Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-26 / 197. szám
DUNÁNTÚLI r NAPLÓ Túewclt forró taHtescdé*H*l finncjteKík a toős iioin«?nmoi küldötteit Baranya dolgozó parasztsága örömmel köt szerződést a gépállomásokkal ssárnap a V!í záréünnepssgsn szól Rétesi Mátyás elvtárs a világ ifjísságátioz vi. évfolyam, 107. szám ARA SO FILLER IIIIIMIII Hill !■■■—Ilii I 1 PÉNTEK, 1949 AUGUSZTUS 25 URAK HAZUGSÁGÁTÓL A NÉP ALAPTÖRVÉNYÉIG írta s Dr. BEÉR JÁNOS A dfszmagyaros földesurak, a pénzcszsákokat őrző tőkések a ..törvényre“ hivatkoztak, amikor üldözték a dolgozókat, akik kenyeret, emberi életet követelve harcba indultak az elnyomók ellen. Az úri Magyarország könyvtárakat megtöltő törvénykönyveiben nem akadt egyetlen olyan törvény sem, amely a dolgozó nép érdekeit védte volna a hatalmasokkal szemben, amely a munkás, a dolgozó paraszt mellé állott, ha az összeütközésbe került k'zsákmányolóinak rideg osztály- önzésével, A dolgozó magyar nép sokat hallott beszélni az „ezeréves alkotmányról", amikor „választáskor" az urak felosztották ogymás között a képviselői mandátumokat és „lelkesednie" kcl- lo’t azért a hitszegö és szemfényvesztő játékért,, vagv amikor esztelen háborúkban ágyútpltclcknek vitték őket. Hiába kereste azon- hvt aj „alkotmány" rendelkezéseit, ha részt mert követelni saját sorsának intézésében, ha oltalommá lett volna szüksége a pimasz hivatalnokok önkényével és durvaságaival szemben. Hiába keres- ‘ei mert Magyarországnak mindmáig a szó igazi és őszinte értelmében nem is volt alkotmánya. A. magyar állam a felszabadu- lásig a kizsákmányolok erőszak- tervezete volt, amiről azonban a hatalom haszonélvezői nem akarjak nyíltan beszélni. Papíron tehát •— ha szűkén mérve is a“tak jogot a népnek, hogy levehessék jogos elkeseredését, de ^Syanakkor gondoskodtak arról, orár a. jogszabályoknak a meg- **erkesztésében is — hogy ezeket * jogokat ténylegesen ne lehessen érvényesíteni. Ezért kellett a ré- 4' világ egész jogrendszerét e'kő- “ösitent. Nem írtak átfogó alkotmányt az urak jogászai azért, mert akkor kiderült volna, hogy ** * „jogrend" csak arra jó, hogy a népet gúzshakősse, nekik vi- Sz°nt a szabad rablást biztosítsa. , A főkés rendszer állama általá- an igyekszik az elnyomást, a ki- ^ákmányólást takarni, a tőkések 'ktatúráját látszatjogokba, lát- ‘^Mszabadságokba burkolni. En- .e* a módszernek megfelelően ^miefték föl a tőkésállamok Rész jogrendszerét és ezt a ,',-Pef mutatják azok az al- ^miányok is, amelyeket a tőkés t amok létrehoznak. Hiába kelesük ezen országok törvényei- le” az állam feladatainak meg- arozását, az uralkodó gazdasá- ,,.és társadalmi rend leírását. A .«esek tőrvényszerkesztöj óvato. n, tartózkodnak attól, hogy jog- L^álvaikból az állam valóságos y, r°ndezkcdése, az osztályerők k *z.°nya, az állam célkitűzése ért- kiderüljön. hjA^ok a milliók, akfk a Magyar 8 ^köztársaság alkotmányának av keretét a napokban olvasták, u„„ni°an felismerték, hogy most hot* .Crröl van sző. Ebben az alját mányban a dolgozó nép a sags maSa számára Irt alkotmányt fogalmazta meg annak á u hogv abból ennek az c^«ak jellegét, tartalmát és ávfi'^^éseit mindenkinek fclre- kcn e*etlenül és világosan meg éf,«,:r^cnie. A dolgozó nép meg- Ö j ' hogy ez az alkotmány az hataí’31* cmeü tőrvénverőrc, az ő toJ.mft bástyázza körül, az ő s,tél felemclckedcsénck bizfo- (e]6 ? és záloga És az ellenség vet,.,1*.V|iőgosan beszél ez a tőr- '• Lerögzíti a munkásosztály vezetésével vívott kemény és szívós harcokban elért eredményeit. Megmutatja a harc további irányát. Éles fegyver ez az alkotmány a dolgozó nép kezében minden ellenséggel szemben. Alkotmányunk, a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya a Szovjetunió nagy Sztálini Alkotmányának bölcs és határozott útmutatása nyomán készült, Különbözik ríj alkotmányunk minden tőkésállam . alkotmányától, tartalmában, módszerében és formájában egyaránt. Tartalmában különböz.ik alkotmányunk minden tőkésállam alkotmányától azért, mert amíg a tőkések alkotmányai — a légdcmo- kratikusabbnak mondott polgári alkotmány is — az elnyomó kisebbség uralmát, a szabad kizsákmányolás lehetőségeit biztosítják a dolgozókkal szemben, addig a mi alkotmányunk a dolgozó nép hatalmát iktatja törvénybe már az első fejezetében, amikor kimondja: „a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama". Módszerében alapvetően különbözik az alkotmány minden tőkésállam alkotmányától, azért, mert amíg a tőkések törvényeikben a valóságot elhomályosítják, a törvények tényleges rendeltetéséről nem beszélnek, addig a mi alko*- mányunk világosan kifejezi, sőt aláhúzza népi demokrácián!-, reális tartalmát- Ez az állam nem takarja el osztályjellegét, az államrendeltetését. Világosan leírja a gazdasági és társadalmi rendet, amelyet építünk, amclvnck megvalósítására törekszünk. Kifejezi, hogy dolgozó népünk' a szocializmust építi. A mi alkotmányunk Sztálin tanításai alánján híven és érthetően tükrözi azokat a változásokat, amelyek államunk gazdasági. társadalmi és politikai fejlődésében eddig megvalósultak. Ezen alkotmány alapján a dolgozó ncp visszavonhatatlanul maga alakítja sorsát. „Történelmi alkotmány lesz a szocialista alkotmány" mondotta Sztálin, amikor 1936-ban a Szovjetunió alkotmányát a törvényhozás elé terjesztette — „amely egyszerűen és tömören, szinte jegyzőkönyvi stílusban tárgyalja a szocializmus győzelmének té- nvcit a Szovjetunóiban." A Magyar Népköztársaság alkotmánya a magyar népi demokrácia történelmi okmánya, amely egyszerűen és tömören, de megdönthetetlen erővel írja le a mi küzdelmeinknek eredményeit, dolgozó népünk eddigi győzelmét, amelyeket a magyar kommunisták vezetésével, Sztálin új tanítványának, a magyar nép szeretett vezetőjének, Rákosi Mátyás elvtáxs irányítása alatt efértünk. A tőkés országok alkotmányának alapanyaga a hazúgság é3 ezek az alkotmányok a képmutatás eszközei. A szocializmust építő népi demokrácia alkotmánya tudatosítása a történelmi fejlődésnek, a munkásosztály vezette munkás és parasztszövetség hatalmának. Fegyver ez az alkotmány a múlt rendszerrel, védelmezőivel cs maradványaival szemben, munkaeszköz a szocializmus építéséhez. A tőkésállamok törvényei fogalmazási módszereikben is a hazugságot, félrevezető céljaikat hordozzák. A tőkesországok törvény- hordozói szándékosan teszik érthetetlenné a törvények szövegét, Megkezdődött a békevédelmi kongresszus Magyar delegáció utazott a kongresszusra A TASzSz moszkvai jelentése szerint a béke híveinek országos kongresszusa csütörtökön délután 5 órakor kezdődött a szakszer-, vezetek moszkvai székhazának oszlopcsarnokában. A Szövetségek Házának vörös zászlókkal és feliratokkal díszített hatalmas termében a következő jelmondat függ: „A világ minden népének ügye a béke védelme”. Egy másik felirat hirdeti, hogy „A nagy szocialista ország a béke következetes harcosa”. Moszkva, Kiev, Baku, Tbiliszi, Taskent és a Szovjetunió más nagyvárosainak küldöttei, neves tudósok, Írók, közéleti személyiségek, valamint a szakszervezetek, a női és ifjúsági szervezelek, a művészet, a kultúra képviselői, sztahanovista munkások, kolhozisták, a szocialista munka hősei, a hadsereg képviselői foglalnak helyet. Az országos békcértekezletet Grekov akadémikus nyitotta meg, majd K. Fegyin szovjet író javasolta, hogy a békekongresszus válasszon diszelnökséget. A békekongresszus határtalan lelkesedéssel, szűnni nem akaró tapssal, díszelnökké választotta a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja politikai irodájának tagjait. Élén a szovjet nép vezérévet, a népek nagy barátjával, Sztálin eVtámal. A békekongresszus küldöttei hoszszasan éljenezték a haladé emberiség nagy vezetőjét, Sztálint. Grekov akadémikus ezután bejelentette, hogy a teremben 14 ország vendégküldöttei tartózkodnak és felkérte őket, nogy foglaljanak helyet az elnöki emelvényen, A békekongresszus küldöttel elfogadták a napirendet, majd Niko- lar Tythonov író kezdte meg beszédét „Harc a háborús gyujtogatók ellen a bélre védelmében” címmel Sztálin clvfárs Moszlira érdemeiről A Szovjetunió fővárosában, Moszkvában összehívott konferencia felette nagyjelentőségű. Moszkva fenn állásának nyolcszázéve® jubileumakor Sztálin elvtárs rámutatott: „Moszkva érdeme abban dombo rodik ki, hogy fáradhatatlanul leleplezi az új háború gvujlogatóit cs a béke zászlaja alá tömöríti az összes béke- szerető népeket. Ismeretes, hogy a békeszerető népek reménykedve tekintenek Moszkvára, mint a békeszeretö nagyhatalom fővárosára, mint a béke erős oszlopára.“ A hatalma« Szovjetunió a béke és a demokrácia táborában jogosan áll vezető helyen. Fáradhatatlanul leplez le minden háborús gyujiogatót, bármily álarc alatt is rejtőzik. Makacsul harcol a szabadságért, a biztonságért, a népek közötti barátaágérk és együttműködésért. A béke híveinek az őssz-szővetségi konferenriár ja, nemcsak a szovjet dolgozók körében váltott ki kivételes érdeklődést, hanem az egész világ egyszeri embereinek millióiban is. Kétségen kívül: a moszkvai konferencia nagy jelon- tőséggsl bír a béke és demokrácia táborának megerősítésében. A béke híveinek moszkvai értekezletére magyar delegáció utazott a Szovjetunióba. A delegáció tagjai Jóború Magda, az MNDSZ főtitkára, Harustyák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke és dr. Busznyák István • Kossuth-dijss egyetemi tanár. A delegáció vezetője Jóború Magda. itileiiÉlés a Szovjetunióvá! baráti népi áemoHráciákban _válsás az amerikaiakkal cimbaráló államokban A Síovjet Tájékoztató Iroda munkatársa Írja: !Rió augusztus 29-én tesz kit év alatt az Egyesült Államok kor- Tanácsának elnöksége ratifikálta az Olaszországgal, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával és Finnországgal kötött békeszerződéseket. A békeszerződések ezzel hatályba léptek. A Szovjetunió mindent megtett, hogy megkönnyítse az öt országnak a békeszerződések teljesítését és biztosítsa ez országok békés fejlődését. I/ényeges segítséget nyujtott a népi demokratikus Magyarországnak. Romániának és Bulgáriának és , a fo’ére szállította le a Magyar- országtól, .Rotnániálól és Finnországtól neki járó jóvátételt. Az olasz nemzetgazdaság fejlődése szempontjából igen fontos kereskedelmi szerződést kötött Olaszországgal. Az öt ország fejlődése, amelyekkel a békét megkötötték, az elmúlt két év alatt különböző úton haladt. Magyar- országon, Romániában és Bulgáriában I hatalmas gazdasági és politikai fellendülésnek vagyunk tanul. Ezekbe« az országokban egyáltalán nincs válság s munkanélküliség. Más a helyzet Olaszországban, ahol csökken a termelés és gazdasági válság bontakozik ki. Olaszországnak az Egyesült Államokkal folytatott kercskcdelme lWfl-ban 297 millió dollár deficittel zárult. Az országban több mint kétmillió a munkanélküli. A szerződések ratifikációja óta eltelt két áv alatt az Egyesült Államok kormánykörei más úton, a hidegháború uszításának útján, a Szovjetunióval szemben ellenséges tömbök összekovácsolásának útján haladtak és mind a mai napig megakadáA Gsangsau-szlgetek teljes felszabadításával felszámolták s Kuomintang tengeri haderő utolsó támaszpontját az északkinai partvidék előtt, minthogy a népi hadsereg augusztus 12-én hetet elfoglalt a Csangsan-szigete-k közül, tovább tört észak felé és augusztus 20-án elfoglalta a még hátralévő hat szigetet. Ez a győzelem nemcsak azt jelenti, hogy végleg elűzték a zel lenséget a santungi tartomány szárazföldjéről t'-s vizeiről, de azt is mutatja, hogy az amerikai imperialisták Slal támogatott reakció« Knomintang szárazon és vizen eovaránt vehrozták a békekötést Németországgal és Japánnal, A békeszerződések ratifikációja Ml nitelt két év megmntatla. hogy a népek még haározottabfean támogatják a szovjet békepoHtlkái A néptömegek kemény, hajthatatlan küzdelme e politika megvalósításáért meghiúsítja az amerikai és angol inv- periaüstn körök támadó terveit mség<4 Menvedott. Ju tábornok, a délkínai nrevo-nat fő- parancsnoka, akit Gsang-Kai-S*k tábornagy egyik leghűségesebb hívének tekintettek. Kantonból Hongkongba menekült. Az össtkfnai szakszervezeti szőrétség Peipingbe összehívóit országos értekezlete, amelyen 72 tartomány küldöttei ■ vetlek részt, táviratot küldött Louis Sailtantnak, a Szakszrrreroti Világszövetség főtitkárának, amelyben bejelenti, hogy teljes egészében magáévá fesz* a Szakszervezeti Szövetség második kongresszusának felhívását- és határozatait. A Csangsan-szigeteh teljes birtokba* vételével összeomlottak a Kuomintang éssakkínai tervei mejfloghatatlan és mesterkélt fogalmakkal, áttekinthetetlen szerkezetekkel, Külön ,,tolvajnyelvet“ alakítanak ki, amelyet csak beavatottak értenek meg és persze úgy magyarázzák, ahogy ezt a kizsákmányolok mindenkori érdeke megkívánja. Ezek a törvények idegenek maradnak a néptől. Nem a nép részére, de a nép ellen alkotják ezeket. A Magyar Népköztársaság alkotmányát a dolgozó nép számára írták. A nép nyelvén és úgy, hogy azt mindenki világosan megérthesse. Ez a törvény nem félrevezetni akarja a népet, hanem felvilágosítani, tanítani cs megerősíteni öntudatában. imiHnHBgnMaaDMninHMnmwnia Ezen a törvényen felismerjük Rákosi elvtárs bölcsességét, tömör kifejezésmódját, határozott állásfoglalását. Testet ölt benne Dimitrov elvtárs figyelmeztetése is: „amikor írsz vagy beszélsz, mindig arra a munkásra gondolj, akinek léged meg kell értenie, akinek hitelt kell adnia felhívásodnak”, A Magyar Népköztársaság alkotmánya valóban a nép alaptörvénye, amelyet a dolgozó nép máris magáénak tud cs szeret. Amelyet a nép nemcsak megtart, de biztosítani fogja annak megtartását mindenkivel szemben. A. tőkés alkotmány cs a mi alkotmányunk is cles fegyver. Döntő azonban a különbség, mert nv(| a burzsoá alkotmány a tőkései fegyvere, a Magyar Népköztársa ság alkotmánya fegyver a mun kásosztály kezében. A burzsoi alkotmányok rothadó államoka akarnak megmenteni a pusztulás tói, a mi népi demokratikus al kormányunk a munkásosztál' győzelmét segítik és ezzel a egész emberi haladás eszközéül i szolgálnak. Minden vonatkozásban m aga sabhrendű állam a népi demokrá cia állama bármely rókésorszái államánál. Magasabbrcndü alkot mány a népi demokrácia alkolmá nva, mint bármely tökcsorszá- alkotmánya.
