Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-27 / 198. szám
DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A magTar Lormány erflrcicn Tls^aalasifja oz USA és Angii« iV‘«bb bt>»ialiio7Í«i hibridét ■ ■ ■*#. A pécsi mozdonyvezetőv lelkesen csatlakozlak a 2000 tonnás mozgalomhoz Ma teljes han rádióműsor VL ÉVFOLYAM, 19«?. SZÁM ara go fillér SZOMBAT. 1S49 AUGUSZTUS 27 FOKOZOTT ÉBERSÉGET Pártunk Központi Vezetőségének és Központi Ellenőrző Bizottságának a trockista kémcsoport leleplezéséről hozott határozata óta kétségkívül jelentős fejlődést értünk el az éberség területén. Nagy segítséget nyújtottak ehhez Pártszervezeteink önkritikái, melyek kommunista következetességgel felfedték, a legszélesebb nyilvánosság elé tárták az éberség területén mutatkozó hiányosságokat, Pártszervezeteink kemény, bátor önkritikát alkalmaztak és ezzel párhuzamosan a hiányosságok kiküszöbölésére megfelelő intézkedéseket tettek. A kapuőrséget megerősítették, szigorúan igazoltatják az idegeneket, a pecséteket, pártokmányokat, bizalmas Iratokat nem hagyják mindenki által hozzáférhető helyen, az íróasztalokat, szekrényeket lezárják. Pártszervezeteink általában különösen nagy súlyt helyeztek az éberség technikai követelményeinek végrehajtására. Ahol pedig erről megfeledkeztek, ott, mint a Nagybudapesti Pártbizottság ismeretes határozata bizonyítja, a mulasztókkal szemben a legszigorúbb pártbüntetést alkalmazták. .Nagy szükség van az éberség külső .megnyilatkozásaira is, de nemcsak erre van szükség, nem is beszélve arról, hogy nem egy helyen még ezen a téren is lazaság észlelhető. Vannak olyan párt- tervezeteink, ahol arra veszik az mányi, hogy az esetleges ellenőrzés során ne lehessen nyilvánuló hibákat feltárni. Pártunk felsőbb szerveinek kiküldötteivel jeniben szigorúbb ellenőrzést alkalmaznak, ugyanakkor a liberalizmus szelleme másokkal szemben érvényesül. Ezeknél a párt- szervezeteknél még nem ismerték [C!| hogy ahol az éberség kizáró- aS technikai intézkedésekben merül ki, ahol egyik vonalon túlsókba esnek, másutt pedig lazaságot hagynak, ott forradalmi térségről még nem beszélhetünk. Rákosi elvtárs mondotta: nAz éberség fokozása a harc mai szászában egyik legdöntőbb felvágunk." Az ellenség minden Cszközt megragad, hogy gátolja a tmcializfnus építését és kitapogatja azokat a pontokat, amelyek ? Ipggyöngébbck, ahol rések mu- ,a.tkoznak. A szocializmus építése fűzben az osztályharc mindjobban ,'éleződik. A hazaáruló kémban- a leleplezése intő példa szájunkra, hogy az ellenség különö- a számunkra legértékesebb, .^érzékenyebb és legfontosabb ..éiyéken igyekszik aljas munkájú1 kifejteni. Ilyen kiélésedet t aarc közben nem könnyű feladat r^c’ler,ség módszereinek felisma4 Elsőrendű feladataink közé tar- r f'k tehát a politikai éberség . kozáca, A Központi Vezetőség l ® Központi Ellenőrző Bizottság j 'arozata megállapítja: .,Az el- j ”?őges behatolással szemben a nri?M védekezés Pártunk helyes W1. úja". E politika jó végre- s Jtása közben következetes, de y'vós harcot kell folytatni min- elhajlás ellen. Az éberség ke ^követeli tölünk, hogy érzé- e,inVen reagáljunk minden párt- (e®ncs megnyilvánulásra, minden j^^Je'mezettlenségrc. Nem szabad se'ítf"'n) a legkisebb liberalizmust cv;..l.A hibákat, hiányosságokat •^an kelt fejfedni Néz- k« !?i.)ól körül, hegy k'k vonnak a lU ettünk. Egy-egv elejtett szó, a j angoskodá», az öntömjénezés, gyei>r*ctés és még ezernyi jel fizettethet bennünket: vigyá- Aja'C .nséggel állunk szembe’1! szempontként vizsgálni’; UaUr az embereknek a S-ovict- °z való viszonyát. Milyen érdeklődést tanúsítanak a szovjet emberek munkája iránt, mennyivé tanultak, mennyire tették magukévá a Bolsevik Párt nagy példáit- A szavakat azonban nem lehet minden esettben elfogadni, a mindennapi munka során kell meggyőződni az őszinteségéről. Vigyázzunk az éberség és a bizalmatlankodás közötti különbségre. Az éberség nem azonos a gyanakvással. Az ellenség sokszor a mi mószereinket akarja felhasználni, az éberség kommunista köntösét magara öltve akar bizalmatlanságot, egyenetlenkedésl szítani a dolgozók közölt. Bizalmatlanságot akar kelteni a Párt iránt, bizalmatlanságot a munkásosztály önönerejével szemben. Az éberség elsősorban azt jelenti, hogy elvi kérdésekben nem ismerünk ingadozást, nem tűrünk megalkuvást, szilárdan követjük pártunk politikáját. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a tagjelöltek felvételére. Mielőtt határoznánk, nézzük meg a jelentkezők politikai magatartását: mennyire vette ki részét a tömegszervezetek munkájából, helyt áll-c a termelés frontján, magatartása minden tekintetben példamutató volt-e. Fokozzuk az éberséget munkahelyünkön is, Nézzük meg, miért kellett leállni a gépállomás traktorának a legnagyobb dologidó'ben. A géphiba nem mindig magától keletkezik. Fel kell figyelnünk arra is, ha a cséplőgépnek éppen az az alkatrésze törik cl, amelyet azonnal nem tudunk pótolni- Hányszor előfordult: annak ellenére, hogy minden erőnkkel küzdöttünk a selejt csökkentéséért, a selejt nem csökkent, hanem egyes helyeken még jobban emelkedett. Ezen a téren nehéz fellelni az ellenség kezét. Különösen nehéz azokban az üzemekben, ahol a gyártási menet kezdetén nem lehet felismerni az anyaghibát, mint az acél-, vasöntésnél, kerámia üzemekben, ahol a massza hibái úgyszólván csak a készárunál jelentkeznek. Hányszor tapasztaltuk, hogy egyes nyersanyagokból, segédeszközökből óriási készletek vannak raktáron, ugyanakkor nem rendelkezünk kellő forgóalapnál, forgótőkével a termelés zavartalan folytatására. Az éberségnek meg kell nyilvánulni abban is, hogy észrevegyük: a szén a tűző napon porladozik a gyár udvarán. Lehet, hogy szándékosan, kártevési szándékkal tárolták éppen azon a helyen. Tapasztalhattuk azt is, hogy eltűnt egy-egy fontos szerszámunk és félve a kellemetlenségtől, eltitkoltuk, inkább, kopott, rossz szerszámmal, lassabban dolgoztunk. Nem gondoltunk arra, hogy esetleg valakinek érdeke az, hogy a munka ne mehessen a kívánt ütemben. . , , r Ezek is bizonyítják, hogy a forradalmi éberséget nem nélkülözhetjük egyetlen területen, egyetlen pillanatban sem. Éljünk a kritika és önkritika fegyverével, mert ez a fejlődés rugója. Fokozzuk marxista-leninista ismereteinket. tanuljunk a nagy Bolsevik Párt történelmi tapasztalataiból, tegyük magunkévá Lenin ^_és Sztálin elvtársak tankarait. Kövessük Rákosi elvlárs útmutatását: „Fokozni kell az éberséget az ellenséggel szemben. Minden vonalon erősíteni kell a pártfcgyelmel. Meg kell követelni a marxista- leninista tudást. Nem szabad tűrnünk sehol a legcsekélyebb párl- ellenes megnyilvánulást, a cinizmust, a párivonaltól való elhajlást, a liberalizmust a pártmunkában!" És ez az útmutatás álljon előttünk mindennapi munkánkban u városon cs falun egyaránt. 1 Szovjetunó népeinek tűrhetetlen ereje teljes biztosíték a béke védelmére Nagyjelentőségű felszólalások a moszkvai békeértrkezleten A Szovjetunió országos békekonferenciája csütörtöki megnyitóján Tyi- honov költő, az, c!sö előadó többek között kihangsúlyozta: — Ma már világos az egész világ népei előtt az angol-amerikai háborús bujtogalók mesterkedése. I)c nű, szovjet emberek, a béke védelmezőinek első soraiban állunk és buszúk vagyunk arra, hogy hatalmas országunk mindig készen áll a béke védelmére. Meg kell állapítani hogy az egész világ békemozga márnák élén a Szovjetunió halad. A Szovjetunió külpolitikája nemcsak hazánk, hanem az egész haladó emberiség érdekeit védelmezi. — A világ minden részében szeretettel öveznek egy nevet. Ez a név nagy vezérünk, szeretett íenitónk, Sztálin elvtárs neve. Sztálin nevének említésekor a kongresszus felállva, szűnni nem akaró tapssal hosszú perceken át ünnepelte a világ dolgozóinak vezérét. A* ej'£CSt érfclniíiipg fcSlfleítsége Ezután Sxergcj Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke szólalt fel: — Az öntudatos és becsületes tudósok és az egész értelmiség kötelessége minden eszközzel megakadályozni, hogy a kapilalisták a szabad, demokratikus országok ellen indítandó háború előkészítése érdekében leigázzák a tudományt. Leonid Leonov író a békéért és biztonságáért folytatott harc feladatairól beszélt. Vaszilij Kuznyecor, a szovjetunió1 Központi Szakszervezeti Tanácsának elnöke, a szervezett szovjet munkások és tisztviselők forró üdvözletét to Írná. csolía a küldötteknek és a külföldi vendégeknek. A szovjet szakszervezetek, a szovjet ország munkásai és tisztviselői sokmilliós tömegének akaratát teljesítve, mindig Iliién küzdenek a békéért és a népek barátságáéit. A Sztúfin-díjns Nikoláj Rosszinszkij, a moszkvai Knllbr-gyár neves mestere, arról beszélt, bogy a Szovjetunió népe a népgazdaság helyreállításában é.s fejlesztésében elért sikereivel js hozzájárul a világbéke megerősítéséhez. Grigorij Litovcsenko ultrájáéi kot* hozol nők üdvözölte az egybegyűlteket, ezután Constantin Padion. a román nemzetgyűlés elnöki tanácsának elnöke Szólni! fel. Többek között Rrról beszélt, hogy a román nép tudja: csak a Szovjetunió nyomában és a testvéri néni demokráciákkal egyiltUi eladva lehet felépíteni a jobb éle'et és megszilárdítani a békéért és szabadságért folytatott harc arcvonalát. »VII, siovjci a*S70BToll“ Ezulán. Nina Popova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnöke mondott beszédet. — Mi, szovjet asszonyok, — han- gozlatla, —• nem akarunk háborút, nem felejtettük cl, sohasem felejtjük el fiaink, férjeink és testvéreink pusztulását. Nem felejtjük o) népünk szón. védéséit, nem feledkezünk ol a falvak és városok szétrombolásáról. A szovjet asszonyokat az egész szövi©} néppel együtt az a törekvés tölti el. hegy megakadályoz* . 11.- — I» aVsAraVf Az ülés utolsó szónoka Hewlett Johnson. Canterbury-j érseki lielynök volt. Tolmácsolta valamennyi haladó angol és különösen a Békéért Küzdő Brit Bizottság tagjainak üdvözletét. — Azért jöttünk az értekezletre — mondotta —, hogy hangsúlyozzuk, nem állnak egyedül a békéért és a boldog életért folytatott harcban. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy társaik lehetünk ebben a küzdelemben. Látjuk n béliéért küzdő erőket és szilárd meggyőződésünk, hogy az omberi testvériségért íolytaloU harcban diada l aratunk. A Sa5(>vjeluiíió orseájgo« békéért eUeasletc elmélyíti.« népekitclc a békéért Imii oSí mór, g »Imát Az Izvcsztija vezércikkében \y országos békeértekezlétről írva meg állapílja, hogy a kapitalista v:lá;> urai a. közelgő gazdasági válságban azzal vigasztalják magukat, hogy'az ír háború kirobbantásának politikájúval feltartóztathatják a demokrácia é- szcciaüzmu« fejlődésének útján haladó történelmet. Az imperialisták fegyverkezési versenyükkel egyre nagyobb nyomárba döntik országuk népeit, tömeges munkanélküliséget, nincste- lenséget, nélkülöző t keltenek. Az imperialisták soraiban nö a nyugtalanság cs a riadalom, kiéleződnek »z imperia i-ta tábor belső ellentétei. Az imperialisták lába alatt meginog u talaj, a demokrácia és a szocializmus erői pedig napról- napra növekednek és fokozódnak. A Szovjetunió országos békcértc- kezicíe mélyíti a népeknek a békéért, az új háború uszító! ellen indított mozgalmat, még nagyobbá teszi annak lendületét. Ez az értekezlet megmutatja a Szovjetunió népeinek törhefef. len erkölcsi és anyagi egységét, eltökélt-égükot, hogy megvédel* mez/.ck a béke ügyét. „A Szovjetunió vezetékével mácmilliók harcolnak a világon a háborús uszífók ellen46 Pénteken folytatódott a Szovjetunió országos békeértekezlete. Elsőnek Azerbajdzsaán Szocialista Tanácsköztársaság szónoka szólalt fel s hazájának a szovjet hatalom évei alatt történt hatalmas fejlődéséről és felvirágzásáról beszélt. A következő szónok Jan Dumbowski lengyel küldött, a népi demokratikus Lengyelország dolgozóinak harcos üdvözletét tolmácsolta. —- Egy éve ült össze a wroclawi értelmiségi kongresszus — mondta. —- Az azóta eltelt egy- év alatt a nemzetközi békemozgalom rendkívül megerősödött és ma jobban, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után bármikor, a világ dolgozói a Szovjetunióban, óbban a hatalmas és legyőzhetetlen szocialista országban látják a béke legnagyobb támaszát. Ezután az itzbég küldött ismertette ar. Üzbegisztánban folyó békés, alkotó munkát. — E munkánk során — mondotta — első gondolatunk műidig a béke. — Mindannyian békét akarunk, ezért el vagyunk szánva, hogy megfékezzük a háborús gyujtogatókat. — Eijen a nagy Szovjetunló! Éljen hazánk népeinek el- lépbetetlen barátságai Éljen a Bolsevik Párt s nagy vezérünk és tanítónk Sztálin! A hatalmas békeértekezlet résztvevői ismételten lelkes ovációban ' részesítették a világ dolgozóinak nagy vezérét, Sztálin generalisszimuszt és egy emberként tettek hitet á népek testvérisége mellett. Horova, a Grúz szocialista Tanács- köztársaság érdemes népművésze szólalt fel ezután. — A Szovjetunió vezetésével százmilliók harcolnak * világon a háborús uszítok ellen. Étiben a harcban minden békeszere tő ticp úgy tekint a nagy Szovjetunióra, mini az Igazi demokráciáért, a tartós bókéért, a dolgozók jobb jövőjéért harcoló hatalmas tábor vezető erejére, Tíhon Hrenyikov, a szovjet-zeneszerzők szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy a szovjet zeneszerzők műveikben a dolgozók mindennapi életét, békés alkotó munkáját s a szocializmusért vívott küzdelmét ábrázolják, a szocailista realizmus eszközével. Az országos békeértekezlet nagy figyelemmel hallgatta végig Pietro Nénidnek, az olasz dolgozók békéért folyó imperialistael'cnes küzdelmeiről szóló beszámolóját, majd több szovjet nemzetiség küldöttjeinek felszólalása után Jean Laffitte francia küldött mondotta el beszámolóját. B manarciio fasiszták 22.008 embert veszteltel a jelenleg folyó grammoszi csatában A monarch ó-fasiszták a Gram- mosz vidékén megkezdték a nagy támadást. Az ellenség öt hadosztályt, jelentős tüzérségi erőt és teljes légi erejét vetette be, amelyet nem régen megerősítettek még új amerikai harci repülőgépekkel. A húsz óra hosszat tartó szüntelen harcokban a monarcho-fa.siszták 5.611 halottat, sebesültet és foglyot vesztettek. Az ellenség valamennyi támadása vérbe fulladt. Különösen heves volt az ütközet a Grainmosz-vidék keleti szakaszán. A- nionareho-íasiszta. vezérkar itt összpontosította főerejét. Ezen a szakaszon ta ellenség 1252 halottat, 3712 sebesülted és 70 foglyot vesztett. A „Szabad Görögország“ sajtóiroda jelenti, hogy a monarcluv fasiszták Üt nap alatt, vagyis aug. 2-a óta, amikor megkezdték nagy támadásukat Grammosa és Vici ellen, több mint 22.000 halottat, sebesültet és hadifoglyot vesztettek.