Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-25 / 196. szám
DUNÁNTÚLI ¥ NAPLÓ Ma érkeznek legledvesebb vendégeink, a Komszomol küldöttei \ begyűjtési Uölclczeitségcn felül felajánlott gabonát minden esetben a „C“ vételi jegyre kell etszámolni Csörgő Kálmán elvtárs elmondia a dolgozó parasztok nak, hogy mit látott a Szovjetunióban VI ÉVFOLYAM. 108. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1949 AUGUSZTUS 25 KÖSZÖNJÜK k HŐS SZOVJET IFJÚSÁG KÜLDÖTTEIT Milliók szive dobbanása futott «éjük egészen a határig. Ifjúságunk és az egész dolgozó magyar ?®P rajongó szeretete, ujjongó oföme, tengernyi virág, lelkes Hba és újra felzúgó „hurrák' »élték útjukon őket Budapestig Most hozzánk indultak, hozzánk jönnek a hatalmas szovjet nép ”osi fiataljai, a lenini-sztálini Kotnszomoliaták, Egész Déldunántúl nevében kö- szöntjük őket. Vártuk őket úgy ^ogy várni csak a legkedvesebb j^ndéget lehet. Most kevés, szür- Ke szó, hogy elmondjuk, milyen Pf-áy az örömünk, hogy közöttünk jffnak, hogy a róluk olvasott mil- lonyi betűk után, élő valóság cttek a mi számunkra is. Hogy ®‘unk vannak azok, akik az Joj2 haladó ifjúságának ‘ Példaképéi és tanítói. Hogyan várjuk őket? Csak fln- 0ePi díszbe öltözött házakkal, P®ak forró, rajongó szeretettel? ip^csak ez, hanem elsősorban a «a köszönti őket. A hála, hogy zabadságunkat, az új, boldog lehetőségét megteremtették Mattiunkra. A magyar dolgozók °uasem fogják elfelejteni, hogy Aj5 “épük, a hatalmas Szovjet- ’nioi vérével vívta ki számunkra szabadságot és adta kezünkbe {ehetőséget a felemelkedéshez, ,,lobb, emberibb élethez. Most, n ,av elmúltával, ha hozzánk jön- nyugodtan, büszkén nézhe- i',n* szemükbe. Elmondhatjuk, nem volt hiábavaló az áldó lA ttem maradt kövctetlen i Példa: jól gazdálkodtunk a kg * kapott szabadsággal és most szkén mutatjuk annak eredmé- ‘Veit, az út még nem ért véget Vjt‘ még hosszú és küzdelmek ^rnak ránk tovább is. De ezen ta* Üton lángol és lobog, utat mu- dpi ö példájuk, erőt ad küz L i ismerete és biztatnál almas eredményeik, ért a[in*r,c ®vne't a szocializmus- c$l kommunizmusért vívott Har- 5.°a.n mindenütt ott feszült i fiatalok válla. A hős; d„l '^Momol-fiatalok már a fórra- vei°PP idején legyőzhetetlen erő- e]n “‘‘tak harcba, legyőzni a nép zók mcátcremtení a dolgoéve: "atalmát. A polgárháború sej, alatt meg nem szűnő lelke- fak T1' áldozatvállalással harcolok' a ^ta^alrnat meg is tart- ttiöl" ■ áldozat meghozta a gyü- tf)Z Csái, a harc győzelemmé vál- B0]?ft‘..®s áj feladatot kapott a oj Párt nagy segítőtársa, 1>6S 1 ,BI{őket magába tömörítő rJen'n‘ Komszomol. A meg- téf-_ hatalommal elűzni a sö- (lal^et' megteremteni az új, dia- SZ4> Ps szocialista életet, épületek «Zoliit; ezreit felépíteni, hogy kókK1^ azokat, akik addig vis- j»Hr ®n laktak, fejleszteni az elit ipart, nagyüzemivé tenni adat c,2^íazda*ágot. Nem kis fel- Cjjji0* ezek. Még akkor sem, ha o]ya seá{tő társai va,dyunk egy fi0t ,Cr°nek. mint a Szovjetunió Pártia. De a Komszomol köv , a helyét a polgárháború‘ He evekben is. Mert a Párt hívjj k a feladat elvégzésére ' gyűjtötte össze a fiatal erő- iiik^p.'ált és értelmet adott é'e- Megmutatta számukra az utat, mely egy igazibb, gazdagabb jövő felé visz, olyan tisztasággal cs olyan fénnyel, hogy magával tudta ragadni a fiatalok millióit. A Párt segítő, iránytmuíató keze, ott nyugodott a fiatalok vállán. Érezték és erőt merítettek belőle. Olvassuk el, hogy ír ró luk nagy barátjuk és -'nevelőjük Kalinin elvtárs: „Napról-napr látjuk, hogy a Párt neveltjei, lenini Komszomol gyermeke mennyire magukévá teszik a szó cializmus ügyét, a Párt első fel hívására elsajátítják a kultúra c technika vívmányait, mily buzga lommal fejtik a bánya közeteil építik a földalatti villamost, ro hámozzák meg a sztratoszférái mily férfiasán szállnak szembe sarki égőv kegyetlen hidegévé válnak első bőseivé a Szovjet uniónak,” Amit Kalinin elvtár ír róluk, az élő valóság. Ez a páratlan lelkesedés, ez hatalmas feladatoknak feszülő cr nem roppan össze, hanem niegsol szorozódik, mikor a fasiszta fene vadak országukra törnek. A kom szomolísták százezrei már az els napokban kértek, küldjék őket frontra. Elsőnek a Komszomc moszkvai szervezete 300.000 fia talt adott a hadseregnek. De nem csak Moszkvából, hanem a hatal inas, Szovjetunió minden területé ről, Ukrajnából, Grúziából, Azer bajdzsánból, Moldovából is meg indult a fiatalok százezres és mi! liós serege- És a Jeges-tengertől Fekete-tengerig, töretlen lendület tel, izzó hazaszeretettel és hősies seggel harcolják végig a frouto kát, nem kímélve drága életükéi Legendás hőstettek születtek é lángoló csillagok futottak fel ; szovjet égre. A Komszomol leg jobb fiataljai, mint Zója, OTje] Kosevoj, Níkolaj Gasztjello, Lfzi Csajkina, Alexandr Matroszov c j többi olyan hőiességgcl harcol tak, ami példa nélkül áll a világ történelemben. A Szovjetunió diadalt aratott A tengernyi áldozat és a törhe tetlen hit harcuk igazságába! meghozta a győzelmet. De i Komszomol erői most sem pihen aek, Újra épít, alkot a hős lenin ifjú sereg. Építi a mát, építi a jő /őt, a diadalmas kommunizmust Meg nem szűnő, törhetetlen kitar lássál és akarattal, dicsőséget di ,'sőségre halmozva. Mi tanulunk tőlük és nagy pél. laképünknek tekintjük őket, mer -ajongásig szerebk hazájukat éi iolgozó népüket. Példaképein! jk, mert igazak, bátrak, együtt irezoek a világ haladó ncpeive: is izzó gyűlölettel fordulnak a íáborús uszítok, az imperialist! dien. Példaképeink, mert úgv izeretik a munkát, mint a teremti: :rőt, mint jogot az élethez. Példa, lépeink. mert hűségesen követi! lagv Pártiukat és megvalósítják ,enin és Sztálin tanításait. Köszöntiük őket. túláradó szível, végtelen igaz örömmel. Ifjú- águnk pedig ezt üzeni nekik: Méltók leszünk hozzátok, úgy karunk állni veletek a h<;ke has yáján, mint a testvérek. Harcunk c célunk közös: kivívni és őrizni népek békéiét, szabadságát é3 egítséaétekkel építeni a 'zoc'.-iVerosilov marsall mondotta Bukarestben Csak a Szovjetunió vezette léketáfaor védheti meg a népeket az imperialisták támadó tervei ellen Már beszámoltunk arról, hogy a felszabadulásának ötödik évfordulóját ünneplő Román Népköztársaság dolgozói kedden a bukaresti Szabadság-arénában nagygyűlést rendeztek. A román és a szovjet Himnusz elhangzása és az elnökség megválasztása után Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt főtitkára mondott ünnepi beszédet, majd Vorosilov marsall, a román ünnepségre érkezett szovjet küldöttség vezetője emelkedett, szólásra. Vorosilov a szovjet kormány, a szovjet nép és fegyveres erői, valamint a nagy Sztéiin nevében forró szerencsekívánatait fejezte ki a történelmi nap alkalmából. Miután ecsetelte a dicsőséges Vörös Hadsereg győzelmeit, melyek megteremtették a feltételeket Antonescu fasiszta diktatúrájának felszámolására, hangsúlyozta, hogy a román nép tartós alapokat épít az ország olymérvű gazdasági átalakítására, hogy Európa előrehaladott erődjévé váljék. Sxiálin nagy segítsége a román népnek ’ — Sztálin — mondotta — nagy figyelemmel kísérte a román nép erőfeszítéseit az új élet megteremtésére és állandóan erkölcsi és anyagí támogatást nyújtott. Ez a támogatás bizonyítéka azoknak a testvéri érzelmeknek, amelyeket a nagy szovjet nép, annak kormánya és a lángeszű Sztálin a baráti román nép iránt érez. A szovjet-román együttműködés és barátság elemzése után Vorosilov marsall hangoztatta, hogy az imperialisták a rendelkezésükre álló minden „hideg” eszközzel megkísérlik megakadályozni az új szocialista társadalom felépítését a népi demokráciákban. De c/,ek a kísérletek sikertelenségre vannak ítélve. Biztosíték erre, hogy a népi demokráciák országainak kapcsoIptai n najjjy Szovjetunió népé vel egyre szilárdabbakká válnak. Ameddig hűségesek vagyunk a proletár internacionalizmus vörös zászlajához, nem kell félni semmiféle nehézségtől és fenyegetéstől. 1 Jugoszlávia ve*« ői a haladó erők ellcit*ógeivó >álj«k — Jugoszlávia vezetőinek gyászos sorsa — folytatta Vorosilov marsall — tisztán mutatja, hová vezet » proletár nemzetköziség elvének elmúlása. A Szovjetunióval folytatott, oarátt együttműködésről történt lé- nondássai és a kulisszák mögött az mpcvialistákka! végrehajtott sötét itkos ügyleteikkel Jugoszlávia veiétől a Szovjetunió és a népi demo krácíák. villanyai az éjié«/, impe- rls-lisfadjenes tábor nyílt és elkeseredett ellenségeivé váltak. )e Tito bűnös bandájának rágal- nazó vad erőszakossága és terrorja lem vezetheti félre a becsületes ju- loszláv népet. Jugoszlávia népe naivon jól tudta, hogv a Szovjetunió ’ezette jroper.iaUstaelIénes tábor b~ almas erői képvisel. C«'ik a béke és a demokrácia tábora — élén n Szovjetunióvá’- védheti me« „ népeket, bele ; értve Jují-sz’áviáf i*. a/, impe rlnllgták sötét é- támadó terve' ( e'len melyek újabb háb >-,v é« zűrzavar’ karnak a világra zúdítani. Vorosilov mr’rc'1'l beszéd" végén minden szoelal-'slának vn-tfMi i-r-iZ'' dpinekrn'ónnk k'Vo'ecp \TO-o' * r> * v'l?r,r i'ibe--«•lú'ti P-i a Pa Munká • I ;ir* fötitkíira Románia felszah.nlitáHi sának ötödik évfordulója alkalmából hétfőn este rendezett bukaresti nagygyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Románia felszabadítója a szocialista Szovjetunió hadserege volt. Nagy nemzeti ünnepként ünnepeljük ezt a napot, — mondotta — amely népünk számára mély történelmi jelentőséggel bir, mert országunknak az imperializmus szörnyű világrendszere láncából való kiválását jelenti. Szenvedésekkel teli történelmében , a román nép először lett szabad és saját sorsának ura, a Szovjetuniónak a második világháborúban .kivívott világtörténelmi jelentőségű mozgalma következtében. 1944 augusztus 28-át a Román Kommunista Párt, a munkásosztály és az illegális hazafias erők kipróbált vezetői készítették elő és valósították meg. Az Antonescu-féle fasiszta diktatúra megdöntésének és fegyvereinknek a fasiszta Németország elírni történt fordításának pillanatát a Párt központi bizottsága a jassy-i fronton megindított győzelmes szovjet támadás teremtette kedvező helyzet alapján határozta meg. Felejthetetlen marad a szovjet katonáknak és tiszteknek nemes önfeláldozása, amellyel országunk felszabadításáért életüket aduik. örök dicsőség mindazoknak, akik népünk szabadságáért és boldogságáért estek el. Hazánk felszabadításának ötödik évfordulóját a demokrácia ée a szocializmus erőinek szüntelen növekvése, a, reakció és az imperializmus erőinek állandó gyengülése közepette ünnepeljük. Az imperialisták háborús terveiben a legalávalóbb szerepet a jndás-Tito tölti be Az imperialisták háborús terveiben a legalávalóbb szerepet judás- Tito, a provokátor tölti be. Gazdái parancsára Tito bandája szörnyű cinkosságra lépett a görög mon- archo-fasisztákkal. A balkáni népek között azonban nincsenek érdekellentétek. A tapasztalat megtanította őket, hogy a nacionalista széthúzás csak a közös ellenségnek használ. A szomszédos népek és a Szovjetunió oldalán, amelyekhez testvéri érzések fűzik, Jugoszlávia és Görögország népei meg tudják tnajd hiusítani az imperialista cselszövéseket, amelyeknek aljas végrehajtói Tito és Cal- darisz. Ezután Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság gazdasági helyzetét ismertette. Példátlan Románia történetében, hogy költségvetését két év óta többlettel zárja. A legfontosabb tény, hogy a dolgozók bizalommal tekintenek a jövőbe azzal a meggyőződéssel, hogy amilyen mértékben fejlődik gazdaságunk a szocializmus irányiban, olyan mértékben növekszik élet- színvonaluk és kulturális színvonaluk k. Gheorghiu Dej a továbbiakban az 1950 évre szóló állami terv előirányzatait ismertette, amely első szakasza a Román Népköztársaság első ötéves tervének. Az ötéves terv végén, 1955-ben Románia 25.000 traktorral fog rendelkezni. — Gazdaságunk növekedésével dolgozóink életszínvonala 1949-hez viszonyítja, 15 százalékkal fog emelkedni. A román Munkáspárt központi vezetősége cs a Román Népköztársaság kormánya meggyőződését fejezi ki, hogy a munkásosztály becsülettel fogja teljesíteni a szocializmus építésének új harci feladatait — fejezte be beszédét Gheorghiu Dei. A szovjet jegyzék újabb visszhangja Jugoszláviában erősödik a mozgalom az áruló Tito-banda lerázására A lengyel sajtó részletesen kom mentálja a szovjet állampolgárok jogtalan letartóztatása miatt Jugoszláviához intézett szovjet jegyzéket. A Polske Zbrojna, a lengyel hadsereg lapja „a renegát Tito- klikk igazi arca” című vezércikkében rámutat, hogy a belgrádi kormány magatartása lépésről-Iépésre bebizonyította a Tájékoztató Iroda határozatának igazát. Egyre szorosabbá válik az együttműködés Tito-korniány és a inar- síiallizált országok között. Ekés bizonyíték erre a jugoszláv árulók szerződése Nyugatnémetországgal. A Tito-kllkk napról-nap- ro fokozza a terrort Jugoszláviában, ez azonban azt mutatja, hogy a Jugoszláv népek körében egyre erősödik a mozgalom, anrnlynek célja az áruló banda lerázása. \ jugoszláv nép nem felejti el a Szovjetunió segítségét és Jugoszlávia felszabadítása körül szerzett érieméit és ezért kész végetvetni az iruló Tito-bands imperialista-barát jelitikátának. Az albán sajtó első helyen foglalkozik a legutolsó szovjet jegyzékkel is a zerli Populüt vezércikkében negíria. hogv nincsen kétség afelől, íogy a Tito-binda a kaDttatléták és eakc'ósok táborába szökött át. A 3.uskii című albán lan reményét fe- ki ho»v a iueosz'áv nőnek meg- ''- e'ik Ti*o rémuralmát, e'kcrgetik ’ r<őrlikat ős • is -.avrzrMk Jugosz'áv’áí a demokratikus szocializmus országának tát! a finn korpán' a nunftássáts előli testvéri közösségébe. A bolgár sajtó arról számol be, hogy az ország dolgozói egyöntetűen állást foglaltak a szovjet jegyzék mellett. A csehszlovák lapok megállapítják, hogy a szovjet kormány ismét leleplezte a szocializmus árulóinak bandáját. az angol-amerikai imperialisták ügynökeit, a Szovjetunió és a népi demokráciák esküdt ellenségeit. A párisi Humanité megállapít.,jx? hogy már a jugoszláv kormány i* kezdi észrevenni, hogy elvesztette a játszmát a világ közvéleménye előtt. A szovjet állampolgárok üldözése, az Albániával szemben elkövetett provokációk, a monarcho-fuaisztáknak nyújtott segítség és , a jugoszláv szuverénitás teljes föladása felnyitották a világ dolgozóinak szemét. A vita nemcsak a Szovjetunió és á higoszláv kormány között, hanem Tito pribékhada és a kommunisták,. artizánok és demokraták között folyik, akik felfedik Tifo álarca mö- ott a fasisztát. A holland ha'adó sajtó is hasonló szejlernben foglal állást. Megállapítja, hogv Tito erősiti kapcsolatait a nyugati államokkal. A bécsi Wahrheit megállapítja, légy Tito azért UMözi a .iugosz'áviai zovjet állampolgárokat, mert azok a. két ország baráti kapcsolatainak hi- oi. l munkabércsökkentést. Ezzel az ál-, lamtanács beismerte, hogy a sztrájkért a vállalkozók viselik n fe'e'őssőgct. Egyidejülnn megszűnteink az ostromállapotot Kcmibcn ^0*duun munkás»ág egységes meg- t tg 2,sa meghátrálásra kényszerí- ftts j, ,aCerho'm-kormánv(. Augu.sz- “'ón oste n finn államtanács ^kat 'c a Kcmi-I részvénytársasá- • helyezzék hatályon kívül a
