Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-25 / 196. szám

mo AUGUSZTUS 25 NAPLÓ 5 .. tjfjfa, Cs ÖMZ Ji$ÍCS'4MtiU&zé^// Csörgő Kálmán elvtárs eJmondja a dolgozó parasztoknak, hogy mit látott a Szovjetunióban , i Csörgő Kálmán elvtárs így mu­tatkozott be egyik beszédében hall­gatóinak: Egyszerű zsellér ember Voltam vüdgéletcmben. Szolnok me­gyéből kerültém ide a németbólyi állami gazdaságba helyettes vezető­nek a népi demokrácia jóvoltából és pártom, a Magyar Dolgozók Párt jónak bizalmából. Csörgő Kálmán azonban a népi de­mokrácia jóvoltából. Pártja bizalmából a Szovjetunió támogatása révén elju­tott a szocializmus hazájába is. öt he­tei töltött ott a parasztküldöltség tag­jaként, vándorolva kolhozról kolhozra, gépállomásra, állami gazdaságra, me­lyet ott szovhoznak neveznek és meg­látogatott emellett még jónéhány tudo­mányos intézetet és kísérleti telepet is. Csodálatos volt, *w't az öt hét alatt látott s tudta, hogy wután csak egy kötelessége lehet. Ré­szesíteni másokat ja abban a hatalmas élményben, ami neki osztályrészfii ju­tott Megismertetni minden dolgozó pa­rasztot a világ legfejlettebb mezőgaz­daságával, elmondani nekik, milyen a kolhoz, milyen a szovjet paraszt élete. VIZSUMO GAZDASAG. Annak az álkuni gazdaságnak egyik egysége ez, tttelynek Qsörgő Kálmán helyettes ve­zetője. A gazdaság minden dolgozója együtt van, hallgatja a kolhozokról, szovhózokról szóló előadást. Előadás végén megkezdődnek a kérdések a részletekről. Milyenek a munkaegysé­gek, mi lehet magántulajdonban a mi­re mindenre megkapják a választ, mi­dőn hallják, hogy ház, kort, állatok és . ®5ég sok minden ott is »uigáiilniajdoMbnin van, *®t ezek örökölhetők is, egységes az &WK» hallgató álláspontja: csak Így lehet igazi jólétet biztosítani. DUNASZEKCSÖ. Lévai Sándoraé hozzá az előadáshoz. — Csak # gépesítés és a nagyüzemi gazdálkodás ®dhat a parasztságnak jólétet, kultúrát " mondja. — Bár már ml is ott tarta- ■ámOc, hogy a paraszt» ág több sé ge «rß- yelkezetben termelne. Dimaszek csősz igét Kölílcügynök dobálja megzavarni az előadást. A ^igatóság letorkolja. — KrJákbérenc, khláldbérer.c — haUik mindenfelől. LEPERD-PUSZTA. Az Hjics kolhóe- rél beszél Csörgő Kálmán. Téglagyár, ^jíekiolgoző özem, húsüzem, vízveze­téke» istállók, ntcákoo, házakban vfl- ^ny, szállítás saját teherautókkal, kufóárház, könyvtár, *»Mt mozi, énekkar, zenekar, bölcsőde, ’’»pköziottbon, orvos, bába — sorol ja ^Symásután a kolhoz jellemzőit. Pedig w nem is nagy kolhoz. Kiss Bálint szól elsőnek hozzá. —• ^ict hadifogoly jártam ott. En tó saját szememmel láttam mindezt — mondja, érdekes véletlen: a következő hozzá­szóló Tóth József szintén járt az Iljlcs­fcoRtórhao, — Ea is lfittam mindezt kezdi "°*cászólását. — Láttam, hogy * műn- kik 90%-át gépi erővel végzik. Es 'ittam azt fa, hogy flneb a kolhozpa- f®*ztok. Ettem velük ízletes. Jó étele- mert megkínáltak. Meggyőződtem is, hogy csak a nagyüzemi tenne- ^*-1 tudunk magunknak könnyebb ^stef, boldogulást biztosítani. f ÖRMANTrUSZTA. A haBgaíóság ’*** nő. kt. előadás befejezi ével egy- ’sásutrVn éllanolk. fel ia hozizászólók. 1— Mi mák Rudijuk mi a nagyüzemi '^dabídás. Már ma so kell látástól 'Okulásig dolgozat, napi 10 órai miun- Hvai ^tgffTwicifuilt főbbet, az egyéni ki®p«xssz‘, hajnalhtwa­^úil sötétig tartó mimikával. SÁTORHELY. Lengyel Imre szól 0;Ká elsőnek. Kél családija van. egész, dolgoznak mindnyájan, mégse lrnak annyi'* termelni, mint a '-er­01 előszőve tkezetökben dolgozók. . ~~ Ez mindennél jobban nreggyóz eitniünket a sztovelkezeli termelés c önycirö’ — mondja, NEMetBÓLY. Több, mint 400 era- he,r bmUgatja Csörgő elvlársat. Nagy nYárAH. A ikí állít ás l.épeit magyaráz- *a Csörgő KAknán. — Micsoda bol- ,iog. jó élet lesz nálunk is, ha egy- i yen gépeink, ilyen gazdaság: ^'‘léteink, ilyon termelésünk lesz — sóhajt föl Konrád Viiucze. MÁRIAKÉMÉND. A gyűlés vége­idé egyhóhány emtber elhagyja a termet. A község, kulákjai eljöttek k;. váncsiságíból, de nem hinták már to­vább hallgatni a le’kes hozzászóláso­kat, Tudják, hogyha termelőszövetke­zetiben dolgoznak a parasztok, akkor az 6 kizsákmányolásuknak vége. Palntabozsok, Püspökbóly, Lovász- hetfmj. Így jönnek sorba a: állomá­sok. A győzelem állomásai. Községek, ahol Csörgő elvtárs szavai nyomán megértetlek a dolgozó parasztok, hogy csak egy út vezet a felemelkedéshez, a szövetkezeti termelés álja, melyen az irányt a Szovjetunió virágzó, nagysze­rű mezőgazdasága mutatja. Nemcsak jó termést és csodálatos gépeket láttak küldötteink a Bu- gyonnij-kolhozban, de állatokat is olyanokat, hogy alig győzték di­csérni. A kolhoz hatalmas méntelepén nevelik a legjobb fajtájú doni lovakat. Küldötteink gyönyörködve nézik a pompás állatot, a méntelep vezetői pedig elmagyarázzák, hogy milyen módszerekkel, hogyan neve­lik az állatokat. Fegyházra ítélték a dolgozó parasztokat megkárosító kupeceket Beszámoltunk a pécsi munkás­bíróság kedden megkezdett tárgya­lásáról, amelyen a kisparasztokat becsapó budapesti és kaposvári ál­latkereskedőket vonták felelősségre. A bizonyítási eljárás során kiderüli, hogy a Közellátási Hivatal által elő­írt és a vételi jegyekre bevezetett I. osztályú borjuk után az eladó dolgozó kisparasztok « kilónkénti 4M0 forintén ár helyett a legjobb esetben 4 forintot kaptak, A pécsi törvényszék uzsorataná- csának ítéletét szerdán délben hir­dették ki. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki Fischer Dezsőt és Deutsch Gyulát a közellátás érdekeit veszé­lyeztető bűntettben. Deutsch Imrét pedig vétségben és ezért Fischer Dezsőt két és félévi, Deutsch Gyu­lát háromévi, fegyházra, míg Deutsch Imrét 3 hónapi fogházra ítélte. Kimondotta a bíróság Fischer és Deutsch esetében az ötévi politikai jogvesztést, mindkettői kitiltotta Budapestről, illetve Kaposvárról hat hónapra, megvonta iparengedélyü­ket, az állatkereskedéstől öt évre el­tiltotta, kötelezte az ítéletnek a saj­tóban való közzétételére, végül Deutsch Imrét 4000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére is. Meg§ síitái a kíílosiszolba a közkórfiázakhan A népjóléti miniszter rendeletben értesítette a törvényhatóságok első tisztviselőjét, hogy a közkórházakban azonnal- meg kell szüntetni a magasabb, a külön díjosztályra a betegek felvételét. A rendelet sze­rint az. ilyen célra fenntartott kisbefogadású betegszobákba ezentúl olyan betegeket kell elhelyezni, akiknek az állapota akár a maguk gyógyulásának elősegítése céljából, akár a többi beteg érdekében szük­ségessé. teszi az elkülönített elhelyezést. A népjóléti miniszteri rendel­kezés valóban megvalósítja azt, hogy a közkórházak valóban közkór­házak legyenek és minden jelentkező beteget, akinek betegsége miatt kórházi ápolásra szüksége van, személy-különbség és anyagi helyzetére való tekintet nélkül fel tudjanak venni. Üdülőt kaptak Balaton földvár on a Magasépítési IV V dolgoséi Munkásokkal és építő­anyagokkal megrakott három hatalmas teher­gépkocsi dübörgőit ki a pécsi Magasépítési Nem­zeti Vállalat kapuján. P.gg más ut ón maradtak cl a kilométerkövek és nyolcára felé Balaton- f öld vár on kötött ki a vidám, telket társaság, hogy rendbehozza azt az üdülőt, amit kormá­nyunk a közel 4000 mun- káslétszámú Magasépíté­st Nemzeti Vállalatnak juttatott. Hamar megindult * munka, a párttitkár asz. talosmmik&t végzett, az Üli elnök téglát rakott, a termelési felelős ho­mokot hozott, nem sok szó esett, a kezek alatt éget a munka. A magu­kéi építették a vállalat, dolgozói. Néha azért te­kintetűk befutotta a Pul­iidon hullámait, a távoli partokat, de csak egy pillanatra, hogy arután újra. minél serényebben folyjon tovább a imm- kfí. Az üzemi konyha jó ebéddel várta az ugyan­csak megéhezett „kő­műveseket“ is azután vidám hangulatban folyt a munka estig. — Felejthetetlen két szép napunk volt — mondják n dolgozók — s a jövőben a magunk munkájából készült sa­ját üdülőben pihenhe­tünk. S ezt mindenek előtt köszönjük Pár­tunknak. Az üzem minden mun­kása boldog örömmel gondol arra, hogy jövő. re már ott lesznek, ami­kor megjön az első me­leg nap ét késő őszig a boldog, szabad nyaralás minden örömét élvezhe­tik majd a maguképU tette, díszítette üdülő­ben gyönyört1 környe­zetben, kedves magyar tengerünknél a Balaton­nál. U „BoMogan jelentkezünk a tisztképző iskolába fiz ifjumkások legjobbjai őrőmmsl tesznek eleget Farkas elvtárs felh vásának nép tógjobbjateiak ieffi Általános örömet és Je&esedéat vál­lon tó ez if júmmkások körében Fa,rka$ Mihály elv árs honvédelmi mirk7.tér felhívása a fioztfcépző iskolára való jelentkezéssel nemcsak hazánk továb­bi égi ősének ’ehetőségét bjelostiijttk, hanem a Szovjetuswó által < ve te leit béke!ábort fa erösífjűk. ff júmttnfká- saink felismerték a feShívás nagy* je­lentőségét. Bizonyság erre i máris megiindidó ".ömegvs jelentkezés és azok a leveleik, «melyek szerkesztőségünk­be jönnek. Ezek arról tanúskodnak, hogy ea ifjúmunkások inKfatáfcan r*n- Hfflk annak, hogy « ‘tzrzéfkéjx.ő isicol A­A DOHÁNYGYÁRI NŐI BRIGÁDOK TUDJÁK, HOGY MIRE KÖTELEZ AZ EGYENJOGÚSÁG Sdmekier Lajosaié, a Zetkin-brigád vezetője • jutalom kioezi&s óta még nagyobb gyorsasággal rakja a dobo­zokba az illatos cigarettákat. A brigád másik négy tagja som akar lemaradni, mert ők is méltóak akarnak lenni a bri­gádjuk névadójához. Az ebédszünetben aztán megindul a beszélgetés. Az al­kotmány, a verseny, a iuta'smazás fog­lalkoztatja a Dohánygyár női dolgozóit. — Most már minden dolgozó nő lát­hatja, hogy nemcsak bérben, hanem megbecsülésben is egyenlők vagyunk a léniákkal — mondja Balázs K álmán- né és megsimogatja az ólmunk ás jel­vényt, amelyet a multév októberében kapott. Valamennyien Igazat adnak Balázs Kálmánnénaíc Igen bérben Is és meg­becsülésben is egyenlők. Tudják va!a-f mennyien, hogy a múltban azért a férfi} munkáért, amelyet nőkkel végeztettek é el, lényegesen kevesebbet fizetlek és ^ őket még a férfiaknál is jobban ki-' zsákmányolták. ' j Lassányi Gézáné elmondja, hogy a múltban csak annak a dolgozó nőnek, volt könnyebb a beosztása akire a ve­zérigazgató kivétette a hálóját. .Ez a lealázó állapot a felszabadulás óta meg­szűnt. t.assányiné elhallgat. Gondola­taiba mélyed. Eszébe juc az ezer forint, amit néhány nappal ezelőtt kapott áján-' dákot, mert nem tudóit hízelegni, pedig, a munkáját akkor is elvégezte,, bár, tudta, hogy az éhbéren kívül — amit, j;fn __ semmi haszna nincs az elvég-1 ze it munkájából. Akkor legfeljebb bűn-1 telest róttak rá, ha a nagy sietség köz-' be becsúszott néhány darab seiejt. Az­óta bizony megváltozott a világ. .Már nem kell rettegni átlói, hogy mi lesz holnap és holnapután, mert a női műn-, kát mindenütt megbecsülik és értéke­lik. Tamás Jenőnc jön Lassányiné felé. ö is nyolcszáz forint jutalmat kapott | kiváló munkájáért. \ — Már megvan a normád? — kér­dezi tőle Schneider elvtársnő. — Még néhány csomag és meglesz. Ügyi álszik egyéni rekordot érünk m* el ■— válaszolja egyszerre Lassányinf és Tamásné. Pőszek Alajos elvtárs, termelési fe­lelős jön, a mindig sietős ember gyor­saságával. Sugárzó arccal áll meg a brigád asztam előtt. Schneider eliriárs- nö leolvassa Poszek elvtára arcáról, hogy valami nagy újságot tartogat a számukra. — Mondja már meg elvtárs — tőr ki belőlük a kíváncsiság. Erre a többiek is felfigyelnek. Poszek elvtárs mosolyogva nézi a kíváncsis­kodó asszonyokat, aztán elmondja: — KuSt Győrgyné elvtársnő*. Buda­pestre magas funkcióba helyezik és megválik a brigádtól. —■ Ez újabb megbecsülés« a Dt> hány gyár női dolgozóinak — mondja Schneider eivlársnő és indul a munka­helyére, mert a brigádnak továbbra tó az élen kel! haladni. Pillanatok akit elterjedt a hint az egész gyárban, hogy a dolgozó nőket újabb kitüntetés érte Kuít elvfársnő személyében.*''És a gépek mellett az összes női kezek még a szokottnál is gyorsabban jártak. Az asszonyok meg­mutatják, hogy nemcsak a bérben és megbecsülésben élveznek egyenlő jogo­kat a férfiakkal, hanem a munkában tó versenyeznek velük. ba a dolgozó je>lewfke®mSk. Keszthelyi József, a Soplarm gépgyár Ifjúmunkásának ez a véleménye: Az új alkotmány kimondja, hogy meg­tisztelő kötelessége az állam polgárai­nak a katonai szolgálat teljesítése. — Ugyanúgy megtlszielő kötelessége * munkásosztály legjobbjainak a tiszt­képző i»kólára való jelentkezés, mert néphadseregünk csat Úgy lehet bé­kénk záloga, ha Párhtrtk kinyitásával a nép legjobb fial vezetik. * A Zsefeay-gyárból Pteíffer Tftiflf így «r: Világosim fellmerta, hogy.*, Mfcdt csak a nagy Szovjetunió vert főn mel­lett, erős néphadsereggel vidhetfüfi: meg. Ezért a mzmkdsorztdlg legjobb­jait fogjuk efkíVdenl « hfkt .tzotgdla- tára. . 4 * Tv­V : «8*^ B«rényf László a M^gaaSpítéal NY ifjfrtrtankäs« ni telte® kőeőft rókm akt jeferrtS^zckt, ne&i ez a vétóménye: Eddig azon voltam, hogy minél töb­bet termeljek. Azonban megértettem **1» hogy a béke megvédéséhez erős- feítóTfl íceB néplisdsvrcgisntreí. Ezért jeferöíkezítóm a KszfAüpzu Iskoiaw. ígérem, azon leszek minden erőmmel, hegy néphadseregünkben k égy meg- áitjam a helyemet, mint ■* munkapad nieílett. Az fíjűeíg nagy Jelkesedése Mzbrv sálék arra, hogy az oJotóber ]-én ratytp inzliió fezií-nepző tókoián m RJftaAg száné-java ott tesz. a A KKttcialista mnnkaversenr ugyanis hatalmas erő, ugyanilyen hatalmas erő a kollektív sztahano­vista munkamódszer is. Egy esz­tendővel ezelőtt az én műhelyem volt as egyetlen, ahol a kollektív sztahanovista munkamódszert alkal­maztuk, m.a már gyárnak 9 üzemé­ben dolgoznak ezzel a rendszerrel. Ezáltal, ugyanazzal a felszereléssel, ugyanazzal a munkáslétszámmal többet termel már gyárunk. Állandó figyelemmel kísérem az Ön sikereit, örömmel állapítottam meg, hogy a Katek-gyár élre került. Örülök, hogy levelezésünk eredmé­nyeként újabb nagy eredményeket mutathatunk fel, a szovjet dolgozók szocialista sikerében.” N. Usztmov kujbísevi építőmester és F. Savljugin, híres moszkvai sztahanovista kőműves levelezése is sikert igazol. „Mindazok az újítá­sok — írta Savljugin — amelyet a sztahanovisták hoztok, megerősítik nagy hazánk hatalmát. A kiváló mestert nem azért beésülik, mert titkolja tudásét, hanem azért, mert továbbadja azt a dolgozó társainak, az ifjúságnak.” Sina I.uk 1 anóva knibigcrf textilgyári, brigádvezetőnő levelezése Alexander Csutkih-val, a kitűnő minőségi brigádmozgalom Sztáün- díjjal kitüntetett elindítójával ugyancsak a „Volgái Kommuna” ha­sábjain jelent meg. „... én csak egyszerű takács va­gyok •—- írta CsutMh —, aki már több mint negyedszázada dolgozom textilgyárban. Elgondolásomat mégis azzal tisztelte meg a szovjet kor­mány, hogy rendeletben adta a Szovjetunió dolgozóinak tudtára. A Sztálin-díjét kaptam meg. Ez csak a Szovjetunióban képzelhető el, ahol elmosódik a határ a fizikai és szel­lemi dolgozó között, ahol a szerény, egyszerű munkás elgondolását ilyen magasra értékelik. Tapasztalataink kicserélése a szocialista munkaver- seny egyik legfontosabb formája.” így tanít a sztahanovista A szovjet sajtóban igen gyakran jelennek meg a sztahanovista dol­gozókhoz írt levelek és a sztahano­visták válaszai. Az ilyen levelezésen át a lakosság széles rétegei meg­ismerik az újtípusú szovjet embert, a sztahanovista élmunkást, gondol­kozását, munkáról alkotott felfogá­sát, tanító módszereit, amelyekkel a i maga munkamódszerét) igyekszik átadni dolgozó társainak. A ..Volgái Kommuna“ c ,ap ha~---------------------------------------- sabjain .j elent meg Nikolaj Szmirnov, a i kujbisevi „Katek”-gyár mestere és i Nikolaj Rosszijszkij, az ismert mosz­kvai sztahanovista levélváltása. En- i nek eredményeként széles körben i kezdték alkalmazni a Rosszijszkij- i féle sztahanovita munkamódszert. i „Már egy éve, hogy megkezdtük 1egymással a levelezést — írta, Ica- 1 utóbb Rosszijszkij . közben ön ' Moszkvában is járt, személyesen 'megismerhettük egymást és meg­ismerhette a Kaliber-gyárat, ahol 'dolgozom. Az év alatt nagy vátto- l zások történtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents