Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-17 / 164. szám
me jütitra rrrt -if H Ä P I. Ó 3 EX UM MS COMBUNK Böngyik József esete is bizonyítja: Uj mozgalom indult el az üzemek Setében. Uj mozgalom, mely ismét jelentős állomása annak az útnak, melyen a szocialista termelés felé indultunk, hogy megvalósítsuk mindany- Ttyiunk számára a jobb, szebb, gazdagabb életet. A mozgalmat a Szovjetunió példája és Rákosi elvtárs bölcs Útmutatása alapján indítottuk és az üzemek egymásután készítenek terveket, hoznak határozatok'^, hogy a mozgalom, a forgótőke csökkentésére minél szélesebb legyen és biztosítsa azt, ami elkövetkező életünk alapja: az ötéves tervet. Ezt a mozgalmat, jelentőségét és lehetőségeit minden üzemi dolgozónak ismernie kell. Ismernie kell, mert ő a gyár, az üzem tulajdonosa és ez nemcsak jogokat, de kötelességeket is jelent külön-külön mindegyikük számára. Forgótőke? Valljuk be, mert így igaz, hogy nagyon sokan nem is tudjuk mit jelent. Mi van a szó mögött ? Ismerkedjünk meg vele és azokkal a lehetőségekkel, amivel a forgótőkét valóban, csökkenleni lehet. A vállalat vagyonának azt a részét, amely a teljes egészében átmegy az áru érlékébe a gyártási, termelési íolyamat alatt ■nevezzük forgótőkének. Teliét amive! megvásároljuk a nyersanyagot, munkabéreket fizetünk, szállítjuk a kész anyagokat sib. Hogyan csökkenIhetjük a forgótőkét és hova kellenek ezek a feleslegek? Ez a következő kérdés, amivel tisztá ba kel! kerüljünk, hogy azulán példákon keresztül megértsük teljes egészében a mozgalom jelentőségét. Hibája például egyes üzemeknek, hogy felesleges nyersanyagkészleteket tárolnak, tehát itt is komoly tőke fekszik bent, hónapokig, 6ot van hogy egy évig, amit máshol hasznosítani lehetne. Itt van azután a csökkentés e!s5 lehetősége. Csak annyi nyersanyagot szerezni, ami egy-eigy gyártási folyamathoz kell, de biztosítani folyamatos szállításokká! az üzem zavartalan menetét. A második a készáruk pontos, terv- ezerintJ ^termelése. Azt termelni, amit * ,ezv e!5Ir. különben túlteljesítés mel- jtt Is, nem hasznot, de komoly károst okozhat az üzem. Harmadik lehető- f. g a gyártási folyamat megrövidí- iése Ji* ]ép előtérbe az újítások, az ’•ko.tsegcsőkkeruéa hatalmas szerepe, rontos a készáruk tervszerű, minél gyorsabb értékesítése, * üt döníő fé- ny*ZQ a minőség kérdése. Ezek azok «agy vonalakban, ahol a forgótőke csökkentese lehetővé válik. ,um^k ,me,ír I*csI üzemünket, «Mk felajánlói iák és befizették forgó- teke feleslegüket, sőt tervet dolgoz- , ki a további csökkentésre, a kör- forgas meggyorsítására. Lássuk hát az elmelelet a valóságban. Az Első Pécsi Bőrgyár Öjutásaival, önkői,tségcsökkenléssel és íae™ ár&ak ^ajánlásával tud- ta befize.m nemcsak a felajánlott kél snnnm T" 01, de méfr ezen fe’ü' is 5QQ.000 forintot tudott áladni nyersfl mozik mai és háiffii miisnra Ä P © I» E» O 20-áig >aI Újszerű ^egzótikus &T' VarázsfirisíáSy Zenés, táncos ke|P|: szerelmes szivekről? ® 3 ElS.éások, »«á,n,p ,, ,, 7> , ÄMkor he,,u» ». 7. » é„kot UBANIÄ KT yár i ssüseS anyagvásárlás formájában deficittel, vagy forgótőke hiányában kevés haszonnal foglalkozó üzemnek. Komoly részletes tervet dolgozlak ki a további forgótőke csökkentésre is. — Nem vásárolunk olyan nyersanyagot, melynek felgyártására kél hónapon, túl kerülne sor — mondja Pé- terfia János vállalatvezető elvtárs. — Megrövidítjük a gyártási időszakot, a műhelyek átszervezésével, újítások, tapasztalatcsere legteljesebb kihasználásával. Es következnek rendre a fontos határozatok. A minőség ellenőrzése, ami megakadályozza azt, hogy a készárui a megrendelő ne vegye át, és az mini hoülőke heverjen a gyárban. — Készáru raktárunk nem lehel több, mint a termelés 50 szándéka, az ezenfelüli mennyiségek kiutalását, ér- tékesílését szorgalmazzuk — tájékoztat bennünket tovább Péterfia elvtárs Termelési felelősünk hónaponként más-mán üzembe látogat el, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a jobb és több termelésre. Megindítják a műhelyek közötti versenyt is. — Mert tudjuk, hagy a verseny, az önköltség- és sele.jtcsökkentés továbbra is, sőt fokozott ménekben fontos yji ä-ä a ti 20-ag A.z odesszai hőslelkű forradalmár végső győáe'me: Syiziieietlía Érigád Főszereplők: Mordvinov Krjucskov, Mr.rcckája, Vanin, tliöaiJstsok vasárnap 5-7-9 órakor hétfői’ 7-9 órakor tényezői a termelésnek. Az Első Pécsi Bőrgyárban ez nem csak elmondott, vagy írott szó, hanem valóság. Bizonyítja az alábbi kis epizód is. Míg beszélünk Péíeríia elvtárssal, leveleket hoznak be aláírásra. Az egyiknél megáll: — Miért keil nekünk 10.000 kg keserűsó, amikor a gyártáshoz csak hatezerre van szükség és van még tartalékunk is — mondja. Már benne van a tudat. Ez felesleges nyersanyag, itt is csökkenteni lehet a forgótőkét. Újra íródik a levél és most már 5000 kg-ot kérnek. Egy hiba van a bőrgyárnál' és nem kis hiba. Az üzem dolgozóiban nincs ludatositva a forgótőke csökkentésének fontossága. Ez helytelen és ezen változtatni kell, úgy a bőrgyárban, mint a Zsolnayban, ahol amikor az egyik elv- társat megkérdeztük a felajánlott és befizetett 300.000 forintról azt felelte: „Tudjuk nem teszik rossz helyre”. Ez nem bizalom kérdése elvtársak, hanem elkenése annak, hogy az üzem, a gyár fitlajdonosai fi vagytok, hogy ott egyet, len fillér sem mehet sehova sem anélkül, hogy te Gerk Bálint, Sémik Vendel és a többiek mind ne tudjatok róla Mert éreznetek kell, hogy ez is, mini minden ami az üzemben, gyárban a forgótőke, ez is a mi gondurk! L. M. Az MDP mohácsi járási bizottságának határosat^ A Magyar Dolgozók Pártja mohácsi járási bizottsága a uémet- foclyi pártszervezet munkáját megvizsgálta, A járási bizottság megállapította, hogy a pártszervezetben az éberség alapvető követelményeinek i sem tettek eleget. Az íróasztal jlókjai tárva-nyitva álltak, a pártszervezet bizalmas iratai bárki számára megtekinthetők voltak, a könyvtárszekrényben fasiszta sajtótermékek állottak szabadon. Mindezekért a pártszervezet vezetősége a felelős és elsősorban titkára. Iij. Simonialvi Mátyás titkár a pártmunkát elhanyagoltai vezetőségi üléseket egyáltalán nem tartott, Piírtunk tekintélyét cselekedeteivel rombolta. Megalkudott j az osztályellenséggel, a kulákok- j kai szoros kapcsolatot tartott, a dolgozó nép érdekeit sértő gazdasági műveleteket támogatta. Ezért a járási bizottság iij. Simon- felvi Mátyást kizárta a Pártból. Sajti Mihály, a DÉFOSz elnöke beosztását egyéni célokra használta fel, a Földhivatal tulajdonát képező vagyontárgyakat eUulaj donífott, lculákokkal cimboráit. A járási bizottság Sajtit a Pártból kizárta. Kiss Gyula tanító, a pártsserve zet gazdasági -felelőse részben tudott a visszaélésekről, azokról mégsem tett jelentés*, ezért őt a járási bizottság szigorú megrovásban részesítette. A mohácsi járási bizottság határozatait a Megyei Bizottság jóváhagyta. I Már javában benn vagyunk az aratásiban, só: úgy mond- 0 juk helyesen, hogy befejezés felé közeleg. Mán-már azt hitték egyesek, hogy a dolgozó parasztság szorgos munkája, gyors aratása, begyűjtése mellett a kulák, ha fogcsikorgatva |s, de rendesen elvégzi ezt a munkát. De hogy ez nem így van, azt bizonyítja a sok közül egy olyan kulák-szabotázs, amire sokan nem jöttek - rá, pedig a szemük elölt történt. Denesháza-Kárászpuszta gazdag termést odó sík vidékéről van szó. A falvak távol esnek egymástól és a távolságot alföldlesen szétszórt tanyák töltik ki és a különbség „csak“ ott van az alföldi tanyák lakói és az itteni tanyasiak között, hogy ott szegény emberek, in gazdag kulákok népesítik be a vidéket. 2 A „vitézek“ telkei ezek. Vájjon melyiket lehetne kihagyni a sorból, amikor e tanyavilág koronázatlan királyairól, a szentlőrinci járás kulákjairól beszélünk? Talán a több mint száz holdas Börcsök-tcstvéreket, vagy Drinóczi Józ6©fai a 64 holdjával, akinek a neve lilán az „úr“ szót is ki kell mondani az araló munkásainak? Mindegy, kulák ez is, amaz is. Egyforma a róka bőre a nyakán is, lábán is. De ezek között is van rókább a rókánál: a dagadlképű Böngyik József és egész családja. Azaz csak azl hitte, hogy ö rávesz, mert most rajtavesztett. Nem akarta tudni, hogy a demokrácia rendeletéit önkényesen nem lehet kijátszani és így nem lehel ara lógéppel aratni, amikor rendelet írja elő, hogy részes aratókkal kell aratni. És ebben látták sokan az ellentmondást a gépesítéssel kapcsolatban. ~ Egyszóval Böngyik kulák ara- tott, de engedély nélkül géppel. Amikor számonkérték ezt tőle, sunyi képe elnézett a denésházai diilöút mentén egy tagban húzódó földjei felé és úgy bökte ki: — Hát ha mi azt tudtuk volna, hogy nem szabad... De nem kaptunk aratókat. Aztán hát nem azért vettem a gépet, hogy rozsdásodjon ... Csoda, hogy a széles tornác nem szakadt a fejére ekkora hazugságra. Mert a legjámborabb lélek is tudja, hogy aratómunkást nem július 16-án kell keresni, hanem legalább egy hónappal előbb. De Böngyik kulák nem akarta, csak azért sem. Hadd érjen túl a szem, hadd peregjen és legyen inkább az enyészeté, mint a dolgozóké, így gondolta, de cselekedte is. Az aratógéphez persze nem kapott kötöző zsineget, de azért learatta, kuszába hagyta a gabonát a gép és csak azután szedték kévébe, mikor már a szem jórésze kipergett. •— Hát azt mondják, hogy gépesítenek mindent, mégis baj, hogy géppel arattam?... 4 Éppen itt a baj a Böngyik kua Iák körül, meg az aratógéppel. Mert a mezőgazdasági igazgatóság tudta, hogy kinek lehet engedélyt adni az aratógép használatára. A kulák július 3-án adta be a kérelmet, 7-én megkapta az elutasító választ és ennek ellenére 15-én csak azért is géppel aratott. Persze, hogy már nem kapott aratót, de mi ez, ha nem az aratásnak, az új kenyér betakarításának legfuríangosabb szabotázsa? Nézzünk meg egy-két dolgot a ku- lákporta körül. Ölvén holdja van, hatalmas tanyai épülete'k, az egy tagban lévő földek eléggé gazosak, és az udvar végében lévő iák alatt 12 szarvasjószág, két pír ló és egy csikó delel, az ólaltban 22 sertés és ezek csodálatos módon szerződéses alapon vannak beállítva hízóba és tenyésztésbe. Úgy látszik, a dencsbázai szövetkezeti vezetők a kulákokkal szerződnek! De ugyanígy az „éber" elöljáróság szemet ’hunyt afölöUt, hogy a „szegény" Böngyik 50 holdjához a 24 éves nőtlen, Ferenc nevű fia 8 hold juttatott szántót kapott. Több, sokkal több éberség kel! az eddiginél, mert a kulákok itt sem alszanak. P. L. Hámért Károly elvtárs új beosztása Hámori Károly elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyci Bizottságának tagját a belkereskedelmi minisztériumba helyezték. Hámori elvtárs a minisztérium szervezési és ellenőrzési osztályának helyettes vezetője lesz. Miniszteri rendelet a községi terv- beruházások ísüiivjiseáiatára A hároméves tervbon még jelentős beruházások vannak hátra, amelyek a községek költségvetésében szerepelnek. — A községek jóváhagyott költségvetésében és a törvényhatóságokéban is szereplő beruházásokat ez év végéig végre kell hajtani, hogy a maradéktalanul végrehajtott 3 éves tervünk erős alapjává válijék az új, 5 éves tervnek. A belügyminiszter ennek érdekében fontos rendelkezést hozott, mely szerint minden törvényhatóság vezetője köteles az 1949. évi terv- beruházások végrehajtását felülvizsgálni és megállapítani azt, hogy a beruházások időben és egészében végre lettek hajtva, melyek ezek a fontosabb beruházások, amik nem készek, de folyamatban vannak és azokat, amelyek még a hároméves terv keretében beruházásra várnak. A törvényhatóságok vezetői jelenteni kötelesek, hogy a még hátralévő feladatok milyen összegű beruházást igényelnek, melyről a belügyminiszter gondoskodik. Sorozatos moissztások akadályozták sb§ a Sapiam ij HzenrészM ükén való felépítésé! mRM4Nl\ÁL Ssszfáite a Munkás kaszinóban A gyász m alt o'matadí »árc jogyai érványesok. Már régebben hírt adtunk arról, hogy központi segítséggel a leégett Sopisna gépgyárat újjáépítik. A gyárépületnek június 15-re kellett volna elkészülnie, Június 15-re azonban nem lett kész. A másik határidő július 2-re szólt. Ezúttal is hiába várták a gépgyár dolgozói, hogy elkészüljön az új épület. Végül a harmadik határidőt július 15-ben állapították meg, de erre az időre sem lelt kész. Mi ennek az oka, hogy a megállapított idő ) háromszori meghosszabbításával seir\ fejeződtek be a munkálatok? Amikor a Scpiana gépgyár vezetősége megkapta a felhatalmazást, elkészítette a tervet, amit aztán kidolgozásra .ielküldlek az országos tervezőhivaíal- ba. Innen a terv a megállapított idő után 16 nappal érkezeit meg. Pedig a tervnek az építkezés megkezdése e ött legalább két héttel kéznél kellett volna lennie, hogy az építkezéshez szükséges előkészületeket megfelelően végre tudják hajtani. Nem így történt. A Sopiana Gépgyár vezetősége az építtetés! szerződésben kötelezte mg gát arra, hogy a munkálatok megkezdése előtt .az építési díj 40 százalékát nlőre kifizeti, mint ahogy ez szokás Ezt a kötelezettséget a gyár vezetősége nem tudta teljesíteni, mert az e'ő irányzott összeg késeit. Ennek ellenére a Magasépítési NV megkezdte munkát. így a Magasépítési NV más építkezésekre előirányzóit összegeket volt kénytelen felhasználni. így hát a tervrajz megérkezése titán az építkezés azonnal megkezdődött több-kevesebb sikerrel. Az esőzés, munkás- és anyaghiány véglegesen megakadályozta a második megállapodott időben való befejezést. Az épület vasbetonból készül. A szükséges vasat a Magasépítési NV idejében megrendelte, sőt előre kifizette. A VASÉRT azonban 21 napos késessel szállította le a megrendelést. Az egyhónapos tervrajz késés és vasanyaghiány megakadályozta a kitűzőit időre való felépítést. Joggal kérdezzük tehát a tervező hivatal és a VASÉRT vezetőségétől, hogyan akarják a kitűzött határidőre teljesíteni a hároméves tervet, ha ilyen mulasztásokat követnek el? A mulasztás miatt a Sopiana Gépgyár nem tud beköltözni az új épületbe. A gyárnak a késedelem 25 százalékos kiesést jelent! Ezt a mulasztást a Magasépítési NV dolgozói képtelenek voltak már helyrehozni, pedig munkájukkal jelentősen lecsökkente!- tők a közel egyhónapos késést. A Magasépítési NV nemrégen lelt államosítva és azóta nagyot fejlődött. Munkásainak száma néhány hónap n'att 2080 főre emelkedett. Az üzem ■ a már Pé'dunántú! összes megyéiben épít. A hirte’en fejlődés eredményeként a do’gozókal nem tudják niegfe- le'ökcpen összefogni. A megindult nagyarányú építkezések ssa km nnkáhlá ny ( okozták. Számos segédmunkást vetlek íe! és ezzel párhuzamosan sajnos a munkafegyelem meglazult az üzem dől gozói közölt. A régebbi üzemi pnrl- szervezet nem állott feladata magaslatán. Nem szervezte meg a brigádo kát az építkezéseknél, Így a dolgozók nem tudlak megfelelő eredményt felmutatni. Termelésük nem érte el Hzt a fokot, amit brigádokban, megszcrvc. zett munkabeosztással elérhettek volna. A munkafegyelem meglazulása is hozzájárult a késéshez. A tervező hivatal munkája sem volt tökéletes. A tervkészítő mérnök egyes részeken nem készítette el megfelelően a tervet. Az épülő gyárépület északi részén elhelyezkedő mosdó és egyéb mellékhelyiségek vá'.aszíófalát is vasbetonból építteti fel. Ez teljesen felesleges. A szakmunkások egybehangzó véleménye szerint ugyanolyat téglafalból is olcsóbban és rövidebb idő alatt készítettek volna el, mint belónból. összegezve: a sorozatos mulasztás „eredménye”, hogy irat nappal a legutóbbi határidő után tudják csak átadni rendeltetésének az épületet, IScm jelentéktelen mulasztások ezek. Ideje lenne, ba az érdekeltek a jövőben azon lennének, hogy munkájukkal jobban elösegítség népi demokráciánk hatalmas erőfeszítéseit. Reméljük, hogy a minisztertanács építőiparral kapcsolatos határozatainak lesz eredmeaye és váUozás következik Ive az építőiparban. De ez nem elég. A Magasépítési N. V. újjászervezett üzemi pártszervezetének központi feladatit. hogy megszilárdítsa a munkafegyelmet és megfelelően tudatosítsa a bnjjádmozga'.mak jelentőségét. Reméljük az üzemi páriszervezet vezetésé- ve1 a Magasépíiési NV. helyrehozza hi. báit és így azlán minden akadály eJ* hárul a tervek pontos és olcsó végre« hajtása elől. Kászon 1 Mips móilszerelkgl szabotál a beiák Sokan nehezen értenek meg bizonyos intézkedéseket, amelyek látszólag egymást keresztezik. így sokakban az ellentmondás látszatát kelti az. hegy amíg egyrészt egész mezőgazdaságunkat gépesítjük, íokozni akarjuk a gépi munka részvételéi a termelésben és lépién-nyomon tanácsoljuk a íokozcílabb gépi orő felhasználását, ugyanakkor a kuláknak megtiltjuk például az aratógép használa’át. Amikor a mezőgazdaság gépesítéséit egyik legfontosabb feladatunknak jelöltük meg, azzal a dolgozó parasztság érdekeit szo’gáljuk és ugyanazt tesszük, amikor a kuláknak megleljük az aratógép használatéi!-
