás után történnek a külön­böző mit nkafeta-j ár.lások, amivel előse­gítik « vontatási versenyek eredmjövet­nek emeléséi. — Csak így történhetett meg — mondotta Gyócsi eärfärs, - hogy a von­tatás túlteljesítésével nagyobb eredmé­nyeket tudunk feknwf»tei, mint « mis­kolci elvtársak. A kiértékelés alapján megáfiapitól- ták, hogy * pécsi mozdonyvezetők és a Vasút többi dolgozói a pécsi üzlet- vezetőség területén vontattak a négyes terhelési vonalon 54 «zúzalékos t öl- terheléssel szerelvényeket, ami a miskolci egyes vagy kettes ter­helési vonalra átszámítva 2 ezer 300 tonnát jeleni. — Eanek alapján és a további ered­ményeink biztos tudatában javaslatot terjesztek be az elvtársaknak, hogy hívjuk ki versenyre a miskolci eív- társakat, hogy ezáltal is jobban tudjuk előrevinni a megindított mozgalmunkat és még nagyobb eredményeket tudjunk felírni telni — mondotta Gyócsi eSv- táre. Szavalt hatalmas tapssal fogad­ták a megjelenlek és egyhangúan ál­lást foglallak a javaslat melleit. A versenyponlokat még nagyobb teUcesedésoé! fo.gad:ák a megjeSeivínfc, bizonyságául annak, hogy x Vasút dolgozói ndndeot meg­tesznek a kitűzött bárom és fél­nap®» kocskfordrrló és * «fW)0 tonnás” mozgalom sikere érdeké­ben. Gyócsi eivlárs beszéde további ré­szében az egyéne felelősség fokozásá­ról és * brigádok ímegszervezéséről beszéli. — Ha jól megnézzük a munkát, ak­kor nem ké.séges a győzelem részünk­ről, *ni a mi győzelmünkön kívül az egész ország győzelme lesz. A nagy tetszéssel fogadott beszá­moló után a ni eg je leniek hozzászólásai következtek. A lei kés értekezlet részt­vevői nagy szántban, összesen harr mincketten szólaltak hozzá * javasla­tokhoz, majd fidvőzfö táviratot intéztek Rákost, Gerő és Bebrits elvtársakhoz, amibesi bejdentetsék, hogy a szak- szoügtákí és. e vontatás minden ágában Versenyre hívjak W » miskolci vas­utasokat. , A példáimé?.loan jő; megrendezett, a feladatokkal konkrétan, behatóin fog­lalkozó értekezlet Szigetvári Illés elv- társ beszédével ért véget. Met termel keygssbli íáradsaoeel a Merjj-lalazóbrigád, MERT SZOVJET MINTÁRA FUTÓSZALAG MÓDSZERREL DOLGOZIK r Allaiidéan emelkedik a heate§árafogya§z(ás M'gyofoeazÄg ma Európának egyik é-ehrószcB-íeí legjobban eltárolt orszá­ga. . Mag péidáial Angliában egyre job­ban csökkentik a Irústejadago*. és a marslualüzáít országok 1 dolgozatnék éleStiiszereiH áfása egyre rosszabb, síi­dig a mi kirakaink '(tele vannak * leg­jobb, legszebb árakkal a drflgozói; szá­mára dértatő árakon. A hároméves terv eredménye irwáí kővetkévtében pl. inuctannfrfcieret é* «jKAx* : It öv eé­kertéibe«!, hűtött fwsíőiőkfeel,. a hűtő­i«ek bővítésével már * nyárit üze­meltetést is lehetővé teszik, és- így * íogyasztóközönség . zavart alanté bor.- zájuthat a íegkülördélcbb kitfinő .minő­ségű minden igényt krelégílő besttes- árukfiaz. Jói bevált: áHarrá üzemetek hálózatéi « .jövőben még jobban Vi fogfr.5c éjiken,' é« számos »agy-ipari luis-JrutermeJéslW; edaM a Rőve'kérő­ké: mutatják: 1947 103 004, 1948 1 SS.402, 1949 193.816 q. AItef állomány úrik örvendetes «-zapo- rcdáeán kívül húsfeldogozó üzemeink fejlődésére mulatnak ezek a számok. Eddig például komoly nyári termelés­re íwsifeídogozó üzemeink nem voltak beátóvá. , Idén nyáron államosító!' üffífnetnk « benúpázások, Mlönböző új várost kőrponK hósöoemekkei tegzet? ellátni ' A mezőgazdasági Ipar — és• ezen belül • ■ húsfeldogozó ipar — nagy­üzemi jeti egének lelsz élesítése ügyen, csak hoezájáVul a hároméves terv ed* iBgfi eredményeinek fokozásából, er ötéves terv sikerének biztosításához, a magasabb életszínvonal meg eremté- séhez. Már messziről látszanak a* égnek tört csupasz falak. Közelebb érve tótjuk, hogy a hatalmas homok- és kavics kupacok között, meztelenhátú 'dolgozók sokasága szorgoskodik. Szinte hangyaboivhoz hasonlít a környék. Az egyik sarokban a be­tonozásihoz szükséges vashuzalokat hajlítják. Odébb meszel oltanak. Néhány an a betonkeverőgépet állják körül: és „etetik”,**hogy egy pillana­tig se járjon üresen. A felvonógép te lázas gyorsasággal szalad íel-alá. A gép azonban nem győzi a „fo­gyasztást”, ezért lányok és asszonyok segítenek pótolni a gépi berendezést. -'A munka az ismeretes miniszter- 'tenácsi határozat óta vált Ilyen len- idületessA A Déldunántóli Magasépí- 'tr-si Nemzeti \ráüalat dolgozóinak «nagy része megértette a határozat 'óriási jelentőségét. [5555*3^^.* 4X *»it jelent az építési szorzószám f ««sökkentése, amihez döntően hozzá- f íárttl a termelékenység fokozása és 4 * munka jó megszervezése. 4 Két emeletnyi magasságban alaó-4 nadrágra vetkőzve dolgoznak a kő-» BiQves-brigádok. Az egyik hosszúj tóion Merk József brigádja dolgo-j *9E* Rákosi elvtárs beszéde és a mi- f ?hisztertanácsi határozat utón jói kotnjnunistáiTcz méltóan gondolkodni / ‘«ezdett Merk elvtárs. Először is 4 "’•fedőiben'helyeselte a határozatot.^ Tökéletesen igaz — mondo-i «atta. t De nem elégedett meg csak ezzel, f tanulmányozni kezdte a szaklapo­dat. Egyikben ©lolvasta,, hogy a szovjet kőművesek, hogyan és mi- •5'en módszerrel érik el hatalmas 'teljesítményüket. Ott bizony futó­szalagrendszerrel dolgoznak a kőrnfi- vf-sek. Másnap reggel a munka megkez- ”óso előtt Merk elvtürs maga köré STÖJtötto brigádjának tagjait. El­mondotta. nekik, hogy a Szovjetunió­ja futószaiagreirríszerrel sokkal bet- termelnek. Es megmutatta '‘rsainak a szaklapot, amely rcszle- tesen leírja és képekben is bemtt- t3kía a szovjet kőművesek munka- Dódszerct. ‘ C^PröhAlluk j ”e£ InJánoí ví>lemény. , , Mindjárt hozzá is kezdtek. Merk Ü'Vtiirs indult elsőnek. Egy munkás- ( mivel vúgiglocsoltattá a falat és in-, "’•'t is a nmnkíi. Merk elvtárs csak •Haltért rakta. In a falra. Ezt, ?,z .-tesz te] hosszúságában végigcsinál- ?*•: A. fivére, Merk János a. téglákat •'kta gyors mozdulatokkal. Staubin- ?,'T,elvtárs újból maltert, rakott, inig , "chnililli-r elvtárs megint, téglát' va- K,"tt. A brigád től.i.T tagjai is szin- "IJ?V haladtak a munkával. , "ovid idő múlva örömmel á.ilapi- 'f,tták meg, liogv így valóban sokkal ] Sydreabban megy a munka. Mert ha 1 mmdenki mindig ugyanazt a uiunin­mozzanatot végzi, jobban beteideg- ződik * részletmunka menete. — És azzal is időt nyerünk, hogy aem kelt állandóan szerszámot e*o- rélni a kezünkben — állapítja meg Staubinger elvtárs. Merk etvtárs közben féJsr.etnmel figyeli a szemközti falon dolgozó Ilóhr János -brigádjának teljesítmé­nyét. Azok még .% régi módszer Sze­rint dolgoznak. Beosztják a falat háromméteres közökre és mindenki építi % maga frontját. először ehimftja a maltert, ma.jd Kohr elrtárs leteszi a matt orkánul at, aztán 1 kala­pácsot veszi a kezébe és a téglákat rakja. Ugyanezeket a mozdulatokat ismétli egymásután, közben a sok hajladozástól, a fedpsleges mozgástól, ami * sok szerszám kicserélésétől adódik, sűrűén kap a derekához. — Mi sokkal kényelmesebben dol­gozunk — Állapítja meg Buebmflller élv-társ, miközben a derekát, tapoga­tó Röhr elvfársra tekint. Estére Merk eivtárs örömmel áíla- nitotfa meg. hogy lényegesen többet termeltek, mint az előző napokban, régi módszer szerint, .Staubinger elvtárs még annak is örttlt; hogy a forró napsütés ellenére sokkal Ms* sébbnek érezte magát munka, ntán, mint inaskor. — Ezt a szovjet futószalag mun­kamódszernek köszönhetem — mon­dogatta társainak. Aznap este Merk József brigád­jának tagjai vidáman hagyták el munkahelyüket, azzal a tudattal, hogy az uj munkamódszerrel tclje- cített többletmunkával előbbre vitték a szocia-Tizmus ügyét. És megfogad­ták, hogy a náluk is bevált mnn~- módszert tovább adják társaiknak. Versend, a négynyeivű falu boldogan köszönii az alkotmányi Néprajzi szwnponttxS talán legérde­kesebb község« Baranyának Versend. A Mohácsi országiit mentén í<4<szik. Mintegy 2.000 : lakost számlál. Ez a szám majdnem egyfonna arányban oszlik meg magyarok, németek, dél­szlávok és cigányok közölt. A felsza­badulás előtt magyar úgyszólván nem volt a községben, amely mostani for­májában legfényesebb bizonyítéka an­nak, hogy népi Hemokráciáiric a ieniní- sztálirif tanítások szellemében irányít­ja nemzeftiségi poliíikánkat, atnely most alkolmányimkban lerőgzilést is nyert é« alaptörvényünkké lett. Énnel: áldásait élvezik enr.ek a tarka nemzeFíscgű .községnek lakosai is, akiket a dolgozók Magyar- országa teljesen egyenrangú állampol­gárokká emelt. A bányászbrigád elő nincs akadály A szovjet bányászok napját ön nepelte vasárnap a Szovjetunió népe. Ünnepe né k azokat a bányá­szokat, akik élenjárnak a saocia- ISsiha munka vers my ben és önfeT- áWoizó mun kárai valósítják meg a* ötéves tervet. A b’ányászbrigá- rfok niönkáját Ismerik az egész Szovjetunióban. Egy ilyen híres brigádról szól az alábbi riport is. a egy akna imeg|nyÉtóá!sáí»aík munikáiával h— mondotta Zsereboov. — ! 1-8 méter kell fúrnunk, amíg eljutunk az an vá­cit rétegig. Az igazgatóság 5 hónap határidőt szabott * munkára. Ez bi­zony oem ítosszü idő. — mondd meg \ lrKs/.:initr miliajlovics — kérdez:e az egyik vájár —•' rri.oTtdd meg, imeanyK .keil teljesé .énünk egy hónapra? — 24 métert, — De ezeík — egy hónap alatt 35 métert akarnak haladni. — Akkor mf ‘— kiállói: fe.l Markov — ekkor mi azzal felelünk,' hogy 40 métert, haladunk és egy iapodlol sem kevesebbet. —: Sasok Vagy ok, — roosotygoU bajusza 'alatt Zsér beov, ég úgy érez'e; ■hogy •• ilyen' brigi’ddal még egy he­gyet. is. elmoadítána a l»Iyérőt. , • Az első hónapban 41 ínéiért halad­tak előre, de az 5 vercedilk mé erné’ előtöri , a vízi ■ Zserebcov egy ideig gondolkodok:, aztán így szóit a bri- gádhear , Iván Zajosen-kó beroctori *pós*i !*­ik S-sába: 1 — Na tatáid ki mi van nálam — 'kérdezte az „öreg“ Zserebcovtr,?. — [Különben úgyse találod ki — folytak* ,0s remegő (kézzeí Ihonlot-;. szót egy vastag, oiajospa-pfnral burkolt/ icfc-r- icsset. — Nézd csak nézd Uj rétegei 'tártunk tó> különbet minden edd,rginé]. Kiemeli- a papírosból egy kis fekete 'porból présel*, rudacskái. A mintában antracit fekc-ésiet. ~ Az állomástól nem messze találtuk, a!Sg tkél mé er melyen. . . Zserekor alig aludt éjszaka. Reggb'jig csak azon, jáRrt -az esze. ho­gyan kaphatná meg az akna lkész'í- tv.sértek munkáját. Másnap a bánya vezetője hivatta: — Al.pkszan.Jr MiJuaj-ovics — szól- •ürme p ily es-ki *— sok ikiváíó mcste" van .nálunk, de úgy gondolom, le va!a- mennyiüknél gyor'abban végzed maj*<! el az! a murikat. Zsercbcov brigádji-val a munkahelyre ment. A vájárok körtufogíik és. nagy f-igypjornme.; hallgatták brigádvezető­jükét. — Bennünket tüntettek ki az tíaa — V tíz nem akadály nekünk Emi ék szem hogy Szeba&ztcpo'tiál dere kig víztbbn barcefhink * németek el len, mégis kivertük őke: 0 városból Gamirutóban dolgoztak tovább. Zse rebeov: nagyobb tel jesítményű «zivaty. tyűt szerzett, és akkor m9r úgy menl a munkm, .mine a karika csapás. Végül eljött a nagy pií.-wwt. A furatból fe­kete liszt ömlött. ... • A vájárok nelrifeszSUek * fúrónak íme itt a szón. — Gyorsan hozzatok dinamito-t — kiáltotta x egyikük. —- Robbanás. rá2*.a meg a levegőt. Ami­kor eloszlott a • ‘iejszfetöen gomolygó füst, ragyogva tárult fel a-szép fe­kete 'szénréteg. ' Zsercbcov szemét úgyiáíszik marta r füst, legalábbis úgy r'eti, mintha mar-iia i — Kó barátocsikám, végre laláífcoz- :unk, mondta a szénnek. — és nem is válónk ef egyhamar. LiMöri egy da­rabot a csillogó 'antracitból, — Vidd ?•/ üzembe — szólt az egyik- bányász­hoz —'• hadd lássák, mivel 'tápláljuk gépeiké-', a Donyec-medencében. Azó:» a GG-os számú -aknát, csak egyszerűm Zserebcov-akitá-nak hívják. Vörös c-si'.iág is ragyog fölöké,. mert a Zserelkov-br'gá-d nem elégeded meg avval,.'liogv feltárta ;; szénréiege:. de egyre növeli a kitermel: szén men-nyi- ségejí is. . . _ '. . * Zserebcovot megbecsüli a szovjet í haza, mellét a i,Sarló és kalapács“ aranyérem és kéé Lenin-rend jed dí- szíll. Ö pedig továbbra1 is fáradhatat­lanul folytait ja munkáját és példaképe hány ásztársainak. Versend község óbb. mkk 500 Í5t , meghaladó cigánya muzsikálással kere­si kenyerét, ezt inkább mcllékfóglalko- . zásként űzi. Egyébként njezögazqasági munkából él, átjárnak dolgozni a né- tnefbő’yi állami gazdaságba. De-. nagyon büszkék arra, liogy a választás alatt a versend! ci­gányság egymaga 10 zenekarral emel* -te a választási ünnep hangulatát. Most a cséplésnél találták kenyérkeresetet, ■ A községi . koesrrta bérlője Batáno- vics Károly maga 'is cigányszánitazá- sú, előbb téglagyári munkás volt; 5 is 3 é« fél hold föld juttatásban részeséi'’ cs csöppet sem takargatja cigányszár­mazását, de erre nincs is .oka, .mert Versenden megbecsülik őket szorgal­mukért. Batánovics szerint a'.„cigány” megkülönböztetés egyre .jobban é:bo- k-rmályósul, sőt összehúzásodáoi folyamat ^Indult meg a község más ncntze.tiré- 4 goi vél. A versendt cigányok legtöbbje 4négy rryelvet beszé!:**igányul, niagy’a- 4 rul és horvátul. De sokan beszélik * Jmás nemzetiségiek közül rs Versenden Ja cigánynyclvet. A versendi cl gúnyok 1 lakásaikra nagy gondot, ferdílanik és 5igen sokuknak', van rádiója.,. Részt- # vesznek a község politikai, életében is. ^Ok tudják a legjobban, hogy, mit je­lien! nekik a népi demokrácia,, a fdsza- J badulás és az alkotmány. ! A másik nemzetiség, * sokaceág kép- J viselője, Ferkov János 3 hold'földet ^kapott a népi demokráciától. Három f gyereke a község délszláv 'iskolájába Már, anyanyelvén fanul cs dalol. Közű- F'ük a 11 éves Marica. mint ár apja I mondja, jófejű gyerek és tovább tanul I majd. } — A népi koilégiumokhan rró-nden ( dolgozó gyereke lamrlhat, ' akármilyen nemzetiségű, 1 — .mondja Fcrko-v -János. Hor-hyékieil »csak cséndőrcrőszakpt kaplak és .ami- 1 kpr 1941-ben Horthy ék megszáUták ! Délbárányát, Fcrkovot es n höízn ha- [sonló. nyelvükhöz-,'és nemzetiségükhöz [ragaszkodó délszlávoí, - iníériiáíták. [ Amióta népi demokrácia van','! békésen Iés boldogan élnék verscndi’.'Üéiszlá- ) vök. Amikor az'áruló Titora és k:ű<kjé- I re lerelödik .a szó, Ferkov . ennyit mond: Tudom, hogy Ti.o.az árulás úl- jáu jár,, néni,a békét szolgálja, hanem az amerikai „háborús uszítókai. « Versend négyféle nyelvű dolgozó népe mindent a Szovjetunió;shuttségé- vei épüiő népi derjiokráciának kőszün- h.et; a föleiét, szabáds.’rgót .és boldog jövendőt. Ezeket' pedig kőiül ük egy aeni hajlandó az ih'ipeViaiisták és hé- rencoik prédájául dobni.

Next

/
Thumbnails
Contents