Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-24 / 195. szám

1049 AUGUSZTUS 24 NÄPLO 5 ezer igazolatlan miszakmulasztás hét hónap alatt Esért esett'vissza a termelés a MESZHART-nál A vasárnapi mecsekszabolesi érte kczleten, ahol a Magyar Dolgozók Pártjának megyei bizottsága ős MESZIIART legjobb dolgozói megvi­tatták a pécsi bányák visszaeső ter­melését, sok szó esett az egyik alap vető kérdésről, a rnflszakmulasztás ról. Nézzük meg közelebbről a kérdést Egyedül, ha a számokat leírjuk, azok is megdöbbentőek és kövei élik a gyors, gyökeres megoldást. Augusztus lC-ig a vasas! bányá­ban 558, Mecsekszaboleson 8ő0 és Péeabányatelepcn 1.637 volt. az iga íolatlan műszakmulasztók száma. Egy fél hónap alatt! S ebbrn az év­ben, hét hónap alatt összesen 34 ezer igazolatlan m üszakmulasz tás volt a MESZHART bányáknál. Ha ezt a számot csak az átlagos fejteljesit- mértnyei beszorozzuk, számokkal tudjuk kimutatni, hogy müszakmu- lasztás nélkül a féléves tervet nem teljesíteni, de túlteljesíteni lehetett volna. Ez a helyzet Vasason Mi a helyzet például Vasason? Mik *® okai a műszakmulasztásoknalc, mit tett a pártszervezet, a szakszer­iét, az üzemi bizottság, az üzem- vezetőség az igazolatlan műszakom lasztások megszüntetésére. A vasasi bányászok 05 százaléka kolonizált, 35 százaléka a környező Nivákból jár le a bányába. Az iga­zolatlan műszakmulasztások legtöbb­je az utóbbiak közül kerül ki. De szépszámmal vannak a kolonizáltak abziU is. Egy részüknek otthon föld­jei gyümölcsöse van. Ezek azután k>na permetezünk... ma levágjuk azt a kis rozsot... ma be kell menni a vásárra“ indokolásokkal minden hó­napban egy-két műszakot muiaszta- flak. A vidékiek közül sokan vannak olyanok, akik pénteken megkapják fizetésüket és erre szombaton, hét- főn nem jelentkeznek műszakon. A fékezés mindig: „... majd he­uern, jövök pótműszakra...“ Ez Jogtöbbször nem igaz, de ha be is bozza, magával vonja a tervszerűtlen IKR'lálkoddst, túlterhelt műszakot is. Pénzijsntetés helyett rendszeres népnevelő, munkát! Mit tettek az elvtársak Vasason, javítsanak a helyzeten? Üzemi röpgyüléseket tartottunk, ^«magyaráztuk mit jelent egy em- 671 egy műszak kiesése, az üzein- a kerületnek és az egész dol- ^0zó népnek — mondja Pávliosek *!vfArs a párttitkár. Ez szép. De ha számszerűleg meg- i otzük: ebben a hónapban mindössze egy ilyen röpgyűlós volt. Az üzemi bizottság? Radó István. r2 üB titkárhelyettese azt mondja, ??5y a miiszakmulasztókat fegyelmi- rtottság elé vitték. Nézzük a jegy- okönyveket. Hiányosak és a meglé­.' között csak egy beszél a mű- mulasztók ügyéről. A „fegyelmi "M>ló“ július 6-t'ói 25-ig 39 fegyelmi Éjtől tanúskodik. Ebből harminc­hármat pénzbüntetéssel intéztek el! — Az üzemvezetőség akarja így — mondja Radó elvtárs, amikor meg­kérdezzük, helyesnek tartja-e ezt a módszert? — Azután mutatja, hogy a naplót nem is írta alá. mert nem ért egyet ezzel a módszerrel. Vasa­son az üzemvezetőség vegye tudomá­sul, hogy a pénzbüntetés nem a mi eszközünk. Az a múlté. És npcsak hirdessük a felvilágosítás, a meggyő­zés szükségességét, hanem éljenek is vele, akkor megnyerik a harcot a m ász akin. utász fást fro n top. Féihúnap alatt egynapi teljes liiesés Pécshányate’epen Lássuk Pécsbányát.. Itt a műszak- mulasztók száma, fél hónap alatt annyi, hogy több mint enynapi tel­jes kiesést jelent a termelésben. Az elvtársak azt mondják, sok köztük a pécsi, akik nem „törzs“ bányá­szok, akik éppen csak azért jöttek a bányába, mert máshol nem kaptak munkát, ehhez mérten kezelik apón tos műszakra járás kérdését is. Leg­több a szombati, hétfői mulasztás. Fizetés után szombaton, vasárnap vidáman élnek, hétfő reggel azután nem izük a „Schicht“. Az elvtársak azt mondják, tehetetlenek vei ük szemben, mindet nem lehet elbocsáj tani a munkáshiány miatt. Mit tesznek tehát olyat, ami hasz­nál? Itt is röpgyűlések, egyénenkinti behivatások szerepelnek ellenszerv­ként. Csapatvezetői értekezleteken a "csapatvezetőket felhívják, hogy jár­janak el a maguk ki« közösségében a mfiszakmulasztókkal szemben. Még az éíiizeni MecseMöícs is Mecsekszabolcs hogy áll? Itt a dol­gozók számához mérten kevesebb a mulasztás. De itt. is fél hónap alatt 830 nz igazolatlan mulasztás. Mecsek Szabolcs is elsősorban felvilágosítás­sal küzdött a műszakmulaszíók ellen. A meesekszabolcsi értekezlet hatá­rozatot hozott, hogy ezentúl a Párt v ezetőségi tagja és pártmunkás sem lehet az," aki műszakot mulaszt, nyilvános taggyűléseken leváltják, kizárják őket és ezt kiterjesztik ok­tóbertől kezdve a tagokra is. Ez a határozat minden bizonnyal gondol­kodóba ejti az elvtársakat, vájjon érdemes-e, megéri-e egy könnyelmű este> lustaság, hanyagság, hogy megszűnjön tagja lenni az élcsapat­nak, odaadják-e majd a kis piros könyvüket, amire joggal büszkék, igazolatlan műszakokért, amit ki le­het- és lei kell kerülni. És elsősorban a kommunistáknak. A csapatvezetőtől kezdve az üzemi háromszögig hirdessenek harcot az elv társat,: . az igazolatlan műszak- mulasztás megszüntetésére. S ezt a csatát a Párt irányításával meg kell nyerni, mert termelésünk, három- és ötéves tervünk: jobb, könnyebb éle­tünk megvalósítása függ tőle. Ahol jó a pártszervezet ott túlteljesítik a tervelőirányzatot A falon nagy grafikon. Február, mucosus, május és a következő hó napok állandóan emelkedő termelésé­ről íánlísikocfcrk, annak ellenére hogy a leégett Sopkm gyár munkásai so káig a legnehezebb körülmények mel­let? dolgoztak. Sokat mondogatták az ott dől gozó elvtársak: lehetetlen ilyen köriSmé- ínyek közölt teljesíteni az előirátnyza- tol ső teljesíteni a tervet. Azóta már saját maguk is mosolyognak az ak­kori Ikójeleni ősükön, mert saját ma guk cáfoltak rá. Mindez máért vált lehetségvtssé? Erről nyilatkoznak az üzem dolgozói és a vállalat vezetői. — Párt,szervezetünk, mikor ideke rüitem, bizony gyenge volt — mond­ja Halabrin elvtárs a vállalatvezető — és a kívánt eredmény: ntem tudtuk elérni. — És miért áíít be változás? vetjük fel a kérdést. Halabrin elvtárs mosolyogva Válaszol. — Azért, mert lett és van jó párt- szervezetünk. ERED (MENYESEN DOLGOZNAK A NÉPNEVELŐK Bent a műhelyben, ha szoros is a férőhely, a dolgozók és a brigádok lelkesen versenyeznek egymással1. — Miéri? Azért, mert a pártszervezet össze dolgozva az üzemi bizottsággal megszervezte a népnevelő, tudatosító munkát a gyár dolgozói között. Az első eredmények azonnal meg- muta; koztak, ahogy a pártszervezet MEGÉRDEMLIK, ŐK VOLTAK A LEGSZORGA” Megjutalmazták a legjobb brigádot u Ormány pusztai állami gazdaságban Az út mellett hatalmas tábla hir­deti az egész gazdaságnak, hogy kik azok, akik élen járnak a terme­lésben, melyik brigád az, mely a legjobb eredményt érte el az elmúlt hét folyamán. Erre a táblára Jeg^ többször a Komáromi-brigád neve került fel, azé a brigádé, melyet ma az egész Ormány-pusztai állanv gazdaság ünnepel. A hatalmas kultúrterem csupa zöld lomb, csupa virág, csak a Le­nin, Sztálin, Rákosi képek látsza­nak ki és a felírások: „Verseny­munkával építjük a szocializmust”. Majd négyszáz ember gyűlt __________________ össze, férfiak, nő k vegyesen — az állami gazdaság dolgozói, hogy tanúi legyenek a leg­jobb brigád jutalmazásának. Mert ez történik ma. Olyan esemény ez, amilyen még nem volt, amiről ré­gebben álmodni sem mertek a nincs­telen parasztemberek, a mezőgazda­sági munkások. Mi volt a felszaba­dulás előtt- a jutalmuk? Szidás, po­fonok, vagy ha az uraság és esetleg az intéző jó kedvében volt, hát ka­pott a „cseléd” egy fálüter bort. igaz, hogy akkor nem is állami birtokon dolgoztak, vagy legalább is nem annak az államnak a birtokán, mely a dolgozóké, minden dolgozóé, tehát az övék is. Erre gondolnak ők is, a győztes Komáromi-brigád tagjai és a , többi dolgozók is, várva, hogy megkezdőd­jön a gyűlés. Nem kell azonban .so­káig várniok. Jakab János elvtárs, az. Ormánypusztai NV igazgatója rövidesen megnyitja a gyűlést, majd átadja a szót az állami gazdaságok központi kiküldöttjének, aki a nem­zeti vállalatok szerepét ismerteti a mezőgazdaságban. Il.ui.i Czégéuy József, FŐSZ a DÉ- bara­nyamegyei titkárságának kiküldött­je szól az összegyűlt dolgozókhoz. Czégény József elsősorsban a ver­senymozgalom jelentőségével foglal­kozott, mint a szocializmus építé­sének kommunista módszerével. — A szocialista munka verseny csökkenti az állami birtokok terme­lési költségeit, emeli a termés meny- nyiségét és minőségét — mondotta. — A brigádok közötti verseny már egészségesen kibontakozott az ROSSZ GAZDA AZ, AKINEK nincs gyümölcsöse t.^T ESZTENDŐVEL n*.dövcl fölött. Ml a hitleri betota- „a kikrrgctcse utáni é,In°!'d>nn szomorúan leih mi%H o golyóktól ..hatott, lelörcde- ‘ ffnümőlcsfól: között tón'*'00'0!'- szomorú- xr.^r'f Ózonban röuidc- l<él. ,r,lrf‘ <’s munkára fej elszántság váltotta clcll hticsurini növény itudományára iá- hr,„" uu h azzál áttol:, ItniJ! életet öntsenek a fáibaaSeA^Clt flljómölc*_ il0j_ Alexander Lnmo­a szövetkezeti üreg micsu- viJ,"10 így emlékezik időkre: t'or r>r»as voltam nk- ,>ovCm *"««• E°(XZ kqt , ut a sebesült fen a- ■ De vieg is van j r('dirténi/e­tehet büszke <ölé,n':oV a földmű- ifi,... éves mestere. ’’iának, tudásának és akaraterejének ered­ményeként ma ti hektá­ron újra pompázik a régi háborúelőtti kert ráadásul ugyanekkora területen fiatal alma-, körte-, és szilvafák, ri- bizke- és egresbokrok sói akoznak vegetál ha­tan sorokban, az. orec, Lomono­szov a gyümölcsfák ne­velésének és átalakítá­sának szenvedélyét és szereidét Micsurintól, a természet nagy dlalaki- t étjeit őt tanulta meg Hat all; órában nem egy­szer látogatta meg a nagy tudóst. Csodálatos elbeszéléseit nem hall­gatta szájtól va, hanem szegletes betűivel szor­galmaséin rótta a som- ka! jegyzetfüzetébe. Mi­kor visszatért falujába, kicsiny kert eesk fjében igyekezeti hasznosítani a hallottakat és a lát­tat lakat. Eredményei azonban hiába voltak hizlalók, nem volt elég asztalhoz és veszik át a munka meg­becsülését, a termelésben elért ered­mények jutalmazását bizonyító bo­rítékokat. Jón János 500, Orosz Gyula 4C0, Bach János 450, Azenics János 350, Rupper Péter 500, Pálin­kás László 300, Hoch Márton 400, Zsibovics György 300, Szalai János 250 forintot kapnak. Meghatódott szavak, nem nagy­hangú, de komoly, határozott ígére­tek a munka további fokozására, az eredmények fejlesztésére jellemzik a jutalmazottak megnyilatkozásait. A többiek pedig lelkesen tapsolnak, megéljeneznek minden megjutalma­zott at. Megérdemlik, ők voltak a legszorgalmasabbak, ők érték el a legjobb eredményeket — mondják. — Példát mutattak és mi követni fogjuk példájukat. újjáalakult és Weber elvláts lö.t • pár Mit l;ár — mondja Mihályi eivtájr* az UB titkára. — De nemcsak ő vé­gez jó munkát, hanem az egész üzem- veze őség. • Nézzük meg az üzemi háromszög munkáját. A tervet részekre bontva kidolgozták az üzemi háromszögben és tudatosították, a dolgozók között. — (Náthimlk minden dolgozó tudja, hogy személyenként mit kell teljesí­teni. Szemünk előtt tartottuk, hogy minden terv annyi: ér, amennyi: te- jesi.eroek belőle — mondja Wéber elv­társ. Szavart a gyár termelési kimutatása igazolja. Júniusban hal százalékkal, júliusban 19 százalékkal teljesítették túl az előirányzatom. ÖNKÉNTES NORM AFELEMELESEK Deák elvi ár s és a többiek többszőr kérték normájuk .felemelését; ami nem utolsó sorban az. üzemi ' agitációnak iköszörtteő. De, végig^ az öntődétől a szerelő- éis festőműhelyig a ver- senymunka láza mindenkit magával ragadott. Egymásután alakították a brigádokat és páros versenyre hívlak ki egymást a dolgozók. Juci-elvtárs öntőforma-mintázó .szor­galmasan ratkosgat'ja a Homokot a for­mába. ; — Az eredeti „őstervét“ 180 szá­zalékban • íeljesáteiíük túl — mohija mosolyogva — és ez volt amire az. mondtuk, hogy lehetetlen. Sok min­den hozzásegít ehhez a munkamód­szer átadás, a brigádmunka, a páros­verseny, de mindenek efőít az üzemi pártszervezet jó munkája. Halabrin elvtárs kísér végig az új gépcsarnokon. — A termelés állandóan emelkedik és ha teljesen berendezkedünk az új miűhdybeír^ akkor nemcsak 25 szá­zalékká1, hanem még többe! is túltel­jesítjük az előirányzatot. VERSENYKIHÍVÁSOK Ez a véleménye az üzem vaiameny- nyi dolgozójának. A verseny tábla is erről tanúskodik. „Takács Imre öntödei gepformázó egyéni verseuykilrcvását. :iz 'általa megadott időben és 'feltéte­lek melleit elfogadón^. Újvári Antal." De ezen kívül még tizennégy verseny­kihívás és eifogadás olvasható. Pintér Györgyéé, h tókovics Jánosné és szá. mosna mások tudják, mii jelen*, bri­gádban dolgozni. — Jól mennek a dolgok az üzem­ben. ezzel búcsúzik Deák elviére. — Valóban jól mennek’ a dolgok, emel­kedik a .ermeiés, mert a pártszervezet betölti hivatását. Kászon József. Megszűnnek a belkereskedelmi igazgatóságok A kormány ma rendeietet adott ki a belkereskedelmi igazgatóságok megszüntetéséről. A vidéki belkereskedelmi igazgatóságok, köztük a pécsi is, szeptember 30-ún szűnik meg. Ezektől az időpontoktól kezd­ve a belkereskedelmi miniszter látja el valamennyi kereskedelmi szakma tekintetében az iparjogosítványok kiadásának előzetes enge­délyezését, a kirendelt vállalatvezetők működésének ellenőrzését, a ke­reskedők kötelező könyvvezetésével kapcsolatos teendőket, az árukész- letügylctekkel kapcsolatos hatósági teendőket. ÍGY DOLGOZIK A LENINGRAD! KOMSZOMOL A LENINGRADI ^MUNKÁSOK, mérnö- >ök és tudósok ké; és Jfé! hónappal ezelőtt le­helet intéztek Sztálin ;'v:árshoz. Ebben a le­velükben megígér.ék, rogy a várost a tech- tik-ai haladás egyik lég­en! osabb központjává jpibk.'ki. A nagyjelentőségű eladiftiok végrehaj- ásá. )ó! komoly részt vállalt i leningrádi Komszo- nol. A '.udorr.ányos képzettséggel rendel­kező komszomo isták ivegszörveztók a mun- . t sbc i g édo 1- .'1 ■ -a 1 való gyü'i müiköc’Jé®!, amivel •"gyroSr. éltben hozzá­érni ak a termelékeny - ég fokozásához, a inr.ka minőségi meg- r vitásához. A KOMSZOMOUS­ÁK éhtekezleten itat. fik meg, hogyan ■aj.sf.k végire azoka a kő elezetlségeket. me­lyeket a Sztálinnak írt levélben vállaltak. Tamra Ivanovna mér­nöknő elmondotta, hogy Viktor Kozakov ifjú­sági brigádját meg'a- micl'a a gyorsí oii vi- lanyhsgesztés módsze­reié. Az új módszerrel sikerül: is elérni a élj esi mény 30—50 százalékos emelését. A K’lrov gyár Kom- szomol szervezne nem elégedett meg a ta- p«sz ala"áladási mozga­lom bővítésével. Esti iskoláját is kibővítette, hogy minden tanulni- vágyó ifjúnak módja legyen tanu’n.. Az es j sr ahanovista íukoIákat körülbelül 1.500 fiahil munkás végezte el. Harcot indítottak a •c'.melési technológia tokéletesiésérei A trak. onműhely komszo- molistái például azt tűzték k; céljukul, hogy a munikapadokai töme­gesen átállítják gyor- si‘oit módszerekre. A leriugrádt; gyárak líjú- munkásai azonban még azzal sem elégednek meg- hogy az idősebb munkásokkal, a mérnö­kökkel kicseréljék :a- pasrmkaikat. EZEKET A TAPASZ­TALATOKAT össze is gyűjtik és továbbadják azokon a találkozókon- melyekül a KomSzomol szervez <iz egyes gyárak munkásai között. Az iparj szakiskolák- bon is egyre több le­hetőségük nyílik a Ha­láloknak a tanulásra. A en ingrádí maink ae ró: gazdálkodási hivatal helyettes vezn'őjének juvaslaíára most vala­mennyi ipari szakisko­lában megnyitják az „ifjú mechanikusok szobája. ahol kep­ze ■* komszomolisták to­vábbadják 'ap<aszlala- Irfkat ifjú műnkértár- satknak. I ormnnypusztai üoigozo:; kozott, a > további feladat, hegy az egyénei: I közötti versenyt is kiszélesítsük. I A továbbiakban az állaifii gazda­gságban dolgozó mezőgazdasági mun- l kavállalóknak a munkához vaió i megváltozott viszonyával foglaiko- ' zott Czégény József. Hangsúlyozta, • hogy akik most állami biliokon dol­goznak, azok a saját birtokukon, 'saját maguknak dolgoznak. Munká­ljuk gyümölcsét pedig az egész dol- 1 gozó nép — köztük ők maguk is — ' élvezik. Ezután kerül sor a jutalmak ki­osztásra. Elsőnek Komáromi József brigádvezető veszi át 550 forintos jutalmát. Megillctődött hangon mond köszönetét a dolgozók államának megbecsüléséért. | -.«g«rjüR. hogy ban, még sokai eredményesebben fogunk dolgozni — mondja a meg- brigádvezető. He hason’ó ígéretet tesznek a bri­gád többi tagjai is, midőn átveszik i jutalmukat. Egymásután jönnek az­földje, nem tudott tér jeszkedni. Csak a kol­hozban nyílt igazi lehe­tősége a munkára, ami­kor 72 hektár kitűnő földet bíztak rá. 1 pszknui kerület kollm. zaibnn nem Lomonoszov az egyetlen, ki Micsurin tanítványa. Az öreg kertészek közüt sokan vonna!:, akik annak ide­jén felkeresték a növé­nyek. fák, virágok, nagy tudását. Ezek most mindannyian ugyanaz- :ed a kitartással és lel­kesedéssel fáradoznak a pszkoví kolhozok újjá- teremtésén, mint Lomo­noszov A KOLHOZOK PEDIG nem fukarkodnak „ ke rtiilteiés költségeivel. Először azért, mert jö­vedelmezőnek hit jók ii gyümölcstermesztést, másodszor pedig azért, mert a jó hagyományok szerint: „Hossz gazda ív, akinek nincs gyü­mölcsbe.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents